Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

3. Az ötvenes évek eleje és a Slánský-per Csehszlovákia története 1948–1992.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "3. Az ötvenes évek eleje és a Slánský-per Csehszlovákia története 1948–1992."— Előadás másolata:

1 3. Az ötvenes évek eleje és a Slánský-per Csehszlovákia története 1948–1992

2 Az ötvenes évek A CSKP IX. kongresszusa, máj. 25–29. –cél a társadalom átszervezése, a burzsoá ideológia maradványai felszámolása, a nép- és államellenes elemek eltávolítása a közig.-ból –ígéretek: az életviszonyok javítása, gépállomások létesítése a mg.-i munkák megkönnyítésére, ill. közép- és felsőoktatási reform (munkás–paraszt fiatalok bejutásának könnyítése, reakció kizárása onnan), a munkanélküliség, szegénység és kizsákmányolás örök időkre való megszűnése –igen nagy létszámú Elnökség megválasztása; pártelnök: Gottwald, főtitkár: Rudolf Slánský Kulturális élet, hétköznapok –a szocialista realizmus: politikai–ideológiai nevelő funkcióval (munkások, bányászok felmagasztalása, ipari látképek; úttörők, fő elvtársak ábrázolása) –könyvtári „selejtezések”: 1,5 millió kötetet vettek le a polcokról –mozik előtt 10 perces filmhíradók (1989-ig!) + szovjet és csszl. partizán-, katona-, rendőrfilmek (happy end: a reakció kudarcot vall) –személyi kultusz: Sztálin, Gottwald – Mo.-gal ellentétben 1953-ig mérsékelt, haláluk után erősödik a kultusz (de üzemek, sőt város elnevezése róluk, pl. Zlín 1949-től Gottwaldov, vitkovicei acélművek Gottwald Művek)

3 Az első ötéves terv (1949–53) A tervezés folyamata és a kitűzött célok –az 1948-as első változatot (febr. előtt) még cs. szakértők készítették, ez még harmonikus fejlesztést akart, nem volt radikális (nem tervezett tsz-esítést, sem a külkereskedelem átstrukturálását Kelet felé) –1948. okt. 27-én került a Ngy. elé és lett törvény belőle, cél az ország véderejének növelése, együttműködve a többi népi dem.-val –növekedési célok: nemzeti jövedelem 50%; ipari termelés 57%; szénbányá- szat 35%; fémipar 49%; vegyipar 62% (a nehézipart favorizálták) –a növénytermesztést 11%-kal, az állattenyésztést 86%-kal (!!) kell növelni –1950-től felemelt célok; a vidék iparosítása, nehézipari fejlesztések erőltetése –erőszakos kollektivizálás 1949-től: beszolgáltatási kvóták emelése, kulák- ellenes kampány. Ennek ellenére a gazdák többsége nem lépett be a tsz-be (1955-ben a földek 56%-án magángazdálkodás folyt) Megvalósulás és következmények: válság kialakulása –az eredeti célok teljesültek, a felemeltek nem –ennek fő oka a súlyos katonai kiadásokban kereshető (gazd.-i beruházások felének megfelelő összeg, a büdzsé 20%-a katonai kiadás) –400e új ipari munkás bevonása a termelésbe –könnyűipar visszafejlesztése miatt áruhiány, hosszú sorok, újra jegyrendszer –torz gazd.-i szerkezet, rossz hatékonyság, sok a drága vagy be sem fejezett beruházás; a termékek minősége gyenge, feldolgozottsága alacsony

4 Társadalmi elégedetlenség, ellenállás Elégedetlenség a gazdasági helyzettel –bár a fizetések nagyok, de a boltok üresek – felhalmozódó vagyonok –1951 végén bércsökkentés (karácsonyi prémium megvonása) –sztrájkok, tüntetések Brno, Kladno és Ostrava vidékén; a népi milícia verte le –a többi szocialista országnál még így is sokkal jobb ellátás volt Čs.-ban!! –parasztok ellenállása a kollektivizálással szemben – brutális terror ellenük A „harmadik ellenállás” sajátosságai –1939–45-tel szemben inkább sporadikus volt az ellenállás, nem alakult ki számottevő földalatti ellenzék, a terror gépezete szétzúzta az ellenzéket (az StB ügynökei felfigyeltek minden szervezkedésre és lesújtottak tagjaira ) –kezdeti röplapozás után legfeljebb csak elszigetelt, kétségbeesett egyéni akciók voltak (pl. a Mašín-fivérek csoportja – hősök vagy terroristák?) –Szlovákia: 1949-től működött a Fehér Légió (Biela légia) rádióadó, amely erőszakmentes ellenállást hirdetett; az StB hamar felszámolta, 60 főt bír. elé állítottak –a katolikus egyház is ellenállt, később „földalatti egyház” is létrejött –sok letartóztatás, deportálás, kivégzés (preventív módon is), a retorziók a családtagokat is érintik (káderlap, kizárás közép- és felsőfokú iskolákból) sokak kivégzésére a külföldi kapcsolatok tartása adott okot, de büntették a nyugati rádióadók hallgatását is

