Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

8. A szovjet tábor „szétfejlődése” I. rész (Általános kép és a Szovjetunióval együttműködő államok ) A kelet-közép-európai kommunista rendszerek összehasonlító.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "8. A szovjet tábor „szétfejlődése” I. rész (Általános kép és a Szovjetunióval együttműködő államok ) A kelet-közép-európai kommunista rendszerek összehasonlító."— Előadás másolata:

1 8. A szovjet tábor „szétfejlődése” I. rész (Általános kép és a Szovjetunióval együttműködő államok ) A kelet-közép-európai kommunista rendszerek összehasonlító politika­ története

2 Áttekintés A tömb államainak különútja lehetséges volt belpolitikai és külpo- litikai tekintetben is. Ily módon az alábbi típusok alakultak ki: (a korabeli politika nem használta ezeket a fogalmakat) belső liberalizáció: -külföldre utazás -sajtó, információk -művészetek -családi és magánélet Külső autonómia FüggetlenségÁl-behódolásEgyüttműködés Belső auto- nómia Puhavo- nalas (liberális) JugoszláviaLengyelország Magyarország – Kemény- vonalas (konzer- vatív) AlbániaBulgária Csehszlovákia NDK Románia

3 Főbb közös jellemzők A függetlenek –hűek maradnak a kommunizmushoz, de nyíltan szakítanak Moszkvával –kilépésük még a szovjet birodalom virágkorában történt –Jugoszlávia be sem lépett a KGST-be, VSZ-be, Albánia pedig kilépett –nem népi kezdeményezésre, hanem a helyi hatalmi elit túlélése érdekében Az színlelt behódolók (renitens csatlósok) –egyre kevésbé vettek részt a közös birodalmi erőfeszítésekből –Románia már nem is vett részt aktívan a KGST-ben és főleg a VSZ-ben –Lo. és Mo. is csökkentette kereskedelmi forgalmát a KGST-államokkal, s katonai kiadásai stagnáltak –legitimációs alapjukat népük anyagi jólétének emelésével akarták biztosítani –70-es évekre fejlesztő államokká alakultak át, a hangsúly a belföldi fogyasztásra és nemzetközi gazdasági versenyképességre helyeződött át (Lo.: technokrácia, Mo.: a jugoszláv „piaci szocializmus” felhígított változata) Együttműködők (a Szovjetunióval szolidáris országok) –a nemzetközi osztályharc mellett elkötelezettek maradtak, részt vettek a SzU. tömbön kívüli vállalkozásaiban, büdzséjük nagy részét a katonai ktg.-ek tették ki –belpolitikájukban is a szovjet (keményvonalas) rendszert követik –hűséges tagjai a KGST-nek, gazdasági intézményeik is a SzU-hoz hasonlók; vannak reformkísérletek, de nem piaci, hanem „racionalizálási” jelleggel –ezek fejében Moszkva is kiemelten támogatta őket anyagilag

4 NDK 1. (Ulbricht) A berlini falig lakói a „lábukkal szavaznak” (3,7 m fő emigrál) –okok: 1960-ig végbement a kollektivizálás; egyházellenes támadások; Stasi –a hatvanas években itt volt a legtöbb politikai okú bebörtönzés –évi 140–280 e fő menekült el; aug.-tól épült fel a dupla fal (186 km, 3,5-4 m magas), közte jelzőrendszer, tornyok, felfegyverzett kutyás őrök. Kb. 50 menekülőt lőttek le évek alatt. Voltak legendás menekülések is Gazdasági reform-kísérletek –ezt követően fogyasztás-növelés indult, mintegy kárpótlásként –két szerkezeti reform a 60-as években „a Ny. megelőzésére” (1963, 1968) –fő ágazatok kiemelése, jelentős állami támogatása – elavult szerkezet A káderek militarizása: acélkemény elit létrehozása a cél –vezető posztra csak olyan párttag kerülhetett, aki teljesíti a harci feladatokat (pl. besúgás; kéthetes nyári táborok katonai kiképzéssel) – aki nem volt elég lelkes, azt kirúgták a polgári állásából is –a köznép ezzel szemben megbízhatatlan, nekik ezt el is nézik –kettős magatartás: otthoni és hivatalos; állami gyámkodás, paternalizmus 1971: Ulbricht menesztése, utóda Erich Honecker. A bukás okai: –hosszabb, önálló (nem átmeneti) periódusnak tekintette a szocializmust –az Ostpolitik idején túl kemény feltételeket támaszt az NSZK-val szemben –gazdasági reformjai nem nyerték el a SED vezetőinek támogatását

