Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

NOVÁK TAMÁS Nemzetközi Gazdaságtan III. Nemzetközi szakosodás.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "NOVÁK TAMÁS Nemzetközi Gazdaságtan III. Nemzetközi szakosodás."— Előadás másolata:

1 NOVÁK TAMÁS Nemzetközi Gazdaságtan III. Nemzetközi szakosodás

2 Kapcsolódó irodalom Kötelező PAUL R. KRUGMAN – MAURICE OBSTFELD: Nemzetközi gazdaságtan. Panem Kiadó. Budapest o. Ajánlott BENCZES ISTVÁN – CSÁKI GYÖRGY – SZENTES TAMÁS: Nemzetközi gazdaságtan. Akadémiai Kiadó, pp

3 A nemzetközi munkamegosztásból származó előnyök A kérdés az, hogy – Milyen típusúak ezek az előnyök? – Hogyan keletkeznek ezek az előnyök? – Hogyan oszlanak meg ezek az előnyök? – Mennyire tartósak ezek az előnyök? – Hogyan értelmezhetők a KÖLCSÖNÖS ELŐNYÖK?: ami mindkettőnek jó

4 Kölcsönös előnyök – Pozitív jóléti hatás mindkét országban = több a fogyasztás, mindkét országban nő a fogyasztás a nemzetközi munkamegosztás eredményeként; – Kölcsönös előnyök ≠ azonos nagyságú előny mindkét oldalon; – Az előnyök megoszlása a konkrét cserearányok függvénye; – Elméletileg olyan cserearány is konstruálható, amely mellett egyenlően oszlanak meg az előnyök;

5 Az árucsere alapjára vonatkozó változatok I. 1. Természeti feltételek abszolút különbségei; 2. Munkatermelékenység, munkaráfordítás abszolút különbségei; 3. Relatív munkatermelékenység, relatív ráfordításköltség; 4. Termelési tényezőkkel való relatív ellátottság; 5. Technológiai, műszaki különbségek.

6 Az árucsere alapjára vonatkozó változatok II. 6. Belső gazdaságosság, economies of scale 7. Termékek termelésén kívül elérhető “külső gazdaságosság” 8. Fogyasztási szerkezet, szokás, preferencia eltérései 9. Piacdifferenciálódásból adódó lehetőségek 10. TNC-k révén teremtett komparatív előnyök, illetve szerzett kompetitív előnyök

7 A nemzetközi munkamegosztás alapmodelljei 1. Abszolút előnyök; 2. Komparatív előnyök; 3. Tényezőellátottsággal kiegészített komparatív előnyök; 4. Kompetitív előnyök modellje;

8 Szakosodás természeti különbségek alapján 1. Éghajlati körülmények különbségei 2. Természetes erőforrások hiánya-bősége 3. Tudományos, technikai, műszaki fejlődés Ma már nagyrészt viszonylagos Dilemma: hazai termelés vagy import?

9 Szakosodás abszolút előnyök alapján i. Adam Smith (fiziokraták): abszolút előnyök – Két ország – két termék – A ország olcsóbban termeli x terméket – Magasabb munkatermelékenységgel – Kevesebb munkaráfordítással – Eredmény: nemzetközi csere, szakosodás – Mindkét ország mindkét termékből nagyobb mennyiséget fogyaszthat, illetve olcsóbban juthat hozzá a nála nem termelt termékhez

10 Abszolút előny megállapítás II. X termékY termék A ország 6db/óra2db/óra B ország1 db/óra3 db/óra X termékY termék A ország10 perc (1/6 óra) 30 perc (1/2 óra) B ország1óra15 perc (1/4 óra) 1. Munka magasabb termelékenysége 2. Munkaráfordítási vagy költségadatok 3. Szakosodás = kölcsönös nyereség

11 Abszolút előny III. Adatok: termelékenység,fajlagos költség, összköltség adatok Előny: nemzetközi cserearány mennyire tér el a belső cserearánytól Leegyszerűsítő feltevések: – Két ország, két termék; – Nincs csere, ha egy országnak mindkét termékben abszolút előnye van; – Mi van, ha mindkét terméknél A ország élvez abszolút előnyt?

