Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Oroszország szerepe a világgazdaságban

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Oroszország szerepe a világgazdaságban"— Előadás másolata:

1 Oroszország szerepe a világgazdaságban

2 a korábbi bipoláris világrend egyik alappillérének számí-tó Szovjetunió legjelentősebb utódállama és jogi érte-lemben vett utóda a gyorsan fejlődő BRIC-országok egyike: a kétezres években 7%-ot meghaladó gazdasági növekedés, de a szerkezeti változások továbbra is váratnak magukra energetikai nagyhatalom a világ jelentősebb gazdaságai közül az egyetlen WTO-n kívüli ország

3 Néhány adat a világ legnagyobb területű állama (17 075 400 km²)
- majdnem 2x USA vagy Kanada, 180x Magyarország - 9 időzóna - a legtávolabbi pontok távolsága: 8000 km a világ 9. legnagyobb népességű állama (138 millió fő, 2012), népessége folyamatosan csökken a világ 6. legnagyobb GDP-vel rendelkező gazdasága (PPP-alapon, 2012) - megelőzi Nagy-Britanniát és Franciaországot - a világ összes GDP-jének 3%-át adja (2011)

4

5

6 Az orosz GDP alakulása, Oroszország részesedése a világ GDP-jéből (PPP alapon)
Mrd USD PPP-ben Mrd USD PPP-ben hiv. árf.-on Mrd RUB Helyezés Részesedés (%) állandó áron folyó áron 1992 5. 4,183 1171,966 85,592 30144,914 19,010 1993 6. 3,751 1093,645 183,816 27522,306 171,500 1994 8. 3,176 974,871 276,902 24026,973 610,700 1995 10. 2,953 954,376 313,451 23041,867 1428,500 1996 2,746 937,464 391,775 22210,571 2007,800 1997 2,679 967,190 404,946 22517,331 2342,500 1998 2,473 925,838 271,038 21313,810 2629,600 1999 2,542 999,125 195,907 22667,472 4823,200 2000 2,668 1123,298 259,702 24944,568 7305,600 2001 2,743 1207,157 306,583 26214,526 8943,600 2002 2,794 1284,894 345,486 27458,086 10830,500 2003 9. 2,896 1407,759 431,429 29449,649 13243,200 2004 2,952 1548,717 591,902 31555,696 17048,100 2005 3,007 1697,957 764,256 33571,347 21625,400 2006 3,085 1887,841 989,428 36148,211 26903,500 2007 7. 3,175 2098,432 1294,050 39062,083 33102,900 2008 3,259 2263,633 1660,009 41256,000 2009 3,049 2109,551 1229,227 37996,776 39016,100

7 A Szovjetuniótól Oroszország létrejöttéig

8 A szocialista örökség a tervutasításos gazdasági irányítási modell kialakítója és exportőre Közép-Kelet-Európában a piac szabályozó szerepének teljes mellőzése (ötéves tervek) a rubel mesterséges árfolyama állami tulajdonban lévő vállalatok hatóságilag rögzített árak tartós jelenség az áruhiány, mellékhatásként korrupció, feketepiac

9 A szocialista örökség a gazdasági döntésekben a költséghatékonysági szem-pontok helyett politikai motivációk domináltak a mennyiségi szemlélet háttérbe szorította a minőségi jellemzőket kapun belüli munkanélküliség, alacsony munkamorál az állam külkereskedelmi monopóliuma (külkereske-delmi ill. termelő vállalatok) Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa (KGST): a szocialista országok közötti kereskedelem mesterséges árakon zajlott

10 A szovjet tagköztársaságok:
Örményország, Azerbajdzsán, Belorusszia, Észtország, Grúzia, Kazahsztán, Kirgizisztán, Lettország, Litvánia, Moldávia, Oroszország, Tadzsikisztán, Türkmenisztán, Ukrajna, Üzbegisztán

11 A piacgazdasági átalakulás folyamata
1991. december: a Szovjetunió szétesése demokratikus politikai átalakulás (de: nincsenek hagyo-mányai a régióban) → „irányított” demokrácia a gazdaság működésének piaci alapokra helyezése (de: lassú folyamat, pl: a korrupció elterjedtsége miatt) jelentős életszínvonalesés → kriminalizálódás

