Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

OTP Rt. – NYUGAT-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS KÖZIGAZATÁSI HIVATAL közös szakmai rendezvény 2007. november 6. GYŐR Előadó: dr. Németh Éva, a Nyugat-dunántúli Regionális.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "OTP Rt. – NYUGAT-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS KÖZIGAZATÁSI HIVATAL közös szakmai rendezvény 2007. november 6. GYŐR Előadó: dr. Németh Éva, a Nyugat-dunántúli Regionális."— Előadás másolata:

1 OTP Rt. – NYUGAT-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS KÖZIGAZATÁSI HIVATAL közös szakmai rendezvény november 6. GYŐR Előadó: dr. Németh Éva, a Nyugat-dunántúli Regionális Közigazgatási Hivatal vezetője

2 2 Az előadás tematikája I.A köztisztviselők jogállásáról szóló törvény legfontosabb változásai /A évi LXXXIII. törvénnyel módosított évi XXIII. törvény (a továbbiakban: Ktv.) alapján/ II. Az adatvédelem szabályozása és gyakorlata /A személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló évi LXIII. törvény (a továbbiakban: Avtv.) rendelkezéseinek tükrében/

3 3 I. A köztisztviselők jogállásáról szóló törvény legfontosabb változásai

4 4 Ktv.  Új képesítési előírás (az eddigiek mellé) a jegyző kinevezéséhez július 15-i hatállyal: Jegyző, körjegyző (aljegyző) lehet, aki: Jegyző, körjegyző (aljegyző) lehet, aki:  igazgatás-szervezői, vagy  állam- és jogtudományi doktori képesítéssel, vagy  okleveles közigazgatási menedzser szakképesítéssel, továbbá Főjegyző (helyettesítésére aljegyző) lehet, aki: Főjegyző (helyettesítésére aljegyző) lehet, aki:  állam- és jogtudományi doktori képesítéssel, vagy  okleveles közgazdász képesítéssel, vagy  okleveles közigazgatási menedzser szakképesítéssel.

5 5 Ktv.  szeptember 1-jétől új típusú pályázati eljárás: általános pályázati kötelezettség: általános pályázati kötelezettség: –köztisztviselői kinevezés, –vezetői megbízás, kinevezés - jegyző, körjegyző, főjegyző /aljegyző/, (a továbbiakban: jegyző) estében is - csak pályázat útján adható (Ktv. 10. §). csak pályázat útján adható (Ktv. 10. §).

6 6 Ktv.  Pályázati eljárás:  jegyző esetében legkésőbb a közszolgálati jogviszonyának megszűnését követő 30 napon belül, (eredménytelenség esetén: 30 napon belül újabb kiírás) – Ktv. 10. § (15) bek.  nyilvános közzétételi kötelezettség,  általános és kötelező próbaidő július 15-i hatállyal (Ktv. 11/B. §): legalább három, legfeljebb hat hónapig terjedő időtartamra, legalább három, legfeljebb hat hónapig terjedő időtartamra, nem hosszabbítható meg, nem hosszabbítható meg, időtartama alatt a közszolgálati jogviszonyt bármelyik fél indokolás nélkül azonnali hatállyal megszüntetheti. időtartama alatt a közszolgálati jogviszonyt bármelyik fél indokolás nélkül azonnali hatállyal megszüntetheti.

