Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

7. A puha diktatúra belpolitikai élete (1963–85) Magyarország története a Kádár- korszakban (1956–1988)

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "7. A puha diktatúra belpolitikai élete (1963–85) Magyarország története a Kádár- korszakban (1956–1988)"— Előadás másolata:

1 7. A puha diktatúra belpolitikai élete (1963–85) Magyarország története a Kádár- korszakban (1956–1988)

2 Szervezeti kérdések, káderügyek A gazdasági reform előzményei, okai –az életszínvonal állandó emelését gátolta a régi tervutasításos rendszer –más szocialista országok is kísérleteztek vele –Kádár gyakorlati tapasztalatai (kormányfői munkájából adódóan) Állandó személyi és szervezeti változások a 60-as években –Kádár tehermentesítésének problémája (egyszerre áll a párt és kormány élén) 4–5 miniszterelnök-helyettes (Biszku majd Fehér; Kállai; Fock; Apró; Pap János) dec.: a KB-titkárok száma 5-ről 8-ra nő, erősödő pártellenőrzés Kádár a pártban csökkenti szerepét, sokszor Biszku helyettesíti –A konszolidációs politika fedezése a párton belül (látszólag) előtérbe kerültek a balos vezetők a Hruscsov–Brezsnyev csere kényes helyzetbe hozta Kádárt, aki ellen hasonló puccs játszódhatott volna le (Komócsin Zoltán vagy Biszku vezetésével) ennek megelőzésére vonja be őket a döntésekbe, lekenyerezi őket –Újabb változások 1965–66-ban a reformok érdekében a PB megfiatalítása (ez csak terv maradt, csak „kihalással” távoztak tagok) a Titkárság átszervezése és létszámcsökkentése (újra 5 fő) a párt (ideológia, politika) és a kormány (gazdaság) közötti feladatmegosztás a min.eln.-i és első titkári poszt szétválasztása (1965. júl. 1. Kállai Gyula)

3 Reformdöntések Viták az Új Gazdasági Mechanizmusról (ÚGM), 1965–66 –előkészületek Nyers Rezső vezetésével 1964-től, 11 munkacsoportban –Kádár maga is ellentmondásosan viszonyul a reformhoz, fél a piac, a haszon tőkés fogalmaitól, saját balos ellenfeleitől és Brezsnyevtől is –1965. szept.: történeti indoklás: minden korszakban más kihívásra kell válasz –nov.-ben a részletek kidolgozását, a bevezetést elhalasztják –1966. máj. 3. PB-ülés: Kádár jelzi, hogy szakmailag jó az anyag, de politikailag problémás, ezért felül kell vizsgálni (ne szűnjön meg a népgazdasági terv, csak kisebb változások legyenek) – azaz: „fékeket” kell beépíteni –Nyers megdöbben, de végül enged – máj. 25–27: KB-határozat –véglegesen jóváhagyás a IX. kongresszuson, nov.–dec. Választójogi reform, 1966–67 –alapelveit a KB határozta meg (1966. okt. 13.), majd a 1966.: III. tv. (nov. 13.) –eltörlik az 1945 óta fennálló listás szavazást, tisztán egyéni vál.kerületek –lehetségessé vált, hogy egy körzetben több jelölt is induljon (1967-ben 340-ből csak 9 helyen; akkor is érvényes a szavazat, ha egyik nevet sem húzták át) –jelölés és visszahívás is választói gyűlésen lehetséges, de a HNF/párt dönt Választások, az új országgyűlés és személycserék –1967. márc. 19: a részvétel 98,9%, a Népfront támogatottsága 99,7% –1967. ápr. 14. az ogy. alakuló ülése felmenti Dobi István államfőt, Kállai Gy.-t (utóduk Losonczi Pál, ill. a kormány élén Fock Jenő) –KB-titkár lett Aczél György, másutt is reformerek (Tímár, Ajtai, Vályi, Dimény)

