Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Magyar nyelvújítók, nyelvművelők

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Magyar nyelvújítók, nyelvművelők"— Előadás másolata:

1 Magyar nyelvújítók, nyelvművelők
Készítette: Fenyvesi Bence

2 Kosztolányi Dezső (1885. március november 3.)

3 Élete 1885. március 29-én (virágvasárnap) született Szabadkán, Kosztolányi Árpád ( ) fizika- és kémiaprofesszor, iskolaigazgató és a francia származású Brenner Eulália ( ) gyermekeként 1933-ban mutatkoztak betegsége (rák) első jelei től sorozatos műtéteken esett át, s Stockholmba is elment rádiumkezelésre. 1936. november 3-án halt meg Budapesten. Decemberben a Nyugat különszámmal adózott emlékének, melyben Babits rehabilitálta fiatalkori barátját, művésztársát.

4 Munkássága Stílusa pontos, érzékletes és takarékos. Verseiben sokat ad a szépségre, dallamosságra. Különösen prózájában érezzük közvetlennek és természetesnek. Elbeszélései és újságcikkei ma is úgy hatnak, mintha közvetlenül az olvasóhoz beszélne. Verseinek stílusa más: költeményeinek nagy része inkább elkápráztat és gyönyörködtet ritmusával, a szavak szép hangzásával, festői képeivel és hangulatával. Sok verse van azonban, amelynek nem csupán a dallamosság adja legfőbb értékét, hanem a gondolat ereje is.

5 Bessenyei György ( február 24.)

6 Élete Bessenyei Zsigmond vármegyei táblabíró és Ilosvay Mária fia ig szülőfalujában élt, majd 1760-ig a sárospataki kollégium diákja volt. Remete életet élt 1804-ig, mikor bátyjának, Lászlónak leánya Anna odaköltözött hozzá ápolónak. Végrendeletét november 27-én írta, mikor már súlyos beteg volt, és február 25-én bontották azt föl; ekkor már ő nem volt az élők közt.

7 Munkássága 1772-ben megjelent a magyar felvilágosodás kezdetének tekintett Ágis tragédiája című műve. 1773-ban betegsége miatt, gárdahadnagyi rangban megvált a testőrségtől, és a protestáns ügyek bécsi képviselője lett. Új hivatala mellett bőségesen volt ideje az irodalomnak szentelnie magát. A református superintendetiák 1775-ben megvonták tőle a fizetését. Hogy megélhessen, augusztus 15-én katolikus hitre tért, és az udvari könyvtárnál hivatalt, valamint évi 2000 forint díjat kapott.

8 Kazinczy Ferenc (1759. október 27. – augusztus 23.

9 Élete Kazinczy Ferenc régi nemesi családból származott, Kazinczy József, Abaúj megyei táblabíró és Bossányi Zsuzsanna fia volt. 1830. november 17-én a Magyar Tudományos Akadémia igazgatósága a történelmi osztály tagjává nevezte ki ben az összes akadémiai gyűlésen részt vett. Júniusban tért haza, ekkor nyomtatta utolsó kiadványát. Ez évben az országos kolerajárvány Zemplén megyében is kitört, augusztus 23-án Ő is a járvány áldozata lett.

10 Munkássága Kazinczyt az irodalomtörténet a hazai nyelvújítás vezéralakjaként, korának nagy irodalomszervezőjeként tartja nyilván. Írói pályája két részre: fogsága előtti (1794. decemberéig tartó) és szabadulása (1801. június vége) utáni részre osztható. Kiterjedt levelezésével irányítója volt az irodalmi életnek, amíg ezt a szerepet át nem vette tőle a Pesten tömörülő fiatalabb írónemzedék.

11 Kölcsey Ferenc Sződemeter, augusztus 8. – Szatmárcseke, augusztus 23.

12 Élete Nemesi családból származott, édesapja Kölcsey Péter, édesanyja Bölöni Ágnes volt. Apja akkor halt meg, mikor fia 5 éves volt, ezért az akkor 5 éves Kölcseyt édesanyja Debrecenbe küldte iskolába, ahol 14 éven át, 1809-ig tanult. Jobb szeme világát gyermekkorában feketehimlő következtében elveszítette. 12 éves korában meghalt édesanyja, ezután a háztartást Panni néni, a család régi, hű szolgája vezette, s gondját viselte mind neki, mind három testvérének.

13 Munkássága 1823. január 22-én tisztázta le Hymnus, a' Magyar nép zivataros századaiból című nagy költeményét, amely Erkel Ferenc zenéjével Magyarország nemzeti himnusza lett. E napot 1989 óta a Magyar kultúra napjaként ünnepeljük. A mű eredeti kéziratát Kölcsey saját kezű aláírásával az Országos Széchényi Könyvtár őrzi.

14 Juhász Gyula Szeged, április 4. – Szeged, április 6.

15 Élete Juhász Illés (1853–1902) posta- és távirdafőtiszt és felesége, Kálló Matild (1862–1953) első gyermekeként született. 1893–1902 között a szegedi Piarista Gimnázium tanulója volt május 21-én jelentek meg első versei a Szegedi Naplóban, augusztus 25-én az Ovidius című versét közölte a Budapesti Napló augusztus 26. – május 5. között piarista novícius Vácott május 26-án apja meghalt hátgerincsorvadásban. 1902–1906-ban a pesti egyetem magyar–latin szakos hallgatója volt

16 Munkássága 1918. november 22-én tagja lett a szegedi Nemzeti Tanácsnak. A radikális párt al-, majd társelnöke, népgyűlések szónoka, a Délmagyarország vezető publicistája volt március 24-én a Forradalmi kiskáté című írásában köszöntötte a vértelen proletárforradalmat. Május 7-én a francia megszállás alatt levő Szegeden, a már április közepén fölülkerekedő ellenforradalom elüldözte a színház éléről; tanárgyűlésen bántalmazták.

17 Ady Endre 1877. november 22. – Budapest, Terézváros, január 27.

18 Élete Tanulmányait az érmindszenti református elemi iskolában kezdte 1883-ban, ahol Katona Károly tanította írásra, olvasásra, számolásra, bibliai történetekre és zsoltáros énekekre. Szülei idővel gimnáziumba szánták, ez volt az oka, hogy tanulmányait 1886-tól a katolikus népiskolában folytatta Hark István keze alatt: az elemi befejeztével, 1888-ban a nagykárolyi piarista gimnáziumba került

19 Munkássága Ady Endre a modern magyar sajtótörténetnek is az egyik kiemelkedő alakja. „Újságíró-volta egyáltalán nem véletlenszerű. Ő nem úgy került a sajtóhoz, mint Petőfi (…) költői tehetségének jutalmaképp, és hogy megélhetéséről valamiképp gondoskodjanak. Ady előbb volt jó újságíró, mint jó költő, és mindvégig megőrizte újságíró természetét” – írta róla Szerb Antal. Ady a nagyváradi Napló munkatársa volt, és itt, a szerkesztőségben ismerkedett meg szerelmével, Lédával.

20 "Az a tény, hogy anyanyelvem magyar, és magyarul beszélek, gondolkozom, írok, életem legnagyobb eseménye, melyhez nincs fogható. Nem külsőséges valami, mint a kabátom, még olyan sem, mint a testem. Mélyen bennem van, vérem csöppjeiben, idegeim dúcában, metafizikai rejtélyként." (Kosztolányi Dezső: Ábécé a nyelvről és lélekről).


Letölteni ppt "Magyar nyelvújítók, nyelvművelők"

Hasonló előadás


Google Hirdetések