12. A párizsi békeszerződés és a magyar külpolitika

Az előadások a következő témára: "12. A párizsi békeszerződés és a magyar külpolitika"— Előadás másolata:

1 12. A párizsi békeszerződés és a magyar külpolitika
Magyarország története 1944–1956

2 A magyar kisebbség a szomszéd államokban
Szovjetunió: „a magyar kérdés elsősorban vagonkérdés” sok tízezer magyart hurcoltak el „málenkij robot”-ra, a Gulágra Csehszlovákia: etnikai tisztogatás és a „hontalanság évei” teljes jogfosztás: a Beneš-dekrétumok megfosztják őket állampolgárságuktól, vagyonuktól, emberi jogaiktól, céljuk a magyarok teljes kitelepítése ennek sikertelensége miatt belső áttelepítések és „reszlovakizáció” bővebben ld. Csehszlovákia 1918–48 c. kurzusom 11. előadása alatt (10–11. dia) igen feszült államközi viszony Mo.–Čs. között, a többi szomszédtól eltérően Jugoszlávia: bosszúállás és engedékenység több ezer magyart végeztek ki Tito partizánjai („fordított hideg napok”) 1946 jan.: új alkotmány (széles körű nyelvi, oktatási, kulturális jogokat adott) Románia: bosszúállás majd együttműködés a Maniu-gárdák terrorját a szovjet beavatkozás szüntette meg 1944 végén Groza kormánya teljes nemzetiségi egyenjogúságot hirdetett, nemzetiségi statútumot dolgozott ki, ua. a magyar vagyon nagy részét elvették a Magyar Népi Szövetség támogatta az új kormányt, ellenezte a határrevíziót a SzU. nem járult hozzá Ro. kéréséhez, 400e m. kitelepítésének tervéhez Össz. kb. 250e magyar menekült át (utasították ki) Mo. területére

3 A németek kitelepítése
A kitelepítésről hozott döntés megszületése nagyhatalmi elképzelés volt közép-európai németek teljes kitelepítése emellett Csehszl. támogatta, hogy helyet csináljon a kitelepített magyaroknak hamarosan a magyar pol. elit is támogatni kezdte (nacionalista alapon is); máj.-ban pártközi értekezlet nagyarányú, de nem teljes kitelep.-t akart, cél a „fasiszták” kitelepítése, akiknek körét járási bizottságok mértek fel a potsdami értekezlet a mo-i németek részleges kitelepítését írta elő; a SZEB és a német megszálló szervek e nm. kitelepítését hagyták jóvá ez az abszurdan magas szám kollektív bűnösségre utal, végső soron Nagy I. büm. rendelete (1945 dec.) is ezen alapon telepíti ki a nm. anyanyelvűeket A kitelepítés lezajlása 1946. jan.-ban indult meg a kitelepítés, de ellene egyre erősebb tiltakozás máj.–jún.-ban mentesítették a magukat magyar nemz.-nek nevező nm. nyelvűeket FKGP, SZDP igazoló okmányokat adott ki a nm.-eknek, h. antifasiszták voltak tiltakozott a katolikus Mindszenty, ill. az evangélikus egyház is jún.-ig 120e fő került ki No. amerikai zónájába, az USA csökkentette a befogadás ütemét, majd nov.-ben teljesen le is állította ezután a szovjet zónába vittek még kb. 50e főt; össz. kb. 200e fő távozott

4 Csehszlovák–magyar lakosságcsere
Tárgyalás és megegyezés Čs. teljes körű kitelepítést akart, de a nyugati nagyhatalmak nem támogatták a SzU nyomására és a magyarok deportálása miatt azonban Gyöngyösi János küm dec. 3–6. közt Prágában tárgyalt, elvileg elfogadva a cserét Čs. azonban ezt egyoldalú kitelepítéssel egészítené ki – nincs megegyezés Mo. egyenlő számú lakos cseréjét akarja + emberi jogok visszaadását 1946. febr. 5–10 közt megegyezés, amit 27-én Budapesten alá is írtak Čs. szlovák nyelvű (és csak nemz.-i alapú) propagandát végezhet Mo-on ahány szlk. jelentkezik önként, annyi magyart távolíthatnak el Čs.-ból a magyarok minden ingóságot vihetnek, ingatlanért kárpótlást kapnak Čs.-tól Čs. átmenetileg felfüggeszti a belső széttelepítést, vagyonelkobzást Az egyezmény végrehajtása Csszlk. Áttelepítési Bizottság alakult Bp.-en; 92ezer jelentkezőt toborzott pedig gazd.-i alapon is agitáltak, sőt nm.-eket (!!) is rávettek az áttelepülésre Prága (és Pozsony) súlyosan csalódott; többszázezer szlk. jelentkezését várták… az áttelepülés megindítását Mo. igyekezett szabotálni csak ápr.-ban indult meg a csere, havi 2000 család 1948 végéig 73e szlovák költözött át Čs.-ba (ezek nagy része félig már elmagyarosodott, gyerekeinek magyar nyelvű iskolát követelt Szlk.-ban…) cserébe viszont 91e magyart telepítettek át Mo.-ra; ők mind módos gazdák voltak, akiket szegényebbek vagy nincstelenek házaiba költöztettek

