Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

10. Nacionalizmus és kommunizmus. A kisebbségi kérdés Kelet-Közép-Európában 1945 után A kelet-közép-európai kommunista rendszerek összehasonlító politika­

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "10. Nacionalizmus és kommunizmus. A kisebbségi kérdés Kelet-Közép-Európában 1945 után A kelet-közép-európai kommunista rendszerek összehasonlító politika­"— Előadás másolata:

1 10. Nacionalizmus és kommunizmus. A kisebbségi kérdés Kelet-Közép-Európában 1945 után A kelet-közép-európai kommunista rendszerek összehasonlító politika­ története

2 Kisebbségtörténeti fogalmak 1. Nemzet: eszmetörténeti fogalom, több jelentéssel; kb.: történetileg kialakult tartós emberi közösség. Kialakulásáról is eltérő elméletek (mindig is létezett vagy modernkori jelenség?) Típusai: –államnemzet (Nyugati sajátosság, alapja a közös állam, egy adott terület) –kultúrnemzet (K-Kö.-Eu.-ban, alapja a közös nyelv, származás, kultúra) –előbbi nemzetállammal bír, utóbbi annak kialakítására törekedik! Nacionalizmus: szintén több értelmű fogalom; érzelmi jelenség is –a nemzet/nemzetállam kialakulásának folyamata –nemzetközpontú eszmék, mozgalmak (sovinizmus kontra patriotizmus!) –politikai tan, ami az állami és a nemzeti határok egybeesését tűzi ki célul területi nacionalizmus (állampolgári, ált. Nyugaton) etnikai nacionalizmus (nemzeti függetlenség, megteremtése, Kö-Eu) Nép: szociológiai és jogi kategória, pontos definíció nélkül –Nyugaton: a társadalom nem uralkodó rétegeinek neve (ld. francia ‘peuple’) –Közép-Európában: a nemzeti sajátosságokkal is bír (ld. német ‘Volk’) –népek önrendelkezési joga: oly közösséget illeti meg, amely összefüggő terüle- ten él, politikailag elég fejlett egy területi szervezet létrehozására és dönthet saját politikai státuszáról (nem feltétlenül önálló államiságról!) –államalkotó nép: jogi kategória, egy ország állampolgárainak összessége

3 Kisebbségtörténeti fogalmak 2. Kisebbség – szintén nincs megfelelő definíció, de sajátosságai: –történeti gyökerekkel bíró csoport, szubjektív együvé tartozás (csoportidentitás) –egy vele szembenálló „többség” mellett kell élnie –lehet nemzeti, etnikai, nyelvi, vallási stb. alapon álló kisebbség is Nemzetiség (nemzeti kisebbség) –egy állam polgárainak számszerű kisebbségben levő csoportja, amely nincs domináns helyzetben és tagjai a történelem során elszakadtak szülőhazájuktól, de megőrizték annak az országnak vallási, nyelvi, kulturális sajátosságait és csoportjuk e sajátosságok fenntartására törekedik VAGY –olyan közösség, amely elindult és előrehaladt a nemzetté válás útján, de (még) nem (tudott) nemzetállamot létrehozni Etnikum (etnikai kisebbség) [sokszor hibásan használt gyűjtőnév!] –olyan kisebbség, amely nem tendál önálló állami lét felé és nincs anyanemzete sem (sohasem alkotott önálló [nemzet]államot) –területileg és kulturálisan elkülönülő, azonos származású csoport, amely még nem indult el a nemzetté válás útján. Nyugaton több etnikum olvadt össze nemzetté, keleten viszont mindegyik etnikum önálló nemzetté vált –eszerint a nemzetté válás szakaszai: 1. kulturális (etnikum –» nemzet) és 2. politikai (nemzet –» nemzetállam)

