Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

ÉPÍTÉSI VIZSGA FELKÉSZÍTŐ. Előadó: Deutsch Mária főosztályvezető PMKH Építésügyi Főosztály Tel.: 06-1-485-6937

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "ÉPÍTÉSI VIZSGA FELKÉSZÍTŐ. Előadó: Deutsch Mária főosztályvezető PMKH Építésügyi Főosztály Tel.: 06-1-485-6937"— Előadás másolata:

1 ÉPÍTÉSI VIZSGA FELKÉSZÍTŐ

2 Előadó: Deutsch Mária főosztályvezető PMKH Építésügyi Főosztály Tel.:

3 Országos Településrendezési és Építési Követelmények OTÉK

4 9. Az építésügyi igazgatás anyagi jogi követelményei  9.1. Az országos településrendezési és építési követelmények  A településrendezésre és az építmények létesítésére vonatkozó általános, országos előírásokat az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 2o.) Korm. rendelet, rövid nevén az OTÉK állapítja meg. Az OTÉK településrendezésre vonatkozó előírásai tartalmazzák:  a beépítésre szánt és a beépítésre nem szánt terület meghatározását,  a területfelhasználási egységeket (lakó-, vegyes-, gazdasági-, üdülő-, különleges-, közlekedési-, zöld-, erdő-, mezőgazdasági-, vízgazdálkodási-, természetközeli- és különleges beépítésre nem szánt területek),

5 9.1. Az országos településrendezési és építési követelmények - folytatás  a területfelhasználási egységeken belüli építési övezeteket, övezeteket és az azok építési felhasználására vonatkozó előírásokat,  az építmények elhelyezési szabályait (beépítés feltételei, beépítési módok, elő-, oldal- és hátsókert, épületek közötti távolság, védőterületek stb.),  az építmények rendeltetésszerű használatához szükséges gépjárművek elhelyezésére vonatkozó előírásokat,  az építmények közműellátására vonatkozó rendelkezéseket.

6 A helyi építési szabályzat és a szabályozási terv tartalmi követelményei  Étv. 8. § (1) A településrendezés során figyelemmel kell lenni arra, hogy a rendezés végrehajtásával bekövetkező változások az érintett lakosság életkörülményeiben, értékrendjében és szociális helyzetében hátrányos következményekkel ne járjanak. Ennek érdekében biztosítani kell a területek a közérdeknek megfelelő felhasználását a jogos magánérdekekre tekintettel, az emberhez méltó környezet folyamatos alakítását, értékeinek védelmét. Ennek során figyelembe kell venni:  a) az egészséges lakó- és munkakörülmények, a népesség biztonságának általános követelményeit,  b) a népesség demográfiai fejlődését, a népesség lakásszükségletét,

7 A helyi építési szabályzat és a szabályozási terv tartalmi követelményei - folytatás  c) a népesség fizikai, szellemi és lelki igényeit, különös tekintettel a családok, a fiatalok, az idősek, a fogyatékos személyek igényeire, az oktatás, a kultúra, a sport, a szabadidő és az üdülés, valamint a társadalmi szervezetek, egyházak működési feltételeinek lehetőségeire,  d) a megőrzésre érdemes történeti vagy településképi jelentőségű településrészek és az építészeti és régészeti örökség védelmét, felújítását és továbbfejlesztését, valamint az értékes építmény és tájrészlet látványát (rálátás), továbbá az ingatlanról feltáruló kilátás védelmét, annak mértékéig, hogy az az érintett telkek szabályos beépítését ne akadályozza,  e) a környezet-, a természetvédelem, a tájhasználat és a tájkép formálásának összehangolt érdekeit, különös tekintettel a víz, a levegő, a talaj, a klíma és az élővilág védelmére,

8 A helyi építési szabályzat és a szabályozási terv tartalmi követelményei - folytatás  f) a népesség megélhetését biztosító gazdasági érdekeket, a munkahelyek megőrzésének és új munkahelyek teremtésének érdekeit, a mező- és az erdőgazdaság, a közlekedés, a posta és a hírközlés, a közüzemi ellátás, különösképpen az energia- és a vízellátás, a hulladékkezelés, a szennyvízelhelyezés és - kezelés, valamint a nyersanyaglelőhelyek biztosítását,  g) a honvédelem, a nemzetbiztonság és a katasztrófavédelem érdekeit,  h) a területtel és a termőfölddel való takarékos gazdálkodást,  i) az arra alkalmas természeti adottságok gyógyászati hasznosításának elősegítését és védelmét,  j) a közlekedési kényszer (lakóhely-munkahely, nyersanyag kitermelés-feldolgozás stb. viszonylatában) csökkentését és a megfelelő színvonalú közlekedés kialakítását.

9 A helyi építési szabályzat és a szabályozási terv tartalmi követelményei - folytatás  Étv. 12. § (3) A szabályozási tervnek a jóváhagyott településszerkezeti tervvel összhangban kell lennie, eltérés szükségessége esetén a településszerkezeti tervet előzetesen módosítani kell.  (4) A szabályozási tervet a szükséges vízszintes, magassági és egyéb adatokat tartalmazó olyan méretarányú térképen kell ábrázolni, hogy annak megállapításai az egyes telkekre, építési területekre és közterületekre egyértelműen értelmezhetőek legyenek.  (5) A szabályozási tervnek tartalmaznia kell:  a) a bel- és külterületek lehatárolását (belterületi határvonal),  b) a beépítésre szánt és a beépítésre nem szánt területek, illetőleg az azokon belüli egyes területrészek (építési övezetek, övezetek) lehatárolását,

10 A helyi építési szabályzat és a szabályozási terv tartalmi követelményei - folytatás  c) az egyes területrészeken belül a közterületek és az egyéb területek elkülönítését,  d) a közterületeken belül a különböző célokat szolgáló területeket (közút, köztér, közpark stb.),  e) a közterületnek nem minősülő területeken belül a telkek, építési telkek, területek kialakítására és beépítésére vonatkozó megállapításokat,  f) az egyes területrészeken belül a védett és a védelemre tervezett, valamint a védő területeket, továbbá építményeket,  g) az infrastruktúra-hálózatok és építmények szabályozást igénylő elemeit,  h) a 17. § szerinti sajátos jogintézmények alkalmazásával érintett területrészek lehatárolását.  Étv. 13. § (2) A helyi építési szabályzatnak tartalmaznia kell legalább:

11 A helyi építési szabályzat és a szabályozási terv tartalmi követelményei - folytatás  a) a bel- és külterület(ek) lehatárolását (belterületi határvonal),  b) a beépítésre szánt területek, illetőleg az azokon belüli egyes területrészek (építési övezetek) lehatárolását, azok felhasználásának, beépítésének feltételeit és szabályait,  c) a beépítésre nem szánt területek tagozódását, az egyes övezetek lehatárolását, felhasználásuk és az azokon történő építés feltételeit, szabályait,  d) a különböző célú közterületek felhasználása és az azokon történő építés feltételeit és szabályait, továbbá  e) a helyi építészeti értékvédelemmel,  f) a védett és a védő területekkel, valamint  g) a 17. § szerinti sajátos jogintézmények alkalmazásával  érintett területek lehatárolását, valamint az azokkal kapcsolatos előírásokat.

12 A helyi építési szabályzat és a szabályozási terv tartalmi követelményei - folytatás  (3) A szabályozási terv - amennyiben készül - a helyi építési szabályzat rajzi mellékletét képezi.  A helyi építési szabályzat és a szabályozási terv tartalmi követelményeiről külön jogszabály nem rendelkezik. A szabályzatra és a szabályozási tervre vonatkozóan az Étv. és az OTÉK tartalmaz előírásokat. Az Étv. 8. § (1) bekezdése állapítja meg, hogy miket kell figyelembe venni a településrendezés, azaz az építés helyi rendjének szabályozása során. E szerint biztosítani kell a területek közérdeknek megfelelő felhasználását a jogos magánérdekekre is tekintettel, az egészséges lakó- és munkakörülmények és a népesség biztonságának követelményeit, a népesség lakásszükségletét, a népesség fizikai, szellemi és lelki igényeit – különös tekintettel a családok, a fiatalok, az idősek, a fogyatékosok oktatási, kulturális, sport,

13 A helyi építési szabályzat és a szabályozási terv tartalmi követelményei - folytatás  szabadidő és üdülési igényeire -, a társadalmi szervezetek és az egyházak működési feltételeit, a megőrzésre érdemes történeti, településképi jelentőségű településrészek és az építészeti és régészeti örökség védelmét (épített környezet), a környezet-, a természetvédelem, a tájhasználat és a tájkép érdekeit, a népesség megélhetését – munkahelyét - biztosító gazdasági érdekeket, a honvédelem és a belbiztonság és a katasztrófavédelem érdekeit, a területtel és a termőfölddel való takarékos gazdálkodást, az arra alkalmas természeti adottságok gyógyászati hasznosítását, a közlekedési kényszer csökkentését és megfelelő színvonalú közlekedés kialakítását. Az Étv. 13. § (2) bekezdése, a 12. § (5) bekezdése írja elő, mit kell tartalmaznia – a 8. § (1) bekezdésében foglaltakra figyelemmel - a helyi építési szabályzatnak és a szabályozási tervnek. Az egyes területhasználatok lehatárolását (területfelhasználási

14 A helyi építési szabályzat és a szabályozási terv tartalmi követelményei - folytatás  egységek, építési övezetek és övezetek), a közterületek és az egyéb területek elkülönítését, a telkek, építési telkek kialakítására és beépítésére vonatkozó előírásokat, a védett és védő területeket, építményeket, az infrastruktúra-hálózatokat.  Étv. 9. § (1) A helyi építési szabályzatot és a településrendezési terveket az országos településrendezési szakmai előírások figyelembevételével, továbbá a külön jogszabályban meghatározott fogalmak és jelkulcsok alkalmazásával kell elkészíteni.  Az Étv. 9. § (1) bekezdése kimondja, hogy a helyi építési szabályzatot és a szabályozási tervet továbbá a külön jogszabályban meghatározott fogalmak és jelkulcsok alkalmazásával kell elkészíteni.

