Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az urbanizáció Közép-Európa összehasonlító társadalom- és politikatörténete.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Az urbanizáció Közép-Európa összehasonlító társadalom- és politikatörténete."— Előadás másolata:

1 Az urbanizáció Közép-Európa összehasonlító társadalom- és politikatörténete

2 Alapfogalmak urbanizáció: a városodás, illetve városiasodás fogalma együttesen városodás: a városok népességének számszerű gyarapodását és a lakosság térbeli koncentrációja (mennyiségi elem) városiasodás: a városokra jellemző szolgáltatások, infrastuktúra stb. általános elterjedésé (minőségi elem) város: az ENSZ statisztikái szerint a főnél népesebb település szuburbanizáció: elővárosiasodás, az elővárosok kialakulása és elterjedése a nagyvárosok közelében. Fő típusa a lazán beépített kertváros (vagy „alvóváros”) zöld övezetek: a városok körül kijelölt zónák, beépítési tilalommal ellenurbanizáció: a városodási folyamat megállása, sőt a lakosság térbeli koncentrációjának csökkenésével jellemezhető folyamat gettósodás: a különböző városrészek etnikai szegregációja és a né- pességük közötti kapcsolatok megszakadása a nagyvárosokban. E negyedek leromlanak, a lakosság életminősége jelentősen csökken agglomeráció: várostömörülés, kis helyen sok, egymással összeépülő nagyváros kialakulása

3 A városi lakosság növekedése 1. időszakNyugat-EurópaKelet-Közép-Európaegyéb területek 1920 előtt csak Angliában volt 50% felett a városlakók aránya, míg Hollandia és Németország 40% felett. Legkevésbé Írország urbanizált. Magyarország az átlag közelében, a régió többi országa lényegesen le- maradt; a Balkán álla- mai különösen alacsony arányt értek el (7–12%) Skandinávia (Dániát kivéve) jóval a nyugati átlag alatt, Olaszország megközelíti Nyugat- Európa átlagát 1920–50a gazdasági válság és a háború lassította a városok növekedését. A 0,1-1 millió fő közti városok javították helyzetüket. Megindul a szuburbanizáció (főleg Angliában) a balkáni városlakók aránya duplájára nőtt; ettől északra mérsékelt növekedés (a második világháborús pusztítás hatása 1960-ig fennállt) Olaszország eléri, Skandinávia (Finnország kivételével) megközelíti a nyugat-európai átlagot

4 A városi lakosság növekedése 2. időszakNyugat-EurópaKelet-Közép-Európaegyéb területek 1950–80 előtt Anglia, Hollandia, Ausz- tria és Svájc kivételével gyors növekedés, de 1960 körül tetőzik a városodás. Az átlag meghaladja az 50%-ot. A 60-as évektől évig ellenurbanizáció Albánia (22%), Jugo- szlávia (26%) és Cseh- szlovákia (34%) marad el az átlagtól (de utób- biban sok 20 ezer fő alatti város van). Szub- és ellenurbanizáció sehol nem alakult ki. Dánia és Olaszor- szág kivételével É- és D-Európa a nyu- gati átlag alatt (Portugália 23%, Norvégia 40%). Többnyire nincs ellenurbanizáció után ismét nő a városok la- kossága; sok Európán kívüli bevándorló, etnikai szegregáció és gettósodás a rendszerváltás után itt is ellen- és szuburba- nizáció; a fővárosok megőrzik privilegizált helyzetüket 2000 körül kevés a világváros; sok, közepes vagy középnagy város; több nagy agglomeráció nincsenek világvárosok, de nagy városövezetek sem; a fővárosok pozí- ciója megerősödött

5 Városrendezés, városfejlődés 1. időszakNyugat-EurópaKelet-Közép-Európaegyéb területek 1918–45a szuburbanizáció, lazább beépítés, nagy infrastruktu- rális beruházások, zöld öve- zetek. Bauhaus: új, egysze- rűbb formák, modern anya- gok, funkcionális épületek. A náci Németország gran- diózus várostervezése: sugárutak, óriási terek, a „múlt eltörlése” az olasz fasiz- mus a Római birodalommal való „kontinu- itás” jegyében tervezi városait 1945–75kezdetben súlyos lakáshiány; többemeletes házakból álló negyedek alakulnak ki, amelyek azonban szervesebben illenek a városokhoz a nyugatinál is súlyo- sabb lakáshiány; eleinte a lakások államosítása és újraelosztása, majd új lakótelepek építése (ezek különösen sivá- rak, infrastruktúrájuk hiányos)

6 Városrendezés, városfejlődés 2. időszakNyugat-EurópaKelet-Közép-Európaegyéb területek 1975–90erőteljes dezindusztra- lizáció; a funciójukat vesztett gyárak, dokkok rehabilitálása; a városok központjai is megújul- nak (autók kitiltása, par- kosítás, műemlék-felújí- tás, új üzleti negyedek). Jelentős a motorizáció hatása. Erősödő polari- záció a városrészek közt, gettósodás a bevándorló- negyedekben a Nyugat-Európára jellemző vonások mind hiányoznak; elhanya- golt belvárosok, még a 80-as években is a külső lakótelepeket fejlesztik. A lakónegyedek nem polarizálódnak, de az elit térben itt is elkü- lönül Nyugat-Európával rokon vonások, de a városrészek polari- zálódása sem Skan- dináviában, sem Dél-Európában nem jelentős 1990 után az előző korszak folyamatai folytatódnak megindul a közeledés a nyugati tendenciákhoz: belváros-rehabilitáció, üzleti negyedek; polarizálódás, (bűnözés, szegénynegyedek)


Letölteni ppt "Az urbanizáció Közép-Európa összehasonlító társadalom- és politikatörténete."

Hasonló előadás


Google Hirdetések