Előadást letölteni
Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon
1
Gyermekjóléti szolgálatok szakmai napja
2
”… ahogy a szakértő látta…” - A gyermekjóléti szolgálatok hatósági ellenőrzésének tapasztalatai a módszertani szakértő szemszögéből Előadó: Borbély Péter KAPOCS Szociális, Gyermekvédelmi és Egészségügyi Intézmény Kecskemét, június 6.
3
KAPOCS Szociális, Gyermekvédelmi és Egészségügyi Intézmény Gyermekjóléti Szolgálatának módszertani tevékenységének bemutatása Intézményünk szeptember 1-jétől december 31-éig látta el a módszertani feladatokat Ellátási területe: Bács-Kiskun megye közigazgatási területére terjedt ki
4
Ellátási területünk, Bács-Kiskun megye – a számok tükrében
Bács-Kiskun megye közigazgatási területe km2 Lakosság száma: fő (2012.I.1.) 0-18 éves korú lakosság ? fő (2012.I.1.) 11 járás (2013. január 1-jétől) 119 település 1 megyei jogú város (Kecskemét) 21 város 7 nagyközség 90 község
5
A módszertani tevékenység jogszabályi háttere
A módszertani intézmények által ellátott feladatokat a 15/1998. (IV. 30.) NM rendelet a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények, valamint személyek szakmai feladatairól és működésük feltételeiről (továbbiakban NM rendelet) 4.§ (3) bekezdése határozza meg Legfőbb feladatai: - figyelemmel kíséri az alap- és szakellátásokat érintő tudományos kutatásokat, publikációkat, a modellértékű új kezdeményezéseket, továbbá elősegíti ezek mind szélesebb körű megismerését, gyakorlati alkalmazását, - szervezi a gyermekjóléti, gyermekvédelmi területen dolgozók tapasztalatcseréjét és továbbképzését, - elemzi és értékeli a szolgáltatók működését, valamint javaslatot tesz a hiányzó ellátások megszervezésére, a működés lehetőség szerinti javítására, - információkat gyűjt az illetékességi területén az ellátórendszer sajátosságairól, problémáiról, - szaktanácsadás keretében szakmai módszertani segítséget nyújt a gyermekjóléti, gyermekvédelmi területen dolgozók szakmai problémáinak megoldásához, - szervezi az egyetemi, főiskolai képzésben és a szakképzésben részt vevő hallgatók, tanulók terepgyakorlatát. - részt vesz a minőségfejlesztési elvek kidolgozásában, és segítséget nyújt azok gyakorlati alkalmazásához, - részt vesz a gyermekek és az ifjúság védelméért felelős miniszter által vezetett minisztérium (a továbbiakban: Minisztérium), valamint az Intézet által szervezett szakmai programok lebonyolításában, megszervezésében, valamint az e szervektől származó anyagoknak, információknak a szolgáltatókhoz való eljuttatásában.
6
A módszertani tevékenység jogszabályi háttere
2013. január 1-jétől a módszertani feladatokat az SZGYF látja el. Hivatalos név: Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság Székhely: 1132 Budapest, Visegrádi utca 49. Központi telefonszám: Központi elektronikus levélcím: Honlap:
7
Módszertani tevékenységünk - irányelvek (szakmai programunk alapján)
Hatékony segítségnyújtás a megyében dolgozó minden munkatársunknak, a megyét behálózó gyermekjóléti szolgáltatók közösséggé formálódása, ne legyen a területen „magára maradt” családgondozó, a gyermeki jogok érvényesítése, a szakemberek naprakész szaktudásának a preferálása, törvényi-jogszabályi változásokról, szakmai munkát érintő változásokról folyamatos, naprakész tájékoztatás nyújtása, szakmai munka színvonalának emelése, elősegítése.
8
Módszertani tevékenységünk - feladatok (szakmai programunk alapján)
Jogszabályi, törvényi változások megismertetése, azok gyakorlati alkalmazásának bemutatása a gyermekjóléti szolgáltatók munkatársaival, hozzájárulás a családgondozók biztosabb szakmai tudásához, szakmai jártasságuk erősítése, személyiségük támogatása, a családgondozók közötti kohézió erősítése, szakmai tapasztalatcserék szervezése, megyei szinten egységes színvonalú intézményi gyakorlat kialakításának elősegítése, a helyi sajátosságok figyelembe vételével, a gyermekjóléti szolgáltatás „gyengébb pontjainak” kiszűrése, okainak vizsgálata és ezekre megoldások ajánlása, települési szintű észlelő- és jelzőrendszer működésének javítása, gyermeki jogok preferálása, érvényesítése, szakmai ellenőrzéseken való részvétel, szakmai találkozók szervezése, továbbképzéseken, tanácskozásokon való aktív részvétel, továbbképzési feladatok, egyéb, a szakmai munkát segítő tevékenységek.
9
Ellenőrzések és azok tapasztalatai – a módszertani intézmény feladatai
Az ellenőrzések: a Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Szociális és Gyámhivatala éves munka és ellenőrzési terve alapján, a Szociális és Gyámhivatal szakértő kirendelő végzés alapján történtek.
10
Ellenőrzések és azok tapasztalatai – ellenőrzések szempontjai
Az ellenőrzéseket: a hatályos jogszabályok, a Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Szociális és Gyámhivatala célvizsgálati szempontrendszere, a Módszertani Gyermekjóléti Szolgálatok Országos Egyesülete (MOGYESZ) által kidolgozott „Szempontrendszer a gyermekjóléti szolgálatok szakmai ellenőrzéséhez” (MOGYESZ IV. Konszenzus Kiadványa, Balatonkenese 2004.) című szakmai anyag, módszertani ajánlások, szakmai útmutatók vonatkozó rendelkezési alapján végeztük el.
