Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

RENDSZERES GYERMEKVÉDELMI KEDVEZMÉNY 2010. JÚNIUS 14-24. SZAKMAI ÉRTEKEZLET SOROZAT dr. Tóth Polina.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "RENDSZERES GYERMEKVÉDELMI KEDVEZMÉNY 2010. JÚNIUS 14-24. SZAKMAI ÉRTEKEZLET SOROZAT dr. Tóth Polina."— Előadás másolata:

1 RENDSZERES GYERMEKVÉDELMI KEDVEZMÉNY JÚNIUS SZAKMAI ÉRTEKEZLET SOROZAT dr. Tóth Polina

2 A jogosultság célja Igazolni, hogy a gyermek szociális helyzete alapján jogosult:  a Gyvt § (5) a) és b) pontjában meghatározott gyermekétkeztetés normatív kedvezményének,  a 20/A. §-ban meghatározott pénzbeli támogatásnak,  a külön jogszabályban meghatározott egyéb kedvezményeknek az igénybevételére.

3 A rgyvk feltételei  az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a 140%-át, ( Ft) a) ha a gyermeket egyedülálló szülő, illetve más törvényes képviselő gondozza, vagy b) ha a gyermek tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos, vagy c) ha a nagykorúvá vált gyermek megfelel a 20. § (3) vagy (4) bekezdésében foglalt feltételeknek;  az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 130%-át az a) pont alá nem tartozó esetben, ( Ft) Ha a gyermeket gondozó családban az egy főre jutó havi jövedelem összege nem haladja meg feltéve, hogy a vagyoni helyzet vizsgálata során az egy főre jutó vagyon értéke nem haladja meg külön-külön vagy együttesen a (7) bekezdésben meghatározott értéket.

4 Egy főre jutó jövedelem  A Gyvt. 19. § (3) Az egy főre jutó jövedelem megállapításánál a 131. § (2) bekezdését kell alkalmazni. Ettől eltérni akkor lehet, ha a jövedelmi viszonyokban igazolható ok miatt tartós romlás vélelmezhető.  131. § (2) A jövedelemszámításnál irányadó időszak - ha a törvény másképpen nem rendelkezik - az Szt. 10. §-ának (2)-(5) bekezdése szerint kerül megállapításra.  5. § r. jövedelem: a Szt. 4. §-a (1) bekezdésének a) pontjában meghatározottak

5 Kérdések  Alacsony jövedelem – rosszhiszeműség (kt, közüzemi díjak (téli-nyári) – vélelmezés – gyermekjóléti szolgálat)  Vállalkozó jövedelemigazolása, a vállalkozás vagyona (APEH, munkaeszköz) Szt. 4. § (1) a), 10. § (2)  Tartásdíj  Anya nyilatkozata (apa megkeresése, jegyzőkönyvi tájékoztatás az anya részére)  Letiltás (csak a tartásdíj vonható le) Gyer. 65. § (4), Szt. 4. § (1) a)  Felsőoktatásban tanulók szociális támogatása, ösztöndíj (adóalapba beszámít) Szt. 4. § (1), Szja tv. 3. § f

6 1993. évi III. törvény a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról 10. § (2) A jogosultság megállapításakor  a havi rendszerességgel járó - nem vállalkozásból, illetve őstermelői tevékenységből származó - jövedelem esetén a kérelem benyújtását megelőző hónap jövedelmét,  a nem havi rendszerességgel szerzett, illetve vállalkozásból származó jövedelem esetén a kérelem benyújtásának hónapját közvetlenül megelőző tizenkét hónap alatt szerzett jövedelem egyhavi átlagát kell figyelembe venni, azzal, hogy a b) pont szerinti számításnál azon hónapoknál, amelyek adóbevallással már lezárt időszakra esnek, a jövedelmet a bevallott éves jövedelemnek e hónapokkal arányos összegében kell beszámítani.

