1. A csehszlovák pártállami rendszer és az alkotmányok

Az előadások a következő témára: "1. A csehszlovák pártállami rendszer és az alkotmányok"— Előadás másolata:

1 1. A csehszlovák pártállami rendszer és az alkotmányok
Csehszlovákia története 1948–1992

2 A csehszlovák pártállam
Hatalmi ág Párt Állam (Választás) Kongresszus (Sjezd) (3–5 évente) parlamenti választás (volba) (4–6 évente) (1971-től azonos évben) Törvény-hozás Központi Bizottság (Ústřední výbor) ( fő, évi 3–6 ülés) nemzetgyűlés, majd szövetségi gy. (Národní / Federální shromáždění) (300/350 fő, évi 2-3 ülés) Valódi tv.-hozás Elnökség (Předsednictvo) (1954–62 közt PB néven) (hetente) (10–20 fő a KB-ből) [ngy. / szgy. elnöksége (24–30 fő a parlament tagjaiból)] – nincs nagy tvr.-hozási jelentősége!!! Végrehajtás Titkárság (Sekretariát) (8–10 fő, napi ügyek intézése) + a KB osztályai és bizottságai kormány (vláda) élén a kormányfő (předseda vlády) Főhatalom pártelnök, első titkár, főtitkár (předseda strany, první / gene-rální tajemník) vezeti a KB, Elnökség, Titkár-ság üléseit, szervezetét is! államfő (köztársasági elnök, president republiky) többnyire személyi átfedés a párt vezetőjével (Gottwald 1948–53, Novotný 1957–68, Husák 1975–87 között elnök is volt)

3 A CSKP (KSČ) elvi felépítése
a feliratok itt szlovák nyelvűek zjazd=kongresszus, členovia=tagok, kandidáti=tagjelöltek volení zjazdom=a kongresszus választja a táblázat forrása: Ústav pámäti naroda, Pozsony a kongresszus azonban csak elvileg áll a párt élén!

4 Legfőbb párt- és állami vezetők
Pártvezető Köztársasági elnök Miniszterelnök Klement Gottwald 1928–1953 (pártelnök; +Rudolf Slánský: 1951-ig főtitkár) Klement Gottwald 1948–1953 Antonín Zápotocký 1948–1953 Antonín Novotný 1953–1968 (első titkár) Antonín Zápotocký 1953–1957 Antonín Novotný 1957–68 Viliam Široký 1953–63 Jozef Lenárt 1963–68 Alexander Dubček 1968–1969 (első titkár) Antonín Novotný 1957–68 Ludvík Svoboda 1968–75 Jozef Lenárt 1963–68 Oldřich Černík 1968–70 Gustáv Husák 1969–87 (1971-től főtitkár) Ludvík Svoboda 1968–75 Gustáv Husák 1975–1989 Oldřich Černík 1968–70 Lubomír Štrougal 1970–88 Miloš Jakeš 1987–89 (főtitkár) Gustáv Husák 1975–1989 Lubomír Štrougal 1970–88 Ladislav Adamec 1988–89 Karel Urbánek 1989 Ladislav Adamec 1988–89 Ladislav Adamec 1989–1990 (elnök) Václav Havel 1989–92 Marián Čalfa 1989–92

5 Választások és kongresszusok
Parlamenti választások 1948. máj. 30. (89,20%) 1954. nov. 28. (97,89%) 1960. jún. 12. (99,86%) 1964. jún. 14. (99,94%) 1968. (elmaradt) 1971. nov. 26–27. 1976. okt. 22–23. 1981. jún. 5–6. 1986. máj. 23–24. 1990. jún. 8–9. (többpárti) 1992. jún. 5–6. (többpárti) zárójelben a Nemzeti Frontra adott szavazatok aránya Pártkongresszusok IX. kongr máj. 25–29. X. kongr jún. 11–15. XI. kongr jún. 18–21. XII. kongr dec. 4–8. XIII. kongr máj. 31–jún. 4. XIV. kongr máj. 25–29.* XV. kongr ápr. 12–16. XVI. kongr ápr. 6–10. XVII. kongr márc. 24–28. XVIII. kongr dec. 20–21. (rendkívüli kongr.) * a XIV. (rendkívüli) kongr aug. 22-én ülésezett, ezt később érvénytelennek tekintették

