Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Dr. Danka Ferenc főosztályvezető 2012. november 5.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Dr. Danka Ferenc főosztályvezető 2012. november 5."— Előadás másolata:

1 Dr. Danka Ferenc főosztályvezető november 5.

2 Bevezetés  Cél: amit jelenleg tudunk, azt összegezzük, illetve rendszerezzük összefüggésrendszerben kell(ene) elhelyezni az ismereteket  Mhötv január elsejei szövegét dolgozzuk fel, továbbá  BM módszertani útmutatója,  Törvénytervezetek – (átmeneti időszak) – lásd. T/8887 I. II.  Előadás 4 témakört ölel fel: 1. Jogi szabályozás 2. Megállapodások tartalmi elemei 3. A közös hivatalok létrehozásának lépései 4. Törvénytervezet II. elemzése

3 Bevezetés  most kerülnek az önkormányzatok abba a helyzetbe, hogy döntéseket hozzanak – okai:  járási határok kiderültek, székhelyek, illetékességi területek  1 hónap kell még  decemberben gyorsulhat fel a folyamat – MEGÁLLAPODÁSOK megkötéséhez információk ekkor lesznek teljesek – eddig nem várhatunk!  ne várják meg a kijelölő döntést.

4 Bevezetés  Főszabály: a közös hivatal létrehozásáról vagy megszüntetéséről az érintett települési önkormányzatok képviselő-testületei állapodnak meg – MEGÁLLAPODÁS!! - az általános önkormányzati választások napját követő 60 napon belül, valamint  csatlakozni;  kiválni is;  ciklusonként csak egyszer, az általános önkormányzati választás napját követő 60 napon belül lehet – szigorúbb szabályozás, mint a körjegyzőségeknél. A struktúra felülvizsgálata, módosítása csak évben!  a közös hivatalokat az általánostól eltérő módon első alkalommal január 1-jétől számított 60 napon belül kell megalakítani. [146. § (2) bekezdés]  Ha a település közös hivatal létrehozására kötelezett, intézkedéseket kell tennie. Cél: a MEGÁLLAPODÁS megkötésének előkészítése, január 1-jével történő megalakítás. A MEGÁLLAPODÁSOKAT 2012-ben is meg lehet kötni megfelelő előkészítés és kompromisszumkészség mellett, képviselő-testületi döntéseket is meg lehet hozni.

5 A közös hivatalok jogi szabályozása [85. § (1)] bekezdés: közös hivatalt járáson belüli községi önkormányzatok, amelyek közigazgatási területét legfeljebb 1 település közigazgatási területe választja el egymástól és a községek lakosságszáma nem haladja meg a főt. A főt meghaladó település is tartozhat közös hivatalhoz.  ha a közös hivatalt működtető települések egyike város, a város a székhelytelepülés; egyéb esetekben a székhelytelepülést a közös hivatalhoz tartozó önkormányzatok képviselő-testületei határozzák meg; MEGÁLLAPODÁSSAL?  fő alatti településeknek kötelező közös hivatalba társulni, de maguk választhatják meg, önállóan döntenek, hogy járáson belül kivel, kikkel társulnak. (A járáshatárra tekintettel néhány volt körjegyzőség közös hivatalként nem működhet tovább?)  Példák a területi elhelyezkedésekre; „láncszerűség”;

6 A közös hivatalok jogi szabályozása  Települési önkormányzatok: községekben, városokban, járásszékhely városokban, megyei jogú városokban, fővárosi kerületekben, főváros (?) működnek.  Közös hivatal létrehozója lehet tehát főnél nagyobb település (város is). Ezek főszabályként önkéntes alapon részt vehetnek közös hivatalban. Ez utóbbi körben a településnek választási lehetősége van, hogy:  önálló hivatalt hoz létre;  vagy közös hivatal keretében más településsel együtt gondoskodik a hivatali teendők ellátásáról. A teljes választási szabadságot korlátozza a kijelölés, illetve az, hogy az Mhötv.-ben meghatározott települések nem tagadhatják meg a közös hivatal alakítását. (Alaptörvény 34. cikk (2) bekezdése szerint kötelező társulásnak tekinthető!) [85. § (7)] bekezdés: A városi, valamint a kétezer főt meghaladó lakosságszámú települési önkormányzat képviselő-testülete nem tagadhatja meg a közös hivatal létrehozására irányuló MEGÁLLAPODÁS megkötését, ha azt a vele határos település kezdeményezi. (lásd. Megyei jogú város és járásszékhely is – rájuk mindkét feltétel igaz + lehet város is, ahol nem haladja meg a lakosságszám a főt, pl. Visegrád)  az általános törvényi feltételeknek ekkor is teljesülnie kell (járáson belüliség, lakosságszám stb.)