11
Ellenőrzések és azok tapasztalatai – ellenőrzések száma
2012. évben: 22 gyermekjóléti szolgáltató által ellátott 45 település szakmai munkájának értékelésére, valamint 9 esetben új gyermekjóléti szolgáltató (minden esetben társulásból való kiválás miatt) szakmai programjának véleményezésére került sor a Szociális és Gyámhivatal szakértő kirendelő végzése alapján.
12
A gyermekjóléti szolgáltatás biztosítása
Minden önkormányzat kötelező feladata a területén élő gyermekek ellátásának megszervezése, a Gyvt. 94.§ (2a) bekezdése rendelkezik a gyermekjóléti szolgáltatás biztosításáról, A települési önkormányzat, a fővárosban a fővárosi kerületi önkormányzat lakosságszámtól függetlenül köteles gyermekjóléti szolgálatot működtetni. Bács-Kiskun megye minden településén biztosított volt a gyermekjóléti szolgáltatás.
13
A gyermekjóléti szolgáltatás biztosítása
A gyermekjóléti szolgáltatás az NM rend. 27. §. alapján megszervezhető: önálló gyermekjóléti szolgálat, vagy gyermekjóléti központ, többcélú intézmény önálló szakmai egységeként működő gyermekjóléti szolgálat, vagy gyermekjóléti központ, vagy önálló családgondozó alkalmazásával. Bács-Kiskun megyében mindhárom forma megtalálható.
14
A gyermekjóléti szolgáltatás biztosítása
2012-ben 44 gyermekjóléti szolgáltató látta el a gyermekjóléti feladatokat, 2013. január 1-jétől számuk 51-re nőtt, a korábbi társulások megszűnése miatt.
15
A gyermekjóléti szolgáltatás biztosítása – tájékoztatás
A lakosságot az NM rendelet 27. § (3) a) pontban meghatározottak alapján tájékoztatni kell a szolgáltató működéséről, ennek a szolgáltatók eleget tesznek, a település weboldalán, vagy külön a szolgáltató weboldalán, önkormányzati hirdető táblán, helyi ingyenes újságban található információ a szolgáltató elérhetőségéről, az általa nyújtott szolgáltatásról.
16
A gyermekjóléti szolgáltatás biztosítása – ellenőrzési tapasztalatok
Települések közötti együttműködés: a gesztor település és a társult települések együttműködésében további javulás következett be az elmúlt időszakban, Intézményünk rendszeresen nyújtott szakmai segítséget, támogatást az egységes intézményi gyakorlat kialakításában, a pozitív változás annak is köszönhető, hogy a családgondozók régebb óta dolgoznak együtt, így az idő előre haladásával egyre jobban együtt tudnak működni.
17
A gyermekjóléti szolgáltatás biztosítása – ellenőrzési tapasztalatok
Egységes intézményi gyakorlat: nagyon fontos tényező, egyre több esetben figyelhető meg pozitív változás, a társuláson belüli eltérő szolgáltatási színvonal mértéke csökkent, az egységes intézményi gyakorlat egyre több tárulás esetében figyelhető meg, de esetenként javítaniuk kell az egyes szolgáltatóknak, a szakmai vezetők nagy gondot fordítanak arra, hogy az általuk vezetett szolgálat szolgáltatásai egységes, magas színvonalon valósuljanak meg.
18
A gyermekjóléti szolgáltatás biztosítása – ellenőrzési tapasztalatok
Szolgáltatás időtartama: problémát jelent, hogy az alacsony lakosság– illetve gyermekszámú településeken nagyon kevés óraszámban (heti 5-10 óra) dolgoznak a családgondozók, ami a hatályos jogszabályban foglaltaknak megfelel ugyan, de a tényleges feladatellátásra sokszor nem elegendő, a esetek növekvő száma és súlyossága miatt ez egyre nagyobb gondot okoz, a szolgáltatók nyitva tartása, elérhetősége sokat javult, több esetben tettünk arra javaslatot, hogy a délelőtti és a délutáni órákban is elérhető legyen a gyermekjóléti szolgáltatás.
19
A gyermekjóléti szolgáltatás biztosítása – javaslatok
Figyelmet kell fordítani: az NM rendelet 28.§ (1) b) pont által előírt szakmai megbeszélések biztosítására, megtartására, legalább havi két alkalommal, minden családgondozó, és a szakmai vezető részvételével önálló családgondozók, kisebb szolgáltatók a környéken működő nagyobb szolgálat munkatársaival közös szakmai megbeszéléseket tarthatnak (a Kecskeméti és a környéki gyermekjóléti szolgálatok esetében ez évek óta jól működik) valamennyi felmerülő problémára ki kell térni, megoldási alternatívát kell keresni azok megszüntetéséhez.
20
A gyermekjóléti szolgáltatók belső dokumentumai
Minden gyermekjóléti szolgáltatnak rendelkeznie kell: alapító okirattal, amelyet a fenntartó önkormányzat képviselő-testületi határozattal hagy jóvá, hatályos működései engedéllyel, amelyet július 1-jétől kizárólag a Szociális és Gyámhivatal adhat ki, tanúsítvánnyal, amelyet szintén a Szociális és Gyámhivatal ad ki, társulás keretében működő szolgáltató esetén társulási megállapodással, ezt a dokumentumot valamennyi, a társulást fenntartó önkormányzat képviselő testületének el kell fogadni, szervezeti és működési szabályzattal, amelyben a hatályos jogszabályoknak megfelelően, az intézmény működési rendjét, szervezeti felépítését, az intézmény által nyújtott szolgáltatásokat, a biztosított feladatokat kell meghatározni („milyen szolgáltatásokat nyújtunk”), szakmai programmal, amely az egyes szolgáltatási elemek módszereit mutatja be („hogyan végezzük a meghatározott feladatokat”) egyéb, a szolgáltató működését meghatározó szabályzatokkal.