15 A helyi építési szabályzat és a szabályozási terv tartalmi követelményei - folytatás  E külön jogszabály az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 2o.) Korm. rendelet, az OTÉK. Az OTÉK 1. melléklete tartalmazza a fogalmakat (mint pl: építési határvonal, építési hely, elő-, oldal- és hátsókert, telek beépített területe, szabályozási vonal), a 2. melléklete pedig a településrendezési eszközökben alkalmazandó jelkulcsokat.

16 Közművesítettségi előírások OTÉK 8. § (1) Az egyes építési övezetek közművesítettségének módját és mértékét helyi építési szabályzatban, szabályozási tervben kell megállapítani. (2) A közművesítettség szempontjából a) teljes közművesítettségnek minősül aa) a közüzemi energia szolgáltatás (villamos energia és vezetékes gáz vagy távhő) ab) a közüzemi ivóvíz szolgáltatás, ac) a közüzemi szennyvízelvezetés és -tisztítás, továbbá ad) a közterületi nyílt vagy zárt rendszerű csapadékvíz-elvezetés együttes megléte; b) részleges közművesítettségnek minősül ba) a közüzemi villamos energia szolgáltatás, bb) a közüzemi ivóvíz szolgáltatás,

17 Közművesítettségi előírások - folytatás bc) az egyedi közművel történő szennyvíztisztítás és szennyvízelhelyezés, továbbá bd) a közterületi nyílt rendszerű csapadékvíz-elvezetés együttes megléte; c) hiányos közművesítettségnek minősül, ha a részleges közművesítettségre előírt feltételek valamelyike nem áll fenn; d) közművesítetlennek minősül, ha nincs közüzemi közműhálózat. Az OTÉK 8. §-a tartalmazza az egyes közművesítettségi mértékeket. Megkülönböztetünk: teljes-, részleges-, és hiányos közművesítettséget és közművesítetlent. A közművesítettség mértéknek meghatározására jó, ha odafigyelünk az övezeti előírások megalkotásánál. A rosszul megállapított közművesítettségi mérték a már részben beépült területek estében tulajdonképpen akadályává válhat az új építéseknek.

18 Az övezeti előírások  OTÉK 7. § (1) A 6. § (3) bekezdése szerinti területfelhasználási egységek területeit - a b) pont 1. alpontja kivételével - közterületekre és egyéb (közterületnek nem minősülő) területekre kell tagolni, továbbá ezeket beépítésre szánt területek esetén építési övezet(ek)be, beépítésre nem szánt területek esetén övezet(ek)be kell sorolni.  (2) Az építési övezeteket, övezeteket a meglévő és/vagy tervezett szerepkörük, beépítettségük és karakterbeli különbségeik alapján és úgy kell besorolni, hogy az azokon belüli - azonos helyzetben lévő –telkeket azonos értékű építési jogok és kötelezettségek illessék meg.

19 Az övezeti előírások - folytatás  (3) Újonnan beépítésre vagy jelentős átépítésre kerülő területek építési övezeteire vonatkozóan meg kell határozni legalább:  1. a kialakítható legkisebb telekterületméretet,  2. a beépítési módot,  3. a beépítettség megengedett legnagyobb mértékét,  4. a megengedett legnagyobb építménymagasságot,  5. a beépítés feltételének közművesítettségi mértékét,  6. a zöldfelület legkisebb mértékét,  7. a megengedett igénybevételi, kibocsátási, szennyezettségi határértékeket [a továbbiakban: környezetterhelési határértékeket (emisszió és imisszió)],  8. a terepszint alatti építményeket.

20 Az övezeti előírások - folytatás  (4) Az övezetre vonatkozóan az e rendeletben foglaltakon túlmenően meg lehet határozni:  1. a beépítési módot,  2.amegengedett legnagyobb építménymagasságot  (5) Az építési övezetekre, övezetekre vonatkozóan meg lehet határozni:  1. a felhasználás kizárólagosságát, illetőleg korlátozását,  2. a helyi sajátosságok megőrzése vagy kialakítása érdekében a telkek legkisebb szélességi és mélységi méretét, a legkisebb építménymagasságot, az építészeti karakter jellemzőit,  3. a nyomvonal jellegű építmények és műtárgyaik kialakítására vonatkozó egyéb előírásokat,  4. a legfelső építményszint magasságát.

21 Az övezeti előírások - folytatás  Az OTÉK 7. § (1) bekezdése előírja, hogy a területfelhasználási egységek területeit közterületekre és egyéb területekre, továbbá azokat beépítésre szánt területek esetén építési övezet(ek)be, beépítésre nem szánt területek esetén övezet(ek)be kell sorolni. A 7. § (3) bekezdése írja elő, hogy az építési övezet megalkotása során milyen építési paramétereket kell meghatározni: kialakítható legkisebb telekterületméret, beépítési százalék, beépítési mód, építménymagasság, stb.. A teljes követelményrendszert csak és kizárólag az újonnan beépítésre szánt, illetőleg a rehabilitációs területek esetében kell meghatározni, hiszen ott van még teljes mértékű szabadsága a szabályozásnak.  Egy meglévő, beállt állapotú terület esetében lehetnek olyan kérdések, amiket a mai OTÉK előírásokkal nem biztos, hogy lehet szabályozni, ezért jobb,

22 Az övezeti előírások - folytatás  ha kihagyjuk ezeknek a kérdéseknek a szabályozását és ebben az esetben ezeket a kérdéseket az illeszkedési szabály alapján kell majd elbírálni.  Tehát amikor egy meglévő beállt területre készül szabályozás, akkor csak azokat a kérdéseket célszerű szabályozni, amin valami változtatást akarok. Ilyen lehet például, hogy emelem a beépítési százalékot, az építménymagasságot.  Az övezetbe sorolással megemlítenék egy érdekes esetet. Az egyik területfelhasználási egység a lakóterület.  Az OTÉK a lakóterület négy fajtáját különbözteti meg karakterük szerint, a nagyvárosias, a kisvárosias, a kertvárosias és a falusias lakóterületet. Volt olyan önkormányzat, amely városi rangú település révén nem akarta egyetlen egy beépített területrészét sem falusias lakóterületbe sorolni,

23 Az övezeti előírások - folytatás  ezért az építésügyi lakóterületi kategóriák nincsenek összefüggésben az igazgatási kategóriákkal (főváros, megyei jogú város, város, nagyközség, község). Hogy mást ne említsek, például a Főváros peremkerületei – amelyek korábban (az egyesítés előtt) önálló községek (faluk) voltak – még ma is falusias beépítésű karakterű területek, amelyek nagyvárosias lakóterületbe való sorolása csak azért, mert a Főváros nagyváros nyilvánvalóan nem indokolt és furcsa is lenne. A meggondolatlan átsorolás másik problémája néha akkor válik érzékelhetővé, amikor beadásra kerül az építési engedély és kiderül, hogy a besorolás lehetőségét kihasználó építtető által kérelmezett épület teljes mértékben felrúgja, megbontja az eddigi egységes utcaképet például.  Ilyenkor kezdődik az, hogy miként és mivel lehet elutasítani, megakadályozni az építési engedély megadását, amire sokszor már csak jogszabálysértő módon van lehetőség.

24 Az övezeti előírások - folytatás Az építési övezetekkel, övezetekkel kapcsolatban felmerülhet az a kérdés, hogy amennyiben a beépítésre szánt területeken a helyi adottságoknak megfelelően új, az OTÉK-ban nem szereplő területfelhasználási egységet hoznak létre, az OTÉK 25. §-át alapul véve milyen beépíthetőségi, magassági stb. határértékeket kell figyelembe venni, azaz a helyi építési szabályzat ez esetben bármekkora határértékeket maghatározhat a helyi viszonyok figyelembevételével?  OTÉK 25. § (1) A beépítésre szánt területek építési használatának megengedett felső határértékeit a következő táblázat tartalmazza:  OTÉK 111. § (1) Az e rendelet II-III. fejezetében meghatározott településrendezési követelményeknél szigorúbb követelményeket a helyi építési szabályzat megállapíthat.

25 Az övezeti előírások - folytatás  (2) Az (1) bekezdés szerinti követelményeknél megengedőbb követelményeket a helyi építési szabályzat akkor állapíthat meg, ha  a) azt különleges településrendezési okok vagy a kialakult helyzet indokolja, továbbá  b) közérdeket nem sért, valamint  c) biztosított, hogy a 31. § (1) bekezdésében foglalt követelmények teljesülnek, és ahhoz az Étv. 9. § (6) bekezdése szerinti szakmai véleményt adó hozzájárult.  Az OTÉK 111. § (1) és (2) bekezdésében foglalt előírás biztosítja a települési önkormányzat számára azt a lehetőséget, hogy a helyi adottságok, körülmények okán az OTÉK előírásaitól eltérő szabályozást állapítson meg, a jogszabályi rendelkezés keretei között.

26 Az övezeti előírások - folytatás  Amennyiben az önkormányzat egy területfelhasználási egységen belül az OTÉK-ban foglaltakon túl valamilyen új sajátos használat szerinti területfelhasználási egységet hoz létre, azt az előzőekben említettek alapján megteheti.  Az OTÉK 25. §-a általában minden területfelhasználási egység esetében tól-ig határok között állapítja meg az építési használat határértékeit. Például a lakóterület esetében a megengedett legnagyobb beépítési lehetőség 8o és 3o% (nagyvárosias-falusias) között van megállapítva.  Az új lakóterületi egység esetében a beépíthetőség mértékét az önkormányzat ezen határértékek alatt és között minden további nélkül megállapíthatja, azok felett csak az OTÉK-tól eltérő szabályozáshoz való minisztériumi hozzájárulás mellett.

27 Az övezeti előírások - folytatás  Kérdésként merülhet fel, hogy az Étv. 13. § (1) bekezdése, mely szerint „az építés helyi rendjének biztosítása érdekében a települési önkormányzatnak az országos szabályoknak megfelelően,illetve az azokban megengedett eltérésekkel a település közigazgatási területének felhasználásával és beépítésével, továbbá a környezet természeti, táji és épített értékeinek védelmével kapcsolatos, a telkekhez fűződő sajátos helyi követelményeket, jogokat és kötelezettségeket helyi építési szabályzatban kell megállapítania”, lehetőséget ad-e az önkormányzatnak arra, hogy egyes övezetekben különböző tevékenységeket megtiltson.  Az önkormányzatoknak joguk van arra, hogy bizonyos területeiken bizonyos tevékenységeket, magatartásokat megtiltsanak.

