Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

8. A koncepciós perek „klasszikus” korszaka Magyarország története 1944–1956.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "8. A koncepciós perek „klasszikus” korszaka Magyarország története 1944–1956."— Előadás másolata:

1 8. A koncepciós perek „klasszikus” korszaka Magyarország története 1944–1956

2 A Rajk-per 1. Miért Rajk? –Sztálin elvárása volt egy vezető pozícióba befurakodott „ellenség” leleplezése –nem moszkovita; viszont „spanyolos”; testvére nyilas államtitkár volt –vitái Péter Gáborral + belügyminiszteri „hibái” (pl. pártszervezetek feloszl.-a) –tévedés, miszerint magyar (nemzeti) irányvonalú lett volna! –vékony, magas termete, népszerűsége, értelmiségi volta irritálta Rákosit (?) –sok ellensége, irigye volt, DE kevés barátja Az első koncepció: amerikai kémtörténet Svájcból –Noel Field: amerikai kommunista, aki a II. vh. alatt kommunistákat segített Svájcban, pl. Szőnyi Tibort, aki kapcsolatban állt Allen Dulles OSS- vezetővel és később a káderosztály élén „pozícióba helyezte az imperialistáknak kémkedőket” A második koncepció: jugoszláv, titóista összeesküvés –Mihail Iljics Bjelkin szovjet „tanácsadói” igazították el a kusza szálakat –Lazar Brankov, a Titóval szakító diplomata lett a „kapcsolattartó” –Rákosi buzgó szervilizmussal túlteljesíti a szovjet elvárásokat („álmatlan éjszakáin” hajmeresztő dolgokat is kieszelt (pl. a paksi csőszkunyhó) –Rajk és Tito „Rákosi életére tört”, katonai puccsal el akarta szakítani Mo.-ot a béketábortól. Az „összeesküvők” katonai vezetője Pálffy György tbk. –bakik: Rajk rosszul adta meg adatait, Szőnyi nem ismerte fel Dulles fotóját, Brankovnak nem volt elég ideje megtanulni a vallomását stb.

3 A Rajk-ügy mellékperei okt. 15. Rajk, Szőnyi és Szalai András kivégzése Pálffy György és társai –a „Rajk-banda” összeesküvésének katonai vonala, 4 kivégzés (okt. 24.) –a kivégzést lefilmezték, s katonai iskolák kötelező anyaga lett belőle Marschall László, Deszkás János, Mátyás László –katonatisztek, a Kat.pol-ról ismerték Pálffyt, többen spanyolosok is voltak –Deszkást jogerős 15 évi ítélete után újra perbe fogták és halálra ítélték – felte- hetően Farkas követelésére (kapcsolatba hozva egy vélt kémmel, Tardi Istvánnal, aki 1954-ben szabadult, majd öngyilkos lett) –Mátyás túlélte, később 1956-ban Kádár állambiztonságának vezetője lett Szebenyi Endre és Villányi András –a volt belügyi államtitkár és a gazdasági rendőrség vezetője Rajk beosztottjai voltak, az ÁVH bosszúja miatt ítélik őket is halálra –Münnich Ferenc csak moszkvai kapcsolatai révén menekült meg ugyanettől Vági Ferenc és Aczél György –Vági Szőnyi és Dulles összekötője volt; a főperben nem használták fel, mert tagadta bűnösségét, egy mellékper élén kivégezték. Aczél megyei párttitkár- ként kételkedett Szőnyi bűnösségében: ez életfogytiglanit jelentett neki. Mód Péter és társai –Rajk külügyminisztériumi emberei voltak a vádlottak Field sosem állt bíróság elé, de 1954-ig börtönben volt

4 A szociáldemokrata perek: áttekintés 1947– körül1952–54 beolva- dók ellen nincs ilyen Justus Pál (a Rajk-perben) Gömöry Viktor–Dumbovich Emil– Bodrossy Erik (Sólyom perében) Vaikó György–Diettrich Lajos– Kászonyi András Szakasits-ügy (Marosán, Ries) (Schiffer Pál) nincs ilyen ellen- állókkal szemben Peyer Nitro- kémia Benjámin Olivér (rendőrtisztek) Virág Sándor (Miskolci üzemi) Piller Gyula (Budapesti üzemi) Kálmán József és a „hatos bizottság” Száva István és a centrum Laborcz István Fejszés Gyula Némedi Varga Jakab Mauks Miklós Vass Vilmos Kisházi Ödön (Kéthly Anna)

