Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

7. A blokk belső válságai: felkelések, lázongások 1953–81 A kelet-közép-európai kommunista rendszerek összehasonlító politika­ története.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "7. A blokk belső válságai: felkelések, lázongások 1953–81 A kelet-közép-európai kommunista rendszerek összehasonlító politika­ története."— Előadás másolata:

1 7. A blokk belső válságai: felkelések, lázongások 1953–81 A kelet-közép-európai kommunista rendszerek összehasonlító politika­ története

2 Általános vonások Szinte csak a blokk katolikus/protestáns (nem ortodox, északi) részén fordulnak elő tömeges lázongások, tiltakozások Az ortodox Balkánon csak magányos ellenzékiek fellépése, illetve „primitív” lázongás, rombolás alakulhatott ki Az északi államokban újra megjelenik a társadalmi mozgalom („social movement”) jelensége. Jellegzetességei (Charles Tilly nyomán): –kampány: szervezett, folyamatos nyomás a hatóságokra valamely célért –változatos eszköztár: petíciók, gyűlések, tüntetések, röplapok, egyesületek stb. (ilyenek előfordulnak más politikai mozgalmak eszköztárában is) –érdemesség: józanság, rendes öltözet; hírességek és/vagy családok jelenléte –egység: jelszavak, transzparensek, sorokban felvonulás, éneklés stb. –tömegesség: utcákat megtöltő tömeg, több ezer személy aláírása stb. –elkötelezettség: rossz idő elviselése, idősek jelenléte, ellenállás a hatalmi erőszaknak, önfeláldozás, adományok és más jótétemények

3 Áttekintő kronológia 1953: megmozdulások Csehországban (főleg Plzeň-ben), ill. Bulgáriában; munkásfelkelés Kelet-Berlinben 1956: véres tüntetések Poznań-ban (június), majd politikai válság Varsóban (október) 1956: forradalom és szabadságharc Magyarországon 1968: a „prágai tavasz” reformjai – „emberarcú szocializmus” 1968, 1970, 1976 – ismétlődő válságok Lengyelországban 1971: a „horvát tavasz” kibontakozása 1970-es évek: cseh, lengyel és magyar ellenzéki csoportok 1980: hatalmas sztrájkok (Gdańsk, majd egész Lengyelo.) 1987: brassói munkások megmozdulása 1989: Lengyel- és Magyarország átmenete a demokrácia felé, majd dominóelv-szerűen egész Közép-Európa rendszerváltása

4 Plzeň és Berlin, 1953 Csehszlovákia: jún. eleje – sztrájkok, tüntetések –(1953. márc. Sztálint „követve” Gottwald meghalt, utóda Antonín Novotný) –az elégedetlenség okai: áremelések, pénzcsere –jún. 1–2.: kaotikus, vezető nélküli felkelés Plzeň-ben, amit a karhatalom vert le (komm.-ellenes jelszavak, szabad választás követelése, középületek feldúlása) –szept.-ben a CSKP pártdemokrácia érvényesítését, az iparosítás ütemének csökkentését, a perek felülvizsgálatát határozta el (de nem tartotta be) NDK: 1952-ben döntés a szocialista építés felgyorsításáról –kollektivizálás kezdete, erőltetett nehézipari fejlesztés megindítása –emiatt: ár-, adó- és normaemelés; 3%-os bérlevonás a Stalin-Allee építésére –1953. jún. „új szakasz”: szovjet nyomásra a fenti intézk.-ek zömét visszavonták Június 17-én tüntetések Berlinben; erőszakba torkollt –Ulbricht szovjet tankokat hívott a megmozdulás leverésére; több száz halott árán ez gyorsan sikerült is. Az eset nem gyengítette Ulbricht hatalmát, sőt! –több száz településen voltak tüntetések, nemzeti egységet követelve, nyugati segítséget kérve – ám ez elmaradt… Kemény megtorlás –kirakatperek: 1368 vádlott állt bíróság elé, zömmel nyugati ügynök-váddal –a halálos ítéletek közt 52 rendőr is volt, parancsmegtagadásért –tisztogatás a NSZEP-ben: kizárják a Stasi miniszterét is…

