Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Társadalmi rétegződés Közép-Európa összehasonlító társadalom- és politikatörténete.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Társadalmi rétegződés Közép-Európa összehasonlító társadalom- és politikatörténete."— Előadás másolata:

1 Társadalmi rétegződés Közép-Európa összehasonlító társadalom- és politikatörténete

2 Alapfogalmak 1. társadalmi réteg: olyan emberek csoportja, akik hasonló jellemzők- kel bírnak a jövedelem, a vagyon, a hatalom, a presztízs, a kulturá- lis szint/iskolázottság, a foglalkozás, az életesélyek szempontjából társadalmi osztály: olyan nagyobb társadalmi csoport, amely nem tekinthető csak társadalmi rétegnek. Többnyire vagyoni–tulajdoni különbségek alapján különítik el őket. (Vitatott kategória!) önállóak: az aktív keresők azon csoportja, akik saját kistulajdonuk keretén belül dolgoznak (pl. parasztok, kisiparosok, kiskereskedők) alkalmazottak: nem saját tulajdonukban álló cégen belül dolgoznak fehérgallérosok: az alkalmazotti csoporton belüli szellemi foglalkozásúak, nem kétkezi munkát végzők neve (gazdasági vezetők, irodai alkalmazottak, mérnökök stb.) kékgallérosok: az alkalmazotti csoporton belül a munkásrétegekre utaló elnevezés, amely a munkaruhák gyakori színére utal középosztály: a társadalom középső, a fizikai munkát végzők és az elitek között elhelyezkedő rétege (jövedelemnagyság stb. szerint)

3 Alapfogalmak 2. Gini-együttható: társadalom jövedelemeloszlását mutató, 0 és 100 közötti érték, ahol a 0 a teljes egyenlőséget, a 100 pedig a teljes jövedelemkoncentrációt jelentené (ma Nyugaton: 20–40 között) Kuznets-görbe: a jövedelemeloszlás legújabbkori történeti alakulását mutató ábrázolás, amely szerint a különbségek a 20. századig nőttek, a 20. században viszont csökkenni kezdtek primer szektor: a mező- és erdőgazdaság („őstermelés”) összefoglaló neve szekunder szektor: az ipar különböző ágait (feldolgozóipar, bányá- szat, energiatermelés, építőipar) tömörítő ágazat, tevékenység tercier szektor: a nem mezőgazdasági és nem ipari jellegű munka- végző tevékenységek és gazdasági ágazatok összefoglaló neve („szolgáltatások”; pl. oktatás, egészségügy, kereskedelem, hírköz- lés, bank- és biztosításügy, államigazgatás) kvaterner szektor: a tudományos kutatás-fejlesztés, ill. egyéb szellemi „hozzáadott értéket” igénylő „kreatív” gazdasági ágazatok

4 A Gini-koefficiens mai értéke (2009)

5 A Kuznets-görbe 1970-ig

6 A jövedelemeloszlás trendjei IdőszakNyugat-EurópaKelet-Közép-EurópaEgyéb területek 1930 előtta lakosság leggazdagabb 10%-a (=felső decilise) a jövedelmek 40%-ával rendelkezett jellemzően szélsőséges vagyon- és jövedelem- eloszlás az egész térségben Finno.-ban nagy, Norvégiában kicsi jövedelemkon- centráció 1935–50a felső decilis jövedelem -aránya Nagy-Britanniá- ban 36-ról 27%-ra esett Skandináviában a felső decilis jöve- delme 34-ről 27% 1950–70folytatódik a lassú kiegyenlítődés a rétegek között igen erőteljes jövedel- mi nivelláció az egész régióban. Csehszl.-ban a felső decilis jövedel- me 14%! A középosz- tály helyzete stagnált 1970–90a felső decilisé a jövedel- mek 30%-a; a legszegé- nyebbek relatív helyzete javult. A különbségek újra növekedni kezdtek az egész régióban ismét nőttek a jövedelmi-vagyoni különbségek Skandináviában továbbra is ki- egyenlítődés: a felső decilis 23%- nyi jövedelmet kap