5 Emigráció, külföldi ellenállás Illegális határátkelés –hivatalos adat szerint 1948–51 közt 25e főnek sikerült (de 1967-ig kb. 60ezer fő emigrált politikai okokból) –1-2 évre menekülttáborba kerültek, majd beilleszkedtek a Ny-i társadalomba –szögesdrót, aknamező, sőt: a valódi határ előtti létesítmények is gátolták Külföldre menekült politikai vezetők –Petr Zenkl, Hubert Ripka, Jaroslav Stránský (NSZP) –Zenkl lett az elnöke a Szabad Csehszlovákia Tanácsa nevű emigráns politikai szervnek, ami nem tudott emigráns kormánnyá alakulni számos belső vita alakult ki az 1945-ös és 1948-as emigránsok között (pl. Beneš, a németek kitelepítése és az 1945–48-as események megítélése kapcsán) Zenkl elutasította azon politikusok felvételét, akik kritizálták a háború utáni nem komm. pártok tevékenységét vagy betiltott pártokhoz tartoztak, –menekülés közben fogták el Josef Lesák diákvezetőt is, aki antikomm. felvonulást szervezett febr.-ban; nem volt hajlandó Zenkl ellen tanúskodni, ezért 20 évig raboskodott (kényszermunkatáborokban) –Bohumil Laušman (SZDP) – 1953-ban az StB Bécsben (!) elrabolta, Čs.-ban internálták, majd börtönbe zárták, ott is halt meg –Pavel Tigrid (Néppárt) Párizsban sikeres cseh folyóiratot szerkesztett –számos tábornok is emigrált, továbbá művészek, diplomaták

6 Az önfelszámoló perek okai Hidegháborús hisztéria –heves Amerika-ellenesség, fegyverkezési kampány kísérte A szovjet példa követése, az osztályharc fokozódásának tétele –a történelem átírása is: egyedül a SzU szabadította fel Csszl.-t; a britek és az amerikaiak ettől kezdve csak kémek (stb.) A csatlós vezetők bizonytalanságban tartása –a vádlottak feddhetetlen múltú komm.-k, így kivégzésük erős nevelő hatású –Gottwald talán riválisának érezte némelyik vádlottat, főleg Slánskýt, aki elkötelezett sztálinista volt (míg Gottwald eleinte a „saját út” híve volt!) Sztálin fontos új ellenfele lett Izrael –1948-ban még reménybeli szövetséges volt, melynek önállóságát cseh fegyverek segítségével sikerült megvédenie… –Sztálin le akart számolni a komm. mozgalomban a zsidó befolyással Klikkharcok a szovjet állambiztonságon belül –Abakumov MGB-vezető 1951-es bukása után talán a vele együttműködő cs. állambiztonsági vezetőknek is távoznia kellett Egy monstre szovjet per előkészítője lett volna –a moszkvai „anticionista” perek azonban Sztálin halála miatt elmaradtak

7 A csehszlovák perek fő sajátosságai Közép-Európa legnagyobb vérfürdője –1949–53 közt 233 halálra ítélt és 178 kivégzett (Mo.-on „csak” 50) –a perek 5-6 éven át tartottak, egészen 1954 végéig –a SzU-n kívüli legnagyobb és legkidolgozottabb per(sorozat) volt! Demokratikus maradványok befolyásolták a menetét –a CSKP 1939 előtt nagy és legális párt volt, 1939 után ezért sok cseh élt emigrációban Nyugaton is (ez gyanússá tette őket Sztálin előtt) –valódi, meggyőző (tárgyi) bizonyítékokat kerestek, kételkedtek –nem egy szűk körű vezetés vett részt az előkészítésben –a per előkészületei e tényezők miatt nagyon elhúzódtak –végül azonban itt is a szovjet tanácsadók alakították ki a koncepciót, amely szolgaian követte a többi ország tisztogatásainak menetét –a mellékperek menetére a külső nyomás már nem gyakorolt hatást Egy új pertípus mintapéldánya lett a blokkon belül –a titoizmus helyett az „anticionizmus” a fő jellemvonása –a főper kései megrendezése miatt már a moszkoviták sem érinthetetlenek (sőt, a Szovjetunió hőse kitüntetést szerzett partizántábornokot is elítéltek)