5 Poznań–Varsó, –56-ban elégedetlenség a LEMP-ben, az új titkárok önkritikusak –Bierut meghalt az SZKP XX. kongresszusa „következtében”, utóda Ochab Társadalmi elégedetlenség is kibontakozik –a Po prostu c. lap hasábjain ellenzéki vélemények megújulást követelnek –alacsony bérek, normarendezés: sztrájk és tüntetés Poznańban (1956. jún. 28.) –nemcsak kenyeret, szabadságot is akartak; emiatt a karhatalom belelőtt a tömegbe (74 halott); ezek után a „fasiszta” tüntetőket fogták perbe –a lengyel társadalom ezután is ellenáll, követelik a moszkoviták eltávolítását (Konstantyn Rokossowski tábornok, Hilary Minc gazdasági vezető stb.) és Gomułka visszatérését okt. 19. a LEMP KB ülése –Gomułka csak úgy vállalja a visszatérést, ha újra első titkár lehet –Hruscsov még aznap „hadgyakorlatot” rendelt el, szovjet csapatok Varsó körül –a LEMP végül meggyőzi Hruscsovot, megválasztják Gomułkát, aki keményen bírálja a sztálinizmus gyakorlatát, „demokratikus szocializmust” ígér Reformok és megtorpanás 1956 és 1959 között –tsz-ek feloszlanak, munkástanácsok alakulnak, többjelöltes választások –sztrájkok leverése, a Po prostu betiltása, értelmiség- és revizionizmus-ellenesség

6 Budapest, 1956 „A világtörténelem egyetlen forradalma egy totális rendszer ellen” Csakhogy 1953 nyara óta nem volt totális a rendszer… –Nagy Imre „új szakasza” 1953–54 – fontos reformok –Rákosi átmenetileg megszilárdítja uralmát, de már elbizonytalanodik –a XX. kongresszus után kicsúszik kezéből a hatalom, utóda Gerő Ernő –Gerő jelentős reformokat kezd (hasonlók az 1953-ashoz), de személye elfogadhatatlan, s a pártvezetés elbizonytalanodik, kapkod Erősödő társadalmi követelések –írók, művészek Nagy Imre körül tömörülnek, „valódi reformokat” akarnak –Petőfi Kör vitái, egyetemi diákgyűlések, független diákszervezet alakul –szimpátia-tüntetést terveznek a lengyel néppel;16 pontos követelést fogalmaznak A forradalom és szabadságharc kirobbanásának (október 23.) okai –a pártvezetés rosszul reagált a tüntetésre, követelésekre –az ÁVH fegyvert használ a Rádiónál, de a tömeg ellenáll, fegyvert szerez –a szovjet hadsereg első beavatkozása sem rettenti vissza a tüntetőket, akik az oroszok meglepetésére – sikerrel! – felveszik a harcot a tankokkal

7 Budapest, 1956 (folytatás) A forradalom felülnézetben… –a hezitáló Nagy Imrét miniszterelnökké választják, két nap múlva Gerő helyett a szintén bizonytalankodó Kádár János az MDP első titkára –okt. 28-án mindketten elfogadják a felkelők eredeti céljait, 30-án a többpárt- rendszert, nov. 1-jén a semlegességet; okt. 31-én új pártot alapítanak (MSZMP) –a Szovjetunió eleinte elfogadja az egyenjogúság, be nem avatkozás elvét –de egy szerencsétlen amerikai nyilatkozat után mégis a beavatkozást választja –Kádárt elrabolják és ráveszik egy quisling-kormány megalakítására …és alulnézetben –munkástanácsok: a közvetlen demokrácia spontán, alulról szerveződő szervei –a forradalom »tisztasága« – az állami kontroll szétesése ellenére valóban jelentős morális tartás nyilvánult meg – ugyanakkor (ritkán) előfordultak brutális önbíráskodások (lincselés, pl. Köztársaság tér), sőt antiszemita pogrom is –a „pesti srácok” (felkelők) hősiessége; a nov. 4-i szovjet támadás elsöpri őket A forradalom célja: rendszerváltás vagy egy jobb szocializmus?? Kegyetlen bosszú, megtorlás: 3–5 éven át újabb koncepciós perek –ezek jellege mégis sok tekintetben eltér a korábbi koholt perektől –229 kivégzett (pl. Nagy Imre, jún. 16.), húszezer elítélt

