Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet A vizuális kultúra kerettanterv – az alsó tagozat jellemzői Pallag Andrea 2013. február 6.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet A vizuális kultúra kerettanterv – az alsó tagozat jellemzői Pallag Andrea 2013. február 6."— Előadás másolata:

1 Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet A vizuális kultúra kerettanterv – az alsó tagozat jellemzői Pallag Andrea február 6.

2 Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet A kerettanterv sajátosságai.

3 Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet Háromszintű tartalmi szabályozás NAT  kerettantervek  helyi tanterv Az oktatásirányítás szabályozási dokumentumai: Elsősorban az oktatás céljait és tartalmait szabályozzák Egymásra épülő célhierarchiát, és tartalmi konkretizációs szintjükben kibontakozó rendszert alkotnak

4 Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet Kerettantervek feladata és jellemzője A tartalmi szabályozás második szintje Céljai konkrétabbak és specifikusabbak (pl. iskolaszakaszonként, iskolatípusonként változhat)   Feladata: közvetett segítség az iskola saját tanulásszervezési programjának elkészítéséhez A pedagógia tervező munkához (helyi tanterv készítéshez) konkrétabb segítséget nyújt (pl. óraszámok, pontosabb tantárgyi célok évfolyamonként, részletesebben megfogalmazott tantervi követelmények)

5 Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet Kerettantervi szabályozás koncepciója A kerettantervek a NAT-ban megfogalmazott elvek, célok, fejlesztési feladatokon alapulnak Az oktatásért felelős miniszter által kiadott, illetve jóváhagyott dokumentum A kerettantervek képzési szakaszok és iskolatípusok szerint megjelenő dokumentumok A helyi tanterveknek meg kell felelni a választott kerettantervnek, ami az elkészítés alapja A kerettantervek a kötelező órakeret 90%-ára határozza meg a tantervi követelményeket, 10% a helyi tantervben szabadon felhasználható (pl évfolyam heti 25 óra kötelező, ebből 2 óra szabadon tervezhető)

6 Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet Kerettantervi koncepció által engedélyezett szakmai önállóság A kerettantervben kötelező tartalommal nem szabályozott időkeret (10%) szabad felhasználása Módszertani szabadság Bizonyos tantárgyak engedélyezett alternatív változatai (pl. ének-zene) Egyedi tantervek engedélyezési lehetősége (de csak teljes iskolaszakaszra)

7 Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet Kerettanterv felépítése Iskolatípusok és nevelési-oktatási szakaszok szerint: Nevelés-oktatás céljai Tantárgyi rendszer Tantárgyak témakörei, tartalma Tantárgyak követelményei két évfolyamos ciklusokban A követelmények teljesítéséhez ajánlott időkeret Tantárgyközi tudás- és képességterületek fejlesztésének feladatai

8 Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet Órakeret a kerettantervben Művészetek Alsó tagozat Felső tagozat 4 oszt. gimn. 6 oszt. gimn. 8 oszt. gimn. Szki. Ének-zene 211 (9-10. évf.) 1 (9-10. évf.) 1 (9-10. évf.) - Dráma és tánc -1 (Köt. választh. 5. évf.) 1 (K. vth.9. évf.) 1 (9. évf.) 1 (9. évf.) - Vizuális kultúra 211 (9-10. évf.) 1 (9-10. évf.) 1 (9-10. évf.) - Mozgóképkult. és médiaism. - (vizuális kultúrában) - (más tantárgyakban) 1 (K. vth. 9. évf.) 1 (9. évf.) 1 (9. évf.) - Művészetek --2 ( évf.) 2 ( évf.) 2 ( évf.) 1 (10. évf.)

9 Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet Kerettantervek tantárgyi követelményeinek szerkezete Bevezetés (Tantárgyi célok, feladatok megfogalmazása; tantárgy szerepe a fejlesztési területekben és a kulcskompetenciákban; tantárgy sajátos fejlesztési céljai két évfolyamra) A tantárgy tantervi követelményei tematikai egységekben (táblázat forma) Nem tartalmaz: –A helyi tanterv felülvizsgálata vonatkozó útmutatást –Példaként kidolgozott tantárgyi rendszereket –Módszertani segédlet –Értékelési elvek és eljárások