12 A piacgazdasági átalakulás folyamata
privatizáció árliberalizáció a területi integritás megőrzése → régió-központ kapcso-latrendszer kialakítása (a központi állam megerősítése) külgazdasági nyitás, a külkapcsolatok átorientálódása → a traumák mérséklése érdekében az utódállamok decemberében létrehozták a Független Államok Közös-ségét (FÁK)

13 FÁK-tagállamok: Örményország, Azerbajdzsán, Belorusszia, Kazahsztán, Kirgizisztán, Moldávia, Üzbegisztán, Oroszország, Tadzsikisztán, Türkmenisztán, Ukrajna (1991), Grúzia (1993) a tagországok politikai és gazdasági érdekeinek különbözősége miatt alacsony hatékonyságú integrációs jellegű tömörülés

14 az orosz hegemónia megtörését célzó ellenintegrációs törekvés a FÁK-on belül
1997-ben jött létre Grúzia, Ukrajna, Üzbegisztán ( rövid ideig tag), Azerbajdzsán és Moldávia részvételével de: a politikai instablitás, a tagok földrajzi távolsága és eltérő gazdasági és stratégiai érdekei miatt ez sem iga-zán sikeres

15 Oroszország helye a világgazdaságban
a szovjet utódállamok közül népességét, gazdasági és katonai potenciálját tekintve a legjelentősebb több lábon álló külgazdaságpolitika → egyidejű kap-csolatépítés valamennyi fontos partnerrel: - Európa szerves részének tekinti magát → orosz-EU stratégiai partnerség, de: számos konfliktus - a fontosabb ázsiai, csendes-óceáni regionális szerve-zeteknek is tagja (Sanghaji Együttműködési Szervezet, APEC)

16 Oroszország helye a világgazdaságban
- bilaterális kapcsolatok Kínával, Indiával - kiemelt jelentőségű az USA-val való viszonya Oroszország megszűnt gazdasági nagyhatalom lenni, de igyekszik magát nagyhatalomként feltüntetni (ld.: csatlakozás a G7-hez, OECD-tagság iránti kérelem) legfeljebb regionális nagyhatalomként definiálható: be-folyási övezete a FÁK

17 Oroszország és a nemzetközi intézmények
ENSZ – megörökölt szerep IMF, Világbank Európa Tanács tagja G7- G G20 OECD-tagság iránti kérelem APEC (Ázsiai Csendes –óceáni Gazdasági Együttműkö-dési Szervezet) Sanghaji Együttműködés Szervezete BRIC FÁK-on belüli szervezetek

18 USA 20,455 Kína 12,524 Japán 6,003 India 5,059 Németo. 4,025 Egy. Kir. 3,102 Oroszo. 3,049 Franciao. 3,029 Brazília 2,871 Olaszo. 2,510 Mexikó 2,092 Spanyolo. 1,955 Korea 1,939 Kanada 1,847 Indonézia 1,378 Töröko. 1,246 Irán 1,190 Ausztrália 1,172 Tajvan 0,994 Az egyes államok részesedése a világ GDP-jéből vásárlóerő-paritáson számolva 2009-ben (%) Forrás: Saját szerkesztés az IMF WEO alapján.

19 Külkereskedelem

20 a külkereskedelmi áruforgalom kezdeti visszaesése után 1992-től a kivitel látványos növekedésnek indult okai: a hazai fizetőképes kereslet hiánya magasabb külpiaci árak valutaéhség az import növekedése kezdetben nem érte el az ex-portét → külkereskedelmi többlet de: ez hátráltatja az ország modernizációját (2004-től az import is dinamikusan bővül, de a moderni-zációt elősegítő szerkezeti változásokra nem kerül sor)

21

22 részesedése a világkereskedelemből csekély (a világ-exportból 2,9%, a világimportból 1,8% - 2008)
néhány gazdasági ágazatban azonban világgazdasá-gi szinten is jelentős súllyal rendelkezik (ld.: köv. dia) a világkereskedelembe elsősorban az energiahordozó-kivitelen keresztül kapcsolódik be (a teljes kivitel 60%-a földgáz-, nyersolaj-, és olajtermékexport) (a világ földgázkincsének kb. 1/3-ával rendelkezik, olaj-készleteinek súlya csekélyebb, de 2009-ben a legna-gyobb olajkitermelő) a fegyverek világpiacán is 20% feletti a részesedése