7 A közös hivatal jogi szabályozása Törvénytervezet I. – T/8887 [85. § (7a)] bekezdéssel egészülne ki: „A (7) bekezdésben meghatározott MEGÁLLAPODÁS megkötése a helyi önkormányzatokért felelős miniszter jóváhagyásával megtagadható, ha az azt kezdeményező település az országgyűlési képviselők választásáról szóló törvényben meghatározottak alapján nem ugyanazon országgyűlési egyéni választókerülethez tartozik”. Magyarázata: lehetővé tegye pl. járásszékhely város számára, hogy miniszteri jóváhagyás esetén megtagadhassa a közös hivatal létrehozására irányuló kezdeményezés teljesítését. A hatékony munkavégzést ugyanis nehezítheti, ha a közös hivatalhoz tartozó települések nem azonos országgyűlési egyéni választókerülethez tartoznak.

8 A közös hivatal jogi szabályozása [85. § (2) bekezdés]  a közös hivatalhoz tartozó települések összlakosságszáma legalább fő; vagy  a közös hivatalhoz tartozó települések száma legalább 7 kell, hogy legyen. E két feltétel vagylagos. Ha a megállapodó települések lakosságszáma nem éri el a et, úgy legalább 7 település önkormányzata fő alatt is alakíthat közös hivatalt. (A hétnél több? településből álló hivatali együttműködések esetén az össznépességszám alatti is lehet.) Ha a települések száma nem több, mint 7, a közös hivatal csak akkor alakítható meg, ha a megalakítani kívánó települések népességszáma együttesen legalább fő. (?) (ld. Kommentár) Ha a szomszédos település a közös hivatal létrehozását kéri, és a két település összlakossága nem éri el a főt, keresni kell legalább még egy települést, amely részt vesz a közös hivatal létrehozásában ;  vagy legalább 7 település tartozik ide.

9 A közös hivatal jogi szabályozása [85. § (10) bekezdés] – a [85. § (2)] bekezdésben foglaltak alóli 3 kivétel a belügyminiszter jóváhagyásával: 1. közös hivatalt létrehozni kívánó településeken élő nemzetiségeknek a népszámlálás során regisztrált aránya településenként és nemzetiségenként eléri a 20%-ot, valamint meghaladja a népesség az főt, de a et nem éri el, amennyiben az érintett települések történelmi, gazdasági, kulturális hagyományai azt indokolttá teszik eltérhetnek a fős népességszámtól azaz fő feletti, de főt el nem érő össznépességszámmal is alakíthatnak közös hivatalt.

10 A közös hivatal jogi szabályozása 2. A települések népessége meghaladja az főt, de nem éri el a et, amennyiben az érintett települések történelmi, gazdasági, kulturális hagyományai azt indokolttá teszik, a közös hivatal létrehozása során eltérhetnek a fős népességhatártól, tehát az fő feletti és főt el nem érő össznépességszámmal is alakítható közös hivatal. 3. Közös hivatal alakulhat legalább 5 település MEGÁLLAPODÁSA esetén, amennyiben az érintett települések történelmi, gazdasági, és kulturális hagyományai azt indokolttá teszik. (csak a közös hivatal esetében jelent könnyítést, főt elérő település nemzetiségi összetételére tekintettel nem tarthat fenn önálló hivatalt) + Valamennyi képviselő-testület minősített többségű döntése kell hozzá.

