Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A népesség fejlődése és összetételének változása Közép-Európa összehasonlító társadalom- és politikatörténete.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A népesség fejlődése és összetételének változása Közép-Európa összehasonlító társadalom- és politikatörténete."— Előadás másolata:

1 A népesség fejlődése és összetételének változása Közép-Európa összehasonlító társadalom- és politikatörténete

2 Alapfogalmak 1. demográfia: a népesség számának alakulásával, illetve összetételével foglalkozó tudományterület fertilitás: termékenység; a születések szintje egy adott népességen belül, általában egy év során mortalitás: a halálozások szintje egy adott népességen belül, általában egy év során természetes szaporulat, ill. fogyás: a születések és a halálozások egyenlege. Ha a fertilitás mértéke nagyobb, mint a mortalitásé, természetes szaporulatról beszélünk. Ha a halálozás mértéke nagyobb, akkor természetes fogyásról migráció: vándorlás, egy személy lakóhelyének olyan tartós megváltoztatása, mely elég nagy távolságra történik ahhoz, hogy a vándorlásban résztvevő személy már nem képes a korábbi munkahelyére járni tényleges szaporulat, ill. fogyás: a természetes szaporulat/fogyás és a vándorlási különbözet egyenlege

3 Alapfogalmak 2. nyers születési ráta: az 1000 főre jutó élveszületések száma adott időszakban (pl. év) egy adott népességen belül (pl. egy országban). nyers halálozási ráta: az 1000 főre jutó halálesetek száma adott időszakban (pl. év) egy adott népességen belül (pl. egy országban). csecsemőhalandóság: megmutatja, hogy egy adott népes- ségben az újszülöttek hány ezreléke hal meg 1 éves koráig teljes termékenységi arányszám: megmutatja, hogy az adott időszak fertilitási viszonyainak tartós fennmaradása esetén egy nő élete során átlagosan hány gyermeknek adna életet születéskor várható élettartam: megmutatja, hogy a megfigyelési időszakban tapasztalt halandósági viszonyok változatlan fennmaradása esetén átlagosan mennyi ideig élne a népesség

4 A népességszám alakulása IdőszakNyugat-EurópaKelet-Közép-EurópaEgyéb európai ter. 1914–18Jelentős katonai és (a háború végén) civil áldozat. A civil áldozatok éhség és járványok következtében haltak meg. A háború alatt jelentősen visszaesett a születések száma is 1918–39Csökkenő születésszám, de jelentős népesség- növekedés Különösen nagy népességnövekedés Dél-Európa: nagy népességnövekedés 1939–45Az I. világháborúnál jóval több (Közép-Európában különösen nagy) emberveszteség, több civil halott, mint katona 1945–70Folyamatos népesség-növekedés, bár eltérő mértékben. Európa lakossága a 60-as években nőtt legjobban az egész 20. században 1970–90A népesség növekedése sok helyen megáll, ill. csak a bevándorlás révén folyt tovább A népesség több országban csökkenni kezd, súlyos demográfiai helyzet A század egésze legnagyobb növekedés: Hollandia; legkisebb: Ausztria legnagyobb növeke- dés: Albánia; legki- sebb: Magyarország Skandinávia és D- Európa népessége jelentősen nőtt

5 A demográfiai átmenet 1.A fertilitás és a halandóság egyaránt magas, s a népesség száma stagnál, illetve nagyon alacsony mértékben növekszik. 2.A mortalitás fokozatosan csökken, de a születési arányok magasan maradnak, esetleg még nőnek is. A népességnövekedés felgyorsul. 3.A halálozási arány tovább csökken egy alacsony szintre, míg a szü- letési arány csak lassan mérséklődik. A népesség gyorsan nő. 4.A születések csökkenésének üteme felgyorsul, a halálozás pedig alacsony szinten stabilizálódik. A népességnövekedés üteme lassul. 5.A születési és halálozási arány alacsony szinten stabilizálódik. A természetes szaporulat csekély, de fogyás is bekövetkezhet. Gyakran nem öt, hanem négy lépéssel írjak le (ld. a következő diát) Az elmélet tiszta formában szinte sehol sem vált gyakorlattá, számos leegyszerűsítést tartalmaz. Mégis széles körben használják. Az egyes országokban eltérő módon ment végbe (az egyes szakaszok kezdete, hossza, intenzitása más-más, sőt ki is maradhatott egy szakasz)

