Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

4. A fegyveres felkelők(nek nevezettek) perei – esettanulmányok Magyarország története a Kádár- korszakban (1956–1988)

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "4. A fegyveres felkelők(nek nevezettek) perei – esettanulmányok Magyarország története a Kádár- korszakban (1956–1988)"— Előadás másolata:

1 4. A fegyveres felkelők(nek nevezettek) perei – esettanulmányok Magyarország története a Kádár- korszakban (1956–1988)

2 Általános vonások Zömmel 35 év alatti, fiatal vádlottak –döntő részük munkásként dolgozott, túlnyomó részük férfi –horthysta tisztek és csendőrök nem kerültek elő, így őket vádolták... Az ítéleteknek e perek csak kis részét jelentik, de a legismertebbek közé tartoznak az igen gyakori halálos ítéletek miatt –legfőbb vádak: népi demokratikus rend megdöntésére irányuló mozgalom szervezése és vezetése, gyilkosság, lőfegyverrel való visszaélés stb. Különösen sok kivégzés volt a népítéletek miatt –Köztársaság tér: 36 kivégzett; Miskolc, Mosonmagyaróvár –itt az ellenforradalmi jelleg jól demonstrálható volt A felkelők közül menekültek legtöbben Nyugatra is –a halálra ítéltek közt nem csak a legbátrabbak, hanem a legnaivabbak, vagy a fegyveres csoportok perifériáján mozgó mellékszereplők is szerepelnek –ismertebb Ny-ra menekült felkelők: Pongrátz Gergely (Corvin-köz), Csongovai Per Olaf (Tűzoltó u.) Az ügyek „vegyítése” miatt tárgyalok nem harcoló személyeket is Az egyes ügyeket nem időrendi sorrendben tárgyalom –a fegyveres felkelőknek a tárgyaltnál jóval több pere, ill. érintett személye volt!

3 Dudás József és Szabó János pere A (kivételesen idősebb) főszereplők, akik nem ismerték egymást… –Dudás József (1912) a Magyar (II. ker.-i) Forr.-i Nemzeti Bizottmány vezetője, a (Magyar) Függetlenség c. lap kiadója, a Szabad Nép székház elfoglalója, igen ellentétes mai megítéléssel –„Szabó bácsi” (1896) a Széna téri felkelők legendás parancsnoka Letartóztatás, per, ítélet, legendák –1956. nov. 19-én, ill. 21-én tartóztatják le őket, szovjet követelésre (Szerov) –a nyomozás lezárása csak a vádirat elkészülte után! történt meg –a vádiratot nem a végül eljáró bírósághoz adták be –nem statáriálisan, de megdöbbentően gyorsan ítélték el őket (1957. jan. 14.) –ebből Jobbágyi Gábor tévesen arra következtet, hogy el kellett tüntetni őket, nehogy az általuk ismert súlyos információk nyilvánosságra kerüljenek –Szabó bácsi mindent elismert, megtört – ellenben Dudás kiállt eszméi mellett, bár tudatosan felnagyította kommunista és antifasiszta múltját, valamint Nagyhoz és Kádárhoz fűződő viszonyát –a tárgyalást a Ledényi Ferenc vezette Kat.-i Kollégium végezte jan. 8–14. közt; több mentő tanú is volt, Dudás ügyvédje elképesztő bátorsággal lépett fel (idézte Kádár nov. 1-i beszédét…) –mindkettőjüket halálra ítélték, kegyelmi kérvényeik gyanúsan gyorsan megjárták a hivatali utat 18-án; másnap kivégezték őket

