Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Mozgás az óvodáskorú gyermek lételeme Katolikus Pedagógiai Szervezési és Továbbképzési Intézet 2013. október 10., november 14. Makszin Imre PhD.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Mozgás az óvodáskorú gyermek lételeme Katolikus Pedagógiai Szervezési és Továbbképzési Intézet 2013. október 10., november 14. Makszin Imre PhD."— Előadás másolata:

1 Mozgás az óvodáskorú gyermek lételeme Katolikus Pedagógiai Szervezési és Továbbképzési Intézet október 10., november 14. Makszin Imre PhD.

2 Gondolatok a gyermekről Milyen a gyermek? – Gyönyörű, mert Isten képmása Szeretet nélkül közelíteni se próbáljunk a gyermekekhez! A szeretet az alap A gyerek legyen biztos abban, hogy szeretjük és törődünk vele! Csak akkor tudjuk gyermekeinknek szeretetünket átadni, ha megtanuljuk feltétel nélkül szeretni őket!

3 Szeretetnyelv (G. Chapmann, R. Campbell) Érzelmi tank Szeretet kifejezésének módjai: - testi érintés -elismerő szavak -minőségi idő -ajándékozás -szolgálatkészség A szeretet megvonása vagy hiánya minden fájdalom gyökere

4 A szeretetkapcsolat jelentősége -Befolyásolja a gyermek tanulási képességét -Meghatározza, hogy mikor válik alkalmassá új ismeretek befogadására -Az érzelmi érettséget a születés pillanatától, talán a fogantatástól alakíthatjuk -A gyermek el kell jusson az érzelmi érettség megfelelő szintjére ahhoz, hogy korának megfelelő hatékonysággal tudjon tanulni -A jobb iskola és jobb tanár nem oldja meg a tanulási nehézségeket

5 Az érzelem fontossága Az érzelmeknek van legnagyobb befolyása a személyes jóllétre Az érzelmi harmónia frekvenciajelzés az agynak, hogy küldjön pozitív üzenetet a test többi részének Közvetlen kapcsolat van az érzelmek, az agytevékenység és a test működése között

6 Az ősi szövegek ismétlődően figyelmeztetnek, hogy testünk „ajándék”, mellyel bölcsen kellene bánnunk. A testünk az első legfontosabb felelősségünk, mert parancsaink végrehajtója. A Názáreti Jézus így figyelmeztet: „Nem tudjátok-é, hogy ti Isten temploma vagytok, és az Isten lelke lakozik bennetek? Mert az Isten temploma szent, ezek vagytok ti.”

7 Testről szóló elképzelések Honnan és mikor kezdődnek a testről szóló elképzelések? -A legtöbbet kicsi gyermekkorban tanuljuk, de -A magzat már jól ismeri mindkét szülő meggyőződéseit, attitűdjeit -Szuggesztió negatív alkalmazása: védőoltások, -a betegség nagy üzlet, félelem biznisz (ne ismerd fel a test és elme közötti kapcsolatot)

8 A mozgásfejlődés az emberi fejlődés részterülete Növekedés: a szervezetben bekövetkező mennyiségi változások (asszimiláció) Fejlődés: a minőségi változások folyamata, amelyet a mennyiségi változások készítenek elő A mozgásfejlődés fő faktorai: a. Genetikai potenciál. Strukturális sajátosságok és testalkati jellemzők. A fejlődés örökletes elemei, reflexek és elemi mozgásminták b. Mozgástapasztalatok, edzésingerek, természeti környezet, társadalmi és szociális viszonyok

9 A mozgásfejlődés biológiai folyamata A mozgatórendszer fejlődésének jellemzői: a fejlődés nem egyenletes; a csontok megszilárdulnak, a porcszövet csontszövetté alakul, csontok hosszanti és keresztmetszeti növekedése, a csontok kémiai összetétele is változik; az izomrendszer tömege az egyes életkorokban eltérő a testtömeghez viszonyítva A lábizmok a feszítő izmok fejlődnek gyorsabban,

10 Az idegrendszer a születéskor a fejlődés kezdetén tart Piramispályák mozgatómezőből indulnak, nincs kapcsolat a gerincvelői mozgató idegsejtekkel Mielinizáció (velőhüvelyesedés) folyamata: érzékszervektől az agykéreg felé vezető idegpályákon alakulnak ki először; 3 éves korra kell befejeződnie.

