Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

NOVÁK TAMÁS Nemzetközi Gazdaságtan VI. Nemzetközi kereskedelem és kereskedelempolitika.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "NOVÁK TAMÁS Nemzetközi Gazdaságtan VI. Nemzetközi kereskedelem és kereskedelempolitika."— Előadás másolata:

1 NOVÁK TAMÁS Nemzetközi Gazdaságtan VI. Nemzetközi kereskedelem és kereskedelempolitika

2 Kapcsolódó irodalom Kötelező OBSFELD–KRUGMAN: Nemzetközi gazdaságtan. A kereskedelempolitika eszközei. A kereskedelempolitika politikai gazdaságtana. pp

3 A kereskedelempolitika politikai gazdaságtana A kormányzati politikák általában túlmutatnak az egyszerű költség-haszon elemzésen. Egyéb szempontok érvényesítése

4 A szabadkereskedelem megszünteti a torzulásokat. Méretgazdaságosság jobban kihasználható szabadkereskedelem mellett. A szabadkereskedelem ösztönzi a vállalkozókat új lehetőségek keresésére (export, importverseny). Politikai érv a szabadkereskedelem mellett – A kereskedelempolitikák külön érdekek eszközei lehetnek. – A kormányok érdekcsoportok foglyaivá válhatnak, nagyarányú újraelosztást valósítva meg. A szabadkereskedelem melletti érvek

5 Samuelson szentenciái: 1.) „A szabadabb kereskedelem mindenkinek kedvez egy kicsit, viszont a protekcionizmus nagymértékben előnyös keveseknek.” 2.) „A szabadkereskedelem előnyösnek tekinthető a világ, mint egész számára, de soha nem bizonyulhat a legjobb politikának egy adott ország számára.”

6 A szabadkereskedelem melletti érvek a teljes szabadkereskedelem-liberalizálás az erősebbnek jelent nagyobb hasznot; a protekcionizmus árát a fogyasztók fizetik meg: – a termelők haszna = a fogyasztók vesztesége – a protekcionizmus mindig termelőket véd

7 A szabadkereskedelem melletti érvek Üzemméret Ár Minőség Választék Hatékonyság Verseny Stabilitás fenntartása

8 A protekcionizmus melletti leggyakoribb érvek „Lincoln kabátja”: „Ha a kabátomat Amerikában veszem, akkor nekem lesz egy kabátom, a pénz pedig Amerikában mard. Ha a kabátot Angliában veszem meg, nekem akkor is lesz egy kabátom, a pénz viszont kikerül Angliába.” + „növendék iparágak” támogatása – inkubátor-hatás; – védelem a tisztességtelen verseny ellen – megtorlás tisztességtelen versenymagatartás esetén; hanyatló iparágak támogatása; –  Miért kell támogatni? – hogy megtartsuk a piacot  minél inkább zsugorodik a piac, annál életveszélyesebb a konkurenciaharc nagyon erősen koncentrálódik regionálisan  foglalkoztatás stratégiai iparágak támogatása; fizetési mérlegpozíciók radikális javításának igénye  ha drámaian romlik  protekcionista lépéseket tesznek a kormányok

9 A protekcionizmus melletti leggyakoribb érvek – Modernizáció – Felzárkózás – Vámbevétel – Nemzetbiztonság – Stratégiai célok – Fogyasztóvédelem – Ellátás biztonsága

10 Ki részesül védelemben? Fejlődőknél importhelyettesítő iparosítás. Fejletteknél: mezőgazdaság és textilipar (munkaerő- igényes és egyszerű). Nemzetközi tárgyalások és a kereskedelempolitika – A 30-as évek óta nagyarányú vámcsökkentés ment végbe. – A háború utáni liberalizáció nemzetközi tárgyalások eredménye volt. Védelem

11

12 Miért könnyebb a vámcsökkentés kétoldalú tárgyalásokkal, mint egyoldalú lépéssel? A kereskedelmi háború elkerülhető szerződések megkötésével. Fogoly dilemma szituáció A tárgyalás előnyei

13 Nemzetközi kereskedelmi egyezmények: rövid történeti áttekintés – Nagy válság: hatalmas protekcionizmus. – 1947: GATT: Három fő terület: Exporttámogatások tilalma (mezőgazdaság kivételével). Mennyiségi korlátozások tilalma (kivéve „piaczavaró” hatás). Új vám kivetését legalább akkora vámcsökkentéssel kell kompenzálni más területeken. A tárgyalás előnyei

