Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

6. A belpolitikai konszolidáció Magyarország története a Kádár- korszakban (1956–1988)

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "6. A belpolitikai konszolidáció Magyarország története a Kádár- korszakban (1956–1988)"— Előadás másolata:

1 6. A belpolitikai konszolidáció Magyarország története a Kádár- korszakban (1956–1988)

2 A legitimáció kérdése Előzmények: az MDP illegitimitása és az „első MSZMP” –az MDP magát a proletárdiktatúra felsőbbrendűségével legitimálta –ezt a társadalom élesen elvetette – ezért oszlatták fel az MDP-t okt. 31-én –az új legitimáció: „népünk dicsőséges felkelése” Kádár első (puha) legitimációs kísérlete –legitimáció-hiányának oka: puccsal került hatalomra, a régi rend örököseként –jóléti és „hangulat-javító” intézkedéseket hoz –a bal- és jobboldali szélsőség közötti centrum pozíciójába helyezkedik –elfogadottsága nem javul, ekkor átmenetileg lemond a legitimációról Második legitimációs kísérlet, avagy a restauráció –a szocialista építés, a jövő legitimál: a párt történelmi küldetést teljesít: a régi rendszer alapvető módosításáról nincs már szó, csak hibák nélküli felújításáról –győztes proletárforradalomban nem lehet semmilyen forr., csak ellenforr. –a munkások pártja? (szemben a Munkástanácsokkal…) – valójában káderpárt, amely kiépített egy „munkásista” ideológiát amely gyakorlati téren azért sokkal eredményesebb volt az MDP-nél de emiatt nem tűrt konkurens munkáspártot (SZDP ellehetetlenítése) –mindez megteremtette a párt önlegitimációját, de lenullázta a társadalmi legit.-t –de megmarad a centrumpozícióhoz való ragaszkodás, most már a múltba visszavetítve is: Kádárék már 1956 elején küzdöttek mindkét szélsőség ellen… –pragmatikus jóléti intézkedések, a vezetés puritánsága, a „legkisebb rossz”

3 A passzív többség megnyerése A fő legitimáció: az életszínvonal-alku megkötése (1956–57) –ipari munkások, bányászok, tanárok 10–30% béremelése, nyereség-részesedés –alapjaiban módosuló agrárpolitika: beszolgáltatás eltörlése, lehetséges a tsz.-ek felszámolása, növekvő felvásárlási árak, 5 holdig szabad földadásvétel stb. –a magán kisiparosok és kisker.-k adói, járulékai csökkennek, „gebin-rendszer” –szabad munkavállalás engedélyezése –rendezik a Horthy kori közalkalmazottak az 1948-ban megvont nyugdíját –eltörlik a gyermektelenségi adót –vasúti kedvezmények bevezetése/visszaállítása Egyéb közérzet-javító intézkedések (1957) –hagyományos egyházi ünnepek és újév munkaszünetté válik; márc 15. csak iskolai szünet, de munkanap –kormányrendelet garantálja a fakultatív vallásoktatást –az emigráltak közül a márc. 31-ig hazatérést bejelentők büntetlensége –újra bíróság elé állították a korábbi törvénysértések szereplőit (Péter, Farkas) –jelentősen csökkentek a pártvezetők privilégiumai, de lakás- és autókiutalások, nyaralók, vadászházak, külön szabóságok és élemiszerboltok továbbra is –véget ért a személyi kultusz is, Kádár puritán „melós-imázsa” Mindez sikeres, a nép beletörődik a helyzetbe –a MUK-mozgalom bukása, kijárási tilalom vége –1957. máj. 1.: a hatalom első nagy erődemonstrációja