4 Jankó Piroska (1936) A (csaknem teljesen alaptalan) vádak és a legendák –az erkölcstelen, szadista kuláklány a népi demokratikus rend ádáz ellensége –részt vett az okt. 23-i tüntetéseken, majd fegyverrel is harcolt –1956. okt. 30-án a Köztársaság téren részt vett egy ezredes bántalmazásában –aki még élt, amikor mellébe szúrt (sőt egyes legendák szerint kivágta a szívét) A Jankó Piroska elleni eljárás –1957. márc.-ban a munkahelyén jelentették fel (személyes haragból) –munkatársai semmilyen perdöntő információval nem rendelkeztek és nem sikerült szemtanút találni a Köztársaság térről sem –Jankó viszont már letartóztatása napján részletes beismerő vallomást tett a Közt. térről (tőrrel szúrt), míg a felkelés többi részében való szerepét tagadta –albérletéből tárgyi bizonyíték (pl. fegyver, vérfoltos kabát) nem került elő; nem sikerült azonosítani a gyilkos fegyvert, sem azt, hogyan került a kezébe –a kihallgatók nem tisztázták, kinek a sérelmére (Asztalos János? Papp József?) követte el tettét; Jankó vallomását torzítva vették fel és utólag is korrigálták –1957. jún.-ban 18 évi börtönre ítélték, 1969-ben szabadult Mi történt a valóságban? –23-án belekeveredett a tüntetésbe, korán hazament, a harcokban nem vett részt –a Ferenc krt.-on megrugdosta és leköpte egy szovjet katona megégett holttestét –a Közt. térre is kíváncsiskodóként ment; a lelőtt, földön fekvő halott tisztet megrúgta és leköpte (a tömeggel együtt tévesen ávósnak vélve őt) –Jankót a rendőrségen bántalmazták, hamisan vallott saját magára

5 Tóth Ilona (1932) és társai A még ma is hevesen vitatott vádak szerint: –1956. nov. 18-án a Péterfy u.-i kórház egyik segédkórházában dolgozó (+éjjel röplapozó) medika társai (Gönczi Ferenc, Gyöngyösi Miklós) elfogtak egy Kollár István nevű rakodómunkást, akit gyanúsnak találtak –a főkórház ellenálló csoportja (Angyal István) 16-án bukott le; sok spicli volt –Kollárnál egy róla készült fénykép volt, ÁVH-törzsőrmesteri uniformisban –a csoport lebukásától félve elhatározták, hogy likvidálják a klóretil/benzin injekcióval Tóth nem találta el a nyaki vénát a szívbe akart levegőt fecskendezni, de a fecskendő összetört a kezében Tóth kiment, ekkor Gönczi ráállt Kollár nyakára majd a WC-be vonszolták, de ott megmozdult, Tóth ekkor szíven szúrta –feljelentették és másnap, nov. 19-én letartóztatták őket (röplapozásért!) Tóthot és társait jún.-ban kivégezték. Eltérő értelmezések: –a napok óta nem alvó, kimerült, koffeinen élő Tóth a spicliktől való félelem miatt valóban megölte Kollárt, de csak a forradalom érdekében tette azt –nem igazolható, hogy bárkit is megöltek, a per koncepciós, tele van eljárási hibákkal s egyedül a kikényszerített beismerő vallomásokon alapul stb. További koncepciós elemek –három, csak lazán kapcsolódó csoport ügyét fogták össze (kompromittálás) –politikai okból emberölés helyett előre megfontolt gyilkossággá minősítik –az Élünk c. lap szerkesztőit (Obersovszky Gyula, Gáli József) I. fokon 3, ill. 1 évre ítélték izgatásért; II.fokon viszont szervezkedés vezetőjeként halálra! (a külföldi tiltakozások hatására kegyelmet kaptak: életfogyt., ill. 15 év)