7 A jövedelemeloszlás változásának okai A jövedelmek közötti különbség csökkenésének okai: –politikai tényezők: általános választójog, a liberális pártok térvesztése a szociáldemokrácia javára, a jóléti állam kialakulása –munkaerőpiaci változások: jól képzett munkaerő túlkínálata, az alkalmazottak arányának növekedése az önállóakhoz képest –a gazdasági szektorok jövedelmezőség-különbségének csökkenése (korábban az ipar volt a legjövedelmezőbb ágazat) –demográfiai okok: csökkent a népességnövekedés, így a munkaerő drágább lett –oktatási tényezők: csökkent a társadalmon belüli képzettségbeli különbség, az egész népesség képzettsége jelentősen javult A 20. sz. végén kezdődő jövedelemdifferenciálódás okai: –a kiegyenlítődést okozó tényezők hatása megszűnt, vagy mérséklődött: jelentősen nőtt a munkanélküliség, válságba került a jóléti állam, megnőtt a bevándorlók száma (ezek zömmel alacsony képzettségűek) –új, ellentétes hatóokok jelentek meg, pl. a hagyományos családmodell felbomlása révén: terjednek a válások, a házasságon kívüli szülések, így sok a csonka (egykeresős) család; az egyre több egyedülélő ember, illetve gyermektelen pár pedig a kétkeresős gyermekes családoknál is kedvezőbb anyagi helyzetben élhetett

8 A munkaerő szektorális eloszlása 1. fő tendenciák: az agrárszektorban dolgozók aránya mindenütt csökken; az ipari szektor aránya előbb nő, majd csökkenni kezd; a tercier szektor folyamatosan nőtt. Az utóbbi években kvaterner is! jelentős különbségek vannak azonban –a folyamatok időbeli megoszlásában az egyes országok, régiók között –az agrártársadalmak modernizációs útjának mikéntjében: 1. az európai út: az agrártöbbségű társadalom előbb iparivá, majd néhány év(tized) után szolgáltatóvá („posztmodern társadalom”) alakul át Nem jellemző egész Európára; ezen kívül egyedül Tajvan járt be ilyen utat! Nyugat- és Közép-Európa zöme ide tartozik: az ipari foglalkoztatottak aránya itt a csúcsponton elérte a 40–50%-ot is (a kommunista országokban ez fáziskéséssel történt, részben ideológiai okokból is) európai sajátosság az is, hogy a tercier szektor munkavállalóinak 20–40%-a állami alkalmazott (az USA-ban csak 15%) 2. a nem európai modell: az agrártöbbségű társadalom rögtön szolgáltatás- többségűvé válik. Európából ide tartozik Skandinávia és Dél-Európa több állama, illetve Hollandia. a változás oka: a mezőgazdaság és az ipar termelékenysége gyorsan nő, munkaerő szabadulhat fel onnan – a szolgáltatások terén viszont az igények, a kereslet kielégíthetetlen

9 A munkaerő szektorális eloszlása 2. IdőszakNyugat-EurópaKelet-Közép-EurópaEgyéb területek 1914 előttAnglia (1821) és Belgi- um (1880) ipari állam; másutt az agrárszektor dominál, aránya csökken a primer szektor 50% feletti arányú, de enyhe csökkenése megkezdődött Dánia és Norvégia: az agrár- és a szolgáltatószektor egyaránt 35% körül 1914–45az agrárszektor 20–30%- os (Fro. 36%, Anglia 6%); az ipari 30–45%-os. Hollandia: nincs ipari éra Csehszlovákia kivé- telével az agrárszektor 50% feletti; lassú csökkenés Dél-Európa még agrárjellegű; Skan- dináviában sincs ipari korszak 1950–70tetőzik (40–45%) a sze- kunder szektor; Anglia, Franciaország, Belgium már tercier-túlsúllyal bírt erőltetett iparosítás és a kollektivizálás révén az agrárnépesség át- áramlik az iparba 1973–90az olajválság miatt az ipari foglalkoztatottság 7- 12%-kal csökken; a szol- gáltatószektor domináns. Agrár: 8% alatt tetőzik az ipari szektor (45–50%) – a tercier 24–41% közötti. Albá- nia még 55% agrár, Lengyelo. is 30% Spanyol- és Görögo. is ipari korszak nélkül lett szolgálta- tás-túlsúlyú. D-Eur.- ban 8–17% agrár

