Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

NOVÁK TAMÁS Nemzetközi Gazdaságtan IX. Válságok és válságmagyarázatok.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "NOVÁK TAMÁS Nemzetközi Gazdaságtan IX. Válságok és válságmagyarázatok."— Előadás másolata:

1 NOVÁK TAMÁS Nemzetközi Gazdaságtan IX. Válságok és válságmagyarázatok

2 Kapcsolódó irodalom GÁL PÉTER – MOLDICZ CSABA – NOVÁK TAMÁS: Közgazdasági gondolkodás és tévutak. Elvek és nézetek – hitek és tévhitek. Fejlesztés és Finanszírozás 2009/4. pp KOMÁROMI GYÖRGY: Tőkepiaci buborékok a gazdaságtörténetben. Fejlesztés és Finanszírozás 2005/3. GÁL PÉTER – MOLDICZ CSABA – NOVÁK TAMÁS: Gazdasági ciklusok és gazdaságpolitika a 21. század elején. Fejlesztés és Finanszírozás 2004/1. CARMEN M. REINHART – KENNETH S. ROGOFF: From Financial Crash to Debt Crisis. NBER Working Paper, március.

3 A probléma- avagy az instabilitás forrásai A pénzügyi rendszer fejlődése – különösen két fejlemény – a stabilitás kérdését új dimenziókba helyezte. Az egyik fejlemény a pénzügyi piacok globalizálódásához vezető liberalizáció és dereguláció. A pénzrendszer stabilitása és a pénzügyi piacok liberalizáltsága között átváltás van.

4 Stabilitás – Instabilitás (tág értelmezés esetén) A pénzügyi rendszer stabilitását jelző ún. stabilitási indikátorok mutatják.(Financial Soundness Indicators- FSI) Szintjei: – makro-pénzügyi indikátorok – a pénzügyi rendszerre jellemző indikátorok (ún. makroprudenciális elemzés) A pénzügyi válságokat általánosan jellemző, ún válságindikátorok mutatják.(leading indicators) Ex post és ex ante indikátorok

5 Pénzügyi válságok fajtái Fő válságtípusok: – Valutaválság: ha a valuta elleni támadás a tartalékok jelentős leapadásához és/vagy jelentős leértékeléshez vezet – Bankválság: a bankszektor helyzete megrendül (többféle def.) – Ikerválság

6 Valutaválságok okai 1. Első generációs modellek (Krugman, 1979): – A fejlődő országok ’70-es, ’80-as évekbeli válságára ad magyarázatot (pl.Argentína ) – Válságok támadás jellegűek: hatásos, ha feladásra kényszeríti a fix árfolyamot v. árfolyamcélt, új lebegő árfolyam leértékeltebb – Fő oka: fundamentális, gazdaságpolitikai inkonzisztencia a makrogazdaság és az árfolyam között – Leértékelés kiváltó oka: tartalékok kimerülése

7 Valutaválságok okai 2. Második generációs modellek – A ’90-es évek valutaválságainak magyarázatára fejlesztették ki (Európa 1992, Mexikó 1994) – A támadás célja itt is az árfolyam feladás, de az ok nem elsősorban fundamentális, hanem spekulációs eredetű.(Akkor adják fel a célt, ha túl drága a megvédés költsége) – Tipikus lefolyás: kockázati megítélés megváltozása- pánikreakció – menekülés a valutától – önbeteljesítő válság – A támadás valószínűsége nem független a fundamentumoktól

8 Valutaválságok - összefoglaló Mind az első-, mind a második generációs modellek szerint a fundamentumok gyengesége sebezhetővé teszi az országot a spekulatív támadással szemben, és gyengíti a hatóságok képességét a valuta megvédésére Legfőbb fundamentális gyengeségek: – Makro-egyensúlytalanság (pl. monetárisan finanszírozott magas költségvetési deficit) – Gyenge pénzügyi-, vagy vállalati szektor miatti sebezhetőség

9 Bankválságok Nincs egyetlen, általános definíció 1. Inszolvencia vs. Illikviditás – Szolvencia válság: a bankszektor számottevő része inszolvens – Likviditási válság(pánik): a bank betétesei hirtelen készpénzre akarják váltani betéteiket. 2. Rendszer szintű bankválság vs. Nem rendszer szintű válságepizódok

10 Bankválságok lehetséges definíciói – A nem teljesítő hitelek küszöbértéke; – A válság fiskális költségei; – Volt-e extenzív bank pánik; – Felmerült-e az intézmények számottevő részénél bankbezárás, bankfúzió,vagy nagyarányú állami segítségnyújtás; – Sor került-e vészhelyzeti beavatkozásra.

11 Bankválságok okai- bankpánikok A bankok eleve kitettek a pániknak Az eszközök hosszabb lejáratúak, mint a források, a hitelek nem likvidek  A banktevékenység lényegéből fakad az illikviditásra való hajlam, a bizalmi válságnak való kitettség

12 A banki sebezhetőség okai - mikro Bank specifikus: hozzáértés hiánya, csalás; Nem megfelelő szabályozás és felügyelés; Liberalizáció hatására bekövetkező értékvesztés (verseny hatása); Fertőzés.