6 Angyal István (Szirmai Ottó és társai) Angyal István (1928) és a Tűzoltó utcai felkelőcsoport –építésztechnikus; jelen volt a Rádió ostrománál, 27-től felkelő-parancsnok –tudatos baloldali, a legpolitikusabb pk., több fontos tárgyaláson vesz részt Kádárral és Naggyal (személyesen, vagy Csongovai Per Olaf révén) Szirmai Ottó (1926) csatlakozása és a Péterfy-kórház csoportja –rádiós dramaturg, a Rádió párttitkára, belülről éli át az épület ostromát –30-án csatlakozott a Tűzoltó u.-hoz, nov. 8-ától a kórházban is Angyallal volt –Angyal letart.-a után T.T. álnéven ír az Élünkbe, programot ír a M. Ifj. P.-nak dec. 6-ig számos gyűlésen vett részt, tüntetést szervezett; 1957 elején letart. Széll Sándor: műegyetemi diákvezér, nem volt kapcsolata velük Megbonyolított perszövevény –Szirmai eredetileg V. rendű vádlott Péch Géza ügyében (1957 nyara) –1957. dec.-től egy új eljárás I. rendű vádlottja, pere febr.-ban indul később csatolják ide Angyalt (és Széllt, aki önálló ügy élén állt) –1957. máj.-ban Angyal is önálló eljárás élén állt (később: Eörsi István és tsai) –csak júl.-tól vádolják felkelőparancsnokként (felülről védték?) –Szirmai megtört, bűnösnek érzi magát, Angyal ua. keményen védekezik –a Fővárosi Bír. Népbírósági Tanácsa (Tutsek Gusztáv) gyorsított, zárt tárgyaláson ápr.-ban halálra ítéli mindhárom fővádlottat –nov.-ben II. fokon Széll életfogyt.-t kapott; Szirmait kegyelemre javasolják, Angyal nem kér kegyelmet sem. 1958–59 fordulóján kivégzik őket

7 A Bástya-csoport A Központi Honvéd Kórház ellenálló csoportjának főbb tagjai –Bárány János („Bordósipkás Jancsi”, 1930), a Tompa utcai csoport pk.-a, majd a csepeli munkástanács tagja, a Forr.-i Ifjúsági (Ifjúmunkás) Szöv. elnöke; ill. csoportjának több tagja (Karászy János főhadnagy és Mécs Imre) –Szabó Lajos (1930) munkás, Corvin-közi felkelő, majd saját csoportot hozott létre, ennek tagjai, pl. Ivicz György is a Bástya tagjai lettek nov. 4. után A Bástya-csoport tevékenysége –fegyvereket, lőszert gyűjtöttek össze és Csepelen elrejtették –röpcéduláztak, készültek a forradalom újabb hullámának kitörésére –Ivicz elhitette velük, hogy kapcsolatban áll a Bakonyban harcoló Maléterrel! –Ivicz eltűnt, de a többiek kidolgozták az újabb fegyveres harc stratégiáját és kísérletet tettek az ország ellenálló csoportjainak egyesítésére –Karászy pedig Bécsbe utazott, emigráns szervekkel próbált kapcsolatba lépni, sikertelenül; hazatérve a csoport feloszlatását javasolta (1957. jan.: feloszlik) A letartóztatások és a per –a csoport egyik tagja jelentette fel őket, a PNYF addig nem tudott róluk –1957. ápr.-ban voltak a letartóztatások, I. fokon a Főv. Bír. NT-a (Tutsek G.) máj. 22-én halálra ítélte Szabót, Bárányt, Iviczet és Mécset –az LBNT (Borbély János) 1959 febr. 10-én jogerőre emelte az ítéletet, de Mécs büntetését életfogytiglanra enyhítette. A kivégzések 18-án voltak

8 Egyéb felkelőcsoportok parancsnokai Iván Kovács László (1930) – Corvin-köz –okt. 25-én csatlakozott a Corvin-köziekhez, másnaptól pk. –több másik felkelőcsoporttal, de okt. 28-án Nagy Imrével is tárgyalt –részt vett e nemzetőrség megalakításában –nov. 1-jén vagy 2-án a Pongrátz-testvérek akciója miatt leváltották –4-én (tévesen árulónak vélve) saját társai letartóztatták, de megszökött –1957. febr.-ban Turul Párt néven illegális pártot alapít, röpcédulákat készít –márc.-ban letartóztatták, dec.-ben Vida Ferenc jogerősen is halálra ítélte az ülnökök közt volt Győre József volt bm.-h., aki a forr. idején a Corvin-köziek védőőrizetében volt, mégis halálbüntetést javasolt –1982-től Pongrátz G. ismétlődően támadta, alaptalanul árulónak nevezte Steiner Lajos (1930) – VII. kerület –nemzetőrparancsnok, meggátolta a kerületi ÁVH-székház feldúlását –részt vett a Köztársaság téri harcokban, nov. 3-án kerületi parancsnok lett –nov. 9-ig harcolt, emigrált, Magyar Szabadságharcos Szövetség tagja lett, majd amnesztiában bízva hazatért –1958-ban mindkét fokon halálra ítélték és kivégezték Szente Károly (1906) és fia, István (1937) – Csepel –István négy másik testvére is felkelő volt! Károly okt. 24-től harcolt (a kat. kieg. pság, a pártbizottság és rendőrség elfoglalása, fogolyszabadítás, rendőrök lefegyverzése, iratelégetés). Okt. 31-től a helyi Nemz. Biz. tagja –1957 jan.-ban tart. le, 1958 dec. 20-án ítélték halálra, és kivégezték fiával