7 1993. évi III. törvény a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról 10. § (3) Ha a vállalkozási tevékenység megkezdésétől eltelt időtartam nem éri el a 12 hónapot, akkor az egyhavi átlagos jövedelmet a vállalkozási tevékenység időtartama alapján kell kiszámítani. (4) A jövedelemszámításnál figyelmen kívül kell hagyni  a kérelem benyújtását megelőzően megszűnt havi rendszeres jövedelmet,  a vállalkozásból származó jövedelmet, feltéve, hogy a vállalkozási tevékenység megszűnt,  a közmunkából, közhasznú munkából vagy közcélú munkából származó havi jövedelemnek az öregségi nyugdíj legkisebb összegét meghaladó részét.

8 1993. évi III. törvény a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról 4. § Jövedelem: az elismert költségekkel és a befizetési kötelezettséggel csökkentett:  az Szja. szerinti, belföldről vagy külföldről származó – megszerzett – vagyoni érték, ideértve a jövedelemként figyelembe nem vett bevételt és az adómentes jövedelmet is  az a bevétel, ami után az eva-ról, ill. az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról szóló tv. szerint adót, ill. hozzájárulást kell fizetni

9 1993. évi III. törvény a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról Elismert költség a Szja-ról szóló tv-ben elismert költség, és a fizetett tartásdíj. Befizetési kötelezettség a szja; eva; egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás, egészségbiztosítási hozzájárulás és járulék, egészségügyi szolgáltatási járulék, nyugdíjjárulék, nyugdíjbiztosítási járulék, magán-nyugdíjpénztári tagdíj és munkavállalói járulék Nem minősül jövedelemnek:  temetési segély, alkalmanként adott átmeneti segély, lakásfenntartási támogatás, adósságcsökkentési támogatás  rendkívüli gyermekvédelmi támogatás, Gyvt. 20/A. §-a szerinti pénzbeli támogatás, 20/B. §-ának (4)-(5) szerinti pótlék, nevelőszülők nevelési díja és külön ellátmány

10 1993. évi III. törvény a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról Nem minősül jövedelemnek továbbá:  anyasági támogatás  13. havi nyugdíj, szépkorúak jubileumi juttatása  személyes gondoskodásért fizetendő személyi térítési díj kivételével, a súlyos mozgáskorlátozottak pénzbeli közlekedési kedvezményei, vakok személyi járadéka, fogyatékossági támogatás  fogadó szervezet által az önkéntesnek külön tv. alapján biztosított juttatás  alkalmi munkavállalói könyvvel történő foglalkoztatásnak, ill. az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló tv. alapján történő munkavégzésnek a havi ellenértéke, ami a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló külön jogszabály szerinti minimálbérének 50%-át nem haladja meg  házi segítségnyújtás keretében társadalmi gondozásért kapott tiszteletdíj  energiafelhasználáshoz nyújtott támogatás

11 Kérdések  Alkalmi munka (nyilatkozat + kt), munkanélküli regisztráció (nyilatkozat + kt)  Családi-baráti segítség (fenntartási ktg + kt), nagyszülő jövedelme  Szívességi lakáshasználó (illetékesség, tulajdonos idézése, nyilatkoztatása, jóhiszeműségről való tájékoztatás) Gyvt. 18/A. § (1)-(2) 18/A. § (1) A pénzbeli és természetbeni ellátás iránti kérelmet az a 18. § (1) vagy (3) bekezdése szerinti szerv bírálja el, amelynek illetékességi területén a kérelmező lakcíme van. Ha a kérelmezőnek több lakcíme van, az illetékességet az a lakóhely vagy tartózkodási hely alapozza meg, ahol életvitelszerűen lakik. (2) A lakcím megállapítása szempontjából a személyiadat- és lakcímnyilvántartás adatai irányadóak.

