Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A gazdasági növekedés Közép-Európa összehasonlító társadalom- és politikatörténete.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A gazdasági növekedés Közép-Európa összehasonlító társadalom- és politikatörténete."— Előadás másolata:

1 A gazdasági növekedés Közép-Európa összehasonlító társadalom- és politikatörténete

2 Alapfogalmak nemzeti jövedelem: a kommunista országokban használt mérőszám a gazdasági kibocsátás mérésére. Csak az anyagi javak termelését tartalmazza, a szolgáltatások értékét többnyire nem. GDP / GNP: (Gross Domestic Product, bruttó hazai termék; Gross National Product, bruttó nemzeti termék): egy adott gazdaságban egy bizonyos időszak (általában egy év) során előállított végső javak és szolgáltatások értékét foglalják magukban –a GDP tartalmazza a külföldi befektetők által (külföldre) hazautalt profitot is, vagyis ezt nem teljes mértékben az adott ország lakossága használja fel. –A GNP-ben viszont figyelembe veszik a külföldről származó és a külföldre transzferált jövedelmek nettó összegét (különbségét) is vásárlóerő-paritás: (PPP – Purchasing Power Parity): e számítással a gazdasági kibocsátást (a GDP/GNP-t) nem a hivatalos valuta- árfolyamon, hanem a belső árszínvonal alapján váltják át valamilyen közös valutára (pl. dollárra).

3 A gazdasági kibocsátás mérése számos elméleti és gyakorlati nehézség; nincs egységesen elfogadott mérőszám a GDP általában 10–50%-kal nagyobb, mint a nemzeti jövedelem (fejlettebb országok: nagy tercier szektor: nagyobb különbség) GDP és GNP közötti különbség ált. nem számottevő (kivéve nagy tőkeexport vagy tőkeimport esetén) megfelelő módon számított GDP / GNP-t is nemzeti valutában kapjuk meg; át kell számítani (pl. dollárra) az árfolyamingadozást, alul- vagy felülértékeltséget a PPP segítségével lehet kiküszöbölni – ehhez igen sok adat és számolás kell, ezért visszamenőlegesen nehéz alkalmazni közép-európai adatok sokkal hiányosabban (határváltozások, statisztikai adatfelvétel hiánya, a kommunista korszakban adat- kozmetikázás – felfelé torzították az adatokat)

4 A gazdasági növekedés fő trendjei 1. Nyugat-EurópaKelet-Közép-Európa 1914–1918 az első világháború a háborús pusztítások kis területre terjedtek ki, de a gazdasági kapcso- latokban súlyos zavarok keletkeztek; liberalizmus helyett állami beavat- kozás; letérés az aranystandardról; a régió világpiaci helyzete romlik a háborús pusztítások nagyobb területre terjedtek ki, s gazdasági következményei is súlyosabbak 1918–1924 gazdasági rekon- strukció a versailles-i béke rontja Németország pozícióit; a területi változások zavarják a kereskedelmi kapcsolatokat, amit a nacionalizmus és a protekcionizmus új hulláma súlyosbít re sikerült elérni a háború előtti szintet az új határok szétzilálják a régi gazdasági rendszert; Magyarországon a forradalmak is. 1924–1929 rövid fellendülés átlagosan évi 3,5%-os gazdasági növekedés, visszatérés az arany- standardhoz; erős beruházási és tőzsdei spekulációs láz Csehszlovákia fellendülése a legjobb, de Lengyelo. és Magyaro. is jelentősen fejlődik

5 A gazdasági növekedés fő trendjei 2. Nyugat-EurópaKelet-Közép-Európa 1929–1945 gazdasági világválság és a második világháború new york-i, majd európai tőzsdekrach, bankcsődök, a jelentősebb gazdaságok 14–24%-kal estek vissza; a legtöbb ország elhagyta az aranystandardot; a kilábalás erős állami beavatkozással volt lehetséges. Ennek üteme és ideje nagy különbségeket mutat. A II. vh. Franciao., Hollandia esetében súlyos visszaesést, Nagy-Britanniában és Németországban fellendülést hozott, a háborús pusztítás viszont sokkal nagyobb, mint az I. világháborúban Lengyelország és Cseh- szlovákia visszaesése 18– 21%-os, Magyarország csak 9%-ot esik vissza és kilábalása is a legsikere- sebb. A II. világháborúban Csehszlovákia szenvedi el a legkisebb károkat; Lengyelo., Magyarország, Jugoszlávia súlyos visszaesést szenvedett 1945–1950 újjáépítés az 1945-ös GDP-szint a századelő szintjén állt; meglepően gyors a rekonstrukció, kialakul a Bretton Woods-i rögzített árfolyamrendszer gyors növekedést érnek el, de ált. alacsony szintről kiindulva; államosítások stb. révén felszámolják a piacgazdaságot