4 Kisebbségtörténeti fogalmak 3. Nemzetállam eredetileg: a nemzet és állam egybeesése (Ny-on) –mai értelemben: többé-kevésbé homogén állam (min. 67%, sőt 90%-os többség) –nemzetiségi állam: jelentős arányú (10–33%) kisebbség –emiatt a nemzetiségi kérdés jelentős problémát jelent Többnemzetiségű állam: (legalább) két népcsoport kb. hasonló erejű Soknemzetiségű állam: minimum három népcsoport lehet államalkotó Szövetségi állam (föderáció): a tagok és az összállam is állami rangú; –a tagállamoknak nincs saját állampolgársága, de van államszervezete Államszövetség (konföderáció): a szövetség maga nem állam, csak a tagok (lazább kapcsolat) –köztes állomás egy nagyhatalom szétesésekor (SzU –» FÁK) –formálódó föderáció előzménye (USA a 18. sz.-ban) –nemzetek feletti közösség (pl. EU) Autonómia: önkormányzat, ami lehet: –személyi, kulturális, helyi vagy területi autonómia –a regionalizmus lehet országos vagy részleges, ill. szimmetrikus vagy asszimetr. –egy bizonyos szint feletti autonómia már föderációt jelent

5 A két eszme viszonya 1945-ig Nacionalizmus és kommunizmus: kiengesztelhetetlen ellentét? A bolsevik forradalom exportja: a Komintern –legnagyobb sikere a Magyar Tanácsköztársaság (1919) –máshol azonban minden akció kudarcba fulladt; főleg Fro. segítséget is adott a szovjetek visszaszorítására (pl. Varsó) A kommunista párt népszerű a szláv államokban (kivéve Lengyelo.) –legális a KP és 12% feletti támogatottságot is elért (Bg., Jug.: később betiltják) –Lo., Ro. területi viták, Mo.: tört.-i múlt (1849) miatt népszerűtlen Oroszország – és így a kommunizmus is A KP-okat folyamatosan támogatták a kisebbségek, –a kommunisták szemben álltak a nemzeti megkülönböztetéssel (ukrán, belorusz, makedón, zsidó, sőt a magyar kisebbségek is) Moszkva merev internacionalizmusával sokakat maga ellen fordított –pl Magyarországán, de a 20-as években is –1935: a Komintern Népfront-programja, a nemzeti út engedélyezése Sztálin kidolgozta a „jó” és „rossz” nacionalizmus elméletét –eredetileg a kisebbségi nacionalizmus volt a „jó” (proletariátus-helyettesítő szerepe miatt), a többségi pedig a rossz –még később már az orosz hazafiságot tekinti jó nacionalizmusnak!

6 A k-kö-eu-i kisebbségek 1945-ig 1914-ig soknemzetiségű birodalmak jelentős etnikai kevertséggel. Kisebbségek aránya: 50% A békekonferencia elve a népek önrendelkezési joga, ezt azonban stratégiai okokból (pl. cordon sanitaire) nem tartják be 1918 után új, „nemzeti” államok, jelentős határváltozások Kisebbségek aránya: 33% (10–45%-ig szóródva) Az új államok stabilitása érdekében kisebbségvédelmi szerződéseket köttetnek velük – de csak állampolgári jogokat biztosítva Az impériumváltás után: felcserélt szerepek –a többséggé lett régi kisebbség minden jogigényt szeparatizmusnak tekint (saját történelmi példájának okán) és erőszakkal asszimilál –a kisebbséggé vált régi többség „sérelmi” politikát folytat –egyedül Csehszlovákia biztosít jogokat (bár koránt sem elegendőt) A II. világháború: a kisebbségek politikai zsarolások eszközei és elszenvedői, ua. adandó alkalommal „árulók” lettek Egyidejűleg egész népek áttelepítése, akár deportálással; népirtás

