Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

II. témakör A közigazgatás felépítése és működése Közigazgatási alapvizsga A diasor hatályosítva: 2009.december.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "II. témakör A közigazgatás felépítése és működése Közigazgatási alapvizsga A diasor hatályosítva: 2009.december."— Előadás másolata:

1 II. témakör A közigazgatás felépítése és működése Közigazgatási alapvizsga A diasor hatályosítva: 2009.december

2 Az előadás tartalmi felépítése 1.A közigazgatás felépítése 2.Államigazgatás 3.Önkormányzati igazgatás 4.A kormányzat civil partnerei: a nonprofit szervezetek

3 1. A közigazgatás felépítése 1.1. A közigazgatás fogalma, feladata 1.2. A közigazgatás rendszere 1.3. A közigazgatási szervek csoportosítása

4 1.1. A közigazgatás fogalma, feladata Fogalma  Szervezetrendszer  Alapvető funkció: közérdek megvalósítása  Törvényhozó által meghatározott eszközök, keretek Feladata  Jogalkotás  Hatósági jogalkalmazás  Közszolgáltató jellegű feladatok

5 1.2. A közigazgatás rendszere egyszemélyi felelős vezető (hierarchikus rendszer); van felettes szervük állami feladatokat lát el (országos közügy); jogszabály, illetve a felettes szerv által meghatározott önálló feladat-, hatáskör, döntési jogkör; önálló költségvetésük van; állami vagyont kezelik ; képviselő-testület hozza létre az egységes hivatalt Irányítja a polgármester, vezeti a jegyző helyi közügyek ellátása; törvényi és saját feladat- meghatározás; önálló döntési jogkör; képviselő-testület a ktgv.-t önkormányzati vagyont kezel Két szervezetrendszer működik (duális jelleg) Államigazgatási szervek Önkormányzati közigazgatási szervek

6 Közigazgatási feladatot ellátó nem közigazgatási szervek (pl: köztestületek) Egyéb közigazgatási feladatot ellátó szervek [pl: rendvédelmi szervek (VPOP), atipikus szervek (ORTT)] A közigazgatás felépítése Államigazgatási szervek Önkormányzati igazgatási szervek Közigazgatási feladatok ellátásának rendszere

7 1.3. A közigazgatási szervek csoportosítása HATÁSKÖR terjedelme szerint ÁltalánosÁltalános hatáskörű szervek KülönösKülönös hatáskörű szervek ILLETÉKESSÉG szerint KözpontiKözponti szervek TerületiTerületi szervek HelyiHelyi illetékességű szervek

8 2. Államigazgatás 2.1. Az államigazgatás központi szervei 2.2. Az államigazgatás helyi/területi szervei

9 2.1. Az államigazgatás központi szervei Csoportjai  A kormány és a kormány munkáját segítő szervek;  Minisztériumok;  A nem minisztériumi formában működő központi államigazgatási szervek (3 típus) Jellemzői  Az egész országra kiterjed az illetékességük;  Országos feladatokat látnak el;  Irányító – szabályozó – végrehajtó típusú feladatokat látnak el;

10 A kormány  Testületi szerv -hatáskörét ülésén gyakorolja ( Működését Ksztv. és ügyrend )  Tagjai: Miniszterelnök jogállása (választással, szerepe) Miniszterek jogállása (kinevezés, feladataik)  Alkotmány alapján kettős funkciója: 1/Kormányzati tevékenység 2/Államigazgatási irányítási (7 példa) tevékenység (3 példa)

11 A kormány segédszervei Kormányzati koordinációt segítő testületi szervek:  Kormánybizottságok  Kabinetek  Egyéb javaslattevő, véleményező, tanácsadó testületek (pl.: Kollégiumok) Hivatali típusú, kiemelt feladatokat ellátó szerv:  Miniszterelnöki Hivatal (miniszter vezetésével) „Egyszemélyes” segédszervek:  Kormánybiztosok