5 A nagyhatalmak békeelképzelései
Az egyes nagyhatalmak elképzelései az USA békeelőkészítése során (1941-től) komoly szakmai alapon etnikai határkiigazítások lehetőségét fontolták meg minden szomszéd állam felé a SzU ellenzett minden módosítást a trianoni határokon (ld. fegyverszünet), É-Erdély teljes visszacsatolását is megígérte Romániának a háború végére az vált alapelvvé, hogy vesztes ország győztes rovására nem kaphat területet, így a szlovák és délszláv határ módosítását senki nem támog. A Külügyminiszterek (ill. helyettesek) Tanácsa döntései 1945. szept. 20., London: különösebb vita nélkül jóváhagyták a trianoni határt, kivéve Románia felé, amit Nbr. és az USA javaslatára vizsgálnak Molotov makacs ellenkezése után az USA kérelmével magára maradt 1946. febr.-ban Nbr. hivatalosan is Erdély autonómiáját támogatja, nem a határ kiigazítását; az USA elszántsága is csökkent, de az 1946. ápr.-i KüM-helyettesek tárgyalásán még Mo. és Ro. tárgy.-t javasolta 1946. máj. 7. a KüM-ek Tanácsa Románia felé is a trianoni határt támogatja a SzU a legcsekélyebb, jelképes határkiigazításra sem volt hajlandó az USA beadta derekát, Mo. szovjet érdekszférában volt, túl sok vita a SzU-val…

6 Magyar béke-előkészítés
Elhúzódó pártközi viták a polgári erők etnikai alapú határkiigazítást szerettek volna elérni amit a baloldal sovinizmusnak és irreálisnak tekintett és ellenzett a KüM Békeelőkészítő Osztályára (Kertész István) sok elképzelés érkezett határkiigazítás, kisebbségvédelem, a m. lakosság összetelepítése, Erdély önállósága / autonómiája, kisebbségi területi és/vagy személyi autonómia 1946 márc.–ápr.: Rákosi Moszkvában feltehetően ígéretet kapott területi revízióra (a SzU-nak nyújtott gazdasági koncessziók fejében) ezért és a nemzeti érvek hatására a munkáspártok feladták ellenzésüket és elfogadták, hogy Ro.-val szemben területi igényt jelenten be Mo. máj. 7. után az MKP a kisebbs.-védelem felé mozdult, újra viták a korm.-ban csak jún. 24-én alakult ki közös cél: Erdélyből 22e km2, igények Čs.-tól is A magyar kormány külföldi kampánykörútja, ápr.–jún. Moszkva, ápr. 9–18.: a SzU hajlandó volt átütemezni és részben elengedni a jóvátételt, hozzájárult a hadifoglyok hazaengedéséhez és látszólag támogatta a m.–ro. határ revízióját, hamis reményeket keltve Mo.-on Washington, jún. 8. a máj. 7-i döntés a SzU követelésére született meg London, jún. 21–22. és Párizs, jún. 25. Nbr. és Fro. nincs abban a helyzetben, hogy érdemben beavatkozzon a döntésekbe

7 A békekonferencia (1946. júl. 29.–okt. 15.)
A konferencia szervezete, általános vonásai döntési folyamat: plenáris ülés – bizottságok – plenáris ülés – KüM Tanácsa számos pozitívum az 1919-es konferenciához képest a vesztesek is részt vehetnek (bár csak a plenáris ülésen) a bizottságok a vesztesek ügyét tárgyalják, nem a győztesek közti vitákat már a tárgyalások elején kész békeszerződés-tervezetek voltak a magyar delegáció élén a tapasztalatlan Gyöngyösi (rossz francia kiejtéssel) A tárgyalások kezdete: a plenáris ülések augusztusban eleinte a győztesek képviselői kaptak szót közben Bp.-en a pártok megtárgyalták a békeszerződés tervezetét felmerült a kérdés, van-e értelme román többségű területet követelni (22e km2), vagy inkább etnikai kiigazítást (5e km2), vagy csak kisebbségi jogokat? kedvező helyzet esetén 22e km2-t kérünk, ha nem, akkor csak 5e km2-t aug. 13-án a fő ellenfél román Tătărescu szólalt fel (jóvátételt kért Mo.-tól!) 14-én pedig Gyöngyösi is, aki Trianonnál igazságosabb békét remélt, kérte a kisebbségi jogok figyelembe vételét, ill. azt, hogy Romániát szólítsák fel tárgyalásra Mo.-gal; a korábbi viták ellenére 22e km2-t kért; elutasította a čs. kitelepítést, az ottani magyarokat területtel együtt vesszük csak át; elviselhetetlennek nevezte a béketervezet gazdasági terheit különösen a čs.-ok támadták a beszédet, revizionizmussal is vádaskodva

