Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Japán szerepe a világgazdaságban. Természeti-társadalmi adottságok területe: 377 835 km² (30%-a lakható - ebből 15% meg- művelhető, 70%-a erdővel borított.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Japán szerepe a világgazdaságban. Természeti-társadalmi adottságok területe: 377 835 km² (30%-a lakható - ebből 15% meg- művelhető, 70%-a erdővel borított."— Előadás másolata:

1 Japán szerepe a világgazdaságban

2 Természeti-társadalmi adottságok területe: km² (30%-a lakható - ebből 15% meg- művelhető, 70%-a erdővel borított hegyvidék) lakosság: 127,3 millió fő (2012) népességcsökkenés: -0,07%, a társadalom öregedése népsűrűség: 330 fő/ km² → helyhiány: különleges megol- dások az élet minden területén (építkezés, intenzív rizster- mesztés, polderek)

3

4 Természeti-társadalmi adottságok etnikai összetétel: 98,5%-ban japán, 0,5% koreai, 0,4% kínai, ainu kisebbség → pol-i stabilitás gyakori természeti katasztrófák: takarékosság, újrakez- dés képessége természeti erőforrásokban szegény: kevés szén, gáz és olaj nincs → függ a behozataltól ennek ellenére: - a japán GDP (vásárlóerő-paritáson): Mrd USD (2011) (USA, Kína és India után a 4.) - az egy főre jutó GDP: USD (2011) - a reál GDP éves növekedése: -0,5% (2011)

5 Természeti-társadalmi adottságok Vallás hagyományos vallás: a sintoizmus (panteista jellegű, a ri- tuálék nagy szerepe) kínai-koreai közvetítéssel a VI. században: buddhizmus a XVI. században: kereszténység, de nem terjedt el igazán Etika a társadalom működésének hátterében: konfuciánus etika (ősök, fejebbvalók tisztelete, hierarchia elfogadása) kollektivizmus konszenzus keresése, a harmónia fenntartása

6 Néhány adat CIA World Factbook munkanélküliségi ráta: 4,8% (2011) inflációs ráta: 0,4% (2011) devizatartalékok: 1 ezer Mrd USD (2010)

7 Történelmi háttér a külvilágtól való elzárkózás hosszú időszaka 1854-től külföldi nyomásra nyitás a Meiji restauráció időszaka ( ) felülről végrehajtott modernizáció - számos gazdasági, társadalmi és katonai reform : eltörlik a sógunátust - új alkotmány - új közigazgatási rendszer, bankrendszer - a tulajdonosi rendszer átalakítása - oktatási reform - gyors iparosítás, külföldi technikai vívmányok átvétele

8 Történelmi háttér - a hadsereg modernizálása, expanzionista politika: 1890: Tajvan (Formosa) - Kínától 1905: Dél-Szahalin, Pescadores-szigetek - Oroszországtól 1910: Korea – Kínától 1932: Mandzsúria 1937: támadás Kína ellen a gyarmatokról: mezőgazdasági termék-, nyersanyag- és munkaerőimport de: infrastruktúrafejlesztés, oktatási reformok, korszerű feldolgozóipar

9 Az amerikai megszállás időszaka ( ) háborús veszteségek → gazdasági válság (éhínség, mun- kanélküliség, hiperinfláció) gazdasági és politikai reformok - politikai: új alkotmány (1946), amerikai mintára - gazdasági: a zaibatsu-k feloszlatása agrárreform Dodge-terv az infláció megfékezésére - társadalmi: a szakszervezetek újraszervezése De: 1949-ig az amerikaiak célja alapvetően az, hogy Japán gazd-i nagyhatalommá válását megakadályozzák (utána: a legfőbb kelet-ázsiai szövetséges)

10 A „japán csoda” ( ) 10%-os gazdasági növekedési ráta tartósan alacsony munkanélküliségi ráta (2% körüli) modern technológiák importja fokozatos külkereskedelmi liberalizáció a nemzetközi tőkeáramlás folyamatos liberalizációja (1964: OECD-tagság) a japán vállalatok versenyképessége erősödik a külföldiek beruházásainak liberalizálása, de inkább japán befektetések külföldön

11 A „japán csoda” ( ) Eredmény gazdasági függetlenedés az ország iparszerkezete átalakul (munkaerőintenzív ipar- ágak helyett tőkeintenzív iparágak megjelenése → új ter- mékek) a devizatartalékok felhalmozódása 1971, a Bretton Woods-i pügyi rsz összeomlása → a jen erősödése a dollárral szemben

12 A „japán csoda” A növekedés tényezői az USA támogatása (a jen tudatosan alulértékelt, 1USD= 360 japán jen) politikai stabilitás – Liberális Demokrata Párt ( : egypárti kormányzás!) magas beruházási ráta (1964-es tokiói olimpia) képzett és viszonylag olcsó munkaerő a lakosság áldozatvállalása

13

14 Japán és a két olajválság (1973, 1979) Japán energiaszükségleteinek 90%-át importból fedezi → gazdasági recesszió Az első olajválság hatásai magas infláció (26%) mérsékelt gazdasági növekedés (5-6%) energiatakarékossági programok bevezetése az olajbeszerzések forrásainak diverzifikálása technológia-intenzív területek fejlesztése A második olajválság nem volt olyan drasztikus hatással a japán gazdaságra. ( : 180 jen = 1 USD)