5 Szocdem. perek: általános vonások Tömeges pereket jelentettek (szemben a kommunisták ügyeivel) –négy ÁVH-s vizsgálócsoport is a szoc.demekkel foglalkozott –12 csoportos és 9 egyéni ügy, 177 elítélt az országos vezetők között –többszáz kisebb, kevésbé ismert vádlott, többezer internált (Recsk, Kistarcsa) –1950. júl. 24.: MDP PB határozata a szakszervezeti munkáról („szindikalista határozat”) – ez az alapja a tömeges szabotázs-, tervbüntett stb. ügyeknek Rákosi személyes ellenszenve okozta vesztüket –legális működés a Horthy-korszakban: rendőrbesúgók –jó kapcsolatok a Labour Party-val: angol kémek –az SZDP vezetésében zömmel értelmiségiek álltak (nem munkások) –csak Magyaro.-on ítéltek el beolvadó szoc.demeket Nem voltak látványos kirakatperek, inkább zárt tárgyalások –a halálos ítélet ritka, ált. nem is hajtják végre –veréssel gyors beismerő vallomást csikartak ki, majd életrajzi elemekből nagy képzelőerővel dolgozták ki a vádiratok alapjait –halálra ítélték Schiffer Pált és (tévedésből) Marosán Györgyöt, de nem végzik ki őket

6 Perek az „ellenállók” ellen Kálmán József (budapesti tv.hatósági biz.-i tag) és 21 társa –a „hatos fogat”: vezetője Kéthly Anna, tagja még Valentiny Ágoston is –a vádlottak összejártak, „konspiráltak”, készültek az MDP bukására (alternatív program, államszervezet) –hozzájuk kapcsoltak minden fontos még (Mo.-on) élő volt szocdem vezetőt (Szeder Ferenc, Takács Ferenc, Kőműves József stb.) –kapcsolatban álltak emigráns, peyerista és nyugati elemekkel –Kéthly ügyét elkülönítik, csak jan.-ban ítélték el, de nov.-ben nyugati nyomásra már szabadult is –a többiek 1950 szept.-ben „egységesen” életfogytiglant kaptak Rendőrtisztek: Benjámin Olivér és társai –a hatos bizottság megbízására működtek, szocdem. csoportot alkotva a BRFK állományában és segítve az elbocsátott rendőröket (éf., ill. 12–15 év) Az üzemi háló(zat) perei –Virág Sándor (Miskolc) társaival valóban készült egy rendszerváltásra –Piller Gyula (Budapest) és társai felléptek a munkaverseny, sztahanov-moz- galom ellen; szabotázs-vádakkal ítélik el őket 13–15 évre (Vas-Witteg éf.) –elítélésük után országos tisztogatás a volt üzemi bizottsági vezetők között!

7 Perek a beolvadók ellen Szakasits Árpád és társai („Rajk vagy Tildy sorsát akarod?”) –a koncepció: beszervezték őket Horthy titkosrendőrei, adatokat szolgáltattak nekik a baloldali vezetőkről, népellenes tevék.-t folytattak a háborúban, angol kémek; mindenki vallott, tényektől függetlenül u.azzal vádolták őket (kémkedés, népi dem. rend elleni szervezkedés, hűtlenség stb.) –Ries István a verések következtében meghalt –Ignotus Pál angol beszervezői: „B.L.O. Odylie” és „Fay Rytale” –Szakasitsot nem verik, Marosánt igen; családjával is zsarolták –1950. nov.–dec.-ben többségüket életfogyt.-ra ítélték, csak 1956 tavaszán szabadultak ki (lényegesen később, mint Kéthly Anna) –eredetileg az ő összeesküvésük katonai szárnya lett volna Sólyomék ügye! Schiffer Pált apósával (Szakasits) együtt tartóztatták le –1951. márc.-ban halálra ítélték, három évig várta a hóhért a siralomházban –1954-ben a „szocialista humanizmusból” enyhítik „az egyébként jogos” ít.-t Katonatisztek ügyei (a Sólyom-per szoc.dem vonulatai) –Gömöry Viktor és tsai – halálra ítélik őket, de kegyelmet kapnak (1950. aug.) –Vaikó György és társai – halálos ítéletekből kettőt végre is hajtanak

