Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Válságos évtizedek – a diktatúrák kora (1919–1939) Közép-Európa összehasonlító társadalom- és politikatörténete.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Válságos évtizedek – a diktatúrák kora (1919–1939) Közép-Európa összehasonlító társadalom- és politikatörténete."— Előadás másolata:

1 Válságos évtizedek – a diktatúrák kora (1919–1939) Közép-Európa összehasonlító társadalom- és politikatörténete

2 Az új nemzetközi rend „Nagyhatalmi koncert” helyett Nemzetek Szövetsége –igen aktív működés, de gyenge hatékonysággal (nincs fegyveres ereje) nem tagja minden nagyhatalom (Nbr., Fro. végig, USA soha, Jpn ig, Olo ig, No. 1926–33, SzU. 1934–39) –a kormányok belső működését is igyekszik előírni –a NSZ-ről lásd az előző tételt is!! (Látszatra) terjednek a köztársaságok és a demokráciák Az európai béke fő kérdése a német–francia viszony –német alternatíva: teljesítés vagy ellenállás –francia alternatíva: „grandeur” vagy „sécurité” –jóvátételi mizéria – a Ruhr-vidék megszállása –Stresemann és Briand idején közeledés, sőt „európai unió” terve –Dawes-terv, Locarno-i szerződések, Young-terv, Briand–Kellog paktum Három hatalmi központ: 1. Nyugat; 2. Szovjetunió; 3. a vesztes vagy csalódott győztes nagyhatalmak (Németo., Olaszo.) Köztes-Európa: „cordon sanitaire” és kisantant

3 Forradalmi hullám A vesztes, blokád alatt álló, kimerült/csalódott országok –társadalmi forradalom Németországban és Ausztriában –társadalmi, majd proletár-forradalom Magyarországon (nem nemzeti!) –nemzeti forradalom Törökországban –elvetélt társadalmi forradalom Bulgáriában Orosz világforradalmi kísérlet – a forradalom exportja –Finnország, Baltikum, Magyarország, Németország Forradalom-megelőző lépések mindenütt –földosztás –választójog kiterjesztése (szegények, nők stb.) Ellenforradalmak és azok kísérletei –Magyarország: sikeres ellenforradalom, 1919 –Németország: puccskísérletek, 1919–23 –Olaszország: fasiszta fordulat, 1922 –Oroszország: fehérek és vörösök közötti polgárháború

4 K-Közép-Európa gazdasági körzetei Cseh- és Morvaország – iparosodott félperiféria Lengyelország, Magyarország, Szlovákia, Románia –nagybirtokos mezőgazdaság, amely tőke helyett munkaerőre alapul –nem a magántőke, hanem az állam fejleszti (erőteljesen) az ipart (emiatt: bürokratizálódás, centralizáció) Balkán – kisbirtokos, de középkori színvonalú mezőgazdaság –az importpótló iparosítási kísérletek kudarca Az utóbbi két rész lemaradása fokozódik, a növekvő állami beavatkozás ellenére. Mi lehet ennek az oka? –NEM nemzetkarakterológiai, éghajlati, vagy birodalmi okok! –súlyosbodó piaci feltételek (gabona cserearány-romlása) –az állami beruházások zöme improduktív –az I. világháború pusztításai és az utána induló protekcionizmus (határváltozások, szétszakadt piacok, védővámok; földreform) –a háborúban az amerikai kontinens vette át Ny-Eu. mg.-i ellátását Az újjáépítés után mégis 5%-os éves növekedés, fellendülés

5 A tömegek színre lépése Általános hadkötelezettség, szabad utazások, terjedő írástudás Mobilizálódás: tömegek tartós és szervezett politikai cselekvése Első tömegpártok a szociáldemokraták ( as évek) A századforduló idején jelennek meg a parasztpártok Fenyegetésük miatt a középosztály is tömegpártosodik Nemzeti ébredés a 19. sz.-ban – nemzeti és kisebbségi pártok Választójog bővülése: Ny-on növekvő gazdaság mellett is nehéz –K-Kö-Eu.-ban viszont nő a relatív szegénység; a gazdasági fejlődés elmarad a politikai mobilizálódás üteme mögött) –emiatt: a társadalmi erőforrások elosztása egyre igazságtalanabb; a politikai jogok is egyre szűkülnek (ahelyett, hogy növekednének!) Vannak nyugatias demokraták, de fokozatosan „asszimilálódnak” –„a struktúra győzelme a szándék és a személyiség felett”; „jobb egy kis korrupció, mint az anarchia” – pl. Pašić, Sztambolijszki, Maniu, Nagyatádi A vezetés preventív szociálpolitikai intézkedései –már a 19. sz.-ban a munkásokat támogatják a parasztok rovására –(ennek láttán a parasztság lázongásokat robbantott ki) (utoljára 1907, Románia)