23 Oroszország előkelő helyezései egyes ipari és mezőgazdasági termékek világszintű termeléséből (2007)
1. Földgáz, kőolaj 2. Burgonya 3. Barnaszén, nyersvas, műtrágya, cukorrépa, búza 4. Villamos energia, kész vasöntet, acél, gabona 5. Vasérc, cement, tej 6. Kőszén, fakitermelés, fűrészáru, szarvasmarha, baromfi 7. Cellulóz, vaj 8. Hal és egyéb tengeri állatok 9. Cipő, gyapjúszövet 10. Személyautó (összeszerelés is), papír és karton

24 A nyersolaj, az olajtermékek és a gáz szerepe az orosz áruexportban
’92 ’93 ’94 ’ ’ 97’ 98 ’99 ’00’ 01 ’02’ ‘03 ’04 ’05’ 06 ’07’ 08 ’09 % Nyerso. 19,8 17,5 15,5 16,2 17,7 17,0 13,8 18,7 24,1 24,5 27,1 29,2 32,2 34,2 33,7 34,3 33,2 Olajt. 9,7 7,0 6,1 8,4 8,3 5,7 7,2 10,4 9,2 10,5 10,3 13,9 14,7 16,9 15,9 Földgáz 16,4 15,7 1,4 18,9 18,0 15,0 15,8 17,4 14,8 11,9 13,0 14,4 12,7 Együtt 46,4 40,9 37,4 37,0 42,5 44,3 37,5 41,0 50,3 51,2 52,4 54,2 54,7 61,1 62,8 61,7 65,8 62,9 Forrás: Bank Rosszii

25

26 Orosz-EU kapcsolatok a 90-es évek eleje óta legfontosabb kereskedelmi part-nere az EU (kölcsönös energetikai függőség), súlya a ke-leti bővülés után tovább nőtt a kapcsolatok alapja az 1997-ben életbe lépett Partnersé-gi és Együttműködési Megállapodás, ami 2007-ben lejárt (ideiglenesen hosszabbítják, új megállapodás nincs) 4 közös térség létrehozása (gazdaság; bel- és igazság-ügy; kül- és biztonságpolitika; kultúra, oktatás, kutatás) de: számos konfliktus (egymással versengő gázvezeté- kek, az európai FÁK-országok orientációja, az „európai értékek” kérdése)

27 Az orosz export legfontosabb irányai, %-os részarány
1995 1997 1999 2001 2003 2005 2007 2008 2009 Európai Unió 33,6 32,9 34,0 36,4 35,1 52,3 55,7 56,7 53,3 USA 5,5 5,3 6,5 4,2 3,1 2,6 2,4 2,9 Kína 4,7 4,8 5,6 6,2 5,4 4,5 Törökország 2,1 2,3 2,2 3,2 3,6 5,9 Nem FÁK-országok együtt 81,5 80,5 85,3 85,4 86,1 86,5 85,0 85,1 84,5 FÁK-országok együtt 18,5 19,5 14,7 14,6 15,3 13,5 15,0 14,9 15,5

28 Az orosz import legfontosabb forrásországai, %-os részarány
1995 1997 1999 2001 2003 2005 2007 2008 2009 Európai Unió 38,3 36,7 36,8 36,5 38,5 44,1 43,7 45,0 USA 5,6 7,6 7,9 7,7 5,2 4,6 2,7 2,9 5,5 Kína 1,8 2,4 3,8 5,7 7,4 6,9 13,6 Törökország 1,2 1,5 1,0 1,6 1,3 1,9 Nem FÁK-országok együtt 70,9 73,2 72,3 73,3 76,3 80,8 85,0 86,3 87,0 FÁK-országok együtt 29,1 26,7 27,7 23,7 19,2 15,0 13,7 13,0

29 Az orosz export legfontosabb uniós partnerei (%)

30 Az orosz import legfontosabb uniós partnerei, 2010 (%)

31 Az orosz nyersolajexport fontosabb célországai
sorrend 2007 ország szállított mennyiség részarány a teljes orosz kőolaj kivitelből ezer tonna % 1. Hollandia 50257 22,1 2. Olaszország 30388 13,4 3. Németország 23637 10,4 4. Lengyelország 18559 8,2 5. Kína 11747 5,2 6. Ukrajna 10305 4,5 7. Finnország 9578 4,2 8. Koreai Közt. 7375 3,2 9. Kazahsztán 6872 3,0 10. Magyarország 6509 2,9 fentiek együtt 175227 77,0 összesen 238542 104,8

