Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A képek és a szövegrészek forrása: Szabó Attila: Művészettörténet képekben AKG Kiadó Bp.1997. A művészet kezdetei Corvina 1990. Környeiné Gere Zsuzsanna-Reegnné.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A képek és a szövegrészek forrása: Szabó Attila: Művészettörténet képekben AKG Kiadó Bp.1997. A művészet kezdetei Corvina 1990. Környeiné Gere Zsuzsanna-Reegnné."— Előadás másolata:

1 A képek és a szövegrészek forrása: Szabó Attila: Művészettörténet képekben AKG Kiadó Bp A művészet kezdetei Corvina Környeiné Gere Zsuzsanna-Reegnné Kuntler Teréz: Tér- forma-szín Tankönyvkiadó, Bp. Alberto Carlo Carpiceci: Art and History of Egyipt BONECHI 2004

2 Elolvasod a szöveges részeket is? - Kattints az gombra! Csak a képeket nézed? - Kattintással továbbléphetsz! Készítette : Faragóné Horváth Katalin Szobrászathoz nyomtatható feladatlap: A képek és a szövegrészek forrása:

3 Miért fontos számunkra az egyiptomi művészet? A művészet valamilyen formában mindig létezett, de története nem a dél-franciaországi barlangok- ban kezdődött, hanem jóval később, amikor már folyamatos művészeti tevékenységről beszélhe- tünk. Ez a fejlődés kb. ötezer évvel ezelőtt indult meg a Nílus völgyében, és közvetlenül örökítette ránk hagyományait. Mesterről tanítványra, tanít- ványról nézőre vagy másolóra. Mert mint látni fogjuk, a görögök az egyiptomiaktól tanultak, és mi sokat tanultunk a görögöktől.

4 Egyiptom, a Nílus ajándéka A Nílus szabályosan ismétlődő áradásai gazdag termőtalajt hordtak Afrika északkeleti részén elterülő földsávra. Ez alapozta meg Egyiptom gazdagságát. Az öntözéses földművelés magas fokú szerve- zettséget igényelt, és ez a szervezettség tükrö- ződött a társadalmi felépítésben és a művésze- tükben is. Az egyiptomiak különös istenek egész sorát imádták. Főistenük Ré, a Napisten volt. A fáraót az ő fiának tekintették ezért korlátlan hatalma volt. Istennek tekintették a Nílust, valamint szá- mos állatot: a sólymot, sakált, páviánt stb.

5 Piramisok

6 Egyiptom a piramisok országa. Sokat árulnak el történetükről és az országról, ahol a hatalom olyan tökéletesen volt megszervezve, hogy ezek a kolosszális kőhegyek egyetlen uralkodó életében megépülhettek. Az uralkodó parancsára ezer meg ezer munkás és szolga vesződött hosszú évekig. Kibányászták a köveket, cipelték, görgették, vonszolták az építkezés helyére, hogy ott gúlába rakják a legprimitívebb módszerekkel, amíg a roppant sír készen állt a fáraó befogadására. Melyik uralkodó, melyik nép vállalt volna ennyi költséget és vesződséget, ha csak egyszerű síremlékről van szó? De ma már tudjuk, hogy a piramisnak fontosabb jelentősége volt mind a fáraó, mind a nép szemében. Az egyiptomi vallás szerint a test fennmaradása nélkül a lélek sem élhet tovább. Ezért különféle bonyolult eljárásokkal kezelték a hatalmasok holttestét. Belső szerveiket eltávolították, a testet bebalzsamozták, majd szövetcsíkokkal szorosan körbetekerték. A piramist a fáraó múmiájának építették. A roppant kőhegyben pontosan középen helyezték el a kőkoporsót. Belső terük szinte egyáltalán nincs. Csak szűk járatok és kamrák vannak, no meg a legendás labirintusok, amelyeket leginkább a sírrablók csapdáinak szántak. Az elrettentés azonban nemigen sikerült, hiszen a királysírokat még az egyiptomi birodalmak idején kirabolták.

7 Az óriási kőgúlák tekintetünket felfelé irányítják. Nem- csak gigantikus méreteik, hanem egyszerű, mégis tökéletes formájuk és arányaik miatt. A leghíresebbek a gizai piramisok, közülük a legnagyobb Kheopsz fáraó piramisa. Eredetileg 147 m magas és 233 m széles volt. Fiának Khefrennek 143 m, az ő fiának Mikerinosznak 66 m magas piramist emeltek. A Kheopsz piramisban 206 víz- szintes rétegben kb. 2 és fél millió kőtömböt helyez- tek el. Ezek átlagos tömege 2 és fél tonna. A kőtöm- böket rendkívül pontosan hézagmentesen illesztették össze. Kívül csiszolt hófehér mészkővel burkolták, amit az évezredek alatt más építkezésekhez hordtak el. Vakító fehérsége a szikrázó egyiptomi napsütés- ben fokozta lenyűgöző hatását.gizai piramisok Az építmények szabályos alakja, a gúla stabilitása az örökkévalóság, az állandóság jelképe lehetett, és azzá vált az európai kultúrában is.