21
A gyermekjóléti szolgáltatók belső dokumentumai – a szakmai program
A szakmai programot a 15/1998. (IV.30.) NM rendelet 4/A §, a MOGYESZ „Gyermekjóléti Szolgálatok szakmai programjának szempontrendszere” (MOGYESZ VI. Konszenzus Kiadványa, Balatonkenese 2006.) alapján kell elkészíteni, minden gyermekjóléti szolgáltató részére kötelező, a szakmai munka alapjait meghatározó dokumentum, a gyermekjóléti szolgáltatások célját, feladatait, alapelveit határozza meg.
22
A szakmai program – ellenőrzési tapasztalatok
A szakmai programok kidolgozottsága, helyi sajátosságokat tükröző formája egyre több település dokumentációjában jelenik meg, a szakmai programok leggyakoribb hibája továbbra is az, hogy kizárólag a jogszabályi háttér jelenik meg bennük, nem követi a módosítás a jogszabályi változásokat, az adott település földrajzi, demográfiai, szociális jellemzői, sajátosságai nem kerülnek megjelenítésre, a településekre jellemző, a családokat, gyermekeket leginkább veszélyeztető tényezőket nem mutatják be kellő részletességgel, a gyermekjóléti szolgálat kötelező és vállalt feladatainak részletesebb bemutatása, azok igénybevételének módja is sok esetben hiányzik a szakmai programokból, általánosságban jelennek meg az egyes szolgáltatási elemek, a konkrét feladat-ellátási módszer bemutatása hiányos, előfordul, hogy a valóságban nyújtott szolgáltatás a szakmai programban nem jelenik meg.
23
A szakmai program elkészítése – javaslatok
A megfelelő színvonalú szolgáltatás nyújtás alapja a jó szakmai program, amely keretet ad a szolgáltatások nyújtásához, ezért nagyon fontos: a hatályos jogszabályok, a helyi sajátosságok figyelembe vételével készüljön el, legalább évente célszerű áttekinteni a szakmai program tartalmi elemeit, a jogszabályi változásokhoz, vagy a településen felmerülő újabb problémákat és az azok megoldására adott válaszokat, esetleges új szolgáltatási elemeket meg kell jeleníteni a dokumentumban, az egyes feladatokat, azok ellátásának módját mindig részletesen, egyértelműen kell meghatározni.
24
Személyi feltételek Jogszabályi háttere:
az egyes településeken foglalkoztatott szakemberek létszámát az NM rendelet I. számú melléklete, a foglalkoztatottak szakirányú szakképesítésére az NM rendelet II. számú melléklete tartalmaz előírásokat.
25
Személyi feltételek – a munkaköri leírás
Minden gyermekjóléti szolgáltatónál dolgozó személynek rendelkeznie kell munkaköri leírással, amelyet: a hatályos jogszabályok alapján kell elkészíteni, pontosan meg kell jeleníteni a betöltött munkakör megnevezését, az ellátandó feladatokat, a foglalkoztatás módját, a heti munkaidő-keretet, fel kell tüntetni a munkavégzés helyét (területi irodák megjelölésével, az ott nyújtott szolgáltatás időtartamának megjelölésével), az NM rendelet 29.§ (1) b.) pont alapján rendelkezni kell arról, hogy a családgondozók számára a heti munkaidő-keret legalább felét a kötetlen munkaidő-beosztás keretében, a személyes segítő munka, illetve az adatgyűjtés helyszínen való elvégzéséhez biztosítani kell, helyettesítő személy nevét fel kell tüntetni, (önálló családgondozók foglalkoztatása esetében két, vagy több szolgáltató megállapodást köthet a helyettesítés biztosításáról).
26
Személyi feltételek – tapasztalatok
A jogszabályi előírások betartása a szolgáltatók többségénél megvalósul, több esetben javasoltuk a szolgáltatás időtartamának növelését a gyermeklétszám, vagy a magas ellátotti létszám alapján.
27
Személyi feltételek – tapasztalatok
Megállapítható az is, hogy: a családgondozók leterheltsége egyre jobban növekszik, az esetek súlyosbodása miatt, az összetettebb veszélyeztető tényezők (munkanélküliség – ebből fakadó anyagi problémák, gyermeknevelési problémák, beilleszkedési és magatartási zavarral küzdő gyermekek számának emelkedése, addikciók számának emelkedése, válások számának növekedése – gyermekelhelyezéssel, láthatással kapcsolatos problémák) jogszabályi változások kapcsán egyre több feladat hárul a gyermekjóléti szolgáltatók munkatársaira, (adatszolgáltatási kötelezettség – KENYSZI, eseti gondnoki teendők ellátása) aránylag magas fluktuáció jellemző, különböző okok miatt (pályaelhagyás, alacsony fizetés, nagy felelősség, kiégés, gyermekvállalás stb.)
28
Személyi feltételek – tapasztalatok
Az NM rendelet rendelkezései alapján a fenntartónak biztosítani kell: a családgondozók rendszeres szakmai továbbképzését, az NM rendelet 29.§ (1) c) alapján, valamint lehetőség szerint a szupervíziót, melynek célja a családgondozó mentálhigiénéjének karbantartása, a kiégés megelőzése, az NM rendelet 29.§ (1) f) alapján.
29
Személyi feltételek – tapasztalatok
Az ellenőrzések tapasztalatai alapján: a fenntartó önkormányzatok és az intézmények rendelkezésére nem áll elegendő forrás, így a továbbképzéseken csak kevés alkalommal tudnak részt venni a kollégák, elsősorban az ingyenes képzésekre jutnak el (pl. módszertani szakmai napok), szupervízió nem érhető el minden kolléga részére, ahol a szupervízió biztosított, ott általában belső szakember végzi a szupervíziót.
30
Személyi feltételek – módszertani intézmény feladata
Ingyenes szakmai találkozók szervezése, 5 helyszínen (Kecskemét, Kiskunhalas, Kalocsa, Baja, Izsák) az eddigi 3 alkalom helyett 5 alkalommal. A szakmai találkozókat a megyében dolgozó kollégák igényei, kérései, a felmerülő problémák megoldásában való segítségnyújtás fényében szerveztük meg. A szakmai találkozók témái a gyermekjóléti szolgáltatás során felmerülő szakmai kérdésekre, megoldandó helyzetekre igyekeztek választ adni.