5 NDK 2. (Honecker) A honeckeri „reálisan létező szocializmus” –szocialista osztálytársadalom aktív felépítése: a gazdaság és a szociálpolitika szorosan összetartozik; cél a csehszlovák jellegű válságok megelőzése, ezért –komoly szociálpolitikai vállalások (családtámogatás, lakásépítés, 12 éves iskola) –további életszínvonal-emelés (nem elvi okból, csak megvesztegetésként) –a „népi tulajdon” növelése: a magán és ipari szöv.-i szektor államosítása, 1972 –saját „nemzeti” identitás terve, 1974: új „szocialista nemzet” létrejötte (az egységes német nemzet megszűnése) –továbbra is igen aktív a Stasi, de az egyházak működése szabadabb lett Külpolitikai aktivitás –haditermelés a SzU. céljaira, csapatok, tanácsadók a harmadik világba –a blokk országai számára a marxizmus szigorú felügyelője marad –1972. dec. 21. belnémet alapszerződés, egymás elismerése, ENSZ tagság Gazdasági csoda 1975-ig; a blokk legfejlettebb államává vált –a belnémet kereskedelem (10%) révén nagy NSZK támogatás, kvázi EK-tagság! –elvileg a világ 17. legtermelékenyebb állama, megelőzi Csehszlovákiát –az NSZK-tól mégis leszakad (1980-ban GNP-je már csak 64%-a annak) –1975-től gyors eladósodás, válság; társadalmi elégedetlenség –1976-ban újabb ipari tervezési-irányítási reform-terv (haszonelv, bérdifferen- ciálás), de kudarcba fulladt az 1976–80 közti ötéves tervvel együtt

6 Csehszlovákia 1. (Novotný) Lassú, akadozó és látszólagos szakítás a sztálinizmussal –Novotný többször is csak taktikai okokból támadta elődjét, Gottwaldot, mivel ő és a többi vezető is részese volt az 1953 előtti rendszernek –„harcot” indított a személyi kultusz maradványai ellen, 1955-ben szomszéd országok példáját követve a koncepciós perek felülvizsgálata is megindult –a demokratizálás és az életszínvonal-emelés sosem egy időben zajlott! –az SZKP XX. kongresszusa nagy megrázkódtatást okoz, ezután újra taktikai célú tisztogatások (Gottwald vejének leváltása, ők a felelősök) –1957-től Novotný lett a köztársasági elnök is, nagy hatalomkoncentráció –1958-tól resztálinizálódás: a „revizionisták” tömeges kizárása a CSKP-ből, a kollektivizálás felgyorsítása, ismét kulák-ellenes fellépés, újra tervgazdálkodás erősítése, mennyiségi szemlélet –XI. kongresszus, jún.: a szocializmus alapjainak lerakása megtörtént –ezt tükrözi az 1960-as alkotmány is, ami újabb központosítás, a szlovák autonómia szűkül) –1962-ig tart a régi gazdasági tartalékok felélése, akkor válság kezdődött –1965-ig a szocialista blokk legjobb életszínvonala és „bevásárlóközpontja” –az SZKP XXII. kongresszusa után Ota Šik gazdasági reformtervei –ismét felülvizsgálták az 50-es évek pereit, 1963-ban minden vádlottat felmentet- tek, leváltották a régi gárda tagjait, de nem helyezték vissza a perek áldozatait –mindezek következtében a fiatal nemzedék antisztálinista reformokat akart

