Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Területfejlesztés Magyarországon. A területfejlesztés fogalma Az országra, valamint térségeire kiterjedő társadalmi, gazdasági és környezeti területi.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Területfejlesztés Magyarországon. A területfejlesztés fogalma Az országra, valamint térségeire kiterjedő társadalmi, gazdasági és környezeti területi."— Előadás másolata:

1 Területfejlesztés Magyarországon

2 A területfejlesztés fogalma Az országra, valamint térségeire kiterjedő társadalmi, gazdasági és környezeti területi folyamatok figyelése, értékelése, a szükséges tervszerű beavatko- zási irányok meghatározása rövid, közép- és hosszú távú átfogó fejlesztési célok, koncepciók meghatározása, összehangolása és megva- lósítása a fejlesztési programok keretében, érvényesíté- se az egyéb ágazati döntésekben

3 Regionális politika a rendszerváltás előtt és után A rendszerváltás előtt a gazdaságfejlesztésben főként az ágazati szempontok domináltak, a területi nézőpont háttérbe szorult de: jövedelmek átcsoportosítása a gazdag térségektől a szegényebbekhez → a regionális különbségek mérsé- keltek maradtak A rendszerváltás után területi differenciálódás → szükségessé vált egy elkülö- nült regionális politika alkalmazása, a jogszabályi keretek kidolgozása

4 A területfejlesztési törvény 1996-ban fogadja el az Országgyűlés (módosításai: 1999, 2004) TV a mo-i területpolitika megújításának alapdokumentuma meghatározza a magyar regionális politika céljait, felada- tait, intézmény- és eszközrendszerét EU-konform a regionális politikát komplex gazdaságfejlesztési tevé- kenységként kezeli

5 A területfejlesztési törvény emellett: az elmaradott térségek felzárkóztatása is a politika feladata marad a minisztériumok és a területi intézmények közötti koordi- náció kiépítése → decentralizáció a döntéshozatalban a partnerség elve kiemeli a térségi azonosságtudat és identitás megerő- sítésének szerepét a fenntartható fejlődés követelménye (környezetvédelmi szempontok)

6 A területfejlesztési törvény hangsúlyozza a tervezés szükségességét → fejlesztési dokumentumok készítése (országos, regionális, megyei és kistérségi fejlesztési koncepciók) ld.: az első Országos Területfejlesztési Koncepció ban fogadja el a Parlament - célja: kijelölte az ország közép- és hosszú távú terület- fejlesztési politikai célkitűzéseit - kijelölte a 7 tervezési-statisztikai régiót +

7 A területfejlesztési törvény módosításai Az 1999-es módosítás a regionális szint megerősödése → kötelező regionális fejlesztési tanácsokat létrehozni a 7 tervezési-statisz- tikai régióban A 2004-es módosítás csökkenteni akarták a regionális fejlesztési tanácsokban a kormányzati szereplők arányát, de a Parlament nem sza- vazta meg

8 Regionális intézményrendszer Magyarországon

9 Területi szintek Magyarországon az alkotmány szerint: - megyék → területi önkormányzatok - települések (községek, városok, a főváros és annak ke- rületei) → települési önkormányzatok

10 Területi szintek Magyarországon Tft (1996) → csatlakozási szándék az EU-hoz → a NUTS- rendszer átvétele: a régiók és a kistérségek szerepének megerősítése

11 NUTS 1 NUTS 2 NUTS 3 Magyarország NUTS 1,2,3 régiói

12

13 Országos szint

14 A Parlament feladatai az országos területfejlesztési koncepció elfogadása megállapítja a területfejlesztési politikát meghatározó irányelveket, célokat, hosszú távú prioritásokat meghatározza a támogatás és a forráselosztás elveit és a kedvezményezett térségek besorolási kondícióit az éves költségvetési törvény elfogadása során dönt a területfejlesztést szolgáló pénzeszközökről és ezzel egyidejűleg egyes pénzügyi kedvezményekről beszámoltatja a Kormányt a területfejlesztési politika végrehajtásáról

15 A Kormány feladatai A Parlament elé terjeszti az Országos Területfejlesztési Koncepciót a területfejlesztési politikát meghatározó irányelveket, célokat és hosszú távú prioritásokat a területfejlesztési támogatások és a decentralizáció irányelveit, a kedvezményezett térségek besorolásának feltételrendszerét az éves költségvetési törvényben a területfejlesztést szolgáló pénzügyi eszközöket és az egyes pénzügyi kedvezményeket

16 A Kormány feladatai összehangolja a területfejlesztési állami pénzeszközö- ket, dönt a felhasználás szabályairól kétévente beszámol az Országgyűlésnek a területi folya- matok alakulásáról rendeletben meghatározza tagjainak területfejlesztéssel kapcsolatos feladat- és hatáskörét