6 A demográfiai átmenet diagrammon

7 A fertilitás fő trendjei IdőszakNyugat-EurópaKelet-Közép-EurópaEgyéb területek 1914 előttAusztria, Németo., Ír- ország fertilitása a leg- magasabb, míg Fran- ciao.-é a legkisebb a magyarországi fertilitási szint meghaladja a nyugat-európai átlagot Olaszo. és Spanyolo. Európa legterméke- nyebb országai közé tartoznak 1914–39az I. világháborúban a fertilitás jelentősen visszaesett egész Európában, utána átmenetileg megugrott, és később nem érte el az I. világháború előtti szintet sem. A 20-as évek közepétől további csökkenés állt be 1939–50a háborúban ismét visszaesés, utána enyhe emelkedés, majd alacsony termékenység. Írország, Finnország és Hollandia a legnagyobb fertilitású 1950–64„baby boom”: jelentős fertilitás-növekedés nincs baby boom; több állam tiltja az abortuszt; nagy fertilitás-ingadozás 1964–75„baby bust”: jelentős fertilitás-csökkenés igen alacsony fertilitás, amit családpolitikai esz- közökkel növelni akartak 1975 utánalacsony (a reproduk- ciós szint alatti) ferti- litás (kivéve: Írország) igen alacsony fertilitás, a korábbi ingadozások újra jelentkeznek Dél-Európában is csökkenni kezd; Észa- kon átmeneti javulás

8 Fertilitási folyamatok okai, eltérései a fertilitás fő trendje a 20. sz.-ban mindenhol a csökkenés! a folyamat okai: szocioökonómiai és kulturális okok Nyugaton az 1945 utáni két évtizedben és a 80-as években csökkentek a különbségek, egyébként nőttek Közép-Európában igen hektikus, gyakran évről évre jelentősen megváltozó értékek szocioökonómiai okokkulturális és politikai okok Nyugatiparosodás és urbanizáció: általános iskolai képzettség nő, a nők munkavállalása szintén individualizáció szekularizáció (vallási értékek visszaszorulása) Keleta nyugati okok mellett: a falusi népesség folyamatos csökkenése (ezért nincs baby boom sem) a nyugati okok mellett: politikai döntések, pl. abortusztilalom vagy szociálpolitikai intézkedések

9 A mortalitás alakulása 1. IdőszakNyugat-EurópaKelet-Közép-EurópaMás európai területek 1914 előtta nyers halálozási ráta 15,8 és 25,2‰ között; a férfiak születéskor vár- ható átlagéletkora 50 év alatt; csecsemőhalandó- ság 100–200‰ közötti Nyugat-Európához hasonló tendenciák, de rosszabb kiinduló adatok (pl. a várható élettartam 40 év alatt) Skandináviában alacsonyabb a csecsemőhalandóság, magasabb a várható átlagéletkor 1918–39nagyon gyorsan javuló mortalitási jellemzők: csökken a csecsemőhalandóság, nő a születéskor várható átlagéletkor 1945–65a nyers halálozási ráta 7,5 és 12,7‰ között a halandóság leggyor- sabb csökkenése a 20. sz.-ban; 6–8 évvel nő a várható átlagéletkor, a csecsemőhalandóság közelít a Ny-i szinthez továbbra is Skandinávia mutatói a legjobbak (Finnország kivételével) 1965-igfolyamatosan javuló mortalitás, bár nem egyforma ütemben

10 A mortalitás alakulása 2. IdőszakNyugat-EurópaKelet-Közép-EurópaMás európai területek 1965–75átmenetileg mérséklődik a mortalitás javulásának üteme a 60-as évek közepétől romló mortalitás, különösen a középkorú férfiak esetében 1975–90ismét felgyorsul a mortalitás javulási folyamata a kedvezőtlen tenden- ciák a rendszerváltásig folytatódnak, a csecse- mőhalandóság javul, de a Ny-tól lemarad 1990 körülnyers halálozási rá- ta 8,7–11,9‰; fér- fiak születéskor várható életkora 70 év felett; csecsemő- halandóság 9‰ a rendszerváltás után a mortalitás romlása megáll, majd újra javulni kezdenek az értékek a férfiak születéskor várható átlagéletkora Skandináviában megközelíti a 75 évet is; Finnország is felzárkó- zik

11 Mortalitási konvergencia és divergencia a nyugat-európai országok adatai egyre inkább közelednek egymáshoz (valamennyi demográfiai jelenség közül leginkább ez egyenlítődött ki) a kelet-közép-európai adatok csak a század közepén közeledtek a nyugati mortalitási értékekhez a kelet-nyugati divergencia 1965 körül különösen élessé vált. Ennek okai: –a közép-európai egészségügyi rendszer hiányosságai (nincs prevenció) –egészségkárosító életmód (dohányzás, alkohol, állati zsírok stb.) –rossz munkakörülmények, sok túlmunka és stressz –a legfőbb ok maga a kommunista rendszer volt! (1990 után minden országban javulni kezdtek a halálozási mutatók)