14 Az Uruguay-forduló 1986-tól 1994-ig tartott. Kereskedelmi liberalizáció – A vámszintek a világgazdaságban 40%-kal csökkentek (6,3- ről 3,9-re). A megállapodás szerint a mezőgazdasági exportőr országok támogatásaikat 39, támogatott exportjukat 21%-kal voltak kötelesek csökkenteni hat év alatt. Eredmények születtek a textilipar területén is: tíz év alatt megszűnik az összes mennyiségi korlátozás. GATT tárgyalások

15 Szervezeti reformok WTO megalakítása ben létre is jött, magában foglalva a GATT-ot. Új, gyorsított eljárások vitás esetekben. Felhatalmazás ellenlépések megtételére. Létrejött a GATS. A WTO tárgyalások aktuális kérdései Eltérő érdekek a fejlett és a fejlődő országok részéről. Erősödő érdekérvényesítés Délen. Multilaterális tárgyalások

16 A GATT (és, illetve a) WTO nemzetközi kereskedelempolitikai alapelvei: – A legnagyobb kedvezmény elve (MFN) – harmadik országnak is jár az a kedvezmény, amit egy ország már megkapott; – A viszonosság elve – minden ország számot tarthat arra a kedvezményre a másik felől, amelyet ő adott annak (és jogosult olyan védelemre, amit a másik alkalmazott vele szemben); – A nemzeti elbánás elve – az importtal szembeni eljárás nem lehet kedvezőtlenebb a hazai termékekkel szembeninél; – A nyilvánosság elve – kötelezettség a GATT/WTO tagállamok ’haladéktalan’ értesítéséről minden kereskedelempolitikai lépés esetén; – A konzultáció elve – kötelezettség a tárgyalásra az érintett tagállamokkal minden kereskedelempolitikai intézkedés előtt

17 Preferenciális kereskedelmi megállapodások Eddig: vámok „nem diszkriminatív” csökkentése. GATT-alapelv: a legnagyobb kedvezmény elve. Az elv kimondja, hogy egy szerződő fél feltétel nélkül és azonnal megad egy másik szerződő félnek minden olyan kedvezményt, amelyet valamely harmadik országnak megadott vagy meg fog adni

18 GATT XXIV. cikk Vámunió vagy szabadkereskedelmi övezet hozható létre, ha: a/ alacsonyabb vámszint, mint korábban b/ csaknem az összes árura vonatkozóan c/ racionális időtávon belül megvalósul. Megállapodásokat be kell jelenteni és notifikálni kell a GATT-nál

19 Kereskedelem-politika eszközei – Vámok – Exporttámogatás – Mennyiségi korlátozás: importkvóta, importembargó – Önkéntes exportkorlátozás – Közbeszerzés – Nem vám jelleg korlátozások

20 Vám Célja és feladata: kormányzati bevétel 1. szabályozó 2. iparvédelem

21 A vám, mint kereskedelempolitikai eszköz Kereskedelempolitikai szempontból: – Megkülönböztetünk autonóm és szerződéses vámot. – a) Az autonóm vámokat az adott ország másoktól függetlenül, egyoldalúan állapítja meg, így ezeket jobban tudja igazítani saját célkitűzéseihez. – b) A szerződéses vámokat két vagy több ország közötti megegyezés alapján vetik ki, ezért ezeket nem lehet rugalmasan változtatni a kereskedelempolitika aktuális céljai érdekében.

22 A vám, mint kereskedelempolitikai eszköz Gazdaságpolitikai szempontból: – Megkülönböztetjük a fiskális és a védővámok csoportját. – a) A fiskális vámok alapvető célja, hogy a külkereskedelmi forgalomból minél nagyobb bevételhez jusson az állami költségvetés. – b) A védővámok közvetlenül kereskedelempolitikai célokat szolgálnak, hiszen alapvető funkciójuk a hazai termelők piaci pozíciójának javítása külföldi versenytársaikkal szemben.