4 A reform sikerei a 60-as évek végén A mezőgazdaság felvirágzásának elvi alapjai –az agrárszektor volt az ÚGM próbaterepe, már 1968 előtt! –1966. okt. PB-döntés a tsz.-ek nagyobb önállóságáról, vállalatszerű működéséről; elismerik a szövetkezeti tulajdon szocialista jellegét –1967. III. tv. a tsz-ekről: a tsz közgyűlése dönthet a tsz. alakulása, egyesülése, megszűnése kérdéseiről, az alapszabályról; ez tk. Nagy Imre koncepciója! –1967. IV. tv. a földtulajdonról (a szövetkezeti tulajdon megteremtése) Az ÚGM megindulása (1968. jan. 1.) és eredményei –növekvő vállalati önállóság, szabadabb árképzés, nő a bérdifferenciálódás –megindul a nyereségorientált, gazdaságosságra és minőségre törekvő termelés –de a nagyvállalatok ellenálltak + Prága miatt hamar „behúzták a fékeket” Újabb választójogi reform, III. tv. –megszűnik a HNF jelöltállító monopóliuma (a HNF, az üzemek, a társadalmi szervek és az állampolgárok is jelölhetnek, de csak a jelölőgyűlés dönthet) –bevezetik az aktív szavazást: két jelölt esetén az egyik nevet át kell húzni –1971-ben 49, 1975-ben 34, 1980-ban pedig 15 kettős jelölés volt –az ogy. továbbra is kirakatszerv, a választás pedig formaság maradt (1971. ápr. 25-én ismét 98,7% részvétel és 99,1% a támogatta a jelölteket)

5 Visszahúzó erők Politikai perek a konszolidáció után (főleg egyházellenesek) –2. Regnum-per: az 1961-ben elítélt Emődi L., Werner A. stb. (2–5 év, 1964) –illegálisan működő jezsuiták (Rózsa Elemér stb.) elítélése 4–8 évre, 1965 –Lénárd Ödön, 1966: 8 év, majd 1948-as és 1961-es ítéletével összevonva 19! –3. Regnum-per, Hagemann Frigyes stb. (1966 óta megfigyelik őket) –illegális domonkosrendi szerzetesek, (az utolsó egyházellenes per) –’56 tizedik évfordulóján röplapozók, sőt sínrobbantók ellen (Hamusics János) –a koal. korszak volt képviselői: parasztpárti értelmiség ügye, 1962 (Zsigmond Gyula 2é, Püski Sándor 4,5é); a DNP-s Matheovits Ferenc 10 évet kap, 1966 A reformokat ellenőrző dogmatikusok: a „munkásellenzék” –képviselői: Komócsin Zoltán, Biszku Béla, Gáspár Sándor, Pullai Árpád –balos, Moszkva-barát csoport, amely az ipari lobbi és a munkások érdekei mellett szólalt fel (szemben a mg.-i, értelmiségi, hivatalnoki rétegekkel) –Kádár érzi a veszélyt, gyakrabban hivatkozik a marxizmusra, amit védelmezni kell, de egyelőre szembeszáll a rendcsinálást követelőkkel –a párt X. kongresszusa (1970. nov.) jóváhagyta a reformer irányvonalat, de az ezt követő PB-üléseken egyre durvább hangú viták, éles ideol.-i támadások –(reformer: Fock, Nyers, Fehér, Aczél, centrum: Kádár, Németh K., Losonczi) –1971-ben Kádár erősödik: meghal Rákosi, Ny-ra távozik Mindszenty

6 Egy fontos év: 1972 (I. rész) A zavidovói találkozó és következményei (1972. febr.) –Brezsnyev javasolta Kádárnak, hogy a párt jobban ellenőrizze a folyamatokat és főleg ideológiai síkon legyen szilárd –az ezt követő PB-ülésen sosem látott éles törés alakult ki –a reformerek visszautasítják Brezsnyev vádjait, a SzU hegemónia-törekvéseit –a másik oldalon Komócsin a legharciasabb, fordulatot, személycserét követel –Kádár látszólag a balosok mellé áll, de valójában szabotálja a követeléseiket –mindez inkább hatalmi harc volt a balosok részéről (de végül sikertelen) A szovjetek és a munkásellenzék aggodalmai –az MSZMP és az SZKP közti nézetkülönbségek megbontják a szoc. világ egy- ségét (kapcsolat a Nyugattal, tervezett GATT-, IMF-, Világbank-tagság stb.) –a párton belül túlsúlyra jutott karrierista értelmiség a munkásokkal szemben –a reform miatt jövedelem-eltolódás ment végbe a gazd.-ban a munkások kárára –terjed a magánszektor, az állami vagyon megkárosítása, a korrupció, „nagy- kapitalista” üzelmek, növekszik a nyugati adósságállomány Példa: a MEGÉV-ügy (1972–73) Mg.-i Gép- és Alkatrészker. Váll. –koncepciós ügy egy reformer, kiskapukat kihasználó cég ellen – lobbiérdekből –Fehér és Nyers, látván a koncepciót, hatalmi szóval leállítja a rendőri vizsg.-t –ami ellen Biszku a szoc. törvényesség megsértése miatt panasszal él Kádárnál, aki kénytelen Biszku mellé állni (Fehért nem hajlandó fogadni sem!)

