Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A rendszeres szociális segély családi alapúvá válásának problémái.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A rendszeres szociális segély családi alapúvá válásának problémái."— Előadás másolata:

1 A rendszeres szociális segély családi alapúvá válásának problémái

2 2006. Július 1-től a rendszeres szociális segély családi segéllyé alakul át a segély az egész családnak nyújtott támogatás összegének meghatározásakor a házastársat (élettársat) és a gyermekeket is figyelembe kell venni egy család- egy segély Főbb elemei: fogyasztási egység bevezetése: minden családtaghoz rendelődik egy arányszám mind a jogosultság, mind a segély összege egy fogyasztási egységre - és nem az egy főre - jutó jövedelem alapján számítódik a segély nem fix összegű, hanem a jogosultági jövedelemhatárig ( a nyugdíjminimum 90%-a) egészíti ki a család jövedelmét

3 Az új típusú rendszeres szociális segély jogosultsági feltételeiről szóló szabályozás Április 1 napjától lépett hatályba, azzal, hogy az új feltételű segély csak Július 1-től állapítható meg és folyósítható (2005. Évi CLXX. tv. 56.§ (1) bek.) Felülvizsgálat: akinek Március 31.-én hatályos rendelkezések szerint segélyt folyósítanak 2006 június 30.-ig felül kell vizsgálni azzal, hogy addig - a jogosultsági feltételek felhasználása esetén - a régi feltétel szerint kell tovább folyósítani (2005.évi CLXX.tv. 56.§ (2) bek. a.) pont) akinek Április 1-én az önkormányzat által szervezett foglalkoztatás (közhasznú, közmunka, közcélú munka) miatt szünetel a segély folyósítása azt a segély visszaállítását megelőzően kell felülvizsgálni Új megállapítás: április 1- június 30-ig nyújt be kérelmet jogosultsága esetén már a határozatban rendelkezni kell az új feltételű segélyre való jogosultságról és annak összegéről is. (2005.évi CLXX.tv. 56.§ (3) bek.)

4 A családi segély megállapításának, felülvizsgálatának dilemmái 1. A fogyasztási egység számításával kapcsolatos értelmezési problémák 2. Ki legyen a segélyezett? 3. Mi a teendő a családtagok megegyezésének hiányában? 4. Mi a követendő eljárás ha a rendszeres szociális segély kérelmet a nagykorú hozzátartozó/k nem írja/írják alá? 5. Lakóhely - tartózkodási hely mint az illetékesség problémái 6. Házastársak (élettársak) lakcímének azonossága illetve különbözősége

5 Fogyasztási egység számításával kapcsolatos értelmezési problémák A fogyasztási egységet az az új típusú rendszeres szociális segély megállapításakor kell alkalmazni Az új típusú segélyt Július 1 napjától kell megállapítani n.) Fogyasztási egységek: (Szt. 4§ (1) bek. n.) pontja) na.) Első nagykorú családtag arányszáma: 1, 0 (ő a kérelmező) azzal, hogy a gyermekét egyedül nevelő szülő arányszáma: 0,2-vel növekszik; nb.) házas- vagy élettárs arányszáma: 0,9; nc.) első és második gyermek arányszáma gyermekenként 0,8; nd.) minden további gyermek arányszáma gyermekenként 0,7; ne.) a fogyatékos gyermek arányszáma 1,0 azzal, hogy az na.-nb. /tehát ha a kérelmező vagy annak házas- illetve élettársa/ alpontok szerinti arányszáma további 0,2-vel növekszik, ha a személy fogyatékossági támogatásban részesül.

6 Példák a fogyasztási egység számolására 1.) Amennyiben a család több gyermeket nevel, akkor miként alakulnak az egyes gyermekekhez rendelt arányszámok? Példák a számolásra: a.) egy fogyatékos és egy egészséges gyermek: 1+0,8; b.) egy fogyatékos és két egészséges gyermek: 1+0,8+0,8 /tehát mindig az egészséges gyermeket kell az nc.), illetve nd.) alpontok szerint/ az első, második és minden további gyermekként figyelembe venni; c.) egy fogyatékos és három egészséges gyermek: 1+0,8+0,8+0,7 d.) kettő fogyatékos és kettő egészséges gyermek: 1+1+0,8+0,8