8 A kezdetek: a kém- és titoista vádak Az amerikai Field-család és a háború alatti emigráció ügyei –Noel Field a Ny-ra menekült kommunisták felkarolója volt Svájcban –Testvére, Hermann több száz cseh kommunistát egy brit segélyszervezet révén Lo.-on át Angliába menekített 1939 után –Noelt az ÁVH kérésére Prágában vették őrizetbe, Hermannt Varsóban A Rajk-per további hatásai Csehszlovákiára (1949) –Budapesten tartóztatták viszont le Gejza Pavlíkot, egy cseh komm.-t, aki együtt dolgozott Svájcban Fielddel –Pavlík, a két Field és Szőnyi Tibor kb. 60 csszl. komm.-ra tettek terhelő val- lomást, amit Rákosi jóindulatúan közölt Gottwalddal a Rajk-per kezdete előtt –Bierut és Sztálin is nyomást gyakorolt Prágára az érintettek letart.-a érdekében, s emiatt érkezett 1949 okt.-ben több szovjet „szakértő” Cs-ba Szlovák–jugoszláv csoport pere, aug.–szept. –16 fő, köztük 10 jugoszláv elítélése Pozsonyban titoizmus miatt Szlovák partizánok pere, október –Viliam Žingor partizánőrnagy: eredetileg kommunista, de kiábrándul –néhány emberével fegyveresen újra partizánnak állt, de elfogták –a vád szerint ő akart lenni a szlovák Tito – kivégezték

9 A „csehszlovák Rajk” keresése, 1949–51 Nevek a magyarok listáján –Otto Šling morvao.-i párttitkár, Vladimír Clementis küm., Vilém Nový (a Rudé Právo főszerk.), Václav Nosek bm., Richárd Slánský (diplomata, a főtitkár testvére) és Evžen Löbl külker. min.-h. stb. Ki legyen a csehszlovák Rajk? –a szovjet „tanácsadók”: Bjelkin két „vérebe” (Lihacsov és Makarov), ill. Besztcsasznov ezredes is őt kereste, de sokáig hiába –nem ért el sikert az StB, a párt Ellenőrző Biz.-a, sőt Gottwald és Slánský sem; 1950-től az StB önálló minisztériummá alakult, kiválva a BM-ből! A szlovák „burzsoá nacionalizmus” –a SzlKP 1950 máj.-i IX. kongresszusa bírálta elsőként –Husák lett volna legalkalmasabb, de ő nem működött együtt vallatóival –így lett a bűnbak Clementis, aki nemcsak szlovák, de zsidó is volt, ráadásul ellenezte az 1939-es szovjet–német paktumot –1951. jan.-ban egy megrendezett akcióban tartóztatták le „Ny-ra szökésekor” A „šlingizmus” (= kémkedés, szabotázs és árulás) felszámolása –1950–51 fordulóján hajtóvadászat egész Morvao.-ban Šling cinkosaira –Šling bevallotta, hogy Slánský eltávolítására és Gottwald megölésére szervezkedett, mások azt vallották, hogy a prágai párttitkár, Antonín Novotný eltávolítására is törekedett

10 Egyéb ellenséges csoportok és főbb tagjaik „állambiztonságiak” pl. Karel Šváb áb.-i min.h., Osvald Závadský StB-főnök stb., jórészt szintén zsidók „nyugatiak” pl. Löbl, aki rögtön „nem munkásszármazású” lett, Rudolf Margo- lius (külker. min.-h. korábban a Nyugattal kötött kereskedelmi egyezményeket) „spanyolosok” pl. Arthur London, Otto Šling, Osvald Závadský „hazaiak” pl. Gustáv Husák „trockisták” pl. Arthur London „katonák” pl. Ludvík Svoboda honv.min. és helyettese, Bedřich Reicin „szociáldemokraták” (a Horáková-perben ítélték el őket) „diplomaták” pl. Eduard Goldstücker „londoniak” pl. Vilém Nový, Vavro Hajdů „közgazdászok” pl. Josef Smrkovský, Edvard Outrata Az eljárások szokott sorrendje: –a vádlottakat követni kezdik, majd lehallgatják, később leváltják őket, –letartóztatják; ez ellen panaszt tesznek, követelik, hogy beszélhessenek egy fejessel –a börtönben is remélik, hogy mindez csak tévedés – az első kihallgatásig –kegyetlen, szadista kihallgatások, verések a régi fogdákban (Pankrác és Ruzyně) is, de különösen az újonnan létesült Kolodějben