10 Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet A kerettanterv tantárgyi követelményeinek értelmezése A tantervi követelmények tematikai egységekbe rendeződnek Az adott tematikai egységekhez ajánlott óraszám társul Például: Vizuális kommunikáció - Vizuális jelek a környezetünkben (18 óra) Egy-egy tematikai egység nem értelmezhető önállóan, csakis a többivel egységben Például: Kifejezés, képzőművészet – Átélt élmények, események  Vizuális kommunikáció – Vizuális jelek a környezetünkben  Tárgy- és környezetkultúra – Környezetünk valós terei és mesésé helyek A tematikai egységen belül megjelenő fejlesztési követelmény nézőpontja a célzott tanulói tevékenység, amelynek megfogalmazása folyamatcentrikus A követelmények pontosabb értelmezését konkrét példák segítik, amelyek azonban nem kötelezőek Például: Valós vagy kitalált funkciónak megfelelő terek (pl. „a hely, ahol játszok”, „a hely, ahová elbújok”), tárgyak (pl. közlekedési eszköz, mesebeli szerszám) kitalálása és megjelenítése (pl. rajzban, makettel, modellben).

11 Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet A kerettanterv tantárgyi követelményeinek értelmezése Minden tematikai egység további információkat tartalmaz, amelyek segítik a helyi tanterv fejlesztési tevékenységeinek megtervezését: Előzetes tudás Az adott egység nevelés-fejlesztési célja Az adott fejlesztési tevékenység kapcsolódási pontjai más tantárgy tartalmaival, tevékenységeivel Az adott tematikai egységben megjelenő kulcsfogalmak

12 Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet A kerettanterv tantárgyi követelményeinek értelmezése Előzetes tudás: A témakör elsajátításához szükséges ismeretelemek, és képességek. Az adott egység nevelés-fejlesztési célja: Az adott tematikai egység tanítási-tanulási folyamatában hangsúlyos, kiemelt fejlesztési feladatok megnevezése, az adott két évfolyamonként meghatározott sajátos tantárgyi fejlesztési célok, feladatok alapján. Kapcsolódási pontok: Tantárgyak, konkrét tudáselemekkel részletezve. Kulcsfogalmak/fogalmak: A tematikai egységben előforduló kulcsfogalmak, illetve a fogalmi gondolkodás fejlesztéséhez szükséges fogalmi műveltség összetevőinek jelzése. A fejlesztés várt eredményei a két évfolyamos ciklus végén: Az adott ciklus végén (az adott tantárgyban) elvárható legfontosabb ismeret- és képességelemek.

13 Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet A vizuális kultúra kerettanterv sajátosságai.

14 Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet A vizuális kultúra tanítás legfontosabb fejlesztési célja A megismerő tevékenységben aktív részvételre ösztönzés (gyakorlatközpontú) A megismerő tevékenység során az alkotó és befogadó tevékenység egységének az erősítése (komplex) A művészetek kultúraközvetítő szerepének erősítése (teljes személyiséget-fejlesztő) Az önkifejezés bátorítása (személyes, élményszerű) A problémamegoldó képesség fejlesztése (folyamatorientált, önálló) Kreativitás kibontakoztatása (szabad, játékos) Önismeret folyamatának támogatása (motiváló) Társas kultúra fejlesztése (empatikus)

15 Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet Tematikai egységek a vizuális kultúra tantárgyban A vizuális kultúra részterületei szerint: Kifejezés, képzőművészet Vizuális kommunikáció Tárgy- és környezetkultúra Majd ezen belül további részegységre bomlik, például (1-2 évfolyam): Kifejezés, képzőművészet – Átélt élmények és események Tárgy- és környezetkultúra – Valós és kitalált tárgyak A vizuális kultúra részterületei a különböző iskolaszakaszokban különböző módon kapnak hangsúlyt.

16 Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet Kerettanterv használata a vizuális kultúra tantárgyban A részterületek a legfontosabb tartalmakat biztosítják a fejlesztéshez, de a vizuális kerettanterv fejlesztés- és tevékenységcentrikus Ebből következően a megjelenő követelményeket komplex feladatok formájában kell továbbgondolni A tematikai egységek, és az azokban megjelenő fejlesztési követelmények felépítése nem lineáris, azaz nem jelez időrendi és szoros logikai kapcsolatokat Egy-egy fejlesztési követelmény nem egy tanóra fejlesztési feladata

17 Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet Optimális tartalomtervezés – helyi tantervkészítés A különböző tematikai egység követelményeit komplex feladatokba, feladatsorokba kell szervezni a tanórán A tanulásszervezés felépítésének logikáját követve kell tanórai tartalmakká és tevékenységekké alakítani  A kerettanterv önmagában nem alkalmas a tanulásszervezésre, a konkrét tanórai tervezéshez annak felhasználása szükséges.