12 Szakosodás komparatív előnyök alapján I. Torrens – d. Ricardo: milyen a csere, ha egy országnak mindkét termékben abszolút előnye/ vagy hátránya van? A lényeg: kettő összehasonlítást kell végezni. Komparatív előny abban az ágazatban van, ahol az “abszolút előny” nagyobb (“abszolút hátrány” kisebb), mint a másik ágazatban.

13 A komparatív előnyök megállapítása II. – Munkatermelékenységi vagy munkaráfordítási adatok alapján (klasszikus koncepció) – Alternatív költségek tana (opportunity cost) – feláldozott lehetőségek, haszonáldozat – Devizakitermelési együttható nagysága szerinti rangsor (belső ráfordítások és külső világpiaci árak összevetése) – Neoklasszikus koncepció – termelési tényezőkkel való relatív ellátottság és az exporttermékek relatív tényezőigényessége alapján Hekscher- Ohlin modell

14 Komparatív előny számítás klasszikus koncepció szerint III. Relatív termelékenységi különbségek alapján Relatív termelékenység = A ország valamely x termékének előállításában mért munkatermelékenységének a) vagy egy másik, y termék gyártásában, b) vagy egy másik, B ország azonos, ugyanazt az x terméket előállító ágazatában mért termelékenységhez viszonyított nagysága. a) változat szerint T x A T y A T x A : A ország x terméket termelő ágazatában a termelékenység, T y A: A ország y terméket termel ágazatában a termelékenység.

15 Komparatív előny számítás klasszikus koncepció szerint IV. b) változat szerint T A X T B X T A X az x termék termelésében a termelékenység színvonala A országban, T B X az x termék termelésében a termelékenység színvonala B országban

16 Komparatív előny számítás klasszikus koncepció szerint V. Komparatív előny ott van, ahol a relatív munkatermelékenység (T) nagyobb, vagyis „A” országnak akkor van x termék, és „B” országnak y termék esetében komparatív előnye, ha T x A T x B > T y A T y B T A X T A Y > T B X T B Y

17 Komparatív előny számítás klasszikus koncepció szerint VI. X termékY termék A ország 6db/óra8db/óra B ország1 db/óra4 db/óra „Vízszintesen” A ország relatív termelékenysége = 6/8 illetve B országé1/4 „Függőlegesen” 6/1, illetve 8/4

18 Komparatív előny számítás klasszikus koncepció szerint VII. Relatív költségeltérések A ország x terméke termelési költségének a) vagy A ország egy másik, pl. y terméke termelési költségéhez viszonyított, b) vagy az x termék egy másik, B országban mért termelési költségéhez viszonyított nagyságát értjük. a) változat: Tk x A Tk y A Tk x A az A ország x termékének termelési költsége Tk y A az A ország y termékének termelési költsége. b) változat: Tk A X Tk B X Tk A X az x termék termelési költsége A országban Tk B X az x termék termelési költsége B országban.

19 Komparatív előny számítás klasszikus koncepció szerint VIII. Relatív áreltérések Relatív áron, “A” ország x terméke árának a) a másik, y termék azonos, A országon belüli árához, b) vagy pedig x termék egy másik, “B” országbeli, illetve “nemzetközi árához” viszonyított nagysága. a) változat szerint: P x A P y A PxA az “A” ország x termékének ára, PyA az “A” ország y termékének ára. b) változat szerint: P x A P x B PxA az x termék ára “A” országban, PxB az x termék ára “B” országban (vagy x termék “nemzetközi ára”)

20 Komparatív előny számítás klasszikus koncepció szerint IX. A termelés munkaigénye (óra) Abszolút előny: Portugáliának mindkét termék termelésében van abszolút előnye Angliával szemben, mert kevesebb munkaráfordítással állítja elő őket Angliához képest. Egységnyi posztó Egységnyi bor Portugália9080 Anglia Ráfordítás: Portugália szempontjából Anglia szempontjából 90/100 = 0,9 100/90 = 1,11 80/120 = 0,66 120/80 = 1,5

