Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A hosszú 19. század (1789–1914) Közép-Európa összehasonlító társadalom- és politikatörténete.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A hosszú 19. század (1789–1914) Közép-Európa összehasonlító társadalom- és politikatörténete."— Előadás másolata:

1 A hosszú 19. század (1789–1914) Közép-Európa összehasonlító társadalom- és politikatörténete

2 Forradalmak kora Ipari forradalom Anglia, majd Belgium 1780-tól (előzményei: pamut- ipari gépek feltalálása) –szén- és vasércbányászat, kohászat, gépgyártás –közlekedési forradalom (gőzhajó, gőzmozdony, vasutak) az árutermelés 10–16- szorosára nőtt 30–50 év alatt „luxuscikkek” széles körben elterjednek a periférián csak a gazdagok engedhetik meg, de így nem is marad pénzük a gazdaság modernizálására Nagy francia forradalom a félperiférián is nehéz a nemzetállammá alakulás túl erős a királyi hatalom világméretű példa (siker) diktatúrába torkollt – lezáratlan (kudarc) összeurópai háború – a forradalom exportja (Napóleon) birodalom-építési kísérlet – ennek kudarca után monarchista restauráció a „hivatásos forradalmár” típusá- nak kialakulása (a jakobinusoktól a bolsevikokig) velük szemben áll a „hivatásos reakciós” típusa

3 A „nagyhatalmak koncertje” nem állandó szervezet; szükség esetén kongresszusokon rendezik a világ (Európa) sorsát (Bécs 1815, Berlin 1878 stb.) minden nagyhatalom végig tag (Anglia, Franciaország, Porosz- ország, Habsburg Birodalom, Oroszország) működése rendkívül hatékony –1815–1914 között csak 36 hónap háború –szükség esetén a nagyhatalmak is fegyverrel avatkoznak be a háborúk korlátozottak (pl. Krím; porosz–osztrák stb.) nem törekednek egymás megsemmisítésére Anglia „állandó érdekei” és erőegyensúly-politikája eleinte vallási elvek működtetik (Szent Szövetség) 1848 után világi (liberális) érvelés alapján elveti az önkényuralmat és az anarchiát –a kisebb államok belpolitikájába is beavatkozik –védi a (vallási) kisebbségeket

4 A „német hisztéria” kezdete fennmaradt a német területi fejedelemség rendszere 1806 drámai eseményei: –megsemmisítő vereség a francia nemzetállamtól –a német–római császári cím megszüntetése a Német Szövetség kudarca és a frankfurti parlament 1848-ban Bismarck: nem tárgyalásokkal, hanem „vérrel és vassal” kell létrehozni a nemzeti egységet –1866: Ausztria legyőzése, a német egység porosz vezetésű –1870–71: porosz–francia háború, bosszú a francia „ősellenségen” esetleges határok minden irányban (sem nyelvi, sem történelmi) kisnémet egység; Ausztriával „kettős szövetség” a gyengeség túlkompenzálása: hódítási vágy (über alles, Drang nach Osten, Mitteleuropa)

5 A francia félelem és az olasz önbizalom Franciaország befejezetlen átalakulás (1789, 1830, 1848) újabb birodalmi kaland – III. Napóleon 1870 – megrázkódtatás és porosz-fóbia demográfiai stagnálás az ált. hadkötelezettség korában revansvágy + félelem gyarmati terjeszkedés – külső szövetségesek de: belső morális megújulás (a forradalom lezárása) Olaszország Németországhoz hasonlóan széttagolt 1806 megrázkódtatása az egység létrehozása diplomáciai ügyeskedéssel a tanulság: szilárd elvek nincsenek, csak jól kell helyezkedni nem tömegmozgalom, nem erősíti a demokráciát

6 A félperiféria gazdasága és társadalma félkapitalista agrárvállalkozók erős bankrendszer, részben állami iparosítás megosztott tulajdonosi réteg és parlament –mg.-i, ipari és banktőke; hazai és külföldi vállalkozók erős bürokrácia, jelentős uralkodói jogok kisebb országai a gazdaságra koncentrálnak a nagyobbak az európai egyensúly felforgatói válságok idején ideiglenes szövetség a „feudális” (földbirtokos, katona) és a polgári rétegek közt (bonapartista vagy fasiszta) diktatúrák, erős vezetővel –(Napóleonok, Boulanger, Pétain, II. Vilmos, Hitler, Mussolini) több vesztes háború téríti csak észre őket –No., Olo.: a II. világháború; Fro.: a gyarmati vereségek

