Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Inklúzió, integráció, differenciálás Sérült gyerekek és dajkák - együtt az óvodában A befogadó (tárgyi és személyi) környezet kialakításának szempontjai.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Inklúzió, integráció, differenciálás Sérült gyerekek és dajkák - együtt az óvodában A befogadó (tárgyi és személyi) környezet kialakításának szempontjai."— Előadás másolata:

1 Inklúzió, integráció, differenciálás Sérült gyerekek és dajkák - együtt az óvodában A befogadó (tárgyi és személyi) környezet kialakításának szempontjai Dr. Bakonyi Anna Budapesti Korai Fejlesztő Központ, Apor Vilmos Katolikus Főiskola

2 A társadalmi integráció differenciáltságot eredményez A csoporthoz tartozás összetevői: Szokások Műveltség Kultúra Nyelv Vallás Anyagi helyzet Infrastruktúra Külső-és belső kapcsolatok, érintkezési formák (zárt, nyílt család) Érdekek Munkahelyi közösség szintje Egyéb közösségek szerepe Testi/lelki állapot, egészségi fok (stb.)

3 A kisebbségi létezés okai, összetevői Társadalmi okokból fakadó kisebbségek: - etnikai kisebbségek - migrációból adódó kisebbségek Szociális okokból fakadó kisebbségek: - szegénységből kialakult kisebbségi lét (HH-HHH) - romahelyzet A két tényezőt nem keverhetjük össze !!! Sérülésből fakadó kisebbségek: - sajátos nevelési igényű gyerekek – organikus sérülések, autizmus (jogszabályi változások) (SNI a,) - a magatartászavaros gyerekek - háttere eredhet mindhárom oki háttérből – de nem feltétlenül organikus háttér (SNI b,) - TMB (tanulási, magatartási, beilleszkedési zavarok) Tehetséges gyerekek: - lehetnek SNI és HHH gyerekek is

4 Identitás egyszeres, többszörös / önkéntes, kényszerű Szegregáció (szükséges és indokolatlan változatok) Diszkrimináció (csak negatív változatok) Asszimiláció (önkéntes vagy kényszerített) Integráció (a sajátosságok megtartásával való együttélés a társadalom teljes szférájában) A másság viszonyfogalom. (Kihez képest más?) Csak a kisebbségi létformával együtt van létjogosultsága A befogadást erősítő tényező: mindenki más

5 A szülők megküzdési folyamata, krízishelyzet, trauma Függ: Családi helyzet, előélet, pszichikai állapot, életkörülmények, megküzdési készség, érettség, mentális színt, életvitel stb…. Szintek, folyamat: Sokk, düh, depresszió, alku, hárítás, elutasítás, tagadás, helyzetteremtés, aktivitás, lezárás, újrakezdés…láncolata Önszabályozó fázisok érzelmi és értelmi szinten egyszerre A szülő kirekesztődésének „okozója” a gyerek A veszteségélmény nem múlik el - megjelöltség - sem a családban - sem az érintett gyerek viszonylatában intervenció!!!

6 Módszertani, pedagógiai környezet feltételei 1. Ld. új ONAP Terem elrendezése (műhelyek, kuckók, sarkok) Párhuzamosan végezhető tevékenységek, több szintű tanulás Kompetenciák erősítése, mint cél (pedagógusnál, dajkáknál, gyereknél) kompetencia= ismeret, képesség, attitűd Képesség szerinti differenciálás (nem életkor szerint pl. vegyes csoport) A differenciálás területei: eltérő a: cél, feladat, tananyag, módszer, eszköz, idő, értékelési mód, és a segítségadás megoldásai, mértéke Az értékelés szerepe: mit mérünk, hogyan, mit értékelünk jobban, mit kevésbé…van különbség az értékek között? („kéz, szív, fej”)

7 Módszertani, pedagógia környezet feltételei 2. Ld. új ONAP Az érzelmek szerepe a mindennapokban, a gyerek érzelmi lény, az érzelmek egyéniek, az SNI gyereknek is vannak érzelmei Erkölcsi szokások értékrend, szoktatás, minta, választás és döntés szerepe, együttműködés és egyediség együttese, dilemmahelyzetek Játékcentrikusság, a játéknak, mint alaptevékenységnek komolysága ( a játék a fejlődés feltétele és minden egyéb tevékenységben „benne van”), a szabadjáték és a fejlesztő játék elkülönítése (!!!) Cselekvő/tapasztalati tanulás biztosítása, az SNI gyereknek is, a saját szintjén