12 Közös háztartásban élő közeli hozzátartozók köre  a szülő, a szülő házastársa vagy élettársa,  a 20 évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező gyermek,  a 23 évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező, a nappali oktatás munkarendje szerint tanulmányokat folytató gyermek,  a 25 évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező, felsőoktatási intézmény nappali tagozatán tanulmányokat folytató gyermek,  korhatárra való tekintet nélkül a tartósan beteg, illetőleg a fogyatékos gyermek,  a Csjt. alapján a szülő vagy házastársa által eltartott rokon. A vagyoni helyzet vizsgálata kiterjed a közös háztartásban élő közeli hozzátartozók vagyonára.

13 Közös háztartásban élő közeli hozzátartozók köre Gyer. 66. § (1) A Gyvt. 19. §-a (4) bekezdésének alkalmazásánál figyelembe kell venni a támogatást kérő szülővel közös háztartásában élő valamennyi vér szerinti és örökbe fogadott gyermeket, valamint a házastárs gyermekeit (2) A támogatást kérővel közös háztartásban élő gyermekként kell figyelembe venni azt a gyermeket is, aki  átmenetileg tartózkodik a háztartáson kívül, így különösen diákotthonban, kollégiumban, kórházban, hetes otthonban,  30 napot meg nem haladóan átmeneti gondozásban részesül. Szt. 4. § (1) f) háztartás: az egy lakásban együtt lakó, ott bejelentett lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező személyek közössége

14 Vagyon Vagyon alatt azt a hasznosítható ingatlant, járművet, továbbá vagyoni értékű jogot kell érteni, amelynek egy főre jutó értéke a gyermeket gondozó családban  külön-külön számítva az öregségi nyugdíj legkisebb összegének húszszorosát ( Ft), vagy  együtt számítva az öregségi nyugdíj legkisebb összegének hetvenszeresét ( Ft) meghaladja. Nem minősül vagyonnak  az az ingatlan, amelyben a szülő vagy a tartásra köteles más törvényes képviselő életvitelszerűen lakik,  az a vagyoni értékű jog, amely az általuk lakott ingatlanon áll fenn,  a mozgáskorlátozottságra vagy tartós betegségre tekintettel fenntartott gépjármű.

15 Jogosultság Gyvt. 20. § (1) A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság megállapítását a szülő vagy más törvényes képviselő, illetve a nagykorú jogosult a lakcíme szerint illetékes települési önkormányzat polgármesteri hivatalánál terjeszti elő. (2) A feltételek fennállása esetén a települési önkormányzat jegyzője 1 év időtartamra megállapítja a gyermek rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságát. (3) Az egyéb jogosultsági feltételek fennállása esetén nagykorúvá válása után is jogosult a gyermek a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre, ha  nappali oktatás munkarendje szerint tanulmányokat folytat és 23. életévét még nem töltötte be, vagy  felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán tanul és a 25. életévét még nem töltötte be.

16 Eljárási szabályok  Gyvt § (2) Ha jogszabály a gyermek személyi ügyeiben a törvényes képviselő eljárását vagy nyilatkozatát írja elő, a szülői felügyeletet együttesen gyakorló mindkét szülőnek személyesen kell eljárnia, illetőleg személyesen kell nyilatkoznia.  Gyvt § (1) Ha az eljáró szerv a kérelmező vagyoni, szociális, egészségügyi, kulturális, lakás- vagy egyéb körülményeinek tisztázására helyszíni szemlét tart, az ügyre vonatkozó lényeges nyilatkozatokat és a megállapításokat jegyzőkönyvben (környezettanulmány) rögzíti.

17 Környezettanulmány Gyer. 9. § (1) A gyámhatóság a Gyvt §-ának (2) bekezdésében meghatározottak alapján részletes környezettanulmányt (helyzetértékelést) készít, illetve ennek készítésére más szervet vagy személyt is felkérhet.  elsősorban a gyermekjóléti szolgálatot, ill. a gyermekvédelmi szakszolgálatot kérheti fel.  Adatszolgáltatás (rosszhiszeműség – Ket. 61. § eljárás akadályozása, Gyvt § (2) igénybevett ellátás esetén):  hozzátartozóinak elérhetőségére vonatkozó adatokat,  gondozásának, nevelésének szempontjából jelentőséggel bíró, a jelenlévő személyek elérhetőségére vonatkozó adatokat,  háziorvosának, védőnőjének, amennyiben óvodai, iskolai nevelésben részesül, a közoktatási intézmény vezetőjének elérhetőségére vonatkozó adatokat,  ügyének szempontjából lényeges megállapításokat, a család körülményeinek értékelését  Körülmények:  szobák száma, konyha felszereltsége, gépesítettsége, mosógép, szórakoztató elektronika, autók, ágyak száma, fürdőszoba (kád, zuhany), stb.

