Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A veseműködés vizsgálata A vese fő funkciói: Szervezet számára fölösleges anyagok kiválasztásaSzervezet számára fölösleges anyagok kiválasztása Az ECF.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A veseműködés vizsgálata A vese fő funkciói: Szervezet számára fölösleges anyagok kiválasztásaSzervezet számára fölösleges anyagok kiválasztása Az ECF."— Előadás másolata:

1 A veseműködés vizsgálata A vese fő funkciói: Szervezet számára fölösleges anyagok kiválasztásaSzervezet számára fölösleges anyagok kiválasztása Az ECF térfogatának és ionösszetételének a szabályozásaAz ECF térfogatának és ionösszetételének a szabályozása Endokrin szervként működikEndokrin szervként működik

2 A veseműködés vizsgálata A vese funkcionális egysége a nephron, vesénként 1 millió db található belőle

3 A veseműködés vizsgálata A vese vérátáramlása (RBF) igen nagy 1,2 l/min normál ptf 20-25%-a! Ennek ellenére (vagy épp ezért) a vese rosszul tűri a hypoperfuziót, hypotenziót

4 A veseműködés vizsgálata ► A glomerularis filtráció passzív folyamat, szabályozója a glomerulus capillaris nyomása és a nephron lumenének hidrosztatikus nyomása közti különbség. ► A szűrő a glomerulus membrán, ami az albuminnál nagyobb (68000 Da; 3,5 nm) részecskéket nem enged át. Az ennél kisebb tartományban a töltésnek is szerepe van. GFR 120 ml/perc

5 A filtráció

6 A veseműködés vizsgálata ► a glomerularis filtrátum 99 %-a visszaszívódik, az alábbi transzportfolyamatok valamelyikével ► vannak molekulák, melyek tubuláris szekréció útján kerülnek a vizeletbe.

7 A veseműködés vizsgálata ► A vese a szervezet egyéb területéről származó felesleges anyagok eltávolítását is végzi a kóros vizeletlelet oka lehet: a vese elégtelen működésea vese elégtelen működése a szervezetben valahol másutt fennálló probléma, amit az ép veseműködés sem képes kompenzálnia szervezetben valahol másutt fennálló probléma, amit az ép veseműködés sem képes kompenzálni ► Vizeletvizsgálatot nem csak vesebetegség esetén végeznek. (pl. bilirubin anyagcsere, diabetes, stb.)

8 A veseműködés vizsgálata 1.anamnézis 2.fizikális vizsgálat 3.képalkotó eljárások – UH, CT, rtg. 4.laboratóriumi vizsgálatok a.a vizelet fizikai és kémiai tulajdonságainak vizsgálata b.a vese működésének vizsgálata

9

10 A vizelet fizikai – kémiai tulajdonságainak vizsgálata Ezen vizsgálatok egy része szabad szemmel, illetve egyszerű szemikvantitativ gyorstesztekkel is elvégezhető! ► szín:  norm: szalmasárga (tubulus fali sejtek  urochrom)  lehet vörös (vér!, szulfonamidok, azofestékek stb.)  lehet zöldes - billirubin ► átlátszóság:  norm: áttetsző, tiszta ► mennyiség: ml/d (< mint a GFR 1%-a)  polyuria > 2000 ml/d  oliguria <500 ml/d  anuria <100 ml/d katéterezve!!!