15 Nyolcvanas évek: a nemzetköziesedő Japán a folyó fizetési mérleg többlete → a japán bankok nemzetkö- zi hitelezése bővül a japán vállalatok külföldi közvetlen beruházásai nőnek - Ny-EU, USA: szolgáltatások, autóipar, elektronikai ipar - DK-Ázsia: feldolgozóipar A vállalatok külföldre telepítésének okai a nyersanyagokhoz, energiaforrásokhoz való közelség környezetszennyező tevékenységek kitelepítése piacszerzés a jen felértékelődése a bérköltségek csökkentése

16

17 A nyolcvanas évek vége: a pénzügyi buborék kipukkanása 1985, Plaza-egyezmény: megszünteti a kötött jen/dollár árfolyamot → a jen értéke megnövekedett A pénzügyi buborék kialakulása folyó fizetési mérleg-többlet → tőkefelesleg az állampolgárok és a befektetők részvényeket és ingat- lant vásároltak - spekulációs láz - opimizmus (4-5%-os gazdasági növekedés) - a kamatlábak csökkenése → a vállalatok és háztartások hiteleket vesznek fel

18 A nyolcvanas évek vége: a pénzügyi buborék kipukkanása a realitástól elváló részvény és ingatlanárak : a kamatlábak emelkedése → mindenki el akar- ja adni a részvényeket és az ingatlanokat → túlkínálat: az árak esnek → a pénzügyi buborék kipukkan, válság

19 Kilencvenes évek: a stagnáló Japán 1991-től: a pénzügyi válság átterjed a reálgazdaságra a vállalatok vagyonának leértékelődése, a hiteleket nem tudják visszafizetni → csökkenő beruházások a munkanélküliség emelkedése a fogyasztás csökkenése deflációs tendencia: a fogyasztói árak csökkennek (de a bérek is)

20 a fogyasztói árindex ala- kulása a munkanélküliségi ráta

21

22 A japán gazdasági rendszer fő pillérei oktatási rendszer kutatás-fejlesztés gazdaságirányítási rendszer vállalati rendszer vállalatvezetés és – szervezés

23 A japán gazdasági rendszer fő pillérei Oktatás középpontjában: a lexikális tudás elsajátítása (magolás) Versenyszellem Kutatás-fejlesztés a vállalatok növekvő szerepe (a kormányzat ösztönzésé- re) elsősorban nem kutatás, hanem a létező találmányok to- vábbfejlesztése

24

25 A japán gazdasági rendszer fő pillérei A gazdaságirányítás rendszere magántulajdon, de erős állami beavatkozás ötéves tervekben meghatározott prioritások (Gazdaság- tervezési Tanács és Ügynökség) – az állam és a vállala- tok együttműködése állami ellenőrzés a földforgalom, földhasználat felett a mezőgazdaság megvédése a versenytől

26 A japán gazdasági rendszer fő pillérei A vállalati rendszer zaibatsu-k (vállalatcsoportok) helyett keiretsu rendszer (= vállalatközi kapcsolatrendszer) pl.: Mitsubishi, Mitsui, Sumitomo, Sanwa lényege: a kereszttulajdonlás nincs valódi verseny a belső piacon (a partner adott, vele egyeznek meg az árról) „vas háromszög”: vállalati, párt és adminisztrációban lévő vezetők összefonódása a szakszervezetek szerepe formális

27 A japán gazdasági rendszer fő pillérei Vállalatvezetés és -szervezés főbb jegyei a munkaerő központi szerepe életre szóló foglalkoztatás: lojalitás, összetartozás-tudat hierarchia, életkor szerinti bérezés minőség-ellenőrzés (TQM) a vállalati döntések alapja: a konszenzus hosszú távú fejlődés a prioritás (rövid-távú profit helyett) a just-in-time rendszer bevezetése

28 Külkereskedelem Földrajzi megoszlás export (2010): Kína (19,4%), USA (15,7%), D-Korea (8,1%), Hongkong (5,5%), Tajvan (4,4%), import (2010): Kína (22,1%), USA (9,9%), Ausztrália (6,5%), Szaúd-Arábia (5,2%), Egyesült Arab Emirátusok (4,2%), D-Korea (4,1%), Indonézia (4,1%)

29 Külkereskedelem Áruszerkezeti megoszlás export - gépek, szállítóeszközök (kb.70%) a gépjárművek, hiradástechnikai berendezések aránya ↓ elektromos gépek, szgépalkatrészek aránya ↑ csúcstechnológiát képviselő termékek aránya ↑ import - a nyersanyagok és fűtőanyagok aránya ↓ - gépek, szállítóeszközök aránya ↑ - szgépek, híradástechnikai eszközök, elektromos gépek ↑

30

31 Japán külpolitikai szerepvállalása alapvető: az USA-hoz fűződő szövetségesi viszony (de: jelek a függetlenedésre) ENSZ: a BT állandó helyének elnyeréséért lobbizik aktív tagja a nemzetközi szervezeteknek: IMF, OECD, Világbank, Ázsia Fejlesztési Bank) problematikus térségbeli kapcsolatok: É-Korea fejlesztési segélyek nyújtása (Közel-Kelet, Afrika, Ázsia)

32

33

34 Javasolt honlapok


Letölteni ppt "Japán szerepe a világgazdaságban. Természeti-társadalmi adottságok területe: 377 835 km² (30%-a lakható - ebből 15% meg- művelhető, 70%-a erdővel borított."

Hasonló előadás


Google Hirdetések