9 „Átállt” katonák – mint felkelők Pálinkás (született gróf Pallavicini) Antal (1922) –Rétságon szolgált 1955-től. Ezrede forr.-i kat.-i tanácsa elnökévé választotta –okt. 31-én felsőbb parancsra kísérte a fogságból kiszabadult Mindszentyt –nov. 4-én védekezésre rendezkedett be, de HM parancsra letették a fegyvert –nem írta alá a tiszti nyilatkozatot, leszerelték dec.-ben másodfokon is halálra ítélték és kivégezték Kőrösi Sándor (1932) és társai –főhadnagyként egy csepeli üteghez vezényelték. Nov. 4-én több löveget kimenekített a szovjetek elől, csepeli nemzetőrökkel védelmi állást épített ki –nem sikerült Au.-ba szöknie; nem írta alá a tiszti nyilatkozatot, leszerelték –1958. márc.-ban másodfokon halálra ítélték és 6-án kivégezték Mecséri János és társai –Mecséri 1948-tól tiszti iskolába járt, a SzU-ban is tanult től az eszter- gomi gépesített ht. pk.-a –egységei okt. 23-án Esztergomban még lőttek a tüntetőkre –Bp.-re rendelték. 28-án átállt a felkelőkhöz. 31-én a budai katonai körzet, nov. 1-jén a kormányőrség pk.-a lett. Egységének megparancsolta, hogy harcoljon a szovjetek ellen, ha azok újból támadnak –3-án Maléterrel együtt ment Tökölre tárgyalni, letartóztatták. Csapatai a pesterzsébeti Juta-dombnál a legtovább (nov. 11-ig) tartottak ki –1958. nov.-ben jogerősen halálra ítélték és 6 társával együtt kivégezték

10 Köztársaság téri perek I. Általános vonások –Kádár kezdettől fogva kiemelten kezelte a téren történteket a megtorlás során –a legtöbb kivégzés (köztük az utolsó is) emiatt történt –a nyomozást segítették a külföldi újságírók által készített fényképek –eljárást zömmel csak akkor indítottak, ha voltak „megalapozott” bizonyítékok rosszindulatú, alaptalan feljelentések alapján is sokak ellen indult eljárás, de ha ez kiderült, a gyanúba kevert személyeket elengedték (kivéve pl. Jankó Piroskát) Kovács Dezső és társai (Almásy téri felkelők) –15 vádlottból 9 volt jelen az ostromnál, de az önbíráskodásokban nem! –Kovács Dezső parancsnokra perbéli társai vallottak terhelőn (és alaptalanul) –helyettesét, Kovács Imrét is kivégezték, pedig ő a pártház több védőjét is megmentette –a többiek 12–15 évet kaptak (jogerős ítélet: okt.) Galgóczi Zoltán és társai –a leghírhedtebb eset a Köztársaság téri ügyekben –Galgóczi több társával együtt az oroszlányi rabmunkahelyről szabadult –az ostrom előtt eltérő csoportokban vettek részt, de nem jelentős szerepben –bizonyíthatóan részt vettek a lincselésekben, erről fényképes bizonyítékok is voltak, a pártház védői közül a túlélők is felismerték őket –első fokon Tutsek Gusztáv, majd jogerősen (1958. nov.) Borbély János is hét vádlottat ítélt halálra