18 Eljárási szabályok  Gyvt § (1) A helyi önkormányzat hatáskörébe tartozó ellátásoknál az igazolás és a nyilatkozat tartalmát, benyújtásának részletes szabályait, az elbírálás részletes szempontjait, a jövedelemszámításnál irányadó időszakot a helyi önkormányzat rendeletben szabályozza.  (3) A pénzbeli és természetbeni ellátás - jogerős megállapítása esetén – a kérelem benyújtásától esedékes.  A Gyer. 14/A. §-át, október 1-től a 173/2009. (VIII. 29.) Korm. rendelet hatályon kívül helyezte, ezért célszerű mellőzni az egyszerűsített határozathozatalt!

19 A kérelemhez csatolni kell A Gyer. 65. § (1) felsorolása  3. sz. melléklet: nyilatkozat a megfelelő igazolásokkal  Gyermek elhelyezése, ideiglenes hatályú elhelyezése, gyámrendelés tárgyában hozott bírósági, ill. gyámhatósági döntés, ill. a 18. § (2) szerinti jegyzőkönyv  Egyedülállóság tényére vonatkozó nyilatkozat Gyvt. 19. § (2) aa  Tartósan beteg, súlyosan fogyatékos gyermek egészségi állapotára vonatkozó igazolás Gyvt. 19. § (2) ab  Oktatási intézmény igazolása a nappali oktatás munkarendje szerint fennálló tanulói v. hallgatói jogviszonyról Gyvt. 20. § (3)  Nagykorú kérelmező házassági anyakönyvének másolata Gyvt. 20. § (4)

20 A nyilatkozat tartalma Gyer. 65. § (5) Ha a jegyző vitatja a nyilatkozat  ingatlanra vonatkozó becsült forgalmi értékét, az ingatlan fekvése szerinti illetékhivatalnál az ingatlan forgalmi értékének megállapítása iránt intézkedik  járműre vonatkozó becsült forgalmi értékét, akkor az értéket a jármű forgalmi adóval csökkentett belföldi fogyasztói árának és használtsága mértékének figyelembevételével állapítja meg.

21 Hasznosíthatóság  Gyer. 65. § (6) A vagyoni helyzet vizsgálata során nem tekinthető hasznosítható ingatlannak különösen a forgalomképtelen, az elidegenítési tilalom alatt álló és – kivéve, ha a haszonélvezeti jog jogosultja a gyermek vagy a vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozó - a haszonélvezeti joggal terhelt ingatlan.  (7) A vagyoni helyzet vizsgálata során a lízingelt dolgon fennálló használati jogot meghatározott időre szóló vagyoni értékű jogként kell figyelembe venni. A meghatározott időre szóló vagyoni értékű jog értékének meghatározására az illetékekről szóló évi XCIII. törvény 72. §-ának (2) bekezdése az irányadó.

22 Haszonélvezet  A jogosult a más személy tulajdonában álló dolgot birtokában tarthatja, használhatja és hasznait szedheti (a tulajdonos e jogokkal csak annyiban élhet, amennyiben a haszonélvező ezekkel nem él).  A tulajdonosban beállott változás a haszonélvezeti jog fennállását nem érinti.  A haszonélvezeti jog legfeljebb a jogosult élete végéig állhat fent.  A haszonélvező viseli a fenntartási ktg.-eket (kivéve: rendkívüli javítások és helyreállítások) a dolog használatával kapcsolatos kötelezettségeket, közterheket.  A haszonélvezeti jog nem ruházható át, de gyakorlása átengedhető. Ellenérték fejében csak akkor engedhető át, ha a tulajdonos a dolog használatára nem tart igényt. Ptk §