4 A pártállam restaurációja A párt újjászervezése: a második MSZMP –1956. nov. új IIB és IKB alakul, Titkárság nincs (csak febr.-tól) –tiszta puritán munkáspárt, demokratikus centralizmussal és kétfrontos harccal –az MDP-tagság átvétele nem automatikus, kérni kell a felvételt –gyors növekedés (1957: 125e –» 400e fő) (falvak 75%-ban is voltak tagok) –1957 jún. 27–29 országos pártértekezlet: megerősíti Kádár centrista vonalát megalakultak a végleges vezető szervek (a hazai kommunisták domináltak) nem új párt, hanem újjászervezett élcsapat, amelynek irányítása mindenre kiterjed –DISZ helyett márc. 21-én KISZ (+ marad az Úttörőszövetség) Az országgyűlés és a tanácsok –az ogy máj.-ban ült össze először, megerősíti Kádár minden intézk.-t –28 képviselőt megfosztanak mandátumától (sztálinistát és forradalmárt is) –két évvel megnöveli működési mandátumát, új címert és zászlót fogad el –a régi tanácsok visszahelyezése a hatalomba, forr.-i szervek betiltása Hazafias Népfront és szakszervezetek –HNF: 1957 okt. 21–22-én alakult újra, egyéni tagság nélkül, keményvonalas –pártállami működés, „transzmissziós szíj”-szerep; sztrájkjog nincs A nómenklatúra felülvizsgálata –önálló káderosztály állt fel az MSZMP-ben, a döntő posztok felülvizsgálata (elszámoltatás az okt. 23. utáni tevékenységgel; feljelentések is) az egész politikai elit mozgásban volt; bizonyítani kell a hűséget Kádárhoz 1959-ig mesterségesen keltett bizonytalanság, utána túlzott stabilitás

5 Választások, 1958 nov. Előzmények, előkészületek –az időpont kiválasztása: előrehaladt a konszolidáció, felálltak a Népfront helyi szervei, lejárt a tanácsok mandátuma is, véget értek a mg.-i munkák –javaslat az egyéni választókerületekre: kapcsolat a választók és képviselők között, szabályozható a visszahívás –Kádár és a PB elveti, az egyéni választókerület még túl korai (nehezebb kiszűrni a reakciósokat; elvi–bizalmi szavazás lesz, nem a személyeké) –jelöltek kiválasztása: elvileg a HNF, ténylegesen a párt, sokszor maga Kádár (elfogad néhány társutast, sőt fél-ellenzékit is – „úgysem mernek megszólalni”) –sok az új jelölt (45–46% még sosem volt képviselő), a kimaradók zöme „gyanús” értelmiségi vagy „gyengébb képességű” fizikai dolgozó –a jelöltek közt felülreprezentáltak a mg.-i és ipari vezetők; jelölt szinte az összes KB-tag és miniszter; csökken a tsz-parasztok és katonák száma A választás és az új parlament jellemzői –1958. nov. 16. parlamenti és tanácsválasztás is (előbbi listás, utóbbi egyéni) –a jogosultak 98,5%-a vett részt és 99,6%-ban a Népfrontra szavazott –338 képviselő, akik közül 277 fő (82%) párttag, 61 nem –évente 2–3 alkalommal ült össze, 6–12 napra; a törvények száma évente 4–5 (emiatt továbbra is nagyon fontos az Elnöki Tanács tvr.-alkotása)

6 Az utolsó ellenálló csoportok megtörése A katolikus egyház –1956 végén papok százait zaklatják, internálják, de megszűnt az ÁEH is –1957 máj. 23-án megalakult az Országos Béketanács Papi Bizottsága (Ham- vas Endre csanádi püspök) és az Opus Pacis Püspökkari Biz. (Grősz József) –az eltávolított békepapokat Kádár nem tudta visszahelyezni, sőt, a pápa 1958 febr. 2-án kiközösített 3 papot, akik képviselők voltak (Beresztóczy Miklós) –MSZMP KB 1958 júl. 22-i határozata a vallásos világnézet elleni harcról: más harcot kell vívni a klerikális reakció és mást a vallásosság ellen; pártfunkcionárius nem járhat templomba stb. –cél: fellépni a reakció ellen, elszakadás a Vatikántól, ifjúság szoc. nevelése –a viszony rendezése: 1959 (új püspökök, állami támogatás, fakultatív vallás- oktatás az iskolákban; az ÁEH újra önálló szerv lett). Mindszenty ellenáll! Az értelmiség –kevésbé kompromittáltakat igyekeztek megnyerni (az ÉS, a Kortárs elindí- tása, Kossuth-díjak), de sikertelenül; a nagy írók hallgatnak –1958 jún. a népi írókat egyszerre bíráló és dicsérő párthatározat –aug. 25. megjelentek a KB művelődéspol.-i irányelvei (3T megfogalmazása) –1959 szept. 25-én újjáalakult az Írószövetség (elnöke Darvas József) –fokozatosan újra megszólalnak az írók, Déry amnesztiát is kap (1960) A parasztság –kezdeti engedmények után újra tsz-szervezés, 1958 végétől erős agitációval –kedélyes erőszak, kulákok vezető szerepe, téli tsz-esítés + ‘56 hatása is kellett

