Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

NOVÁK TAMÁS Nemzetközi Gazdaságtan I. Világgazdasági korszakok és elméletek.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "NOVÁK TAMÁS Nemzetközi Gazdaságtan I. Világgazdasági korszakok és elméletek."— Előadás másolata:

1 NOVÁK TAMÁS Nemzetközi Gazdaságtan I. Világgazdasági korszakok és elméletek

2 Kapcsolódó irodalom Kötelező BENCZES ISTVÁN – CSÁKI GYÖRGY – SZENTES TAMÁS: Nemzetközi gazdaságtan. Akadémiai Kiadó, pp Ajánlott GÁL PÉTER – MOLDICZ CSABA – NOVÁK TAMÁS: Közgazdasági gondolkodás és tévutak. Elvek és nézetek – hitek és tévhitek. Fejlesztés és Finanszírozás 2009/4. pp

3 A nemzetközi gazdaságtan alapkérdései A világgazdaság – Nem egyszerűen nemzetgazdaságok összessége; – Nem a nemzetgazdaságok külső kapcsolatainak összessége; – Nem a nemzetgazdaságok bizonyos fejlődésének következménye, eredménye; – Interdependencia.

4 A nemzetközi gazdaságtan alapkérdései A világgazdaság, mint szerves rendszer, elemei – A nemzetközi munkamegosztás: az újratermelési folyamatok világméretű összekapcsolása, s annak folyamatos kibővülése és elmélyülése; – Áru- és pénzmozgások – kiegészítve a tőke, a munkaerő, a technológia és az információ nemzetközi mozgásával; – Kölcsönös – aszimmetrikus – függések rendszere; – Nem egyenes vonalú fejlődés; – A globalizálódás – mint a fentiek kifejeződése, megnyilvánulása;

5 A nemzetközi gazdaságtan alapkérdései Örök dilemma nemzetgazdasági és nemzetközi szinten egyaránt: – Szabadpiac vagy protekcionizmus? – Jelentős állami szerepvállalás vagy laissez faire? De – A globalizáció hatására új szereplők: TNC-k? – Meghatározó súlyú államok; – Ma a valódi alternatíva az alkalmazkodás;

6 Merkantilizmus, korai gyarmatosítás Korai gyarmatosítás időszaka a 15. sz. végétől a 17. századig. Főbb jellemzői: – Hagyományos távolsági kereskedelem főbb irányainak átrendeződése; – Manufaktúrák fejlődése; – Gyarmatok szerzése; – Rabszolga-kereskedelem; – Nagy kereskedelmi társaságok kora. 6

7 Klasszikus kapitalizmus –Ipari forradalom, szabad verseny, nemzeti piacgazdaságok kora; –A textilipar szerepét átveszi a gőzvasút, gőzhajózás; –A világméretű munkamegosztás a gyarmatbirodalmakon belül bonyolódik le; –Liberalizálódó kereskedelempolitikák; –A kelet-európai országok szerepe hasonló a gyarmatosított országokhoz; –Nagy-Britannia a „világ közepe” – 1870/1890

8 Liberális kapitalizmus I – 1914 / / 1945 – Monopolkapitalizmus; – Gyarmati típusú tőkekivitel; – Harmonizált üzleti ciklusok  egyidejű válságok; – Aranystandard: 1870 –1914. A két Világháború között – A háború gazdasági következményei; – A békeszerződések kifosztották a veszteseket  súlyos következmények.

9 Liberális kapitalizmus II. – I. Világháború után alacsony növekedési ütemek, elhúzódó káosz. – 1929 /33: a világgazdaság történetének legsúlyosabb általános válsága – korszakhatár: máig ható tanulságok. Az 1929 – 33-as válság tanulságai: – Leértékelési verseny (tőzsde-zuhanás miatt) + restrikció hullám + protekcionista hullám (vámemelés) Tanulság: – Válságból együttműködéssel lehet kollektíven kilábalni – a terhek egymásra hárítása tovább mélyíti a válságot.

10 A II. Világháború után – „aranykor” 1945 – 1971 / 73 / 76 – Bretton Woods-i rendszer ( ) (aranydeviza- standard) – Dekolonizáció; – Ideológiai szembenállás; – Technikai és technológiai robbanás; – MNC-TNC rendszer dinamikus erősödése; – Páratlanul dinamikus növekedés – átalakuló fogyasztási minták; – Harmadik világ: fejlődési szakadék; – USA, mint hegemón.

11 A II. Világháború után – „aranykor” – Újra-liberalizálódó és bővülő kereskedelem; – A nemzetközi tőkeáramlás dinamikus bővülése; – Pénzügyi stabilitás; – Nemzetköziesedés – sokoldalú nemzetközi – gazdasági – pénzügyi együttműködés (IMF, WTO, IBRD); – Ázsia felemelkedése, EU – regionális integráció, Kelet-Európa válsága.

12 Növekvő nemzetközi problémák Nemzetközi egyensúlytalanság 1976–1990 – Bretton Woods fölbomlása; – Alacsonyabb növekedés; – Állandósult egyensúlytalanság; – Tartós adósságválság; – „Támadás” a jóléti állam ellen; – Neoliberális térnyerés; – „TRIÁD” – erőviszony-változás; – Változatlanul bővülő kereskedelem és tőkeáramlás; – Olajválság; – Infláció, stagfláció világméretekben.

13 A globalizáció kiteljesedése 1990 – 2008 – Kelet-Európa nemzetközi integrálódás; – Sokkal kevesebb egyensúlyi probléma; – Páratlanul hosszú (jó) konjunktúra az USA-ban; – USA: lokomotív szerep; – Tartós japán recesszió, – NK. tőkeáramlás drámai bővülése (portfolió és FDI egyaránt); – TNC-k szerepének növekedése; – Kína és India súlyának növekedése.