23 Használat joga  A jogosult a dolgot a saját, valamit együttélő családtagjai szükségleteit meg nem haladó mértékben használhatja és hasznait szedheti. (a haszonélvezetnél nincs ilyen kitétel)  A használat jogának gyakorlása másnak nem engedhető át. (a haszonélvezet nem ruházható át, de másnak átengedhető a gyakorlása)  Egyebekben a használat jogára a haszonélvezet szabályait kell alkalmazni.

24 1990. évi XCIII. törvény az illetékekről  72. § (1) A vagyoni értékű jogok egy évi értékéül az ezzel terhelt dolog – terhekkel nem csökkentett – forgalmi értékének egyhuszad részét kell tekinteni.  (2) A meghatározott időre szóló vagyoni értékű jog értéke az egyévi érték és a kikötött évek szorzata. A jog így számított értéke azonban nem haladhatja meg az egyévi érték 20-szorosát, ill. természetes személy javára kikötött haszonélvezet, használat joga esetén az egyévi értéknek a (4) bekezdés a) pontjában meghatározott életkor szerinti többszörösét.

25  72. § (3) A bizonytalan időre terjedő vagyoni értékű jog esetében a jog értéke – a (4) bekezdésben foglaltak kivételével – az egy évi érték ötszöröse.  (4) Ha a vagyoni értékű jog valamely személy életének, házasságának vagy özvegységének idejére terjed, annak értékét az illető személy életkorához képest a következő módon kell megállapítani: a) ha a vagyoni értékű jog jogosultja:  25 évesnél fiatalabb, az egyévi érték 10-szerese,  éves, az egyévi érték 8-szorosa,  éves, az egyévi érték 6-szorosa,  65 évnél idősebb, az egyévi érték 4-szerese évi XCIII. törvény az illetékekről

26 Kérdések  Fenntartási költségek nem haladják meg a jövedelem 70%-át – önmagában nem elutasító ok (annak ellenére sem, hogy a kt mást mutat)  Vélelmezett jövedelem (kt + részletes indokolás)  Egyedülállóság (élettárs + kt)  Átmeneti nevelésben lévő gyermek Gyer. 65. § (1) b) 66. § (3), Szt. 4. § (1) 2.  Rezsiköltség számlái (csak vélelmezett jövedelemnél)

27 Vélelmezett jövedelem Gyvt § (4) Ha a helyi önkormányzat vagy annak jegyzője hivatalos tudomása vagy környezettanulmány lefolytatása alapján a kérelmező életkörülményeire tekintettel a 129. § (2) bekezdése szerinti jövedelemnyilatkozatban foglaltakat vitatja, felhívhatja a kérelmezőt az általa lakott lakás, illetve saját és vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozója tulajdonában álló vagyon fenntartási költségeit igazoló dokumentumok benyújtására. Abban az esetben, ha a fenntartási költségek meghaladják a jövedelemnyilatkozatban szereplő jövedelem 70%-át, a valós jövedelem az igazolt fenntartási költségek figyelembevételével kerül megállapításra.

28 Vélelmezett jövedelem  Gyer. 65. § (8) Ha a települési önkormányzat jegyzője a Gyvt §-ának (4) bekezdésében foglalt jogkörében a jövedelmet vélelmezi, a havi egy főre jutó vélelmezett jövedelem nem haladhatja meg a gyermeket gondozó család által lakott lakás és a tulajdonában álló vagyontárgyak egy főre jutó együttes havi fenntartási költségének kétszeresét.  (9) A (8) bekezdés szerinti fenntartási költségnek minősülnek a közüzemi díjak, a lakbér, a közös költség, a telefondíj, a kötelező és önkéntes biztosítás díjai, az adó- és adójellegű befizetések, valamint a hiteltörlesztés és a lízingdíj.