11 A közös hivatal jogi szabályozása Lakosságszám kérdése – [Mhötv § (3)] bekezdése: egyéb esetekben a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról szóló törvényben meghatározott lakosságszámot és időpontot kell figyelembe venni. A lakosságszámot a személyi adat és lakcímnyilvántartás adatai alapján a választás évének első napja (január 1.) szerinti lakosságszám szerint kell meghatározni. A közös hivatal létrehozására a szabályok január elsején lépnek hatályba, ezért első alkalommal a legutóbbi önkormányzati választás évének – január 1. napja – lakosságszámát kell figyelembe venni.

12 A közös hivatalok jogi szabályozása Lakosságszám kérdése Törvénytervezet II. - T/8887 [146/B.§ (6)]:  a 85.§ (1) és (2) bekezdés alkalmazásakor a közös önkormányzati hivatal létrehozása során figyelembe veendő lakosságszámot a Magyarország évi központi költségvetéséről szóló törvényben meghatározott lakosságszám alapján is meg lehet állapítani, ha az érintett önkormányzat megítélése szerint az kedvezőbb a település számára.  (2011. január 1-jei állapot!)

13 A közös hivatal jogi szabályozása Székhely [85. § (4) bekezdés]  abban az esetben, ha a közös hivatalt működtető települések egyike város, akkor a város a székhelytelepülés. Indoka: feladatok ellátásához hivatali struktúra adott; földrajzi fekvése központi. Ha város működteti a közös hivatalt: hivatali létszámot az érintett települések képviselő-testületeinek a MEGÁLLAPODÁSÁVAL határozzák meg. MEGÁLLAPODÁS hiányában a városi képviselő-testület állapítja meg a létszámot, figyelemmel az igazgatási munka folyamatos vagy időszakos ellátásához szükséges személyi és tárgyi feltételekre. [85. § (5) bekezdés; 85. § (8) bekezdés]  Ha a közös hivatalt községek hozzák létre, a székhelytelepülést a közös hivatalhoz tartozó önkormányzatok képviselő-testületei határozzák meg MEGÁLLAPODÁSSAL? Ekkor is célszerű figyelembe venni a település megközelíthetőségét, vagy a rendelkezésre álló hivatali szervezetet.

14 A közös hivatal jogi szabályozása  A hivatal működési költségét mindkét esetben az állam finanszírozza, amelyet a székhelytelepülés e célra elkülönített számlájára utalja. (Mértéke az adott évi költségvetési törvényben meghatározott, és a hivatal ellátott feladataival arányos.)  Ha nem ad elegendő fedezetet, a további felmerülő költségekhez az érintett önkormányzatoknak MEGÁLLAPODÁS alapján kell hozzájárulniuk – ennek hiányában  lakosságarányosan.

15 A közös hivatalok létrehozásának lépései-BM útmutató alapján Előkészítés szakasza 1. Jogszabályi háttér megismerése (Mhötv.; Mt.; járási rendszer) 2. Munkajogi kérdések tisztázása – nyilvántartások rendezése – lásd. Humánpolitika 3. Folyamatban lévő ügyek felülvizsgálata (iratok átadás- átvétele közös hivatalnak, irattárazás) 4. Jelenlegi hivatali elhelyezési körülmények számbavétele, ingatlan milyen funkciót tölt be a jövőben? 5. Leltározás-selejtezés 6. Informatikai rendszer állapotának felmérése

16 A közös hivatalok létrehozásának lépései – BM útmutató alapján Előkészítés szakasza 7. Tájékoztató anyag készítése a KT-nek tartalma: -jogszabályi háttér -járások kialakítása -járási hivatalok létrehozása -államigazgatási feladatok átrendezése -önkormányzatok jövőbeni feladatai -a hivatal jelenlegi működési, elhelyezési feltételei, pénzügyi feltételek stb. -(társulási együttműködés sajátosságai) -a közös hivatal létrehozásának feltételei (jogi megoldása, személyi konzekvenciái, anyagi háttere, finanszírozás módja, vagyoni kérdések)

17 A közös hivatalok létrehozásának lépései – BM útmutató alapján Előkészítés szakasza 8. KT ülésen fogadja el a tájékoztatást: - bízza meg a polgármestert a konkrét döntés-előkészítő feladatok koordinálásával - hozzanak létre ad hoc bizottságot, ha szükséges - jegyző bevonásával további előkészítő intézkedések (személyi anyagok, vagyon és eszköz leltárak, irattárazás, nyilvántartások rendezése)

