Kultúraközi kommunikáció

Az előadások a következő témára: "Kultúraközi kommunikáció"— Előadás másolata:

1 Kultúraközi kommunikáció
Első téma: a kommunikáció, kultúra, civilizáció fogalma

2 A kommunikáció fogalma
A kommunikáció információk közlése vagy cseréje valamilyen erre szolgáló eszköz, illetve jelrendszer útján. A kommunikáció olyan tevékenység (folyamat), amely egy kibocsátó (információforrás) és egy befogadó (címzett) között gondolatok közösségét vagy egyezését hozza létre.

3 A kommunikációs folyamat modellje
kibocsátó – kódolás – üzenet – csatorna – dekódolás – befogadó Visszacsatolás (feed back) Kommunikációs környezet A jó kommunikáció feltétele a visszacsatolás A kommunikációs környezet a „helyszín”, ami akár zaj is lehet.

4 A kommunikációs zaj típusai
Csatornazaj Környezeti zaj Kommunikációs zaj: nem értjük egymás jeleit Csatornazaj: amin keresztül történik, azzal van a baj; pl. rossza a telefonvonal

5 Az interkulturális kommunikáció (intercultural, cross-cultural communication) fogalma
Eltérő kultúrák képviselőinek interaktív kommunikációja Interdiszciplináris jellege: felhasználja és sajátos szempontjai szerint rendszerezi a kommunikációelmélet, szociológia, pszichológia, nyelvészet, szemiotika, kulturális antropológia eredményeit. Ide tartoznak, az eltérő generációk is pl. udvarol = bejön neki. Az üzenetek olyan megfogalmazása és küldése, hogy azok egy más kultúrában is értelmet nyerjenek (pl. ilyen a mosoly)

6 Miért tanuljuk? 1. Technológiai ok („világfalu”)
2. Demográfiai ok (migráció) 3. Gazdasági ok (multinac. cégek) 4. Béke-ok (etnikai-kulturális konfliktusok kiküszöbölése) 5. Önismeret javulása

7 Kialakulása Edward Hall (USA) világháborús élményei. Később a Foreign Service Institut igazgatója. Feladata: felkészítés a külföldi munkára. Rejtett dimenziók c. műve: az ember és a tér kapcsolata az eltérő kultúrákban. Magyarul is megjelent! A második világháborúnak nagy szerepe volt a tudomány kialakulásában.

8 Interkulturális menedzsment
A kultúraközi kommunikáció alkalmazott tudománya. A kultúraközi kommunikációs és menedzsment tanulmányok gyakorlati alkalmazása szervezeti interkulturális helyzetekben. Az interkulturális menedzsment tréningek szerepe. A tréningeken készítik fel az embereket a többi kultúra szokásaival kapcsolatban. Pl. hogyan illik ajándékozni Japánban.

9 A kultúra szó eredete I. latin: colore (ige)
1. ‘lakik’ colonus, colonia 2. ‘vallásos tiszteletben részesít’ cultus 3. ‘művel, ápol’ (növényt, állatot) cultura Cultura: a XIII. századra alakul ki, hogy a tudást/elmét műveli  kultúra

10 A kultúra szó eredete II.
Kultuszminiszter vagy kulturális miniszter?? Melyik a helyes? Metaforikus használat: De cultura animae (A lélek műveléséről) Végleges jelentés: 18. században

11 A kultúra definíciói I. Az emberi társadalom által létrehozott anyagi és szellemi javak összessége, illetve ezeknek egy adott korszakban való jellegzetes állapota (Bakos). A jéghegy-hasonlat. Az 1-es kultúra, 2-es kultúra fogalma. A világ ember által alkotott része. A kultúra az, ahogyan emberek egy csoportja megoldja a problémáit. Kommunikáció alapú meghatározás: egy adott közösség által birtokolt, használt, alakított és közvetített tárgyi és szellemi világ, melyet a közösség tagjai azonos módon értelmezhetnek, tehát: küldő és befogadó olyan szimbólumokkal kommunikál, amelyek mindkét fél számára ugyanazt jelentik.

12 A kultúra definíciói II.
A kultúra kollektív szellemi beprogramozás, amely emberek egy csoportját vagy kategóriáját megkülönbözteti egymástól (Hofstede). Egy társadalom kultúrája abból áll, amit egy személynek tudnia vagy hinnie kell ahhoz, hogy a kultúra tagjai számára elfogadható módon cselekedjen, méghozzá bármely szerepben, amelyet a kultúra tagjai bármelyikük számára elfogadhatónek tekintenek (Trompenaars). Jurij Lotman: A kultúra az ember nem örökölt információinak, továbbításuknak és tárolásuknak rendszere, s ekként az adott közössg létezésének elengedhetetlen feltétele.

13 A kultúra szűkebb és tágabb értelmezése
Antropológiai fogalom: lásd korábbi definíciók Esztétikai (hétköznapi) fogalom: szellemi, főképpen művészi tevékenység gyakorlata és alkotásai (kulturális miniszter)

14 A kultúra és civilizáció fogalom egyezése és eltérése
Oswald Spengler: A Nyugat alkonya (1918–1922) : a civilizáció a kultúra hanyatló szakasza. Spengler: kínai, indiai, babilóni, egyiptomi, mexikói, antik (apollóni), arab (mágikus), nyugati (fausti) kultúrák Spengler szakít először a XIX. Sz.-i szemlélettel (pl. Robinson) Fausti kultúra: Faust Európa példaképe: a tudásért szövetkezik az ördöggel.