8 Bizottsági viták Területi kérdések: Magyar Pol. és Területi Bizottság, Román PTB a Magyar PTB elutasította a m.–ro. határ ügyének napirendre vételét is a Román PTB viszont napirendre vette, így a két biz. közösen is tárgyalt róla döntöttek, hogy meghallgatják az érdekelt feleket is aug. 31-én Auer Pál szigorúan etnikai alapon 4e km2-re csökkentette az igényt, a többi m.-nak kiterjedt jogokat és székely autonómiát kért szept. 2-án Tătărescu a trianoni határ mellett érvel gazd., közl. és pol. okokból szept. 5-én a Román PTB is a trianoni határt szavazta meg Viták a csehszlovák igényekről 200e m. egyoldalú kitelepítése és Pozsonytól délre 5 község Čs.-hoz csatolása Mo. mindkét igény ellen tiltakozott, a m.-okat csak területtel együtt vesszük át sőt, kedvező határmód. esetén a m.-ok egy részét terület nélkül is befogadjuk Čs. vaskos hazugságokkal, demagóg csúsztatásokkal érvelt a Magyar PTB a felek közti tárgyalást írt elő, ami kudarcba fulladt (szept. 29.) a kitelepítést a biz. nem támogatta, további 6 hónapos tárgy.-t írt elő; a hídfőt Čs.-nak ítélte, de csak 3 falu átcsatolásához járult hozzá Gazdasági és katonai kérdések: nincs módosulás vita az USA és SzU között, hogy mi (és ki) okozza Mo. gazd.-i nehézségeit (a jóvátétel [USA: 200m $ elég], vagy a Ny-ra került magyar javak visszatartása)

9 A békeszerződés A konferencia lezárása (okt.) és a békék aláírása (1947. febr. 10.) az októberi plenáris ülések vita nélkül jóváhagyták a biz.-ok döntéseit az év végén a KüM-ek Tanácsa sem módosított jelentős elemeket febr. 10-én Gyöngyösi János írta alá; Trianonnál kisebb megrázkódtatás volt A szerződés főbb pontjai visszaállnak a trianoni határok, de Čs. 43 km2-t (pozsonyi hídfő) kap (3 falu) 300 millió $ jóvátétel (200m a SzU-nak, 70m Jug.-nak, 30m Čs.-nak) a szövetséges államok polgárait ért károk 75%-át meg kell téríteni fasiszta és revizionista szervezetek tilalma legfeljebb 65e fős hadsereg + 5e fős légierő lehetséges, egész sor modern fegyver birtoklását megtiltják; a hadifoglyok hazatérhetnek a szövetséges seregek a hatályba lépés után 90 napon belül kivonulnak, de a SzU az osztrák megszállási zóna utánpótlása miatt maradhat Ratifikáció, hatályba lépés becikkelyezése az 1947.: XVIII. tv.-kel történt (júl. 16.) hatályba lépése: szept. 15., ezen a napon a SZEB is feloszlott elvileg visszanyert szuverenitás; de épp ekkor kerülünk szovjet függésbe

10 Barátsági szerződések és a szovjet blokk
A Kominform megalakulásának következményei (1947. szept.) a tömbön belüli ellentéteket félre kell tenni (pl. Čs. és Mo. között is) a fokozódó hidegháború miatt egyre erőteljesebb Moszkva irányítása is a Nyugattal fennálló gazd.-i és külpol.-i kapcsolatok megszakadnak Barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási egyezm.-ek 1947. dec. Jugoszlávia; jan. Románia; febr. 18. Szovjetunió; jún. Lengyelo.; júl. Bulgária; ápr. 16. Csehszlovákia e szerződések lényegében Németország elleni katonai szövetséget jelentenek; Mo.-hoz hasonlóan minden csatlós ilyen kétoldalú szerz.-t kötött egymással Sztálin nem kívánt multilaterális katonai szerződést kötni csatlósaival, fél egy a SzU-val rivális közép-európai blokk létrejöttétől (is) a pártközi kapcsolatok, sőt a Kominform is elsorvadt, ugyanakkor az agit.–prop. állandóan a baráti / testvéri viszonyt hangoztatta az jan. 20-án létrehozott KGST (Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa) ugyan multilaterális, de tíz éven át csak elvileg létezett; mindenhol önellátás Szakítás Jugoszláviával, 1948–49 Magyarország frontállammá válik, állandó háborús veszély, kettős szorítás (egyszerre kell a Nyugattal és Jug.-val szemben is fellépni)