18 A közös hivatalok létrehozásának lépései – BM útmutató alapján Előkészítés szakasza 9. KT ülésen koncepció kialakítása (kik a lehetséges partnerek) -felhatalmazás a polgármesternek az előkészítő tárgyalások folytatására -polgármesteri intézkedési terv a hivatal létrehozására, tartalma: - döntést igénylő kérdések - határidők – felelősök meghatározása 10. Előzetes bizottsági véleményezés 11. KT (ülésen) általi elfogadás

19 A közös hivatalok létrehozásának lépései – BM útmutató alapján Előkészítés szakasza 12. Előkészítő tárgyalások megkezdése a közös hivatalba társulni kívánó polgármesterekkel – koordináljon a közös önkormányzati hivatal székhely települési polgármestere 13. A polgármesterek dolgozzák ki: -javaslat a hivatal feladataira, -szervezetére, -létszámára, -költségvetésére, -vagyonára, -egyéb feltételekre.

20 A közös hivatalok létrehozásának lépései – BM útmutató alapján Előkészítés szakasza 14. Megállapodás-tervezet elkészítése 15. Tájékoztatás a tárgyalások eredményéről a KT-nek ülésen - közös polgármesteri előterjesztések a testületeiknek 16. Megállapodás-tervezet előterjesztése KT-nek jóváhagyás céljából 17. Megállapodás elfogadása KT ülésen – aláírására felhatalmazás a polgármesternek – ünnepélyes keretek biztosítása 18. Kormányhivatal tájékoztatása

21 MEGÁLLAPODÁSOK TARTALMA MEGÁLLAPODÁS megkötése kötelező – [Mhötv. 42. § 2. pont]: képviselő-testület át nem ruházható hatásköre! Célja: működési feltételek biztosítottak legyenek, hivatali szolgáltatásokhoz állampolgárok azonos szinten jussanak hozzá. Formája: önkormányzati határozat (közjogi szervezetszabályozó eszköz) Jat.: normatív határozatban szabályozhatja a helyi önkormányzat képviselő-testülete a saját és az általa irányított szervek tevékenységét és cselekvési programját, valamint az általa irányított szervek szervezetét és működését, jogszabállyal nem lehet ellentétes, benne jogszabály rendelkezése nem ismételhető meg. Közjogi megállapodás – értelmezés során alkalmazni kell a Ptk §-t. El kell kerülni a felesleges túlszabályozást – de: lényeges mindaz, amit a felek vagy jogszabály annak tartanak!

22 MEGÁLLAPODÁSOK TARTALMA Közös hivatal hivatalos elnevezése [84. § (5) bekezdés] „a közös önkormányzati hivatal megnevezése „(székhelytelepülés neve)-i Közös Önkormányzati Hivatal.” (Háttérszabályok Polgármesteri hivatal = az egy település által fenntartott hivatallal. Az önkormányzati hivatal megnevezés: a megyei önkormányzatnál és a több önkormányzat által fenntartott közös hivatalnál használatos. [84. § (1) bekezdés] a helyi önkormányzat képviselő-testülete az önkormányzat - működésével - polgármester vagy a jegyző feladat és hatáskörébe tartozó ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátására hoz létre közös hivatalt. A hivatal közreműködik az önkormányzatok egymás közötti, valamint az állami szervekkel történő együttműködésének összehangolásában.

23 MEGÁLLAPODÁSOK TARTALMA Az elnevezés miatt módosítani kell az alapító okiratot is és a polgármesteri hivatal szmsz-ét is – január elsejei hatálybalépéssel. Az Mhötv. hatálybalépése miatt a hivatali szabályzatokat is át kell tekinteni (pl. Közszolgálati Szabályzat) és összhangba hozni az új szabályozással. A KT SZMSZ-e is módosítandó – lásd. [84. § (2)] bekezdését: a közös önkormányzati hivatal hivatalos elnevezését a képviselő- testületnek az SZMSZ-ben fel kell tüntetnie. Hangsúlyozandó, hogy két különböző SZMSZ-ről van szó. [Mhötv. 53. §] - működés alapdokumentuma KT rendelet; új Áht. illetve. Ávr. önkormányzati hivatali szmsz. Táblák, bélyegzők, feliratok, fejlécek stb. nem megfelelősége esetén ezek elkészíttetése.)

