10. Csehszlovákia szétválása

Az előadások a következő témára: "10. Csehszlovákia szétválása"— Előadás másolata:

1 10. Csehszlovákia szétválása
Csehszlovákia története 1948–1992

2 A pártállami múlt öröksége
A Sacher-gate szovjet inváziótól tartva az OF nem merte a BM-t magának követelni (s addig az StB aktuális vizsgálatainak harmadát megsemmisítették) végül a katolikus Richard Sacher a Néppárt tagjaként lett belügymin., aki elbocsátotta az StB összes tisztjét (átvilágítási eredménytől függetlenül) botrányt kavart, hogy az elbocsátottak hat havi végkielégítést kaptak, majd az igazolt személyeket mégis vissza kellett venni a BM-hez a Sacherrel elégedetlenek ekkor hírbe hozták egyik emberét, hogy az állítólag StB-s őr volt az 50-es évek uránbányáiban – ezt sikerült cáfolni gyanú szerint az ügyet maga Sacher kreálta, hogy volt társutas pártját „tisztázza” A lusztráció (lustrace) kérdése 140 ezer StB-informátor helyzete: Sacher javaslatára 5 évig nem vállalhatnak vezető pozíciót; ennek megállapítására átvilágítás (mint a normalizáció alatt) 1991 ősz: kiszélesítették a pártfunkcionáriusokra, népi milicistákra és 10 évre az StB-nyilvántartás megbízhatatlansága miatt a felmentés sem sokat ért; számos visszásság; az elbocsátott újságírók utódai pedig „zöldfülűek” voltak Tomáš Sokol prágai főügyész és a CSKP betiltásának terve 1990 ápr.-ban levélben fenyegette meg a CSKP KB-t széles vizsgálatokkal a főügyészség elhatárolódott Sokol „magánakciójától”, az OF vezetői pedig úgy értelmezték a levelet, hogy az a KP jövőbeli tetteire vonatkozó figyelm. a közvélemény nagy része követelte a KP vagyonelkobzását és betiltását

3 Politikai helyzet 1990 elején
A Nemzeti Egyetértés Kormányának működése Havel elnök újévi beszéde és későbbi tevékenysége: morális tartás pl. csak ő kér bocsánatot a kitelepített németektől stb. külpolitikai cél: visszatérés Európába; sikeres megegyezés a szovjet csapatok kivonásáról, febr. 22. (utolsó katona távozása júl.) fegyverexport leállítása, kat. szolgálat 2 évről 1,5-re csökken, polgári szolg. is emberi és polgári jogi törvénykezés (szólás-, gyülekezési stb. szabadság) (végeredménye: Emberi Szabadságjogok Chartája, dec.) nagyvonalú amnesztia (köztörvényesek is) –» erősödő bűnözési hullám éledő rasszizmus a cigányok, vietnamiak ellen választójogi törvény: 5%-os bejutási küszöb (legalább az egyik közt.-ban) A „kötőjel-háború”, április (szó szerint: gondolatjel-háború) Havel javasolta a „Szocialista” szó elhagyását az állam nevéből a szlovákok Cseh–Szlovák Szövetségi Közt. nevet akartak, a csehek elvetik eleinte két hivatalos név, majd kompromisszum: Cseh és Szlovák Szöv. Közt. 1990 június: választások 95%-os részvétellel (!) Cso.-ban az OF nyer 50–53%-kal; 13–14% komm., 9% ker.dem. Szlk.-ban a VPN 33–37%-kal; 13–14% komm., 17–19% ker.dem. Čalfa marad a szöv.-i kormányfő, Vladimír Mečiar a szlk, Petr Pithart a cseh min.eln.

4 Gazdasági rendszerváltás
Vita az átalakítás módjáról Valtr Komarek min.eln.-helyettes: lassú, fokozatos reformok, a lakosság védelme a túl hirtelen rázúduló nehézségektől (infláció, munkanélküliség) Václav Klaus pénzügymin.: radikális sokkterápia (végül ez kap zöld utat) 1990 márc. költségvetés: radikális kiadáscsökkentés (állami vállalatok, árak és bérek dotálása + a védelmi kiadások visszafogása) –» hiány helyett többlet Privatizáció két fázisban + kárpótlás 1990. okt. kisebb boltok, vendéglők, kisüzemek: 70 ezer kistulajdont adott vissza (1955–61 közt elkobzottak) (1991. febr. az 1948 [nem 1945!]–55 közt privatizált üzemekért kárpótlás) kiderült, hogy a képviselők szerint a Beneš-dekrétumok jogosak és legálisak a katolikus egyház tulajdonát is vonakodtak visszaadni 1991. okt. nagyüzemek: kuponos privatizáció (visszaélésekkel) Gazdasági problémák cseh–szlovák feszültségeket is okoztak sokkal súlyosabb visszaesés Szlk.-ban (ott 27–33%) pl. a fegyvergyártás leállítása miatt („konverzió”) emiatt önálló szlk. külpol. igénye, titkos fegyverszállítási tárgyalások is (1991 ápr.-ban ebbe bukott bele Mečiar első kormánya, Ján Čarnogurský követte ) a munkanélküliség eltérő mérete miatt (Cs. 4%. Szlk. 11%)