11 Magyar–szovjet viszony
Magyarország kormányzása többszörös szovjet kontroll: SZKP közvetlen beavatkozása, az MDP PB teljes lojalitása, a szovjet „tanácsadók” és a hadsereg itt állomásozása révén is a szovjet ellenőrzés nem tökéletes, a magyar vezetés pedig túlbuzgó, hibázik Tito ellen Mo. uszított legjobban, itt volt a legtömegesebb a terror, a gazdasági káosz már a szovjet igények teljesítését is veszélyeztette Magyarország szolgáltatásai külpolitikai téren: önkéntes engedelmesség, a szovjet törekvések elvhű támo-gatása, teljes (szolgai) alárendelődés, önálló magyar külpol. nem is létezik katonai téren: szovjet vezetési, stratégiai módszerek, fegyverek, egyenruha, tanácsadók átvétele, készülés a III. vh.-ra; dec. szerződés a sz. csapatok itt-tart.-ról (ingatlanok átadása, kat. objektumok létesítése, szolgáltatások féláron való igénybevétele a sz.-ek számára) gazdasági téren: a sz. tanácsadók mesés fizetést kapnak, külkereskedelmünk zöme a SzU-val és a KGST többi államával (30+30%); árak meghatározása a SzU érdekei szerint, kiszolgáltatottság; számos vegyes vállalat révén is ellenőrzik Mo. gazd.-t (ezeket később vissza kellett vásárolnunk); több előnytelen gazd. és keresk. szerződés (pl. a mecseki uránról) A szovjet hódítás oka nem világforr.-i, hanem birodalmi-hódító

12 Viszonyunk az „ellenséges” államokkal
Az Egyesült Államok és a Nyugat 1949 tavaszától jegyzékváltások a Mindszenty-per miatt Sík Endre követet kiutasítják Wash.-ból, Chapin am.-i követ is távozik Bp.-ről felmerült a dipl. viszony teljes megszakadása is, de okt.-ben újra követcsere Mo. élesen támadja a NATO, majd az NSZK megalakulását is 1949 nyarán az ENSZ tárgyalja Mo. tagsági kérelmét, szept.-ben elutasították a Standard-perben letartóztatott br. és am.-i állampolgárok miatt ismét nagy jegyzékváltások, 1950 jan.: Mo. bezárta a clevelandi és new yorki konzulátust a dipl. viszony fennmaradásának oka: az am.-i követség megfigyelőhely is 1950 nyarán a Korea miatt háborús hisztéria alakult ki Mo.-on is Jugoszlávia a fő frontvonal 1955-ig itt húzódik (Ausztria K-i felén szovjet megszállás) 1949. jún. 19-én Mo. felmondta a két ország közötti gazdasági egyezményt is a Rajk-per fővádlottja tk. Tito volt, a kapcsolatok mélypontra zuhantak; az ítélet ellen Jug. tiltakozott, m. diplomatákat utasított ki Mo. dipl.-i jegyzékben is megvádolta az „összeesküvésben” részt vevő Jug.-t 1949. szept. 30. felmondtuk a barátsági szerz.-t (a dipl. viszony nem szakadt meg) 1949. nov. Galyatető: a Kominform Titóékat kémeknek, gyilkosoknak nevezi

13 Mozgástér és erősödő szovjet beavatkozás
Külpolitikai helyzetünk Sztálin halála után a SzU magyar belpolitikába való beavatkozása is fokozódik (1953, 1954–55 és 1956 folyamán is szovjet nyomásra történtek személycserék!) az „új szakasz” külpol.-i téren semmilyen eredményt nem tudott felmutatni Az enyhülés következményei Magyarországon 1955. máj. 15: osztrák államszerződés, a SzU kivonul Ausztriából 1955. máj. 14.: az egynappal azelőtt Varsói Szerződés (hivatalosan ez is „ba-rátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási egy.) révén ua. a szovjet csapatok Mo.-on maradhattak (Rom.-ból 1958-ban kivonták őket) a blokk fegyveres ereje szovjet főpar. és irányítás alá kerül felhívást tettek közzé egy európai béke és biztonság ügyében tartott értekezletre 1955. máj.–jún. Hruscsov „Canossa-járása” Belgrádban, bocsánatot is kért be nem avatkozás, nemzeti út elismerése, békés egymás mellett élés a kibékülés és az osztrák semlegesség nagy hatást gyakorolt Nagy Imre terveire (1956. nov.-ben ezért is látott esélyt Magyarország semlegességére) 1955. dec. Mo.-ot is felvették az ENSZ-be 1956. ápr. feloszlott a Kominform 1956. okt. 15–22. Gerő és Kádár Jugoszláviában; rendezik a kapcsolatokat