Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

6. A pártállam megteremtése és sajátosságai. A sztálinista alkotmány Magyarország története 1944–1956.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "6. A pártállam megteremtése és sajátosságai. A sztálinista alkotmány Magyarország története 1944–1956."— Előadás másolata:

1 6. A pártállam megteremtése és sajátosságai. A sztálinista alkotmány Magyarország története 1944–1956

2 Út az egypártrendszer felé Két fordulat a Nemzeti Parasztpártban, 1948 –leszámolás a „harmadik út” tervével, a szocialista átalakulás támogatása –szakítás a szocializmus „magyar útjának” elképzelésével (1948. júl.): bírálják Jugoszláviát. Veres Péter pártelnöknek távoznia kell Paraszti jövendő c. könyvének „téves nézetei” miatt (HM-i posztjáról is lemond, szept. 1.) –1948. szept. 14. országos értekezlet: osztályharcos, népiesség-ellenes, sőt parasztellenes, tekintélytisztelő retorika; demokratikus centralizmus; „jobboldaliak” tízezreit zárják ki a pártból A Kisgazdapárt bolsevizálása, 1948 –kenesei határozatok: szoros szövetség a munkássággal, kis- és középpar.-ra támaszkodik a párt, támogatja az (önkéntes) szövetkezést, a népi demokr.-t –jobboldaliak tömeges kizárása A kormányon kívüli parlamenti pártok „megreformálása” –PDP + MRP = RDP (Radikális Demokrata Pártszövetség), ápr.–máj. Aug. elején Harrer Ferencet az MDP egyetértésével választják elnökévé –1949. márc.-ban formálisan is egyesült a két kis párt MRP néven –FMDP: itt is jobboldaliak kizárása, tisztogatás a frakcióban

3 A Magyar Függetlenségi Népfront márc.-ban vetik fel a koalíció átalakulásaként –a többi pártoknak csak Bp.-en lenne irodája –próbaképp a pártok ifjúsági és nőszervezetei olvadnak össze először nőszervezetek: itt névváltozás sincs (Magyar Nők Demokratikus Szövetsége) ifjúsági szervek: a Magyar Demokratikus Ifjúsági Szövetség és a többi szervezet egyesülésével városokban a Magyar Ifjúság Népi Szövetsége, falvakban az Egységes Parasztifjúság Országos Szövetsége alakult meg –az MDP megalakulása után hivatalos program lett az MFNF, aug.-ban a koalíciós pártok támogatják is –nov. 27., MDP KV: „a Népfront nem lesz tömegszervezet, a pártoknak el kell halni” (Rákosi); „nincs más út, csak a Szovjetunió vérrel megszentelt, dicsőséges útja” (Szakasits) Megalakulás hivatalos napja: febr. 1. –elnöke Rákosi, főtitkára Rajk, alelnökei: Dobi István és Erdei Ferenc –a pártversengés „idejétmúlt” rendszere helyett az egységet hangsúlyozza –az MFNF Országos Tanácsa és helyi szervei az MDP ellenőrzése alatt állnak –a hónap folyamán felvételét kéri az FMDP és a RDP (majd MRP), melyek frakciójában tisztogatni kellett a tagság elnyerése érdekében –a Népfront szerepe átmeneti, fő feladata a választások lebonyolítása (a pártok nem indítanak saját jelöltlistákat, hanem közös [népfrontos] listát)

4 Az 1949-es országgyűlési választás A választójog csak kismértékben változik meg –a választási folyamatban a nemzeti bizottságok helyét a Népfront veszi át (választók névlistája, jelöltállítás, választási bizottságok stb.) –a kizártak köre elvileg nem változik, de most a minél több szavazat megszerzése a cél, így a vál.jogtól való megfosztás ezúttal nem jellemző (alig 200–300e főt zártak ki a szavazásból) –16 területi lista és országos lista (nem változik óta), de már 16 ezer szavazat eredményez egy mandátumot Előkészületek, kampány –a jelöltek 70%-a az MDP tagja, a többi „társutas” (ez utóbbiakat is az MDP PB és Titkárság választotta ki) –kampányt, gyűléseket szinte csak az MDP és a Népfront szervezett –közérzet-javító intézkedések egész sora: csökken az egyház- és kulákellenes támadások éle, megjavult az áruellátás –átfogó tömegpropaganda, zajos jelszavak, gyűlések, népnevelők hadai –a szavazás napján: tömeges mozgósítás, utcabizalmi rendszer bevetése stb. „Eredmények”, máj. 15. –95% részvétel mellett hivatalosan 97% támogatta a Népfront jelöltjeit (új források szerint valójában minden megyében csak 85–92%; e magas arányt a prop. mellett a hit, a remény és részben a javuló életkörülmények okozta)