11 A vizelet fizikai – kémiai tulajdonságainak vizsgálata ► fajsúly – valójában sűrűség  normálértéke 1,001-1,035 (se: 1,011)  fiziológiás esetben az ozmolalitással arányos → vese koncentrálóképességére utal ► ozmolalitás  amennyiben nagyobb (nem elektrolit) molekulák kerülnek a vizeletbe, ezek jelentős fajsúly növekedést okozhatnak, számottevő ozmotikus aktivitás nélkül  ilyenkor fontos az ozmolalitás pontos meghatározása ► vegyhatás  friss vizeletben, pH papírral megfelelően vizsgálható  norm: pH 4,5-8,5

12 Proteinuria ► minimális filtráció mellett jó része visszaszívódik, így a fiziológiás proteinuria <150 mg/d ► pathológiás proteinuia oka lehet: vesebetegs é g → glomerulus membr á n k á rosod á s → fehérjefiltráció ↑ → tubularis rezorpció nem képes eltüntetni.vesebetegs é g → glomerulus membr á n k á rosod á s → fehérjefiltráció ↑ → tubularis rezorpció nem képes eltüntetni. tubulus károsodás esetén a fiziológiás mennyiség visszaszívása sem megytubulus károsodás esetén a fiziológiás mennyiség visszaszívása sem megy paraproteinek (Bence-Jones protein)paraproteinek (Bence-Jones protein) széteső sejtes elemekszéteső sejtes elemek prostata, vesicula seminalis váladéka (minden egyéb a vizeletelvezető rendszerből!)prostata, vesicula seminalis váladéka (minden egyéb a vizeletelvezető rendszerből!)

13 Proteinuria ► proteinuria mennyisége:  microalbuminuria: mg/nap (hypertonia, diabetes monitorozás)  enyhe 0,3-1 g/d  közepes 1-3 g/d  masszív > 3 g/d (nephrosis szindroma, DM glomerulosclerosis) ► proteinuria eredete  glomeruláris ► szelektív (max D méret)  enyhe károsodásban mérsékelt permeabilitás növekedés  < D tömegű fehérjék termelődése ► nem szelektív  súlyos glomerulus károsodás következtében nagy molsúlyú fehérjék is filtrálódnak  tubuláris ► tubulus károsodás miatt csökkent rezorpció ► sérült tubulusokból is protein ürül ► tubulus károsodás glomerulus károsodással társul

14 Proteinuria ► az ürített fehérjefrakciók elkülönítésével bizonyos klinikai következtetéseket vonhatunk le ► szelektív proteinuria mindig glomerularis eredetű ► β 2 mikroglobulin ürítés tubularis károsodásra utal. (ms: Da  szabadon filtrálódik, tubulus károsodás esetén nem szívódik vissza) ► elkülönítési módszerek: gélelektroforézis, immundiffúzió ► klinikai vonatkozásai:  organikus vesebetegségben mindig van proteinuria  az ürített fehérje mennyisége nem utal az elváltozás súlyosságára, de az ürítés változása utal a progresszióra

15

16 Fehérjekimutatás ► gyorsteszt:  brómfenolkék indikátor sárgából zöldeskékre vált savas pH-n, fehérje jelenlétében  mg/l koncentráció felett  elsősorban albuminra érzékeny ► elektroforézis:  Bence-Jones proteinuria gyanúja esetén ► szulfoszalicilsavas próba:  savanyított vizelet fehérjetartalma a szulfoszalicilsav hatására kicsapódik  értékelés: nyomokbanopaleszkál (sötét háttér előtt) + észrevehető zavarosodás ++ kifejezett zavarosodás +++ pelyhes csapadék ++++ túrós csapadék

17 Fehérjekimutatás ► mennyiségi meghatározás:  24 órás gyűjtött, homogenizált vizelet, centrifugálva (sejtmentesítés)  fehérjék kicsapása (szulfoszalicilsav – albumin; triklór- ecetsav – γ-globulin)  kicsapódott fehérjék mennyiségének meghatározása:  turbidimetriás vizsgálattal (fehérjehigítási sor, kalibrációs görbe, ehhez viszonyítunk)

18 Haematuria >1 ml vér/l vizelet már makroszkópos haematuria Haematuria okai: ► tumor (felső- alsó hugyutak) ► vesekő ► veseinfarctus ► polycystás vese ► haemorrhagiás diathesis ► glomerulonephritis ► húgyuti fertőzések (pyelonephritis, hemorrhagias cystitis, urethritis) Kimutatása: ► tesztpapírral:  vvt kataláz enzime a tesztpapíron lévó H 2 O 2 -ből oxigént szabadít fel, ami megváltoztatja a papíron lévő festék színét ► benzidin reakció:  lényege megegyezik az előzővel, a színes termék itt a benzidinből képződik