7 7 Ktv.  Pályázati eljárás mellőzése önkormányzatnál: (Ktv. 10. § (18) bekezdés) csak helyi rendelet megalkotásával (a Ktv. lehetőséget ad rá szeptember 1-jei hatállyal), csak helyi rendelet megalkotásával (a Ktv. lehetőséget ad rá szeptember 1-jei hatállyal), meghatározva a pályázat nélkül betölthető állásokat (a vezetői beosztás kivételével), feltéve, hogy törvény vagy kormányrendelet eltérően nem rendelkezik, meghatározva a pályázat nélkül betölthető állásokat (a vezetői beosztás kivételével), feltéve, hogy törvény vagy kormányrendelet eltérően nem rendelkezik, az így kinevezett köztisztviselőnek a próbaidő alatt közigazgatási versenyvizsgát kell tenni, az így kinevezett köztisztviselőnek a próbaidő alatt közigazgatási versenyvizsgát kell tenni, sikertelen vizsga esetén közszolgálati jogviszonya megszűnik, sikertelen vizsga esetén közszolgálati jogviszonya megszűnik, a pályázat mellőzésével kinevezett köztisztviselők száma a tárgyévben nem haladhatja meg a hivatalnál foglalkoztatott köztisztviselők létszámának 3%-át (minimum 1 fő), a pályázat mellőzésével kinevezett köztisztviselők száma a tárgyévben nem haladhatja meg a hivatalnál foglalkoztatott köztisztviselők létszámának 3%-át (minimum 1 fő), a Miniszterelnöki Hivatalt az ilyen kinevezésről tájékoztatni kell. a Miniszterelnöki Hivatalt az ilyen kinevezésről tájékoztatni kell.

8 8 Ktv.  Közigazgatási versenyvizsga, mint általános alkalmazási feltétel: új jogintézmény, új jogintézmény, alkalmazási feltételként történő előírása július 15-től hatályos, de bevezetése eltérő határidőkkel került megállapításra: alkalmazási feltételként történő előírása július 15-től hatályos, de bevezetése eltérő határidőkkel került megállapításra:  a központi államigazgatási szerv vezetőire: március 1-jétől,  a területi államigazgatási szerv vezetőire: július 1-jétől,  a helyi államigazgatási szerv vezetőire: július 1-jétől  a köztisztviselőkre: december 1-jétől kell alkalmazni, bevezetésével fokozatosan megszűnik a közigazgatási alapvizsga intézménye, bevezetésével fokozatosan megszűnik a közigazgatási alapvizsga intézménye, január 1-jétől szervezhető, részlet-szabályai (kormány- rendelettel) később kerülnek meghatározásra január 1-jétől szervezhető, részlet-szabályai (kormány- rendelettel) később kerülnek meghatározásra.

9 9 II. Az adatvédelem szabályozása és gyakorlata

10 10 Jogi háttér:  A Magyar Köztársaság Alkotmánya, az évi XX. törvény,  A személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló évi LXIII. törvény (a továbbiakban: Avtv.),  A helyi önkormányzatokról szóló évi LXV. törvény (a továbbiakban: Ötv.),  A évi XXIV. törvénnyel (ún. „Üvegzseb” törvény) módosított, az államháztartásról szóló évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Áht.), ill. az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Ámr.),  A Polgári Törvénykönyv, az évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.),  Az elektronikus információ-szabadságról szóló évi XC törvény (a továbbiakban: Eitv.)  Egyes alkotmánybírósági (a továbbiakban: AB), bírósági döntések,  Az adatvédelmi biztos állásfoglalásai.

11 11 Adatvédelem Az Alkotmány 61. § (1) bekezdése értelmében mindenkinek joga van ahhoz, hogy a közérdekű adatot megismerje, illetve terjessze!  A közérdekű adatok megismeréséhez való jog alkotmányos alapjog. (34/1994. (VI. 24.) AB határozat)

12 12 1. Fontosabb fogalom-meghatározások  Személyes adat (Avtv. 2. § 1. pont):  Bármely meghatározott (azonosított vagy azonosítható) természetes személlyel kapcsolatba hozható adat, az adatból levonható, az érintettre vonatkozó következtetés.  Az adatkezelés során mindaddig megőrzi e minőségét, amíg kapcsolata az érintettel helyreállítható.  Pl.: születési adatok, személyi azonosító jel, illetmény, bér stb.

13 13  Különleges adat (Avtv. 2. § 2. pont):  Faji eredetre, nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozásra, politikai hovatartozásra, vallási vagy világnézeti meggyőződésre, érdek-képviseleti tagságra, egészségügyi állapotra stb. vonatkozó adat.