32 Az orosz földgázexport legfontosabb célországai
sorrend 2006 2007 ország szállított mennyiség részarány a teljes orosz gázkivitelből millió m3 % 1. Németország 33689 18,5 33015 19,3 2. Olaszország 21401 11,8 Törökország 23428 13,7 3. 19896 10,9 20844 12,2 4. Nagy-Britannia 10640 5,8 Franciaország 9808 5,7 5. Ukrajna 10066 5,5 Kazahsztán 7355 4,3 6. 10040 Lengyelország 6976 4,1 7. Magyarország 7719 4,2 Csehország 6962 8. 7660 Szlovákia 6244 3,6 9. 7290 4,0 6078 3,5 10. Ausztria 6602 5406 3,2 11. 6136 3,4 5255 3,1 12. Románia 5067 2,8 Finnország 4667 2,7 13. 4857 Hollandia 4415 2,6 14. 4310 2,4 4154 15. Azerbajdzsán 3748 2,1 3935 2,3 fentiek együtt 159121 87,4 148542 86,7 összesen 182055 100,0 171267

33 Oroszország és a posztszovjet térség
csökkenő jelentőség a statisztikák tükrében, újabban kismértékű erősödés megnőtt jelentőség az orosz nagyhatalmi törekvések fényében: Oroszország vonzásközponttal a multipoláris vg. egyik centruma? számos orosz kezdeményezésű integrációs forma 2003: EGT4 majd EGT3 2010: hármak vámuniója (Oroszo., Kazahsztán, Belorusszia) kulcsállam: Ukrajna

34 Oroszország és Kína egyre erősödő gazdasági partnerség – kínai fölény kialakulása orosz hiány 2007-től romló orosz, javuló kínai exportszerkezet orosz áruforgalomból részarány (2010): 9.5%! energetikai láb megerősödése itt is! egyelőre olaj kérdőjelek a földgáz körül nincs különös intézményi háttér közös érdek: multipoláris világ – G20

35 A tagság pozitív hatásai Oroszország számára
Oroszország és a WTO már 1993-ban benyújtotta csatlakozási kérelmét a GATT-hoz, de még nem tagja a WTO-nak A tagság pozitív hatásai Oroszország számára jelentős előrelépés lenne az ország világgazdasági in-tegrációjában lehetősége nyílna a nk-i kereskedelem szabályainak alakítására Oroszo. számára az előnyök hosszabb távon jelentkez-hetnek (pl.: FDI-áramlás nő, az orosz exportőrök könnyebb piacra jutása)

36 A tagság pozitív hatásai a WTO-tagok számára
Oroszország és a WTO ugyanakkor a tagság veszélyekkel is jár (erősebb ver-seny a hazai piacon, a hazai energiaárak növekedése) Oroszország ezért nem akar mindenáron tag lenni, csak számára elfogadható feltételekkel csatlakozik A tagság pozitív hatásai a WTO-tagok számára garanciát jelentene az orosz szabályozási gyakorlat nk-i normákhoz való igazítására → átláthatóbb üzleti körny. az ipari termékek könnyebb piacra jutása

37 A csatlakozási tárgyalások problémás területei
Oroszország és a WTO A csatlakozási tárgyalások problémás területei az orosz agrártámogatás szintje a magasnak ítélt orosz vámvállalások a külső és belső energiaárak kérdése az exportvámok kérdése a szellemi tulajdonjogok védelme a szolgáltatási piac megnyitása Oroszo ra valamennyi kétoldalú megállapodását meg- kötötte már (pl.: Kínával, USA-val, az EU-val), a multilaterális kérdések lezárása maradt