19 Vizeletüledék vizsgálata ► A vizeletben lévő sejtek, cylinderek, baktériumok valamint kristályok vizsgálatával azok eredetére, és így a károsodás helyére nézve is fontos következtetéseket vonhatunk le ► vizsgálat menete:  vizelet centrifugálása  üledéket pár csepp vizelettel keverve 400x-as nagyítással vizsgáljuk

20 Vizeletüledék vizsgálata ► vörösvértestek  halvány, zöldesszürke korongok, méretük ozmotikus koncentrációtól függ  norm: max 1-3/látótér  peroxidáz pozitivitás esetén ha nem látunk vvt-t, az haemoglobinuriára utal  morfológia: ► glomerulonephritis: torzult, töredezett ► nem glomeruláris: épek, egyformák ► alvadék: alsó hugyút ► fehérvérsejt  norm: 3-5/látótér  emelkedett száma gyulladásra utal, de a gyulladás eredete felső és alsó hugyúti egyaránt lehet

21 Vizeletüledék vizsgálata ► hámsejtek:  elvileg el lehet különíteni a vese, a felső- és az alsó hugyutak hámsejtjeit ► cilinderek:  pálcika, csavar alakú, halvány, párhuzamos kontúrú, lekerekített végű képződmények  hialin (fehérjetartalmú filtrátum lugosból savasba vált) tubulus öntvény fehérjéből (=proteinuria)  bármely sejt is belekerülhet  fvs  a felső hugyúti eredet bizonyítéka (egyetlen fvs cilinder igazolja a pyelonephritist!)  vvt  vese eredetű vérzést jelent

22 Vizeletüledék vizsgálata ► baktériumok:  centrifugálatlan vizelet mikroszkópos vizsgálata ► első vizsgálatnak kitűnő ► gyanú esetén tenyésztés AB rezisztencia vizsgálattal.  leggyakoribb kórokozók: ► enterális G- pálcák, pl. E. coli ► kristályok:  a kristály megléte, alakja orientációs vizsgálatra ad lehetőséget  nem helyettesítheti a kémiai analízis folyamatát

23 A vese működésének vizsgálata Tubuláris működés vizsgálata (eltérései nem csak tubuláris eredetűek lehetnek, hanem elégtelen RBF, vagy GFR következményei) ► koncentrálási próba:  beteg estétől nem eszik, másnap száraz ételek, vizelet mennyiség, fajsúly mérés, amíg 1,026 fölé nem nő az ozmolaritás. Ha eléri, a próba abbahagyható, ha nem, az csökkent koncentrálóképességet jelent.  10 E ADH-t s.c. vagy intranasalisan 3-5 óra alatt hat ► hígítási próba:  Éhgyomorra 20 ml/ttkg vizet iszik. Ezt 4 óra alatt ki kell üríteni, 30 percenként vizeletmint, min. 1-szer <1,004 fajsúlyú minta  1,001-1,030 eusthenuria  1,005-1,025 hyposthenuria  1,010 isosthenuria, asthenuria A koncentrálás vesebetegségben előbb ↓ mint a hígítás, ezért az érzékenyebb előjelző

24 A vese működésének vizsgálata Glomeruláris működés vizsgálata ► exogén inulin vagy mannit clearance  teljesen pontos GFR meghatározást tesz lehetővé, de alkalmazása nagyon bonyolult (cseppinfúzió, hólyagöbítés) ► endogén kreatinin clearance  csak felnőttnél, mmol/l szérum kreatinin koncentráció esetén használható)  kivitelezés ► igen pontos 4 órás vizeletgyűjtés ► vérvétel a 2. óra végén ► vizelet és vér kreatinin koncentráció meghatározása ► Jaffe színreakció: kreatinin pikrinsavval lúgos környezetben narancssárga színreakciót ad, melynek mértéke arányos a koncentrációval