7 Egy fontos év: 1972 (II. rész) Az alkotmány módosítása, 1972.: I. tv., ápr. 19. –mindkét rivális frakció elért részsikereket ennek során: –a munkásosztály marxista-leninista pártja a társadalom vezető ereje –Mo. szocialista állam, a szoc. világrsz. része; feladata a szoc. teljes felépítése; az állami tulajdon az egész népé; a gazdaság alapja a tervgazdálkodás –a szovjet alkotm. fordítása helyett az ezeréves magyar fejlődés betetőződése –a „munkások” kifejezést legtöbb helyen az „állampolgárok” váltotta fel Kádár nyugdíjazásának kérdése, máj. –Kádár tudta, hogy Moszkva bízik benne és nincs meg a nyugodt vezetőváltás egyetlen feltétele sem, így nem volt veszélye, hogy tényleg távoznia kell –mindkét frakció attól félt, hogy az utód a másik táborból kerül ki, így még azok is hűségesküt tettek, akik eddig puccsra készültek –az akció híre ki sem szivárgott, később pedig szó sem lehetett róla –mellékesen minden 60 éves pol.-nak illett később szintén kérni a nyugdíjazást A reformok leállítása, nov. 14–15. (KB-ülés) –Kádár beszéde a folyamatosságra utalt, de ez nem felelt meg a valóságnak –a párt pol.-ja sikeres, a határozatok jók, de a végrehajtásba hibák csúsztak –Pullai és Biszku sztálinista hangnemben szólalt fel a munkások béremelése mellett és a mg. ellen, kritizálja a kispolgári szerzésvágyat, az értelmiséget –gazd.-i recentralizáció: Állami Tervbizottság jön létre –kemény osztályharcos elvek, szigorítás kell a kulturális és a helyi életben is –a párt tagfelvételénél a munkásokat kell preferálni (dec. 2., PB-határozat)

8 A reformellenes évek A reformer vezetők eltávolítása –1973 első felében a szovjet vezetők eme követelését Kádár is felismeri –1974. elején tárgyal erről a PB, javaslatokat is tesznek –1974. márc. 19–20. KB-ülés: erőteljes tagtoborzást hirdet a párt a munkások körében, az ipari munkások jelentős béremelését is eléri –Fehér nyugdíjba vonult, Nyers intézetigazgató lett, Aczél „felfelé bukott” (de mindhárman a PB tagjai maradnak) Fock és Nyers telefonját lehallgatják –az ellentábor élén álló Komócsin Z. is kikerül a Titk.-ból (eü.-i okokból); a Népszabadság főszerkesztője lett, de máj.-ban meghalt –reformer társadalomtudósok elleni fellépések Az MSZMP XI. kongresszusa (1975. márc.), kormányváltás –a valóságtól elrugaszkodva a fejlett szoc. társ. felépítését hirdeti, mely a komm.- hoz vezet, ehhez a tervgazdálkodás további fejlesztése szükséges –fokozott ideológiai harc a kispolgári és „tudománytalan” világnézetek ellen (a munkásszárm. és a pol. megbízhatóság helyett mégis a szakértelem lett fontos) –folytatódik a dogmatikusok előretörése a párt vezető szerveiben, a PB-ből kimaradt Fehér, Nyers (helyettük Kádár kreatúrái kerülnek be, pl. Óvári Miklós) –Fock Jenő me. kéri nyugdíjazását, amit Kádár el is fogadott, utóda máj. 15-én Lázár György frissen megválasztott PB-tag (egészen 1987-ig kormányfő) –jellemző vonása a változatlanság, a „pangás”: munkások kiemelt támogatása, a gazd. szerkezet fenntartása; tagadja a világpiaci válság hazai kihatásait –jún. 15. szokásos választási eredmények; ezúttal már 5 évre választanak ogy.-t

9 Rejtélyes ügyek – reformerek halála Péter György érmecsempészeti ügye és öngyilkossága (?) –’56 előtt és után is reformközgazdász volt, a KSH elnökeként revizionistákat rejtegetett, ezért megfigyelték. Nyers munkatársa volt az ÚGM idején is –1968-ban szabadforgalmú ezüstérméket vásárolt egy csempésztől –szívproblémákkal kórházba került, mégis őrizetbe vették, kihallgatták –1969. jan. elején állítólag öngyilkos lett, bár eü.-i állapota miatt ez kétes Erdélyi Károly betegsége és öngyilkossága (?) –Kádár titkára, orosz tolmácsa, majd külügymin.-helyettes, sok tárgyaláson vett részt a szovjetekkel, s lehangoló képet festett a tehetetlen sz. vezetőkről –súlyos fejfájásai miatt a SzU-ban is kezelték, állítólag nem volt daganata –1971-ben búcsúleveleket hátrahagyva öngyilkos, testét egy erdőben találták Tömpe András konfliktusai Kádárral és öngyilkossága –a BM-es rendteremtés után NDK nagykövet, de a prágai bevonulás után tiltakozásból lemondott, könyvkiadói egyesület élére került –egy általa kirúgott párttitkár ráállította a KEB-et és az állambizt.-t –1971 végén agyonlőtte magát (az Erdélyi-ügy mellett ez is megrázta Kádárt) Vályi Péter üzemi balesete (?) –népszerű, tanult, reformer gazdasági vezető volt –1973-ban vadászatról (konyakozás után) érkezett a Lenin Kohászati Művek- be, ahol minden bizt.-i előírást megszegve zárt területre is bementek –egyensúlyát vesztve 700 ºC-os öntőformák közé zuhant, 4 nap múlva meghalt (a korabeli vizsgálat kizárta az idegenkezűséget, de nem tudott választ adni)