38 Tőkeáramlás

39 Közvetlen külföldi tőkeberuházások Oroszországban
a külgazdasági nyitás részeként fokozatosan engedik be a külföldi tőkét az ország elméletileg mindennel rendelkezik, ami a külföldi tőkét vonzhatja (természeti kincsek, olcsó, kép-zett munkaerő, óriási piac) 2003-ig azonban nem jelentős az országba beáramló FDI mennyisége, a befektetésekben a könnyen kivon-ható, gyorsabban megtérülő formák dominálnak) a befektetők szemében magas kockázatú térség (a pol-i, gazd-i instabilitás, a jogi szabályozás hiányosságai, a korrupció, a kriminalzáltság magas foka miatt)

40 Közvetlen külföldi tőkeberuházások Oroszországban
: Putyin reformjainak köszönhetően egyre nagyobb mennyiségű FDI áramlik az országba → ma a világ 6. legjelentősebb célországa az FDI legjelentősebb forrásországai: Egyesült Király-ság, Hollandia, Németo., Franciao., Írország, Kína, Japán (Ciprus, Luxemburg és Brit Virgin-szigetek: round tripping FDI) ágazati súlypontok: a 90-es években az élelmiszeripar, a kereskedelem és a szolgáltatások, 2003 után az ener-getikai szektor (olajkitermelés)

41 Külföldi tőkebeáramlás Oroszországba (2005-2009)

42 A legnagyobb külföldi tőkebefektetők Oroszországban 2009 márciusában, FDI-állományadatok alapján

43 Kiáramló orosz tőkebefektetések
az orosz gazdaságból sok tőke áramlott külföldre a 90-es években a belső gazdasági feltételrendszerrel szembeni bizalmatlanság miatt (napjainkban ez a korábban kimenekített orosz tőke áramlik vissza pl.: ciprusi tőke álruhájában) a kétezres években kiáramló orosz tőkék már a vállala-tok tényleges nemzetköziesedését jelzik kedvelt célországok: az EU fejlett államai, Svájc, USA, Kanada ill. a FÁK-országok (Belorusszia, Kazahsztán, Örményország, Ukrajna) legjellemzőbb ágazatok: energetika, vas- és fémipar

44 Gazdasági válságok Oroszországban

45 Az orosz gazdaság fejlődését az elmúlt két évtizedben há-
rom gazdasági válság árnyékolta be: 1.) A 90-es évek elhúzódó, mély recesszióval járó átalaku-lási válsága 2.) Az orosz belső gazdasági folyamatokkal magyarázható augusztusi pénzügyi válság 3.) A nyarán-őszén Oroszországba betört világgaz-dasági válság Az 1998-as és a 2008-as válság közötti időszak: gazdasá- gi sikertörténetnek számít.

46 Az 1998. évi válság és tanulságai
A válság okai az átalakulási folyamat során felgyülemlett és nem meg-oldott gazdasági problémák (elsősorban a belső adósság magas szintje, az országon belüli adósságláncok kialakulása, a reál- és a pénzügyi szféra éles szétválása, a szerkezetváltás elmaradása) ezeket felerősítette a folyamatos politikai válság (egymást követő kormányok) túlértékelt rubel

47 Az 1998. évi válság és tanulságai
A válság közvetlen előzményei Az augusztusi intézkedéscsomag a rubel nagymértékű leértékelése (34%) az orosz kormány 90 napos moratóriumot hirdet a kül-földi bankok által nyújtott hitelek törlesztésére

48 Az 1998. évi válság és tanulságai
A válság hatásai az orosz tőzsdeindex meredek zuhanása külföldi és belföldi tőkekiáramlás (rövid idő alatt dollármil-liárdok hagyták el az országot) → a bizalom megrendül az egész orosz bankrendszer összeomlott a rubel drasztikus leértékelődése kétszámjegyű infláció (az emelkedő importárak és a lakosság vásárlási láza következtében)

49 Az 1998. évi válság és tanulságai
A pénzügyek összeomlása nem hagyta érintetlenül a reál- folyamatokat sem: a GDP és az ipari termelés csökkent (a kitermelőipar 1990-hez képest 1/3-ával, a feldolgozóipar 50%-kal zsu-gorodott) a vállalatok fizetésképtelenné váltak az import drasztikus visszaesése a gazdaságot az energiaszektor és a nyersanyag-kiterme-lési ágazatok bevételei tartják életben, de: az olaj és a színesfémek árai is tartósan esnek a világpiacon