8 Piramis metszeti rajza

9 II. Ramszesz Karnakban épült templomának monumentális gerendái és oszlopai.

10 Karnaki templom Az egyiptomiak hite szerint a templom az isten lakóhelye. A bejárathoz szfinxekkel szegélyezett út vezet. A kapun át az első udvarba lépünk, amely mindenki számára nyitva állt. Ezt követi a szertar- tások színhelye az ún. hüposztül csarnok. Ennek mélyéből nyílt a naosz, vagyis a Szentek Szentje, ahová kizárólag a papok mehettek. Mögötte egy másik udvar volt, majd melléképületek, raktárak és a templomi személyzet lakásai sorakoztak. A karnaki nagy hüposztül csarnok a világ leghatal- masabb kőmennyezetű csarnoka: a mennyezetet 134 oszlop tartja. A csarnok 152 m hosszú és 51 m széles. Az oszlopok 23 m magasak. Egy gótikus katedrális kényelmesen elférne ebben a csarnokban. Ez a legnagyobb méretű szakrális (vallási rendel- tetésű) építészeti tér, amit ember valaha létrehozott.

11 II. Ramszesz sziklatemploma

12 Abu Szimbel Az Asszuáni gát építésekor a Nílus vízszintje annyira megemelkedett, hogy II. Ramszesz sziklatemploma víz alá került volna. A tudósok mindenképpen meg kívánták őrizni ezt az egyedülálló építményt. Több javaslat is volt, pl. vízhatlan „buborékot” építettek volna köré. Ehelyett azonban darabokra vágták, és 64 m-rel feljebb újra összeállították.

13 Szfinx

14

15 Máig nem tudták megfejteni a tudósok a Szfinx titkát. Nem tudni kik, mikor, miért építették. A legtöbb tudós szerint i. e előtt épült. Azt is csak találgatják, hogy ki, mikor, miért törte le az orrát. Monumentális mérete, megindító tekintete azonban évezredek óta lenyűgözi a szemlélőt. Szemtanúk szerint tekintete, „hangulata” nézőpontonként, napszakonként változik. Érdemes szemügyre venni a felületét: a fej finom megmunkálása az évezredek alatt semmit sem kopott. A törzsön látható különböző keménységű mészkő rétegeket különböző mélységben koptatta az idő. A szobrot ugyanis egyetlen tömör tömbből faragták (ezt manapság többféle modern mérő- műszerrel is igazolták.) Három alagutat fedeztek fel, amely a szfinx belsejébe vezet. (egy az első két lába között, egy a „tarkójánál”, egy pedig hátul) Ezek az alagutak azonban nem vezetnek sehová, jóllehet az ókorban vájták őket, némelyeket talán a legendás kincsek reményében ókori sírrablók.

16 Milyen céllal építették a piramisokat? Tájékozódási pont a sivatagban Temetkezési helyTemplom Ha a helyes válaszra kattintasz, továbbléphetsz:

17

18 Írnok Merev tartás Feszült figyelem Méltóság Időtlen nyugalom

19 Az írnok írás közben bal kezével letekerte a tekercset, majd, ahogy egyre nőtt rajta a felirat, jobbjával folyamatosan feltekerte. A jelek írásához mintegy 20 centiméter hosszú nádból vágott pálcikát használtak, amelynek végét kikalapálták vagy metszették. A nagyon sűrű és tartós fekete tinta korom és víz keverékéből állt, melyhez egy rögzítőszert adtak. A címeket, fejléceket és a fejezetek elejét piros tintával írták, amely cinóberport (higany-szulfidot) vagy míniumot (ólom- oxidot) tartalmazott.

20 Rahotep és Nofret Rahotep királyi herceg, hadvezér és pap volt. Testtartásuk merev, karjuk, lábuk zárt, ezért tömb hatásúak. Bőrük színe az akkori ábrázolási szabályoknak megfelelően különböző. Tekintetük az örökkévaló- ságba réved.

21 Mükerinosz és Hamerernebti A fáraó hagyományos tartásban áll, portréja hitelesnek tűnik. Felesége könnyű vászonruhát visel, gyengéden átöleli. Ezzel a mozdulattal feloldja a hivatalos ábrázolás merevségét. A karok itt is a testhez simulnak, a lépés ellenére szobor tömege zárt, tömbszerű. A merev tartás, a tiszta formák, a szigorú ünnepélyesség a fáraó méltóságát, korlátlan hatalmát fejezte ki.

22 Nofertiti mellszobra Ehnaton fáraó felesége. Fia- tal, élénk tekintetű, szép nő. Hatalmas fejdíszét a hosszú nyak és a vállak tömege tartja tökéletes egyensúly- ban. A női szépség jelképe napja- inkban is (másolatok, me- dálok, ékszerek …).

