Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Tolnai Utcai Általános Iskola Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Tolnai Utcai Általános Iskola Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc."— Előadás másolata:

1 Tolnai Utcai Általános Iskola Az es forradalom és szabadságharc

2 A Pesti forradalom március. 15-én a Márciusi ifjak a bécsi forradalom hírén felbuzdulva Pilvax kávéházból az egyetemekre mentek, ahol csatlakozott hozzájuk az ifjúság. Ezután a Landerer nyomdában a cenzor engedélye nélkül kinyomtatták a 12 pontot és a nemzeti dalt. Délután 3 órakor a Nemzeti Múzeumnál a több ezres tömeg előtt elszavalták a 12 pontot és a Nemzeti Dalt Majd a városháza felé mentek ahol a helytartótanáccsal is aláíratták. Ezután a Budai várban kiszabadították a politikai státusz foglyokat és Táncsicsot. Este a Nemzeti Színházba a Bánk Bánt adták elő amely jól mutatta a haza iránti szeretetet.

3 Az udvar első támadása A Habsburg udvar nem hagyta hogy Magyarország ilyen könnyen önállósodjon ezért felhergelte ellene a nemzetiségeket. Legjobban a horvátok álltak ellen és az udvar támogatásával Jellasics horvát bán támadást indított Magyarország ellen. Az első nagyobb küzdelemre Pákozdon került sor ahol Jellasics ellen Móga János vette fel a harcot. Ez a csata magyar győzelemmel zárult

4 Az udvar második támadása Jellasics miután vereséget szenvedett kiszökött az országból. Az őt üldöző magyar csapatok tétovasága miatt későn támadtak és vereséget szenvedtek Schwechatnál vereséget szenvedtek. Magyarországon a kormány lemondott létrejött az OHB. Ferenc József lett az uralkodó aki céljául Magyarország a Habsburg birodalom egy tartományává akarta tenni. Ekkor Magyarországra össztűz zúdult, minden irányból támadások érték: Nyugat felől Windisgätz, Dél felől Szerb csapatok és Erdély felől pedig Puchner közeledett. Erdély védelmét egy kiváló stratéga Bem József kapta aki a lengyel és a bécsi forradalomban is nagy szerepet vállalt. Hónapok alatt felszabadította Erdély nagy részét. Jellasics miután vereséget szenvedett kiszökött az országból. Az őt üldöző magyar csapatok tétovasága miatt későn támadtak és vereséget szenvedtek Schwechatnál vereséget szenvedtek. Magyarországon a kormány lemondott létrejött az OHB. Ferenc József lett az uralkodó aki céljául Magyarország a Habsburg birodalom egy tartományává akarta tenni. Ekkor Magyarországra össztűz zúdult, minden irányból támadások érték: Nyugat felől Windisgätz, Dél felől Szerb csapatok és Erdély felől pedig Puchner közeledett. Erdély védelmét egy kiváló stratéga Bem József kapta aki a lengyel és a bécsi forradalomban is nagy szerepet vállalt. Hónapok alatt felszabadította Erdély nagy részét.

5 Windisgrätz Pest felé támadt, mivel Görgey a magyar csapatok vezére látta hogy a még nem készültek fel egy ekkora összecsapásra feladta a fővárost és északnak ment hogy kiképezze a seregeit. Ezután pár hónappal az osztrák csapatok kivonultak a fővárosból és Kápolnánál egy kiképzésre váró magyar csapattal harcoltak és megnyerték a csatát. Erre a győzelemre Ferenc József azt hitte hogy a magyar csapatok egésze volt és kiadta az olmützi alkotmányt..

6 Az Tavaszi hadjáratok Tavaszra a magyar csapatok kellően ki lettek képezve és elég fegyverük volt ahhoz hogy egy nagyobb ellentámadásba lendüljenek. Damjanich tábornok Szolnokot foglalta vissza, Klapka György pedig gyűrűbe fogta a Gödöllői csapatokat de nem sikerült teljesen szétverni őket. A magyarok Hatvannál, Tápióbicskénél majd április 6-án Isaszegnél arattak súlyos vereséget az ellenségen. A győzelem hírére a magyar kormány Debrecenben, április 14-én kiadta a Függetlenségi nyilatkozatot. Buda várát Hentzi tartotta és pestet folyamatos ágyútűz alatt tartotta. Végül a magyaroknak sikerült rést ütni a falon és május 21-én visszafoglalták a fővárost. Tavaszra a magyar csapatok kellően ki lettek képezve és elég fegyverük volt ahhoz hogy egy nagyobb ellentámadásba lendüljenek. Damjanich tábornok Szolnokot foglalta vissza, Klapka György pedig gyűrűbe fogta a Gödöllői csapatokat de nem sikerült teljesen szétverni őket. A magyarok Hatvannál, Tápióbicskénél majd április 6-án Isaszegnél arattak súlyos vereséget az ellenségen. A győzelem hírére a magyar kormány Debrecenben, április 14-én kiadta a Függetlenségi nyilatkozatot. Buda várát Hentzi tartotta és pestet folyamatos ágyútűz alatt tartotta. Végül a magyaroknak sikerült rést ütni a falon és május 21-én visszafoglalták a fővárost.