12 A migráció a népesség számát és szerkezetét is megváltoztatja a vándorlók többnyire fiatalabbak, képzettebbek a migráció típusai, csoportosítása –földrajzi szempontból lehet: tengerentúli vagy kontinensen belüli –időbeli szempont szerint lehet: végleges vagy ideiglenes –társadalmi szempontból lehet: egyéni vagy tömeges nemek, életkor, képzettség stb. szerint is eltérhetnek –a migráció okai szerint lehet: önkéntes vagy kényszer hatására történő vándorlás gazdasági vagy politikai okokból történő vándorlás a két fenti szempont vegyítésével: –önkéntes gazdasági vándorlás –kényszer hatására történő gazdasági vándorlás –politikai kényszer hatására történő vándorlás

13 Tengerentúli vándorlások IdőszakNyugat-EurópaKelet-Közép-Európa 19. századfelgyorsul a kivándorlás (70%-ban az USA a célpont) jelentéktelen arányt érnek el a kontinensek közötti vándorlók 1890–1914tovább nő a kivándorlás, az USA aránya csökken (Kanada, Ausztrália, Argentína, Brazília) a tömeges kivándorlás megkezdődik e térségből (továbbá Olaszországból) is 1914–1918a kivándorlás töredékére esik vissza; a hadviselő felek korlátozzák az ellenséges állampolgárok szabad mozgását is 1918–1939az USA bevándorlási kvótát vezet be, amely Nyugat-Európát kevésbé sújtja. A világválság miatt is csökken a kivándorlás (évente 100 ezer fő) az amerikai kvóta miatt a kivándorlás töredékére esik vissza, elhanyagolható mértékűvé válik 1946–1960újra felgyorsul a kivándorlás (évente félmillió fő) a kommunista rendszerek blokkolják a kivándorlást 1960–1990a kivándorlás lényegében megszűnik, Európa bevándorlási célponttá válik. Fehérek visszatérése, majd a gyarma- ti őslakók bevándorlása is a kommunista rendszerek blokkolják a kivándorlást

14 Európán belüli vándorlások 1. időszakPolitikai okok miatti vándorlások Gazdasági okok miatti vándorlások Nyugat-EurópaKelet-Közép-Európa 1890– 1914 –Németo., Franciao., Svájc: sok külföldi Németországban sok lengyel dolgozott 1914– 1918 háborús menekültek a front által érintett területekről a külföldi munkavállalást a háború előtti helyzethez képest számos adminisztratív akadály gátolta meg. Különösen a gazdasági világválság kitörése után vált nagyon nehézzé a külföldi munkavégzés 1918– 1923 a békeszerződések és a határ- változások miatti áttelepü- lések (kb. 1–1 millió német, lengyel, orosz, görög; kb. 0,5–0,5 millió magyar, török) 1923–39 0,3 millió spanyol menekült 1939– –6 millió zsidó elhurcolása és kivégzése; a németek hazatelepítése; külföldiek toborzása, kényszermunkája és hadifogsága stb. a németek számos európai országban toboroztak munkásokat, mert a hadseregben lekötött férfi munkaerőt pótolni kellett. A toborzás gyakran kényszerrel történt, vagy „egyszerűen” deportálással

15 Európán belüli vándorlások 2. időszakPolitikai okok miatti vándorlások Gazdasági okok miatti vándorlások Nyugat-EurópaKelet-Közép-Európa 1945– millió német menekülése vagy kitelepítése; számos lakosságcsere –– 1949– millió fő hagyta el a kom- munista országokat (ebből 6 millió német, melyből 3,5 millió fő Ny-Berlinen át az NDK-ból menekült 1961-ig) az 50-es években sok olasz vendégmunkás; a 60-as évektől spa- nyol, portugál, gö- rög, török, jugoszláv is. A 80-as évektől családostul érkeztek tartósan letelepedtek csak Jugoszlávia küld sok vendég- munkást; az NDK- ban csekély számú magyar, lengyel majd kubai vendégmunkás 1990 után 4 millió főnyi menekült Jugoszlávia szétesése után egyre többen jönnek Európán kívülről is, beilleszkedésük nagy problémákkal jár, vagy sikertelen a munkavállalás előtti politikai korlátok leomlottak, de a gazdaságiak sokáig fennmaradtak

16 A népesség összetétele A következő szempontok alapján csoportosíthatjuk: nemek (férfi – nő) életkori csoportok (0–14, 14–60, 60–x évesek) nemzetiség (főleg: többségi, kisebbségi) vallás (főleg: hívő–ateista, keresztény, nem keresztény) gazdasági aktivitás (eltartott, aktív és passzív kereső) munkaerő szektorális megoszlása (mezőgazdaság, ipar, szolgáltatások) jövedelmi csoportok képzettség (elemi, középfokú, felsőfokú végzettség) társadalmi osztály vagy réteg (pl. elit, középosztály, alsó osztályok) A lista második felében található tényezőket nem a népesség, hanem a társadalmi rétegződés témakörében tárgyaljuk.

