Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

3. A szalámitaktika: a Kisgazdapárt szétzilálása Magyarország története 1944–1956.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "3. A szalámitaktika: a Kisgazdapárt szétzilálása Magyarország története 1944–1956."— Előadás másolata:

1 3. A szalámitaktika: a Kisgazdapárt szétzilálása Magyarország története 1944–1956

2 Új kommunista taktika 1945–46 telén A választási eredmények „korrigálása” –nagykoalíció, a belügyi poszt megszerzése a SZEB segítségével –az FKGP egészének támadása hiba volt, mert egybekovácsolta őket –csak a kisgazdák jobbszárnyát kell támadni, egyre újabb csoportokat leválasztani (kizárni) a pártból [= szalámitaktika] Vita az új miniszterelnökről és az új miniszterelnökkel –Tildy elnökké választása után az FKGP Sulyok Dezsőt jelölte kormányfőnek –a többi párt vétója után Nagy Ferenc lett a miniszterelnök –Nagy programja: arányosítás [rendőrségben, közigazgatásban az FKGP parlamenti eredménye alapján részesüljön a pozíciókból]; a földreform túlkapásainak orvoslása; a kisgazdák elleni kommunista támadások leállítása –az MKP programja: államosítás, földreform védelme, B-lista Rákosi választaktikája: a tömegharc meghirdetése –„rúgjatok ki vagy negyven reakcióst a frakcióból!” – márc. 3.: ultimátum –„földet vissza nem adunk!” – „spontán” tömegtüntetések országszerte, helyenként véres népítéletekkel –márc. 7. „ki a nép ellenségeivel a koalícióból!” – óriási tömegtüntetés Budapesten a kisgazda „reakció” ellen (Vorosilov tanácsa ellenére)

3 A Baloldali Blokk (BB) A koalíción belüli ellenzéki csoport megalakulása (márc. 5.) –MKP, SZDP, NPP és a Szakszervezeti Tanács részvételével –követelik a reakciós kisgazda jobbszárny kizárását, továbbá –a közigazgatás megtisztítását (B-lista), a földreform eredményeinek megóvását és a bányák, nagyüzemek államosítását Sulyok Dezső és 20 társának kizárása az FKGP-ből –az FKGP kommunista puccstól tartott, de saját fegyveres ereje nem volt –önállóan kormányozni a SZEB és BB ellenállása, sztrájkjai miatt nem tudna –ezért meghajlott az MKP követelései előtt: a „hóhértörvény” elfogadásának napján kizárták Sulyokot és társait (később a csoport egy része Szabadságpárt néven új frakciót, majd pártot alapít) –cserébe Sztálin fogadja majd Nagy Ferencet Moszkvában A kormányválság után –FKGP: cél a kitartás addig, amíg működik a SZEB –MKP: cél a kisgazda balszárny kommunista irányítás alá vétele –áprilisra az FKGP kiheveri a kudarcot, sorait újra összezárja –1946. április végén új kisgazda követelés: önkormányzati választások (de továbbra is követelik az arányosítást) – ua. megegyezés a B-listáról

4 A Szabadságpárt története A párt megalakulása, engedélyezése –az márc.-ban kizárt kisgazdák (Sulyokék) máj.-ban frakciót alakítanak –a SZEB engedélyezési folyamata lassú és vontatott, csak Nagy F. közben- járására adja meg Szviridov Pártszervezés –aktív parlamenti politika, számos nagygyűlés, nemzeti demokrata program –a katolikus és a református egyházak támogatásának megszerzése –szűkös anyagiak, hiányzó párthelyiségek és sajtó ellenére nagy népszerűség –ifjúsági- és nőtagozat, rendezőgárda létrehozása Támadások kereszttüzében (1947 első fele) –a nagygyűlések megzavarása kommunista provokatőrökkel –röplapok elkobzása, betiltása a BM által; több aktivistát letartóztatnak, másokat megvert az ÁVO, ill. felforgatta a lakásukat, párthelyiségeket –összehangolt sajtótámadás a „fasiszta” párt ellen –az 1947 márc.-ban alakult Holnap c. lap elhallgattatása (alig 10 száma volt) – az ÁVO hatására a nyomdászok megtagadták a szókimondó újság kiadását