7 SZÉKESFEHÉRVÁRI ESEMÉNYEK fontos fordulatot hozott Székesfehérvár életében március idusának eseményei a a pesti események utáni napokban lettek ismeretesek, a városban népgyűléseket tartottak, nemzetőrséget szerveztek. A város új önkormányzata a helyhatósági választásokat követően, május hónapban szerveződött meg, hasonlóan nagy érdeklődés mellett került sor a népképviseleti választásokra, amelyen gróf Batthyány István nyert mandátumot.

8 A horvát támadás következtében a hadiszolgálatot a város valamennyi polgárjoggal rendelkező lakosára kiterjesztették. Jellasics serege szeptember 26-án érkezett Székesfehérvárra. A város polgárai a Székesfehérvár melletti pákozdi csatát követően Jellasics hátrahagyott seregeinek lefegyverzésében vettek részt.

9 A szabadságharc első éve azonban nem csupán a katonai események és a polgári berendezkedés kialakításának első hónapjai voltak. Székesfehérvár más okok miatt is az ország érdeklődésének homlokterébe került decemberében indultak meg a Nagyboldogasszony Bazilika királysírjainak feltárásai.

10 Az Érdy János vezetésével végzett ásatások során III. Béla és neje Antiochiai Anna hamvai és szarkofágjai kerültek napvilágra elején a város ismét a császári csapatok kezére jutott; néhány hónap múlva távoztak, de hamarosan újabb seregek érkeztek, amelynek ellátása ismét terheket, rekvirálásokat jelentett.

11 Az augusztus 10-i városi felkelést az osztrák csapatok gyújtogatással, letartóztatásokkal, kivégzésekkel, majd hadisarccal bosszulták meg. A kivégzettek emlékére ban állítottak emlékoszlopot a Halesz-ligetben.

12 Az orosz intervenció Az udvar harmadik támadása június közepén Rüdiger és Paszkevics orosz tábornokok vezetésével több oszlopban közel fős orosz hadsereg tört Magyarországra. A magyar vezetés így képtelen volt tartós ellenállásra képes fegyveres erőt állítani az orosz intervenció elé. A két nagyhatalom összefogása megpecsételte a magyar forradalom és szabadságharc sorsát.

13 A világosi fegyverletétel az 1848–49-es forradalom és szabadságharc végét jelentette, amely után az osztrákok részéről véres megtorlás következett Haynau rémuralma alatt. A teljesen összeépült és azelőtt gyönyörű szőlőktől környezett két község, Magyarvilágos és Románvilágos felett emelkedik a világosi vár omladozó falaival, ahol (helyesebben a szőllősi mezőn) augusztus 13-án rakta le a fegyvert Görgey Artúr hada az oroszok előtt.

14 1849. augusztus 13-án, hétfői napon itt tette le a fegyvert a magyar honvédsereg Rüdiger orosz tábornok előtt. A Bohus-kastélyban írták alá a megadási okmányt. A magyarok megadásának módja bizonyos szimbolikus jelentést is hordozott. Görgey ezzel kívánta jelezni, hogy a magyarokat nem a Habsburg Birodalom, hanem a cári haderő győzte le.

15 A forradalom alig fejeződött be, a császáriak mindjárt megkezdték a megtorlást. Haynau, a magyarországi osztrák főparancsnok felállította a haditörvényszéket, melyek több száz tisztet és polgári személyt ítéltek halálra és még többet várfogságra. A foglyul ejtett katonák közül a magyarokat, székelyeket, lengyeleket és németeket erőszakkal besorozták az osztrák hadseregbe, a más nemzetiségűeket hazaengedték.

16 Köszönjük Figyelmüket! Tolnai Utcai Általános Iskola


Letölteni ppt "Tolnai Utcai Általános Iskola Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc."

Hasonló előadás


Google Hirdetések