14 14 Közérdekű adat (Avtv. 2. § 4. pont):  Az állami vagy helyi önkormányzati feladatot, valamint jogszabályban meghatározott egyéb közfeladatot ellátó szerv vagy személy kezelésében lévő, valamint  a tevékenységére vonatkozó,  a személyes adat fogalma alá nem eső,  bármilyen módon vagy formában rögzített információ vagy ismeret, függetlenül kezelésének módjától, önálló vagy gyűjteményes jellegétől.  Pl.: demográfiai adatok, népességszám, képviselők neve, választási körzet-meghatározások stb.:).

15 15  Közérdekből nyilvános adat (Avtv. 2. § 5. pont):  A közérdekű adat fogalma alá nem tartozó minden olyan adat, amelynek nyilvánosságra hozatalát vagy hozzáférhetőé tételét törvény közérdekből elrendeli,  csak olyan adat lehet, amely nem minősül közérdekű adatnak:  vagy azért nem, mert nem állami vagy helyi önkormányzati feladatot, valamint jogszabályban meghatározott egyéb közfeladatot ellátó szerv vagy személy kezelésében van (pl.: magáncégnél),  vagy pedig azért nem, mert személyes adatnak minősül (pl.: polgármester illetménye, tiszteletdíja és egyéb juttatásai az évi LXIV. tv. 4. § (4) bekezdése alapján, vagy a képviselők vagyon- nyilatkozata a évi XCVI. tv. 10/A. § (3) bekezdése alapján).

16 16  Adatkezelő (Avtv. 2. § 8. pont):  Az a természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet (pl. jegyző, polgármester, polgármesteri hivatal, közszolgáltatást végző cég stb.), aki vagy amely:  az adatok kezelésének célját meghatározza,  az adatkezelésre vonatkozó döntéseket meghozza és végrehajtja, vagy  végrehajtatja az adatfeldolgozóval.

17 17  Adatkezelés (Avtv. 2. § 9. pont):  Az adatokon végzett bármely művelet vagy a műveletek összessége: gyűjtés, rögzítés, tárolás, rendszerezés, továbbítás, nyilvánosságra hozás stb.  Pl.: lakcímnyilvántartás, fénykép-, hangfelvétel készítése stb.

18 18  Az adatok igénylése:  csak az adatkezelőtől és nem áttételesen: - az adatkezelő jogosult dönteni a dokumentum - jellegéről, - átadhatóságáról, vagy - a benne foglaltakról való tájékoztatásról és vállalja a felelősséget a döntésért (Avtv. II-III. fejezet),  nem a polgárnak kell igazolnia az érdekeltségét, hanem az adatkezelőnek kell indokolnia az igényelt információ esetleges megtagadását,  a személyes adat csak az érintett beleegyezésére vagy törvényi felhatalmazás alapján kerülhet nyilvánosságra. (32/1992. (V. 29.) AB határozat)

19 19 2. Az állami tisztségviselők és más közszereplő politikusok alkotmányosan védett magánszférája másokénál szűkebb (60/1994. (VI. 24.) AB határozat)  A választópolgároknak a közérdekű adatok megismeréséhez fűződő joga elsőbbséget élvez, ezért  Nem tartható zárt ülés:  A polgármester, alpolgármesterek illetményének, továbbá a képviselők tiszteletdíjának és egyéb rendszeres juttatásainak meghatározásáról. –Ezen határozatok, illetve rendelet tartalmát nem lehet titkosítani vagy csak szűk körben ismertté tenni. –Az Avtv. 2. § (5) bekezdése alapján közérdekből nyilvános (személyes) adatnak minősülnek (hasonlóan a képviselői, polgármesteri vagyonnyilatkozathoz, amely az Ötv. 10/A. § (3) bekezdése, illetve a 33/B. §-a alapján kötelező!)