5 A kompetenciatörvény Havel javaslata egy új alkotmányra 1989 végén
egyetlen szövetségi alkotmány, vagy mellette két közt.-i is legyen? melyiket alkossák meg korábban? alulról vagy felülről épülő alk.-os rsz.? az 1990-es választások két évre szóló alkotmányozó Szöv.gy.-t hozott létre A trencsénteplici találkozó, 1990 aug. célja a kompetenciák elosztása, a cseh–szlovák kiegyezés harc a nemzeti önállóság (szlovák) és az egységes gazdasági reform (cseh) elképzelése (a nemzeti és a polgári elv) között a szlovák kormány szerint a föderáció közös ügyei a védelem, a pénzügyek (adó, vám stb. is), külpolitika, egyes környezetvédelmi intézk.-ek később ezeket tovább akarta szűkíteni (a Szl. Nemz. Párt elvetette a fentit is) Pithart cseh me. szerint az egyetlen életképes alternatíva a felbomlás mellett A kompetenciatörvény megszületése, 1990 dec. egy Hlinka-emlékünnepen a szónokok 15e fő előtt követelték a szuverenitás kinyilv.-t és éltették a szlk. államot. Pozsonyban tüntetések követelték a szlk. hiv. nyelvet okt. 25-én a pozsonyi parl. ezt tv.-be is iktatta, a kisb.-k számára saját nyelvhaszn. joggal (ott, ahol 20%-t elérnek). okt. 28-án Havel beszédében kérte, hogy a csehek tegyék félre lenéző maga-tartásukat a szlk.-okkal, a szlk-k pedig tartózkodjanak a nac. demagógiától az egyezmény még kétszer tárgyalóasztalra került, apróbb módosításokkal végül nov.-ben mindkét helyi parl., dec. 12-én pedig a szöv.-i is elfogadta

6 Alkotmány-előkészítés
Tárgyalások Havel szervezésében és védnökségével 1991-től a morva mozgalom kérdése: hármas föderáció legyen? tisztázatlan szlovák célok: önállóság? konföderáció? föderáció? „belső államszerződés” igénye, a csehek elvetik (csak önállók kötnek ilyet) Havel elnök szövetségi alkotmányterve mindhárom alkotmányt egyszerre fogadják el, legyenek egyenrangúak a kompetenciák elosztása helyett jobb, ha a közt.-okat vonják be a szöv.-i döntésekbe (a „felsőház” helyett Szövetségi Tanács legyen a két tag-parlament elnökségéből) erősíteni kell a közt. elnöki jogkört a stabilitás érdekében – sok bírálat éri! Szlovák tervezetek a parl. alkotmány-előkészítő bizottsága terve: alulról építkező föderáció, a két állam közötti szerződés szabályozza a kapcsolatokat; kilépés népszavazással kereszténydemokrata terv: ua., de sima szerződés helyett államszerződés kell Szlovák Nemzeti Párt: teljes függetlenség létrehozása szükséges cseh terv (sokáig) nincs, csak a felbomlás biztossá válása után kezdik meg a föderáció kielégítette a cseheket, míg a szlk.-ok elnyomottnak érzik magukat

7 A pártosodás A kezdet: a mozgalmak (OF, VPN)
mindkettő mindenki számára nyitott, így nagyon heterogén lett az 1990-es győzelem után emiatt is megindult a részekre szakadásuk Csehország: hagyományos politikai értékrendek szerint hagyományos jobb- és baloldal alakult ki, amelyek közt a fő vitás kérdések a transzformáció, a nagy rendszerek reformjai és a liberalizmus problémái voltak a legfontosabb erő Klaus Polgári Dem. Pártja (ODS), de mellette számos jobboldali parl.-i párt is működött (együtt erős fölényben voltak) a baloldal fő ereje Miloš Zeman Csszl. Szocdem. Pártja, de 1992-ig fontos volt a komm. párt is (Cs. és Morvao. KP-ja, 1992-ben is 14%, majd szétesett) Szlovákia: autoriterizmus, paternalizmus és nemzeti emancipáció a legtöbb párt nemzeti jellegű, jobb- és baloldali törés csak részben jelent meg erőskezű, rendteremtő vezetőt akarnak, visszavágytak az állami elosztási rsz.be színes és széles baloldal, egyre inkább szűkölő jobboldal(i liberálisok) 1991: a VPN-ből kiválik Vladimír Mečiar Demokratikus Szlovákiáért Mozgal-ma (HZDS), egy baloldali, de radikálisan nacionalista erő még radikálisabb a Szlovák Nemzeti Párt (SNS) jelentős baloldali erő volt még Dubček Szlk. Szoc.dem. Pártja (SDSS) és a SzlKP utódja, a Demokr. Baloldal Pártja (SDL) jobboldal: a doktrinér Kereszténydemokrata Mozgalom (KDH), a Čarno-gurský-fivérek antiliberális, nemzeti, katolikus pártja a legfőbb