50 Az 1998. évi válság és tanulságai
újabb problémák: a rubel árfolyamának drasztikus zuha-nása a dollárban jegyzett külső adósság emelkedését hozta magával → nem lehet újabb hiteleket felvenni A válság következményei a válság mérlege paradox módon mégis pozitív (1999-ben már 6%-kal bővül az orosz gazdaság) a rubel leértékelése → javuló export-versenyképesség → a megdrágult import helyettesítése olcsóbb, hazai ter-mékekkel mindezek eredményeként egyes iparágak felfutása (élel-miszeripar, nyersanyagkitermelés, gépgyártás)

51 A két válság közti gazdasági sikertörténet (1999-2008)
A gazdaság növekedési pályára állt, az ország pénzügyei stabilizálódtak: kézben tartott infláció pozitív költségvetési egyenleg rekord fizetési mérlegtöbblet stabil rubelárfolyam növekvő devizabevételek → a külső adósság törlesztése a valutatartalékok megsokszorozódtak (2008: 600 Mrd USD)

52 A két válság közti gazdasági sikertörténet (1999-2008)
A háttérben meghúzódó okok vezetőváltás (Jelcin helyett Putyin kerül a kormány élére) de: az eredmények jó része nem ehhez köthető a válság spontán pozitív utóhatásai (ld.: növekvő export-versenyképesség) tartósan kedvező külpiaci konjunktúra (magas olajárak)

53 Az olajárak alakulása 1990 és 2008 között, Brent (USD/hordó)
Nomináláron 2008-as áron 1990 23,73 39,26 1991 20,00 31,73 1992 19,32 29,74 1993 16,97 25,45 1994 15,82 23,23 1995 17,02 24,29 1996 20,67 28,59 1997 19,09 25,91 1998 12,72 17,32 1999 17,97 23,60 2000 28,50 36,24 2001 24,44 30,14 2002 25,02 30,16 2003 28,83 33,75 2004 38,27 43,61 2005 54,52 60,10 2006 65,14 69,58 2007 72,39 75,14 2008 97,26 2009 62,19 Az olajárak alakulása 1990 és 2008 között, Brent (USD/hordó) Forrás: BP Statistical Review of World Energy June 2009.

54 Oroszország külső adóssága
az oroszországi gazdasági átalakulás során a 90-es évek végéig az IMF szerepe mindvégig kitüntetett volt (hitelek, tanácsadás) az 1998-as válság után Oroszország kezdetben nem kap újabb hiteleket, később pedig már nem is szorul rá azokra a növekvő világpiaci olajáraknak köszönhetően felgyü-lemlett hatalmas devizatartalékaiból törlesztette külfölddel szembeni adósságállománya jelentős részét

55 Az orosz GDP alakulása – válságtól válságig

56 A két válság közti gazdasági sikertörténet (1999-2008)
A válságok közötti időszak gazdasági fejlődését 3 szakasz- ra oszthatjuk: 1.) → a fejlődés motorja a rubel leértékelődésé-hez, a belső piac ellátását célzó importhelyettesítő ter-melés megindulásához kötődik 2.) → a gazdasági növekedés az energiaszek-torral, azon belül is az olajtermelés felfutásával és exportjával kapcsolható össze 3.) → a gazdaság bővülésének a belső fogyasz-tás (feldolgozóipar, építőipar, szolgáltatások) a hajtóereje: a ktségvetési bevételek egy részét a kormány visszafor-gatja a lakossághoz

57 A két válság közti gazdasági sikertörténet (1999-2008)
Az orosz gazdaság és társadalom problémái mind a magas olajárak vezérelte exportoffenzívának, mind a jelentős reálbér-emelkedésen alapuló gazdasági növekedésnek korlátai vannak a termelőkapacitások jelentős része elavult, hiányos infrastruktúra demográfiai válság korrupció

58 A két válság közti gazdasági sikertörténet (1999-2008)
A problémák megoldására irányuló politikai erőfeszítések Medvegyev négy I-je: Oroszországnak innovációra, in-vesztícióra (beruházásokra), infrastrukturális fejleszté-sekre és megfelelő intézményekre van szüksége adóreform (a vállalati nyereségadó és a személyi jöve-delemadó csökkentése) nagy nemzeti projektek a mezőgazdaságban, az egészségügyben, az oktatásban és a lakásépítés terén