28 Az övezeti előírások - folytatás  Az OTÉK 7. § (5) bekezdésének 1. pontja lehetőséget ad arra, hogy a helyi szabályozás során a területek felhasználásának a kizárólagosságát, illetőleg korlátozását megállapítsa. Ugyanakkor fel kell hívni a figyelmet két Alkotmánybírósági határozatra a kérdéssel kapcsolatban.  Az egyik a 17/1998. (V. 13.) AB határozat, amelynek indokolásában az Alkotmánybíróság kimondta, hogy „ha valamely magatartást az országos szintű jogszabályok kifejezetten megengednek, akkor azt a képviselő- testület nem tilthatja meg az egész illetékességi

29 Az övezeti előírások - folytatás  területére kiterjedő érvénnyel. Annak azonban nincs akadálya, hogy az önkormányzati rendelet a város vagy község egyes övezeteire (földrajzilag pontosan meghatározott részeire, egyes utcáira, meghatározott objektumok körzetére) vonatkozó tilalmat vagy  korlátozást állapítson meg. Ugyanúgy az sem alkotmányellenes, ha az önkormányzati rendelet a helyi lakosság érdekében, ugyancsak egyes övezetekre kiterjedő érvénnyel,  szigorúbb korlátozást vagy tilalmat állapít meg, mint azt az országos jogszabály általános érvénnyel tette”.

30 Az övezeti előírások - folytatás  A másik a 258/B/1999. AB határozat, amely egy, a felvetett problémával szinte megegyező, de ellentétes előjelű ügy kapcsán született. Az Alkotmánybíróság e határozatának indokolásában azt mondta ki, hogy „az önkormányzatnak a kertvárosias jellegű lakófunkció megőrzése, valamint az egészséges környezethez való jog védelmére a vállalkozási  célú építmények elhelyezhetőségét bizonyos területeken szigorító rendelete nem alkotmányellenes”.  Az OTÉK 7. § (5) bekezdése szerint elő lehet írni még a kialakítható telkeknek a területnagyságán túl, a szélességi és a mélységi méretét is. Ha ez annyira fontos az adott település esetében, akkor a helyi építési szabályzatban kell ezzel a kérdéssel foglalkozni.

31 Az építmények elhelyezésére vonatkozó előírások A telek beépítésének feltételei OTÉK 33. § Épület csak olyan telken helyezhető el, amelynek 1. megközelíthetősége - beépítésre nem szánt területen a honvédelmi és katonai, valamint nemzetbiztonsági célú épület elhelyezésére szolgáló telek kivételével - gépjárművel közterületről vagy magánútról közvetlenül,  2. a rendeltetésszerű használathoz szükséges villamos energia, ivóvíz (szükség esetén technológiai víz),  3. a keletkező szennyvíz és a csapadékvíz elvezetése vagy ártalommentes elhelyezése,  4. a használat során keletkező hulladék elszállításának vagy ártalommentes elhelyezésének,

32 A telek beépítésének feltételei - folytatás  illetőleg házilagos komposztálásának a lehetősége biztosított, valamint  5. a rendeltetésszerű használathoz szükséges gépkocsi elhelyezése a 42. §-ban előírtak szerint biztosítható.  Az OTÉK 33. §-a állapítja meg a telek beépítésének feltételeit. Ezek: a gépjárművel történő megközelíthetőség – köz- vagy magánútról -, a rendeltetésszerű használathoz szükséges villamos energia és ivóvíz, a keletkező szenny- és csapadékvíz elvezetési vagy elhelyezési, a keletkező hulladék elhelyezési és a szükséges számú gépkocsi elhelyezési lehetőségének a biztosítása.

33 Az építési telkek beépítési módjának meghatározása  OTÉK 34. § (1) Az építési telek épület elhelyezésére szolgáló területrészét (építési hely) építési határvonalakkal kell megállapítani úgy, hogy  a) szabadonálló beépítési mód esetén azt minden oldalról a saját telkének az előírt elő-, oldal- és hátsókerti építési határvonalai és a telek határai közötti beépítetlen része vegye körül,  b) oldalhatáron álló beépítési mód esetén annak egyik építési határvonala a telek egyik oldalhatára legyen,  c) ikres beépítési mód esetén a szomszédos telkek egymás felőli építési határvonala a telkek közös oldalhatára legyen,  d) zártsorú és csoportos beépítési mód esetén annak a telek előkerti építési határvonalához csatlakozó oldalai a telek két oldalhatára legyen (1. ábra).

34 Az építési telkek beépítési módjának meghatározása - folytatás  (2) A helyi építési szabályzat, szabályozási terv építési vonalakat meghatározhat.  (3) Zártsorú beépítési mód esetén a helyi  építési szabályzat előírhatja hogy az épületek zárt sora helyenként, a megengedett építménymagasság legalább 2/3- a, de minimum 10,0 m-es épületközzel szakadjon meg. Ha az épületköz területe két telekre esik, abból legalább 30%-ának, de minimum 3,0 m széles résznek egy telekre kell esnie.  Az OTÉK 34. § (1) bekezdése határozza meg a telek beépítési módjait. A korábbi szabályozástól eltérően a beépítési mód nem az épületnek a telken való elhelyezkedésétől függ, hanem a bevezetett „építési hely” telken való elhelyezkedésétől. Az építési helyen belül az épület – amennyiben nincs építési vonallal meghatározva – bárhová elhelyezhető (példa: zártsorú beépítési mód esetén akár a telek közepére szabadon álló kialakítással is).

35 Az építési telkek beépítési módjának meghatározása - folytatás A (2) bekezdés biztosítja az építési vonalak alkalmazásának a lehetőségét. Az OTÉK az építési helyet, mint a beépítési mód alapvető meghatározóját határozza meg. Akkor indokolt alkalmazni az építési vonalat, ha nagyon fontos valamilyen okból kifolyólag, hogy az építési helyen belül hova kerüljön elhelyezésre az új épület. Az építési vonalat vagy vonalakat a szabályozási terven minden egyes telekre berajzolni szakmai tévedés, pláne javasolt telekosztás esetében. Ezt a szabályzatban normaszöveggel sokkal egyszerűbben és jobban lehet megoldani. Példával illusztrálva a problémát. Meg akarjuk kötni, hogy az új épület „x” méternyire álljon a telek oldalhatárától. Ezért a szabályozási terven szépen, minden egyes telekre berajzolom a megfelelő oldalkert mérettel az építési helyeket.

36 Az építési telkek beépítési módjának meghatározása - folytatás De ha egy telket össze kívánnak vonni, akkor mindjárt baj van, mert akkor mi van az eddigi telkekre berajzolt kötelező építési helyekkel, mivel a jelmagyarázat szerint a legtöbb esetben kötelező szabályozási elemként jelenik meg az építési hely. Mennyivel egyszerűbb lett volna azt mondani, hogy az oldalkert mérete a tényleges telekhatártól számított valahány méter. És akkor teljesen mindegy, hogy ez kis telek, nagy telek, összevonásra vagy megosztásra kerülő telek, az oldalkert méretét az új telekhatártól kell számítani, és normaszöveggel egyszerűen, pontosan megoldottuk a szabályozni kívánt feladatot.

37 Az elő-, oldal- és hátsókert előírásai  OTÉK 35. § (1) Az építési telken az építési helyet az építési övezet elő-, oldal- és hátsókertre vonatkozó előírásai szerinti építési határvonalakkal kell meghatározni. Építési határvonalra helyezett épület, épületrész esetén az építési határvonalra a végleges külső (vakolt vagy burkolt) felületnek kell kerülnie. Az előírt legkisebb elő-, oldal- és hátsókert méretén belül épület, épületrész - az 1,0 m-nél nem nagyobb kiállású eresz, 0,6 m-nél nem nagyobb kiállású angolakna és alaptest, továbbá a (8) és (9) bekezdésekben foglaltak kivételével - nem állhat.  (2) Az előkert legkisebb mélységét a helyi építési szabályzat, szabályozási terv állapítja meg, ennek hiányában a kialakult állapotnak megfelelő vagy 5,0 m.

38 Az elő-, oldal- és hátsókert előírásai - folytatás  (3) Az oldalkert legkisebb szélességét a helyi építési szabályzat állapítja meg, ha a szabályzat erről nem rendelkezik, akkor az a kialakult állapotnak megfelelő, ennek hiányában nem lehet kisebb:  a) szabadon álló és ikresen csatlakozó beépítési mód esetén a 36. § (2) bekezdése szerint meghatározott legkisebb távolság felénél,  b) oldalhatáron álló beépítési mód esetén a 36. § (2) bekezdése szerint meghatározott legkisebb távolságnál,  (4) A hátsókert legkisebb mélységét a helyi építési szabályzat állapítja meg, ha a szabályzat erről nem rendelkezik, akkor az a kialakult állapotnak megfelelő, ennek hiányában nem lehet kisebb:  - sem 6,0 m-nél,  - sem az épület hátsókertre néző tényleges építmény- magasságának mértékénél.

39 Az elő-, oldal- és hátsókert előírásai -folytatás  (5) A saroktelek elő- és oldalkertnek nem minősülő részén a hátsókertre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.  (6) Az elő- és oldalkert előírt legkisebb méretén belül nem lehet:  - növénytermesztés céljára szolgáló kerti növényház (üvegház), fóliasátor,  - szennyvízszikkasztó (talaj-abszorpciós csatornapótló) műtárgy,  - árnyékszék,  - kemence, húsfüstölő,  - állatkifutó,  - trágyatároló, komposztáló, továbbá  - siló, nem terepszint alatti vagy terepszint alatti fedetlen kialakítású ömlesztett anyag-, folyadék- vagy gáztároló.