14 Merkantilizmus, fiziokratizmus XVI-XVII. század tapasztalatai: korlátlannak tűnő táguló világ, felfedezések, gyarmatosítás, tőkefelhalmozás, távolsági kereskedelem  Merkantilizmus (Mun, Colbert, Petty) – Nemzeti gyarapodás forrása a külker többlet; – Egyenlőtlen cseréből hasznot húzni; – Feldolgozóipari protekcionizmus; – Aranybeáramlás: árrobbanás, termelésnövekedés, tőkefelhalmozás; – Export orientált gazdaságpolitika = Nem törődik a nemzetközi egyensúllyal.

15 Merkantilizmus, fiziokratizmus  Fiziokratizmus (Quesnay, Turgot): – Mezőgazdaság; – Önellátó gazdálkodás; – Laissez-faire; – Külker csak az elő nem állítható termékek beszerzése (import) és annak fedezete (export), – ezért a nemzetközi munkamegosztás jó; – Egyensúly jó; – Csere állami torzítása káros

16 Klasszikus közgazdaságtan XVIII-XIX. század tapasztalatai: – nemzetközi munkamegosztás; – ipari fejlődés, tömegtermelés; – jobbágyság helyett bérlők és tulajdonosok; – export orientált; – rabszolgatartó ültetvények, a munkaerő még csak költségtényezőként fontos, fogyasztóként nem  klasszikus közgazdaságtan (Smith, Ricardo)

17 Klasszikus közgazdaságtan – Egységesen kezeli a nemzeti és nemzetközi folyamatokat; – Bilaterális kapcsolatok; – Önérdekkövetés; – Laissez-faire, korlátok felszámolása; – Állami beavatkozástól mentes, láthatatlan kéz; – Tökéletes egyensúly, kiigazodási automatizmusok; – Csere kölcsönös előnyössége; – Szabad kereskedelem, jóléti hatás, komparatív előnyök alapján; Nk. tényezőáramlás nincs.

18 Marxi közgazdaságtan XIX. század közepének tapasztalatai: társadalmi feszültségek, ipari munkások nyomora, monopóliumok, tőkekoncentráció & tulajdonkoncentráció, ciklikusság: elmélet továbbfejlődése két irányban  marxi közgazdaságtan – Egyenlőtlen csereviszonyok; profit a gazdag országok tőkései felé áramlik = nemzetközi kizsákmányolás; – Nem feltételezi a szabad kereskedelmet és a kölcsönös előnyöket; – Gyarmati kizsákmányolás; profit-hazautalás jövedelmi és felhalmozási hatása; – Külföld felé eladósodás (kölcsöntőke); – Nemzetköziesedés a tőkeáramláson keresztül megy végbe; nemzeti túlhalmozásból menekülési út a nemzetköziesedés.

19 Neoklasszikus megközelítés  neoklasszikus elmélet – A klasszikus egyensúlyi mechanizmusok korrekciója; – Munka és tőke; – Nemzetközi tőkeáramlása; – Kereslet rugalmassága; komparatív előnyök újrafogalmazás, H-O modell; – A nemzetközi tényezőmobilitás figyelembe vétele; – Skálahozadék, méretgazdaságosság; – Diffúziós koncepció.

20 Keynes XX. század első felének tapasztalatai: válság, piaci kudarcok, állami beavatkozás hiányának problémái  keynesi közgazdaságtan – A keynesi modell alapvetőn nemzetgazdasági fókuszú; – Tökéletlen egyensúly; – Világgazdasági egyensúlyt a nemzetgazdaságok egyensúlyából vezeti le; – Árfolyampolitika fontosságának felismerése; – A modell gazdaságpolitikai ajánlása az államnak szól. (global governance ?); – Nemzetközi interdependenciák és egyenlőtlenségek.

21 Új elméleti irányzatok XX. század közepének tapasztalatai a fejlődő világban: fejlődési problémák, felzárkózási kudarcok, fejlődési szakadék, eladósodás, infláció és recesszió  reformista post-keynesiánus irányzat (pl. Prebisch, Myrdal, Kaldor stb.) – Kumulatív egyenlőtlenségek; – Irreverzibilitás; – Partnerek egyenlőtlensége; – Egyoldalú függés; – Külkereskedelem egyes országokra kedvezőtlen hatása; – Tőke perverz mozgása;

22 Új elméleti irányzatok  radikális újbaloldali & neomarxista irányzatok (pl. Wallerstein) – Centrum–periféria kapcsolatai; – Észak Dél ellentéte; – Külkereskedelmi cserearány folyamatos romlása, – Új világgazdasági rend ; – Külkereskedelmi cserearány-mutatók folyamatos romlása).

23 Új elméleti irányzatok Növekvő egyensúlytalanságok, keynesianizmus elutasítása, fizetési mérleg kiigazítása  monetarista (neoliberális) iskola (Friedman) – Fejlettek további fejlődése; – Gyors alkalmazkodás jelentősége pl. NICs; LDCs; – IMF stabilizációs programok; – Pénzfolyamatok egyoldalú előtérbe helyezése; – Totális liberalizálódás; – Aktív fiskális politika helyett monetáris politika primátusa  Gazdaságtani és gazdaságpolitikai identitászavar


Letölteni ppt "NOVÁK TAMÁS Nemzetközi Gazdaságtan I. Világgazdasági korszakok és elméletek."

Hasonló előadás


Google Hirdetések