11 Köztársaság téri perek II. Wittner Mária és társai (Vajdahunyad u.-i felkelők) –a csoport fő vezetői emigráltak; a 9 vádlottból 4 volt Köztársaság téri –mind a négyet halálra is ítélték, köztük két nőt, akik fegyvereket vittek a térre (H.-né Sticker Katalint ki is végezték, Wittner másodfokon életfogyt.-t kap) –férfi társaikat lincseléssel is vádolták, nem kellően bizonyított módon Fáncsik György és társai (Kisfaludy u.-i felkelők) –a csoport tagjai csak rendfenntartó és ellátó szerepet játszottak a harc idején –talán meg is úszták volna börtönbüntetéssel, de Fáncsik mentő körülmény- ként közölte, hogy ávóst mentett meg okt. 30-án a téren… –pótnyomozást rendeltek el, amely több ügyet amalgámozott, számos esetben az sem bizonyítható, hogy a vádlottak a téren jártak okt. 30-án –két vádlott esetében feltehető az önbíráskodásban való részvétel –Fáncsikra terhelően vall a megmentett ávós, de voltak mentő tanúi is –Tutsek G. bíró szerint: aki a téren volt, „meg nem határozható számú személy megölésének bűntettét” vagy annak kísérletét hajtotta végre –első fokon hét, jogerősen négy halálos ítélet (1959. dec.) és kivégzés (1960.) Herczeg Benjámin és társai (Baross téri csoport) –a csoport pk.-a Nickelsburg László, vallomások szerint parancsot adott a téren elfogott ávh-sok kivégzésére (pk.-i szerepe egyébként pozitív!) –1957-ben jogerősen elítélték, évek múltán merült fel a téren játszott szerepe –újra bíróság elé állították, sokan ellene vallottak (mentőnek remélt tanúi is) –N.-t és két társát aug.-ban kivégezték, Herczeg életf.-t kapott

12 Mansfeld Péter (Blaski József és társai) Közismert tévedések, legendák, mítoszok Mansfeldről (1941) –„1956 miatt végezték ki, a megtorlás legfiatalabb mártírja” –„megvárták, míg 1959-ben betölti 18. életévét, s csak utána végezték ki” –„a fiatalkorúak kivégzését az 1957-ben hozott új tvr.-ek tették lehetővé” –„1958-ban a hatóságok »ugratták be« a fiúkat egy ügy elkövetésébe” A fiatalok perének ténybeli alapja… –Mansfeld 1956 végén fegyvereket rejtett el; kisebb lopások, autólopás (1957) –1958. febr. 17-én egy ötfős csoport élén géppisztollyal lefegyverezte és lopott autón elrabolta Vekerdi Elek rendőrt az osztrák követség épülete elől –azzal fenyegették, hogy megölik, de végül elengedték –céljuk az volt, hogy pénzt, fegyvert szerezzenek, s azzal külföldre jussanak (bár Mansfeld és egyik társa a forradalom újbóli kirobbantásában is bízott) … és amivé a vádiratban és az ítéletben vált: a „terrorbanda” –a koncepció kialakulásához hozzájárult Mansfeld is, aki a forradalom újbóli kirobbantásáról, további rendőrök „kinyírásáról” beszélt (fogdaügynök előtt) –a rendőr megölésének szándéka mellett egy másik gyilkosság terve is vád –Mansfeld elvetemültségét bizonyította két szökési kísérlete is –a perben is támadóan lépett fel, magára vállalta a banda vezető szerepét –a már nagykorú Blaski taktikusabban védekezett és viselkedett –első fokon mindketten életfogyt.-t kaptak, de az LBNT-n Vágó Tibor Mansfeldet halálra ítélte (pedig ekkor ő is megbánta hibáit)


Letölteni ppt "4. A fegyveres felkelők(nek nevezettek) perei – esettanulmányok Magyarország története a Kádár- korszakban (1956–1988)"

Hasonló előadás


Google Hirdetések