7 Nacionalizmus Sztálin idején A hivatalos ideológia 1935-ig tagadja a nacionalizmus létjogosultságát –a Komintern VII. kongr.-a után a Népfront és a nemzeti irányvonal a hatályos A sokat emlegetett internacionalizmus az orosz imperializmust leplezi –erre hivatkozva kötelesek kiszolgálni a csatlósok a SzU bármilyen igényét –az országon belül pedig a nagyorosz sovinizmus feléledése látható –a grúz Sztálin is orosz nacionalistává válik –a „Nagy Honvédő Háború” szlogenje nem csak ideológia volt –a hazafias felbuzdulást masszív oroszosítási kampányok követték Nemzetiségeket sújtó intézkedések a Szovjetunióban –egész népek „kollektív bűnösség” miatti áttelepítése –enyhébb esetben „csak” az ellenállók, értelmiség, kulákok stb. deportálása és a nemzetiségi területek iparosítása ürügyén tömeges orosz/szláv betelepítés –gonoszul manipulált határvonalak meghúzása a SzU-n belül (pl. Moldávia) –cirill betűs írásmód terjesztése, orosz nyelv kötelező tanítása stb. Csatlós államok: a nemzeti út lehetséges, ha az nem függetlenség –aki Moszkvát követi és nem oroszellenes, az egyéb téren lehet nacionalista!! –a „kollektív bűnös” népek elleni megtorlás is teret adott a nacionalizmusnak –az anticionista hisztéria pedig nyílt antiszemitizmust is jelentett

8 A kisebbségek helyzete 1945 után A kisebbségi jogok diszkreditálódnak a II. vh.-ban –sokak szerint ebből alakult ki a nácizmus és az egész háború –az ENSZ nem ismeri el a nemzeti kisebbség fogalmát, nem ad kollektív jogokat –az Európa Tanács viszont legalább kulturális jogokat biztosít (csak Nyugaton!) Nem a határokat, a népeket mozgatják: milliós migráció, kitelepítések –nem orvosolják az I. vh. utáni jogsértéseket, hanem újabbakat követtek el –a mégis bekövetkező határváltozások is csökkentik a kisebbségek számát A kisebbségek száma és aránya tovább csökken (5–25%) –mégis van soknemzetiségű (Szu, Jug.), többnemzetiségű (Cs.) állam, –de nemzetiségi államnak mondható Bg. és Ro. is –nemzetállamok: NDK, Lengyelo., Magyaro., Albánia –Lengyelo., Albánia, később (1965 után) pedig Bulgária és Románia sem ismeri el hivatalosan a kisebbségek létezését –súlyos diszkriminációk Cs.-ban; a szlovákok is alárendeltek (álregionalizmus) –Jugoszlávia teljes föderalizálása, három új nemzet (makedón, crnagorác, bosnyák) sikeres „építése” –a makedón-kérdésben vita Bulgária és Jugoszlávia között –Moldova esetében a Szovjetunió kísérletezik nemzetépítéssel; vita Rom.-val –egyedül az NDK és Magyarország nem folytatott nacionalista politikát

9 Közép-Európai kisebbségek 1. Kö-Európa, Balkán és a SzU 410 m fős lakosságának ötöde kisebbség Régi kisebbségek (legkésőbb 1918–47 közt lettek kisebbség) –magyarok: kb. 3,4m fő, ami a magyar nemzet negyedét jelenti. Romániában 2m, Csszl.-ban 600e, Jug.-ban 400e, SzU-ban 200e fő; igen jelentős részük a magyar határ mentén él, igazságtalan határmegvonás miatt szakadt el. Erős nyelvi és kulturális homogenitás, fejlett politikai identitás jellemzi őket, Jug.-t kivéve súlyos elnyomás alatt álltak –németek: számuk nem határozható meg, jelentős asszimiláció és a kitelepítés traumája miatt. Csoportidentitással csak Ro.-ban rendelkeztek, de a 400e fő zöme a diktatúra idején, majd 1990 után emigrált. A SzU-ban 2m fő vallotta magát németnek (1989), de csak 1 m fő anyanyelve is a német. Lo.-ban elvileg lehetne 1-2 m német, de az asszimiláció és a kivándorlás miatt nincs ennyi. Mo.- on és Cs.-ban is jórészt beolvadtak, talán 40+50e fő élt a két országban –románok: a SzU-ban 3,5m fő élt, zömmel Moldovában. Sztálin nemzetépítése („moldovai nemzet”) sikertelen; de pl. át kellett térniük a cirill írásra. Moldova gonoszul megvont határai miatt közel 0,5m román Ukrajnába került –albánok: 2,3m fő (az albán nép 40%-a) Koszovóban (1,7m), Makedóniában (450e fő) és más jug. területeken ban igazságtalanul kerültek Szerbiához, majd a 80-as évektől a szerb nacionálbolsevik rendszer terrorja alá kerültek. Céljuk Koszovó tagállammá válása, később a függetlenség (illetve az Albániá- hoz csatlakozás) lett.