23 Vámok fajtái és céljai NevelővámA fejletlen iparágak védelme Piacbiztosító vám A hazai jövedelem védelme Devizavédelmi vám A külső egyensúly helyreállítása Retorziós vám Az exportáló ország vámja váltja ki Antidömping vám Partner dömpingára - világpiaci ár Kiegyenlítő vám Exporttámogatás ellen Preferenciális vám Egyes partnereknek előny nyújtása

24 A vám megállapításának formája Értékvám, amelyet a vámáru pénzben kifejezett értékének százalékában szabnak meg. A legtöbb ország az árut kísérő számla alapján az adott áruért fizetett vagy fizetendő árat, az úgynevezett ügyleti éréket tekinti a vámmegállapítás alapjának. Mértékvám a vámkötelezettséget az áru természetes mértékegységére vetítve határozzák meg. Csúszóvám (lefölözést) elsősorban a mezőgazdasági termékek importjánál alkalmazzák, például az Európai Unióban. A csúszóvám mértéke a mindenkori világpiaci ár és belföldi ár különbözete. Célja, hogy védje a belső árszintet és ezen keresztül a hazai termelőket, akiket az import áru lefölözés nélkül kiszorítaná a piacról

25 Exporttámogatás Vám fordítottja Adóból finanszírozzák – EXPORTHITEL-TÁMOGATÁSOK – EXPORTHITEL-GARANCIÁK – KÜLFÖLDI VÁSÁRLÓNAK NYÚJTOTT ALACSONY KAMATOZÁSÚ EXPORTHITELEK

26 Mennyiségi korlátozás Importkvóta, importembargó Hazai ár > világpiaci ár Fogyasztói többlet vesztesége

27 Kontingensek (kvóták) A nemzetközi áruforgalom szabályozásának „leghatásosabb” eszköze a kereskedelem mennyiségi korlátozása. A mennyiségi korlátozások legelterjedtebb formája a kontingens (vagy kvóta), amikor állami rendeletben határozzák meg az egyes termékekből adott időszakban importálható vagy exportálható mennyiségeket

28 Az exportkontingensek –A 20. században a fejlett országokban csak akkor került alkalmazásra, amikor azt rendkívüli gazdasági vagy politikai események –szükségessé tették. Így történt: – a két világháború ideje alatt – azt közvetlenül megelőzően – a 2. világháború utáni súlyos áruhiány idején –Napjainkban az exportkorlátozás a fejlett országok csak különleges helyzetekben, a fejlődő országok viszont gyakrabban alkalmazzák.

29 Önkéntes exportkorlátozás Importőr követelésére exportőr visszafogja a kínálatot, ezzel megelőz más korlátozó intézkedéseket, vagy valamilyen előnyt kap cserébe

30 Dömping Eltérő ár alkalmazása a hazai és a külföldi értékesítésben (árdiszkrimináció) Tisztességes-e az ár?

31 Dömping fajtái 1. Tartós dömping (monopolszervezetek képesek erre) 2. „Ragadozó” dömping: pozíciók megszerzéséig – monopolár kárpótol. 3. „Szórványos” dömping: alkalmi, egyes termékcsoportokra

32 Egyéb védelmi eszközök – eredet-megjelölési rendszerek – szabványok és minőségi tanúsítványok – fogyasztóvédelem – kiterjeszti a belföldi versenyjog hatályát – szellemi tulajdon szabályozása – szolgáltatáskereskedelem szabályozásán – Egyéb egyoldalú jogi eszközök – (árfolyam-politika)

33 Szubvenciók A szubvenció egy költségvetési forrásból származó vissza nem térítendő direkt, vagy indirekt állami támogatás, amelyet abból a célból folyósítanak különböző gazdasági egységeknek, hogy azok költségeik csökkentése vagy bevételeik növekedése révén képesek legyenek meghatározott gazdaságpolitikai célokat megvalósítani. A költségvetéshez való viszonya alapján két fajtáját különböztetjük meg: – Közvetlen szubvenció: a költségvetés kiadási oldalát érinti, tehát a támogatott gazdasági egységet az állam pénzeszközökkel támogatja, esetleg kiadásainak egy részét átvállalja. – Közvetett szubvenció: a költségvetés bevételi oldalára hat, mégpedig leggyakrabban elmaradt adóbevétel formájában, melynek befizetését az állam a szubvencionálandó társaság számára elengedi.


Letölteni ppt "NOVÁK TAMÁS Nemzetközi Gazdaságtan VI. Nemzetközi kereskedelem és kereskedelempolitika."

Hasonló előadás


Google Hirdetések