Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

12. A párizsi békeszerződés és a magyar külpolitika Magyarország története 1944–1956.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "12. A párizsi békeszerződés és a magyar külpolitika Magyarország története 1944–1956."— Előadás másolata:

1 12. A párizsi békeszerződés és a magyar külpolitika Magyarország története 1944–1956

2 A magyar kisebbség a szomszéd államokban Szovjetunió: „a magyar kérdés elsősorban vagonkérdés” –sok tízezer magyart hurcoltak el „málenkij robot”-ra, a Gulágra Csehszlovákia: etnikai tisztogatás és a „hontalanság évei” –teljes jogfosztás: a Beneš-dekrétumok megfosztják őket állampolgárságuktól, vagyonuktól, emberi jogaiktól, céljuk a magyarok teljes kitelepítése –ennek sikertelensége miatt belső áttelepítések és „reszlovakizáció” bővebben ld. Csehszlovákia 1918–48 c. kurzusom 11. előadása alatt (10–11. dia)Csehszlovákia 1918–4811. előadása –igen feszült államközi viszony Mo.–Čs. között, a többi szomszédtól eltérően Jugoszlávia: bosszúállás és engedékenység –több ezer magyart végeztek ki Tito partizánjai („fordított hideg napok”) –1946 jan.: új alkotmány (széles körű nyelvi, oktatási, kulturális jogokat adott) Románia: bosszúállás majd együttműködés –a Maniu-gárdák terrorját a szovjet beavatkozás szüntette meg 1944 végén –Groza kormánya teljes nemzetiségi egyenjogúságot hirdetett, nemzetiségi statútumot dolgozott ki, ua. a magyar vagyon nagy részét elvették –a Magyar Népi Szövetség támogatta az új kormányt, ellenezte a határrevíziót –a SzU. nem járult hozzá Ro. kéréséhez, 400e m. kitelepítésének tervéhez Össz. kb. 250e magyar menekült át (utasították ki) Mo. területére

3 A németek kitelepítése A kitelepítésről hozott döntés megszületése –nagyhatalmi elképzelés volt közép-európai németek teljes kitelepítése –emellett Csehszl. támogatta, hogy helyet csináljon a kitelepített magyaroknak –hamarosan a magyar pol. elit is támogatni kezdte (nacionalista alapon is); máj.-ban pártközi értekezlet nagyarányú, de nem teljes kitelep.-t akart, cél a „fasiszták” kitelepítése, akiknek körét járási bizottságok mértek fel –a potsdami értekezlet a mo-i németek részleges kitelepítését írta elő; a SZEB és a német megszálló szervek e nm. kitelepítését hagyták jóvá –ez az abszurdan magas szám kollektív bűnösségre utal, végső soron Nagy I. büm. rendelete (1945 dec.) is ezen alapon telepíti ki a nm. anyanyelvűeket A kitelepítés lezajlása –1946. jan.-ban indult meg a kitelepítés, de ellene egyre erősebb tiltakozás máj.–jún.-ban mentesítették a magukat magyar nemz.-nek nevező nm. nyelvűeket FKGP, SZDP igazoló okmányokat adott ki a nm.-eknek, h. antifasiszták voltak tiltakozott a katolikus Mindszenty, ill. az evangélikus egyház is –jún.-ig 120e fő került ki No. amerikai zónájába, az USA csökkentette a befogadás ütemét, majd nov.-ben teljesen le is állította –ezután a szovjet zónába vittek még kb. 50e főt; össz. kb. 200e fő távozott

