Enyhülés és szembenállás (1953–1985)

Az előadások a következő témára: "Enyhülés és szembenállás (1953–1985)"— Előadás másolata:

1 Enyhülés és szembenállás (1953–1985)
Közép-Európa összehasonlító társadalom- és politikatörténete

2 Európa új régiói Gazdasági régiók Centrum (Nyugat-Európa)
a korábbi félperiféria megszűnik (sőt, a periférikus Skandinávia is a centrum részévé válik) példátlanul gyors fellendülés 1973-ig 1951–52: Montánunió 1957: Európai Gazd.-i Közösség 1965: a két szervezet összevonása 1973: Nagy-Britannia is EK-tag 1973-tól olajválság, globalizáció Periféria (Dél-Európa) nincs sikeres felzárkózás az integ-rációhoz való csatlakozás előtt Kommunista világ mint zárt gazdasági egység Politikai régiók Nyugat (az 1949-ben alapított NATO tagjai) a kereszténydemokrácia sikerei gyarmati rendszer felszámolása német–francia megbékélés 1954–55: az NSZK NATO-tag különleges brit–amerikai viszony Semleges államok „el nem kötelezett” Jugoszlávia Svájc, 1955-től Ausztria fasiszta Spanyolország (1975-ig) Svédország, Finnország Kelet (az 1955-ben létrehozott Varsói Szerződés tagjai)

3 Kelet–Nyugati kapcsolatok
Sztálin halála után: békés egymás mellett élés, enyhülés Kulcskérdés: a megosztott Németország sorsa Hruscsov terve az egységes, de semleges Németországra (ld. 1955, Ausztria) 1961: újabb berlini válság (felépül a hírhedt fal) Hallstein-doktrína: az NSZK nem ismeri el az NDK-t 1969-től W. Brandt új keleti politikája szakít ezzel (szerződések a Szovjet-unióval, Lengyelországgal, NDK-val, az 1945 utáni határok elismerése) 1963: atomcsend, 1968: atomsorompó, 1972: SALT-I. egyezmény 1975: Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet (Helsinki) Albániát kivéve minden európai ország (+ USA, Kanada, Szovjetunió) lényegében egy kései békekonferenciának tekinthető! biztonsági kérdések: az erőszak elvetése, a határok sérthetetlensége, más államok belügyeibe nem lehet beavatkozni együttműködés: emberi jogok biztosítása, külföldre utazás könnyítése, külföldi könyvek, újságok terjesztésének elősegítése Hatása: a vasfüggöny fellazul, ellenzéki mozgalmak alakulnak Közép-Eu.-ban 1976: az „eurokommunizmus” jelentkezése a nyugati kommunista pártok demokratizálódása, lázadása Moszkva ellen a szovjet modell elvetése, pártellenzék megjelenése Közép-Európában

4 A Szovjetunió Sztálin után
A diktátor helyét a Politbüró (Elnökség, majd PB) vette át A kollektív vezetés lerombolta a diktatúra eszközrendszerét felszámolták a munkatáborokat, elengedték a foglyokat 1956. febr. SZKP XX. kongr. Hruscsov titkos beszéde Sztálin bűneiről következmények: magyar forradalom (1956), szakítás Kínával (1960) Megkezdődik az ideológia racionalizálása visszatérést ígér az „eredeti leninizmushoz”, szakít az osztályharc állandó éleződésének elméletével továbbra is jólétet ígér, de messianisztikus jövőkép helyett pragmatikus szakítanak a teljes egyenlősdivel és az emberek teljes átnevelésével de a szocializmus továbbra is a létező legjobb rendszernek tartja magát felfedezik a „szocialista törvényességet” – enyhül az önkény megmarad a pártállam, a hatalmi ágak összefonódása blokkon belüli politika: Brezsnyev-doktrína A vezetők zsenik helyett már „csak” univerzális szakemberek, forradalmár szerep helyett bürokratává alakulnak A vezető réteg védetté válik és anyagi előnyökre váltja hatalmát („új osztály”) – ezzel visszatér a kommunizmus előtti állapot