40 Az elő-, oldal- és hátsókert előírásai - folytatás  (7) A hátsókert előírt legkisebb méretén belül - a szükséges védőtávolságok megtartásával - valamennyi melléképítmény elhelyezhető. Növényházat (üvegházat), fóliasátrat a 31. § rendelkezéseinek keretei között - helyi építési szabályzat és szabályozási terv eltérő rendelkezése hiányában - a teleknek a szomszédos telekkel közös határától legalább 1,50 m távolságra szabad elhelyezni.  (8) A március 15. előtt épült építmény utólagos hőszigetelése és homlokzatburkolása együttesen - az oldalhatáron álló falat kivéve - az elő-, oldal- és hátsókert méretét, illetőleg utcafrontra kiépített építmény esetében a közterületet legfeljebb 10 cm-rel csökkentheti. A telek beépítettsége ennek megfelelően módosulhat.  (9) Építési határvonalon kívülre eső épületrészt (pl. erkélyt):  a) a legalább 5,0 m-es előkertméret,

41 Az elő-, oldal- és hátsókert előírásai - folytatás  b) a telek közterületi homlokvonalára helyezett zártsorú beépítési módú épületeken a közterület fölé - a 39. § (1) bekezdésében foglaltakat is figyelembe véve - a legalább 18 m szélességgel szabályozott út  esetében szabad létesíteni.  (10) A kiugró épületrész hossza legfeljebb az adott teljes épület homlokzathosszának 4/5-e, legnagyobb szélessége (kiugrása) legfeljebb 1,0 m lehet. Az épületkiugrás a szomszédos telek határától legalább a kiugrás másfélszeresének megfelelő, de legalább 1,0 m távolságra lehet.  Az elő-, oldal-, hátsókert méretének helyi megállapítását az OTÉK 35. § (2), (3) és (4) bekezdése írja elő. Az OTÉK-ban szereplő méretek csak a helyi szabályozás, illetőleg a kialakult állapot hiánya esetében lépnek életbe.

42 Épületek közötti legkisebb távolság  36. § (1) Szomszédos telkeken a meglévő épületektől a megengedett legkisebb távolság nem lehet kisebb:  a) sem a (2) és (3) bekezdés szerinti telepítési távolságnál,  b) sem a (4) bekezdés szerinti tűztávolságnál.  (2) A legkisebb telepítési távolság az egymással szembenéző olyan épületek között, amelyeknek homlokzata huzamos tartózkodás célját szolgáló helyiség nyílását tartalmazza, az építési telekre előírt (megengedett) legnagyobb építménymagasság mértéke.  A nyílás nélküli kialakítású, vagy csak az egyik, nem huzamos tartózkodás célját szolgáló helyiség nyílásait tartalmazó homlokzatú épületek között telepítési távolságot nem kell tartani.

43 Épületek közötti legkisebb távolság - folytatás  (3) Ha a helyi építési szabályzat vagy a kialakult állapot alapján a beépítési mód zártsorú, de az építéssel érintett telekkel közvetlen szomszédos valamelyik telken álló épület szabadon vagy oldalhatáron áll - az épület rendeltetésszerű használhatóságának megtartása érdekében - a tervezett épületet úgy kell elhelyezni, hogy az ezen szomszédos épület felé eső telekhatártól legalább 3,0 m-re álljon.  (5) Az állattartás céljára szolgáló épületek, helyiségek és melléképítmények építési telken való elhelyezésénél irányadó védőtávolságokat és más építési feltételeket - a közegészségügyi és az állategészségügyi, továbbá a környezetvédelmi követelmények meghatározásával - az állattartásról szóló helyi önkormányzati rendeletben kell megállapítani.

44 Épületek közötti legkisebb távolság - folytatás  (6) Az országos közút mellett nem jelölhető ki beépítésre szánt terület - a gazdasági területek és a 24. § (3) bekezdés 8., 10. és 13. pontja szerinti területek kivételével - az út tengelyétől számított  a) gyorsforgalmi út esetében - amennyiben kormányrendelet másként nem rendelkezik m széles területen,  b) főút esetében m széles területen.  (7) Az országos közút mellett nem sorolható egészségügyi- szociális, turisztikai erdő területbe az út tengelyétől számított  a) gyorsforgalmi út esetében m széles terület,  b) főút esetében m széles terület.  (8) Országos közforgalmú vasútvonal szélső vágányától számított 50 m, továbbá a környezeti hatásvizsgálathoz kötött vasúti létesítmények esetében 100 m távolságon belül építmény csak a külön jogszabályokban előírt feltételek szerint helyezhető el.

45 Épületek közötti legkisebb távolság- folytatás 37. § (1) Épületnek a szomszédos telekkel közös határvonalán vagy attól 3 m-en belül álló és a telekhatárral 60°-nál kisebb szöget bezáró homlokzati falában és a vízszintessel 30°-nál nagyobb szöget bezáró tetőfelületén nyílászárót, nyílást, szellőzőt - a szellőzőkürtő, a tetőkibúvó és a (4) bekezdésben említettek kivételével - létesíteni nem szabad. (2) A szomszédos telekkel közös határvonalon álló határfalban (tűzfalban) kiképzett légaknára kizárólag nem huzamos tartózkodás célját szolgáló és nem tűzveszélyes anyag tárolására igénybe vett helyiségek szellőzői vagy a helyiség alapterület legfeljebb 1/10-ed részének megfelelő nyílófelületű szellőzőablakai nyithatók, a szellőzésre vonatkozó általános előírások megtartásával és legalább 1,80 m-es mellvédmagassággal.

46 Épületek közötti legkisebb távolság- folytatás  (3) Az oldalhatáron álló beépítési módú telken az oldalhatáron álló épület esetén, annak eresze a terepcsatlakozás felett legalább 2 m magasságban és legfeljebb 0,5 m-re a szomszédos ingatlanra átnyúlhat a csapadékvíz saját telekre való visszavezetésével.  (4) Az épületnek a telek oldalhatárán vagy attól 3 m-en belül álló és a telekhatárral 60°-nál kisebb szöget bezáró homlokzati falában és a vízszintessel 30°-nál nagyobb szöget bezáró tetőfelületén csak tároló-, tisztálkodó-, főzőhelyiség és illemhely, legalább 1,80 m-es mellvédmagasságú és helyiségenként legfeljebb 1 db 0,40 m 2 nyíló felületű szellőzőablaka, szellőzőnyílása lehet.  Az épület pinceszintjén és alagsori szintjén lévő helyiségeinek, tereinek nyílásai, nyílászárói, szellőzői a telek oldalhatárán vagy a telek oldalhatárától 1 m-en belül álló határfalán nem lehetnek.

47 Járművek elhelyezésének előírásai  OTÉK 42. § (1) Az építmények, önálló rendeltetési egységek, területek rendeltetésszerű használatához - a (10) bekezdés szerinti jogszabály hiányában - legalább a (2) és a (4) bekezdésben előírt mennyiségű és fajtájú gépjármű elhelyezési lehetőségét, továbbá rendszeres teherszállítás esetén rakodóhelyet kell a telken biztosítani. Meglévő építmények bővítése, átalakítása, rendeltetésük módosítása esetében csak a bővítésből, az átalakításból, illetőleg az új rendeltetésből eredő többlet gépjármű elhelyezéséről kell gondoskodni, a meglévők megtartása mellett.  (2) Az egyes telkekhez és építményekhez a 4. számú melléklet szerint meghatározott számú személygépkocsi elhelyezését kell biztosítani.

48 Járművek elhelyezésének előírásai - folytatás  (3) A (2) bekezdés szerint számított minden megkezdett 50 db várakozóhelyből legalább egyet a mozgásukban korlátozottak részére kell kialakítani, amelyekből legfeljebb négy helyezhető közvetlenül egymás mellé.  (4) Autóbusz-várakozóhelyet kell létesíteni - a (2) bekezdésben előírtakon túlmenően -  a) minden olyan építményhez 200 látogatónként, vásárlónként, illetőleg férőhelyenként, ahol ilyen rendszeres forgalomra számítani kell [pl. szálláshely szolgáltató épület, egyéb közösségi szórakoztató, kulturális épület (színház, múzeum, cirkusz, szabadidőközpont, állatkert, arborétum stb.), kereskedelmi bevásárlóközpont, sportépítmény (sportcsarnok, stadion, strand, uszoda stb.), emlékhely stb.];  b) hajóállomásokhoz a következők szerint  ba) fő lakosig 1 db,

49 Járművek elhelyezésének előírásai - folytatás  bb) fő lakosig 2 db,  bc) fő lakos fölött 4 db.  Az ilyen építmények főbejáratánál biztosítani kell legalább egy, mozgáskorlátozottakat is szállító autóbuszból történő biztonságos ki- és beszállás lehetőségét.  (5) A telken a 7. számú melléklet szerint számított kerékpár elhelyezését kell biztosítani minden olyan rendeltetésű építményhez, ahol rendszeres kerékpárforgalomra kell számítani.  (6) A telken a gépjárműtárolókat - a 103. § előírásai szerint - elsődlegesen épületben vagy terepszint alatti építményben kell megvalósítani.

50 Járművek elhelyezésének előírásai - folytatás  (7) A 10 gépjárműnél nagyobb befogadóképességű felszíni várakozó-(parkoló) helyet fásítani kell. A fásítást minden megkezdett 4 db várakozó-(parkoló) hely után 1 db, nagy lombkoronát növelő, környezettűrő, túlkoros lombos fa telepítésével kell megoldani.  (8) Áru-rakodóhelyről kell gondoskodni minden olyan építmény részére, amelybe rendszeres áruszállítás történik. A rakodóhelyek nagyságát, számát és helyét a szállító jármű igénye szerint, továbbá úgy kell meghatározni, hogy a rakodás a közterület forgalmát és az építmény rendeltetésszerű használatát ne akadályozza.  (9) Felszíni gépjármű-várakozóhely (parkoló), rakodóhely és autóbusz megálló  a) huzamos tartózkodás céljára szolgáló földszinti helyiség homlokzati nyílászárójához - a saját tulajdonú gépjármű kivételével - 5,0 m-nél,

51 Járművek elhelyezésének előírásai - folytatás  b) nevelési-oktatási, gyógykezelés, regenerálódás célját szolgáló helyiségek nyílászáróihoz - 20 gépjárműnél nagyobb befogadóképesség esetén - 10,0 m-nél  közelebb nem lehet.  (10) A (2) bekezdés szerint számított személygépkocsi elhelyezési kötelezettségtől a település sajátosságaira figyelemmel, közlekedési vizsgálat alapján megállapított települési önkormányzati parkolási rendelet - a 4. számú melléklet 1. pontja alattiak esetében legfeljebb +50%-os, a többi pont alattiak esetében legfeljebb + 50%-os eltéréssel - eltérő értékeket is megállapíthat. A közlekedési vizsgálatnak ki kell terjednie a szabályozott terület településen belüli elhelyezkedésére, a használati sajátosságaira, a tömegközlekedési ellátottságára és a terület forgalmi terheltségére.