31
Szakmai napok témái jogszabályi változások, pályázati lehetőségek,
továbbképzési lehetőségekről tájékoztató, beszámoló egyes továbbképzések tapasztalatairól, beszámoló konferenciákról, ill. egyéb szakmai anyagokról, Béthel Alapítvány – Dél-Alföldi Szak-Tár által nyújtott lehetőségek ismertetése, igénybe vehető szolgáltatások ajánlása, Bács-Kiskun megyében működő gyermekjóléti szolgálatok sajátosságai, jellemzői, a körükben előforduló speciális problémák, jó gyakorlatok gyűjtése és preferálása, szakmai tapasztalatcsere iktatás, forgalmi nyilvántartások szakszerű vezetése, adatvédelem, iratbetekintési jog, „Gyermekeink védelmében” adatlap-rendszerrel kapcsolatos kérdések, fenntartó felé történő beszámoló elkészítésével kapcsolatos kérdések, KSH statisztikai adatszolgáltatással kapcsolatos információk.
32
Szakmai napok témái 50 óra alatti és az ezt meghaladó igazolatlan iskolai mulasztással kapcsolatos tudnivalók, az eljárás során felmerülő kérdések megvitatása, eseti gondnoksággal kapcsolatos tudnivalók, magántanulói jogviszonnyal kapcsolatos kérdések, tankötelezettség szüneteltetése, teendők magyar állampolgárságú gyermekek külföldi tartózkodásakor, külföldi állampolgárságú gyermekek ügyével kapcsolatos teendők, családi pótlék természetben történő nyújtásáról tudnivalók, 2 éven túli védelembe vételek tapasztalatai, átmeneti nevelésben lévő gyermekek hazagondozása, gyermeki jogok, családgondozók kompetencia határai, jelzőrendszer működtetésével kapcsolatos információk, éves tanácskozás lebonyolításával kapcsolatos tudnivalók.
33
Szakmai napok 2012. évben 3 ingyenes szakmai napot tartottunk
Kecskeméten, Kiskunhalason és Kiskunfélegyházán. Témák: gyermekjóléti központok speciális feladatai, szolgáltatásai jó gyakorlatok bemutatása a Miskolci Családsegítő Szolgálat Regionális Módszertani Központ és Gyermekjóléti Szolgálat Megyei Módszertani Központ tevékenysége alapján a gyermekkori traumák hatása a személyiségfejlődésre, a válás hatása a gyermekekre a prostitúció gyermek áldozatai erőszakmentes kommunikációra épülő kortárs mediátor képzés a korai beavatkozás szerepe a bűnmegelőzésben gyermekbántalmazás-csecsemőbántalmazás: rizikótényezők és tünetek
34
Szakmai segítségnyújtás – tanácsadás
A szakmai találkozókon felül személyes, telefonos és elektronikus úton is végeztünk tanácsadást, amely során az alábbiak voltak a leggyakoribb kérdések: „egyszemélyes” gyermekjóléti szolgálatok és a társulások speciális kérdései, problémái, újonnan alakult társulások esetében az egységes intézményi gyakorlat kialakítása, gyermekjóléti szolgálatok belső szabályzatai, azok egységesítése, adminisztráció, statisztika, adatvédelem, családsegítő és gyermekjóléti szolgálatok együttműködése, a jelzőrendszer működtetése során felmerülő problémák, védelembe vételhez kapcsolódó feladatok, dilemmák, egyéni gondozási-nevelési terv elkészítéséhez kapcsolódó problémák, esetkezelés, ügyintézési tudnivalók, jogszabályok, KENYSZI-vel kapcsolatos kérdések.
35
Szakmai segítségnyújtás a számok tükrében
minden gyermekjóléti szolgáltató részt vett rendezvényeinken, a szakmai találkozókon összesen 296 fő, a szakmai napokon 145 fő vett részt. Az év során összesen: 584 alkalommal nyújtottunk tanácsadást a megyében dolgozó kollégáinknak.
36
Szakmai segítségnyújtás – kiadvány
A szakmai munkát kiadványunk megjelentetésével is igyekeztünk segíteni: a „Hírmondó” című kiadvány 3 alkalommal jelent meg 2012-ben, Bács-Kiskun megye minden településére eljut ingyenes kiadvány. Tartalma: jogszabályi változások aktuális témák lehetőség van a gyermekjóléti szolgálatok bemutatkozására, ezáltal megismerhetik egymás munkáját, jó gyakorlatait. Célja, hogy: színvonalas, a gyermekjóléti szolgálatoknál dolgozó szakembereket segítő kiadvánnyal járuljunk hozzá a szakmai munka segítéséhez.
37
Tárgyi és elhelyezési feltételek
Jogszabályi háttere: NM rendelet 29. § (1) bekezdése, a lakosság tájékoztatása a szolgáltató működéséről az NM rendelet 27. § (3) a) pontban meghatározottak alapján
38
Tárgyi és elhelyezési feltételek – tapasztalatok
A legtöbb településen központi helyen, a lakosság által jól ismert, könnyen megközelíthető helyen található a gyermekjóléti szolgáltató irodája, kevés kivételtől eltekintve a szolgáltató nyitva tartása, elérhetősége kifüggesztésre került, több település pályázati összegből felújította, korszerűsítette a gyermekjóléti szolgáltatónak is helyt adó épületet, elsősorban kis településeken fordul elő, hogy a területi irodaként a polgármesteri hivatal, művelődési ház, vagy iskola egy irodája szolgál, amelyben más személy is dolgozhat, az infrastrukturális felszereltség (telefon, mobiltelefon, internet, számítógép, nyomtató, irodai eszközök) többnyire biztosított, közlekedési eszköz (kerékpár) általában biztosított, sok helyen szolgálati gépkocsi is, amennyiben ez nem áll rendelkezésre, úgy tanyagondnok, polgárőr stb. gépkocsival megoldott a családlátogatás, Önvédelmi, személyes biztonságot szolgáló eszköz kevés helyen biztosított, hatályos jogszabályok elérhetősége biztosított, általában net.jogtar weboldalon keresztül, de több helyen hozzáférhető a cd-jogtár, vagy a Magyar Közlöny is szakkönyvek, folyóiratok beszerzésére kevés forrás áll rendelkezésre.