5 A pártállam alapintézménye a párt –működésének alapelve a demokratikus centralizmus –fentről lefelé épül ki, erősen bürokratikus, vezetői nagy hatalommal bírnak –területi–munkahelyi szervezés; kongresszus, KB, PB, Titkárság állam: felépítése formálisan hasonlít a Nyugatéhoz, de: –az alkotmány rögzíti a párt vezető erejét (bár csak burkoltan) –párt és állam összefonódik, s e kapcsolatban a párt szerepe a döntő –a párton belül létrejön az állami szervek mása, tükörképe –a párt megfelelő szerve irányítja az állami szervet tömegszervezetek (szakszervezet, nő- vagy ifjúsági stb.) –monopolszerepűek, azaz hatósági jogkörük van –jogilag autonóm, de a párt szava döntő itt is: „transzmissziós szíjak” az elnyomás a rendszer egyik fő összetartó ereje totális rendszer: –az élet minden területére (magánéletre is) kiterjed a párt befolyása –minden(ki)t megfigyelnek, a párt hatalma minden(ki)re kiterjed –az apparátus nincs alávetve semmilyen szilárd jogrendnek (de hozhat önigazoló törvényeket is)

6 Az állami szervek megkettőződése Hatalmi ágPártÁllam (Választás)Kongresszus (3–5 évente)parlamenti „választás” Törvény- hozás Központi Vezetőség ( fő, évi 3–6 ülés) országgyűlés; többszáz fő, évi 2-3 ülés) Valódi tv.- hozás Politikai Bizottság (1-2 hetente) (10–15 fő a KV-ből) a Népköztársaság Elnöki Tanácsa (a parlament tagjaiból) VégrehajtásTitkárság (3–9 fő) Rákosi idején e helyett is inkább: Honvédelmi Bizottság (felügyeleti területekkel) Minisztertanács (kormány) élén a kormányfő (MT elnöke) 1948–52: Dobi István; 1952–53: Rákosi Mátyás; 1953–55: Nagy Imre, 1955–56: Hegedüs András Főhatalomfőtitkár (1953-ig), első titkár (vezeti a KV, PB és a Titkárság üléseit, szervezetét is!) 1945–56 Rákosi, 1956 júl.–okt. Gerő államfő (Elnöki Tanács elnöke) 1948/49–50: Szakasits Árpád; 1950–52: Rónai Sándor; 1952–67: Dobi István

7 Ideológiai vonások Ideológiai monopólium – alternatív ideológiák (pl. vallás) üldözése Osztályharc (ami „egyre fokozódik”) Felsőbbrendűség-tudat: jobb a kapitalizmusnál. Alapvető ígéretek: –a Nyugat utolérése, leelőzése gazdasági téren –társadalmi egyenlőség, általános jólét megteremtése (legalábbis távlatilag) –az állam gondoskodása az egyénről (ingyen oktatás, kórház stb.) –új, „szocialista ember” jön létre, új erkölcs. Mindenki képességei szerint dolgo- zik és munkája (szoc.), majd szükségletei szerint (komm.) részesül a javakból A hatalom önlegitimációja –minden rendszer diktatúra, így a kommunizmus is –de: felsőbbrendű, mert itt a „többség” az uralkodó réteg („proletárdiktatúra”) –ennek a többségnek élcsapata a párt –amely a „tudományos szocializmus” révén tévedhetetlen –a hatalom megtartása feltétlenül szükséges! Ahol már győzött a proletárok forradalma, ott nem lehetséges „visszalépés” a történelmi fejlődésben A fegyelem, éberség szerepe –az engedelmesség a legfőbb erény –a megbízhatóság pótolja a szakértelmet is –áldozatkészség, lemondás –a hétköznapok militarizálása (termelés hőse, a munka frontja stb.)