52 Járművek elhelyezésének előírásai - folytatás  (11) Ha a település adottságai lehetővé vagy szükségessé teszik, a települési önkormányzat a település egész vagy rész területén - a helyi parkolási rendeletben szabályozva - a (2) bekezdés szerinti gépjármű-várakozóhelyek (parkolók) kialakítását a legfeljebb 500 m-en belüli parkolóházban vagy a közterületek közlekedésre szánt területe egy részének, illetőleg a közforgalom céljára átadott magánút területe egy részének felhasználásával az út kezelőjének hozzájárulásával megengedheti. Ilyen esetekben a várakozóhelyek (parkolók) megépítése, továbbá azok használata és fenntartása a parkolási rendeletben rögzített feltételekhez köthetők.  A feltételek ellenértékeként a várakozóhelyek (parkolók) kiépítését, illetőleg a meglévők használhatóságát és fenntartását:  - parkolóház esetében legkésőbb öt éven belül,

53 Járművek elhelyezésének előírásai - folytatás  - közlekedési területen megvalósuló várakozóhelyek (parkolók) esetében legkésőbb egy éven belül  biztosítani kell.  Az OTÉK 42. §-a tartalmazza a járművek elhelyezésére vonatkozó rendelkezéseket. A § (1) bekezdése előírja, hogy a rendelet (2) és (4) bekezdésében előírt mennyiségű és fajtájú gépjármű elhelyezési lehetőségét kell az építéssel érintett telken biztosítani. Meglévő építmények bővítése, átalakítása, rendeltetésének módosítása esetében csak a bővítésből, az átalakításból, illetőleg az új rendeltetésből eredő többlet gépjármű elhelyezéséről kell gondoskodni csak a meglévő megtartása mellett. Az épülethez eredetileg előírt, de meg nem épített gépjárműparkolókat nem lehet ilyen esetben számon kérni. Az (5) bekezdés továbbá előírja, hogy a rendelet 7. számú melléklete szerint számított kerékpár elhelyezését is biztosítani kell, ahol rendszeres kerékpárforgalomra kell számítani.

54 Járművek elhelyezésének előírásai - folytatás  A telken a járműtárolókat elsődlegesen – nem kötelezően - építményben kell megvalósítani, de 2o13. január 1-től a hatnál több lakást tartalmazó épület esetében ez kötelező lesz (42. § (6) bekezdés). Amennyiben a helyi sajátosságok, a kialakult állapot megkívánja, hogy az előírás szerinti gépjármű elhelyezési kötelezettségtől eltérő követelmény kerüljön megállapítása, akkor arra a parkolásról szóló helyi szabályozás keretében van módja az önkormányzatnak (42. § (1o) bekezdés). Az eltérés lakások esetében csak fölfelé történhet. Fel kell hívni a figyelmet ezzel kapcsolatban azonban arra, hogy e rendelet megalkotása csak megfelelő közlekedési vizsgálat alapján történhet. Ugyancsak e rendeletben van mód arról rendelkezni, hogy a gépjármű elhelyezési kötelezettség miként oldható meg más építési telken, amelyre a (11) bekezdés ad lehetőséget.

55 Járművek elhelyezésének előírásai - folytatás  Nagyon fontos hangsúlyozni, hogy nem „parkoló megváltásról” van szó (fizetek és ezért nem kell parkolót kialakítanom), hanem arról, hogy a befizetett összegért cserébe meghatározott helyen és meghatározott időre más helyen kialakított parkolóhelyet kapok. 

56 Építmény elhelyezése közterületen  OTÉK 39. § (1) Közterületen, közterület alatt és közterület fölött építményt, építményrészt elhelyezni, kialakítani csak a helyi építési szabályzat alapján, valamint a 35. § (8) bekezdése és (9) bekezdése b) pontja, továbbá a 40. § előírásai szerint lehet.  (2) A járdán építmény, köztárgy, berendezés csak abban az esetben állhat, ha  a) az a járda előírt legkisebb hasznos szélességét (gyalogossáv) - más hatósági előírás hiányában 0,75 m többszöröse, de legalább 1,50 m - nem csökkenti,  b) a rendeltetésszerű használata a gyalogosok közlekedését nem zavarja, biztonságát nem veszélyezteti,  c) a járművezetők kilátását nem gátolja, a közúti forgalmi jelzések felismerését nem akadályozza, a közút forgalmát nem veszélyezteti,

57 Építmény elhelyezése közterületen - folytatás  d) a közművek elhelyezését, üzemeltetését, karbantartását nem akadályozza (2. ábra).  (3) A járdán építmények, köztárgyak, berendezések, korlátok csak az előírt szélességű gyalogossáv és az úttest felöli biztonsági sáv közötti berendezési sávban állhatnak. Növényzet a gyalogossáv és a telekhatár közötti területen is telepíthető. A kijelölt gyalogos-átkelőhelyektől a forgalom haladási irányával ellenkező irányban, továbbá a gyalogos-átkelőhely nélküli forgalmi csomópontban az úttest szegélyének sarokpontjától mért 50 m-en belüli részén 0,50 m-nél magasabb építmény, kilátást zavaró köztárgy, berendezés és növényzet nem állhat.  40. § (1) Az építési telek közterület vagy magánút felőli határvonalán építményt csak úgy szabad elhelyezni, hogy annak része, szerkezeti eleme a közterület, illetőleg a magánút területébe csak a következők szerint nyúlhat be (2. ábra):

58 Építmény elhelyezése közterületen - folytatás  a) a csatlakozó terepszinttől mért 2,50 m magasságig  - a határvonaltól mért 0,50 m széles biztonsági sávban elhelyezett szerkezeti elem (pl. előlépcső, kirakat, levélgyűjtőszekrény, ablakrács, reklámhordozó, világítótest, falra kihajtva rögzített nyílószárny), amely a közlekedők által könnyen észlelhető és kialakítása baleseti veszélyt nem jelent, továbbá, ha az 0,40 m magasság felett kerül elhelyezésre, annak a biztonsági sávra eső vetülete legalább 0,10 m magas vagy 0,60 m széles a környező járófelület felületképzésétől, lábbal tapinthatóan, jelentősen eltérő burkolatú jelzősávval körül van véve,  - a közterületi járda gyalogossávjába csak időnként és rövid ideig nyitva tartott nyílószárny (kirakat, gépjárműtároló ajtaja stb.),

59 Építmény elhelyezése közterületen - folytatás  b) a terepszinttől mért 2,50 m és 3,0 m közötti biztonsági térbe, az a) pontban említetteken túlmenően legfeljebb a közúti űrszelvényig terjedően és csak könnyen elmozdítható elem (pl. napellenző ponyva, ponyvaelőtető), ha az rövid idő alatt le- és felszerelhető és felerősítése fokozottan biztonságos,  c) a terepszinttől mért 3,0 m és a közúti űrszelvény-magasság (4,70 m) között - egyéb hatósági előírás hiányában - az űrszelvény szélétől legalább 1,0 m-re elmaradva építményrész (kiugrás).  (2) Közúttal határos, azzal összefüggő építményrészen reklámhordozó és egyéb reklámcélú berendezés - kivéve a közlekedés biztonságát elősegítő közérdekű tájékoztatást tartalmazó berendezést - csak jogszabályban előírt feltételek megléte esetén helyezhető el.  (3) Az építmények alapja vagy terepszint alatti része a közterület alá 0,50 m-en túl csak a helyi építési szabályzat szerint nyúlhat be (2. ábra).

60 Építmény elhelyezése közterületen - folytatás  (4) A közterület felett vagy alatt építmény, építményrész a közterület tulajdonosának, kezelőjének hozzájárulásával helyezhető el, ha az a közterület, illetőleg annak két oldalán fekvő építmények rendeltetésszerű használatát nem zavarja, biztonságát nem veszélyezteti.  (5) A közművekhez tartozó vagy más közérdekű tárgyakat, valamint a reklámhordozókat csak úgy szabad elhelyezni, hogy azok a településképhez illeszkedjenek, a telkek és az építmények rendeltetésszerű használatát és megközelítését ne akadályozzák, továbbá azok állagát ne rontsák.  Az OTÉK 39. § (1) bekezdése az építmények közterületen – alatt és fölött is - történő elhelyezéséről rendelkezik. Az OTÉK hatályba lépése – óta közterületen építményt csak helyi építési szabályzat alapján lehet elhelyezni.

61 Építmény elhelyezése közterületen - folytatás  Az OTÉK ezen szabályozását már többen kezdeményezték feltétlenül, azonnal hatályon kívül kell helyeztetni, mert ellehetetleníti azt a megoldást, hogy az utcafrontra kiépült épületek esetében a földszintek felett az épület kiugorjon a közterület fölé. Nem szűnt meg ez a lehetőség, csak helyben, a helyi szabályozás során kell erre gondolni, és a helyi szabályozásban kell rendelkezni a kiugrásról a 35. § (9) bekezdés b) pontjára és a 4o. §-ban foglaltakra (közúti űrszelvény) is figyelemmel. A kiugró épületrészre vonatkozó előírásokat a 35. § (1o) bekezdése tartalmazza (mennyit, milyen hosszon, stb. ugorhat ki az épületrész). A „közterületen történő építéshez” természetesen a közterület tulajdonosának, kezelőjének hozzájárulására is szükség van. Az OTÉK tehát nem szüntette meg ezt a lehetőséget, csak a helyi szabályozás körébe utalta ennek a kérdésnek az elbírálását, és nem egy olyan általános országos előírás, amivel bárhol, bármikor lehet élni.

62 Az építmények kialakításának általános szabályai  Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló évi LXXVIII. évi törvény (a továbbiakban: Étv.) teremti meg az építmények létesítésével szemben támasztott általános követelményeket.  Az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII.20.) Korm. rendelet ( a továbbiakban: OTÉK) az építményekre vonatkozó általános követelményeit, a helyi építési szabályzatban, a környezetvédelmi, táj- és természetvédelmi valamint a műemlékvédelmi jogszabályokban foglalt előírásoknak megfelelően mind a tervezés, mind a megvalósítás szakaszában figyelembe kell vennünk, és nem hagyhatjuk figyelmen kívül az építésügyi tárgyú műszaki szabványok előírásait sem.