17 Az Országos Területfejlesztési Tanács feladatai a kormány javaslattevő és koordináló, konzultatív szerve tagjai: az egyes miniszteri tárcák képviselői, a területi szintek (megyei, regionális) képviselői, szakmai képvise- letek véleményezi a törvénytervezeteket és az Országos Terü- letfejlesztési Koncepciót, azonban nem rendelkezik fontos- ságának megfelelő befolyással

18 A miniszter feladatai Felelős az Országos Területfejlesztési Koncepció kidolgozásáért a különböző szintű fejlesztési koncepciók és programok összehangolásáért a költségvetési előirányzatok pályázati úton történő elosz- tásáért

19 A területfejlesztés kormányon belüli pozíciója 2010-es választások után évi XLII. törvény: a Belügyminisztérium hatáskörébe kerültek a terület- rendezés, településfejlesztés és településrendezés, a településüzemeltetés és az építésügy feladatai a Nemzetgazdasági Minisztérium felel a területfejlesz- tés stratégiai tervezéséért a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium felel a fejlesztés- politikáért és a fejlesztési célelőirányzatok kezeléséért, szabályozásáért és ellenőrzéséért, továbbá a területfej- lesztéséért a Vidékfejlesztési Minisztérium felel az agrár-vidékfej- lesztéséért és annak támogatási rendszeréért

20 Regionális szint

21 A régiók fajtái A területfejl-i törv. (Tft) a régiók 2 fajtáját különbözteti meg: Fejlesztési régió társadalmi-gazdasági vagy környezeti szempontból egy- séges terület, amely egy vagy több megyére (fővárosra), vagy azok meghatározott területére terjed ki nem követi a közigazgatási határokat a Tft. már 1996-ban kötelezővé tette az ún. térségi fej- lesztési tanács kialakítását a Balaton és a budapesti agglomeráció térségében (→ Balaton Fejlesztési Tanács, Budapesti Agglomerációs Fejlesztési Tanács)

22 A régiók fajtái 2004-es törvénymódosítás három országosan kiemelt térség - a Duna-mente, a Balaton- és a Tisza-térség - került kijelölésre további regionálisan kiemelt térségek: a Velencei-tó, a Vértes ezekre a térségekre kötelezően létre kell hozni térségi fejlesztési tanácsot, amely munkaszervezetén keresztül látja el feladatát

23 A régiók fajtái Tervezési-statisztikai régió több megye területére kiterjedő, az érintett megyék köz- igazgatási határaival határolt egybefüggő tervezési ill. statisztikai egység cél: jogosultak legyenek a strukturális alapokból való részesedésre régiók megerősítése →1999: regionális fejlesztési ta- nácsok kötelező felállítása

24 A régiók fajtái A regionális fejlesztési tanácsok feladatai a régió területfejlesztési koncepciójának kidolgozása és végrehajtásának koordinálása a fejlesztési források elnyeréséhez szükséges pályázatok előkészítése, bonyolítása a fejlesztési programok menedzselése a programok monitoringrendszerének kiépítése az RFT-k létrehozása → a régiót alkotó megyék közösen ha- tározzák meg fejlesztési prioritásaikat

25 A magyar tervezési-statisztikai régiók

26 Megyei szint

27 A megyei területfejlesztési tanácsok feladatai kidolgozza és elfogadja a megyei fejlesztési koncepció- kat és programokat elfogadja a megvalósításhoz szükséges pénzügyi terve- ket dönt a decentralizált állami fejlesztési források elosztásá- ról (TEKI, CÉDE, 2004-ig a TFC) véleményezi az országos és regionális tervek megyét érintő intézkedéseit

28 A területi (megyei) önkormányzatok feladatai NEM látnak el területfejlesztéssel kapcsolatos fela- datokat (nem képezik részét a területfejlesztés megyei szintjének) feladataik: pl.: középfokú oktatás, az egészségügyi szak- ellátás, könyvtár fenntartása, sportszervezés, környezet- védelem, idegenforgalom forrásaik a településekhez hasonlóak (de: nem jogosul- tak helyi adók szedésére) hatásköreik és pénzeszközeik nem biztosítják az erős középszint szerepét adatokat szolgáltat a megyei fejlesztési koncepció elké- szítéséhez és véleményezi azt

29 Kistérségi szint

30 A kistérség fogalma a települések között létrejövő funkcionális kapcsolatrend- szerek összessége alapján behatárolható területi egység a települések megyén belüli csoportosításával hozzák létre - minden település csak egy kistérséghez tartozhat 1994-ben statisztikai céllal alakítják ki őket, jelenleg: 174 kistérség települési önkormányzatok feladatai egy részének ellá- tása → többcélú kistérségi társulások alakításának ösz- tönzése

31 Magyarország kistérségei

32 A kistérségi fejlesztési tanács feladatai összehangolja a területén lévő önkormányzatok, gazda- sági szervezetek fejlesztési elképzeléseit kidolgozza a kistérség fejlesztési koncepcióját, program- ját, ellenőrzi annak végrehajtását pénzügyi tervet készít a programok megvalósítása érde- kében, forrást gyűjthet véleményezi a megyei és regionális tervdokumentumok kistérséget érintő intézkedéseit