8 Vezérkultusz, személyi kultusz Vezérkultusz –Sztálin és Rákosi tisztelete, kiválasztottságának propagandisztikus magasztalása –éljenzés, taps, képek, szobrok, róluk elnevezett intézmények, városok –csúcspontja Sztálin 70., Rákosi 60. születésnapja (1949. dec. 21., márc. 9.) –termelési felajánlások, munkaverseny, kiállítások, antológiák stb. –hazai okai: szovjet import; Rákosi betagolása a magyar történelem progresszív alakjai közé; Rákosi „magyarosítása” –eltérései a szovjet mintától: nem alakult ki belőle „-izmus”; a magyar nép nem volt fogékony a felülről rákényszerített kultuszra, nem lett valódi népvezér; társ.-i támogatottsága, karizmája gyenge volt, ezt kellett prop.-val ellensúlyozni; a kultusz túlzott és ezért kontraproduktív is volt Személyi kultusz –1948-tól használt fogalom, de Hruscsov 1956-os beszéde tette ismertté –ennek is van leleplező, deheroizáló eleme –perszonalizáló, bűnbakkereső funkciójú, a rendszer bűneit egy emberre hárítja –egyúttal a komm. terroruralom szalonképesebb, eufemizált fedőneve is, amivel lehet szakítani és egy korrigált, „más” komm. modellt megvalósítani (Hruscsov, Kádár idején) –ez tehát politikatört.-i fogalom, nem mentalitástört.-i vagy „hagiográfiai” –ez a tágabban értelmezett fogalom (=a terror) jelentősen járult hozzá Mo re kialakult káoszához, működésképtelenségéhez, ill. tette gyűlöltté Rákosit és rajta keresztül az egész rendszert (ez vezet hirtelen robbanáshoz ’56-ban)

9 A sztálini alkotmány Az új országgyűlés megszünteti a frakciók szerinti ülésrendet aug. 18. elfogadja az évi XX. tv.-t –az első magyar kartális alkotmány –államforma: népköztársaság, új a címer is –programszerű, fiktív jellegű A társadalmi rend alapvonásai –minden hatalom a dolgozó népé –a termelési eszközök zöme társadalmi tulajdon –dolgozó nép fokozatosan kiszorítja a tőkés elemeket és következetesen építi a gazdaság szocialista rendjét –gazdasági életét állami népgazdasági terv határozza meg –az állam elismeri és biztosítja a dolgozó parasztok jogát a földhöz… –…támogatja a szövetkezeti mozgalmat –magántulajdon és a magánkezdeményezés a köz érdekeit nem sértheti –a társadalmi rend alapja a munka („Mindenki képessége szerint, mindenkinek munkája szerint”) –az „élcsapata által irányított munkásosztály az állami és társadalmi tevékeny- ség vezető ereje” (e passzus azonban „Az állampolgárok jogai és köteles- ségei” c. fejezetben szerepel!)

10 „Az államhatalom legfelsőbb szervei” Országgyűlés – elvileg a legfontosabb –évente 8,5 napon át ülésezett, a törvények száma évi 4-5 –„kizárólagos joga” az alkotmány és a törvények megalkotása, módosítása (a költségvetésé és a népgazdasági terveké is), kormányprogram elfogadása –kormány kinevezése, átszervezése, hadüzenet, béke, amnesztia –mentelmi jog elve és valósága –házszabály helyett ügyrend – tisztviselők, bizottságok, interpellációk –szerepe az új szakasz és a tiszta lap idején növekedett (ld. később) Elnöki Tanács – parlament-helyettesítő kollektív államfői szerv –a régi nemzet-/országgyűlés politikai bizottsága de facto jogutóda –elnök, titkár, két helyettes és 17 tag, össz. 21 fő a parlament tagjai közül –a parlament ülései között jogosult törvényerejű rendeleteket (tvr.) kiadni –ily módon törvényeket is lehetett módosítani (alkortmányt nem), igaz, a tvr.-t (formálisan) utólag jóváhagyásra be kellett mutatni az ogy.-nek –tvr.-ek száma sokszorosa a tv.-eknek, a NET háttérbe szorítja az ogy.-t –alkotmányvédő szerep: megsemmisíthet alacsonyabb szintű jogszabályokat –kinevezési jogkörök, kitüntetések, egyéni kegyelem –nemzetközi szerződések kötése