12 Minisztériumok Általánosítható feladatok  Részvétel a jogalkotásban  Ágazati stratégiaalkotás és tervezés  Alárendelt szervek irányítása felügyelete  Hatósági jogalkalmazás, ellenőrzés  Nemzetközi kapcsolattartás  Civil kapcsolatok

13 A minisztérium szervezete  Miniszter egyszemélyi felelős vezetése és a Kormány irányítási jogköre ---- normatív utasítás  Szervezeti egységek  A szervezet politikai változó elemei és azok jellemzői  A szervezet szakmai állandó elemei és azok jellemzői

14 A nem minisztériumi formában működő központi államigazgatási szervek KORMÁNY- HIVATALOK Pl.: KSH, PSZÁF, Magyar Energia Hivatal, Nemzeti Hírközlési Hatóság KÖZPONTI HIVATALOK Pl.: APEH, ÁNTSZ, OEP, KEHI, AUTONÓM ÁLLAMIGAZGATÁSI SZERVEK Pl.: ORTT, Közbeszerzések Tanácsa, Gazdasági Versenyhivatal Fő feladatok: - a Kormány döntéseinek végrehajtása; - a területi államigazgatási szervek irányítása; - a szakterületüket érintő kormányzati döntések előkészítése; - hatósági tevékenység;

15 2.2. Az államigazgatás helyi/területi szerveinek csoportosítása Illetékességi terület alapján  Helyi  Körzeti  Megyei  Regionális Hatáskör alapján  Általános hatáskörű (jellemzői, jogállása a következő dián)  Különös hatáskörű Jogállása, jellemzői: -feladat- hatáskör ágazati -irányítása -hatósági jogalkalmazás, szolgáltatás, nyilvántartás, adatgyűjtés

16 Általános hatáskörű területi államigazgatási szerv Alapfeladatok: I. és II. fokú hatósági hatáskörök gyakorlása; Önkormányzatok törvé- nyességi ellenőrzése – változás A kormány területi szerveként ellátott feladatok: Koordinációs és ellenőrzési feladatok; Képzési, továbbképzési feladatok; Informatikai feladatok A hivatal szervezetében önálló szakigazgatási szerveken keresztül ellátott feladatok: fogyasztóvédelmi felügyelőség –vált szociális- és gyámhivatalok 1997-től építés felügyelet 2010-től

17 3. Az önkormányzati igazgatás 3.1. Az önkormányzati rendszer alapjai, az önkormányzatok alkotmányos alapjai 3.2. Az önkormányzatok típusai 3.3. Az önkormányzatok szervezete

18 A helyi önkormányzás a helyi közügyek önálló, demokratikus intézése, a helyi közhatalomnak a lakosság érdekében történő gyakorlása. A helyi önkormányzás joga az érintett választópolgárok közösségét illeti meg. Gyakorlása: közvetlenül (népszavazás, népi kezdeményezés), közvetetten (képviselő-testület) útján történik. Helyi közügy: közszolgáltatás biztosítása; közhatalom helyi gyakorlása; szervezeti, pénzügyi, személyi feltételek biztosítása Az önkormányzati rendszer alapjai

19 Az önkormányzatok alkotmányos alapjogai Az Alkotmány alapján a képviselő-testületet megilleti: autonómia: önálló szabályozás, igazgatás vagyoni, pénzügyi autonómia (gazdálkodási önállóság); jog az adókivetéshez (törvényi keretek között); szervezeti, működési autonómia; felterjesztési jog; partnerkapcsolatok autonómiája; (társulási jog, önkormányzati szervezetekhez való csatlakozás joga)

20 3.2. Az önkormányzatok típusai Területi tagozódás szerint Települési önkormányzatok: Fővárosi Fővárosi kerületi Városi (megyei jogú városi) Községi (nagyközségi) Területi önkormányzat: Megyei önkormányzat Sajátos típus: Kisebbségi önkormányzatok helyi, területi (megyei) és országos szinten