6 A többpártrendszer jellege
Pártállam ≠ egypártrendszer! a CSKP vezető szerepű (1960-tól az alkotmány szerint is) a többi párt ún. „társutas” elismeri e vezető szerepet, nem törekedik hatalomra a Nemzeti Front (Národní front) közös listáján képviselőket küldhetnek a parlamentbe kevésbé jelentős posztokat betölthetnek cseh pártok Csehszlovák Szocialista Párt (a korábbi Nemzeti Szocialista Párt átszerv.-ből) Csehszlovák Néppárt szlovák pártok Szlovák Megújhodás Pártja (a korábbi Szlovák Demokrata Párt átszerv.-ből) Szlovák Szabadságpárt (Szlovákia Kommunista Pártja, amely ténylegesen a CSKP területi szerve, de saját vezetősége, kongresszusai, első titkára stb. van)

7 Az 1948-as alkotmány születése
Előzmények 1946: két évre megválasztott (ideiglenes) alkotmányozó nemzetgyűlés a „győzelmes február” (kommunista puccs) után felgyorsul a szovjetizálás a kommunista hatalomátvétel ellenére azonban az állami szervek egy időn át függetlenek maradnak, nem azonnal épült ki a pártállam A május 9-i alkotmány sajátosságai preambulumában soviniszta, kisebbségellenes kitételek szerepelnek nem veszi át a szovjet 1936-os alkotmány minden vonását nem utal proletárdiktatúrára, munkás–paraszt szövetségre, a párt vezető szerepére fennmarad az államfő, a kormány és a törvényhozás formális egyenlősége létrejön a nemzetgyűlés elnöksége, de nem kollektív államfőként rögzíti a népi demokratikus rendet, ua. az államforma nem népköztársaság célul tűzi ki a szocializmus megteremtését inkább az 1920-as alkotmány átdolgozásának tekinthető köztársasági elnöki poszt marad (Beneš presztízse miatt, akire nem vonatkozik a szabály, hogy az elnök max. két ciklust tölthet ki) az elnöki dekrétum intézménye fennmarad, de korlátozva (csak ellenjegyzéssel) polgári elemeket is tartalmazó népi demokratikus alkotmány jött létre Beneš nem hajlandó aláírni, inkább lemondott (hamarosan meg is halt)

8 Államszervezet az 1948-as alkotmányban
Elvileg egyenjogú szervek, hatalmi ágak elválasztása 300 fős, egykamarás nemzetgyűlés (hat évre választva): évi min. két ülésszak, interpelláció, mentelmi jog. Alk.tv.-nél az összes képv. 60%-a támogatása kell ngy. elnöksége: 24 fős, nem államfői testület, ülések közt helyettesíti a ngy.-t, tv.erejű rendeleteket hozhat (ezeket a ngy.-nek két hónapon belül érvénye-sítenie kell), értelmezi a tv.-eket és elbírálja alkotmányosságukat nemzetgyűlés által 3/5-ös többséggel választott köztársasági elnök (hét évre): feloszlathatja a ngy.-t; törvényhalasztó hatálya van; ellenjegyzéssel elnöki dekrétumot adhat ki nemzetgyűlésnek felelős kormány, amit a közt. elnök nevez ki és hív vissza független bíróságok (hivatásos és népbírák egyaránt) nemzeti bizottságok (=helyi közigazgatás) Félföderatív rendszer (Szlovákia jogállása) Szlovák Nemzeti Tanács (Slovenská národná rada) (6 évre választják, 100 fős, korlátozott belső ügyekben törvényhozói jogkörrel rendelkezik Megbízottak Tanácsa (Zbor povereníkov) ezen ügyekben végrehajtó és kormányzó hatalmat gyakorolhat Szlovákiában; tagjait a prágai kormány nevezi ki; felelős a Szl.NT-nak és a prágai kormánynak egyaránt! Csehországban nincsenek ilyen „tartományi” szervezetek! „A Csehszlovák Köztársaság egyenlő jogokat élvező két szláv nemzet […] egységes állama”