21 Komparatív előny számítás klasszikus koncepció szerint X. Portugália Előnye van a posztó termelésében, mert ráfordításai 90%-át teszik ki Anglia ráfordításainak. vagyis egységnyi posztó termelését 10%-kal kisebb ráfordítással végzi, mint Anglia. Szintén előnye van a bortermelésében, mert ráfordításai 2/3-át teszik ki Anglia ráfordításainak. Vagyis egységnyi bor termelését 33%-al kisebb ráfordítással végzi, mint Anglia. Bortermelésében lévő előny >posztó gyártásban lévő előny Anglia Hátránya van a posztó termelésében van, mert ráfordításai 11%-kal nagyobbak Portugália ráfordításainál. vagyis egységnyi posztó termelését 11%-kal több ráfordítással végzi, mint Portugália. Szintén hátránya van a bortermelésében, mert ráfordításai 50%-kal nagyobbak Portugália ráfordításainál. Vagyis egységnyi bor- termelését 50%-al több ráfordítással végzi, mint Anglia. Posztógyártásában lévő hátrány < bortermelésében lévő hátrány

22 Komparatív előny számítás alternatív költségek alapján XI. Alternatív költség: termelési tényezők adott mennyisége és maximális kihasználása mellett az egyik termék hány egységét kell feláldozni azért, hogy a másik termék összmennyiségét egy egységgel növelni lehessen és fordítva. A „haszonáldozat” nagyságát a „transzformáció határrátája” mutatja. -∆y MRT yx = ∆x Ez egyenlő az x termék relatív árával (P x /P y ) Termelési lehetőségek határai: transzformációs görbe: egyik termék hány egységét kell feláldozni azért, hogy a másik összmennyiségét egy egységgel növelni lehessen. Transzformációs görbe lehet: lineáris; konkáv; konvex

23 Transzformációs görbék XII. X termék Y termék Ha a transzformációs görbe egyenes (lineáris), akkor a termelés alternatív költsége állandó, vagyis független a termelés mennyiségétől. 2. Ha a transzformációs görbe konkáv (alulról homorú), akkor a termelés növelésével egy termék alternatív költsége egyre emelkedik. Ez a termelésben érvényesülő csökkenő hozadék elve (az inputok növelésével egyre kevésbé nő az adott termék össztermelése) 3. Konvex a görbe, ha az egyik termék termelésének növelése nem jár együtt a másik termék mennyiségének azonos, vagy nagyobb arányú csökkenésével = növekvő skálahozadék, méretgazdaságosság X termék Y termék

24 Komparatív előny: belső cserearányok (árarányok) a kereskedelemben XIII. Portugália: Egységnyi bor előállításának, 0,89 egység posztó termeléséről kell lemondani Egységnyi posztó előállításának, 1,125 egység bor termeléséről kell lemondani. Bortermelésre érdemes specializálódnia. Érdemes lesz a bort posztóra cserélnie, ha egységnyi borért több, mint 0,89 posztót kap. Anglia: Egységnyi bor előállításához 1,2 egység posztó termeléséről kell lemondani. Egységnyi posztó előállításának, 0,833 egység bor termeléséről kell lemondani. Érdemes lesz a posztót borra cserélni, ha a borért kevesebb, mint 1,2 posztót kell adnia. Egységnyi posztó Egységnyi bor Egységnyi bor posztóban Egységnyi posztó borban Portugália /90 = 0,89 e posztó 90/80 = 1,125 e bor Anglia /100 =1,2 e posztó 100/120 = 0,833 e bor

25 Komparatív előny: belső cserearányok (árarányok) a kereskedelemben XIV. Így biztosan kialakulhat olyan cserearány, amely mindkét fél számára kedvezővé teszi a cserét. Ha például: 1 egység posztót cserélnek 1 egység borra, akkor Angliának 100 munkaórát kell adnia egy borért, ha Portugáliától veszi meg, míg ha otthon termelné, 120-ba kerülne. Portugáliának viszont 80 munkaórát kell adnia egységnyi posztóért, miközben otthon 90 órás ráfordítással tudná előállítani. A csere tehát mindkettőjüknek hasznos és előnyös! Egységnyi posztó Egységnyi bor Egységnyi bor posztóban Egységnyi posztó borban Portugália /90 = 0,89 e posztó 90/80 = 1,125 e bor Anglia /100 =1,2 e posztó 100/120 = 0,833 e bor

26 Devizakitermelési együttható nagysága szerinti rangsor – Termelési költségek + export egyéb költségei versus devizabevétel; – Lehet, hogy más országban is hasonló a szerkezet; – Túlzott leegyszerűsítés; – De egyszerű a rangsort felállítani.