39
A szakmai tevékenység dokumentációja
Kiemelten fontos, hogy az egyes gyermekekről, családokról naprakész, minden információt tartalmazó dokumentáció álljon rendelkezésre. Ezen adatlapok, nyilvántartások kitöltését a hatályos jogszabályok és a módszertani útmutatók határozzák meg. 235/1997. (XII.17) Korm. rend. 2. számú melléklet, a „Gyermekeink védelmében” adatlap-rendszer (Macis lapok) Gyvt. 139.§ és 235/1997. (XII.17) Korm. rend. 1. számú melléklet – IX. számú adatlap a jelzőrendszeri tagok által használt esetjelző adatlapok védőnői esetjelző lap forgalmi napló iktatókönyv 226/2006. (XI. 20.) Korm. rendelet, a szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatók, intézmények ágazati azonosítójáról és országos nyilvántartásáról – KENYSZI (elektronikus formában)
40
A szakmai tevékenység dokumentációja – tapasztalatok
A dokumentációra vonatkozó előírásoknak valamennyi szolgáltató eleget tesz, az adatlapok kitöltése során sok javaslattal éltünk az ellenőrzések és a tanácsadás során (részletesség, határidők, továbbítás), hiányosság esetén felhívtuk a figyelmet az adatlapok kitöltésének fontosságára, hiányuk esetén azok pótlására, a családgondozók által készített feljegyzések megtalálhatók voltak az esetdossziékban, ezek naprakészek, általuk nyomon követhető a családgondozás folyamata, a legtöbb esetben követhető volt a családgondozó által folytatott hivatalos levelezés, az esetdossziék rendezettsége, szakmai tartalma legtöbb esetben megfelelő.
41
A szakmai tevékenység dokumentációja – az esetdosszié
Az esetdossziénak minden esetben tartalmaznia kell: a szolgáltatás igénybe vételéről, a jogokról és kötelezettségekről szóló nyilatkozat törvényes képviselő és gyermek által előírt példányát, iktatólapot, az adott gondozási formának megfelelő adatlapokat, a családgondozó által készített feljegyezéseket, hivatalos levelezést, szükség esetén a gyermekről készült pedagógiai véleményeket, védőnői vagy orvosi szakvéleményeket, egyéb szakvéleményeket, orvosi lelet, dokumentum esetében az ügyfél írásos hozzájárulása szükséges!
42
Szakmai munka értékelése - észlelő- és jelzőrendszer működtetése, beszámolók
Jogszabályi háttér: Gyvt. 14. § (2) bekezdése írja elő az észlelő – és jelzőrendszer működtetését, NM rendelet 15. § (3) bekezdés a) pont - esetkonferencia, NM rendelet 15.§ (3) b.) pont - szakmaközi megbeszélés , Gyvt. 96. § (6) átfogó értékelés (beszámoló) a szakmai munkáról a testület felé.
43
Észlelő- és jelzőrendszer működtetése – tapasztalatok
a szolgáltatók mindegyike eleget tesz az észlelő- és jelzőrendszer működtetésének előfordul azonban, hogy nem a jogszabályban előírt rendszerességgel kerül sor a szakmaközi megbeszélésre a legtöbb szolgáltatónál megvalósul, gyakori, hogy a nyári tanszünet kivételével havonta kerül sor szakmaközi megbeszélésre jelzőrendszeri tagok a jelzési kötelezettségüknek nem, vagy nem minden esetben tesznek eleget, illetve megpróbálják elkerülni az írásos formájú jelzést. Ennek kiküszöbölése érdekében, illetve a jelzőrendszer megfelelő működtetése érdekében a kollégák továbbra is erőfeszítéseket tesznek. Jó kapcsolatot alakítanak ki és ápolnak a jelzőrendszeri tagokkal, a szakmaközi megbeszéléseken felhívják az érintettek figyelmét a kötelezettségeikre. Ez a téma a szakmai találkozókon is minden alkalommal felmerült. jelzéseiket szóban teszik meg a gyermekjóléti szolgálat felé. Főleg kisebb településeken jellemző, hogy a jelzőrendszeri tagok – bár jeleznek – de ezt csak szóban teszik meg. Ennek oka az, hogy a kis településeken, ahol mindenki jól ismeri a másikat nem könnyen vállalják fel az írásos jelzést a szakemberek. A nagyobb településeken pedig előfordul, hogy szóban egy-egy problémát erőteljesebb színezetben jelenítenek meg, mint írásban.
44
Észlelő- és jelzőrendszer működtetése – tapasztalatok
Kisebb településekre jellemző, hogy a jelzőrendszeri tagokkal napi szintű a kapcsolat, de a jelzések szóban történnek meg, illetve nincsen dokumentálva a szakmaközi megbeszélés, problémát jelent, hogy a szakmaközi megbeszéléseken konkrét esetekről, gyermekekről, családokról is szó esik, az ilyen megbeszélésekre az esetkonferencia ad lehetőséget, ugyanakkor az is elmondható, hogy a kisebb településeken csak egy óvoda, iskola található, így a részt vevő személyek köre azonos előfordult olyan eset, amikor az éves tanácskozás nem került megtartásra, vagy nem került dokumentálásra.