7 2.) Példa olyan családra, ahol a szülő egyedül neveli négy gyermekét, közülük egy fogyatékos, három egészséges és maga a szülő is fogyatékossági támogatásban részesül: szülő arányszáma: 1 (mert ő a kérelmező) + 0,2 (mert egyedül neveli gyermekét) + 0,2 (mert maga is fogyatékossági támogatásban részesül) 1+0,2+0,2= 1,4; gyermekek: 1+0,8+0,8+0,7= 3,3 1,4 + 3,3 = 4,7 a család fogyasztási egységeinek arányszáma

8 3.) Példa olyan családra, ahol a kérelmező házastársa részesül fogyatékossági támogatásban, és két gyermeket nevelnek, közülük egyik tartósan beteg, emelt összegű családi pótlékban részesül Kérelmező szülő: 1,0; Házastárs: 0,9 + 0,2 (mert fogyatékossági támogatásban részesül) = 1,1; Tartósan beteg gyermek: 1,0 (Szt. 4.§ (1) bek. d.) pont dc.) alpontja korhatárra tekintet nélkül, a tartósan beteg illetve a testi, érzékszervi stb. vagy más fogyatékos gyermek (a továbbiakban: fogyatékos gyermek); Egészséges gyermek: 0,8 Összesen: 3,9

9 Ki legyen a segélyezett ? Házastársak (élettársak) mindegyike nem foglalkoztatottként részesül rendszeres szociális segélyben Egyik vagy mindkét szülő és a 20 évnél fiatalabb gyermek is nem foglalkoztatottként kapja a rendszeres szociális segélyt Házastársak (élettársak) mindegyike nem foglalkoztatott, az egyik segélyben részesül, a másik közcélú munkát végez Házastársak ( élettársak) mindegyike kapja a rendszeres szociális segélyt, egyik nem foglalkoztatott, a másik egészségkárosodott, Egyik vagy mindkét szülő és a 20 évnél fiatalabb gyermek is egészségkárosodottként kapja a rendszeres szociális segélyt

10 Megoldási javaslatok Tájékoztatás a rendszeres szociális segély feltételeinek megváltozásáról az új típusú „családi segély” lényegéről (szóban, írásban stb.) Ha egy családban több személy részére is rendszeres szociális segélyt folyósítanak (ideértve a Szt. 37/C.§ szerinti szüneteltetést is) NYILATKOZNIUK kell, hogy melyikük kéri a segély megállapítását (célszerű figyelembe venni, hogy ki az egészségkárosodott a közgyógy miatt) A segélyről lemondó nem foglalkoztatott figyelmét célszerű felhívni az önkéntes együttműködés teljesítésére

11 A 20 évnél fiatalabb segélyben részesülő gyermek vonatkozásában több kérdés merül fel: Egyszemélyes háztartást alkotnak, vagy családba tartozónak kell- e őket tekinteni? (ha a szülő is segélyezett) Szt. 4.§ (1) bek. d.) pontja szerint közeli hozzátartozó a 20 évnél fiatalabb önálló keresettel nem rendelkező gyermek A rendszeres szociális segély kereset? (nem) őt is nyilatkoztatni kell? (igen) Célszerű, ha ő mond le (0,8-cal bejön, fogyasztási egység számítása visszafelé nem működik Amennyiben lemond, célszerű felhívni figyelmüket, hogy a 20. életévének betöltése után - egyéb feltételek fennállása esetén - saját jogán kérelmezheti az ellátás megállapítását (önkéntes együttműködés)

12 A nyilatkoztatás során problémát jelent, hogy mit kell tennünk abban az esetben, ha a segélyre jogosult közeli hozzátartozója (házastársa/élettársa vagy 20 évnél fiatalabb gyermeke) az önkormányzat által szervezett foglalkoztatásban vesz részt A Kr.58.§ (4) bek. alapján a felülvizsgálat során nyilatkoztatni kell azokat is akiknek az Szt. 37/C.§-a szerint szünetel az ellátásuk (pl.: közcélú munka miatt) Ha a 20. évnél fiatalabb gyermek segélye szünetel pl.: közcélú munkavégzés miatt: nem kell nyilatkoztatni, önálló keresete van nem tartozik a család fogalmába (Szt. 4.§ (1) bek. d.)/db. pontja alapján

13 Házastárs (élettárs) egyike segélyezett a másik közcélú közcélú munkát végez: - nyilatkoztatni mindkettőt (formális lesz) - melyik mondhat le? (közcélú munkaviszony időtartam … szünetel a segély a másik esetleg kaphat valamennyit … kikerülhet a rendszerből …. segély benyújtásakor indokolt.) - a házastárs (élettárs) közcélú munkából származó jövedelmét figyelembe kell-e venni a jogosultság vagy a segély összegének megállapításakor ? (igen)