13 A banki sebezhetőség okai – makro – Magas infláció - magas kamatláb; – Leértékelés; – Eszközárak összeomlása; – Recesszió; – Cserearány romlás.

14 Lehetséges kapcsolat a bank-, és valutaválság között Független események Kapcsolódó események: – a valutaválság bankválságot okoz – a bankválság a valuta összeomlását eredményezi – A kétfajta válság közös okokra vezethető vissza

15 Latin–Amerika: – Latin–Amerika: a 19.században gazdag volt, politikai ereje nem tudta hatékonyan kiaknázni az erőforrásokat, gazdag természeti kincsekben, lakossága mégis szegénységben él; – Bretton Woods-i rendszer összeomlásának hatására romlott a makrogazdasági teljesítmény; – Külföldi hitelfelvétel, seigniorage és kormányzati vásárlások növekedése; – Infláció és adósságválság jellemezte; – Politikai és gazdasági zavar elősegítette a katonai diktatúrák hatalomra kerülését; – Csúszó leértékelés a pénz reálértékének fenntartásáért; – Magántőke beáramlása előtt megnyílnak a pénzügyi piacok, kereskedelmi reformok.

16 Latin–Amerika: – Erkölcsi kockázat: a kormányzati garanciák nem tudják biztosítani a forrást a bankoknak, ami gyenge szabályozással párosul; – A valuták reálértelemben felértékelődtek az USD- hez képest és a folyó fizetési mérleg hiánya az árfolyam rögzítését követelte az USD-hez; – Adósságválság – IMF-től és a Világbanktól származó hiteleket csak késve teljesítik; – Csőd közeli állapot után reform, tőkeáramlás és újabb válság.

17 Kelet–Ázsia: siker és válság Kelet-Ázsia: gazdasági reformok (1963) során az importhelyettesítésről exportcikkek gyártására tért át Dél –Korea GDP-je 31 év alatt a 8-szorosorára nőtt, durván megegyezett az USA-éval Hasonló gazdasági növekedést hajt végre: Honkong, Taivan, Szingapúr, majd Thaiföld, Malajzia, Indonézi és a világ legnépesebb országa Kína Közös jellemző: nagy gazdasági visszaesések elkerülték a régiót, magas megtakarítási és beruházási ráta, magas foglalkoztatottság, munkaerő képzettsége nő, gazdasági nyitottság magasabb színvonala, multinacionális vállalkozások helyi leányvállalatai mellett a hazai vállalkozásokra épít

18 Kelet–Ázsia: siker és válság Gyengeségek: alacsony termelékenység (input egységre jutó outputnövekedése), banki szabályozás elégtelensége, erkölcsi kockázat –törvényességi keretek thai bhat leértékelésével elkezdődött a válság, ingatlanpiaci árak esésé, tőzsdekrach, Japán újabb gazdasági visszaesésének hatásai - pénzügyi feszültség, spekuláció, bankcsőd, veszélyes mértékű infláció, adósságok vissza nem fizetése, IMF segítség ellenére is valutaválság Indonézia súlyos helyzete: a gazdasági visszaesés, élelmiszerhiánnyal, munkanélküliséggel és súlyos etnikai összetűzésekkel párosult A gazdasági csoda utáni visszaesés több távoli régiót (Oroszország, Brazília) is magával rántott

19 Tanulságok: – A megfelelő árfolyamrendszer megválasztása és ahhoz tartása (fejlődő országnak veszélyes az árfolyam rögzítése) – A bankrendszer központi jelentősége – Reformintézkedések megfelelő ütemezése, a liberalizációs lépések sorrendje – Fertőzés veszélye: a világ más részeinek válásága továbbgyűrűzik a befektetői bizalmatlanság miatt – A világ pénzügyi architektúrájának reformja, monetáris kapcsolatok újragondolása – Tőkemobilitás, árfolyamrendszerek és a monetáris politika „trilemmája” – Megelőző intézkedések a kockázat csökkentésére: több transzparencia, erősebb bankrendszer, kiterjesztett hitellehetőség, nagyobb részvénytőke-beáramlás hitelfelvétel helyett

20 Válságmodellek egyéb osztályozása – Fundamentálisan indokolható válság – Pánik által kiváltott válság – Buborék kipukkadása – Erkölcsi kockázat alapú válság