59 Oroszország 2020-ig szóló társadalmi és gazdaságfejlesztési koncepciójának néhány elérendő célja (2008) 2012-ben 2020-ban 2007-hez képest 2012-höz képest Születéskor várható élettartam növelése 2,5 évvel 2 évvel GDP növekedése 37–38%-kal 64–66%-kal Munkatermelékenység növekedése 40–41%-kal 71–78%-kal GDP-re vetített energiaigényesség csökkentése 81–83%-ára 70–75%-ára A lakosság rendelkezésre álló reáljövedelmének növekedése 53–54%-kal 64–72%-kal Állóeszköz-felhalmozás növekedése 80–85%-kal 115–123%-kal GDP-hez mérten (%) K+F-kiadások (magán és állami kiadások) 1,4–1,6 3 Oktatási kiadások (magán és állami kiadások) 5,5–5,7 6,5–7 Egészségügyi kiadások (magán és állami kiadások) 5,2–5,4 6,7–7

60 A 2008-2009-es világgazdasági válság jelentkezése Oroszországban
A válság szakaszai 1.) 2008 május-szeptember 12. → az orosz tőzseindex esése, az olajárak zuhanása júliustól 2.) szeptember → a likviditási és bizalmi válság kiteljesedése, az orosz bankközi piac befagyása 3.) szeptember második fele → válságkezelő intézkedések meghirdetése

61 A 2008-2009-es világgazdasági válság jelentkezése Oroszországban
a globális hitelpiacok beszűkülése (2008 nyara) az olajárak drámai zuhanása (130 USD-ről 40 USD-re), keresleti szűkülés a nk-i gázpiacon 2008 végére a tőzsdeindex a májusi érték ötödére esett a rubel árfolyama és a nk-i valutatartalékok nagysága drasztikusan csökkent a bruttó hazai termék 8%-os zuhanást mutatott

62 A 2008-2009-es világgazdasági válság jelentkezése Oroszországban
különösen a feldolgozóipar és az építőipar visszaesése nagymértékű veszélybe került a bankrendszer stabilitása Válságkezelő intézkedések a költségvetést a tartalékalapból (ld.: olajból származó bevételek) kellett kiegészíteni az intézkedések a bankrendszer megmentését és a vál-ság szociális következményeinek mérséklését célozták

63 Kiadások a válságkezelő intézkedésekre 2009-ben (Mrd RUB)
Terv Tény Összesen 2 244,0 2 412,0 Ágazati intézkedések 1 625,8 1 734,9 Bankrendszer támogatása 280,0 Lakosság támogatása 593,7 652,6 Az Eurázsiai Gazdasági Közösség krízisellenes alapjához való hozzájárulás 24,5 Forrás: Mau, V.: Ekonomicseszkaja polityika 2009 goda: mezsdu kriziszom i modernizacijej. Voproszi Ekonomiki, 2010/2. sz., p. 9.

64 Oroszország helye a világgazdaságban a gazdasági válság után
a gazdasági válság rávilágított az orosz gazdaság tartós szerkezeti problémáira, sebezhetőségére a két válság közti időszak eredményei alapján a világ-gazdaság sikergazdaságai közé sorolták (BRIC), de a válság rávilágított, hogy kilóg ebből a csoportból (gazasági dinamizmusa kisebb és kevésbé stabil, mint a másik három államé) a válságból ugyanakkor önerőből (felhalmozott tartalé-kainak köszönhetően lábalt ki) → nem kellett külföldi hitelt felvennie

65 Oroszország helye a világgazdaságban a gazdasági válság után
pozitívum, hogy az orosz vállalatok külföldi tőkekihelye-zései 2009-ben számottevően nőttek ugyanakkor a válság szülte kényszerhelyzetet nem ra-gadta meg lényegi strukturális átalakítások megkezdé-sére Oroszország a világgazaság befolyásos szereplője kíván maradni (energetikai nagyhatalmisága révén) azonban jelentős tartalékai vannak egyéb területeken is (pl.: nagy szaktudáson alapuló humán kapacitás, tudástőke)

66 Köszönöm a figyelmet!


Letölteni ppt "Oroszország szerepe a világgazdaságban"

Hasonló előadás


Google Hirdetések