23 Tutanhamon halotti maszkja Az egyetlen királysír, amely az ókori sírrablóktól érintet- len maradt Tutanhamon fá- raó sírja. A fiatalon elhunyt fáraó lágy vonásait, tiszta tekintetét évezredek múltán is meg- csodálhatjuk halotti maszk- ján. A készítő elérte célját: megő- rizte az örökkévalóságnak a fáraót.

24 Tuthanhamon koporsója és múmiakoporsója

25 Ellenőrizd a lapod!

26

27

28 Halottak könyve Anubisz a halott lelkét teszi mérlegre

29 A valószerűség és a mértani szabályosság összeegyeztetése az egyiptomi művészet lényeges vonása. Az ábrázolás módja szá- munkra meghökkentő, mert az egyiptomi művészek másképpen ábrázolták a valóságot, mint a maiak, de az ábrázolás célja is más volt mint ma. Nem szépnek, hanem tökéletesnek kellett lennie. A művészettől megkívánták, hogy a lehető legvilágosabban és maradandó formában adja vissza a dolgokat. Ezért nem ábrázol- hatta tetszőleges szemszögből a valóságot. Emlékezetből formálta meg, szigorú szabályok szerint, úgy, hogy a kép világosan szem- léltesse mindazt, amit tudni kell róla. Az emberi alak ábrázolása is hasonlóan történik. A fej formáját oldal- ról látni a legjobban, tehát profilba fordítják. A szem viszont úgy igazán szem, ha elölről nézzük. A test felső részét, a vállakat, a melleket is elölről kell nézni, mert csak így láthatjuk, hogyan kap- csolódnak a karok a törzshöz. Viszont a végtagok mozdulatát helyesebb oldalról mutatni. Ezért olyan furcsán laposak, elcsava- rodottak az emberi alakok az egyiptomi alkotásokon. Ezt nevezzük a legnagyobb felületek törvényének.emberi alak Mérettel történő kiemelés: „A nagy főnök” mondjuk bizonyos embe- rekről ma is. Az egyiptomiak nagyobbra rajzolták a tisztségviselőt a szolgáinál, sőt a feleségénél is. Ismernünk kell ezeket a szabályokat hagyományokat, különben azt sem érthetjük meg, amit a művészi ábrázolás az életükről elmond.

30 Halastó A halastó, körülötte a kerttel egyszerű és jó példa. A festő a tavat felülről, a fákat oldalról ábrázolta. A tóban úszkáló halak és madarak alakját felülről nehéz kivenni, azok tehát profilból látszanak. A gyerekek is sokszor így rajzolnak, csak nem ennyire következetesen.

31 Nofertari Nofertari királyné (II. Ramszesz felesége) két áldozati edényt ajánl fel Ízisz istennőnek. Falfestmény részlete a királyné sírjából, az i.e körüli időkből.

32 Vadászat

33 Hieroglifák

34 A hieroglif feliratok “miniatűr képek” soraiból állnak, amelyeket függőleges oszlopokba vagy vízszintes sorokba rendeztek. Mind- két esetben haladhatott az írás balról jobbra és jobbról balra is. Az írás irányát onnan lehetett megállapítani, hogy a benne feltűnő figurák (pl. madarak kígyók, uralkodók) merre néznek. Amerre az arcuk mutatott, onnan kezdődött az írás. Ha például egy műemlék vagy templom falán elhelyezett felirat valamelyik nagyobb isten vagy egy fáraó közelében volt, a feliratokon lévő arcok e szobor felé fordultak, ami megváltoztatta az olvasás irányát, és bonyolí- totta az értelmezését! A 15. század óta próbálkoztak a hieroglifák megfejtésével, de a kísérletek sorra meghiúsultak, mivel a kutatók, mint képíráshoz közeledtek a hieroglifákhoz. A valóság ezzel szemben az, hogy a hieroglif írás képszerű jeleket alkalmazó mássalhangzós írás. Jean-François Champollion ( ) francia tudós, az egyiptológia megalapítója, aki 11 évesen határozta el, hogy megfejti a rosettei kövön található jeleket, amelyen hieroglif és görög írással szerepelt ugyanaz a szöveg. A rosettei kő

35 Ha a megfelelő válaszra kattintasz, végezetül játszhatsz egyet! Mit jelent az egyiptomi festészetben a legnagyobb felületek törvénye? Megkeresték a legnagyobb falfelületet, és arra festettek. A szemléletesség kedvéért mindent abból a szempontból ábrázoltak, ami a legnagyobb felületet láttatja.


Letölteni ppt "A képek és a szövegrészek forrása: Szabó Attila: Művészettörténet képekben AKG Kiadó Bp.1997. A művészet kezdetei Corvina 1990. Környeiné Gere Zsuzsanna-Reegnné."

Hasonló előadás


Google Hirdetések