8 Prága, 1968 Az emberarcú szocializmus terve –1968. jan.-ban Novotnýt leváltották, utóda Alexander Dubček –tavasszal új államfőt és miniszterelnököt is választottak –a reformok kezdete a gazdaságirányítást érinti, majd a cenzúra eltörlése, a rehabilitációk felgyorsítása, a perek felelőseinek megnevezése A CSKP Akcióprogramja (ápr. 5.) –elismeri a korábbi évtizedek súlyos hibáit –szakítás a „demokratikus” centralizmussal (pártfrakciók engedélyezése) –átértelmezi a párt vezető szerepét (az nem jogilag előírt, hanem napról napra munkával kell kiérdemelni), párt és állam szétválasztása –a szabad választásokat, sőt a Nemzeti Fronton kívüli ellenzéket sem ismeri el –a piac és a tervezés összehangolásán alapuló gazdasági reformok A reformok lelassulása és a májusi plénum –igazolni kell, hogy a reformok nem veszélyeztetik a szoc.-t, de eközben meg kell tartani a társadalmi támogatottságot is –föderalizálás terve és a XIV. kongresszus előrehozása Ellenzéki aktivizálódás –ellenzéki szervezetek alakulnak (K231, KAN), értelmiségiek teljes demokráciát, szabad választást, földek magántulajdonát kezdték követelni –a „2000 szó” c. felhívás (Ludvík Vaculík): a reform ellenfelei nyáron sem pi- hennek, akár katonai beavatkozás is lehet, demokr. nélkül a föder. sem ér sokat

9 Prága, 1968 (folytatás) A VSZ tagállamai aggódva figyelték az eseményeket – rendszeres tanácskozások márc.-tól (Ro. nélkül; Cs. részvételével, majd nélküle) – Ulbricht, Gomułka és Zsivkov és Brezsnyev ellenforradalmat sejt, csak Kádár védi Dubčeket (Ceauş escu viszont részt sem vesz a tárgyalásokon) – a KGB és a szovjet hadsereg egyre inkább katonai megoldást követel – az „ötök” Varsóban júl. 15-én már támogatják a katonai beavatkozást – erről végül Moszkva dönt aug. közepén, miután öt csehszlovák politikus (köztül Vasil Bi ľ ak) levélben kéri is a beavatkozást –végül beavatkozás mellett döntenek, aug. 20/21-e éjjelén bevonulnak. Katonai ellenállás nincs, társadalmi igen. Nem sikerült ellenkormányt felállítani A „rendteremtés” („normalizáció”) folyamata – hivatalosan 1971-ig –katonailag siker az intervenció, de a politikai terv kudarcba fulladt –tömeges nemzeti ellenállás, nem tudnak ellenkormányt sem létrehozni –moszkvai tárgyalások után Dubček (átmenetileg) helyén marad, kénytelen visszavonni korábbi intézkedéseit –utóda 1969-ben az egykori elítélt, Gustáv Husák; resztálinizálás indult –az egyetlen tartós eredmény az állam teljes föderalizálása lett (de a CSKP kettéosztását Brezsnyev nem engedélyezi) –1971-ig a párttagság harmadát, 500 ezer főt kizárták („anarchisták” és „ellen- forradalmárok”); fő Ny-ra szökött, sok letartóztatás és elbocsátás –a CSKP bázisa már nem a cseh, hanem a szlovák nép, a csehek antikomm.-k