15 A „fausti” kultúra Faust (az európai ember megtestesítője) az ördöggel szövetkezik a tudás (az örök élet) megszerzése érdekében. Azaz: a 19. századi eszmény: az ember, az európai kultúrával a középpontban mindenre képes: legyőzi, meghódítja a természetet (Jules Verne regényei)

16 Spengler: a civilizációs szakasz jellemzői
Energia- és kommunikációfüggőség Organikus nép → szervetlen tömeg Demokrácia → látszatdemokrácia Horizontális terjeszkedés: impérium Technika plusz - művészet, filozófia mínusz Vallás mínusz - kultuszok, szekták plusz Sport, divat, testi higiéné, helyes táplálkozás plusz („mániákus fontosságuk”)

17 Kultúra és civilizáció II.
A két fogalom rokon értelmű, csak időben térnek el egymástól: Neandervölgyi kultúra (jó) *Neandervölgyi civilizáció (rossz) Egyiptomi kultúra / civilizáció (jó) Az ősközösség felbomlása utáni („letelepedés”)  civilizáció  ma általában a technikai vívmányokra értjük. Ma kultúrák és civilizációk  nem lehet őket összehasonlítani, egyenrangúak

18 Kultúra és civilizáció III.
Egyes szám (kultúra, civilizáció) vagy többes szám (kultúrák, civilizációk)? Robinson és Péntek. Szóhasználati eltérések a gyarmati múlt igazolására. Huntington: A civilizációk összecsapása és a világrend átalakulása (1996). Tendenciák: Integráció és dezintegráció Iszlám fundamentalizmus

19 A kultúra és kommunikáció összefüggése
„A kultúra kommunikáció, a kommunikáció kultúra” (Edward Hall) A kultúra (...) kontextus, ami a kommunikáció hatékonyságát fokozza (Buda Béla)

20 A kultúra közös vonásai
tanult kollektív csoportspecifikus relatív Relatív: a másikhoz képest  nem lehet egymás fölé helyezni. „A kultúra nem genetikus információ” Jurij Lotman

21 A kulturális relativizmus és az etnocentrizmus fogalma
Kulturális relativizmus: a kultúrák között nincs hierarchikus viszony, minden kultúra csak saját rendszerében értelmezhető (egyik kultúra sem abszolút értékű a másikhoz viszonyítva) Etnocentrizmus: egyik kultúra fölébe helyezi magát a másiknak; szélsőséges formái: rasszizmus, nácizmus, apartheid, szegregáció; normális: hazafiság

22 A „kulturális lejtő” fogalma
Európa: nyugat-keleti kulturális lejtő; a nyugatabbra élő lenézi a tőle keletebbre élő kultúráját, gyakran egy országon belül is. Európa: észak-déli lejtő is megfigyelhető.

23 Az ember szellemi beprogramozásának szintjei (Hofstede)
Emberi természet: univerzális, örökölt Kultúra: csoportspecifikus, tanult Személyiség: személyspecifikus, örökölt és tanult

24 A kultúra két rétegmodellje I.
Hofstede „hagymamodellje” (1994): szimbólumok hősök rítusok értékek (ideális és elfogadott)

25 A kultúra két rétegmodellje II.
Trompenaars modellje (1995) Tárgyi termékek (explicit) Normák és értékek (explicit) Alapfeltevések, axiómák (implicit)

26 A kultúra szintjei nemzeti kultúra regionális kultúra
etnikai és / vagy vallási kultúra nyelvi kultúra nemi kultúra generációs kultúra osztály / réteg kultúrája szervezeti kultúra

27 Nemzeti kultúra Nem azonos mindig a nemzetiséggel:
Svájc négy nemzetiségének (német, francia, olasz, rétoromán) többé-kevésbé egységes a kultúrája. Határon túli magyarok problémája.

28 Regionális kultúra 1. Országok fölött: skandináv,
mediterrán, távol-keleti stb. kultúra 2. Országon belül: Olaszország Németország (bajor vagyok!), USA

29 Etnikai és / vagy vallási kultúra
Északír probléma: Etnikai, vallási és gazdasági okok. Szerbek és horvátok: vallási probléma. Erdély: etnikum és vallás összefüggése. A csángó-kérdés. Az iszlám és Európa.

30 Nyelvi hovatartozás szerinti kultúra
A nyelvcsere Kelet-Európában többnyire a nemzeti kultúra cseréjét is jelenti; Nyugat-Európában nem minden esetben (írek, skótok, walesiek).

31 Nemi kultúra A nemek nyelvhasználata
különbözik,hogy milyen mértében, az kultúrafüggő. A japán női nyelv: boku ‘én’ (férfi), watakushi ‘én’ (nő)

32 Generációs kultúra Az idősebb és fiatalabb nemzedék
nyelvhasználata eltér általában. Köszönések: Kisztihand, Szervusz, Alászolgája, Jó napot; udvarol vkinek , vkinek tetszik vki, nem jut eszembe. Szia, Cső, Helló; jár vele, bejön neki, nem ugrik be stb. stb.

33 Társadalmi osztály / réteg kultúrája
G. B. Shaw: Pygmalion(a nyelv szerepe) Bernstein-hipotézis: elaborated code (kidolgozott), restricted code (korlátozott) A marxi „két kultúra elmélete” Molnár Ferenc vs. Móricz Zs.

34 Szervezeti / vállalati kultúra
Globalizáció, multinacionális cégek Japán vállalati kultúra – nyugati vállalati kultúra (USA-filmvígjáték egy USA vidéki városában épült japán autógyárról)