10 Visszatérés a reformokhoz? A dogmatikusok leváltása –(1974. máj. Komócsin Zoltán halála) –1976. okt. Pullai Árpádot felmentik titkári megbízása alól, miniszterré bukik –1978. ápr. Biszkut érdemei elismerése mellett nyugdíjba küldték Újabb, tisztán gazdasági reformok elindulása –1977. okt. 20. a KB-ülés felismeri a gazdasági válságot –ismét a vállalati önállóság növekedése, „szocialista vállalkozói szellem” –1980 febr. 19-én legalizálták a „második gazdaságot” 1980 őszén engedélyezték a kiskereskedelmi és vendéglátóipari üzletek szerződéses üzemeltetését szept. 9. gazdasági munkaközösségek (gmk) engedélyezése 1981-ben megjelentek a „kisvállalatok”, a leányvállalatok –csatlakozás a Valutaalaphoz (IMF) és a Világbankhoz (IBRD): ben és 1973-ban már korábban is megkíséreltük, de szovjet nyomásra nem 1978–79-ben a PB döntött a csatlakozási tárgyalásról, de Brezsnyev ismét vétózik 1981-ben a SzU már nem tudott alternatív segítséget nyújtani az IMF helyett ennek hatására (és Brezsnyev szenilitása révén) sikerült titokban tartani a belépést A frakcióharcok hosszú távú hatásai –a hivatalos vonaltól eltérő politikai csoportérdekek jelentek meg –mindez a nyilvánosság előtt zajlott, sőt a sajtóban is megjelent –az életszínvonalat mindegyik szakasz növelte (rétegenként eltérően)

11 A nyolcvanas évek első fele Rutinszerű események, de Kádár megöregszik –XII. kongr. (1980. márc.) – alig változik a KB összetétele (elöregedik), nincs válasz a gazdasági problémákra, Kádár körül elfogynak a bizalmi emberek –1980. jún. 8. választások (15 kettős jelölés, 97% részvétel, 99,3% HNF-re) –csökkent Kádár munkabírása, zárkózott lett, beszédei durvák, csapongók –a lengyel válság (1980–81) után aggódni kezd, dühíti az ellenzék megjelenése (1982-ben többször ideol.-i szigort hirdet, a megtorlás retorikáját használja) Gazdasági reformok (újra? / be?)indítása –a Gazd.pol. Bizottság melletti konzultatív testületben ellenzéki közgazdászok is (Tardos Márton, Bauer Tamás, Matolcsy György) + Lengyel László –1983. szept. PB-ülés, Kádár: a terv szakmailag jó, politikailag alkalmatlan, az 1968-as reformot kell „tovább”fejleszteni (!!) –1984: az egész tervezet nem kiérlelt, szóról szóra javítja ki, kiüresítve azt, majd közli: nem kell új reform, 1968 óta reform van (!!) –a kormány figyelmen kívül hagyja ellenérveit, a változások megindulnak… Politikai reformok, kiigazítások –1983. évi III. tv. (dec. 27.) kötelező kettős jelölés (a HNF-program kötelező); országos lista bevezetése a legfőbb vezetők ogy.-be juttatása érdekében –1984. évi I. tv. (ápr. 12–13.) Alkotmányjogi Tanács: az ogy. részeként műkö- dik, az alkotmánnyal ellentétes alsóbb jogszabályok hatályon kívül helyezése (csak megyei vagy országos szervek vezetői fordulhattak e szervhez) –1985. márc. XIII. kongr. Kádár balra nyit, hibás döntések (gazd. dinamizálása)


Letölteni ppt "7. A puha diktatúra belpolitikai élete (1963–85) Magyarország története a Kádár- korszakban (1956–1988)"

Hasonló előadás


Google Hirdetések