10 Nyugtalan Lengyelország, 1968– Puccs-terv, antiszemitizmus, diáktüntetések… –Moczar tábornok sztálinista csoportja felszítja a zsidóellenes hangulatot az 1967-es arab-izraeli háború után; Gomułka megbuktatását tervezi –tüntető hazafias (oroszellenes) diákok Gestaponak nevezik az állambiztonságot, Dubčeket éltetik –» Gomułka (ezért is) szembefordul a prágai tavasszal Gazdasági reform = áremelés? Tüntetések… –dec. végén Gdańsk és a Tengermellék tüntet, ellenük sortüzek dördültek –a tiltakozás hatására Gomułka megbukott, utóda Edward Gierek, aki visszahívja a fegyveres erőket, ígéretet tett a hibák kijavítására, a jólétre –1971 végére szorítja ki ellenfeleit a hatalomból (Moczar és Gomułka hívei) –egyszerre növeli a beruházásokat és a jólétet, ezért eladósodás A nemzeti érzés felpiszkálása és újabb áremelés… Sztrájkok –új alkotmány: a párt vezető szerepe, megbonthatatlan barátság a SzU-val… –kiderült, hogy a növekvő bérek ellenére sem akarnak jól dolgozni; a gazd.-i válságot ismét áremeléssel próbálják orvosolni, ami Lo.-ban nem megy… –sztrájkok, tüntetők, rendőri-katonai brutalitás, áremelések visszavonása –szerveződő ellenzék: Helsinki szellemét követelik, munkásvédelmi bizottság (KOR) alakul, ellenzéki erők összefogása; morális tartást adott a lengyel pápa megválasztása (1978)

11 Zágráb és Brassó A „horvát tavasz”: 1967–71 alapvetően nemzeti követelések –értelmiségi és diákmozgalom Horváto. jogainak növelésére –gazdasági decentralizálás (ne vonják el a horvát bevételeket) –polgári és demokratikus jogok –sorkatonák „hazai” szolgálata –Hercegovina Hr.o-hoz csatolása –a „szerbhorvát” nyelv tagadása 1971-ben ezrek tüntetnek –a horvát Tito sovinisztának minősíti és rendőri erőt vezényel –tisztogatás a helyi vezetésben –kb. kétezer főt le is tartóztattak, többévi börtönbüntetések –az 1974-es alkotmány mégis teljesí- tette a követelések jelentős részét Elkeseredett lázadás: –87-ben előzmények (Kolozsvár, Jászvásár) Ceauşescu drasztikus gazdaság- politikája: adósságtörlesztés miatt bércsökkenés, áruhiány –éhezés, benzin- és fűtőanyaghiány –1987. nov. 15.: húszezer tüntető munkás: „le Ceauşescuval!, le a diktatúrával/kommunizmussal!” –máglyát gyújtottak a pártiratokból –estére a Securitate leverte a láza- dást; halálos áldozat nem volt –mérsékelt megtorlás: huliganizmus miatt max. két éves börtönbüntetés –figyelmeztető jel lehetett volna a diktátornak – de hiába

12 Gdańsk, júl. 1. ismét áremelések, s emiatt országos megmozdulások Erőszak helyett béremelések: a sztrájkolók felbátorodtak –Lech Wałęsa vezetésével sztrájkbizottság, aug. 14. (gdański Lenin Hajógyár) 21 pontos követelés (a LEMP aug. 31-én elfogadta) –párttól független szabad szakszervezet engedélyezése –» Szolidaritás (3,5 m tag) –sztrájkjog, sajtószabadság, politikai amnesztia Személycserék a vezetésben: –Gierek helyett Stanislaw Kania került a párt élére (1980) –szovjet javaslatra Wojciech Jaruzelski tábornok 1981 febr.-tól miniszterelnök; 90 nyugodt napot kér, amit a Szolidaritás elfogadott (közben hadiállapot terve) –márc.-tól mégis sztrájkok, ezért szovjet katonai és KGB-vezetés érkezik, csaknem itt is szovjet beavatkozás, de végül kompromisszum –a LEMP vezetése Jaruzelski, a nép Wałęsa mögött sorakozik (9,5 m Sz.-tag!) –októbertől Jaruzelski váltja Kaniát, majd Hadiállapot, dec. 13.–1983. júl. 22. –6600 főt azonnal internáltak, a Szolidaritás vezetőit is letartóztatták –felfüggesztették a pol. és társ.-i szervezeteket, kijárási és gyülekezési tilalom, üzemek katonai ellenőrzése; halálos áldozatok is voltak – a párt végleg elvesztette a társadalom bizalmát, az 1983-as liberalizálás ellenére


Letölteni ppt "7. A blokk belső válságai: felkelések, lázongások 1953–81 A kelet-közép-európai kommunista rendszerek összehasonlító politika­ története."

Hasonló előadás


Google Hirdetések