17 A nemi összetétel változása elméletileg 50–50%, de számos tényező módosítja születéskor enyhe fiútöbblet a férfiak halandósága minden korcsoportban nagyobb a nőkénél, így már 30 év körül egyensúly alakul ki 60 éves kor felett igen jelentős nőtöbblet módosíthatja még az összetételt –kivándorlás, bevándorlás (ennek legalábbis kezdeti szakaszában a férfiak sokkal nagyobb arányban vesznek részt) –háborúk (a halottak igen jelentős részét a férfiak teszik ki) különösen jelentős nőtöbblet alakult ki az 1945 utáni Szovjetunióban, Németországban és Magyarországon is –a nemek közötti mortalitás jelentős eltérése, pl. a kommunista államokban 1965 után a férfiak halandósága növekedett, a nőké inkább stagnált. (Ez tovább fokozta a magyarországi nőtöbbletet)

18 Az életkori összetétel változása Korfa: a népesség nemenkénti és korcsoportonkénti számát feltüntető diagram A demográfiai átmenet a korfán: 1.eleinte széles alap, gyors keskenyedés, alacsony magasság 2.széles alap, lassabb keskenyedés, növekvő magasság 3.keskenyebb alap, alig látható keskenyedés 4.szűkülő alap, felfelé szélesedik, majd év felett vékonyodik Növekvő átlagos élettartam a korfán: egyre magasabb a fa (vagy szűkül az alap, ill. növekszik a felső szintek szélessége) Növekvő népesség: egyre vastagabb a fa Fertilitási és mortalitási hullámok a korfán (pl. a háborús emberveszteség okozta hiány egyre magasabbra kúszik fel) Egész Európa általános 20. sz.-i tendenciája: az elöregedés –folyamatosan nő a 60 év feletti korosztály aránya –csökken a 14 év alattiak aránya –hosszabb távon a keresőképes korosztály mérete is csökkenni kezd –következmények: keresők–eltartottak aránya felbillen, egyre nehezebben finanszírozható a társadalombiztosítás

19 A magyar korfa időbeli változása

20 A nemzetiségi összetétel változása IdőszakNyugat-EurópaKelet-Közép-EurópaEgyéb területek 1914 előttHomogén nemzetállamok. Kisebbség: 5% Soknemzetiségű birodalmak jelen- tős etnikai kevertséggel. Kisebbsé- gek aránya: 50% Oroszo. kivéte- lével homogén nemzetállamok 1919–39Írország függet- len. Homogén nemzetállamok Új, „nemzeti” államok, jelentős határváltozások. Kisebbségek aránya: 33% (10–45%-ig) finn–svéd vita (Åland-szige- tek) rendezése 1945–60Etnikai rene- szánsz kezdetei (skót, baszk, stb.) Kitelepítések, lakosságcserék, homogenizációs kampányok. Kisebbségek aránya: 5–25% oroszosítás a SzU-hoz került területeken 1960–90D-európai ven- dégmunkások, afrikai és ázsiai bevándorlók Nyílt vagy burkolt asszimilációs törekvések. Jugoszlávia a legke- vertebb állam. 20% feletti kisebbs. Románia és a Baltikum területén a dél-tiroli vita rendezése 1990 utánKisebbség: 20% felett. Integráló- dásuk elmarad Jugoszláv polgárháború, etnikai tisztogatások. Csehszl. szétválása. Észt- és Letto.: 40–50% szláv! a SzU. szét- esése („orosz Trianon”)

21 A vallási összetétel változása IdőszakNyugat-EurópaKelet-Közép-EurópaEgyéb területek 1914 előttNémetország kivételével homogén Vallási sokszínűség (katolikus, protestáns, ortodox, zsidó és kevés muzulmán is) É: protestáns, D: katolikus, K: ortodox 1919–45nincs jelentős változás Jugoszlávia a legsokszínűbb, továbbra is nagy kevertség. Holokauszt: zsidók száma csökken nincs jelentős változás 1945–60nincs jelentős változás Terjedő ateizmus, vallásellenes támadások. Az etnikai viszo- nyok változásánál lassabb vált. nincs jelentős változás 1960–90muzulmán hit megjelenése (Nbr.: hinduk is) kisegyházak megjelenése nemzeti kisebbségek több helyen vallásilag is különböznek nincs jelentős változás 1990 utántömeges vallási kisebbségek újra-vallásosodás; a „nemzeti” egyházak erősödése mellett szekták megjelenése is nincs jelentős változás


Letölteni ppt "A népesség fejlődése és összetételének változása Közép-Európa összehasonlító társadalom- és politikatörténete."

Hasonló előadás


Google Hirdetések