5 Élesedő koalíciós ellentétek Kisgazda memorandum máj. 21. –fellép a tömegharc ellen, követeli az arányosítást és az önkorm. választásokat Szovjetellenes merényletek és következményei –többnyire személyes bosszúk, melyekből az MKP koncepciós ügyeket kreált –p. Kis Szaléz ügye (1946. ápr.) – a pátert alaptalanul vádolják mint felbújtót, általa a „klerikális reakciót” és két kisgazda képviselőt akartak elítélni –az oktogoni merénylet (1946. jún.) a féltékenységből gyilkoló diák zsebébe a PRO KALOT-igazolványt rejtett, politikai indítékot „állapítva meg” –szovjet jegyzék (Szviridov) földalatti szervezkedések létét látja az FKGP-ben és követeli a „reakciós, fasiszta” ifjúsági egyesületeket (Rajk 1500-at betilt!) Pártközi egyezmények –1946. jún. 5. Nagy F. lemondással való fenyegetése után a BB meghátrál: „mielőbbi” önkorm. választás, 100 rendőri pozíció + polgármesteri és fő- ispáni helyek az FKGP-nek, amely cserébe a párton belüli tisztogatást ígér –miután a végrehajtás megakadt, júl. 16-n újabb megegyezés, garanciák nélkül –patthelyzet alakult ki, egyik nagy párt sem enged, az FKGP önállóan politizál (szervezni kezdi az önkormányzati kampányt, újjáalakítja a feloszlatott egyesületeket, az internálások és a B-lista felülvizsgálatát is megkezdi)

6 A patthelyzet folytatódása szept. 7–9. kisgazda Országos Parasztnapok (Budapest) –a sokszázezres tömeg sokkolta az MKP-t –felmerült egy agrár-szakszervezet (Parasztszövetség) létrehozása –az NPP jobbszárnya (Kovács Imre) közeledett az FKGP-hez –az év végén az SZDP is ehhhez a blokkhoz kezd közeledni, fenyeget a BB felbomlása és az MKP elszigetelődése szept. 29.–okt. 1. az MKP III. kongresszusa –meghirdetik a tervgazdálkodás szükségességét –felújítják az FKGP elleni harcot („ki a nép ellenségeivel a koalícióból!”) –újra felmerül a tömegek mozgósításának szándéka Sikertelen tárgyalások az ősz folyamán –a kommunista követelések leperegtek az FKGP-ről (és viszont) –kormányátalakítások mindkét fél részsikereivel –az MKP az erőviszonyok lassú átalakítására törekedik –az FKGP kivárásra játszik: a békeszerződés után leszámolhat az MKP-val Az ÁVO létrehozása, okt. –a két PRO egyesül, az ÁVO már nem a Főkapitányságok alá tartozik –valójában közvetlenül a BM szerve, vagy még inkább Rákosié

7 A Magyar Testvéri Közösség Titkos, „szabadkőműves” jellegű szervezet –a 20-as évek végén alakult, nacionalista, enyhén „fajvédő”, de németellenes –célja, hogy tagjait az állami és gazdasági életben befolyáshoz juttassa –sejtszerű felépítés, a szervezet élén „Vezértanács” áll –1944. márc.-ban működése megszűnt, a Vezértanács 1946 őszén újjáalakult A „Hetes Bizottság” (az ÁVO elnevezése) –a Vezértanács mellett volt egy összejáró baráti társaság, amely megtárgyalta a politikai helyzetet és készült a szovjetek kivonása utáni helyzetre –de arra is, hogy a demokrácia bukása esetén külföldre menekülve emigráns kormányt hozzanak létre –külpolitikai téren Szentiványi Domokos volt a vezetőjük (angol orientáció) –belpolitikai téren pedig Saláta Kálmán, aki Nagy Ferenc (leendő) veje –néhány tagjuk álmodozott valamiféle restaurációról is (horthysták) A „katonai összeesküvés” –a komm.-mentes hadsereg élére Szent-Miklósy István és Donáth György javasoltak vezetőket; fővezérnek dálnoki Veress Lajost választották –ők titokban megfogalmaztak egy hadparancsot is, melyben földalatti fegyveres erők fővezérségének megalakulását jelentik be, jogfolytonosságot hirdetve az márc. 19-e előtti helyzettel

8 A „Hetes Bizottság” letartóztatása A HM Katpol. o. útlevélkérelme miatt megfigyelte Szent-Miklósyt –feltűnt, hogy sokakkal összejár, talán konspirál… –ismeretségi körében mozgott egy háborús bűnös, Pünkösti László –letartóztatták, majd a társaság többi tagját is őrizetbe vették (kivéve Salátát) –az ÁVO úgy látta, ők a „kisgazda reakció” szellemi agytrösztje, így az össze- esküvéssé felfújt ügy révén az FKGP-re is le lehetett sújtani Letartóztatások dec. közepétől (összesen 260 fő) –Hetes biz., Vezértanács, MTK tagok, majd fiatal kisgazda képviselők (ún. „aprószentek”) és Mistéth Endre építésügyi miniszter őrizetbe vétele –Saláta külföldre szökése után az FKGP vezetői kiadták a képviselők mentelmi jogát (bízva a jogállamban) –de elzárták őket az őrizetbe vettektől, akiket brutálisan megkínoztak –Bartha Albert kisgazda honvéd. miniszter is hiába próbál beszélni a foglyokkal: fogdakomédia a Katpol.-on, hiábavaló kilincselés az ÁVO-nál és Rajknál (utóbbi meg is fenyegeti kisgazda minisztertársát) –uszító sajtó, eleve bűnösöknek tekintett letartóztatottak –koncepciós vallomásfelvételek, erőszak hatására tett vallomások