45
Észlelő- és jelzőrendszer működtetése
Javaslatok: motiválni kell a jelzőrendszeri tagokat a jogszabályi kötelezettségeik betartására, fel kell hívni figyelmüket az együttműködés szükségességére, jelzési kötelezettségüket tudatosítani kell, fokozott figyelmet kell fordítani a jelzőrendszer összehangolt működésére, mert: a településen folyó gyermekvédelmi munka hatékony, jól szervezett működésének előfeltétele, hogy a jelzőrendszeri tagok eleget tegyenek jogszabályi kötelezettségeiknek, feladataiknak, a település gyermekkorú lakosságáról csak abban az esetben lehet átfogó képet kapni, ha valamennyi jelzőrendszeri tag, amely a gyermekekkel kapcsolatban áll elkészíti az éves gyermekvédelmi munkájáról szóló beszámolót, hozzájárul a problémák feltárásához, azok megoldásához.
46
A családgondozás, mint szakmai tevékenység
Gyermekközpontú szociális segítő tevékenység, a veszélyeztetettség megelőzése, illetve megszüntetése a fő célja, a segítő tevékenység a családdal, gyermekkel közösen megfogalmazott, problémára fókuszáló gondozási terv szerint, előre tervezetten folyik, sok esetben szükséges a családgondozón kívül más segítő szakember bevonása is a gondozási folyamatba, együttműködés hiánya, súlyos veszélyeztetettség esetében hatósági intézkedés is szükséges lehet.
47
A családgondozás, mint szakmai tevékenység
A családgondozás folyamata kezdődhet: önkéntes kapcsolatfelvétel útján, amikor az érintett személy (család, gyermek) keresi fel a szolgálatot, jelzőrendszeri tag által küldött jelzésre (gyermek életterében lévő szakember), lakossági bejelentés alapján, hatósági megkeresés alapján.
48
A családgondozás, mint szakmai tevékenység
Tájékoztatási kötelezettség a Gyvt. 33.§, valamint az NM rendelet 2.§ előírásai alapján szükséges, írásban, gyermek és törvényes képviselő aláírásával ellátva, minden esetben szükséges megtenni, a gyermekjóléti ellátórendszerbe való bekerüléskor, az esetdossziénak tartalmaznia kell.
49
A családgondozás, mint szakmai tevékenység
A gondozási típusok többfélék lehetnek, így: tanácsadás, információ nyújtás (egyszeri esetkezelés) alapellátás védelembe vétel átmeneti nevelésbe vett gyermekek és családjaik gondozása.
50
Tanácsadás, információnyújtás
Jellemzően kisebb mértékű, jól meghatározható probléma jelentkezése esetén, általában egyszeri tanácsadás keretében lezárható eset, nem áll fenn veszélyeztető tényező, sokszor ügyintézésben segítségkérés, kérelmek, adatlapok kitöltése stb. jellemző. Szükséges adatlapok: nyilatkozat az együttműködésről és a tájékoztatási kötelezettségről, törzslap, feljegyzés a megtett intézkedésről
51
Alapellátás Amennyiben feltételezhető, hogy a hozott probléma a családgondozó segítségével 6 hónapon belül megoldható, akkor elegendő az alapellátás keretében történő segítségnyújtás, fontos a családok, gyermekek tájékoztatása a lehetőségeikről, jogaikról, kötelességeikről, szociális ellátásokról, a családok, gyermekek helyzetét folyamatosan nyomon követése, ehhez a gyermekkel, családdal kapcsolatban álló személyektől (védőnő, óvoda, iskola pedagógusa) információkérés, betegség, drogfogyasztás, alkoholfogyasztás, mentális problémák, vagy más, a családgondozói kompetenciát meghaladó esetben nagyon fontos a külső szakember (szenvedélybetegeket kezelő intézmény, szakorvos, pszichológus) bevonása a gondozási folyamatba, nagyon fontos, hogy a családgondozó a gyermeket minden ilyen esetben továbbirányítsa a megfelelő szakemberhez, a családgondozás eredményessége érdekében, a gondozási folyamatba bevont szakemberrel való rendszeres konzultáció, a visszajelzés sem maradhat el az ilyen esetekben.
52
Alapellátás Adatlapok:
nyilatkozat az együttműködésről és a tájékoztatási kötelezettségről, törzslap, Gysz-1 esetfelvételi lap, Gysz-2 Gysz-3 környezettanulmány, Gysz-3 betétlap, Gysz-4 egészségügyi lap (szükség szerint) feljegyzések a megtett intézkedésről.
53
Alapellátás – tapasztalatok
előfordult olyan eset, amikor az adatlapok kitöltése nem volt kellően részletes hiányzott a konkrét feladatok megjelölése, hiányzott a gondozási terv elkészítése, hiányzott féléves értékelés lefolytatása, pedagógiai vélemény, orvosi, védőnői vélemény beszerzése nem történt meg, vagy csak szóban történt meg az együttműködés más szakemberekkel, az ügyfelek továbbirányítása más szolgáltatás igénybe vételére jól működik, a családgondozók rendszeresen alkalmazzák.
54
Alapellátás – javaslatok
adatlapok részletes, alapos kitöltése nélkülözhetetlen, hiszen a gyermekről, családról, az általuk hozott problémáról csak akkor kaphatunk átfogó képet, ha minden lényeges körülmény rögzítésre kerül az adatlapok segítik a hatóságok munkáját, az eljárások lefolytatását is, a családok, gyermekek részére személyre szabott gondozási terv készítése, e nélkül a családgondozás folyamatának nyomon követése nehéz, az eredményesség esélye is csökken, a feladatok legyenek részletesen kidolgozottak, a teljesítés határidejének és a felelős személy rögzítésével, a gyermek életében részt vevő jelzőrendszeri tag (védőnő, pedagógus, gyermekorvos) bevonása a gondozási folyamatba pedagógiai szakvélemény, orvosi, védőnői vélemény beszerzése is elősegíti a családgondozás folyamatát.
55
Alapellátás – javaslatok
Alapellátás esetében a meghatározott feladatok maximális időtartama 6 hónap. Ezt követően szükséges a gondozási folyamat értékelés, erre a Gysz-3 betétlap szolgál. Az értékelés során a családgondozó az elért eredmények tükrében dönthet: az eset lezárásáról, az alapellátás keretében történő családgondozás folytatásáról, a gyermek védelembe vételéről. Továbbgondozás esetében mindig új gondozási terv készítése szükséges!