4 Csehszlovák–magyar lakosságcsere Tárgyalás és megegyezés –Čs. teljes körű kitelepítést akart, de a nyugati nagyhatalmak nem támogatták –a SzU nyomására és a magyarok deportálása miatt azonban Gyöngyösi János küm dec. 3–6. közt Prágában tárgyalt, elvileg elfogadva a cserét Čs. azonban ezt egyoldalú kitelepítéssel egészítené ki – nincs megegyezés Mo. egyenlő számú lakos cseréjét akarja + emberi jogok visszaadását –1946. febr. 5–10 közt megegyezés, amit 27-én Budapesten alá is írtak Čs. szlovák nyelvű (és csak nemz.-i alapú) propagandát végezhet Mo-on ahány szlk. jelentkezik önként, annyi magyart távolíthatnak el Čs.-ból a magyarok minden ingóságot vihetnek, ingatlanért kárpótlást kapnak Čs.-tól Čs. átmenetileg felfüggeszti a belső széttelepítést, vagyonelkobzást Az egyezmény végrehajtása –Csszlk. Áttelepítési Bizottság alakult Bp.-en; 92ezer jelentkezőt toborzott pedig gazd.-i alapon is agitáltak, sőt nm.-eket (!!) is rávettek az áttelepülésre Prága (és Pozsony) súlyosan csalódott; többszázezer szlk. jelentkezését várták… –az áttelepülés megindítását Mo. igyekezett szabotálni –csak ápr.-ban indult meg a csere, havi 2000 család –1948 végéig 73e szlovák költözött át Čs.-ba (ezek nagy része félig már elmagyarosodott, gyerekeinek magyar nyelvű iskolát követelt Szlk.-ban…) –cserébe viszont 91e magyart telepítettek át Mo.-ra; ők mind módos gazdák voltak, akiket szegényebbek vagy nincstelenek házaiba költöztettek

5 A nagyhatalmak békeelképzelései Az egyes nagyhatalmak elképzelései –az USA békeelőkészítése során (1941-től) komoly szakmai alapon etnikai határkiigazítások lehetőségét fontolták meg minden szomszéd állam felé –a SzU ellenzett minden módosítást a trianoni határokon (ld. fegyverszünet), É-Erdély teljes visszacsatolását is megígérte Romániának –a háború végére az vált alapelvvé, hogy vesztes ország győztes rovására nem kaphat területet, így a szlovák és délszláv határ módosítását senki nem támog. A Külügyminiszterek (ill. helyettesek) Tanácsa döntései –1945. szept. 20., London: különösebb vita nélkül jóváhagyták a trianoni határt, kivéve Románia felé, amit Nbr. és az USA javaslatára vizsgálnak –Molotov makacs ellenkezése után az USA kérelmével magára maradt –1946. febr.-ban Nbr. hivatalosan is Erdély autonómiáját támogatja, nem a határ kiigazítását; az USA elszántsága is csökkent, de az –1946. ápr.-i KüM-helyettesek tárgyalásán még Mo. és Ro. tárgy.-t javasolta –1946. máj. 7. a KüM-ek Tanácsa Románia felé is a trianoni határt támogatja a SzU a legcsekélyebb, jelképes határkiigazításra sem volt hajlandó az USA beadta derekát, Mo. szovjet érdekszférában volt, túl sok vita a SzU-val…

6 Magyar béke-előkészítés Elhúzódó pártközi viták –a polgári erők etnikai alapú határkiigazítást szerettek volna elérni –amit a baloldal sovinizmusnak és irreálisnak tekintett és ellenzett –a KüM Békeelőkészítő Osztályára (Kertész István) sok elképzelés érkezett határkiigazítás, kisebbségvédelem, a m. lakosság összetelepítése, Erdély önállósága / autonómiája, kisebbségi területi és/vagy személyi autonómia –1946 márc.–ápr.: Rákosi Moszkvában feltehetően ígéretet kapott területi revízióra (a SzU-nak nyújtott gazdasági koncessziók fejében) –ezért és a nemzeti érvek hatására a munkáspártok feladták ellenzésüket és elfogadták, hogy Ro.-val szemben területi igényt jelenten be Mo. –máj. 7. után az MKP a kisebbs.-védelem felé mozdult, újra viták a korm.-ban –csak jún. 24-én alakult ki közös cél: Erdélyből 22e km 2, igények Čs.-tól is A magyar kormány külföldi kampánykörútja, ápr.–jún. –Moszkva, ápr. 9–18.: a SzU hajlandó volt átütemezni és részben elengedni a jóvátételt, hozzájárult a hadifoglyok hazaengedéséhez és látszólag támogatta a m.–ro. határ revízióját, hamis reményeket keltve Mo.-on –Washington, jún. 8. a máj. 7-i döntés a SzU követelésére született meg –London, jún. 21–22. és Párizs, jún. 25. Nbr. és Fro. nincs abban a helyzetben, hogy érdemben beavatkozzon a döntésekbe