27 Komparatív előnyről – a szabadkereskedelem védelmében Ellenérv 1. A szabadkereskedelem csak akkor hasznos egy ország számára, ha gazdasága elég erős ahhoz, hogy helytálljon a külföldi versenyben. Nem az abszolút, hanem a komparatív előny számít! Egy iparág versenyképessége nemcsak a külföldi iparággal szembeni relatív termelékenységtől, hanem a külföldihez viszonyított relatív bérszinttől is függ.

28 Komparatív előnyről – a szabadkereskedelem védelmében Ellenérv 2. A külföldi verseny tisztességtelen és más országokra ártalmas akkor, ha alacsonyabb béreken alapul. (Nyomormunkaérv) Kevésbé hatékony a külföldi iparág, de olcsóbb béreket ad. Mindegy, hogy külföldi termék magasabb termelékenység, vagy alacsonyabb bér miatt olcsóbb! Belföld számára kedvezőbb az egyiket termelni, és a másikat megvenni érte.

29 Komparatív előnyről – a szabadkereskedelem védelmében Ellenérv 3. A külkereskedelem egy ország kizsákmányolásához és jólétének romlásához vezet, ha munkásai sokkal alacsonyabb béreket kapnak, mint más országok munkásai. Kérdés: mi az alternatíva?

30 Igazolási kísérletek 1. Macdougall igazolási kísérlete: Komparatív előny ott mutatkozik, ahol a termelékenységi szintek eltérését mutató hányados nagyobb a bérszínvonalak eltérését jelző hányadosnál. 2. Balassa féle exportteljesítmény indexek: „Feltárt komparatív előny” (revealed comparative advantage) – A külkereskedelemben x terméknek az összexporton (x) és az összimporton (m) belüli aránya hogyan viszonyul egymáshoz. – valamely x termék részaránya az adott ország exportjában hogyan viszonyul ugyanennek a terméknek a világ összexportján belüli arányához. 1-nél nagyobb = komparatív előny.

31 Az alkalmazás korlátai, leegyszerűsítések 1. Két ország – két termék; 2. Statikus jelleg (technológia, képzettség kihagyása) 3. Tökéletes egyensúlyt feltételezése; 4. Nemzetközileg is kompetitív szabad piac feltételezése; 5. A termelési tényezők (pl. munkaerő minőségének figyelmen kívül hagyása); 6. Nemzetközi tényezőáramlás kizárása; 7. A kereskedelem révén a volumen növelésével elérhető költségmegtakarítás, növekvő skálahozadék figyelmen kívül hagyása; 8. A nemzetközi csere termelésen kívüli költségeitől való eltekintés; 9. A fogyasztási szerkezetek és ízléskülönbségek figyelmen kívül hagyása; 10. A munkamegosztásban résztvevők szabad döntésének feltételezése; 11. Az ágazatok közötti csökkenő hozadék különbségeinek mellőzése.

32 Feladatok 1. Ha A országban egy munkaóra alatt x termékből 8 darabot, B országban viszont 2 darabot tudnak elállítani, míg y termék egy egységének munkaidőben mért elállítási költsége A-ban 30 perc, vagyis 1/2 óra, B-ben viszont csak 20 perc, vagyis 1/3 óra, és a két ország közötti nemzetközi cserearány 2:1-hez, akkor létrejön-e nemzetközi csere a két ország között, milyen eredménnyel és jól járnak-e az egyes országok? 2. Ha A országban egy munkaóra alatt x termékbő 16 darabot, B országban 4 darabot tudnak elállítani, míg y termékből A országban 12 darabot, B-ben ennek felét, azaz 6 darabot tudnak elállítani, akkor létrejön-e nemzetközi csere a két ország között és milyen eredménnyel? 3. Ha A országban egy munkaóra alatt x termékből 4 darabot, B országban 12 darabot tudnak elállítani, míg y termékből A országban 2 darabot, B-ben 8 darabot tudnak elállítani, akkor létrejön-e nemzetközi csere a két ország között és milyen eredménnyel


Letölteni ppt "NOVÁK TAMÁS Nemzetközi Gazdaságtan III. Nemzetközi szakosodás."

Hasonló előadás


Google Hirdetések