9 Egyéb rendelkezések (1948)
A polgárok jogai és kötelezettségei polgári és népi demokratikus sajátosságok keveredése jellemzi itt is emberi, politikai és polgári jogok elvileg biztosítva vannak, de a gyülekezési és egyesülési jog csak akkor, ha a népi demokratikus intézményeket nem fenyegeti; a szólásszabadság „a törvény keretén belül” lehetséges levéltitok, mozgásszabadság, vagyonbiztonság stb. deklarálása a munkavégzési jog egyben kötelesség is, amely állami terv alapján történik és minden dolgozó munkája szerinti díjazásra jogosult részletesen kifejtett szociális jogok jellemzik A közgazdasági szervezet rögzítik a minimális állami tulajdont (nemzeti javak); a már államosított cégeket nem lehet privatizálni tervgazdálkodás: egységes állami terv irányít mindent, a meghatározott időre szóló terveket a kormány dolgozza ki a dolgozók építő kezdeményezéseivel lehetséges a községi tulajdon, ill. az ipari és mezőgazdasági szövetkezet magánkézben is lehet termelőeszköz, max. 50 fős cégekben (de bánya, energiatermelő, külkereskedelmi, közlekedési vagy távközlési vállalat, bank NEM; tiltott a kartellek, trösztök működése is)

10 Az 1960-as alkotmány születése
Előzmények 1958. jún. a CSKP XI. kongr. szerint lerakták a szoc. alapjait és a cél most már annak teljes felépítése – ezért új, szocialista alkotmány szükséges a ngy. alkotmány-előkészítő bizottsága tervezetet készített, amit az 1960-as vál.-i kampány idején össznépi vitára bocsátottak 1960. júl.-ban pártértekezlet vitatta meg és fogadta el a tervezetet 1960. júl. 11-én a nemzetgyűlés is megszavazta Sajátosságok szocialista alkotmány; Csehszl. a SzU. után a világon a második szoc. állam, ezért nevét is Csehszlovák Szocialista Köztársaságra (ČSSR) módosították most már rögzítik a CSKP vezető szerepét, élcsapat jellegét van preambulum, amely a szoc. győzelmét, a SzU. szerepét, a baráti orszá-gokkal való együttműködést, a cseh és szlk. nép testvéri egyetértését emeli ki és célul tűzi ki a kommunizmus felépítését megjelenik a társadalmi rendről szóló fejezet továbbra is megmarad az egyszemélyi államfő (közt. elnök) (a híres elődök presztízse, a Várbeli rezidencia miatt + a párt első titkára az államfő!) a nemzetgyűlés most már a legfőbb hatalmi szerv, az államhatalom egységé-nek fő letéteményese (elvileg neki alárendelt minden más állami szerv) fokozódik a központosítás, a szlovák félautonómiát felszámolják

11 Államszervezet az 1960-as alkotmányban
A hatalmi ágak egysége 300 fős egykamarás ngy. marad (mint legfelsőbb államhatalmi szerv), a kép-viselőket a nép visszahívhatja (ez szocialista sajátosság!); 4 évre választják, neki felelős a közt. eln. és a kormány, a ngy. dönt a jogszabályok alkotmá-nyosságáról. Ua. csak évi két ülésszak. Marad az alkotmány 3/5-ös jellege ngy. elnöksége: 30 fős, a bizottsági elnökök is tagjai (csszl. sajátosság), irányítja a ngy. munkáját, ülésszakok közt helyettesíti is (de alk.tv.-t nem hozhat, közt. eln.-t nem választhat), tvr.-eket hozhat (de ez Cs-ban ritka!!) közt. elnök: öt évre választja a ngy., de nem korlátozzák újraválasztását, önálló jogkörei csökkentek (de a fegyveres erők főpar.-a, amnesztiát adhat és elnökölhet a kormány ülésein) – dekrétumokat már nem adhat ki kormány: megbízatási idejét nem korlátozzák (nem kötik a választásokhoz), köteles azonban megválasztásakor kormányprogramot beterjeszteni elvileg független bíróságok + a dolgozók által választott népbíróságok Szlovákia státusza a Szlovák Nemzeti Tanács megmaradt, de jogköreit megnyirbálják (csak a ngy. felhatalmazására alkothat saját törvényeket + részt vehet a népgazd.-i terv kidolgozásában, javaslatokat tehet a nemzetgyűlésnek) a Megbízottak Testületét megszüntették