7 A periféria társadalmai önellátó, iskolázatlan, lázadó parasztság –(Mo.: 1830, Galícia: 1846, Szerbia: 1883, Románia: 1907) középnemesség, polgárság elszegényedése –menekülése a piac elől és társadalmi reformprogramja –Nyugathoz felzárkózás és a nemzetállam megteremtése pazarló, fényűző arisztokrácia –konjunktúra esetén egy része liberális reformer minden osztály visszavonult a piacról, helyet hagyva az idegen bevándorló vállalkozóknak –Dunától északra zsidók többsége középosztálybeli, de néhányan nagyon gazdagok emiatt: antiszemitizmus (Oroszországban pogromok) alku: védelmet kapnak, cserébe nem politizálnak –a Balkánon görögök, örmények, később Szerbiában a cincárok

8 A liberalizmus térhódítása a periférián liberális reformer értelmiség (helyi vagy „prečani”) felülről–kívülről jött reformrendeletek a Balkánon liberális alkotmányok, választójog, de: az uralkodó szerepe nagy „feudális” elemek eltörlése –paraszti földtulajdon a Balkánon, úri birtok északon jogrendszer: törvények százai, független bíróságok export-orientált gazdaság, infrastruktúra-fejlesztés –rövid konjunktúra-időszakok (1870-ig magas gabonaárak) –védővámok vagy szubvenciók az iparban (Mo. és Bg. külpolitikai okokból nem alkalmazhatta) –védegylet-mozgalmak –a nagy orosz felvevő piac segíti a lengyel ipart

9 A liberalizmus torzulása gyors bürokratizálódás (5 % közalkalmazott) (Nbr.: 1%) –nyugati életszínvonal igénye: kenőpénz, korrupció központosítás, helyi autonómiák felszámolása vasút- és hadsereg-fejlesztés: óriási kiadások (a büdzsé 25%-a megy ilyen célokra) külső eladósodás (a nemzeti jövedelem 100%-áig is), majd agresszív adópolitika adókat engedelmesen megszavazó parlamentek: ennek érdekében választási visszaélések nem totális rendszerek, nem diktatúrák: szabad sajtó legális ellenzék lényegében független igazságszolgáltatás (politikai ügyekben is) sok autonóm civil szervezet, független egyetemek

10 A magyar eset lengyel párhuzam: soknemzetiségű állam a déli nemzetiségek már nem lojálisak a 19. században sem példamutató politikai fejlődés a reformkorban (hasonló az 1772– 1795 közti lengyel reformokhoz) a reformkor végén itt is bukás, a szabadságharc leverése 1848–49 negatív tapasztalatai: –a Habsburg monarchia európai szükségszerűség –a nemzetiségek árulók, ellenünk fordultak következménye: hamis kiegyezés 1867-ben –nemzetiségek „elnyomása” –területi érdekek fontosabbak a demokráciánál –a magyar politika nem ideológiai, hanem közjogi viták mentén hasad ketté: ’67-es és ’48-as pártok –a ’67-es párt állandó kormánypárt, választási visszaélésekkel –antidemokratikus vonások felerősödése, kontraszelekció

11 A marxizmus Három összetevőből álló világnézet és társadalom-elmélet –filozófia (dialektikus materializmus) –gazdaságelmélet (politikai gazdaságtan) –politikaelmélet (történelmi materializmus, „tudományos szocializmus”) a fejlődésnek anyagi mozgatórugói vannak (ateista, materialista) –termelőerők, termelőeszközök és az emberi tudás a fejlődés motorja –történelmi evolúció: egymást követő, egyre fejlettebb társadalmi formációk a (gazdasági) alap és a (politikai) felépítmény ellentéte –a felépítmény mindig lassabban változik, új alap esetén harc szükséges a fejlődés gátjává vált régi felépítmény megváltoztatásáért kizsákmányolás: „az emberiség története osztályharcok története” értéktöbblet-elmélet (a munka: áru, „a profit = lopás”) a munkásság fokozódó elnyomorodása miatt spontán proletárforra- dalom tör ki (világszerte, de elsőként a legfejlettebb Angliában) –a forradalom győzelme után egy átmeneti proletárdiktatúra („szocializmus”), majd az osztályellenség elpusztítása után megvalósul a kommunizmus –mivel a munkásuralom alatt nem lesz kizsákmányoló osztály, az állam elhal, megvalósul az osztálynélküli társadalom, a kommunizmus Eduard Bernstein (revizionisták): választásokon kell győzni


Letölteni ppt "A hosszú 19. század (1789–1914) Közép-Európa összehasonlító társadalom- és politikatörténete."

Hasonló előadás


Google Hirdetések