14 Mi a teendő ha a családtagok nem tudnak megegyezni abban, hogy ki kapja a segélyt ? (A Kr.58.§ (4) bek. alapján erről nyilatkozniuk KELL) Két formája lehet: megtagadja a nyilatkozattételt (hiányzik az akarat) nem tudnak megállapodni (megvan az akarat, de nincs kompromisszum) Jogszabályi háttér: az Szt.5.§-a rendelkezik arról, hogy a szociális ellátásra jogosultság, a jogosultat érinti jog és kötelezettség megállapítására (a továbbiakban: szociális igazgatási eljárásra) a KET. rendelkezéseit kell alkalmazni) KET. 51.§ (1) bek. szerint az ügyfélnek joga van ahhoz, hogy eljárás során írásban van szóban nyilatkozatot tegyen, vagy a nyilatkozattételt megtagadja. Ha az ügyfél a hatóság felhívására nem nyilatkozik, a hatóság a rendelkezésére álló adatok alapján dönt vagy az eljárást végzéssel megszünteti. Erre az érintetteket az eljárás során figyelmeztetni kell. Határidő tűzéssel felszólítjuk őket a nyilatkozat pótlására és ha nem tesz eleget az új feltételű segélyt egyiküknek sem tudjuk megállapítani.

15 Mi a követendő eljárás, ha a segélykérelmet a nagykorú hozzátartozó/k nem írja/írják alá ? 1.) Felszólítjuk hiánypótlásra, határidő tűzéssel (ha eleget tesz nincs probléma) 2.) Felhívás ellenére sem írja alá a kérelmet ? Milyen okai lehetnek ennek? Nem írja alá, nem is nyilatkozik Nem ért vele egyet (mert nem a valós adatok szerepelnek a kérelemben) Azonos a lakcímük és életvitelszerűen is együtt élnek, de konfliktus van közöttük

16 Mi a megoldás ? Vizsgálhatom az okokat ? (a Kr. az rszs-nél nem ad erre felhatalmazást, mint pl. az időskorúak járadékánál) Nyilatkozattétel hiányának tekintem és a KET. szerint járok el ? (segélyt vagy eljárást megszüntetem) NEM Célszerű rákérdezni az aláírás hiányának ezt rögzíthetem, de ha annak elmaradása a jogosultnak nem róható fel - és a segély megállapításának feltételei adottak - szerintünk a kérelem nem utasítható el.

17 Lakóhely - tartózkodási hely mint az illetékesség problematikája A Szt. 32.§ (1) bek. a kérelem benyújtásának helyét határozza meg, ez a lakóhely szerint illetékes önkormányzat (Polgármesteri Hivatal, vagy önkormányzati rendeletben meghatározott önkormányzati szerv), illetve szociális eljárás tekintetében a KET.-re hivatkozik vissza. A 63/2006.(III.20.) Kr. 2.§-a rendelkezik arról, hogy a kérelem elbírálására az a lakó- vagy tartózkodási hely szerinti önkormányzat köteles, ahol a kérelmező életvitelszerűen lakik.

18 Lehetőségek: lakóhelyén nyújt be kérelmet és ott is él nem a lakóhelyén hanem a tartózkodási helyén nyújtja be kérelmét és életvitelszerűen a tartózkodási helyén is él (célszerű értesíteni az ellátás megállapításáról a lakóhely szerinti önkormányzatot a kettős ellátás elkerülése érdekében) tartózkodási helyén nyújtja be kérelmét, de életvitelszerűen nem ott él (áttenni a lakóhely szerinti önkormányzatnak? És ha ott sem él? Nyilatkoztatni, hogy tartózkodik életvitelszerűen …. Illetékességi vita esetén, Közigazgatási Hivatal) azon a településen nyújtja be kérelmét, ahol életvitelszerűen él, de ott sem lakó- sem tartózkodási hellyel nem rendelkezik (felhívni figyelmét, hogy létesítsen tartózkodási helyet) ha a kérelmezőnek nincs lakcíme még településszintű sem (legalább lakóhelye létesítsen pl.: hajléktalanok, vagy településszinten ott ahol életvitelszerűen él)

19 Házastársak (élettársak) lakcímének azonossága illetve különbözősége Szt. 4.§ (1) bek. c.) pont család: egy lakásban vagy személyes gondoskodást nyújtó bentlakásos szociális gyermekvédelmi intézményben együtt élő, ott bejelentett lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező közeli hozzátartozók közössége.