24 A közös hivatal jogi szabályozása [Ávr. 13. § (1)] bekezdés az önkormányzati hivatal szmsz- ének tartalma: a) a költségvetési szerv alapításáról szóló jogszabály teljes megjelölését, ha a költségvetési szerv alapításáról jogszabály rendelkezett; b) a költségvetési szerv alapító okiratának keltét, számát, az alapítás időpontját; c) az ellátandó és a szakfeladatrend szerinti szakfeladat számmal és megnevezéssel besorolt alaptevékenységek, rendszeresen ellátott vállalkozási tevékenységek, valamint az alaptevékenységet szabályozó jogszabályok megjelölését;

25 A közös hivatal jogi szabályozása d) azon gazdálkodó szervezetek részletes felsorolását,amelyek tekintetében a költségvetési szerv alapítói tulajdonosi (tagsági, részvényesi) jogokat gyakorol; e) a szervezeti felépítést és a működés rendjét, a szervezeti egységek – ezen belül a gazdasági szervezet – megnevezését, engedélyezett létszámát, feladatait, a költségvetési szerv szervezeti ábráját; f) azon ügyköröket, amelyek során a szervezeti egységek vezetői a költségvetési szerv képviselőjeként járhatnak el;

26 A közös hivatal jogi szabályozása g) a szervezeti és működési szabályzatban nevesített munkakörökhöz tartozó feladat és hatásköröket, a hatáskörök gyakorlásának módját, a helyettesítés rendjét, az ezekhez kapcsolódó felelősségi szabályokat; h) jogszabályban meghatározott kivétellel a munkáltatói jogok gyakorlásának – ideértve az átruházott munkáltatói jogokat is – rendjét, és i) az irányító szerv által a 10. § (1)-(3) bekezdése szerint a költségvetési szervhez rendelt más költségvetési szervek felsorolását. szmsz melléklete: az egyes szervezeti egységek ügyrendjei; munkaköri leírások.

27 MEGÁLLAPODÁSOK TARTALMA A közös hivatalt létrehozó önkormányzatok megnevezése. A megállapodás: létrehozásának; módosításának; megszüntetésének módja. közös döntések meghozatalának módja (külön ülés, vagy együttes ülés pl. jegyző éves beszámolója) egyhangú? (pl. közös hivatal létrehozása, megállapodás tartalmi módosítása)

28 MEGÁLLAPODÁSOK TARTALMA A hivatal felépítése [85. § (8)-(9)] bekezdései: MEGÁLLAPODÁSBAN meghatározottak szerint minden érintett településen biztosítani kell az igazgatási munka folyamatos vagy időszakos ellátásához szükséges személyi és tárgyi feltételeket. A székhelytelepülésen (ez város, ha ő a működtetők egyike) működő hivatal szervezete. Egyéb esetekben a képviselő- testületek határozzák meg a székhelytelepülést. ÜGYFÉLFOGADÁS - a nem hivatali székhely településen hol működik állandó vagy ideiglenes jelleggel kirendeltség, ügyfélszolgálati megbízott.

29 MEGÁLLAPODÁSOK TARTALMA A hivatal összlétszáma, a felépítés szerinti részletezéssel (pl. székhely, kirendeltségek) (Háttérszabályok: [85. § (5) bekezdés] – LÉTSZÁM meghatározása  amennyiben a közös hivatalt város (székhelytelepülés) működteti, a létszámot az érintett képviselő-testületek MEGÁLLAPODÁSÁVAL határozzák meg.  MEGÁLLAPODÁS hiányában a városi önkormányzat állapítja meg. [85. § (6) bekezdés]  Ha községek hozzák létre a közös hivatalt, az érintett képviselő- testületek MEGÁLLAPODÁSBAN határozzák meg.)

30 MEGÁLLAPODÁSOK TARTALMA A működés alapkérdései 1. milyen alapszolgáltatásokat nyújt a székhelytelepülés (pl. informatikai); 2. a kirendeltségek jellege (állandó, ideiglenes), szolgáltatásai, ügyfélfogadási rendje; 3. az ügyfélszolgálati megbízott feladatai, munkarendje.