21 Az önkormányzatok feladat- és hatáskörei Alapjogok egyenlők, mellérendeltségi kapcsolatok érvényesülnek. A feladatok elsődleges címzettjei a települési önkormányzatok képviselő-testülete: szubszidiaritás elve. Főváros:  kétszintű önkormányzat működik;  kétszintű jogalkotás.  Megye, megyei jogú város, sajátos kapcsolatuk Kisebbségi önkormányzat: önkormányzati hatósági ügy kivételével

22 Az önkormányzatok feladat- és hatáskörei (Ötv. szerint) Települési önkormányzat Kötelező feladatok Ötv. 8.§ (4) Törvény egyéb feladatot is kötelezővé tehet (pl. hulladékgazdálkodás) -egészséges ivóvíz, -óvodai nevelés, -alapfokú oktatás, -egészségügyi, szociális alapellátás, -közvilágítás, -helyi közutak fenntartása, -köztemető fenntartása, -nemzeti, etnikai kisebbségek jogainak biztosítása Önként vállalt feladatok Minden helyi közügy, amelyet törvény nem utal más szerv feladat- és hatáskörébe. (Helyi rendeletben! Államháztartási törvény!) Pl: - településfejlesztés – rendezés, -környezetvédelem, -lakásgazdálkodás, -tömegközlekedés, -vízelvezetés, csatornázás.

23 Az önkormányzatok feladat- és hatáskörei Megyei önkormányzat Kötelező feladatok Amelyekre a település nem kötelezhető, a megye egé- szére vagy nagy részére kiterjedő feladatok (körzeti közszolgáltatás) pl. közép- iskolai ellátás (ha a telepü- lés nem vállalja). Önként vállalt feladatok Minden helyi közügy, amelyet törvény nem utal más szerv feladat- és hatáskörébe, és nem sérti a települési önkormányzat érdekeit. (Bács-Kiskun megyei példa)

24 3.3. Az önkormányzatok szervezete Képviselő-testület  Önkormányzati feladat és hatáskör címzettje  Legfontosabb hatáskörei  Hatáskörgyakorlás (ülésen, döntéshozatal)  Tagjai és jogállásuk Képviselő-testület szervei Ötv 9.§ (2) alapján  Polgármester  Bizottságok  Részönkormányzat testülete  Képviselő-testület hivatala

25 A polgármester  Képviselő-testülethez való viszonya  Képviseleti joga  Feladatai a képviselő-testület működéséhez kapcsolódóan (előkészítés, összehívás, levezetés, végrehajtás, átruházott hatáskör )  Feladata a polgármesteri hivatalhoz kapcsolódóan (irányítás)  Államigazgatási hatáskörök címzettje  Alpolgármester

26 A bizottságok A képviselő-testület munkáját segítik. (javaslattevő, véleményező, döntést előkészítő, döntés- hozó, a döntés végrehajtását szervező, ellenőrző funkció) Tagjai: önkormányzati képviselők (többségben), és külső szakértők; Elnöke csak képviselő lehet ! Kötelezően létrehozott Ha törvény előírja (pl. pénzügyi bi- zottság) Szabadon létrehozott (lehet állan- dó, vagy eseti)

27 Részönkormányzat testülete Elkülönült telepü- lésrészek elkülönült érdekeinek képvise- lete jelenhet meg az adott településrészen működő településré- szi önkormányzaton keresztül. Létrehozásáról, megalakításáról, az esetlegesen átadott feladatokról a képviselő-testület dönt Döntési jogkört is gyakorolhat a tele- pülésrészt érintő kérdésekben Elnöke csak a képviselőtestület tagja lehet

28 A képviselő-testület hivatala A Képviselő-testület egységes hivatalt hoz létre a meghozott döntések és az egyéb feladatok ellátására (polgármesteri hivatal, főpolgármesteri hivatal, megyei közgyűlés hivatala, stb…) A feladatok kettős jellegűek: ―önkormányzati feladatok (döntés-előkészítő, végrehajtó, adminisztratív feladatok) ―államigazgatási feladat- és hatáskörök (a polgár- mesteri hivatalt vezeti) A körjegyzőség sajátos hivatali forma: több önkormányzat igazgatási feladatait látja el (kihe- lyezett félfogadás). Jegyző: hivatalt vezeti, köztisztviselő, feladata kettős, aljegyző