7 VII. kongresszus és részleges amnesztia Az MSZMP VII. kongresszusa (1959 nov. 30–dec. 5.) –meghirdeti a szocializmus alapjainak közeli lerakását –a népi hatalom belső ellenségei súlyos vereséget szenvedtek, elszigetelődtek –csak az élcsapat jellegű párt irányítása biztosíthatja a nép uralmát. A párt létszáma kisebb, mégis erősebb. A fő veszély a revizionizmus, amely osztály- és hazaáruláshoz vezet. De hibás a szektásság, a dogmatizmus is. (Tehát: Kádár a kétfrontos harc győztese, ő semlegesíti a két szélsőséget.) –1956 után törvényszerűen előtérbe került a munkáshatalom diktatórikus oldala. Ennek eredményeként a tőkés és földesúri osztály megszűnt, egy részük beilleszkedett, mások még mindig ellenségesek. –az osztályharc éleződése már nem program... –a KB első titkárává Kádár Jánost választották (újra) Részleges amnesztiák –1959.: 12. tvr. (ápr. 3) részleges politikai amnesztiát hirdetett a max. két évre elítélteknek, de egyéni kérelemmel is szabadultak (pl. Tildy) –1960 ápr. 1-jén újra részleges amnesztia: 3 évi próbaidőre elengedték a 6 évet nem meghaladó büntetések fennmaradó részét az 1952 előtt életfogytig elítélt háborús- és népellenes bűnöket elkövetők egyéni kegyelemmel szabadult Déry T., Donáth F., Jánosi F., de Farkas M. és fia is, továbbá Péter G. (ő már jan.-ban feltételesen szabadlábra került). megszüntették a közbiztonsági őrizetet (=internálást) is

8 Perek a katolikusok ellen Az egyházi „reakció” elleni harc okai –Regnum Marianum, illegális szerzetesrendek és más szervezetek –a Hittudományi Főiskola hallgatóinak lázadása jan. 23-án nem voltak hajlandók részt venni a párt által szervezett békegyűlésen az ÁEH döntésére 14 kispapot kizártak, 73 pedig lelkiismereti okból lépett ki, majd föld alatti szemináriumokon tanul tovább. Irányítójuk Tabódy István volt A támadások kezdete: a Fekete Hollók akció (1961. febr.-tól) –több száz házkutatást tartottak, 47 papi és 38 világi személyt hurcoltak el, köztük a regnumista atyák jelentős részét, számos illegális szerzetest stb. –az állambiztonság átfogó klerikális szervezkedést kreált, nemzetközi összeesküvéssel, a horthysta tisztek, fasiszták és nacionalisták „részvételével” –szokásos amalgámozó módszer Ismertebb perek a „Fővárosi Bimbóságon” (Bimbó István bíró) –az illegális szemináriumokat vezető papok: a fővádlott Tabódy 12 évet kap –Havass Géza és társai „összeesküvése” jún. 7–14. A demokratikus államrend megdöntésére irányuló szervezett, közös akció vádjával Havass 5,5 évet, 1948-as Actio Catholica-perben már elítélt Lénárd Ödön 7,5 évet kapott –első Regnum-per. Werner Alajos és társai júl. (1,5–7 év) –a Püspöki Kar még az ítélethirdetés előtt körlevélben elítélte a „szervezkedést” (beépített ügynökök révén) –» jelentős demoralizáló hatás