10 Társadalmi osztályok és rétegek 1. IdőszakNyugat-EurópaKelet-Közép-EurópaEgyéb terület 1914 előtt az önállóak aránya 20% körüli (Fro.: 45–50%). Jelentős a tradi- cionális parasztság aránya is. Az alkalmazottak zöme (a foglal- koztatottak 50–70%-a) „kékgalléros”. Kialakul az új (fehérgalléros) középosztály. az önállóak és segítő családtagok együtt döntő többséget alkotnak 1914– 1939 a segítő családtagok aránya 10– 20%; az önállóak aránya Fro.- ban még 45%; bővül a „fehér- galléros” réteg, bővítve az új középosztályt is. Differenciá- lódik a munkásosztály (szak-, betanított és segédmunkások), erősödik a munkáselit. A ne- messég kiváltságai jelentősen csökkennek (vagy összeolvad a nemesi és a tulajdonosi elit) az önállóak és segítő családtagok (30–33%) együtt döntő többséget alkotnak. Az alkalma- zottak kisebb része fehérgalléros (ezek aránya a munkaválla- lók közt 10% alatti). A középosztály kicsi. A régi elitcsoportok befolyása töretlen Dél-Európa inkább Kelet- Közép- Európára, Skandinávia inkább Nyugat- Európára hasonlított

11 Társadalmi osztályok és rétegek 2. IdőszakNyugat-EurópaKelet-Közép-EurópaEgyéb 1945– 1970 a fehér- és kékgallérosok rétege kb. egyforma; A parasztság lényegében eltűnt, a maradék életmódja is átalakult. Az új közép- osztály heterogenizálódott. A munkásosztály életmódja közeledik a középosztályhoz az osztálykonfliktusok csökkentek. A nemesi elit visszaszorulása folytatódik, az elit funcionalizálódik az önállóak és segítő család- tagok rétegét a felszámolják (államosítás, kollektivizálás) Megszűnik a hagyományos parasztság és a régi közép- osztály is; az új fehérgallé- ros réteg nem vált új közép- osztállyá. Az iparba áramló népesség integrálása a mun- kásságba felszínes. Teljes elitcsere, eleinte csak poli- tikai megbízhatóság alapján 1970– 1990 az önállóak aránya 10% alá esik (Fro.: 15%), a segítő családtagoké 2–3%; a fehér- gallérosok aránya az összes kereső közt 40-% fölé nőtt A fehérgallérosok aránya 25–35%-ra nő, de továbbra is a munkások aránya a magasabb. A kommunista elit egyre zártabbá vált Svédo.-ban a fehérgallé- rosok aránya eléri a 60%- ot

12 A középosztály a 20. század legfontosabb társadalmi rétegévé vált (főleg Ny-on) –régi középosztály: a tulajdonnal rendelkező kisegzisztenciák, valamint a szabadfoglalkozású értelmiségiek (ez a réteg fokozatosan zsugorodott) –új középosztály: életstílus, jövedelem alapján sorolták a középhez, de ennek tagjai nem rendelkeztek tulajdonnal és nem önállóak, hanem alkalmazottak. E réteg vált a középosztály, sőt az egész társadalom legnagyobb tömegévé a középosztály legfőbb jellegzetességei –gyorsan differenciálódótt, így nem vált egységes csoporttá, nem alakult ki osz- tályöntudata. Az 1950-es években már nem azonosítható az alkalmazottakkal –sajátos jellemzője viszont az az individualizmus és a teljesítményorientáció –létrejötte a marxizmus elméletének legjobb cáfolata volt –további politikai következménye volt a liberális pártok hanyatlása, hiszen a középosztály ugyan nem egységes nézőpontú, de a kereszténydemokrata és a szoc.dem. pártokat támogatta inkább –Közép-Európában a régi középosztály is gyenge volt, 1945 után pedig szét is zúzták a kommunisták. Az új középosztály itt az állami alkalmazottakból verbuválódótt, bérük inkább a munkásokhoz állt közel


Letölteni ppt "Társadalmi rétegződés Közép-Európa összehasonlító társadalom- és politikatörténete."

Hasonló előadás


Google Hirdetések