6 A gazdasági növekedés fő trendjei 3. Nyugat-EurópaKelet-Közép-Európa 1950–1973 gazdasági „boom” soha nem tapasztalt, gyors és tartós fellendülés: átlagosan kb. 4%-os évi GDP-növekedés (NSZK 5%, Nagy-Britannia 2,5%). A termelékenység- növekedés is kiemelkedő. A munkanélküliség 2–3%-ra esik; jelentős nemzetközi gazdasági kooperáció és technológiai transzfer „boom” itt nem alakult ki; helyette tervgazdálkodás, nyugattól való elzárkózás, erőltetett iparosítás, szekto- rális aránytalanságok, erősen ingadozó fejlődési értékek. A 60-as években arányosabb fejlesztéssel gyorsabb növekedés; az évtized végén reformkísérletek 1973–1990 a növekedés lelassulása a növekedés 1,9%-ra lassult; az olajárrobbanás szerkezetátalakí- tást idézett elő; a munkanélküli- ség és az infláció jelentősen nőtt; a Bretton Woods-i rendszer összeomlik. „Stagfláció” kialakulása A globalizáció kezdete a választóvonal nem 1973, hanem inkább 1980 körül, amikor a rendszer válsága kiéleződik, a korábbi refor- mok elbuknak; cserearány- romlás; a gazdaság szerkeze- te elavult; nincs innováció; eladósodás

7 A gazdasági növekedés hosszú távú okai technológiai fejlődés (folyamatos ipari forradalom, K+F szerepe, húzóágazatok, a „későn jövők előnye”) tőkefelhalmozás (az új technológiák jelentős nagyságú tőkét igé- nyelnek, a sikeres későn jövők is tőkefelhalmozás után törtek fel) a „humán tőke” fejlődése (ennek mérése igen nehéz, de lényege a munkaerő képzettségének javulása, az oktatás fejlődése) társadalmi tőke, ill. társadalmi képességek megléte, fejlődése (az egyének hatékony együttműködéséhez szükséges képességek, pl. normák, értékek [bizalom, becsület, tolerancia stb.]) a gazdaságok közötti kapcsolatok elmélyülése. Ez elősegíti a hatékonyság növekedését, mivel: –lehetővé teszi a specializálódást (a leghatékonyabb iparágakat fejleszthetik) –elősegíti az új technológiák terjedését –legalább részben ellensúlyozza a természeti erőforrások esetleges hiányát is. Minél kisebb egy ország, annál inkább rá van utalva a külkereskedelemre. Európában számos viszonylag kicsi ország van, ezért e tényező jelentősége nagy! Az áruk és a tőke mozgása mellett ki kell emelni a gondolatok, a tudás – és így az emberek – szabad áramlásának jelentőségét is.

8 Az 1945 utáni gazdasági növekedés okai a beruházások erőteljes növekedése (a GDP-hez viszonyított arány több országban megduplázódott, és akár a 20%-ot is meghaladta az USA-ból történő technológiatranszfer; ehhez a szükséges humán tőke, illetve a jogi és intézményi háttér is rendelkezésre állt. a gazdaság strukturális változásai. (Pl. a mezőgazdaságból az iparba és a szolgáltatásokba való munkaerő-átcsoportosítás.) kedvező belpolitikai helyzet: a munkaadói és a munkavállalói érdekek széleskörű kompromisszuma (egyfelől a bérkövetelések visszafogása, másfelől pedig a jóléti állam expanziója.) az állam jóléti elkötelezettsége és koordináló szerepe. Az egyenlőbb jövedelemelosztás fokozta a tömegtermékek iránti igényt; a nagyobb szociális biztonság és az oktatás fejlődése pedig a munkaerő minőségének a javulását is magával hozta nemzetközi gazdasági kooperáció és integráció (számos intézmény és szervezet létesült, pl. 1944: a Bretton Woods-i rögzített valuta- átváltási árfolyamok, 1947: Marshall-terv és a GATT, 1948: OEEC, 1951: Montánunió, 1957: EGK, 1960: EFTA stb.)