29 Egyedülállóság, tartásdíj  Gyer. 65. § (3) A rendszeres kedvezmény igénylése szempontjából egyedülálló az a személy, aki hajadon, nőtlen, özvegy, elvált, házastársától külön él és nincs élettársa.  (4) Az egy főre jutó havi jövedelem számításánál a közös háztartásban élő közeli hozzátartozók tényleges nettó összjövedelmét csökkenteni kell a támogatást kérő és házastársa, élettársa által, bírósági határozat alapján eltartott rokon részére teljesített tartásdíj összegével.

30 A hatóság hivatalból: Gyer. 65/A. § Ha a kérelmező kérelmében nem igazolja  a nyugdíjat, gyed-et, gyes-t, gyet-et, csp-t, tartásdíjat, munkanélküli segélyt, ami valamely hatóság vagy bíróság jogszabállyal rendszeresített nyilvántartásában megtalálható, akkor a jegyző az adatok beszerzése érdekében megkeresi a nyilvántartást vezető hatóságot vagy bíróságot,  a nappali oktatás munkarendje szerinti tanulói vagy hallgatói igazolást, a jegyző az adat beszerzése érdekében megkeresi a tanulói és hallgatói nyilvántartást vezető szervet,  a házassági anyakönyvi kivonatot, a jegyző az adat beszerzése érdekében megkeresi az anyakönyvvezetőt.

31 Gyámolt Gyer. 66. § (3) A családba fogadott vagy harmadik személynél elhelyezett gyámság alatt álló gyermek a jövedelemszámítás szempontjából nem tekinthető a támogatást kérővel közös háztartásban élő közeli hozzátartozónak. A reá nézve igényelt támogatás megállapításánál a gyermek megélhetését szolgáló juttatásokat kell figyelembe venni

32 Rendelkező részben  Gyvt § (5) Az ellátásban részesülő az ellátásra való jogosultság feltételeit érintő lényeges tények, körülmények megváltozásáról 15 napon belül értesíti az eljáró szervet.  133. § (1) Az e törvényben meghatározott feltételek hiányában vagy az e törvény rendelkezéseinek megsértésével nyújtott ellátást meg kell szüntetni.  (2) Az ellátást jogosultatlanul és rosszhiszeműen igénybe vevőt kötelezni kell a pénzbeli ellátás visszafizetésére, természetbeni ellátás esetén a pénzegyenérték megfizetésére, személyes gondoskodást nyújtó ellátás esetén az intézményi térítési díj összegének megfizetésére.

33 Rendelkező részben  Gyvt § (3) A folyamatosan nyújtott ellátás megtérítését legfeljebb egy évre visszamenőlegesen lehet elrendelni.  (4) Az ellátás megtérítését az eljáró szerv az igénybevétel jogosulatlanságáról való tudomásszerzéstől számított 3 hónapon belül rendelheti el. Nem lehet a megtérítést elrendelni, ha az igénybevételtől, ill. az ellátás megszűnésétől egy év már eltelt (jogvesztő határidő).

34 Kezdő időpont – megszüntetés  Gyer. 66/A. § (1) A rendszeres kedvezményre való jogosultság kezdő időpontja a kérelem benyújtásának napja.  (2) A rendszeres kedvezményre való jogosultság ismételt megállapításához a szülőnek vagy más törvényes képviselőnek, ill. a nagykorú jogosultnak új kérelmet kell előterjesztenie.  (4) A rendszeres kedvezményre való jogosultság bármely okból történő megszüntetése esetén a jogosultság a megszüntető határozat meghozatalát követő második hónap első napján szűnik meg.  Ha az 1 év letelt, a megszűnés tényéről a gyámhatóságnak nem kell határozatot hoznia!

35 Készítette: dr. Tóth Polina


Letölteni ppt "RENDSZERES GYERMEKVÉDELMI KEDVEZMÉNY 2010. JÚNIUS 14-24. SZAKMAI ÉRTEKEZLET SOROZAT dr. Tóth Polina."

Hasonló előadás


Google Hirdetések