9 1961 ősze a belpolitikában Kádár ismét miniszterelnök (1961. szept.) –Münnich Ferenc helyett, aki jan.-ban vette át tőle a posztot –okt.: Kádár a parlamentben: mindez nem jelent új kormányprogramot, hiszen a kormány programja az MSZMP programja Az SZKP XXII. kongresszusa, okt. 17–31. –a revizionizmus elleni kampányt hirtelen felváltotta a dogmatikusok elleni –Hruscsov már az első napon radikálisan bírálta Sztálint + további felelősöket –Kádár (egyedüliként) faarccal hallgatta és azonnal támogatta, pedig a múlt ismételt megbolygatása veszélyeztette a nehezen elért stabilitást –(20 éven belül felépül a Szovjetunióban a kommunizmus) Hazatérve: mi a teendő? (Kádár megszólalásai) –nov. 14., PB: „meg kell állapítani, hány embert öltek meg” (elvtársak közül), új bizottság vizsgálja ki ezt (Apró, Biszku, Nógrádi), az eredmény ne legyen nyilvános, a felelősökkel szemben 1961-es viselkedésük szerint kell fellépni –nov. 17., KB: a személyi kultusszal már leszámoltunk; nem kell átfogó Rákosi-ellenes kampány; jobboldali veszély is újra jelentkezik – vélte Kádár –dec. 7., HNF: „aki nincs a Magyar Népköztársaság ellen, az vele van” –dec. 22., BM: támadja a továbbélő ÁVH-s szellemiséget, az osztályharc dogmatikus értelmezését. Jelzi, hogy aki nem áll az új vonal mögé, az a megtorlásban szerzett érdemei ellenére is távozhat a belügytől!

10 A rehabilitáció nehézségei, 1962 Tömpe András szerepe az eljárásban –kritizálja Kádárt előző beszéde miatt, s nyugdíjazását kéri, de rendteremtést is –ezzel szemben Kádár a KB Admin. osztálya élére nevezi ki, hogy ő irányítsa a BM-ben a rendteremtést. Ez kockázatos, de előnyös is volt a rehabilitációra –ugyanakkor a Rajk-per irataiban is „selejteztek” (Kádár érintettsége miatt) A rehabilitációs bizottság jelentésének vitája a PB-ben –Nógrádi és Aczél beszélt Rákosival és Gerővel, ellenük Kádár fegyelmit indít –a PB máj. 15-én és jún. 19-én vitatta meg a tervet, ami javasolta, hogy a törvénysértések felelősei 10 éven át ne kerülhessenek vezető posztra –a felelősök listája egész nyáron készült, a BM-ben és IM-ben számos embert érintett, de végül nem mindet váltották le, az érintetteket előre felkészítették Az aug. 14–16-i KB-ülés és a végső határozat –a törvénysértés okai: eltérés a marxi–lenini tanoktól, személyi kultusz, hata- lomvágy, Sztálin dogmája az osztályharc állandó éleződéséről –a KB-tagok későn kapták meg a tervezetet; titoktartási kötelezettségük volt –Kádár szabja meg a határozat tartalmát: Rákosit, Gerőt (+17 ügyészt, bírót, volt ÁVH-st) ki kell zárni a pártból; az érintettek nem dolgozhatnak a belügy, igazságügy területén; felelős volt a KEB és Kiss Károly (akit csak a PB-ből zárnak ki), illetve az ÁVH is. 190 munkásmozgalmi embert rehabilitálnak –Hruscsov jóváhagyja ezt; Rákosit Kirgíziába „száműzik”