8 A Kádár-percsoport Történeti vádak halmaza: –Kádár 1933-as letartóztatása utáni árulása, „beszervezése” provokátorrá; számos elvtárs háborús lebukását is neki tulajdonította vád –a debreceni „Márciusi Front” tagjainak „magyarkodó” csoportosulása (Donáth Ferenc, Losonczy Géza, Kállai Gyula, Zöld Sándor, Ujhelyi Sz. stb.) –Kádár 1943-as bűnös pártfeloszlatása, a likvidátorság (erre a Horthy-ügynök Szakasits vette rá a vád szerint Kádárt) (és Péter Gábort!!) –kapcsolataik voltak a szoc.demekkel, a Rajk-ügy vádlottaival stb. Előkelő vádlottak: 2 PB-, 3 KV-tag, két aktív (+1 volt) miniszter stb. –Zöld Sándor öngyilkossága ápr. 20. –» a még szabadlábon levő Kádár és Kállai letartóztatása –Kádár vallomáskísérletei a börtönben: nem verték, vallott, sokáig naivan azt hitte, az igazat kellene mondania; később nem volt elég fantáziája hazudni –a többieket verték, sóval etették, családdal zsarolták, „tornáztatták” Az „amalgámozás”, a perek és ítéletek –a lelkileg–szellemileg megtört, beteg Losonczy G okt.-ben 15 évet kap –a kisebb vádlottak perében 8–15 év (e két perben nem is volt másodfok!) –Kádár dec.-ben életfogytiglant, Kállai és Donáth 15–15 évet kapott, Haraszti Sándort halálra ítélik (ő is 3 évig a siralomházban vár) –1954. júl.-ban valamennyien szabadulnak

9 ÁVH-n belüli leszámolás, „anticionista” perek Szűcs Ernő és öccse, Miklós agyonverése (1950. nov.) –Szűcs Ernő Péter Gábor helyettese, egyben szovjet állampolgár és ügynök is (e kapcsolatai veszélyt jelentettek Péter és Rákosi számára!) –a vád szerint klikket és saját fegyveres erőt akart szervezni, sőt horthysta kém –valóban igaz, hogy rengeteget sikkasztott és üzérkedett (pl. útlevelekkel) –feltehetően túl sokat tudott és Rákosi utasítására szándékosan verték agyon „Péter Gábor és bandája” –a sztálini „anticionista” kampány miatt veszik őrizetbe a cég számos zsidó származású vezetőjét (1953. jan.) – Rákosi preventív akciójaként –Péter Gábor utóda Piros László –a Gazda halála után ezt a pert leveszik a napirendről, de Nagy Imre idején már az elkövetett törvénytelenségekért ítélték el (1953. dec.) Pétert életf.-ra, a többieket ált. 7–12 évre. Péter csak 1956 nyarán vall Rákosi ellen Zsidó (vallási) vezetők félreállítása –eredetileg az anticionista kampány részeként vették őket őrizetbe (1953. jan.) –1954. elején „csak” 2–3 évre ítélik őket, de még az év folyamán szabadultak (Stöckler Lajost 1944-es népellenes tevékenységgel vádolják a Zsidó Tanácsban végzett tevékenysége miatt; 3 évet kapott)