20 20 A zárt ülés anyaga, jegyzőkönyve, döntése az állampolgárok számára nem tekinthető meg (Ötv. 17. § (3) bekezdés), de ha A zárt ülés anyaga, jegyzőkönyve, döntése az állampolgárok számára nem tekinthető meg (Ötv. 17. § (3) bekezdés), de ha a zárt ülés anyagában egyébként nyilvános adat (tehát nem üzleti titok, személyes adat) szerepel, erről tájékoztatást kell adni, vagyis a zárt ülés anyagában egyébként nyilvános adat (tehát nem üzleti titok, személyes adat) szerepel, erről tájékoztatást kell adni, vagyis közölni kell: közölni kell: a hozott döntést (pl.: iskola-igazgató kinevezése, de illetmény-közlés nélkül), kivéve önkormányzati hatósági ügyek (pl.: szociális segélyek), a hozott döntést (pl.: iskola-igazgató kinevezése, de illetmény-közlés nélkül), kivéve önkormányzati hatósági ügyek (pl.: szociális segélyek), az adott tárgykörre leadott szavazatot (lásd: Adatvédelmi biztos 1344/K/2006. állásfoglalása), ha az nem titkos szavazáson történt! az adott tárgykörre leadott szavazatot (lásd: Adatvédelmi biztos 1344/K/2006. állásfoglalása), ha az nem titkos szavazáson történt!

21 21 A testületi ülésről készült jegyzőkönyv nem tekinthető olyan dokumentumnak, amely jellegénél fogva kizárólag közérdekű adatokat tartalmaz. A zárt ülésről külön jegyzőkönyvet kell készíteni. A testületi ülésről készült jegyzőkönyv nem tekinthető olyan dokumentumnak, amely jellegénél fogva kizárólag közérdekű adatokat tartalmaz. A zárt ülésről külön jegyzőkönyvet kell készíteni. Nem készíthető másolat az olyan tanácskozásról készült jegyzőkönyvről, ahol a képviselő-testület – egyebek mellett – önkormányzati hatósági ügyekben (segélyezés, támogatás) - is döntött. Nem készíthető másolat az olyan tanácskozásról készült jegyzőkönyvről, ahol a képviselő-testület – egyebek mellett – önkormányzati hatósági ügyekben (segélyezés, támogatás) - is döntött. A személyes adatokat is tartalmazó jegyzőkönyv egészéről másolatot nem lehet kiadni! (Lásd: BH ) A személyes adatokat is tartalmazó jegyzőkönyv egészéről másolatot nem lehet kiadni! (Lásd: BH )

22 22 A nyilvános ülésen A nyilvános ülésen tett képviselői nyilatkozat, megnyilvánulás, hozzászólás stb., tett képviselői nyilatkozat, megnyilvánulás, hozzászólás stb., leadott képviselői szavazat leadott képviselői szavazat bárki számára megismerhető (közszereplés során elhangzott képviselői nyilatkozat az Avtv. 3. § (5) bek. szerint személyes adat, bárki által megismerhető, „az érintett hozzájárulását megadottnak kell tekinteni”). A nyilvános ülésen A nyilvános ülésen hallgatóként résztvevő az ott elhangzottakról feljegyzéseket, sőt (magnó-, videó-) felvételeket készíthet, melyeket szabadon terjeszthet (de nem üzleti célból), hallgatóként résztvevő az ott elhangzottakról feljegyzéseket, sőt (magnó-, videó-) felvételeket készíthet, melyeket szabadon terjeszthet (de nem üzleti célból), a tárgyalt előterjesztésről, indítványról, jegyzőkönyvről, számítógépes szavazó-listáról – díj ellenében – másolatot kérhet. a tárgyalt előterjesztésről, indítványról, jegyzőkönyvről, számítógépes szavazó-listáról – díj ellenében – másolatot kérhet.  Lásd: 57/2000.(XII. 19.) AB határozat

23 23 Közérdekből nyilvános adatnak minősül továbbá: Közérdekből nyilvános adatnak minősül továbbá: A képviselő neve, lakcíme (SZMSZ függeléke), képviselői minőségben történő elérhetősége (telefonszáma), A képviselő neve, lakcíme (SZMSZ függeléke), képviselői minőségben történő elérhetősége (telefonszáma), önkormányzati tulajdonú cégben vezető tisztségviselői minősége. önkormányzati tulajdonú cégben vezető tisztségviselői minősége.