33 Települési szint

34 mintegy 3150 település van → elaprózódott szerkezet nagyfokú autonómiával, önkormányzattal rendelkeznek A települési önkormányzatok alapjogai önálló igazgatás saját bevételekre, állami támogatásokra való jogosultság helyi adók kivetése szervezetét maga alakíthatja ki szabadon társulhat más önkormányzatokkal feladatkörében rendeletet alkothat

35 A települési önkormányzatok feladatai A települési önkormányzatok kötelezően ellátandó feladatai egészséges ivóvízellátás óvodai nevelés, általános iskolai nevelés és oktatás egészségügyi és szociális alapellátás közvilágítás helyi közutak, köztemető fenntartása a nemzeti és etnikai kisebbségek jogainak érvényesülése Egyéb önként vállalt feladatok nagyságuktól, anyagi és egyéb körülményeiktől függően

36 A települési önkormányzatok vagyona törzsvagyon - a kötelező feladatok ellátására, közhatalom gyakorlásá- ra szolgál - fokozott védelem: nem elidegeníthető, megterhelhető - pl.: közutak, közterek, parkok, vizek, levéltári anyagok egyéb vagyon - korlátozottan forgalomképes: pl.: közművek, intézmé- nyek,műemlék-épületek stb. - kötöttség nélkül rendelkezésre áll (pl.: vállalkozásba fektetett eszközök stb.)

37 A települési önkormányzatok forrásai saját bevételek (helyi adók, illetékek, bírságok, az önkor- mányzati vagyon hozadékából származó nyereség) megosztott adók (SZJA egy része, gépjárműadó) normatív költségvetési hozzájárulások (lakosságszám alapján, vagy feladathoz kötődően) központi költségvetésből származó támogatások esetlegesen hitelek

38 A területfejlesztés hazai pénzügyi eszközei Terület- és régiófejlesztési célelőirányzat (TFRC) – Formája visszatérítendő vagy vissza nem térítendő támogatás Elődje: Területfejlesztési célelőirányzat (TFC) tehát a források elosztásáról 2004-től már az RFT-k döntöttek

39 A területfejlesztés hazai pénzügyi eszközei Területi kiegyenlítést szolgáló fejlesztési támogatás (TEKI) Formája vissza nem térítendő támogatás, egyedüli feltétel bizo- nyos saját forrás megléte kezdetben megyei, 2007-től regionális szinten osztották el

40 A területfejlesztés hazai pénzügyi eszközei Céljellegű decentralizált támogatás (CÉDE) – ebből valamennyi helyi önkormányzat részesülhet, mert nem kifejezetten felzárkóztatás a célja az önkormányzatok kötelező és önként vállalt feladatai- nak ellátásához és az ehhez kapcsolódó fejlesztések megvalósításához kezdetben megyei, 2007-től regionális szinten osztották el

41 A területfejlesztés hazai pénzügyi eszközei Leghátrányosabb helyzetű kistérségek felzárkóztatásá- nak támogatása (LEKI) elvi alapja: az önkormányzatok eltérő jövedelemtermelő képessége → különbség a helyi bevételeik között → kiegészítő állami támogatásra van szükség jogosultság: működési forráshiány alapján kezdetben megyei, 2007-től regionális szinten osztották el

42 A területfejlesztés hazai pénzügyi eszközei Települési önkormányzati szilárd burkolatú belterületi közutak burkolatfelújításának támogatása (TEUT) Települési hulladék közszolgáltatás fejlesztésének támogatása (TEHU)

43 A területfejlesztés hazai pénzügyi eszközei Cél- és címzett támogatások az önkormányzatok meghatározott beruházásait segítik a céltámogatás feltételek teljesítése esetén alanyi jogon jár, a címzett támogatások elnyeréséhez parlamenti dön- tés szükséges Egyéb előirányzatok

44 A hazai területfejlesztési támogatások forrásai ( )

45 SzintMegnevezésAz egységek száma NUTS I.ország1 NUTS II.tervezési-statisztikai régió 7 NUTS III.megye (+főváros)19+1 NUTS IV.statisztikai kistérség168 NUTS V.településkb. 3150

46 Területi szintIntézményrendszer településönkormányzat kistérségönkormányzati társulások, fejlesz- tési tanács, dekoncentrált szervek megyeönkormányzat, területfejlesztési tanács, dekoncentrált szervek régiófejlesztési tanács, dekoncentrált szervek

47 Összegzés Valamilyen erős középszintű egységnek lennie kell. Hogyan? -a megyék jogi, anyagi feltételeinek javítása vagy -a kistérségek és régiók szerepének növelése → a megyei kompetenciák visszaszorulása A közigazgatási reform keretében újra kell gondolni az egyes területi szintek feladatait → új szervezeti háttér


Letölteni ppt "Területfejlesztés Magyarországon. A területfejlesztés fogalma Az országra, valamint térségeire kiterjedő társadalmi, gazdasági és környezeti területi."

Hasonló előadás


Google Hirdetések