12 Egyéb rendelkezések (1960)
A társadalmi rend (benne a gazdaság alapszabályaival) szocialista állam, a szoc. világrendszer része, minden hatalom a dolgozó népé a társadalom és az állam vezető ereje a munkásosztály élcsapata, a CSKP a társ. és állam életében való részvételre önkéntes társ.-i szervezetek jönnek létre, melyeket a csehek és szlovákok Nemzeti Frontja fog össze a szoc. gazdasági rendszer kizárja a kizsákmányolást: a termelési eszközök társ.-i (=állami vagy szövetkezeti) tulajdonban vannak, a népgazdaságot tervszerűen irányítják, minden állampolgár öntudatosan együttműködik a személyes munkán alapuló és idegen munkaerőt nem kizsákmányoló kisüzemi magángazdálkodás megengedett; a személyi tulajdon biztosított Az állampolgári jogok és kötelességek (csak az újszerű elemek) a dolgozók társadalmában a köz érdeke összhangban áll a magánérdekekkel! az egyén csak a társ.-i munkában bontakoztathatja ki képességeit stb. munka joga és a munka értéke szerinti bérezés garantált, mivel a szocialista gazdaság nem ismer gazdasági válságot és munkanélküliséget, szavatolja az állandó reálbér-növekedést és a csökkenő munkaidőt a szabadságjogokat papíron továbbra is biztosítják, de a szólás-, sajtó- és gyülekezési szabadságot elvileg is csak „az országépítésben való részvételre” lehet alkalmazni kötelesség: az alkotm.+ tv.-ek megtartása, a szoc. tulajdon védelme, erősítése

13 Az 1968-as alkotmánymódosítások
Előzmények a prágai tavasz reformjai kapcsán felerősödött az igény a cseh–szlovák vi-szony rendezésére, a decentralizációra is (a reformok is Pozsonyból indultak) bár a nemzetgyűlés mandátuma épp lejárt, azt többször meghosszabbították a prágai tavasz egyetlen tartós eredménye ez lett: okt. 27-én fogadták el, az államalapítás 50. évfordulója előtti napon Sajátosságok új alkotmánytörvényeket fogadtak el és módosították a régit, azaz megszűnt az alkotmány kartális jellege (több alkotmánytv. együtt teszi ki az alkotmányt) teljes föderalizálódást hajtanak végre, a két tagállamban azonos nevű és funkciójú szervezeteket hoznak létre elvileg létrehozták az alkotmánybíróságot, amely gyakorlatilag nem működött önálló alkotmánytv. jött létre a Cs.-ban élő nemzetiségek jogállásáról, amely teljes jogegyenlőséget, a sokoldalú nemzeti fejlődés biztosítását ígérte (pl. arányos képviseletet, anyanyelvhasználatot a művelődésben, sajtóban és saját nemzeti területükön a hivatali életben is) a módosítások jan. 1-jén léptek hatályba mivel választásokra csak 1971-ben került sor, az új államszervezet hiányzó tagjait kooptálással jelölték ki

14 Az új államszervezet sajátosságai
Kétkamarás szövetségi gyűlés (öt évre választva) 200 fős népi kamara, lakosságarányosan (1971-ben: 137 cs szlk.) 150 fős nemzeti kamara, paritásosan (75–75 fő) feles tv. esetén mindkét ház jelenlevő tagjainak többsége szükséges, de egyes felsorolt ügyekben a nemzeti kamara cs. és szlk. tagjainak többsége is kell 3/5-ös tv. esetén a népi kamara, továbbá a nemzeti kamara összes cseh és szlk. tagjából 60%-os támogatottság szükséges a határozat elfogadásához a két ház 20–20 főt küld a szöv. gy. elnökségébe (jogkörei nem változnak) A Cseh Szoc. Közt.-ban és a Szlk. Szoc. Közt.-ban egyaránt saját tv.hozó szerv: Cseh Nemzeti Tanács, Szlk. Nemzeti Tanács (öt évre) saját végrehajtó szerv: a CsSzK kormánya, a Szl.SzK kormánya A szövetségi és a közt.-i szervek hatalommegosztása szövetségi hatáskörök pl.: külpolitika, háború–béke, honvédelem, valutaügy közös hatáskörök pl.: tervezés, pénzügyek, gazdaság, közlekedés, tudomány, munkaügy, szociális kérdések, szabványok, államrend és -biztonság, sajtó. tagköztársasági hatáskörök: a közös hatáskörök területein belüli, tételesen fel nem sorolt ügyek (a felsorolt ügyek szövetségi jogkört jelentenek, s ezek felsorolása közel hat oldalt tesz ki) Köztársasági elnök: jogköre, feladatai lényegében nem változnak