9 A Kovács Béla-ügy Támadások az FKGP főtitkára ellen –„érintettsége” miatt az MKP a főtitkár lemondását követeli (1947. jan. 20.) –Kovács nem is tudott a Testvéri Közösség, vagy a Hetes Bizottság létéről! –a letartóztatottakból kényszerrel Kovácsra terhelő vallomásokat húztak ki –febr. elején kérik Kovács mentelmi jogának kiadását (de hiába) –az MKP meggátolja egy parlamenti vizsgálóbizottság felállítását Elhurcolás a Szovjetunióba –febr. 25.: Nagy F. és Rákosi megegyezik, hogy mentelmi joga mellett Kovács vallomást tesz az ÁVO-n. Onnan csak ügyvédje, Pfeiffer Zoltán menti ki –aznap este a szovjet hatóságok saját lakásáról elrabolták a képviselőt –1955-ben tért haza, megromlott egészségi állapotban Következmények –Pfeiffer Zoltán + számos kisgazda kilép a frakcióból (újabb szalámiszeletek) –az MKP egyre jobban beleszólt az FKGP belső életébe (személycserékre utasítottak, minisztereket hívattak vissza) –márc. 11. megegyezés a hároméves tervről, az FKGP megtisztításáról –a Truman-doktrína közvetetten utalt Magyarországra (de nem vonatkozik rá)

10 Az FKGP felbomlasztását szolgáló perek A vád alapja a hóhértörvény (jogtalan, koncepciós módon) –vád sokszor valós tényekre alapult, de azok nem bűncselekmények… –ügyvédek korlátozása, védenceiket csak a vádirat után látták –a vallomást visszavonó vádlottak visszakerültek az ÁVO-ra Donáth-per, febr. 27-től –vádlottak: a Hetes Bizottság és a „fővezérség” tagjai –vád két fő pontja a hadparancs és a jogfolytonosság-elmélet, fegyverek, tanúk, bizonyítékok nem kerültek elő –Jankó Péter bíró jelentős fasiszta összeesküvéssé torzította az ügyet –ápr. 16-án a „fővezéreket” és Donáthot halálra ítélte. Donáth beszéde ellenvádakat fogalmazott meg, 8 órán keresztül az utolsó szó jogán… –másodfokon az ítéletek enyhültek, de Donáthot okt. 23-án (!) kivégezték Mistéth-per, jún. 12-től –vádlottak: az aprószentek, ill. más kisgazda politikusok (Parasztszövetség!), az MTK a Vezértanács Hetes Bizottságon kívüli tagjai –egy részük nem is hallott a Testvéri közösségről –a per kisebb figyelmet keltett, eddigre az FKGP-t már szét is verték –ítéletek: zömmel hat hónap–négy év közti börtön, de felmentés is volt –másodfokon súlyosbítások

11 Nagy Ferenc lemondatása Saláta apósa, Kovács barátja lenne ártatlan…? –1947. márc. elejétől vallatták a szovjetek Kovácsot Nagy bűnösségéről –ápr.-ban Rákosi az MKP KV-ben és Moszkvában is vádolta Nagyot (Molotov letorkollja, de Rákosi tovább konspirál) –máj. 14-én a miniszterelnök svájci szabadságra utazott –máj. 23. a kormányülésen Rákosi színjátéka: „kiderült” Nagy bűnössége –most már a szovjetek is bűnösnek vélik Nagyot (bosszúból, mert Ny-Eu.-ban kiestek a kommunista pártok a kormánykoalíciókból; ugyanekkor leplezik le Petkovot, Maniut és Mikołajczykot – Bg., Ro., Lo.) Két kormány egyszerre –Nagyot „hazahívják”; a „népharag” ellen az ÁVO majd „megvédi” –Nagy inkább lemond, ha kisfiát és titkárát kiengedik az országból –Dinnyés Lajos kormánya előbb megalakul, mint a lemondás (máj. 31–jún. 1.) Következmények –Varga Béla házelnök emigrál, ezzel az FKGP centruma megsemmisült (utóvédharcai élén B. Szabó István alkotmányvédői állnak 1947 nyarán) –a párt elnöke (Nagy Ferenc helyett) a kriptokommunista Dobi István lett –számos nyugatra akkreditált magyar nagykövet lemond, emigrál


Letölteni ppt "3. A szalámitaktika: a Kisgazdapárt szétzilálása Magyarország története 1944–1956."

Hasonló előadás


Google Hirdetések