7 Csehszlovákia 2. (Husák) Szorosan kapcsolódik a SzU-hoz –ennek oka a német revansveszély és a reformellenesség is –erős hadiipar (fegyverszállítás „forradalmi-” és terrormozgalmaknak) –csak dec.-ben veszi fel a kapcsolatot az NSZK-val A „normalizáció” és a pangás évtizedei –nem olyan mély, de sokkal szélesebb megtorlás, mint 1956 után Mo.-on –az elbocsátott értelmiség fizikai munkára kényszerül –totális agymosás, propaganda, „normalizált” fogalmak megjelenése –erősebben támaszkodik a szlovákokra (arányuk a vezetésben 33%-ra nő) –az NDK-hoz hasonló életszínvonal-politika és állambiztonsági erőszak, ill. kettős magatartás (otthoni és hivatalos), passzivitás, apátia, cinizmus Helsinki után – az ellenzék erőteljesebb jelentkezése –Charta 77 (Václav Havel fő) (az emberi jogok csak papíron léteznek, a pártállam a magánéletet sem tiszteli) vegyes társ.-i bázis (komm., szoc. és vall.) Folyamatos gazdasági hanyatlás –1970: újra a tervgazdálkodás erősítése, mennyiségi szemlélet, hadiipar –eladósodás nem jellemzi, sőt alig kereskedik a Nyugattal –rossz minőségű, de bő mennyiségű fogyasztási cikket képes termelni –a 80-as években a statisztikák kozmetikázása fedi el a recessziót –Szlovákia felzárkóztatása (cseh forrásokból) sikeres (a szlovák nemzeti jövedelem a cseh 96%-ra nőtt; ua. Csehország folyamatosan lemarad fejlettségben Ausztriától: 1918: 100%, 1980: 70%, 1987: 58%)

8 Bulgária től a hatvanas évekig hatalmi harcok a vezetésben –az első hullám győztese Vulko Cservenkov, aki a félreállította a hazai kommunistákat (Kosztov, Jugov); a „desztálinizálás” idején min.eln. maradt, a főtitkári posztot átengedve a fiatal hazai kommunistának, Todor Zsivkovnak (1954), de az SZKP XX. kongr.-ig (1956.) Cservenkov min.eln. irányított –a második hullám győztese Zsivkov, akinek két ellenfele Cservenkov és Jugov volt, végső eltávolításuk csak az SZKP XXII. kongr. után sikerült. Jugov 1956– 1962 között volt miniszterelnök, erős kezű kísérletező ember volt, de a kínai „nagy ugrást” másoló kísérlete súlyos kudarc volt (1957–59). Zsivkov szürke apparatcsik, de épp ezzel győz Balkáni keményvonalas diktatúra, elszórt reformtervekkel –1956-ban némi liberalizálás, olvadás, de Zsivkov is sztálinista (ám rugalmas is) –a 60-as években komoly reformtervek itt is, amit egy 1965-ös puccskísérlet gátolt, majd az 1968-as prágai események hatására szakítottak vele –többes jelölés és titkos szavazás bevezetése a választásokon –1972-től megmerevedik a sztálinista modell (harc a „burzsoá ideológia” ellen) –erős vezérkultusz; állami és magánvagyon közt Zsivkov nem tesz különbséget, lányát szeretné utódának, de Ljudmilla 1981-ben meghalt (bizáncias–ortodox, már-már szentté avatási eljárásban temették el) –keményvonalas belpolitika (erős cenzúra, utazási tilalom, művészet korlátozása) –sőt, állami beavatkozás a magánéletbe is (válás, abortusz stb.)

9 Bulgária 2. A csatlósok között a legerőteljesebb szovjet irányítás –hagyományos oroszbarátság, pánszláv tradíciók –Zsivkov politikájának alapelve a Moszkvához való igazodás volt –a fenti reformok is szovjet hatásra (nyomásra) alakultak –legkisebb eseményeken is személyesen jelen van a szovjet nagykövet stb. –1957–59: kínai hatás (irodisták évi 30 napi fizikai munkája; „nagy ugrás” terve) –a szovjet–kínai szakítás után már csak a SzU-ra támaszkodik –Bulg. nyíltan segíti a KGB külföldi akcióit (terrorizmusig menően) Gazdasági sikerek a 60-as, 70-es években –Ro.-val ellentétben lemond a nehézipar fejlesztéséről, cserébe nagy szovjet anyagi támogatást kap, jelentősen fejlődik a mg. és a könnyűipar –a mezőgazdaság termelékenysége a blokkban az NDK után második –ha hihetünk az adatoknak, a nemzeti jöv. megelőzte a románt és a jugoszlávot is –a sikerek ellenére Zsivkov nem törekedett az életszínvonal növelésére Válság a 80-as években –a gazdaság mégis recesszióba került –figyelemelterelés államilag szított nacionalizmussal –török nevek erőszakos elbolgárosítása 1983-tól –a török nyelvet a magánéletben is betiltották – 300e kivándorló


Letölteni ppt "8. A szovjet tábor „szétfejlődése” I. rész (Általános kép és a Szovjetunióval együttműködő államok ) A kelet-közép-európai kommunista rendszerek összehasonlító."

Hasonló előadás


Google Hirdetések