18 Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet A vizuális kultúra alsó tagozatos kerettantervének sajátosságai.

19 Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet Alsó tagozat fejlesztési sajátosságai A motiváció érdekében az örömteli, játékos alkotó tevékenység dominál Kiemelt szerepe van az érzéki tapasztalásnak, a környezettel való közvetlen kapcsolatnak Tudatosítani kell az érzékelés különböző formáinak kapcsolatát Gazdag anyag és eszközhasználat biztosítása Gyakorlati feladatok esetében sík és térformálás egyensúlyára kell törekedni A vizuális műveltség megalapozása a cél A befogadó tevékenység során nem az ismeret jellegű tudáselemek elsajátításán van a hangsúly, inkább az önálló vélemény megfogalmazásán

20 Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet Optimális tanulásszervezés A vizuális fejlesztés hatékony módja, hogy tananyagot problémakörökbe, életszerű szituációkba ágyazva dolgozzuk fel A befogadó jellegű tevékenység is a konkrét gyakorlati, alkotó tevékenységhez kapcsolódjon (alkotva befogadás elve) Valós esztétikai értéket képviselő művek megismertetése tematikus megközelítésből (ne művészettörténeti kronológia szerint) Alsó tagozaton nem egészíti ki a követelményeket műtárgylista

21 Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet Fejlesztési hangsúly alsó tagozaton A vizuális kultúra részterületei szerint: 1-2. évfolyamon a „Kifejezés, képzőművészet” és a „Tárgy- és környezetkultúra” fejlesztési követelményei dominálnak, (de teljesülnie kell a mozgóképkultúra és médiaismeret tantárgy követelményeinek is) 3-4. évfolyamon felzárkózik a „Vizuális kommunikáció” (illetve teljesülnek a mozgóképkultúra és médiaismeret tantárgy követelményei is) A mozgóképkultúra és médiaismeret tantárgy követelményei a vizuális kultúrában jelennek meg évfolyam 16 óra, 3-4. évfolyam 16 óra médiatartalommal.

22 Tematikai egység (1-2. évfolyam)Órakeret Kifejezés, képzőművészet – Átélt élmények és események24 óra Kifejezés, képzőművészet – Valós és képzelt látványok24 óra Vizuális kommunikáció – Vizuális jelek a környezetünkben18 óra A média társadalmi szerepe, használata – Médiahasználati szokások, médiaélmények feldolgozása 4 óra A média kifejezőeszközei – Kép, hang cselekmény4 óra A média társadalmi szerepe, használata – Személyes élmények, médiaélmények 4 óra A média társadalmi szerepe, használata – Tájékozódás virtuális terekben 4 óra Tárgy- és környezetkultúra – Környezetünk valós terei és mesés helyek 24 óra Tárgy- és környezetkultúra – Valós és kitalált tárgyak24 óra

23 Tematikai egység (3-4. évfolyam)Órakeret Kifejezés, képzőművészet – Természeti, épített és képzeletbeli tájak, helyek 17 óra Kifejezés, képzőművészet – Hétköznapi és képzelt figurák17 óra Vizuális kommunikáció – Utazások17 óra Vizuális kommunikáció – Vizuális hatáskeltés17 óra A média társadalmi szerepe, használata – Médiahasználat, élménybefogadás, élményfeldolgozás 4 óra A média kifejezőeszközei – Médiaszövegek nyelvi jellemzői és érzelmi hatása 4 óra A média társadalmi szerepe, használata – A média működési módja4 óra A média társadalmi szerepe, használata – Tájékozódás a világhálón4 óra Tárgy- és környezetkultúra – Mikro- és makrotér23 óra Tárgy- és környezetkultúra – Tárgyak és használatuk23 óra