8 Parlamenti- és kormányválságok
A politikai élet polarizálódása 1991: az előző évben győztes pártok differenciálódása parlamenti és társ.-i erőviszonyok, támogatottság különbözik egymástól: gyenge kormányok és erős ellenzék Szlovák nacionalista akciók olyan szlovák törvények is születtek, melyek ellentétesek a szöv.-iekkel parlamenten kívüli eszközök, obstrukciók,kormányválságok (Szöv.gy.-ben is) gyakran a kormánypártok is obstrukciót folytattak, hogy az ellenzék alkot-mány-ellenes lépéseit megakadályozzák Havel szövetségmentő akciói 1991 végén nagyobb jogkört kért a szövetség működőképességének megtartásáért 1991. nov. 17-én újabb forradalmat hirdet – a parlamentek ellen; 21-ére tömeggyűlést hívott össze, zajos sikerrel elnöki diktatúra bevezetésének tervével vádolták – pedig csak a súlyos hely-zetet akarta kezelni, hangoztatva, hogy nem felkelést akar, csak a népakaratot 1992. jan.-ban a Szöv. Gy. minden javaslatát elveti (pl. népszav. a föder.-ról) A milovy-i tanácskozás, febr. 1992. febr. a két közt.-i parl. Elnökségének utolsó egyeztetése Klaus szöv.-i pénzügymin. ragaszkodik az egységes gazdasági térséghez a javaslatot csak a csehek fogadták el; a vál.-ok miatt a tárgyalás megszakadt

9 A népszavazás lehetetlensége
A népszavazás várható eredménye és elmaradásának okai a cseh és szlk. társ. többsége is a föderáció fenntartására voksolt volna ez katasztrófát jelentett volna az összes párt számára, ezért elszabotálták azt nem volt hagyománya sem a referendumnak, ami nem is vitt volna előre kellő előkészítés nélkül (rosszul feltett kérdéssel) csak zavart okozott volna, s öt évvel is elnyújthatta volna az agóniát Népszavazás helyett: választások, jún. 5–6. Klaus bejelentette: az egységes gazdasági tér szükséges, ha ez nincs, vagy szlk. zsarolási alappá válik, jobb, ha a két ország elválik Mečiar a kampányban nem tárta fel nyíltan terveit Szlk. önáll.-ról, míg a cseh pártok egyre többször beszéltek a teljes önállóság szükségességéről már nem is államjogi (kompetencia) viták, hanem az ellentétes pol.-i és gazd.-i struktúrák okozták a feszültségek zömét nem meglepő, hogy ellentétes pol.-i erők győztek: Szlk.-ban a HZDS, Cso.-ban az ODS győzött (mindegyik kb. 34%-ot szerezve) Mečiar újra szlovák me., Klaus átveszi Pitharttól a cseh me.-i posztot, szövetségi kormányfővé Jan Stráskýt választják a két oldal közötti megegyezés esélye ezzel minimálisra csökkent

10 Szétválási tárgyalások
Mečiar és Klaus elképzelései Mečiar: a szlovákok államalkotó nemzet akarnak lenni Klaus: ebben az esetben a csehek is, de a válásról gyorsan kell megegyezni a gazd. reform miatt (a szlovák emancipáció természetes és legitim) Mečiar kettős játékot űz, a cseh baloldallal együtt még konföderációs terveket is dédelget (a cseh baloldal önmagában gyenge, ezért együttműködik vele) Szövetségi szervek a választások után vita volt, hogy kellenek-e egyáltalán, végül felszámoló szervként létrejönnek (a szöv.-i kormány már nem jelentős, a képviselők még komolyan veszik) a Szöv.Gy.-ben baloldali többség, ezért az ODS néha kénytelen obstrukciózni Szlk.-ban autoriter rendszer kezd kiépülni júl. 17-én Pozsony szuverenitási nyilatkozatot adott ki A tárgyalások és az önállóság (1993. jan. 1.) a régi alkotmány alapján nem lehetett gyors felbomlásról megegyezni végül új alk.tv.-t hoztak, de ehhez minden oldal támogatása kellett (3/5-ös tv.!) ezt Mečiar éri el: a szöv.-i szlk. képviselők átülhetnek a pozsonyi parl.-be Mečiar azonban ingadozik, sértődötten ki-kivonul, így Klaus kénytelen ha-táridőt húzni (1992. dec. 31.); ha addig nincs megegyezés, Szlk. rosszul járhat csak nov. 25-én fogadják el az alk.tv.-t, előtte okt.-ben a közös vagyon elosztásáról is vita; Klaus elveti a közös állampolgárság ötletét is 1993: egy ideig még közös pénz, de hamarosan saját valuta is