11 „Az államigazgatás legfelsőbb szerve” A Minisztertanács –az országgyűlés választja meg, megbízási ideje nincs előre rögzítve és a választásokhoz sem kötődik –rendeleteket és határozatokat ad ki, de csak az MDP instrukciói alapján –irányítja a minisztériumokat stb., biztosítja a törvények, rendeletek és a népgazdasági terv végrehajtását Szakminisztériumok –az alkotmány tételesen felsorolta őket, változás esetén alkotmánymódosítás –igen gyakori változások, főleg a (nehéz)ipari tárcák esetében (1949–56 között 40 különböző nevű tárca létezett, ebből hat kétszer is azonos néven) –legtöbb tárca Rákosi kormányában (1952–53) – 26 tárca és 5 me.-helyettes (bürokratizálódás és eljelentéktelenedés!) –Nagy Imre idején már csak 17 tárca és két elnökhelyettes (felértékelődés!) –a Hegedüs-kormányban ismét nőtt a számuk (visszarendeződés) –az állami ellenőrzés rendszere: a Legfőbb Állami Számvevőszék helyett Állami Ellenőrző Központ jött létre (1949), ami 1955–56 között minisztérium

12 A tanácsrendszer Megyerendszer átszervezése: 25 vármegye helyett 19 megye A tanácsok („az államhatalom helyi szervei”) létrehozása –említi az alkotmány, de csak 1950 tavaszán alakultak meg (1950. I. tv.) önálló jogkörrel és saját vagyonnal nem rendelkeznek, nem önkormányzatok –első tanácsválasztások: okt. 22. – helyi és területi tanácsok tagjait is közvetlenül, de (népfront)listás módon szavazták meg a választók (97%) Tanácsok szervezete –élén elnök áll; a tanács két ülése közt az irányítás a szűkebb VB (Végrehajtó Bizottság) kezében van, ennek élén VB-titkár áll –VB-k kettős (hármas) alárendeltsége: saját tanácsuk és a felsőbb szintű tanács VB-je, valamint a helyi pártbizottság is felettes szervnek számított –városi/falusi/kerületi –» (járási) –» megyei/fővárosi tanács –» NET Tanácsrendszer reformja Nagy Imre idején (1954: X. és XI. tv.) –bevezeti a megyei jogú város kategóriáját (4 db nagyváros) –pontosabban szabályozza a tanács és tagjai, tisztviselői feladatait –a helyi autonómiát minimális mértékben növeli csak, de elvben rendelkezik a tömegszervezetek és a lakosság tanácsi munkába való bevonásáról –tanácsválasztáson egyéni választókerületeket vezetnek be

13 A diktatúra és az emberi jogok Az emberi jogok államosítása = „állampolgári jogok” –csak a dolgozók számára biztosítják ezeket!! –feltételük az állampolgári kötelességek teljesítése –jogok megsértése esetére nem biztosítottak jogorvoslatot és szankciókat sem Gazdasági, szociális és kulturális jogok –ezekre helyezik a hangsúlyt (szocializmus fölénye a kapit. felett) –az ígéretek egyelőre nem teljesültek, kivéve: –munkához való jog (ami egyben kötelesség is, és alacsony életszínv.-t ad) –művelődés, oktatás joga (de csak állami intézményben, ideol. átneveléssel) Klasszikus szabadságjogok –személyi szabadság önkényes korlátozásai, törvénytelenségek –súlyosan sérül a lelkiismereti és vallásszabadság –nincs szólás- és sajtószabadság (helyette öncenzúra) –ahol szabad gyülekezni, ott kötelező is egyben… –autonóm egyesületeket felszámolták, csak monopoljellegű tömegszerv.-ek Kisebbségek és a nők jogai –zömében papíron maradtak, számos dolog korlátozta ezeket


Letölteni ppt "6. A pártállam megteremtése és sajátosságai. A sztálinista alkotmány Magyarország története 1944–1956."

Hasonló előadás


Google Hirdetések