56
Védelembe vétel Amennyiben az alapellátások igénybe vételével nem lehet megszüntetni a veszélyeztetettséget, és a gyermek, a szülők a szolgálattal nem működnek együtt a védelembe vétel elrendelése szükséges. (Gyvt. 68.§) A védelembe vételi eljárás megindítását követő 15 napon belül kell a gyermekjóléti szolgáltatónak javaslatot tenni a gyámhatóság felé arról, hogy szükséges van-e a védelembe vételre, vagy elegendő az alapellátás keretében történő családgondozás, a kirendelhető családgondozó személyére is javaslatot kell tenni. Az 50 órát meghaladó iskolai igazolatlan mulasztás esetén 16 év alatti gyermekek esetében nincs mérlegelési lehetőség, kötelező a védelembe vétel elrendelése.
57
Védelembe vétel A védelembe vétel során kitöltendő adatlapok:
nyilatkozat az együttműködésről és a tájékoztatási kötelezettségről, törzslap, Gysz-1 esetfelvételi lap, Gysz-2 Gysz-3 környezettanulmány, Gysz-3 betétlap, Gysz-4 egészségügyi lap, Gysz-5 egyéni gondozási-nevelési terv, Gysz-6 helyzetértékelés, feljegyzések a megtett intézkedésről.
58
Védelembe vétel – tapasztalatok
az alapellátás során felmerülő problémákhoz hasonlóan, az adatlapok nem kellően részletes kitöltése, valamint a gyermekről készített szakvélemények elmaradása okozhat problémát, a féléves értékelés elmaradása, az elért eredmények értékelése nem történik meg minden esetben, valamint nem módosulnak a gondozási tervek a változások, újabb veszélyeztető tényezők esetén.
59
Védelembe vétel – javaslatok
A védelembe vétel esetében is nélkülözhetetlen az adatlapok részletes, szakszerű kitöltése, az egyéni gondozási-nevelési tervben minden előforduló, a gyermeket veszélyeztető tényezőt fel kell tárni, az egyes veszélyeztető tényezők megszüntetésére részletes, a család által teljesíthető, reális elvárásokat kell meghatározni, a feladatok legyenek részletesen kidolgozottak, adott problémára fókuszáljanak, a feladatok teljesítésének határideje, pontos dátuma és a felelős személy is kerüljön rögzítésre, fontos, hogy a probléma megoldása érdekében a családgondozó – szükség szerint – más segítő személyeket is bevonjon a gondozási folyamatba (pl. fejlesztőpedagógus, pszichológus, védőnő), a gondozási tervet félévente értékelni kell, és a veszélyeztető tényezők megszűnése, vagy más probléma megjelenése esetén újabb tervet kell készíteni.
60
Családi pótlék természetbeni nyújtása
Jogszabályi háttérét a Gyvt. 68/B. §(1) határozza meg. A gyámhatóság védelembe vétellel egyidejűleg dönthet a családi pótlék természetbeni formában történő nyújtásáról határozhat, amennyiben a gyermek veszélyeztetettsége elsősorban elhanyagolása miatt áll fenn, és a szülő vagy más törvényes képviselő a gyermek veszélyeztetettségét az alapellátások önkéntes igénybevételével megszüntetni nem tudja vagy nem akarja, és alappal feltételezhető, hogy a családi pótlék célzott felhasználásával a gyermek fejlődése a családi környezetben biztosítható.
61
Családi pótlék természetbeni nyújtása – tapasztalatok
Aránylag kevés számú család esetében kerül elrendelésre, alapos mérlegelés után, a gyermekjóléti szolgálat javaslatára rendeli el a gyámhatóság, többnyire sikeresnek, hatékonynak mondható az intézkedés elrendelése, az eseti gondnokok személye legtöbbször a gyermekjóléti szolgálat más családgondozója, családsegítő szolgálat családgondozója, vagy a védőnő. csak ritkán van a gyermek tágabb családjában eseti gondnokságra alkalmas személy. a pénzfelhasználási terv elkészítése minden esetben megtörtént, a család, gyermek igényeit, szükségleteit szem előtt tartva készítette el a családgondozó. Fontos, hogy az eljárás során szoros együttműködés valósuljon meg az eseti gondnok és a családgondozó között, kölcsönös tájékoztatás történjen meg.
62
Családi pótlék természetbeni nyújtása – adatlapok
A védelembe vételi eljárás során kitöltött adatlapok, pénzfelhasználási terv. Az eseti gondnok részéről: megállapodás az ügyféllel, átadás-átvételi elismervény, eseti gondnoki elszámolás. Új pénzfelhasználási tervet kell készíteni akkor, ha a családi pótlék összegét más célokra, a tervben nem feltüntetett kiadásokra kívánják fordítani.
63
Igazolatlan iskolai hiányzásokkal kapcsolatos feladatok
A Gyvt. 68/A. §(1) alapján rendeli el a gyámhatóság, amennyiben a tanuló igazolatlanul mulasztott óráinak száma az ötvenet meghaladja, a gyámhatóság kezdeményezi a kincstárnál az iskoláztatási támogatás szüneteltetését és elrendeli a 16. életévét be nem töltött, védelembe vétel hatálya alatt nem álló gyermek védelembe vételét. A gyámhatóság az iskoláztatási támogatás szüneteltetésének szükségességét felülvizsgálja három tanítási hónapot magában foglaló időszakonként, és a tanítási év lezárását követő 15 napon belül, feltéve, hogy az iskoláztatási támogatás szüneteltetésének kezdő időpontja vagy az utolsó felülvizsgálat óta legalább egy hónap eltelt.
64
Igazolatlan iskolai hiányzásokkal kapcsolatos feladatok
Szükséges adatlapok: alapellátás esetén, vagy védelembe vétel esetén szokásosan kitöltendő adatlapok, intézkedési terv.
