Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Fejlődésneurológia 3. anyag 2010. Dr. Kránitz Noémi Felhasznált irodalom: Dr. Beke Ágnes anyagai Kálmánchey R.: Gyermekneurológia Katona F.: Klinikai fejlődésneurológia.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Fejlődésneurológia 3. anyag 2010. Dr. Kránitz Noémi Felhasznált irodalom: Dr. Beke Ágnes anyagai Kálmánchey R.: Gyermekneurológia Katona F.: Klinikai fejlődésneurológia."— Előadás másolata:

1 Fejlődésneurológia 3. anyag Dr. Kránitz Noémi Felhasznált irodalom: Dr. Beke Ágnes anyagai Kálmánchey R.: Gyermekneurológia Katona F.: Klinikai fejlődésneurológia Halász P.: Epilepsziás tünetegyüttesek

2 Epilepszia KIR traumák Csecsemőkor neurológiai betegségei Cerebralparesis Terápiás módszerek

3 EPILEPSZIA Fogalma Klinikai megnyilvánulási formák Alkalmi rohamok Életkor szerinti kórformák

4 AZ EPILEPSZIA Gyűjtőfogalom; olyan tünetegyüttesek, melyekre jellemzők a visszatérő, azonos formában zajló klinikai jelenségek és az EEG elváltozások. jelentős hányaduk csecsemő- és gyermekkorban kezdődik és zajlik krónikus megbetegedés : tartósan meghatározza a személy életmódját és életlehetőségeit –hozzátartozói túlféltés-önértékdeficit –hátrányos helyzet az élet számos területén syndromától függően pszichopathológiai szövődmények ( memóriazavar, hiposzexualitás, depresszió)

5 EPILEPSZIA az agy különböző területein keletkező, egész sejtpopulációkat egyidőben bevonó nagyfokú izgalmi tevékenység parciális (focalis) –lokalizálható agyi területhez köthető –simplex: nem jár tudatzavarral –komplex: tudatzavar, homlok- és halántéklebeny érintettsége generalizált –GM: kétoldali szimm. motoros jelenségek –PM (absence) : 5-20 mp-es kognitív működészavar –myoclonusos rohamok

6 Újszülöttkori neurológiai betegségek Újszülöttkori görcsök Fontosak, mert újszülöttkorban gyakran első tünetként jelzik az idegrendszer érintettségét Újszülöttek 1-3 %-ában jelentkezik Nemcsak tünet, hanem maga is károsítja az idegrendszert Többsége alkalmi rosszullét, kimutatható anyagcsere- és elektrolit eltéréssel vagy akut idegrendszeri betegség kísérőjeként

7 Újszülöttkori neurológiai betegségek Újszülöttkori görcsök okai Hypoxiás-ischaemiás encephalopathia Intarcraniális vérzés Idegrendszeri infekció KIR fejlődési rendellenességei Cerebrovasculáris rendellenességek Elektroliteltérések Hipoglikémia Gyógyszer mérgezés Benignus újszülöttkori görcsök

8 A gyermekkori epilepszia Az epilepsziás rohamok hirtelen fellépő, átmeneti idegrendszeri állapotok, melyek hátterében nagy tömegű idegsejt kóros mértékű kisülése áll. A betegség krónikus természetű, és a rohamok jelentősebb kiváltó tényező nélkül ismétlődnek. Alkalmi roham: ép idegrendszerű egyénben is létrejöhet az agyi funkció aktuális zavara folytán. Akut cerebrális vagy extracerebrális állapotokkal függ össze. –Okai lehetnek: gyógyszerek, toxikus állapotok, elektrolit eltérések, vérnyomás változásai, hipoglikémia, az idegrendszer akut betegségei(vérzés, trauma, gyulladás)

9 Epilepszia vagy alkalmi roham? A differenciáldiagnózis gyermekkorban nagyon fontos, és nem könnyű. Az alkalmi roham gyakoribb Epilepszia diagnózisa bélyeg –Korlátok közé szorítja a mindennapi tevékenységet, a pályaválasztást és a munkavállalást –Megváltoztatja a beteg pozícióját a családban és a társadalomban –A reális problémát a tradicionális előítéletek rontják

