Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Római Szerződés. Merre tovább Európa? Nem jött létre a föderalista Európa Helyette több integráció: Gazdasági: ESZAK, Benelux Unió, Északi Tanács, OEEC,

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Római Szerződés. Merre tovább Európa? Nem jött létre a föderalista Európa Helyette több integráció: Gazdasági: ESZAK, Benelux Unió, Északi Tanács, OEEC,"— Előadás másolata:

1 Római Szerződés

2 Merre tovább Európa? Nem jött létre a föderalista Európa Helyette több integráció: Gazdasági: ESZAK, Benelux Unió, Északi Tanács, OEEC, Politikai/katonai: NYEU, NATO, Európa Tanács Közben tovább csökken Európa világpolitikai súlya (1956 forradalom, Szuez, ázsiai, afrikai nacionalizmus)

3 Jean Monnet: a közlekedés és az energia (a békés atomenergia-felhasználás) ágazati integrációja. 1955: Akcióbizottság az Európai Egyesült Államokért Henri Spaak (Európa Tanács Közgyűlése, OEEC elnöke, „Mr. Európa”): Benelux államok támogatásával, a szektorális egységesítés helyett egy átfogó gazdasági közösség létrehozása.

4 1955. június 1-2 Messinai találkozó Irányítói: Henri Spaak: atomenergia terén együttműködés támogatása Johan Willem Beyen (holland külügyminiszter): közös piac, vámunió Spaak Bizottság (1955 július március) Spaak-jelentés  Montánunió Közgyűlésének rendkívüli ülése, (egyetlen ellenszavazattal hagyták jóvá)  ESZAK országok külügyminisztereinek velencei konferenciája

5  1957 februárjában Párizsban kormányfői szintű tanácskozás  március 25-én a római városháza Michelangelo építette épületének dísztermében a következő konferencia

6 Római Szerződés hat tagállam március 25. → életbelépés január 1. Európai Gazdasági Közösség (Közös Piac) Európai Atomenergia Közösség (Euratom) EGK és Euratom kevésbé szupranacionális jellegű, a tagállamok kormányaira hagyta a döntéseket.

7 Preambulum  „megteremtik az Európa népei közötti mind szorosabb egység alapjait,  az Európát megosztó határok megszüntetésére irányuló közös cselekvéssel biztosítják országaik gazdasági és társadalmi fejlődését,  erőfeszítéseik alapvető célja népeik élet- és munkakörülményeinek folyamatos javítása,  erősítsék gazdaságaik egységét és biztosítsák harmonikus fejlődésüket a különböző régiók között meglévő különbségek és a hátrányos helyzetű régiók elmaradottságának csökkentésével”.

8 Összesen 248 cikkely: a közösség létrehozásához szükséges tennivalók és a szervezet pontos felépítése. 3. cikkely  vámok és mennyiségi korlátozások eltörlése,  közös vámtarifa  harmadik országokkal szemben közös kereskedelempolitika  az áruk, a személyek, a szolgáltatások és a tőke tagállamok közötti szabad mozgását gátló akadályok eltörlése  közös mezőgazdasági politika,  közös közlekedési- és versenypolitika  jogharmonizáció

9 megvalósítás három négyéves (1-1 évvel meghosszabbítható) szakaszban A megvalósítás elősegítésére három alap létrehozása:  Európai Szociális Alap (European Social Fund) munkalehetőség + életszínvonal  Európai Beruházási Bank (European Investment Bank) kölcsönök és garancia  Európai Fejlesztési Alap (European Development Fund) regionális különbségek csökkentése

10 Bizottság végrehajtó szervezet 9 tag (nagyok 2, kicsik 1 fő) a tagokat az adott kormányok nevezik ki négy éves időszakokra, de megújítható, Fa.: Szerződések alkalmazása politikák kezdeményezése a Tanács felé döntések végrehajtásának ellenőrzése Székhelye: Brüsszel

11 Miniszterek Tanácsa a tagállamok kormányainak szerve hat tag, de 17 szavazattal nagyok: 4 – Hollandia és Belgium 2 – Luxemburg 1 szavazat Bizottság javaslatain alapuló szabályalkotás és végrehajtó tevékenység bonyolult ügyintézés: egyszerű és minősített többség és egyhangú szavazás, Gazdasági és Szociális Bizottság Nemzeti érdekcsoportokat tömörítő tanácsadó testület

12 Parlamenti Közgyűlés nem igazi törvényhozó testület, inkább tanácsadói, konzultációs jogkör, mely kiegészül korlátozott ellenőrzési jogosítvánnyal, tagjait nem közvetlenül választották, a nemzeti parlamentek delegálták a Tanács figyelmen kívül hagyhatta javaslatait, 142 tag (78 helyett), Feladatai: Bizottság és Tanács ellenőrzése éves jelentés megvitatása éves költségvetés elfogadása