9 A fogyasztói társadalom A nagy gazdasági növekedés és a csekélyebb népességnövekedés révén gyorsan nőtt az egy főre jutó jövedelem a középosztály kiterjedése egyenlőbb béreloszlást eredményezett a létfenntartási szint feletti jövedelmek többletfogyasztást tettek lehetővé, jelentősen nőtt az igény a tartós fogyasztási cikkek iránt átalakul a családok, a társadalom életmódja (motorizáció stb.) a növekvő kereslet élénkítette a termelést, újabb gazdasági növekedést okozva elterjednek a bevásárlóközpontok, a reklámok szükségleten termékek iránti kereslet mesterséges gerjesztése (a fogyasztás öncélúvá válik, sok esetben presztízsből, „társadalmi rangjelzésként” vásárolnak az emberek) tucatáruk, „előre csomagolt társadalom” és az értéktelen tömeg- kultúra létrejötte (ellene lép fel a beat-, majd a hippimozgalom, illetve az 1968-as ifjúsági lázongás Nyugat-szerte) egyszer használható, eldobható termékek megjelenése: szemét- hegyek, súlyos környezeti ártalmak

10 Az 1973 utáni gazdasági visszaesés okai az USA-hoz viszonyított technológiai felzárkózás előrehaladt Nyugat-Európában, így a technológiai kölcsönzés már nem járt jelentős termelékenységnövekedéssel ugyanez érvényes a tőkeintenzitás növekedésére is a strukturális változások lehetősége csökkent, mert az alacsony haté- konyságú szektorok (pl. mezőgazdaság) relatív súlya már visszaesett mivel a nemzetközi kereskedelem előtt álló akadályokat már ko- rábban leépítették, így e téren sem lehetett további hatékonyság- növelést elérni az 1960-as évek végén bérrobbanás játszódott le, az alkalmazotti rétegek megnövekedett politikai érdekérvényesítő képességének eredményeként az első (1973) és második (1979) olajárrobbanás és a Bretton Woods-i rögzített árfolyamrendszer összeomlása. Ezek csökken- tették a beruházási kedvet és keresletet, valamint a szakszervezetek kompromisszumkészségét is a hosszú távú növekedési trendekhez való visszatérés

11 A globalizáció kilábalás az olajválságból: szerkezetváltás, energiatakarékosság a gazdasági fejlődés motorja már nem a tömegtermelés, hanem a tömegfogyasztás, amelynek egyedi igényei is kialakultak transznacionális vállalatok (TNC-k) megjelenése: „Made in Japan” helyett „Made by Sony” (a termelési folyamat széttelepül a világ számos országába, minden elem ott készül, ahol a legolcsóbb) a hétköznapi globalizáció: amerikanizálódás, „mcdonaldizálódás”, a „világfalu” létrejötte (a világ „összezsugorodása”) tudományos meghatározása: a világ távoli részeinek kölcsönös függésbe kerülése, világméretű gazdasági, társadalmi és kulturális folyamatok, problémák megjelenése viták a globalizációról: előnyös vagy hátrányos? Ellenzői szerint új alávetettséget hoz, növeli a társadalmi–gazdasági különbségeket árnyoldalai: a tőke kiszabadult a nemzetállami felügyelet alól, így –gyakran súlyosan környezetszennyező technológiákat alkalmaz –gyermekmunkát alkalmaz vagy rossz körülmények között éhbérért dolgoztat világméretű összefogás kell a problémák megoldására is!


Letölteni ppt "A gazdasági növekedés Közép-Európa összehasonlító társadalom- és politikatörténete."

Hasonló előadás


Google Hirdetések