24 24 3. Eltérő szabályok a köztisztviselők, közalkalmazottak adatainak kezelésére A köztisztviselők adatainak kezelését a Ktv. szabályozza:  A közszolgálati alapnyilvántartásban szereplő személyes adatok védelméért:  a közigazgatási szerv vezetője (jegyző, körjegyző, főjegyző) a felelős,  a betekintési jog szigorúan szabályozott (63. § (1) bek. ): - a képviselő-testületi tagokra nem terjed ki.  A köztisztviselők vagyon-nyilatkozata nem nyilvános:  a képviselő-testület tagjai számára sem terjed ki (22/A. § (13) bek.).  A köztisztviselőkre vonatkozóan csak az összesített létszám-, bér-, végzettségi stb. adatok adhatók át a képviselő-testületi tagok számára, illetve hozhatók nyilvánosságra.

25 25 A jegyzőre is vonatkoznak a Ktv. 63. § (1) bekezdés szabályai:A jegyzőre is vonatkoznak a Ktv. 63. § (1) bekezdés szabályai:  Esetében a testületi tagokhoz a munkáltatói jogkör (Ötv §) gyakorlásával összefüggésben, célhoz kötötten továbbíthatók a személyes adatok. (Ötv §-a alapján: kinevezés, felmentés, összeférhetetlenség, fegyelmi eljárás megindítása, fegyelmi kiszabása.)  A polgármester (a megyei közgyűlés elnöke), mint az egyéb munkáltatói jogok gyakorlója jogosult betekinteni a jegyző (körjegyző, főjegyző) személyi anyagába.

26 26 4. Az önkormányzat gazdálkodásával összefüggő adatok megismerése Üzleti titok (Ptk. 81. § (2) bekezdés): Üzleti titok (Ptk. 81. § (2) bekezdés): A gazdasági tevékenységhez kapcsolódó minden olyan tény, információ, megoldás vagy adat, amelynek nyilvánosságra hozatala, A gazdasági tevékenységhez kapcsolódó minden olyan tény, információ, megoldás vagy adat, amelynek nyilvánosságra hozatala, illetéktelenek által történő megszerzése vagy felhasználása illetéktelenek által történő megszerzése vagy felhasználása a jogosult jogszerű pénzügyi, gazdasági vagy piaci érdekeit sértené vagy veszélyeztetné, a jogosult jogszerű pénzügyi, gazdasági vagy piaci érdekeit sértené vagy veszélyeztetné, és amelynek titokban tartása érdekében a jogosult a szükséges intézkedéseket megtette. és amelynek titokban tartása érdekében a jogosult a szükséges intézkedéseket megtette. Így különösen: technológiai eljárások, műszaki megoldások, know-how, gyártási folyamatok, munkaszervezési és logisztikai módszerek stb. Így különösen: technológiai eljárások, műszaki megoldások, know-how, gyártási folyamatok, munkaszervezési és logisztikai módszerek stb.

27 27 Nem minősül üzleti titoknak (Ptk. 81. § (3) bekezdés): Nem minősül üzleti titoknak (Ptk. 81. § (3) bekezdés): állami és önkormányzati költségvetés, állami és önkormányzati költségvetés, EU támogatás felhasználásával, EU támogatás felhasználásával, költségvetést érintő juttatással, költségvetést érintő juttatással, kedvezménnyel, kedvezménnyel, az állami és önkormányzati vagyon kezelésével, birtoklásával, használatával, hasznosításával, az azzal való rendelkezéssel, annak megterhelésével, az állami és önkormányzati vagyon kezelésével, birtoklásával, használatával, hasznosításával, az azzal való rendelkezéssel, annak megterhelésével, a vagyont érintő bármilyen jog megszerzésével a vagyont érintő bármilyen jog megszerzésével kapcsolatos adat, vagy amelynek megismerését vagy nyilvánosságra hozatalát törvény közérdekből elrendeli.