65
Igazolatlan iskolai hiányzásokkal kapcsolatos feladatok – tapasztalatok
Az igazolatlan hiányzások miatti iskoláztatási támogatás szüneteltetése, valamint a védelembe vétel együttes alkalmazásának hatására csökkent az igazolatlanul mulasztó tanulók száma, a családgondozók minden esetben elkészítették az intézkedési tervet, a további igazolatlan mulasztások elkerülése érdekében, ezen intézkedés többnyire elérte célját, az érintett tanulók hiányzásainak száma nem emelkedett tovább, csökkent a hiányzásokat a magántanulói státusszal „kivédő” tanulók száma.
66
Igazolatlan iskolai hiányzásokkal kapcsolatos feladatok – javaslatok
az intézkedési tervek elkészítésekor az oktatási intézmények pedagógusait érdemes nagyobb arányban bevonni, A jelzések megtételének fontossága, fokozatosság elve mindig legyen meg (10, 30 és 50 óra hiányzás esetén történő jelzések), egységes adatlapon történjen a jelzés megtétele, (Kiskunfélegyházán bevezetésre került jó gyakorlat, a szolgálat, az oktatási intézmények, tankerület, gyámhatóság és a szabálysértési hatóság együttműködése révén.) 30 órát meghaladó igazolatlan iskolai hiányzásnál egy másik hatósági lépésben, azaz a szabálysértési eljárásban is kooperálnia kell a szolgálatnak.
67
Ideiglenes hatályú elhelyezés
Akkor kerülhet rá sor, ha: a gyermek felügyelet nélkül marad, vagy testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődését családi környezete vagy önmaga súlyosan veszélyezteti.
68
Ideiglenes hatályú elhelyezés – tapasztalatok
A vizsgált eseteknél mindig jogszerű volt az intézkedés kezdeményezése, a családgondozók megfelelően megalapozták, dokumentumokkal alátámasztották a szükségességét, az ideiglenes hatályú elhelyezés 30, ill. 35 napon belüli vizsgálata nem mindig történt meg időben a hatóság részéről, az esetek többségében átmeneti nevelésbe került a gyermek.
69
Ideiglenes hatályú elhelyezés
Szükséges adatlapok: előzmény nélküli ügyeknél a Gysz-1 adatlapon tehető meg a javaslat a hatóság felé, alapellátásban gondozott gyermek esetében a Gysz-3 betétlapon, korábban már elrendelt védelembe vétel esetében a Gysz-6 helyzetértékelés adatlapon.
70
Átmeneti nevelésbe vett gyermekek és családjaik gondozása
Ezekben az esetekben a gyermekjóléti szolgáltató feladatai: a vérszerinti szülőkkel való folyamatos kapcsolattartás, a szülők segítése, alkalmassá tétele a gyermekük gondozására, nevelésére, kapcsolattartás a szakellátás családgondozójával, gyámhatósággal. A gyermek vér szerinti szüleivel való kapcsolattartás, a szülők rendszeres látogatása, segítése fontos, ezen családok gondozása nem szorulhat háttérbe.
71
Átmeneti nevelésbe vett gyermekek és családjaik gondozása
Gondozási folyamat során szükséges adatlapok: korábbi gondozási folyamat adatlapjai, Gysz-7 adatlap családgondozás tervezése, a gyermek szakellátásba kerülésekor, Gysz-8 helyzetértékelés, feljegyzések.
72
Átmeneti nevelésbe vett gyermekek és családjaik gondozása – tapasztalatok
Sok esetben nagyon minimális az esély arra, hogy a gyermek a vér szerinti családjába visszagondozásra kerüljön adatlapok kitöltése megtörténik a Gyámhatósággal a szolgáltatók együttműködnek elhelyezési értekezletekre, átmeneti nevelés felülvizsgálatára a családgondozók nem jutnak el, többnyire anyagi okok miatt ilyen esetekben az adatlapon küldik meg véleményüket, az adatlapok részletesen, sok információt tartalmazva kell kitölteni, ez különösen a szakellátás munkatársaival való személyes kontaktus hiánya miatt fontos.
73
Szabadidős programok, prevenció
Jogszabályi háttere az NM rendelet 6. § (5) bekezdése. Tapasztalatok: a legtöbb gyermekjóléti szolgáltató szervez szabadidős programokat, amelyekben a prevenció, bűnmegelőzés is fontos szerepet kap, sok településen színvonalas, évről-évre visszatérő programokat szerveznek a családgondozók, amelyek népszerűek a gyermekek körében, (pl. kézműves foglakozások, kerékpár túra, helyismereti vetélkedő stb.) gyakori, hogy más szervek (védőnő, rendőrség, tűzoltóság, mentők) bevonásával kívánnak tartalmas programot szervezni a gyermekeknek, a kisebb településeken, önálló gyermekjóléti szolgáltatóknál jellemző, hogy a települési szintű rendezvényekbe kapcsolódnak be, problémát jelent a forráshiány, amely erősen behatárolja a lehetőségeket, ezt a családgondozók kreativitása ellensúlyozza, az Erzsébet-táborba is több szolgálat tudott bekapcsolódni.
74
Egyéb tevékenységek jellemző az élelmiszer- ruha- és bútor adományok osztása, a civil szervezetekkel, alapítványokkal, egyházakkal való együttműködés nyári gyermekétkeztetés lebonyolításában való részvétel.
75
Összegzés Az ellenőrzések tapasztalatai, a tanácsadások során tapasztaltak alapján megállapítható, hogy Bács-Kiskun megyében a szolgáltatók nagy része jó szakmai színvonalú gyermekjóléti ellátást nyújt. A szakemberek a fokozódó terhek, az egyre több és súlyosabb eset ellátásakor is törekszenek hatékony, célravezető segítséget nyújtani a problémájukkal hozzájuk forduló családoknak, gyermekeknek.
76
Köszönöm megtisztelő figyelmüket!
Hasonló előadás
© 2024 SlidePlayer.hu Inc.
All rights reserved.