11 Az MSZMP VIII. kongresszusa Előzmények, előkészítés –Kádár nem kívánta követni Hruscsov megalomán terveit, de kijelenti, hogy a szocializmus alapjait leraktuk –egész évben hangoztatta a társ. átalakulásának jelentőségét; megszűntek a szoc.-sal szembenálló osztályok; aki nincs ellenünk, az velünk van –pártonkívüli / értelmiségi rétegek diszkriminációját felszámolják (felvételinél, vezető posztok betöltésénél); „kibékülés” jelei a katolikus egyházzal, írókkal –cél az életszínvonal emelése, közérzet-javítás (pl. szabadabb külföldre utazás) A kongresszus (1962. nov. 20–24.) –nemcsak helyreálltak a szoc ban megingott intézményei, de a mg.-ban is szoc. fordulat történt (mindenütt 95% feletti a szöv./áll.-i tulajdon) –ezzel lerakták a szoc. alapjait, s megindulhat annak teljes felépítése –a volt kizsákmányoló osztályok megszűntek, ill. tudomásul vették a népi hatalmat, beilleszkedtek; tagadja az osztályharc éleződésének elvét –megerősítik az „aki nincs ellenünk, az velünk van” elvet –de a szoc. teljes felépítéséig az állam jellege a proletárdiktatúra lesz –megjelent a szoc. nemzeti egység fogalma is, amit a munkáso. (a párt) vezet –ez lett a konszolidáció csúcspontja, véget ér a Kádár-kor korai szakasza

12 A Marosán-ügy Marosán György Kádár után a párt második embere volt Kádárról szóló bírálata, szept. –1959 óta szembesült Kádár személyi kultuszára utaló jelenségekkel –tiltakozásul minden funkciójáról lemondott –KB-nak írt levelében bővebben fejtette ki: a PB tagjai eszerint Kádár kreatúrái, akik felélesztik a személyi kultuszt. Egyetlen bátor, okos, ügyes ember van, Kádár, aki goromba, cinikus, a kritikát nem toleráló ember –jórészt igaza is volt: Kádár túl sok hatalmat összpontosított, hozzászólásai és a határozatok összecsengenek, a nómenklatúrát állandó mozgásban tartotta, de új emberek alig kerültek be a rendszerbe Következmények, a „botrány” –Kádár megpróbálta maradásra bírni Marosánt, de ő hajthatatlan volt –Kádár ekkor Marosán másik levelét (a KB helyett) a PB-nek mutatta meg –kompromisszumot nem akart, csak kapitulációt vagy végleges szakítást –PB mindenben Kádár mellé állt, ráadásul az egyezség ellenére Marosán nem is volt jelen az ülésen –okt.11–12-én a KB ülése is pártszerűtlennek ítélte Marosán magatartását –Kádár győzött, de a vezetésben konzerválódtak a hibás viszonyok

13 A konszolidáció lezárása, 1963 Választások (1963. febr. 24.) és parlamenti „munka” –az utolsó tisztán listás szavazás, ahol ellenjelöltek nem voltak –meglepő, hogy a részvételi arány több, mint 1%-kal alacsonyabb volt, mint 1958-ban (97,2%), az ellenszavazatok száma pedig több, mint 2,5× felülmúlta az 1958-ast (elérve az 1,1%-ot) –az új ogy. első ülésen választották meg a házelnököt (Vass Istvánné Metzker Erzsébet személyében az első nő e poszton Magyarországon) –az év során egyébként egyetlen tv.-t fogadtak el, a költségvetésit… Általános amnesztia (1963. márc. 21–22.) –szintén az új. ogy. első ülésnapján (márc. 21.) jelentette be Kádár –a háttérben egy 1962-es magyar–amerikai megegyezés állt (az USA cserébe levetette a „magyar kérdést” az ENSZ napirendjéről) –a közkegyelemről szóló tvr márc. 22-én jelent meg –kiszabadult minden politikai fogoly, aki nem fegyveres felkelő, gyilkossággal vádolt személy, vagy visszaeső volt (beleértve az 1956 előtti törvénysértőket és az 1957-től elítélteket is, így az 1961-ben elítélt katolikusokat is) –nem terjedt ki minden elítéltre, mégis fontos lépés: 4000 fő szabadult (beilleszkedésük a társadalomba nem volt könnyű) –Kádár véget tudott vetni a még fennálló érzelmi ellenállásnak is: ‘a rendszer már attól sem fél, hogy kiengedje a forradalmárokat’ –hatalomgyakorlás új eszköze kezdődik, a „puha diktatúra”


Letölteni ppt "6. A belpolitikai konszolidáció Magyarország története a Kádár- korszakban (1956–1988)"

Hasonló előadás


Google Hirdetések