10 Közép-Európai kisebbségek 2. –törökök: az Oszmán Birodalom örökségeként kerültek a Balkánra, kb. 1m fő. Nagy részük Bg.-ban él; a 80-as években elűzöttek fele később visszatért. A 200e pomák szintén a törökökhöz áll közelebb. Kb. 100e török él Makedóniában –lengyelek: főleg a SzU-ban, 1,1m fő (Belor.: 420e, Litv.: 260e, Ukr: 220e fő). Lo. nyugatra tolása után maradtak a SzU-ban. Egyedül Litvániában nem olvadtak be ben Vilniusban még többséget alkottak! Új kisebbségek (a rendszerváltások során váltak kisebbséggé) –Jugoszlávia felbomlása után a 160e crnagorác (29%), 2,1m szerb (25%), 930e horvát (20%) és 440e muzulmán (19%) élt anyaországán kívül. A legnagyobb problémát a szerbek jelentik, akik nem fogadták el vezető szerepük elvesztését, ill. földrajzi okokból területük Szerbiához csatolása sem lehetséges után a szerbiai horvát és a hr.o-i szerb kisebbség megszűnt, a probléma Bosznia maradt –A Szovjetunió felbomlása valóságos „orosz Trianon” lett: 25m orosz került Oro.-on (ill. 6,8m ukrán és 2m belorusz U-n és B-n) kívülre, de helyzetük csak az iszlám államokban fenyegető, bár a Baltikumban is „jogfosztottak” –több régi elnyomott „tagállam-nemzet” viszont 1990 után önállóvá vált Különleges esetek: etnikai, ill. vallási (?) kisebbségek –cigányok: csak becsült számuk ismert (Ro: 2m, Bg., Cs. és Ju. 800–800e, Mo. 600e, össz. 5,1m a SzU nélkül). Szétszórtan élnek, nincs átfogó csoportidentitá- suk. A társadalom perifériáján élnek; elmaradottak, de előítéletek is sújtják. –zsidók: egyes országokban vallási, másutt etnikai–nemzeti csoport

11 A nemzetiségi ellentétek okai Nemzetállami megkésettség –e népek zömmel 1918-ban alapítottak államot (vagy még akkor sem) –1945-ben szuverenitásuk egy részét ismét elvesztették –pedig a népek fejlődésében a nemzetállami stádium nem ugorható át! A Nyugati hatalmak történelmi tévedései –mindkét világháború után megsértették az önrendelkezési jogot, főleg a magyar és albán nép esetében; 1945–47 között a balti népek, románok, németek is áldozatul estek Különböző kultúrrégiókba való tartozás –a multikulturalizmus szép elve a gyakorlatban egyre kevésbé működik –a volt kommunista országok (SzU-val együtt) négy ilyen régiót alkotnak: K-Kö- Eu. és Baltikum; Balkán; keleti szláv terület; iszlám régiók Rendszerváltás utáni átalakulás nehézségei –munkanélküliség, gazdasági, szociális feszültségek: a pozíciót vesztő régi (kom- munista) elit saját céljaira próbálja ezt kihasználni (nacionálbolsevik egység) –lényegében ez már a komm. uralom alatti nehézségek alatt is így volt! A gyarmatosítás megszűnésével járó problémák –ez vonatkozhat az Oszmán Birodalom balkáni örökségére is –határozottan jellemző viszont a volt SzU. utódállamaira, főleg Közép-Ázsiában


Letölteni ppt "10. Nacionalizmus és kommunizmus. A kisebbségi kérdés Kelet-Közép-Európában 1945 után A kelet-közép-európai kommunista rendszerek összehasonlító politika­"

Hasonló előadás


Google Hirdetések