7 A békekonferencia (1946. júl. 29.–okt. 15.) A konferencia szervezete, általános vonásai –döntési folyamat: plenáris ülés – bizottságok – plenáris ülés – KüM Tanácsa –számos pozitívum az 1919-es konferenciához képest a vesztesek is részt vehetnek (bár csak a plenáris ülésen) a bizottságok a vesztesek ügyét tárgyalják, nem a győztesek közti vitákat már a tárgyalások elején kész békeszerződés-tervezetek voltak –a magyar delegáció élén a tapasztalatlan Gyöngyösi (rossz francia kiejtéssel) A tárgyalások kezdete: a plenáris ülések augusztusban –eleinte a győztesek képviselői kaptak szót –közben Bp.-en a pártok megtárgyalták a békeszerződés tervezetét felmerült a kérdés, van-e értelme román többségű területet követelni (22e km 2 ), vagy inkább etnikai kiigazítást (5e km 2 ), vagy csak kisebbségi jogokat? kedvező helyzet esetén 22e km 2 -t kérünk, ha nem, akkor csak 5e km 2 -t –aug. 13-án a fő ellenfél román Tătă rescu szólalt fel (jóvátételt kért Mo.- tól!) – 14-én pedig Gyöngyösi is, aki Trianonnál igazságosabb békét remélt, kérte a kisebbségi jogok figyelembe vételét, ill. azt, hogy Romániát szólítsák fel tárgyalásra Mo.-gal; a korábbi viták ellenére 22e km 2 -t kért; elutasította a čs. kitelepítést, az ottani magyarokat területtel együtt vesszük csak át; elviselhetetlennek nevezte a béketervezet gazdasági terheit –különösen a čs.-ok támadták a beszédet, revizionizmussal is vádaskodva

8 Bizottsági viták Területi kérdések: Magyar Pol. és Területi Bizottság, Román PTB –a Magyar PTB elutasította a m.–ro. határ ügyének napirendre vételét is –a Román PTB viszont napirendre vette, így a két biz. közösen is tárgyalt róla –döntöttek, hogy meghallgatják az érdekelt feleket is –aug. 31-én Auer Pál szigorúan etnikai alapon 4e km 2 -re csökkentette az igényt, a többi m.-nak kiterjedt jogokat és székely autonómiát kért –szept. 2-án Tătă rescu a trianoni határ mellett érvel gazd., közl. és pol. okokból – szept. 5-én a Román PTB is a trianoni határt szavazta meg Viták a csehszlovák igényekről –200e m. egyoldalú kitelepítése és Pozsonytól délre 5 község Čs.-hoz csatolása –Mo. mindkét igény ellen tiltakozott, a m.-okat csak területtel együtt vesszük át sőt, kedvező határmód. esetén a m.-ok egy részét terület nélkül is befogadjuk –Čs. vaskos hazugságokkal, demagóg csúsztatásokkal érvelt –a Magyar PTB a felek közti tárgyalást írt elő, ami kudarcba fulladt (szept. 29.) –a kitelepítést a biz. nem támogatta, további 6 hónapos tárgy.-t írt elő; a hídfőt Čs.-nak ítélte, de csak 3 falu átcsatolásához járult hozzá Gazdasági és katonai kérdések: nincs módosulás –vita az USA és SzU között, hogy mi (és ki) okozza Mo. gazd.-i nehézségeit (a jóvátétel [USA: 200m $ elég], vagy a Ny-ra került magyar javak visszatartása)