20 Házastársak esetén: lakóhelyük azonos, együtt élnek (házastársak) egyikük lakóhelye, másikuk tartózkodási helye ugyanaz a lakás ahol együtt élnek (házastársaknak kell tekinteni) házastársak tudomásunk szerint együtt élnek, de lakcímük különböző, vagy egyikük ugyanazon településen más lakcímet/tartózkodási helyet létesít, hogy a segélyt megkapja (különélőnek kell tekinteni) házastársak lakcímük/tartózkodási helyük azonos, ott is élnek, de van bírói ítélet a válásról (nyilatkoztatni + ítélet) Élettársak esetén: életvitelszerűen együtt élnek, így is nyilatkoznak, de lakcímük különböző (nem élettárs) lakcímük azonos, de úgy nyilatkoznak, hogy nem élnek élettársi közösségben (nem élettárs)

21 Példák a „családi segély” számolására 1.) Az egy gyermekes családban mindkét szülő rendszeres szociális segélyben részesül. A férj „lemond” a segélyről Július 1-től a feleség javára Fogyasztási egységCsalád jövedelme 1.) feleség ) férj0,9---- egy gyermek0, ,-Ft (családi pótlék) arányszámok összege:2,7összesen:11.000,-Ft Nyugdíjminimum 90 %-a:23.220,-Ft Családi jövedelemhatár:23.220,-Ft x 2,7 = ,-Ft Rendszeres szociális segély összege: = ,-Ft

22 A segély munka melletti továbbfolyósítása Az alkalmi munkavállalás időtartama alatt a segélyt változatlan összegben kell folyósítani (37/E.§ (3) bek. szabályozta korábban, hogy csökkenteni kell a segély összegét, ez módosult Július 1- től, már nincs benne) Munkaerőpiacon történő elhelyezkedéskor a rendszeres szociális segély összegét, részösszegben kell továbbfolyósítani: - első 3 hónapban: 50 %, - további 3 hónap alatt: 25 % (de legalább 1.000,-Ft Szt. 37/E.§ (6) bek.) Továbbfolyósításkor: - ez ellátást felülvizsgálni nem kell, - együttműködésben nem kell részt venni, - a keresőtevékenység folyamatos fennállását havonta igazolni (munkáltatói irattal, vagy nyilatkozattal) Továbbfolyósításra, annak megszűnését követő 6 hónapon belül ismételten nem kerülhet sor

23 Rendszeres szociális segélyezettek együttműködése Szeptembertől nem az önkormányzattal, hanem az együttműködésre kijelölt szervvel kell a segélyezettnek együttműködnie: nyilvántartásba vétel írásban rögzített egyéni beilleszkedési program tartalmazza a segélyezett vállalását a beilleszkedési program végrehajtásának figyelemmel kísérése (legalább 3 havonta személyes találkozás évente értékelés, esetleg korrekció és a jegyző tájékoztatása megelőző együttműködésnél nem kell beilleszkedési programot készíteni (csak a nyilvántartásba vétel és a munkalehetőség elfogadása)

24 Beilleszkedést segítő programok típusai kapcsolattartás képességfejlesztő és életmódformáló foglalkozások képzésben, oktatásban való részvétel munkavégzésre történő felkészítés közfoglalkoztatási forma valamelyikében való részvétel munkaügyi központtal való együttműködés - ha a beilleszkedés program erre irányul, akkor a munkaügyi központ szakemberét is be kell vonni (közös döntés!) az új belépőkre alkalmazni kell (a többi a felülvizsgálat során kerül át) akiknek már szeptember 1. előtt is folyósították, határozatban kell majd rendelkezni, hogy mikortól vonatkozik rájuk, de legkésőbb Június 30-ig.

25 Együttműködési kötelezettség megszegése esetén A segély összegének csökkentése (maximum 6 hónapig 75 %) a segély megszüntetése: - ha 2 éven belül ismétlődik - súlyos esetben: - munkalehetőség el nem fogadása - rendkívüli felmondás - önkormányzati rendeletben meghatározott eset

26 KÖSZÖNÖM FIGYELMÜKET !


Letölteni ppt "A rendszeres szociális segély családi alapúvá válásának problémái."

Hasonló előadás


Google Hirdetések