21 Napjaink válságmagyarázatai Technokrata magyarázatGlobalizáció kritika – A válság hitelválság, ennek elődleges oka, hogy a pénzpiaci felügyeletek kompetenciája nem terjed ki a derivatív ügyeletekre, a befektetési alapok tevékenységére – A off-shore központok, az adóparadicsomok segítették ezt a folyamatot – Nem erősebb szabályozás kell, hanem jobb szabályozás – Átláthatóság javítása, rendszerkockázatok csökkentése – Hitelválságként értelmezik a jelenlegi recessziót – Fair trade (elsősorban fejlődő és agrárterméke preferálása) – Szociáldemokrata irányzat: Kollektív béralkuk intézménye a fejlett és fejlődő országokban is – Globális keynesiánizmus Demokratikus intézményekkel szabályozott világgazdaság Ezek hiánya vezetett a világgazdasági válsághoz Tobin-adó bevezetése Munkaerőáramlás segítése 21

22 Baloldali magyarázat – Túltermelési válság kezelése a spekulatív pénz használatával – A jelzálogpiaci válság a kereslet mesterséges élénkítése miatt – Az állami intézkedések a bankszektort támogatják, de a források nem jutnak el a reálszektorba – A válság tünetei nem újak, az elmúlt két évtizedben bekövetkezett fejlődés sajátosságai is voltak – A mai válság nem más mint a Marx által leírt, periodikusan visszatérő túltermelési válság, ami most a spekulatív pénz megsemmisülése fedett fel 22 Wallersteini magyarázat: A globalizáció előtt a kapitalista gazdaságokban 7-10 évente túltermelési válság alakult ki, nemzeti keretek között a recesszió után helyreáll az egyensúly A globalizáció korszakéban a TNC-k a felesleges tőkéket továbbmozgatták a globális gazdaságban, kereslet ösztönzéssel, pénzteremtéssel kerülték el a válságokat, de felesleges pénzügyi és termelő tőke megmentésével. (túlfogyasztás, eladósodás) Wallersteini magyarázat: A globalizáció előtt a kapitalista gazdaságokban 7-10 évente túltermelési válság alakult ki, nemzeti keretek között a recesszió után helyreáll az egyensúly A globalizáció korszakéban a TNC-k a felesleges tőkéket továbbmozgatták a globális gazdaságban, kereslet ösztönzéssel, pénzteremtéssel kerülték el a válságokat, de felesleges pénzügyi és termelő tőke megmentésével. (túlfogyasztás, eladósodás)

23 Idézetek a válság előtt időből A. Grenspan: „…A növekvő komplexitású pénzügyi termékek nagymértékben hozzájárultak egy sokkal rugalmasabb, hatékonyabb, s ezáltal ellenállóbb pénzügyi rendszer kialakulásához, mint amilyen akár csak negyed századdal korábban is létezett. A ben kidurrant értéktőzsdei buborék a korábbi jelentős pénzügyi sokkokkal szemben nem okozta egyetlen jelentősebb pénzintézet bukását sem és a gazdaság sokkal ellenállóbbnak bizonyult, mint azt korábban sokan várták… Ha elértük a rugalmasság egy bizonyos szintjét, ami enyhítheti a legnagyobb sokkok hatását… a gazdaság teljesítménye javulni fog, és a makrogazdasági döntéshozók feladata könnyebbé válik 23

24 Idézetek a válság utáni időből A Banque de France meghatározó képviselője – Az volt a tervünk, hogy a pénzügyi terméket csak akkor engedélyezünk, ha legalább egyikünk érti annak működését. Ezt az alapelvet nem tudtuk betartani, mert attól kellett mindig félnünk, hogy akkor a britek vagy a németek engedélyezik. Ezért becsuktuk a szemünket és megadtuk az engedélyt. 24

25 25 Lámfalussy: – A hitelderivatívok „valószínűleg hozzásegítették a bankokat ahhoz, hogy ellenálljanak a részvényárak as csökkenéséből adódó sokknak. Ám a hitelderivatívok jelenleg megfigyelhető csillagászati értékeire tekintve fel kell tennünk a kérdést, hogy vajon ezek a kockázat-átruházások valóban a hatékonyság és ellenálló képesség forrását jelentik-e a globalizált piacokon, vagy éppen ellenkezőleg, a sérülékenység forrásai.” Stiglitz (2008. június 16.). – „A neoliberális piaci fundamentalizmus mindig is politikai doktrína volt, amely meghatározott érdekeket szolgált. A közgazdasági elmélet sohasem támasztotta alá. Világosan kell látni azt is, hogy a történeti tapasztalat sem igazolja” Idézetek a válság utáni időből

26 Keynes – Nem helyes a közgazdaságtan elveiből arra következtetni, hogy a felvilágosult önérdek mindig a köz érdekében hat. Az sem igaz, hogy az önérdek általában felvilágosult; igen gyakran a saját céljaik megvalósítása érdekében függetlenül cselekvő egyének túl buták vagy gyengék ahhoz, hogy egyáltalán ezeket megvalósítsák. A tapasztalat nem mutatja, hogy az egyes emberek, ha társadalmi egységet alkotnak, mindig kevésbé látnak tisztán, mint ha külön cselekednének.


Letölteni ppt "NOVÁK TAMÁS Nemzetközi Gazdaságtan IX. Válságok és válságmagyarázatok."

Hasonló előadás


Google Hirdetések