10 Az epilepszia diagnózisa Legfontosabb az alkalmi rohamtól való elkülönítés Anamnézis Rutin belgyógyászati kivizsgálás Roham típusának, epilepszia szindrómának a meghatározása –Itt fontos az EEG A roham etiológiájának felderítése –Képalkotó vizsgálatok

11 Az epilepszia oka Hátterében agyi strukturális elváltozás vagy genetikai faktor áll Ennek megfelelően tüneti és idiopathiás csoportra osztható A két tényező egy adott betegben keveredhet

12 A tüneti epilepszia hátterében álló kórokok Fejlődési rendellenességek Intrauterin károsodás: TORCH vagy vasculáris lézió Perinatalis károsodás –Érettek- főleg hipoxia, ritkán trauma –Koraszülöttek- intracraniális vérzés, hipoxia –Mindkét csoport- purulens meningitis,encephalitis Neurometabolikus betegségek Kromoszóma rendellenességek Postnatalis agykárosodás –Agyi trauma, gyulladás, toxikus ártalom, agydaganat, hipoxiás károsodás

13 EEG Rutinvizsgálatok során skalp-EEG Ictalis (roham alatt) és interictalis (rohamok között) észlelt eltérések A normalis rutin EEG nem zárja ki az eplilepszia lehetőségét Kóros EEG nem epilepsziás egyénekben is előfordulhat Érzékenység növelése: –Provokációs eljárások hiperventilláció, ritmusos fényinger –Spontás alvás alatt regisztrált EEG, szükség esetén alvásmegvonás után

14 agyhullámok Gy.

15 Tüskepotenciál Gy.

16 M.

17

18 Újabb eljárások az epilepszia elektrodiagnosztikájában Computeres EEG –Automatikus tüskehullám és rohamkereső programok –Erősítés, szűrés, műtermékek kiküszöbölése –Térképszerű ábrázolás, MR képre vetítve pontos anatómiai lokalizáció Egyidejű video EEG és rohamregisztrálás –Ismételt és párhuzamos megfigyelés, roham tipizálása, rohamok kiindulási helye

19 Képalkotó eljárások Koponya ultrahang –Csecsemők esetén, tájékozódó vizsgálat, altatást nem igényel CT –Negatív CT agydaganatot nem zár ki –Az erősen epileptogén halántéklebenyben nehezebben értékelhető MR –Az erősen epileptogén kortikális dysplasiákat és migrációs zavarokat is képes kimutatni Funkcionális képalkotó vizsgálatok –SPECT, PET –Különböző izotópok alkalmazásával az vérátáramlás regisztrálható –Rohamok között (interictalisan) az érintett területben hypoperfúzió, ictalisan hyperperfúzió van –Rohamok kiindulási helyének lokalizálása!

20 A gyermekkori epilepszia sajátságai Az agyi fejlődési rendellenességek, intrauterin és perinatalis károsodások már gyermekkorban epilepsziához vezethetnek Az életkorhoz kötött genetikus epilepsziák többsége is gyermekkorban kezdődik A fejlődő agynak nagyobb a görcskészsége, gyakoribbak az alkalmi rohamok

21 A gyermekkori epilepszia sajátságai Gyakrabban kezdődik status epileptikusszal Eltérő a gyógyszerekre adott reakció, különbözik a gyógyszerek metabolizmusa Az agy folyamatos fejlődése miatt az epilepszia formája változhat, a syndromák átalakulhatnak

22 Aicardi (1994) szerinti életperiódusok, melyekben különböznek az epilepszia jellemzői Első 3 élethónap –A háttérben legtöbbször súlyos strukturális vagy metabolikus agyi elváltozás áll –Rossz prognózis 4 hónapos és 4 éves kor között –Lázgörcs –West syndroma –Atípusos rohamok Óvodás- és kisiskoláskor –Jóindulatú, genetikusan meghatározott epilepsziák serdülőkor –Absence –Nő a fokális, agykárosodáshoz köthető epilepsziák gyakorisága