29 Az önkormányzatok működése A működés alapdokumentuma: a Szervezeti és Működési Szabályzat. Az ülések összehívása, határozatképessége; nyilvános és zárt ülés esetei; Döntéshozatal (a képviselő-testület ülésén történik): egyszerű többség minősített többség A képviselő-testület döntése: a rendelet és a határozat Rendeletalkotás: magasabb szintű jogszabályban nem rendezett társadalmi viszonyok rendezésére valamint törvény vagy kormányrendelet felhatalmazása alapján a képviselő-testület rendeletet alkot Határozat: Irányítási eszköz, állásfoglalás stb. (nem jogszabály!) Közmeghallgatás intézménye;

30 Az önkormányzati hatáskör gyakorlás Az önkormányzati feladat- és hatáskörök gyakorlója, a hatáskörök címzettje a képviselő-testület. Ötv. szerint a hatáskör átruházható: a képviselő-testület bizottságaira; a polgármesterre; településrészi önkormányzat testületére; kisebbségi önkormányzatra (kivéve hatósági ügyek); önkormányzati társulásra; Az Ötv. felsorolja az át nem ruházható hatásköröket is. Pl.: rendeletalkotás, költségvetés megállapítása stb.

31 Önkormányzati társulások A társulási szabadságot az Alkotmány garantálja ! Az Ötv. az alábbi társulási típusokat nevesíti: Hatósági igazgatási társulás Intézményi társulás Társult képviselő- testület Sajátos formája a körjegyzőség

32 Az önkormányzat kapcsolata az egyéb állami szervekkel Önkormányzat Országgyűlés: -törvényi keretek (pl.Ötv) -feloszlatás -területszervezési döntések Köztársasági elnök: -választások kitűzése -területszervezési döntések -köztársasági biztos kinevezése Kormány: -képesítési előírások -törvényességi ellenőrzés biztosítása (Önkormányzati Miniszter) -”ágazati” felelős -döntés-előkészítés -törvényességi ellenőrzés biztosítása a közigazgatási hivatalokon keresztül Miniszterek: - szakmai követelmények meghatározása - ellenőrzés - információcsere Általános hatáskörű, Területi államigazgatási szerv (Közigazgatási hivatal) -törvényességi ellenőrzés -szakmai segítségnyújtás -hatósági feladatok

33 4. A kormányzat civil partnerei: a nonprofit szervezetek 4.1. A nonprofit szektor és a civil társadalom fogalma 4.2. Nonprofit szervezeti formák 4.3. A nonprofit szektor szerkezete

34 4.1. Nonprofit szektor és a civil társadalom fogalma A.) A nonprofit szektor szervezeteinek jellemzői: céljuk nem a profitszerzés és annak elosztása (profitjukat nem oszthatják fel); a kormányzati szektortól szervezetileg elkülönültek, nem költségvetési szervek; pártpolitikától független önkéntességi, öntevékenységi, jótékonysági alapon működnek; B.) Non profit szervezeti formák a hatályos Ptk alapján: Egyesület, Köztestület, Alapítvány (közalapítvány), Non profit gazdasági társaság (közhasznú társaság) C.) Civil társadalom fogalma: az állampolgári kezdeményezések, szerveződések, mozgalmak együttese.

35 4.3. A nonprofit szektor szerkezete

36 Köszönöm a figyelmet és sikeres felkészülést kívánok!  A Közigazgatási Képzési Igazgatóság honlapja:  A Délalföldi Regionális Államigazgatási hivatal honlapja:


Letölteni ppt "II. témakör A közigazgatás felépítése és működése Közigazgatási alapvizsga A diasor hatályosítva: 2009.december."

Hasonló előadás


Google Hirdetések