5 A szovjet tömb A hidegháború új stratégiája Kapcsolatok a tömbön belül
a kommunista világforradalom elvét nem adják fel a „kótyagos” Hruscsov Sztálinnál is agresszívebben lép fel, válságokat robbant ki (1961 Berlin, 1962 Kuba) Brezsnyev óvatosabb: elfogadja a stratégiai fegyverzetkorlátozást és a harc fő frontját a fejlődő országokba helyezi át Kapcsolatok a tömbön belül a csatlós országok és pártjaik bizonyos fokú önállóságot szereztek multilaterális (és látszólag egyenrangú) kapcsolatok épülnek ki: 1955 – Varsói Szerződés (VSZ), 1959 – a KGST újjáalakítása forráselvonás helyett a SzU. kezdi támogatni csatlósait (anyagilag is) visszavonják a „tanácsadókat”, megszűnik a kézi vezérlés a csúcsvezetők kinevezésébe továbbra is beleszól Moszkva Brezsnyev-doktrína (1968): ha egy országban veszélybe kerül a szocializmus, az összes kommunista ország köteles „segíteni” a szocialista keretek közötti „külön utak” azonban lehetségesek nyíltan újjáéled a nacionalizmus (helyenként szovjetellenes élt is kap) a diktatúra és a fogyasztói társadalom ötvözete alakult ki

6 Szovjet gazdaság- és katonapolitika
A kommunizmus továbbra is katonai (nem fejlesztési) diktatúra bár belátja, hogy további európai előrenyomulás nem lehetséges, de továbbra is óriási katonai erőt tart fenn Kelet- és Közép-Európában Európán kívül (katonailag jelentéktelen perifériákon) sikeres expanzió mindez jelentős katonai kiadásokkal járt: a GNP 18–20%-át emészti fel (az USA esetében ez 5,5–7%) ideológiai okokból (ahol már győzött a szocializmus…) minden megszerzett területhez ragaszkodtak (dollármilliárdok Kubába, Vietnamba stb.) az európai csatlósok támogatása is költséges volt A gazdaság teljesítőképessége tovább romlik amint a tisztogatások véget értek, a politikai elit rögtön korrupttá vált a blokk államait „gazdasági kannibalizmus” jellemzi erőforrások pazarlása rövid távú politikai és katonai célok érdekében a 60-as években ezt felismerik, de nem képesek radikális változtatásra átmeneti javulást jelentett a 70-es évek olajválsága (de csak a SzU számára) ennek hatására viszont elmaradtak a valódi szerkezeti reformok (ehelyett inkább olcsó hitelek felvétele, életszínvonal-növelés) sőt, elbizakodottság miatt emelték a tétet: erőn felüli katonai beruházás (rakétatelepítés) és kaland (Afganisztán)

7 A blokk belső válságai 1953: munkásfelkelés Kelet-Berlinben (szovjet tankok tapossák el) és megmozdulások Plzeň-ben (Csehország) 1956: véres tüntetések Poznań-ban (jún.), majd politikai válság (okt.) Varsóban – szovjet katonai akció fenyegetetett 1956: forradalom és szabadságharc Magyarországon (az egyetlen forradalom egy diktatúrával szemben! leverése miatt a kommunizmus elvesztette maradék tekintélyét – Nyugaton is) 1968: a „prágai tavasz” reformjai – „emberarcú szocializmus” demokratizálás, sajtószabadság, emberi jogok, ellenzék megjelenése, gazdasági reformok. Brezsnyev nyomására a VSZ csapatai bevonultak és letiporták a reformokat. Megtorlás, kivégzések nélkül is sikerült morális válságba, stagnálásba vetni a cseh nemzetet 1968, 1970, 1976 – ismétlődő válságok Lengyelországban 1970-es évek: cseh, lengyel és magyar ellenzéki csoportok 1980: hatalmas sztrájkok (Gdańsk, majd egész Lengyelo.) a Szolidaritás (független szakszervezet) létrejötte 1981-ben „hadiállapotot” vezettek be, több éves válság alakult ki

8 A szovjet tömb „szétfejlődése”
A tömb államainak különútja lehetséges volt bel- és külpolitikai tekintetben is. Ily módon az alábbi típusok alakultak ki: belső liberalizáció: -külföldre utazás -sajtó, információk -művészetek -családi és magánélet Külső autonómia Függetlenség nem fogadják el Moszkva utasításait (a helyi vezetés túlélése érdekében) Ál-behódolás cél: a növekvő jólét egyre kisebb részt vállalnak a birodalmi erőfeszítésekből Együttműködés cél: a nemzetközi osztályharcban Moszkva támogatása; a központot másolja belpolitikájuk is Belső auto-nómia Puhavo-nalas (liberális) Jugoszlávia Lengyelország Magyarország – Kemény-vonalas (konzer-vatív) Albánia Bulgária Csehszlovákia NDK Románia

9 A „függetlenek” Jugoszlávia 1948-ban kizárták sztálinizmusa fellazult
titoizmus: reform-marxizmus vegyes tulajdoni rendszer profitelv, vállakozás szabadsága a társadalom liberalizálása autonóm nemzetiségek de: látszat-demokrácia párt, rendőrség irányító szerepe álparlamentarizmus óriási regionális eltérések erőfeszítések ezek csökk.-re fejlesztési állammá alakul át de emiatt: etnikai feszültségek Albánia során kilépett keményen sztálinista maradt E. Hodzsa radikális terrorja folyamatos tisztogatási kampány közeledés Kínához hagyomány-ellenesség, rombolás éles vallásellenesség nem volt nacionalista jellegű nem szűnt meg a társadalom megosztottsága (klánok) fejlődő, de igen elmaradott gazdaság hatalmas hadikiadások Utóda enyhít az elzárkózáson