23 Az epilepszia osztályozása; 1989-es nemzetközi klasszifikáció Generalizált epilepsziák –Idiopathiás formák életkorfüggő kezdettel Benignus familiáris újszülöttkori rohamok absence –Tüneti vagy kriptogén gen. Epilepsziák West és Lennox-Gastaut syndroma Partiális vagy fokális epilepsziák –Idiopathiás –tüneti Nem meghatározható, hogy focalis vagy generalizált –Pl. súlyos csecsemőkori myoclonus epilepszia Speciális epilepszia syndromák –Stimulus szenzitív epilepsziák –lázgörcs

24 Kriptogén epilepszia –Akkor használjuk, ha az epilepszia feltehetően tüneti, de az ok a mai tudásunk szintjén nem felismerhető

25 A)Generalizált epilepsziák idiopathiás formák életkorfüggő kezdettel Benignus familiáris újszülöttkori roham –2-15. életnap között, spontán szűnik 24 órán belül –Későbbi pszichomotoros fejlődés normális –Családi halmozódás, AD Kisgyermekkori absence –A kognitív működések pillanatnyi kiesése vagy beszűkülése Serdülőkori absence –Ritkább rohamok, mint az előző esetben, de gyakrabban társul generalizált tónusus-klónusos görcs

26 ABSENCE(PETIT MAL) ROHAM generalizált serdülőkorban jellemző 5-20 mp-es változó mértékű kognitív működészavar ( átmeneti teljes ürességtől pl. csak számolást érintő zavarig) motoros tünet általában nincs, ha mégis: ritmikus pislogás v. finom arcrángások EEG: 3-4 Hz generalizált, frontalis maximumú tüske.hullám-sorozatkisülés

27 A) Generalizált epilepsziák tüneti vagy kriptogén csoport West syndroma Lennox-Gastaut syndroma

28 West- syndroma (Blitz-Nick-Salaam roham) idiopathiás és szimptomás csoport EEG: hypsarrhythmia ( folyamatos szabálytalan nagy feszültségű lassú, meredek és meredek-lassú komplexusok keveréke) Izolált spazmusok könnyen összetéveszthtők hasi kólika miatti összrándulással vagy a CP esetén perzisztáló Moro reflexszel Rossz gyógyhajlam –A prognózis kedvezőtlenebb, ha a West syndroma mögött álló kórkép eleve MR- t okoz –A prognózis kedvezőbb, ha a betegség jó mentális status mellett indul

29 E.

30 Lennox- Gastau- syndroma 2-7 éves korban törzs elcsavarodása, tónusfokozódás, általában alvás alatt, ébrenlétben gyors elvágódással jár rossz gyógyhajlam különböző fokú mentalis retardatio EEG: többrétegű anomáliák

31 E.

32 B)Parciális vagy fokális epilepsziák idiopathiás csoport Benignus gyermekkori epilepszia cenrtotemporális tüskékkel –Leggyakrabban egyszerű motoros roham, arcizmos részvételével Benignus gyermekkori epilepszia occipitális tüskékkel –Látási érzékelésekkel kezdődő roham, melyet szenzoros, motoros és pszichomotoros jelenségek követhetnek

33 B) Parciális vagy fokális epilepsziák Tüneti csoport A rohamok az egyik félteke bizonyos területeinek kóros működésére vagy működéskiesésére utalnak

34 M.

35 Speciális epilepszia formák lázgörcs A kifejezett familiaritás, valamint a későbbiekben gyakoribb láz nélküli rohamok előfordulása szorosabban köti az epilepsziához, mint a többi alkalmi rohamot A gyermekpopuláció 3-4 %-át érinti