9 A békeszerződés A konferencia lezárása (okt.) és a békék aláírása (1947. febr. 10.) –az októberi plenáris ülések vita nélkül jóváhagyták a biz.-ok döntéseit –az év végén a KüM-ek Tanácsa sem módosított jelentős elemeket –febr. 10-én Gyöngyösi János írta alá; Trianonnál kisebb megrázkódtatás volt A szerződés főbb pontjai –visszaállnak a trianoni határok, de Čs. 43 km 2 -t (pozsonyi hídfő) kap (3 falu) –300 millió $ jóvátétel (200m a SzU-nak, 70m Jug.-nak, 30m Čs.-nak) –a szövetséges államok polgárait ért károk 75%-át meg kell téríteni –fasiszta és revizionista szervezetek tilalma –legfeljebb 65e fős hadsereg + 5e fős légierő lehetséges, egész sor modern fegyver birtoklását megtiltják; a hadifoglyok hazatérhetnek –a szövetséges seregek a hatályba lépés után 90 napon belül kivonulnak, de a SzU az osztrák megszállási zóna utánpótlása miatt maradhat Ratifikáció, hatályba lépés –becikkelyezése az 1947.: XVIII. tv.-kel történt (júl. 16.) –hatályba lépése: szept. 15., ezen a napon a SZEB is feloszlott –elvileg visszanyert szuverenitás; de épp ekkor kerülünk szovjet függésbe

10 Barátsági szerződések és a szovjet blokk A Kominform megalakulásának következményei (1947. szept.) –a tömbön belüli ellentéteket félre kell tenni (pl. Čs. és Mo. között is) –a fokozódó hidegháború miatt egyre erőteljesebb Moszkva irányítása is –a Nyugattal fennálló gazd.-i és külpol.-i kapcsolatok megszakadnak Barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási egyezm.-ek –1947. dec. Jugoszlávia; jan. Románia; febr. 18. Szovjetunió; jún. Lengyelo.; júl. Bulgária; ápr. 16. Csehszlovákia –e szerződések lényegében Németország elleni katonai szövetséget jelentenek; Mo.-hoz hasonlóan minden csatlós ilyen kétoldalú szerz.-t kötött egymással –Sztálin nem kívánt multilaterális katonai szerződést kötni csatlósaival, fél egy a SzU-val rivális közép-európai blokk létrejöttétől (is) –a pártközi kapcsolatok, sőt a Kominform is elsorvadt, ugyanakkor az agit.– prop. állandóan a baráti / testvéri viszonyt hangoztatta –az jan. 20-án létrehozott KGST (Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa) ugyan multilaterális, de tíz éven át csak elvileg létezett; mindenhol önellátás Szakítás Jugoszláviával, 1948–49 –Magyarország frontállammá válik, állandó háborús veszély, kettős szorítás (egyszerre kell a Nyugattal és Jug.-val szemben is fellépni)

11 Magyar–szovjet viszony Magyarország kormányzása –többszörös szovjet kontroll: SZKP közvetlen beavatkozása, az MDP PB teljes lojalitása, a szovjet „tanácsadók” és a hadsereg itt állomásozása révén is –a szovjet ellenőrzés nem tökéletes, a magyar vezetés pedig túlbuzgó, hibázik Tito ellen Mo. uszított legjobban, itt volt a legtömegesebb a terror, a gazdasági káosz már a szovjet igények teljesítését is veszélyeztette Magyarország szolgáltatásai –külpolitikai téren: önkéntes engedelmesség, a szovjet törekvések elvhű támo- gatása, teljes (szolgai) alárendelődés, önálló magyar külpol. nem is létezik –katonai téren: szovjet vezetési, stratégiai módszerek, fegyverek, egyenruha, tanácsadók átvétele, készülés a III. vh.-ra; dec. szerződés a sz. csapatok itt-tart.-ról (ingatlanok átadása, kat. objektumok létesítése, szolgáltatások féláron való igénybevétele a sz.-ek számára) –gazdasági téren: a sz. tanácsadók mesés fizetést kapnak, külkereskedelmünk zöme a SzU-val és a KGST többi államával (30+30%); árak meghatározása a SzU érdekei szerint, kiszolgáltatottság; számos vegyes vállalat révén is ellenőrzik Mo. gazd.-t (ezeket később vissza kellett vásárolnunk); több előnytelen gazd. és keresk. szerződés (pl. a mecseki uránról) A szovjet hódítás oka nem világforr.-i, hanem birodalmi-hódító