8 Módszertani, pedagógia környezet feltételei 3. Ld. új ONAP Csoportmunka, mindenkinek saját felelőssége van a csoporton belül Projektek, tématervek, komplexitás- „belefér” az SNI gyerek Konstruktív tanuláselmélet, előzetes ismeretek szerepe a tanulási folyamatban, és: nincs értékrendi eltérés a felfedező, érzelmekhez kapcsolódó tanulás, valamint a hagyományos gondolkodás között A felnőttnek, mint szervező, mint a fejlődést segítő szerepe (nem „diktáló”, mindent eldöntő, meghatározó)

9 Módszertani, pedagógia környezet feltételei 4. Ld. új ONAP A tárgyak, eszközök, szerek szabad használata (mit, mire, hol, hogyan használhatunk) Kortárssegítési technikák ismerete, alkalmazása, gyerekek előkészítése, bevonása A differenciálás tág értelmezése (átlagostól a lemaradásig, a tehetséggondozásig: mindenki!!!!!) Inklúzió: az a befogadó légkör- és eljárásrendszer, ahol mindenki más, egymáshoz képest, bárki „belefér” megtalálja a helyét. Akkor is inkluzív a légkör és a módszerkombináció, ha van integrált gyerek, akkor is, ha éppen nincs. Kölcsönösség- mindkét fél számára- ez a természetes életmód

10 Miben- és hogyan segíthetnek a dajka nénik? 1. (az előzőek értelmében) A terem elrendezésében szempontok: - egyszerre több tevékenység zajlik - az SNI gyereknek legyen neki való tér, játszó és tanuló hely Beszélgetés a gyerekekről (melyik gyerek milyen, miben, mennyire kell segíteni) - szabad vélemény nyilvánítás, megbeszélés, javaslat tétel Differenciált segítségnyújtás a gondozásban - kinél kell csak kicsit, kinél jobban bekapcsolódni kivárás, türelem (étkezés, mosdóhasználat, WC/szobatisztaság, fésülködés, öltözködés, stb.) - megosztott figyelem a többi gyerekre, mintát adni - engedni, hogy a többi gyerek is segítsen az arra rászorulóknak

11 Miben- és hogyan segíthetnek a dajka nénik? 2. (az előzőek értelmében) Az SNI gyerek szüleivel - egyéni bánásmód, megértés, támogató attitűd Az SNI gyerekek sajátos érzelemvilágát - próbálni megérteni, a többi gyereknek is segíteni ebben, - támogatni a gyereke együttműködését. Pl. játékban Az önállóság támogatása - a próbálkozások segítése Bekapcsolódás a játékba - az óvodapedagógus mondja meg, hogy a szabad játékba, vagy a fejlesztő játékba - útmutatás szerint.

12 Miben- és hogyan segíthetnek a dajka nénik? 3. (az előzőek értelmében) Bekapcsolódás a tanulásba - az óvodapedagógus mondja meg, hogy az SNI gyereknek kell e segíteni éppen, vagy a többinek (attól függ, hogy ő éppen kivel akar foglakozni) Segítség nyújtás a tanuláshoz szükséges eszközök készítésében - ötletek, és iránymutatás alapján Kirándulások, séták alkalmával jelen lenni - előre megbeszélni a helyszínnel kapcsolatos sajátosságokat, tudnivalókat Bármilyen külön feladat adódik - részvétel, segítés, támogatás (mosás, feltörlés, átöltöztetés stb.)

13 Összegzés Támogató, együttműködő, megértő attitűd aktív részvétel A dajka segítőtársa a szülőknek, az óvodapedagógusoknak, a gyerekeknek A dajka – valójában – pedagógiai asszisztens A takarítás a mosás, az étkezéssel kapcsolatos teendők is a fenti célt szolgálják - Dajkák nélkül nincs hatékony nevelés! - Köszönjük a munkájukat!

14 Köszönöm a figyelmet!


Letölteni ppt "Inklúzió, integráció, differenciálás Sérült gyerekek és dajkák - együtt az óvodában A befogadó (tárgyi és személyi) környezet kialakításának szempontjai."

Hasonló előadás


Google Hirdetések