24 Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet Példa egy tematikai egységre (1-2. évfolyam) Tematikai egység/ Fejlesztési cél Vizuális kommunikáció Vizuális jelek a környezetünkben Óra-keret 18 óra Előzetes tudás Életkornak megfelelő pszichomotoros fejlettség. Iskolaérettség. A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai Megfigyelőképesség fejlesztése. Vizuális kommunikációs képesség fejlesztése. Képolvasással történő információszerzés, képi jelek, vizuális szimbólumok olvasása és létrehozása. Ábraolvasási és értelmezési készség fejlesztése. Redukciós képesség fejlesztése. A vizuális nyelv elemeinek, pont, vonal, folt, szín megismerése és tudatos használata, szerepük elismerése a képalkotásban. Méretkülönbségek felismerése, a léptékváltás alapjai. Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcs. pontok - Jeltervezés, jelalkotás változatos méretben (pl. apró pecsét, tábla, land art szerű méretben udvaron, játszótéren), különböző anyagokból (pl. agyag, madzag, papírdúc, fatábla, talált anyag, homok, kavics, falevél, víz) meghatározott célok érdekében (pl. eligazodás, útbaigazítás, védelem, figyelemfelkeltés). - Környezetünkben található jelek, jelzések (pl. jelzőlámpa, térkép, alaprajz, közlekedési tábla, cégér, piktogram, embléma, szimbólum, zászló, márkajelzés, logo) összegyűjtése játékos feladatok létrehozásának céljából (pl. valós és virtuális társasjáték, dramatikus játék, kincsvadászat). Matematika: Tájékozódás. Környezetismeret: Térkép, jelek. Technika, életvitel és gyakorlat: Jelzőtáblák Kulcsfogalmak/ fogalmak Modell, látvány, jelalkotás, piktogram, embléma, térkép, alaprajz, cégér, szimbólum, lépték.

25 Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet Egyetlen követelmény értelmezése Tematikai egység: Vizuális kommunikáció - Vizuális jelek a környezetünkben Fejlesztési követelmény: Jeltervezés, jelalkotás változatos méretben (pl. apró pecsét, tábla, land art szerű méretben udvaron, játszótéren), különböző anyagokból (pl. agyag, madzag, papírdúc, fatábla, talált anyag, homok, kavics, falevél, víz) meghatározott célok érdekében (pl. eligazodás, útbaigazítás, védelem, figyelemfelkeltés). Hogyan lesz belőle feladat? Képzelj el egy mesebeli lényt, legyen a neve Lics-locs, aki egy vízparti, mocsaras vidéken él barátaival! Megérkezett a tavasz, így Lics-locs azzal van elfoglalva, hogy a házát és annak környékét rendbe tegye. Takarítás után szeretne a bejárati ajtajára elhelyezni egy táblát, amiről mindenki felismeri az ő házikóját, és szeretne a szomszédos nagy fűzfához egy olyan táblát elhelyezni, ami segíti a barátait abban, hogy a dús növényzetben is könnyen megtalálják az utat hozzá. Tervezd meg mindkét táblát színes rajzban!...

26 Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet A követelmények felhasználásával tanulásszervezési egység tervezése Például: Képzelj el egy mesebeli lényt, legyen a neve Lics-locs, aki egy vízparti, mocsaras vidéken él barátaival! Találjuk ki közösen Lics-locs világát! Rajzold le színes technikával, hogy milyen lénynek képzeled el a kis vízi lényt! Találj ki neki legalább két barátot, és azokat is rajzold le és nevezd el őket! Készítsd el az általad elképzelt Lics-locs bábfiguráját puha anyagokból! Lics-locs nem oly rég épített magának egy új házikót a vízparti nádasban. Gyűjts fotókat vízparti, mocsaras környezetről! A talált képekből ragassz össze egy olyan képet, amely jól szemlélteti, hogy milyen lehet Lics-locs házának környezete! Tervezd meg Lics-locs házát! Rajzold le különböző nézetekből úgy, hogy minél jobban elmagyarázd rajzban, hogy milyen pontosan a házikó! Egy kis kartondobozban (pl. cipős doboz) készítsd el a megtervezett házikó makettjét! A berendezési tárgyakhoz használhatsz bármely a háztartásban megtalálható egyszerű tárgyat vagy hulladékot (pl. kupak, fogpiszkáló, szalvéta). …..


Letölteni ppt "Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet A vizuális kultúra kerettanterv – az alsó tagozat jellemzői Pallag Andrea 2013. február 6."

Hasonló előadás


Google Hirdetések