10 Antikommunista ellenállók Mit jelent az „antikommunista ellenállás?” –rendszerellenes politikai motivációjú, illegalitásban működő, de aktív, fegy- veres és lehetőleg tömeges mozgalom, akár demokratikus, akár antidemokr. –erkölcsi dilemmák: lehet-e terrorista-jellegű; hol a határ ellenállás és kolla- boráció, valamint ellenállás és hazaárulás között? –a magyar ellenállás hiányának földrajzi és történelmi okai, a források értel- mezésének problémái A Fehér Gárda a Dél-Alföldön (Orosháza–Hódmezővásárhely) –országos szervezet, vagy helyi, ÁVH-s provokációra létrejött egység? –Blahó János és Kovács István vezették, fegyverrel rendelkeztek, katonai kiképzést játszottak, próbáltak más csoportokkal / USÁ-val kapcs.-ba lépni –a helyi kulákok közül sokan támogatták, az ÁVH kezdettől megfigyelte és könnyűszerrel felszámolta. Blahót és Kovácsot kivégezték Kereszt és Kard Mozgalom (Szeged) –Halápi József volt szabadságpárti városi tisztviselő vezette –jobboldalibb–nacionalista irányvonal, a konspiráció elemi feltételeinek hiánya, a szervezet létszámának és erejének mérhetetlen felnagyítása a tagok előtt, fegyverek nélküli naiv „katonai”felkelés terve jugoszláv „segítséggel” –ezt is könnyedén felszámolta az államvédelem, Halápit kivégezték

11 A kommunista egyházüldözés A korábbi egyházellenes támadások és megerősödésük –(földreform, egyesületek felszámolása, iskolák államosítása, a protestánsok megegyezésre kényszerítése 1948-ban, Kiss Szaléz és Mindszenty pere stb.) –1949. szept. 6. a hittan fakultatív tárggyá való leminősítése (addig kötelező!) –követelni kezdik, hogy a papok esküdjenek fel az új alkotmányra –1950. jún. 1. KV-határozat a klerikális reakcióról, majd szerzetesek kitelepítése Katolikus megegyezés az állammal, aug. 30. –fenti események hatására Grősz József kalocsai érsek jún.-ban kezd tárgyalni az államot képviselő Darvas József vallási-közoktatási miniszterrel –1950. aug. 1. létrejön a Katolikus Papok Békebizottsága –állandó sajtókampány a tárgyalás alatt is + papok elhurcolása –egyezmény: a papok felesküsznek az alkotmányra, 8 iskolát visszakap az egyh. –1950. szept. 7. a szerzetesrendek feloszlatása (négy kivétellel) Az MDP Titkárság május 4-i határozata –megalakul az Állami Egyházügyi Bizottság (máj. 18-án, évi I. tv.), élén Kossa István (eredetileg villamoskalauz, majd szakszervezeti vezető, ipari, ill. pénzügyminiszter; egy jó elvtárs mindenhez ért!!!) –cinikusan latolgatja egy pálosok–püspökök elleni per megindítási esélyeit, ami végül zöld utat kap

12 Katolikus vezetők, maradék kisgazdák A megállapodás jutalma: a Grősz-per, jún. –a sokszálú koncepció szerint Grősz folytatta Mindszenty összeesküvését, sikeres puccs esetén ő lett volna a „homo regius” és Friedrich István volt min.eln.-öt nevezte volna ki (újra) kormányfővé –a két érsek közt Bozsik Pál prépost volt az összekötő –belekeverték a ciszterci szerzetes Endrédy Vendelt („valutaüzérkedés”) –és a pálos szerzetes Vezér Ferencet, aki a vád szerint 1945-ben 30 szovjet katonát gyilkolt meg (valójában a gyilkosok gyóntatója volt) –a sikeres kirakatper eredménye: Vezért kivégzik, Grősz 15 évet kap, Endrédy 14-et, Bozsik 10-et; a másodfokú ítélet nem változtatott ezeken –a per kezdetén négy püspököt vesznek őrizetbe, békepapokat neveztek ki, a Püspöki Kar élére Czapik Gyula egri érsek került (júl. 21.: alkotmány-eskü) –mellékper: Friedrich 15 évet kap, de még 1951 végén meghalt a börtönben Kővágó József és társai: amalgámozott kisgazda–„reakciós” ügy –a Testvéri Közösség, ill. a Pfeiffer-ügy folytatása (Kővágó J. volt bp.-i főpol- gármester és Almásy Pál volt katonatiszt, akit már 1947-ben is letartóztattak) –„angol kémkedés” vádjával kapcsolták ide (a nem kisgazda) Zsedényi Bélát és két volt kisgazda politikust –1950. nov.: életfogytiglani és 15 éves ítéletek, Zsedényi a börtönben meghalt


Letölteni ppt "8. A koncepciós perek „klasszikus” korszaka Magyarország története 1944–1956."

Hasonló előadás


Google Hirdetések