6 Szimulált demokratizálás 1918–20: elég demokratikus választások az egész térségben Csehszlov. kivételével visszatérés a választási visszaélésekhez –nyílt szavazás, korrupció, rendőri nyomásgyakorlás stb. Lengyelo.: túl sok párt, káosz – 1926-ban államcsíny Az állami bürokrácia tovább erősödik, a társadalom fölé nő nyugaton a civil szféra ellenőrzi a bürokráciát a félperiférián egyensúlyban vannak A modern korban már nem a vallás irányítja az emberek, a társadalom tevékenységét, hanem a gazdaság –a 16. sz.-tól létező gazdasági lejtő politikaivá is vált (a gazdaság és a politikai kultúra, demokrácia fejlettsége egyenesen arányos) –a vallás, a kultúra öröksége mégis jelentős marad: római katolikus területen jogi racionalizmus, szerves liberális fejlődés ortodox területen a liberalizmus hagyományellenes; a régi patriarchális értékeket, a faluközösséget és az elmaradottságot magasztalják. emiatt ezen országok politikai elitje támadható és labilis, az elitek konfliktusait erőszakkal oldják meg (merényletek, puccsok sora a Balkánon, a függetlenség megteremtése óta átlag 10–15 évenként) (Romániában csak 1918/20 után!)

7 A (fél)periféria társadalmi rétegei és a „szabadon sodródó jobboldal” Politikai osztályok: erős bürokratizálódás, centralizáció –növekvő hatalmuk ellenére pozíciójuk ingatag, ezért –katonai és politikai eszközökkel saját javukra változtatnak a piaci és politikai szabályokon –ennek megvalósításához szövetségest keresnek –» Gazdasági elitek: hazai és „idegen”, ipari vagy agrár –a liberalizmus és parlamentarizmus hívei, de csak konjunktúra idején –válságok alatt hajlamosak a politikai elittel szövetkezni: „szabadon sodródó jobboldalt” alkotnak és támogatják a bonapartista diktatúrák létrejöttét Középosztályok: hasonló megosztottság –emellett félelem a lecsúszástól, irigység; antiszemitizmus Alsó rétegek: erősödő öntudat, de szűkülő anyagi lehetőségek –emiatt növekvő elégedetlenség, lázongások –a szocialista mozgalmak kettéoszlanak, kialakulnak a kommunista pártok –agrárállamokban tipikusak a parasztpártok is

8 Csehszlovákia esete 1918: nem tudott dönteni: történelmi vagy etnikai államot hoz-e létre Nem csak etnikailag vegyes: a félperiféria társul a perifériával A térség legdemokratikusabb állama – de nem igazi demokrácia Német és francia mintájú bonyolult pártrendszer: –hexagonális alapstruktúra (a három nagy társadalmi réteg 2–2 pártja) –„szabadon sodródó jobboldal” (később szélsőjobboldali pártokká alakul) –etnikai pártok (autonomista szlovák, ruszin; szeparatista magyar, német) A bürokrácia és a hadsereg kiszabadul a parlament ellenőrzése alól –erőskezű kormány, rendtörvény, közigazgatási centralizálás –„tekintélyelvű demokrácia” alakul ki Cseh gyámkodás Szlovákia felett –szlovák ügyek minisztériuma, állami és banki támogatások, oktatás fejlesztése –a kialakuló szlovák értelmiség sem a gazdaságban, sem a cseh állam- apparátusban, hadseregben nem talál teret magának –a szabadúszó szlovák értelmiség nemzeti radikálissá fejlődik (szélsőjobb) –a szlovák ipar inkább hanyatlik, mint fejlődik

9 „A k-(kö-)eu.-i kisállamok nyomorúsága” Lengyelország, Magyarország, Csehország/Csehszlov. hasonló sorsa Történeti államkeretük és a nemzet kiterjedése eltérő Függetlenségüket a 16–18. sz.-ban elvesztik Egyes korszakokban a reformok európai élvonalába kerülnek –Lo.: 1772–95.; Mo.: 1825–1849.; Cs.: 1918–1939. Ezen időszak végén mindhárom elbukik A kudarc után hibás következtetéseket vonnak le –a nemzetiségeket teszik felelőssé, egész régi államukat akarják –nem látják be, hogy bukásuknak objektív okai is voltak (önrendelkezési elv) –Lo. mindhárom felosztója ellen harcolni kezd –Mo. elhiszi, hogy a Habsburg Bir. örök életű szükségszerűség –Cs. már 1918-ban sem tudott dönteni, hogy etnikai vagy történelmi alapon szerveződjön meg Emiatt (is) felerősödnek az antidemokratikus vonásaik Cs. és Lo. mindkét világháború után olyan szerencsés volt, hogy a nagyhatalmak hajlandók voltak legalább részben megérteni őket Mo. viszont mindig „rosszkor nyújtotta be a számlát”