63 Az építmények kialakításának általános szabályai - folytatás  Étv. 31. § (1) Az építmény elhelyezése során biztosítani kell:  a) az építmény, továbbá a szomszédos ingatlanok és építmények rendeltetésszerű és biztonságos használhatóságát,  b) az építmény közszolgálati (tűzoltó, mentő stb.) járművel történő megközelíthetőségét,  c) a környezetvédelem és a természetvédelem sajátos követelményeit és érdekeit,  d) a közhasználatú építmények esetében a mindenki számára biztonságos és akadálymentes megközelíthetőséget;  e) a rendeltetésszerű telekhasználatot.  (2) Az építmények és azok részeinek (önálló rendeltetési egység) építése, bővítése, felújítása, átalakítása, helyreállítása, korszerűsítése során érvényre kell juttatni az országos építési szakmai követelményeket, különösen

64 Az építmények kialakításának általános szabályai - folytatás  a)-b)  c) a mechanikai ellenállás és stabilitás,  d) a tűzbiztonság,  e) a higiénia, egészség- és környezetvédelem,  f) a használati biztonság,  g) a zaj és rezgés elleni védelem,  h) az energiatakarékosság és hővédelem,  i) az életvédelem és katasztrófavédelem  követelményeit.  (3) Az országos építési szakmai követelmények megtartása alól - külön jogszabályban meghatározott esetekben és módon - eltérési engedély adható.

65 Az építmények kialakításának általános szabályai - folytatás  (4) Az építménynek és részeinek (önálló rendeltetési egység) építése, felújítása, átalakítása, bővítése, helyreállítása, korszerűsítése során biztosítani kell:  a) a rendszeres karbantartás lehetőségét,  b) hogy az építmény rendeltetésszerű használatával járó környezeti terhelés az adott helyen megengedett mértéket ne lépje túl, valamint  c) mindenki számára a közhasználatú építmények esetében a biztonságos és akadálymentes használatot,  d) a terület geológiai, hidrológiai és szeizmológiai sajátosságainak való megfelelést.  (5) Mind az építmény elhelyezése, mind pedig a külső megjelenését befolyásoló kialakítása, átalakítása, bővítése, felújítása, helyreállítása során különös figyelmet kell fordítani a

66 Az építmények kialakításának általános szabályai - folytatás  táj- és településkép, a beépítési vagy az építészeti jellegzetesség és látvány, a helyi jelleg védelmére, az épített örökség védett értékeinek érvényesülésére.  Az építmények elhelyezése során a helyszíni adottságok figyelembe vételével kapcsolatos rendelkezések törvényi előírásainak általános kereteit az OTÉK részletezi és fejti ki.  OTÉK 31. § (1) Az építményeket csak úgy szabad elhelyezni, hogy azok együttesen feleljenek meg a településrendezési, a környezet-, a táj-, természet- és a műemlékvédelemi, továbbá a rendeltetési, az egészség-, a tűz-, a köz- és más biztonsági, az akadálymentességi követelményeknek, valamint a geológiai, éghajlati, illetőleg a terep, a talaj és a talajvíz fizikai, kémiai, hidrológiai adottságainak, illetőleg azokat ne befolyásolják károsan.

67 Az építmények kialakításának általános szabályai - folytatás  (2) Az egyes építési övezetekben, illetőleg övezetekben a kivételesen elhelyezhető építmények akkor helyezhetők el, ha az építmény az adott területre vonatkozó övezeti előírásoknak, továbbá a rendeltetése szerinti külön hatósági előírásoknak megfelel, valamint a más rendeltetési használatból eredő sajátos hatások nem korlátozzák a szomszédos telkeknek az övezeti előírásoknak megfelelő beépítését, használatát.  (3) A (2) bekezdés rendelkezéseit kell alkalmazni a már meglévő építmény, építményrész, átalakítása, bővítése, korszerűsítése vagy használatának megváltoztatása esetén is.  (4) A lakóterületen az építési telkeknek az épület elhelyezésére szolgáló, a telek közterületi határvonala felé eső 15 m-es mélységű területrészén, ahol az az övezeti előírás szerint egyébként megengedett különálló árnyékszék, állattartó épület, állatkifutó, trágyatároló, komposztáló, siló, valamint

68 Az építmények kialakításának általános szabályai - folytatás  ömlesztett anyag-, folyadék- és gáztároló melléképítmény - a terepszint alatti, fedett kialakítású kivételével - nem helyezhető el.  Az építmények engedélyezési eljárása során nagyon fontos szempont az illeszkedés kérdése, amelynek során a tervezett építményt a környező beépítés és a környezet adottságaihoz kell illesztenünk.  Az építményt úgy kell megtervezni és megvalósítani, hogy az ne akadályozza a szomszédos ingatlanok és építmények, önálló rendeltetési egységek, rendeltetésszerű és biztonságos használhatóságát. A rendeltetési célnak, jogszabályi előírásoknak megfelelő építési követelmények, helyszíni adottságok figyelembe vétele, és a mindenki számára akadálymentes használat alapvető követelmény, amelyet tervezési programban kell részletesen meghatározni.

69 Az építmények kialakításának általános szabályai - folytatás  A mindenkori társadalom és helyi közösség alkotóképességeit tükröző építészettörténeti, építőművészi, műszaki tudományos alkotások, és az épített környezet maradandó építészeti értéket is képviselő elemeinek (építmény, épületegyüttes, táj- és kertépítészeti alkotás) megóvását is biztosítanunk kell új építmény létesítése esetén. A településkép és környezet kialakítását, a táj és településkép értékeit szem előtt tartva kell az építmények elhelyezését, építménymagasságát, homlokzatát és tetőformáját kialakítani.  OTÉK 50. § (1) Az építményeket és részeit tervezési program (üzemelés-technológia) alapján kell tervezni és megvalósítani, a vonatkozó jogszabályok előírásainak megfelelően. A rendeltetési célnak megfelelő építési követelményeket és az akadálymentes használatot biztosító építményrészeket tervezési programban kell meghatározni.

70 Az építmények kialakításának általános szabályai - folytatás  A közhasználatú építmények akadálymentesen használható részeit a rendeltetésük szerinti közszolgáltatók által meghatározott adatok alapján kell megvalósítani.  (2) Az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően építményt és annak részeit a rendeltetési céljának megfelelően, és a helyszíni adottságok figyelembevételével kell megvalósítani úgy, hogy az  a) ne akadályozza a szomszédos ingatlanok és építmények, önálló rendeltetési egységek rendeltetésszerű és biztonságos használhatóságát,  b) méreteivel, elhelyezésével, építészeti kialakításával illeszkedjen a környezet és a környező beépítés adottságaihoz,  c) ne korlátozza a szomszédos telkek beépítését,  d) ne károsítsa a szomszédos beépítést és annak építészeti jellegzetességeit,

71 Az építmények kialakításának általános szabályai - folytatás  e) tegye lehetővé az építészeti örökség és az építészeti értékek megóvását,  f) építmény elhelyezési módja, építménymagassága, homlokzata, tetőzete és azok kialakítása tegye lehetővé a településkép és a környezet előnyösebb kialakítását, a táj és településkép értékeinek érvényesülését,  g) építészeti megoldásával járuljon hozzá a táj- és a településkép esztétikus alakításához.  Az OTÉK az Étv-ben meghatározott alapvető követelmények biztosítása érdekében a nemzeti szabványok vagy azzal egyenértékű megoldás alkalmazását rendeli el.

72 Az építmények kialakításának általános szabályai - folytatás  Az általános építési követelményeknek megfelelően az építményt és részeit, szerkezeteit, beépített berendezéseit úgy kell megvalósítani, valamint a már meglévő építményt és részeit átalakítani, hogy a tervezett vagy becsült élettartamuk alatt a rendeltetési célnak és követelményeknek megfeleljenek. Az Étv május 1-jétől hatályos rendelkezései  szerint építési célra anyagot, készterméket és berendezést csak megfelelőségi igazolás birtokában szabad beépíteni. A törvényi szabályozás szerint a megfelelőség igazolás egy írásos, megerősítő dokumentum, mely szerint az építési célú termék megfelel a rá vonatkozó honosított harmonizált szabványban, vagy építőipari műszaki engedélyben (ÉME), vagy európai műszaki engedélyben (ETA) foglalt követelményeknek.

73 Az építmények kialakításának általános szabályai - folytatás  Az Irányelvvel összeegyeztethető szabályozást tartalmaz az építési termékek műszaki követelményeinek, megfelelőség igazolásának, valamint forgalomba hozatalának és felhasználásának részletes szabályairól szóló 3/2003. (I.25.) BM-GKM-KvVM együttes rendelet.  (3) Az építmények és részei megvalósítása során  a) az állékonyságra és a szilárdságra,  b) a tűzbiztonságra,  c) a higiéniára, az egészség- és a környezetvédelemre,  d) a használati biztonságra,  e) a zaj és rezgés elleni védelemre,  f) az energiatakarékosságra és a hővédelemre,  g) az élet- és vagyonvédelemre  vonatkozó nemzeti szabványok előírásainak megfelelő, illetőleg azokkal legalább egyenértékű megoldást kell alkalmazni.

74 Az építmények kialakításának általános szabályai - folytatás  (4) Építési célra szolgáló anyagot, szerkezetet, berendezést építménybe beépíteni csak a jogszabályokban meghatározott feltételek szerint szabad.  (5) Az építményt és részeit, szerkezeteit, beépített berendezéseit úgy kell megvalósítani, utólagosan átalakítani, hogy azok  a) a tervezett vagy becsült élettartamuk alatt a rendeltetési céljuknak megfelelően az állékonyság és a biztonság követelményeinek megfeleljenek,  b) a várható hatások (nedvesség, szél, levegőszennyeződés, hang, rezgés, földrengés, sugárzás, napfény, hő stb.) okozta ártalmak ellen az építmény rendeltetésszerű használatához szükséges mértékű védelmet nyújtsanak,  c) a várható mértékű terheléseknek, hatásoknak [pl. mechanikai, (nap)fény, oldó, vegyi, hő, tűz, robbanás, korróziós és biológiai] az előírt mértékben ellenálljanak, illetőleg azoknak megfeleljenek,  d) jókarbantartásuk, esetleges cseréjük céljából - a csatlakozó szerkezetek állékonyságának veszélyeztetése nélkül - hozzáférhetők legyenek.