11 Az új koncepció Rátalálás Rudolf Slánskýra –a legtöbb kihallgatáson felmerült a főtitkár neve. Ő lenne a cs. Rajk? –1951. szept. 6-án leváltották –egy feltehetően a CIA által készített hamis levél alapján tartóztatták le nov. 23-án este, amikor hazaindult Zápotockýék vacsorájáról… –sokáig ellenállt a kínzásnak, öngyilkosságot kísérelt meg, majd megtört A nagy per előkészületei –most mindenkitől Slánskýra terhelő vallomást kellett felvenni –ő is (cseh) zsidó, a cionizmus vádja tovább erősödik a koncepcióban –a sajtó szította a népi antiszemitizmust is –a letartóztatások nem szűntek meg, egyre több zsidót fogtak le (Margolius) –sikerült elterelni a gyanút a cseh, nem zsidó, de a saját utat szorgalmazó Gottwaldról, akinek nem sikerült a pereket távol tartani Csszl.-tól, de azt elérte, hogy csehek helyett zsidók, szlovákok legyenek a vádlottak –1952. aug.-ig kegyetlen kínzások, majd ezután a „szanatóriumi szakasz”, Bacílek állambizt. min. minden vádlottat „jóságosan” rábeszélt a vallomásra –a vallomásokat oroszra fordították, engedélyezték, begyakoroltatták, a vádiratot a pártvezetés egyik bizottsága fogalmazta –próbapert is tartottak, amiről hangfelvétel készült (biztosítékul)

12 A főper: Slánský és társai A vádak az „államellenes összeesküvő központ” tagjai ellen –trockista, titoista, cionista, burzsoá nacionalista árulók, a csszl. nép ellenségei –amerikai imperialisták zsoldjában és Ny-i kémszervek irányítása alatt szervezkedtek a népi demokratikus rend aláásására, a szocialista építés megzavarására, a népgazdaság megkárosítására és kémtevékenységre, –hogy meggyengítsék a csszl. nép egységét és az állam védelmi képességeit, –hogy elszakítsák az országot a szocialista rsz.-től, felszámolják a népi demokráciát és visszaállítsák a kapitalizmust, elválasszák Szlk.-t Cseho.-tól A per (Prága, nov. 20–27.) –a tárgyalóteremben civil StB-sek, miniszterek és munkások ültek –a vádlottak, védők, Josef Urválek ügyész stb. szó szerint megtanult szövege- ket mondtak el, amit a pártvezetés hagyott jóvá. Az egy hetes per nagy nyil- vánosság (élő rádióközvetítés) mellett zajlott –erős antiszemita vonások (patkánynak, Júdásnak stb. nevezve a fővádlottat) –a nép több ezer levélben követelt bosszút, miközben Gottwaldot dicsérte, hogy az ország érdekében még barátja megmentésére sem gondolt –mind a 14 vádlottat bűnösnek találták; hármukat életf.-ra, a többieket halálra ítélték. Dec. 3-án kivégezték őket a Pankrác börtön udvarán, hamvaikat egy jeges úton szétszórták. A vádlottak közt 11 zsidó volt, a halálra ítéltek közt 8.

13 Fontosabb mellékperek márc. meghal Sztálin (és Gottwald) –a perek azonban tovább folynak májustól Diplomaták: Eduard Goldstücker, máj. „Belügyesek”: 6 per 1953–54-ben, pl. Osvald Závodský dec. –halálra ítélik, kivégzik márc.-ban (ő az utolsó kivégzett kommunista) Marie Švermová és társai (a regionális párttitkárok pere, jan.) –a partizán Jan Šverma özvegye, Karel Šváb testvére a fővádlott, akinek viszonya volt Šlinggel, de elutasította az Elnökségi tag, Kopecký közeledését –életfogytiglanra ítélték (5 évet ült); hat társa átlagosan 19 évet kapott A „trockista nagytanács” pere, febr. –hét vádlott, átlag 15 évi börtön A szlovák burzsoá nacionalisták pere, ápr. –Husák életfogytiglanit kapott, Laco Novomeský 10 évet (+3 fő 13–22 év büntetést kapott) Husák a bíróság előtt is tagadta bűnösségét Közgazdászok, júl.–aug. és nov. –11 vádlott, köztük Josef Smrkovský –Edvard Outrata: 5 évre ítélik, a börtönben meghalt (1958-ban) Egyéni perek: akik egyik csoportba sem fértek bele –pl. Vilém Nový


Letölteni ppt "3. Az ötvenes évek eleje és a Slánský-per Csehszlovákia története 1948–1992."

Hasonló előadás


Google Hirdetések