10 A nagy világválság (1929–33) A kapitalizmus bizalmi válsága –a nemzetközi munkamegosztás nem hozott mindenhol jólétet –az egyéni szorgalom helyett a kockázatvállalás, spekuláció eredményez vagyont –Közép-Európában különösen nagy ellenszenv a (finánc)kapitalizmussal szemben –sok baloldali az I. világháború fő okát is a kapitalizmusban látta Ipari túltermelés, és tőzsdei spekulációk, majd krach Példátlan árzuhanás (főleg mezőgazdasági) A termelés, majd a bankok teljes összeomlása Sosem látott mértékű munkanélküliség (30–35%) Okok: túltermelés; az I. világháború és a békék; adósságok, jóvátétel; az USA kivonulása a gazdasági irányító szerepből is A centrum képes kezelni a politikai válságot Politikai következmények a (fél)periférián –a mobilizálódott, de szegény tömeg megkérdőjelezi a liberális elveket (pl. a komparatív előnyök elvét), felerősödik a Nyugat- (és demokrácia-) ellenesség –megerősödnek a szélsőséges pártok – amely országokban 1919 óta csalódottság volt, ott a revíziós törekvések is felélénkülnek –utcai összecsapások, káosz – erős igény a „rendre”

11 A Szovjetunió és a sztálinizmus 1922: négy tagállamból álló szocialista szövetségi köztársaság Hadigazdaság, majd 1921-től NEP („új gazdaságpolitika”) Lenin betegsége, politikai végrendelete. Utóda Sztálin, aki átmenetileg szakít a világforradalom koncepciójával (később hódítással folytatja) –szocializmus egy országban: az osztályharc a szoc. idején is egyre éleződik –ostromlott erőd érzete: iparosítás, fegyverkezés, ideológiai harc a Nyugattal –alternatívák: Trockij permanens (világ)forradalma, Buharin NEP-pártisága 1929 – a fordulat, „második bolsevik forradalom”: ötéves terv, kollektivizálás, a terror kezdete, a forradalom etatizálása –az etatizmusnak nem megfelelő részeket kidobta a marxizmusból (pl. elveti az állam elhalásának elvét, az egyenlősdit, a feminizmust, de megtartja a családot) –az eredeti (szocialista) felhalmozás: a parasztság kiszipolyozása, éhínség –milliók pusztultak el (terror + éhínség), de a gazdaság fellendült –politikai rendőrség, Gulág, politikai tisztogatás (1934-től) célszemélyek: „gazemberek, bürokraták, lelkük mélyén mensevikek” (Lenin) Sztálin tette logikus: ha csak leváltja ezeket, jelentős ellenzéket kreált volna a perek célja: „ostromállapot” fenntartása, félelemkeltés, látszategyenlőség –mértéktelen személyi kultusz, de ennek ellenére nyugati apologéták

12 Nacionalizmus és kommunizmus A bolsevik forradalom exportja: a Komintern –legnagyobb sikere a Magyar Tanácsköztársaság (1919) –máshol azonban minden akció kudarcba fulladt, főleg Fro. segítséget is adott a szovjetek visszaszorítására (pl. Varsó) A kommunista párt mégis népszerű a szláv államokban –(kivéve Lengyelo.); legális a KP és 12% feletti támogatottságot is elért. (Bg., Jug.: később betiltják, Čs.-ban 1939-ig legális, sőt parlamenti párt) –Lo., Ro. területi viták, Mo.: tört.-i múlt (1849) miatt népszerűtlen Oroszország – és így a kommunizmus is A KP-okat folyamatosan támogatták a kisebbségek, –a kommunisták ugyanis szembenálltak a nemz.-i megkülönböztetéssel (ukrán, belorusz, makedón, zsidó sőt magyar kisebbségek is) Moszkva merev internacionalizmusa sokakat maga ellen fordított –pl Magyarországán, de a 20-as években is –1935: a Komintern Népfront-programja, a nemzeti út engedélyezése Sztálin kidolgozta a „jó” és „rossz” nacionalizmus elméletét is –eleinte: a kisebbségi jó, a többségi rossz –később: az orosz jó, a többi rossz

13 Németország és a nácizmus „tőrdöfés”; gyenge demokrácia (Weimar); Versailles; válság Hitler: sörpuccs, Mein Kampf (élettér, fajelmélet) a jobboldal (nagyiparos + junker) „szabadon sodródott” a kommunista veszély miatt fel akarták használni Hitlert átmeneti alak helyett szigorú diktatúra Reichstag-tűz – felhatalmazási törvény, pártok betiltása Hindenburg halála után: „Führer und Reichskanzler” a gazdasági válság felszámolása (autópályák, VW, hadiipar) hosszú kések éjszakája (a náci párt szocialista szárnya ellen) antiszemita politika: nürnbergi törvények, Kristályéjszaka terror: koncentrációs táborok; SA, SS, Gestapo stb. a nácik uralma koránt sem teljes! a versailles-i rend felrúgása, fegyverkezés; „etnikai” terjesz- kedés, majd Molotov–Ribbentrop paktum (1939. aug. 23.)