75 Állékonyság, mechanikai szilárdság, tűzbiztonság  Az OTÉK az állékonyság, mechanikai szilárdság és tűzbiztonság tekintetében tartalmaz követelményeket, amelyeket az építmények létesítésének tervezési és megvalósítási szakaszában is be kell tartanunk. Az építményt vagy annak egy részét, szerkezetét, beépített berendezését - a kitett, várható terhelés figyelembe vételével – úgy kell megtervezni és megépíteni, hogy az építés és a rendeltetésszerű használat során ne szakadjon be, omoljon össze, a megengedettnél nagyobb mértékű elváltozások ne keletkezzenek, a tartószerkezetben bekövetkezett nagyobb elváltozás hatására az építmény és más részei vagy berendezései és felszerelései ne sérüljenek meg.  Egyre több a foghíjas beépítés, a védettség alatt nem álló belvárosi épületek bontása, és helyette korszerű új épület létesítése.

76 Állékonyság, mechanikai szilárdság, tűzbiztonság - folytatás  Ezért fontos az OTÉK azon rendelkezése, mely szerint szeptember 12-étől a bontási tevékenység végzése során is figyelemmel kell lennünk a meglévő építmények és építményrészek állékonyságára.  Tűzbiztonsági szempontból az építési anyagot, épületszerkezetet és beépített berendezést úgy kell megválasztani és beépíteni, az építményt és részeit, az önálló rendeltetési egységet, helyiséget úgy kell megvalósítani, hogy az esetlegesen keletkező tűz esetén az építmény az előírt ideig megőrizze teherbíró képességét. A tűz és a füst keletkezése és terjedése korlátozott legyen és mérgező elemet ne tartalmazzon. A tűz a szomszédos önálló rendeltetési egységre, építményre lehetőleg ne terjedhessen át.

77 Állékonyság, mechanikai szilárdság, tűzbiztonság - folytatás  Az építményben tartózkodó személyek az építményt az előírt időn belül elhagyhassák vagy más műszaki lehetőséggel ki lehessen őket menteni. A tűzoltók, mentőegységek biztonsága is biztosított legyen. A tűzbiztonságra vonatkozó követelményekben az Országos Tűzvédelmi Szabályzat kiadásáról szóló 9/2008. (II. 22.) ÖTM rendelet rendelkezéseit május 22. naptól kell alkalmazni.  OTÉK 51. § (1) Az építményt és részeit, szerkezeteit, beépített berendezéseit úgy kell tervezni és megvalósítani, hogy a megvalósítás és a rendeltetésszerű használat során várhatóan fellépő terhek, hatások ne vezethessenek  a) az építmény és részei teljes vagy részleges összeomlásához,  b) az építmény és szerkezetei megengedhetetlen mértékű deformációjához,

78 Állékonyság, mechanikai szilárdság, tűzbiztonság - folytatás  c) az építmény teherhordó szerkezetének jelentős deformációja miatt a beépített berendezések és szerelvények károsodásához.  (2) Az építményt és szerkezeteit úgy kell tervezni és megvalósítani, hogy a rendeltetésszerű használat során előálló hatások következtében sem az építmény szerkezeteiben (túlzott hőmozgás vagy páralecsapódás, korrózió stb.), sem környezetében vagy a talajban az építményre káros állapotváltozás (kifagyás, talajmozgás stb.) ne következzék be.  (3) Az építmény és szerkezetei feleljenek meg a polgári védelem jogszabályban előírt követelményeinek.  (4) Építési, bontási tevékenységgel már meglévő építmények, építményrészek állékonyságát veszélyeztetni nem szabad. 

79 Higiénia, egészség- és környezetvédelem  A higiénia, egészség- és környezetvédelem szempontjából úgy kell az építményt és részeit, az önálló rendeltetési egységet, helyiséget megvalósítani, és ehhez az építési anyagot, épületszerkezetet, beépített berendezést és vezetékhálózatot úgy kell megválasztani és beépíteni, hogy a környezet higiéniáját és a rendeltetésszerű használók egészségét ne veszélyeztesse. Ilyen káros tényező különösen a mérgező gázok, a légszennyező és más veszélyes anyagok, a veszélyes sugárzás, szennyezett víz, föld, szilárd és folyékony hulladék, nedvesedés, vegyi és korróziós hatás, biológiai kártevők, elektrosztatikus feltöltődés, káros mértékű zaj és rezgés. Az építmények megvalósítása során a káros tényezők megelőzése érdekében biztosítani kell a helyiségek rendeltetésének

80 Higiénia, egészség- és környezetvédelem - folytatás  megfelelő szellőzését, fűtését, természetes és mesterséges megvilágítását. Gondoskodni kell a helyiségek nedvesség (csapadékvíz, talajvíz, talajpára, üzemi, használati víz) elleni védelmét, a páratartalom kicsapódása elleni védelmét.  Gondoskodni kell a megfelelő mennyiségű és minőségű használati és ivóvízről. A rendeltetésszerű használat során keletkező szennyvíz és füstgáz elvezetését, a hulladékok átmeneti tárolását és eltávolítását biztosítani kell. Meg kell valósítani az előírt mértékű földelést és villámvédelmet. Az építmények, helyiségek a tisztíthatóságát és a karbantarthatóságát biztosítani kell. Az építmények megvalósítás során törekedni kell arra, hogy az egyes önálló rendeltetési egységek egymástól függetlenül, zavartalanul és rendeltetésszerűen használhatók legyenek.

81 Higiénia, egészség- és környezetvédelem - folytatás  Az OTÉK tiltja azon anyagok, szerkezetek, berendezések építési célú felhasználását, amelyek az egészségre és a környezetre káros hatásúak (pld. azbeszt). Az anyagot, szerkezetet, berendezést úgy kell beépíteni, hogy az nem veszélyeztetheti az életet, az egészséget. Az OTÉK a faanyagvédelemre vonatkozóan a beépítési helynek megfelelő faanyagvédelmet követeli meg, a szabványok és azzal egyenértékű megoldások tekintetében. Figyelemmel tehát arra, hogy az építmény mely részeire építjük be a faanyagokat, azokat gombamentesítő, illetőleg rovarkár elleni védelemmel is el kell látni.  Mind az új épületek építésénél, mind a régi épületek helyreállításánál egyre nagyobb a faanyag védelmének jelentősége (készházak, rönkfa házak, stb).

82 Higiénia, egészség- és környezetvédelem - folytatás  A megelőzés költségkímélő megoldás, hiszen az utólagos rovarmentesítés nagy költséggel jár, a védelem elmulasztása a teljes faszerkezet cseréjét is szükségessé teheti.  Európai Unióban ezért már nagy számban kerültek bevezetésre faanyagvédelemmel összefüggő szabványok. A faanyagvédelem követelménye az építészeti-műszaki tervezőknél a tervezéssel kezdődik. Fontos szempont a faanyag beépítési helyének, funkciójának a meghatározása, melynek során figyelemmel kell lennünk a szabványok előírásaira.  Fontos egészség és környezetvédelemi követelmény, hogy mind a természetes mind a mesterséges forrásból származó sugárzás káros hatásával szemben - figyelemmel a rendeltetésszerű használatra - az építménynek és részeinek megfelelő védelmet kell nyújtani.

83 Higiénia, egészség- és környezetvédelem - folytatás  OTÉK 53. § (1) Az építményt és részeit, az önálló rendeltetési egységet, helyiséget úgy kell megvalósítani, ehhez az építési anyagot, épületszerkezetet, beépített berendezést és vezetékhálózatot úgy kell megválasztani és beépíteni, hogy a környezet higiéniáját és a rendeltetésszerű használók egészségét ne veszélyeztesse  a) mérgező gázok keletkezése és kibocsátása,  b) légnemű, folyékony vagy szilárd légszennyező és más veszélyes anyagok keletkezése,  c) veszélyes sugárzás,  d) szennyezett víz, föld, szilárd és folyékony hulladék,  e) az építmény felületein káros nedvesedés keletkezése, megmaradása,  f) elektrosztatikus feltöltődés,

84 Higiénia, egészség- és környezetvédelem - folytatás  g) vegyi és korróziós hatás,  h) biológiai kártevők megtelepedése, elszaporodása,  i) káros mértékű zaj és rezgés.  (2) Az építmények megvalósítása során biztosítani kell  a) a helyiségek rendeltetésének megfelelő szellőzési, fűtési, természetes és mesterséges megvilágítási lehetőséget,  b) a helyiségek nedvesség (csapadékvíz, talajvíz, talajpára, üzemi víz stb.) elleni védelmét, a páratartalom kicsapódása elleni védelmét,  c) megfelelő mennyiségű és minőségű használati és ivóvizet,  d) a használat során keletkező szennyvíz és füstgáz elvezetésének lehetőségét, a hulladékok átmeneti tárolásának és eltávolításának lehetőségét,  e) az előírt mértékű földelést és villámvédelmet,

85 Higiénia, egészség- és környezetvédelem - folytatás  f) a tisztíthatóság és a karbantarthatóság lehetőségét,  g) az egyes önálló rendeltetési egységek egymástól független, zavartalan rendeltetésszerű használati lehetőségét.  (3) Az egészségre és a környezetre káros hatású anyagot, szerkezetet, berendezést építési célra felhasználni nem szabad.  (4) Az építési célra szolgáló anyagot, szerkezetet, berendezést építménybe beépíteni csak olyan módon szabad, hogy az az életet, az egészséget ne veszélyeztesse.  (5) Faanyagot a beépítési helyének megfelelő, a faanyagvédelemre vonatkozó szabványoknak, vagy azzal egyenértékű védelmet biztosító előírásoknak megfelelő gombamentesítő, illetőleg rovarkár elleni kezelés után szabad beépíteni.  (6) Az építményt és részeit úgy kell megvalósítani, hogy a természetes vagy mesterséges forrásból származó sugárzás káros hatásával szemben a rendeltetésnek megfelelő védelmet nyújtsanak. Építményben a sugárterhelés a vonatkozó jogszabályban meghatározott határértéknél nagyobb nem lehet.