10 A „vonakodó csatlósok” fejlesztő államai
Lengyelország: a technokrácia legszovjetellenesebb állandó lázongások (1956, 1968, 1970, 1976, 1980) erős katolicizmus sztálinista gazdaság válsága áremelések – válság decentralizáció fogyasztás növelése (külföldi kölcsönök) adósságválság 1980: Szolidaritás 1981: hadiállapot Magyarország: a piaci szocializmus az egyetlen forra-dalom (1956) véres megtorlás pragmatikus libe-ralizáció –életszínvonal-alku –gazdasági reformok (felemás lépések!) –kicsi hadikiadás –támogatott mezőg. –eladósodás –1980 után újabb piaci reformok Románia: a sztálinista gazdaság a térség leggyengébb komm. pártja ezért: nemzeti komm. Kínával szövetkezik, mini kulturális forr. exportfejlesztő, de túlcentralizált gazd. túlmunka, fogyasztás drasztikus visszafogása, hitelek visszafizetése vezérkultusz, terror nemzetállam-terv kisebbségek kiárusítása ill. elnyomása

11 A „behódoló” államok NDK a berlini falig lakói a „lábukkal szavaznak”
3,7 millió kivándorló keletnémet „nemzeti” identitás terve fogyasztás-növelés megvesztegetési okból a káderek militarizása elszántságuk mérése is haditermelés (SzU) csapatok, tanácsadók a harmadik világba gazd.-i csoda 1975-ig NSZK támogatás! mégis leszakadás, ela-dósodás, válság Csehszlovákia német revansveszély 1968: prágai tavasz pártfrakciók: kvázi többpártrendszer ® a VSZ beavatkozása a komm. eddig cseh, eztán szlovák bázisú szovjet típusú födera-lizálás, sikeres regio-nális fejlesztés, nacio-nalista kártya erős hadiipar (SzU) fegyverszállítás forr.-i + terrormozgalmaknak a lakosság jó ellátása gazd.-i statisztika kozmetikázása Bulgária hatalmi harcok szovjet irányítás -a KGB külföldi akcióit segíti balkáni diktatúra (román, albán minta) -személyi kultusz -állami beavatkozás a magánéletbe is centralizált gazd. -nagy szovjet támo- gatás, jelentős fejl. (mg. és könnyűip.) válság: naciona-lizmus éledése

12 A keményvonalasok belső eltérései
Alapvető jellemzők az előző évszáza-dok ÉNy–DK-i kulturális lejtője e szempontból nem mindig játszik szerepet (pl. Ju-goszlávia a liberális modell része!) a szabadság mér-tékét a birodalmi politika szeszé-lyei alakították ki Keményvonalas 1 NDK, Csehszl. (a legfejlettebb közép-európai területek) tiltja a külföldi (nyugati) utazást kemény cenzúra művészetekben kizárólagos a szo-cialista realizmus Keményvonalas 2 Albánia, Bulgária, Románia (balkáni) előbbieken túl a magánélet szféráját is ellenőrzi (pl. abortusztilalom, válás tilalma, vallás gyakorlásának ellehetetlenítése

13 Ellenzéki mozgalmak E téren viszont a középkorban létrejött régiók válnak meghatározóvá! Közép-Európa: 1968 után szervezett ellenzék jelenik meg (előbb pártellen- zék, majd attól független is) Lengyelország: „második társadalom” kialakulása: diák- és munkáslázadások (1968, 1976), Munkásvédelmi Bizottság (KOR, 1976), szamizdat-kiadványok, Szolidaritás (1980, L. Wałęsa) Csehszlovákia: Charta ‘77 – az emberi jogok védelme, passzív ellenállás révén (V. Havel) Magyarország: népi és urbánus ellenzék NDK: irodalmi, vallási-etikai tiltakozások Szlovénia: polgári társadalom, kezdetleges parlamentarizmus Horváto.: nacionalista, antikommunista ellenzékiség Balkán és Kelet-Európa ellenzéki mozgalmak, szervezkedések, felkelések, lázongások lényegében nincsenek csak egyes értelmiségiek magányos akciói, Nyugatra csempészett írásai említhetők a kommunista utód-pártok a rendszerváltás után is 40% feletti ered-ményt érnek el ebben a térségben!