14 A radikális jobboldal térhódítása A kommunizmushoz hasonló okok: gazdasági leszakadás, növekvő írástudás, mobilizálódás, új politikai osztály alakul a „szabadúszó értelmiségből” Eltérő okok: az I. világháború és a bolsevikok hatása –a parasztság mobilizálása: katonaként bejárják Európát –a nemzeti függetlenség nem hozott gazdasági fellendülést – csalódás –nemzeti sérelmek is (diktált béke vagy a méltó jutalom hiánya) – csalódás –a tisztek leszerelése újabb „szabadúszó értelmiséget” kreált – mindenütt frontharcos-szövetségek alakultak –az orosz forradalmak (elleni lépések) radikalizálták a jobboldalt is (a bolsevik minták/példák átvétele) Végső fellendülést a nagy válság hozott (munkanélküliség) A jobboldali radikális elit is a szegényebb rétegből + nemzetiségekből verbuválódott

15 A radikális jobboldal változatai Nemzeti radikalizmus –nacionalizmus, sovinizmus: 19. sz-i Franciao. (antiszemitizmus is) –fasizmus: szocialista gyökerek (Corradini proletár és tőkés nemzetei, majd Mussolini gátlástalan, harcias ideológiája; az elitek körforgása) –Kelet-Közép-Európa: kezdetben a VMRO, Fekete kéz stb. A háború után is „mozgalmak”. Jellemzőik: társadalmi újraelosztás, paraszti romantika („őshonossági” szemlélet révén) Nemzetek feletti (időnként vallási) szélsőjobboldal –nácizmus: új világrend terve. A faji ideológia átdolgozása (Európán belüli faji harc, antiszemitizmus), élettér, hódítás, bosszú. A vezetésre termett nemzet is feláldozható (Délibábos faji eredetmondák másutt is kialakultak!) –jobbratolódott keresztényszocialisták: a katolikus félperiféria harca a „protestáns nyugat” és az ortodox kelet ellen az egyház tradicionális liberalizmus- és kapitalizmus-ellenessége vallási alapon álló antiszemitizmus (a szabadkőművesek és/vagy a zsidók kiszorítják az erényes embereket a vezető helyekről) civil társadalom elismerése, inkább autoriter, mint diktatórikus

16 Fasizmus és nácizmus Hasonlóságok ideológiai rokonság (radikális jobboldali, de szocialista gyöke- rekkel) totalitárius pártállami rendszer vezérelv kollektivizmus erős bürokrácia mesteri demagóg propaganda ellenségkép, gyűlölet szítása tömegmozgalmak erősen militarizált közélet erkölcsi nihilizmus a liberális demokrácia megvetése Hasonló elemeik zöme a kommuniz- musra is jellemző! Különbségek a fasizmus nemzeti, a nácizmus faji (nemzetfeletti) ideológia a nácizmus szélsőséges faji ideológiájának nincs olasz megfelelője a nácizmus sokkal totálisabb jellegű (állam és társadalom nagyobb fokú ellenőrzése) eltérő külpolitikai célok: hagyományos imperializmus Ol.o.- ban, rasszista világuralmi tervek No.-ban Hitler szerepe sokkal központibb, mint Mussolinié kialakulásuk, működésük gazdasá- gi, társadalmi körülményei eltérők

17 Kommunizmus és nácizmus Hasonlóságok radikális ideológia, nemzeti és szocialista elemekkel áltudományok, utópikus céllal totalitárius pártállami rendszer vezérelv kollektivizmus erős bürokrácia mesteri demagóg propaganda ellenségkép, gyűlölet szítása gengszterizmus, népirtás, erőszak, világhódító tervek erősen militarizált közélet erkölcsi nihilizmus a liberális demokrácia megvetése Eltérések szélsőbal – szélsőjobb osztályharc – fajok harca közös tulajdon – magántulajdon a kommunizmus ezért totálisabb a kommunizmus korábbi, a náciz- mus részben az erre adott válasz a kommunizmus a nyugati humanista értékekből ered, demokratikus gyökerű a kommunizmus a legdurvább elnyomás idején is a szegényebb rétegek felemelésére törekedett


Letölteni ppt "Válságos évtizedek – a diktatúrák kora (1919–1939) Közép-Európa összehasonlító társadalom- és politikatörténete."

Hasonló előadás


Google Hirdetések