86 Használati biztonság, zaj-és rezgésvédelem  Használati biztonság szempontjából az építményt és részeit, az önálló rendeltetési egységet, helyiséget és annak részleteit úgy kell megvalósítani, ehhez az épületszerkezetet és beépített berendezést úgy kell megválasztani és beépíteni, hogy a rendeltetésszerű használat vagy üzemeltetés során ne álljon fenn baleseti kockázat, sérülés, úgymint például elcsúszás, elesés (pl. közlekedés közben), égési sérülés (pl. védelem nélküli forró felülettől, folyadéktól, gőztől), áramütést (pl. földelési, szerelési hibából), robbanás (pl. energiahordozó, hőtermelő vezeték, berendezés hibája miatt), elakadás, beszorulás (pl. szűkös méretű terek vagy nyílások miatt).

87 Használati biztonság, zaj-és rezgésvédelem - folytatás  A használati biztonság érdekében a köz- és díszvilágítást, a fényreklámot és hírdetőberendezést úgy kell elhelyezni, kialakítani, hogy a fényhatás az építmények és a helyiségek rendeltetésszerű használatát ne akadályozza, és a környezet rendeltetésszerű használatát (pl. tükrözéssel) ne zavarja, a közlekedés biztonságát ne veszélyeztesse.  OTÉK 54. § (1) Az építményt és részeit, az önálló rendeltetési egységet, helyiséget és annak részleteit úgy kell megvalósítani, ehhez az épületszerkezetet és beépített berendezést úgy kell megválasztani és beépíteni, hogy a rendeltetésszerű használathoz biztonságos feltételeket nyújtsanak és ne okozzanak balesetet, sérülést, például  a) elcsúszást, elesést (pl. közlekedés közben),  b) megbotlást, mellélépést (pl. nem megfelelő világítás miatt),

88 Használati biztonság, zaj-és rezgésvédelem - folytatás  c) leesést (pl. váratlan szintkülönbség, vagy korlát, mellvédfal hiánya, kialakítási hibája miatt),  d) fejsérülést (pl. nem megfelelő szabad belmagasság, szabad keresztmetszet miatt),  e) ütközést (pl. nem megfelelő megvilágítás, vészvilágítás hiánya, tükröződés miatt, vagy építményen belüli járműmozgásból),  f) égési sérülést (pl. védelem nélküli forró felülettől, folyadéktól, gőztől),  g) áramütést (pl. földelési, szerelési hibából),  h) robbanást (pl. energiahordozó, hőtermelő vezeték, berendezés hibája miatt),  i) elakadást, beszorulást (pl. szűkös méretű terek vagy nyílások miatt).

89 Használati biztonság, zaj-és rezgésvédelem - folytatás  (2) Az építményt és részeit, továbbá a köz- és díszvilágítást, a fényreklámot és hirdetőberendezést úgy kell elhelyezni, kialakítani, hogy a fényhatás  a) az építmények és a helyiségek rendeltetésszerű használatát ne akadályozza,  b) a környezet rendeltetésszerű használatát (pl. tükrözéssel) ne zavarja, a közlekedés biztonságát ne veszélyeztesse.  A zaj- és rezgésvédelem tekintetében a vonatkozó szabvány előírásait, vagy az azzal egyenértékű alkalmazásokat, módszert is választhatunk az építmények létesítése során.  Az építmény és részeinek tervezése és megvalósítása során a szabványi előírásokon túlmenően a zaj és rezgésvédelemre vonatkozó jogszabályokat is alkalmazni kell.

90 Használati biztonság, zaj-és rezgésvédelem - folytatás  OTÉK 55. § (1) Az építményt és részeit, szerkezeteit úgy kell méretezni és megvalósítani, hogy a környezetéből ható zaj- és rezgéshatásoknak (pl. szeizmikus és forgalmi rezgéshatásoknak) az előírt mértékben ellenálljon, illetőleg azt meghatározott mértékig csillapítsa.  (2) Az építményt és részeit, az önálló rendeltetési egységet, helyiséget úgy kell megvalósítani, ehhez az építési anyagokat, az épületszerkezeteket és a rögzített berendezési tárgyakat úgy kell megválasztani és beépíteni, hogy a rendeltetésszerű használatuk során keletkező zaj- és rezgéshatás az építmény helyiségeinek, tereinek és külső környezetének rendeltetésszerű használatát ne akadályozza, az előírt mértéknél nagyobb zaj- és rezgéshatással ne terhelje, továbbá feleljen meg a vonatkozó jogszabályok és szabványok előírásainak.

91 Használati biztonság, zaj-és rezgésvédelem - folytatás  Az OTÉK általános előírásain túlmenően figyelembe kell vennünk a környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól szóló 284/2007. (X.29.) Korm. rendelet előírásait. A Kormányrendelet hatálya azokra a tevékenységekre, építményekre terjed ki, amelyek környezeti zajt, illetve rezgést okoznak vagy okozhatnak. Rendelkezéseit nem alkalmazhatjuk  a közterületi rendezvényre, a munkahelyi zaj és rezgés által okozott foglalkoztatási veszélyre, a magánszemélyek háztartási igényeit kielégítő tevékenységre, közlekedési járműveken belüli zajra és rezgésre, az egészségügyi mentési tevékenység, a tűzoltási feladatok, a műszaki mentés és bűnüldözési tevékenység által keltett zajra és rezgésre, valamint a vallási tevékenység végzésére. A kormányrendelet tiltja a védendő környezetben veszélyes mértékű környezeti zaj vagy rezgés kibocsátását.

92 Használati biztonság, zaj-és rezgésvédelem - folytatás  Kijelöli zaj és rezgésvédelmi ügyekben eljáró elsőfokú hatóságot, egyes ügyekben a kistérség székhelye szerinti önkormányzat jegyzője, fővárosban a kerületi önkormányzat jegyzője, másodfokon a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőség jár el. Rendelkezéseket tartalmaz a hatásterületre, továbbá a zajt vagy rezgést kibocsátó létesítményeket tervezésére és megvalósítására. Azon építményeket amelyek a környezetbe zajt vagy rezgést kibocsátanak ki, úgy kell tervezni és megvalósítani, hogy a védendő területen, épületben és helyiségben a zaj- vagy rezgésterhelés feleljen meg a zaj- és rezgésterhelési követelményeknek. A védendő területeket (településrendezési terv szerint kijelölt lakó-, üdülő-, vegyes terület, különleges területek közül az oktatási létesítmények területei, az egészségügyi területek és temetők területei,

93 Használati biztonság, zaj-és rezgésvédelem - folytatás  közkertek, közparkok, gazdasági területnek az a része, amelyen zajtól védendő épület helyezkedik el) pedig úgy kell kijelölni, hogy az együttes miniszteri rendelet szerinti zajterhelési határértékek teljesüljenek. A védendő épületet, helyiséget úgy kell megtervezni és megépíteni, hogy a belső téri zajterhelési határértékek a használatbavétel időpontjára teljesüljenek. A kormányrendelet meghatározza az üzemi vagy szabadidős zajforrásra vonatkozó szabályok, rendelkezik az Építési zaj- és rezgésforrás működtetésével, a Közlekedési vonalas létesítmény létesítésével és üzemeltetésével kapcsolatos előírások, meghatározza a csendes övezet és a zajvédelmi szempontból fokozottan védett és a fokozottan zajos területet. a fokozottan zajos területre vonatkozó építési és terület-felhasználási általános előírásokat tartalmaz és meghatározza a zaj- és rezgésbírság mértékét.

94 Használati biztonság, zaj-és rezgésvédelem - folytatás  A zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról szóló 27/2008.(XII.3.) KvVM-EüM együttes rendelet megállapítja, hogy a zajtól védendő területeken meghatározott zajterhelési határértékeknek hogyan kell teljesülniük. Így az épületek (épületrészek) külső környezeti zajtól védendő azon homlokzata előtt, melyen legfeljebb 45 dB beltéri zajterhelési határértékű helyiség nyílászárója van, az egyes épületszintek padlószintje felett 1,5 m magasságban a nyílászárótól általában 2 m-re. Abban az esetben ha a nyílászáró és a zajforrás távolsága 6 m-nél kisebb, akkor e távolság zajforrástól számított 2/3 részén, de a nyílászáró előtt legalább 1 m-re, ha a nyílászáró környezetében 4 m-en belül hangvisszaverő felület van, akkor a nyílászáró és e felület közötti távolság felezőpontjában, de a nyílászárótól legalább 1 m-re, ha a zajforrás a vizsgált homlokzaton van, akkor a nyílászáró felületén, ha a zajforrás a vizsgált homlokzaton van,

95 Használati biztonság, zaj-és rezgésvédelem - folytatás  akkor a nyílászáró felületén, az üdülőterületeken, az egészségügyi területen a zajtól védendő épületek elhelyezésére szolgáló ingatlanok határán, és a temetők teljes területén.  1. melléklet a 27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM együttes rendelethez  Üzemi és szabadidős létesítményektől származó zaj terhelési határértékei a zajtól védendő területeken  2. melléklet a 27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM együttes rendelethez  Építési kivitelezési tevékenységből származó zaj terhelési határértékei a zajtól védendő területeken  3. melléklet a 27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM együttes rendelethez  A közlekedéstől származó zaj terhelési határértékei a zajtól védendő területeken

96 9.10. Alapfogalmak Az építésügyi igazgatási feladatok ellátása során  az épített környezet alakításáról és védelméről szóló évi LXXVIII. Törvényben,  az OTÉK-ban,  az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló 191/2009. (IX. 15.) Kormányrendeletben,  és az építésügyi hatósági eljárásokról, valamint a telekalakítási és az építészeti-műszaki dokumentációk tartalmáról szóló 37/2007. (XII. 13.) ÖTM rendeletben  meghatározott alapfogalmakat,fogalom-meghatározásokat, értelmező rendelkezéseket kell alkalmazni.

97 Köszönöm a figyelmet!


Letölteni ppt "ÉPÍTÉSI VIZSGA FELKÉSZÍTŐ. Előadó: Deutsch Mária főosztályvezető PMKH Építésügyi Főosztály Tel.: 06-1-485-6937"

Hasonló előadás


Google Hirdetések