12 Viszonyunk az „ellenséges” államokkal Az Egyesült Államok és a Nyugat –1949 tavaszától jegyzékváltások a Mindszenty-per miatt Sík Endre követet kiutasítják Wash.-ból, Chapin am.-i követ is távozik Bp.-ről felmerült a dipl. viszony teljes megszakadása is, de okt.-ben újra követcsere –Mo. élesen támadja a NATO, majd az NSZK megalakulását is –1949 nyarán az ENSZ tárgyalja Mo. tagsági kérelmét, szept.-ben elutasították –a Standard-perben letartóztatott br. és am.-i állampolgárok miatt ismét nagy jegyzékváltások, 1950 jan.: Mo. bezárta a clevelandi és new yorki konzulátust a dipl. viszony fennmaradásának oka: az am.-i követség megfigyelőhely is –1950 nyarán a Korea miatt háborús hisztéria alakult ki Mo.-on is Jugoszlávia –a fő frontvonal 1955-ig itt húzódik (Ausztria K-i felén szovjet megszállás) –1949. jún. 19-én Mo. felmondta a két ország közötti gazdasági egyezményt is –a Rajk-per fővádlottja tk. Tito volt, a kapcsolatok mélypontra zuhantak; az ítélet ellen Jug. tiltakozott, m. diplomatákat utasított ki Mo. dipl.-i jegyzékben is megvádolta az „összeesküvésben” részt vevő Jug.-t szept. 30. felmondtuk a barátsági szerz.-t (a dipl. viszony nem szakadt meg) –1949. nov. Galyatető: a Kominform Titóékat kémeknek, gyilkosoknak nevezi

13 Mozgástér és erősödő szovjet beavatkozás Külpolitikai helyzetünk Sztálin halála után –a SzU magyar belpolitikába való beavatkozása is fokozódik (1953, 1954–55 és 1956 folyamán is szovjet nyomásra történtek személycserék!) –az „új szakasz” külpol.-i téren semmilyen eredményt nem tudott felmutatni Az enyhülés következményei Magyarországon –1955. máj. 15: osztrák államszerződés, a SzU kivonul Ausztriából –1955. máj. 14.: az egynappal azelőtt Varsói Szerződés (hivatalosan ez is „ba- rátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási egy.) révén ua. a szovjet csapatok Mo.-on maradhattak (Rom.-ból 1958-ban kivonták őket) a blokk fegyveres ereje szovjet főpar. és irányítás alá kerül felhívást tettek közzé egy európai béke és biztonság ügyében tartott értekezletre –1955. máj.–jún. Hruscsov „Canossa-járása” Belgrádban, bocsánatot is kért be nem avatkozás, nemzeti út elismerése, békés egymás mellett élés a kibékülés és az osztrák semlegesség nagy hatást gyakorolt Nagy Imre terveire (1956. nov.-ben ezért is látott esélyt Magyarország semlegességére) –1955. dec. Mo.-ot is felvették az ENSZ-be –1956. ápr. feloszlott a Kominform –1956. okt. 15–22. Gerő és Kádár Jugoszláviában; rendezik a kapcsolatokat


Letölteni ppt "12. A párizsi békeszerződés és a magyar külpolitika Magyarország története 1944–1956."

Hasonló előadás


Google Hirdetések