11 Óvodáskor jellemzői A kisgyermekkor fejlődési eredményei biztosítják ebben a periódusban az önállóság, aktivitás kibontakozásának lehetőségeit. Anatómiai és fiziológiai változások: A testi növekedés lassúbb, mint az előző korban, 5 éves korban ismét gyorsul. A súlygyarapodás lassúbb, mint a hosszanti növekedés, megerősödik a csontrendszer, de nagyfokú hajlékonyság jellemzi, károsodás Izomrendszer: a mozgató apparátus tökéletesedik, a nagyfokú mozgásigény miatt Sokmozgásos játékokat szeretik

12 A mozgáskoordináció tökéletesedését az izom és csontrendszer megerősödése segíti elő Kialakulásának legfontosabb feltétele: Az inakban izmokban lévő érzékelő apparátusok jó működése Információforrások (analizátorok), receptorok: látó, halló, tapintási, egyensúlyozási, mozgási Mozgásérzékelés: a receptorok nyújtják testünkről, mozgásunkról a szükséges információkat – kinesztézis kin-mozgás, esthesia-érzékelés Ízületi receptorok: Ruffini-végződések, Paccini- testecskék, Golgi-féle ínreceptor Izomorsók

13 A kultúra nem kikapcsolódás, ellenkezőleg: Bekapcsolódás, a létezés foglalata. A játék és kultúra: A kultúra a játékból keletkezik, ahogy kezdetben játsszák a kultúrát. Az élet egy nagy játék. A játék régebbi, mint a kultúra, mivel a kultúra társadalmat feltételez. Játékot pedig az állatok is játszanak. A játéknak értelme, célja, tartalma van, mely önmagában van. A valós életből való kilépést jelenti

14 A játék, mint a tevékenység fő formája Tárgyi cselekvés által tudatosodó világ kitágul, de elemi szükségletté válik a felnőtt világgal való kapcsolatteremtés is. A játékban a gyermeknek a környezettel való aktív viszonya tükröződik. A játék nevelő hatása: a játékban, mint egy csomópontban gyűlik össze és rajta keresztül alakul a gyermeki személyiség lelki életének minden oldala.

15 Az óvodáskor legjellemzőbb játékai Szerepjátékok: kisgyermekkorban is megjelennek, itt továbbfejlődnek Alkotó (konstruáló) játékok: domináló szerepe van a tervezésnek Szabályjátékok: cselekvési szabályok elfogadása Didaktikus játékok: játékfeladatba kapcsolódó előkészítő műveletek sorozata. Megismerési funkciók fejlesztése, alakzatok, színárnyalatok kiválasztása Mozgásos játékok: mindig emocionális élményt jelentenek Testnevelési és sportjátékok

16 Játékelméletek Klasszikus játékelméletek: filozófusok írásaiban jelenik meg először Platonnál: a polgárok nevelésének eszköze Comenius: a tanulás érdekében kell használni Rousseau: a gyermekhez hozzátartozik a játék F. Fröbel: a játékos foglalkozások és eszközök komplex rendszerét alkotta meg. Az óvóképzés törvénykönyvvé vált H. Spencer: erőfelesleg-elmélet

17 Modern játékelméletek: a reformpedagógia irányzatai nagyobb szerepet szánnak a játéknak Nagy László: gyermektanulmány; a gyermek sajátosságaihoz való alkalmazkodást a játékkal is próbálták biztosítani E. Claparede, J. Dewey: a gyermek fejlődésének biológiai jelensége a játék J. Huizinga: a játék funkcióját a kultúrában ragadja meg

18 A kultúra nem kikapcsolódás, ellenkezőleg: Bekapcsolódás, a létezés foglalata. A játék és kultúra: A kultúra a játékból keletkezik, ahogy kezdetben játsszák a kultúrát. Az élet egy nagy játék. A játék régebbi, mint a kultúra, mivel a kultúra társadalmat feltételez. Játékot pedig az állatok is játszanak. A játéknak értelme, célja, tartalma van, mely önmagában van. A valós életből való kilépést jelenti

19 - J. Piaget: a játék helyzetmegoldó alkalmazkodás, értelmi működés, az új benyomások asszimilációja a régi sémákba. Akkomodáción a külső világhoz illeszkedő szükségszerű hozzáidomulást érti, amely az információ feldolgozását szolgálja. Utánzás. Az értelmi fejlődés szakadatlan élénk kölcsönhatást jelent az asszimiláció és akkomodáció között. Értelmes alkalmazkodás: egyensúly Asszimiláció túlsúlya: játék.

20 A motoros tanulás folyamata

21 Szenzoros tárolás ábrája

22 Emlékezeti rendszerek


Letölteni ppt "Mozgás az óvodáskorú gyermek lételeme Katolikus Pedagógiai Szervezési és Továbbképzési Intézet 2013. október 10., november 14. Makszin Imre PhD."

Hasonló előadás


Google Hirdetések