13 Bíróság minden állam delegál egy bírót, a hetedik tagot a Tanács jelöli ki, hat évre szóló kinevezés, de meghosszabbítható, többségi szavazás, döntései véglegesek, tagállamok közti nézeteltérések, közösségi szerződésből fakadó jogviták A RSZ rendelkezéseinek értelmezése, a Közösségek „őrangyala”

14 Működési mechanizmus az EGK és az Euratom legfőbb hatósága a Bizottság de a Miniszterek Tanácsa szerepe megerősödött, A Miniszterek Tanácsa nagyobb hatalommal rendelkezett, mint korábban. ez lett a közösségek fő döntéshozó szerve. Mivel a Tanács a tagállamok kormányainak képviseleti szerve, így a RSZ gyengítették a Közösség szupranacionális jellegét a kormányközi jelleg javára. Bizottság kezébe került a döntések kezdeményezésének joga, de kapott döntéshozatali jogosítványokat is.

15 Az EGK első tizenöt éve gyors belső integráció, között a Hatok közti ker. forg. ötszörösére növekedett, ez éves átlagban 12%, míg a Közösségen kívül csak 8%, GDP növekedése elérte az évi 5%-ot, a vámok és mennyiségi korlátozások lebontása két évvel hamarabb, 1968-ra befejeződött, közös külső vámok életbe lépése hamarabb, 1962-től a közös mezőgazdasági politika kial. kezdetei (Fro.), mely 1968-ra kiépül,

16 a gazdaság szerkezetének gyors modernizációja, gyors műszaki fejlesztés, a fogyasztás dinamikus növekedése, Mindezt elősegíti még: a világban gazdasági konjunktúra, a háború utáni talpra állás befejeződött de a tőke és a munkaerő szabad áramlása nem valósul meg közösségi politikákban is csak kezdeti lépések.

17 1965 Egyesítő Szerződés Merger Treaty a három integrációs intézmény Montánunió (ESZAK) EGK Euratom egyesítése Európai Közösségek (EK) ( ).

18 A brit politika változásai 1960-ban létrehozta az Európai Szabadkereskedelmi Társulást (EFTA) tagjai: GB.,Dánia, Norvégia, Svédo., Svájc, Au., Portugália, szűkebb célok, mint EGK földrajzilag szórtabb, GB vezető szerepe, 1961-ben GB. a csatlakozási kérelem beadása + Dánia és Írország, egy évvel később Norvégia is. Franciaország, De Gaulle vétója

19 EFTA országok

20 Fouchet (fr.) terv „ nemzetek Európája” az összefogást kormányközi alapon kívánja fokozni, elveti a szupranacionalizmust, tagállamok egyhangú egyetértése, új Bizottság Párizsi székhellyel, tagjai nemzeti hivatalnokok a terv bukása

21 Charles De Gaulle

22 Az EGK-n belüli válság elmélyülése 1965-ben Bizottság javaslata: az eltérő kérdések együttes tárgyalására (package deal”)  Parlamenti Közgyűlés nagyobb hatásköre a költségvetésben  EGK önálló jövedelemforrással rendelkezzen, és ne a tagországok államháztartásaiból érkező hozzájárulások tartsák el.  elmélyültebb mezőgazdasági együttműködés  MT-ban az addigi egyhangúság helyett minősített többségi szavazással Franciaország kivonul a Tanács üléséről lehetetlenné téve annak működését

23 „üres székek” politikája 6 hónapig bojkottálja az EGK működését, Fro. visszakozása:  a Hatok nélküle is folytathatják az integrációt,  az elnöki választások első fordulóján nem szerez többséget, a mg. dolgozók ellene szavaznak a válság feloldása: „luxemburgi kompromisszum” ha egy tagállam alapvető nemzeti érdekeire hivatkozik, csak egyhangú, konszenzusos döntés lehet 1966-ban Fro. kilép a NATO katonai szervezetéből is

24 1967 GB. újabb felvételi kérelme Fro. ismét elutasítja, de GB. nem vonja vissza kérelmét, De Gaulle lemondása, helyére Pompidou → fr. álláspont változása: a viszony javítása EK-val és az USA-val GB: ellensúlyozhatja a német gazdasági növekedést EK hágai csúcstalálkozóján 1969 decemberében döntés a bővítésről


Letölteni ppt "Római Szerződés. Merre tovább Európa? Nem jött létre a föderalista Európa Helyette több integráció: Gazdasági: ESZAK, Benelux Unió, Északi Tanács, OEEC,"

Hasonló előadás


Google Hirdetések