28 28 Az Áht. 15/A. és 15/B. §-ai (az ún. üvegzseb törvény) rendelkezései alapján közzéteendő adatok: Az Áht. 15/A. és 15/B. §-ai (az ún. üvegzseb törvény) rendelkezései alapján közzéteendő adatok:  nem normatív, céljellegű, fejlesztési támogatások esetében:  ki, mennyit, milyen célra, milyen feltételekkel kapta és hol valósítja meg,  legkésőbb a döntést követő 60. napig ;  a nettó 5 millió forintot elérő vagy meghaladó szerződések estében:  a szerződő felek megnevezése,  a szerződés tárgya, időtartama, értéke, fizetésének módja, ütemezése, az esetleges módosítások,  legkésőbb a szerződés létrejöttét követő 60 napon belül.

29 29  Az egyéb szerződési feltételek csak annyiban lehetnek nyilvánosak, amennyiben nem eredményezik pl. –a technológiai eljárásokra, –a műszaki megoldásokra, –a munkaszervezési és logisztikai módszerekre, –a know-how-ra (vagyis az üzleti titokra) vonatkozó adatokhoz való hozzáférést.  Azok a személyes adatok, amelyek olyan személyekre vonatkoznak, akik nem gazdasági tevékenységük keretében kerülnek pénzügyi kapcsolatba az önkormányzattal (pl. szociális segélyezés, munkabér-kifizetés, bérlakás bérének megfizetése stb.) nem ismerhetők meg, illetve nem hozhatók nyilvánosságra.

30 30  A közvagyonnal való gazdálkodásra vonatkozó adatok nyilvánosságra hozatalát az üzleti titok védelme is csak szűk körben korlátozhatja: A képviselő az önkormányzati döntésekkel összefüggő üzleti titkot, információt (megkötött szerződések, vagyonhasznosítási dokumentáció stb.) megismerheti, de a megszerzett adatokat csak képviselői tevékenységével összefüggően kezelheti! A képviselő az önkormányzati döntésekkel összefüggő üzleti titkot, információt (megkötött szerződések, vagyonhasznosítási dokumentáció stb.) megismerheti, de a megszerzett adatokat csak képviselői tevékenységével összefüggően kezelheti!

31 31 5. A közérdekű adatok nyilvánossága  A közérdekű adat megismerése iránt bárki (szóban, írásban, elektronikusan) igényt nyújthat be az adatkezelőhöz.  A közérdekű adatok megismerésére irányuló igények teljesítésének rendjére szabályzattal kell rendelkeznie minden közfeladatot ellátó szervnek! (Avtv. 20. § (8) bekezdés)

32 32 6. Az elektronikus információszabadság  Célja, hogy a közvélemény  az Eitv.-ben meghatározott adatok körét  elektronikus úton  adatigénylési eljárás nélkül  díjmentesen  gyorsan és pontosan megismerje.  Biztosítani kell központi, területi, helyi szinten:  a jogalkotás nyilvánosságát:  jogszabály-tervezetek közzététele,  törvények és egyéb jogszabályok közzététele (Magyar Közlöny digitális változata, Hatályos Jogszabályok Elektronikus Gyűjteménye)  a bírósági határozatok nyilvánosságát (Bírósági Határozatok Gyűjteménye digitális formában).

33 33  Általános közzétételi kötelezettség áll fenn:  szervezeti, személyzeti (név, székhely, cím, telefon, szervezeti felépítés, beosztás, létszám stb.),  tevékenységi, működési (feladat- és hatáskör, szervezeti és működési szabályok, az irányítás jogi eszközei stb.),  gazdálkodási (költségvetés, zárszámadás, támogatások, szerződések stb.) adatokra.  Kötelező: saját, vagy közösen (társulásban) működtetett honlapon:  központi szerveknek: január 1-jétől,  megyei önkormányzatok és az nél nagyobb lakónépességű városok vonatkozásában: január 1-jétől,  a többi települési önkormányzatnak és egyéb közfeladatot ellátó szerveknek: legkésőbb július 1-jétől.

34 34 KÖSZÖNÖM MEGTISZTELŐ FIGYELMÜKET !


Letölteni ppt "OTP Rt. – NYUGAT-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS KÖZIGAZATÁSI HIVATAL közös szakmai rendezvény 2007. november 6. GYŐR Előadó: dr. Németh Éva, a Nyugat-dunántúli Regionális."

Hasonló előadás


Google Hirdetések