36 Lázas állapotban jelentkező epilepsziás roham Lázgörcs A lázat okozó infekció (agyhártya és agyvelőgyulladás) érinti a KIR-t, és a görcs ennek a következménye A láz triggerelte a meglevő epilepsziát vagy epilepsziás hajlamot

37 EGYSZERŰ LÁZAS CONVULSIO Alkalmi epilepsziás roham 6 hónapos és 5 éves kor között, lázas, főleg vírusos infekciók kapcsán. szimmetrikus, generalizált, tónusos-klónusos rángás. max. 10 mp-ig tart rövid ideig tartó alvás követi ébredés után jó általános állapot, negatív neurológiai status a gyermek fejlődése normális családi anamnézis lehet pozitív

38 E.

39 ALKALMI EPILEPSZIÁS ROHAM epilepsziás megbetegedésben nem szenvedő egyénben is létrejöhet; a görcsküszöb csökkenése miatt mindig van kiváltó tényező, generalizált, EEG eltérés nincs –krónikus alkoholizmus, drogabusus- hirtelen megvonás időszakában –terhességi toxémia –hypoglikémia, urémia –kisgyermekkori lázgörcs –neurolepticus és antidepresszív gyógyszerek

40 E.

41 Stimulus szenzitív epilepsziák Specifikus stimulusok sztereotip módon váltanak ki epilepsziás rohamot = reflex epilepszia –Fotoszenzitív epilepszia –Mintaszenzitív epilepszia –Megrettenés kiváltotta epilepszia

42 Epilepsziák speciális etiológiával Posttraumás epilepszia Epilepszia és cerebralis paresis –A CP-s esetek %-ában Epilepszia és kromoszóma aberratiók –Down syndromások 6-8 %-a epilepsziás –Fragilis X syndromások %-a érintett

43 Posttraumás epilepszia –Parciális és generalizált rohamok, 10%-ban status epilepticus –Korai: a sérülést követő 1 héten belül, leggyakrabban az első 24 órában –Késői: sérülést követő 1 hét után, általában 1 éven belül

44 Status epilepticus ha a roham időtartama meghaladja a 30 percet, vagy a rohamok között a tudat nem tisztul fel Lehet GM és absence status terápia: görcsoldó szer, metabolicus szövődmények miatt szükséges egyéb gyógyszerek Halmozott roham: gyakran ismétlődő rohamok, de köztük a tudat feltisztul

45 GRAND MAL ROHAM az agy maximális epilepsziás válasza lehet kezdettől fogva generalizált, vagy parciális rohamot követően másodlagosan generalizált SZAKASZAI –aura, szédülés érzése mellett tudatvesztés –Bevezető tónusos szak, majd clonusok –jelentős vegetatív krízis: vérnyomás és szívfrekvencia nő, apnoe, erőltetett kilégzés –terminális alvás EEG: tonusos szakban gyors tüske- és meredekhullám kisülések, clonusos szakban többestüske hullámok és lassú hullámok, majd lassú hullámok és a roham előtti elektromos tevékenység visszaépülése

46 E.

47 Epilepsziás ekvivalensek nem járnak epilepsziás tünetekkel antiepilepticumok szedésére javulnak enuresis nocturna egyes esetei hemicrania: féloldali kínzó migrénes fejfájás paroxismalis tachycardia

48 A gyermekkori epilepszia kezelése Gyógyszeres kezelés A gyermek és a család gondozása –A szülők felvilágosítása –Életvezetési szabályok

49 Tanulási és magatartási problémák Egyötöd-egyharmad rész mentálisan retardált vagy magatartás problémás Gyakoribb a pszichiátriai zavarok előfordulása Absence epilepsziások körében végzett felmérés azt mutatta, hogy többségük az IQ szintjüknél alacsonyabb szintű munkát végzett –Önbizalomhiányból vagy szülői alacsonyabb elvárásokból származhat

50 IDEGRENDSZERI SÉRÜLÉSEK

51 A gyermekkori neurotraumatológiai betegek növekvő száma világszerte közegészségügyi problémát jelent. 14 év alatt a kórházi ellátást igénylő traumás betegségek egyharmada koponyatrauma. A gyermekkori halálozásban az első helyen a súlyos fejsérüléssel járó baleset jár.