31 MEGÁLLAPODÁSOK TARTALMA A hivatal irányítása mely irányítási jogosultságokat bíznak a székhelytelepülés polgármesterére vagy a polgármesterek együttes döntésére a képviselő- testületek egyetértési jog gyakorlásának módja (Háttérszabály: [81. § (4)] bekezdés: a polgármester egyetértése szükséges – az általa meghatározott körben –  a polgármesteri hivatal, a közös hivatal köztisztviselője; alkalmazottja: - kinevezéséhez, - bérezéséhez; - vezetői kinevezéséhez, - felmentéséhez, - jutalmazásához. mely irányítási jogosultságot tartanak fenn maguknak a képviselő- testületek és milyen módon döntenek ezekben?

32 MEGÁLLAPODÁSOK TARTALMA (Háttérszabályok:  67. § a) polgármester a képviselő-testület döntései és saját hatáskörében irányítja a közös önkormányzati hivatalt;  b) jegyző javaslatainak a figyelembe vételével meghatározza a közös hivatal feladatait az önkormányzat munkájának a szervezésében, a döntések előkészítésében és végrehajtásában;  d) jegyző javaslatára előterjesztést nyújt be a képviselő- testületnek a hivatal belső szervezeti tagozódásának, létszámának, munkarendjének, valamint ügyfélfogadási rendjének meghatározására.)

33 MEGÁLLAPODÁSOK TARTALMA A hivatal vezetése, a jegyző milyen döntési mechanizmusban döntenek a polgármesterek a jegyzővel kapcsolatos munkáltatói jogok gyakorlásáról; (Háttérszabályok [83. §] + egyéb munkáltatói jog gyakorlója: székhely település polgármestere - eltérő megállapodás hiányában -. a jegyzőre vonatkozó rendelkezéseket a közös hivatal jegyzőjére is alkalmazni kell az alábbi eltérésekkel: a) valamennyi érintett településen ellátja a jegyzői feladatot, b) kinevezéséhez, felmentéséhez az érintett települések polgármestereinek lakosságszám-arányos, többségi döntése szükséges. Többségi a döntés: a közös hivatalt létrehozó települések összlakosságát 100%-nak tekintve a polgármesteri azonos nemű szavazatok adott településekre vonatkoztatott százalékaránya összesítve meghaladja az 50%-ot; [82. § (2)] : amennyiben 6 hónapon belül közös hivatal esetében az érintett polgármesterek nem neveznek ki jegyzőt, a kormányhivatal vezetője – ideiglenes hatállyal – - pályázati kiírásnak megfelelő jelöltet; ennek hiányában - a képesítési és alkalmazási feltételeknek megfelelő hivatali köztisztviselőt vagy más jegyzőt bíz meg. A jegyzői feladatok ellátására szóló megbízás a jegyző kinevezéséig tart. c) város a székhelytelepülés, - eltérő megállapodás hiányában - a város polgármestere nevezi ki és gyakorolja felette a munkáltatói jogokat.)

34 MEGÁLLAPODÁSOK TARTALMA a jegyző beszámolási kötelezettsége (gyakoriság, kötelező témák) - a képviselő-testületek együttes ülésén, - az egyes települések képviselő-testületei előtt. (Háttérszabályok: 86. § (1) bekezdés  a jegyző vagy aljegyzője vagy megbízottja köteles a képviselő-testület ülésén részt venni és ott a szükséges tájékoztatást megadni. 86. § (2) bekezdés  a jegyző, vagy aljegyzője vagy megbízottja az érintett képviselő- testületek MEGÁLLAPODÁSA alapján köteles biztosítani az egyes településeken az ügyfélfogadást 81. § (1); (3) bekezdés  a jegyző vezeti a közös hivatalt;  gyakorolja a munkáltatói jogokat a közös hivatal köztisztviselői és munkavállalói felett, aljegyző felett egyéb munkáltatói joga van.)

35 MEGÁLLAPODÁSOK TARTALMA A hivatal költségvetéséhez való hozzájárulás településenként


Letölteni ppt "Dr. Danka Ferenc főosztályvezető 2012. november 5."

Hasonló előadás


Google Hirdetések