52 Gyakoriság A fejsérülések %-a gyermekkorra esik Az eszméletvesztéssel járó fejtrauma gyakorisága 10 % Korcsoport szerinti megoszlás alapján % az első két életévre esik Nemek szerinti eloszlásban minden korcsoportban fiúk között gyakoribb

53 Cranio-cerebrális sérülések A koponyasérülések jelentős szerepet játszanak a morbiditási és mortalitási statisztikákban, traumás esetek több mint felében a koponyasérülés a halálok Osztályozásuk: nyílt vagy zárt, primer vagy szekunder, fokális vagy diffúz Az erőbehatás lehet lassú, statikus vagy hirtelen, dinamikus Commotio cerebri (agyrázkódás) –A sérülés pillanatában kialakuló átmeneti eszméletvesztés és amnézia Contusio cerebri (agyzúzódás) –Már strukturális károsodás okozza a tüneteket Koponyacsonttörések (vonalas, impressziós, perforáló) Traumás koponyaűri vérzések Agyduzzadás, beékelődés Hypoxiás agyi károsodás

54 Kórokok Perinatalis időszakban szülési sérülés Csecsemőkorban esés Megrázott gyermek tünetegyüttes 1-3 % Megvert gyermek esetében a leggyakoribb halálok a fejsérülés, az esetek felében idegrendszeri maradványtünetek Idősebb gyermekekben 50 %-ban közlekedési baleset (leggyakrabban gyalogosként sérül)

55 Életkori sajátosságok Újszülött- és csecsemőkorban a még képlékeny koponya és a tág subarachnoideális terek az agyat jobban védik Első életévben az agyi sérülés vérbőséget és jelentős ödémát okoz, ez szinte kizárólag a subcorticalis fehérállományban jelenik meg.

56 A sérülések csoportosítása Az érintett agyi struktúra szerint A sérülés patofiziológiája alapján A gyermek életkora alapján A sérülés nyílt vagy zárt volta szerint A sérülés súlyossága szerint –Klinikai szempontból ez a legmeghatározóbb

57 vizsgálat A sérülés körülményeinek részletes tisztázása –különös tekintettel az eszméletvesztésre és annak időtartamára Tudat és neurológiai állapot Cardiorespiratikus funkciók ellenőrzése Fej, arc, csecsemőknél kutacs Képalkotó vizsgálatok –Kétirányú koponyaröntgen –Nyaki gerinc vizsgálata –CT, UH

58 Kórházi felvétel Ha a jó állapotú gyermek eszméletvesztése több, mint 3 percig tartott Koponyatörés Neurológiai állapotromlás Nincs megbízható információ a sérülésről A szülők magatartása bizonytalan otthoni megfigyelést sejtet

59 Enyhe és középsúlyos koponyatrauma Commotio cerebri –A sérülés pillanatában fellépő rövid eszméletvesztést követően neurológiai góctünetek nem alakulnak ki –Retrográd és anterográd amnézia előfordulhat –Fejfájás, hányinger, aluszékonyság, ingerlékenység Extracraniális hematomák –Csecsemőknél gyakoriak, néha számottevő vérveszteséget okoznak –Subcutan, subgaleális, cephalhematoma Posttraumás tünetcsoportok –Posttraumás fejfájás –Epilepsziás rohamok

60 Súlyos koponyasérülések Ha a tudatzavar tartósan fennáll A tudatzavar mélységének kezdeti vizsgálata a Glasgow kóma skála alapján megítélhető


Letölteni ppt "Fejlődésneurológia 3. anyag 2010. Dr. Kránitz Noémi Felhasznált irodalom: Dr. Beke Ágnes anyagai Kálmánchey R.: Gyermekneurológia Katona F.: Klinikai fejlődésneurológia."

Hasonló előadás


Google Hirdetések