25 A vese működésének vizsgálata ► endogén kreatinin clearance  elve: C k =U x V/P ahol C k =U x V/P ahol U=vizelet kreatinin konc. (mg/ml) V=percdiurézis (ml/min) P=plazma kreatinin konc. (mg/ml)  normálértéke: ml/min/1,73 m 2  ml/min/1,73 m 2  biztosan kóros, ha <60ml/min/1,73 m 2  különösen alkalmas a vesebetegség lefolyásának a követésére ► kreatinin (és urea N konc.) vizsgálata  a veseműködés 75%-os beszűküléséig 2-2,5x-re nő, majd meredeken emelkedni kezd  norm: se kreatinin<130 μmol/l; se karbamid N 3,5-7 mmol/l  a se kreatinin szint változása a progresszióval párhuzamos  1/se kreatinin a betegre jellemzően linearisan csökken és becsülhetővé teszi a dialízis szükséges időpontját.  N.B.kreatinin, urea szintet emelheti izomkárosodás, húsevés, hyperthyreosis, RA

26

27 A vese működésének vizsgálata ► egyéb clearance vizsgálatok  ozmotikus clearance: C osm =U osm x V/P osm ahol C osm =U osm x V/P osm ahol U osm =vizelet ozmolalitás V=percdiurézis (ml/min) P osm =plazma ozmolalitás  szabadvíz clearance: C H2o =V-(U osm x V/P) osm ahol C H2o =V-(U osm x V/P) osm ahol U osm =vizelet ozmolalitás V=percdiurézis (ml/min) P osm =plazma ozmolalitás ► a vese koncentálóképességének érzékeny mutatója ► ml/perc  atípusos clearance módszerek: ► hasonló elven működnek  ha a vizsgált anyag extrakciója 1  RPF  ha csak glomerulárisan filtrálódik  GFR

28 Dinamikus veseszcintigráfia

29

30

31

32 1. eset 24 éves férfit hoz a helikopter, az M0-ról, súlyos hasi kontuzióval. Frontálisan ütközött, sofőrként sérült, öve nem volt bekapcsolva. RR felvételkor 90/60, fr:130/min, a beteg bőre sápadt, nyirkos. Teendők: ► volumen pótlás (vér, kolloid, víz, elektrolit) ► képalkotó diagnosztika: UH, Rtg, CT ► állapot stabilizálása után sz.e. műtét

33 1.eset Explorativ laparotomia során igazolódott az UH-on diagnosztizált lépruptura, ezért splenectomiát végeztek. A hasüreg áttekintése során mesentérium kontuziót találtak. Mivel az ellátási területhez tarozó bélszakasz nekrotizáltnak tűnt, rezekálták azt. Három nap múlva a beteg lázassá és hypotenzivvé vált. Az azonnali UH vizsgálat szabad hasüregi folyadékot írt le. A reoperáció során egy további elhalt bélszakaszt találtak, ami perforálódott. Az újabb bélrezekcio után a beteg a szokásos folyadékpótlás mellett oliguriássá vált.

34 1. eset Laboreredményei: Nátrium 128 mmol/l (foly. bevitel ↑, kiválasztás ↓, IC-ből foly. kiáramlás) Kálium5,9 mmol/l3,5-5,2 (sejtszétesés IC K + felszabadulás, kiválasztás ↓) Bikarbonát16 mmol/l22-30 (H + kiválasztás csökken, nem respir. acidozis) Urea22,0 mmol/l3,3-6,7 Kreatinin 225 μmol/l Kalcium1,72 mmol/l2,1-2,6 Foszfát 2,95mmol/l0,8-1,4 (sejtszétesés IC foszfát felszabadulás, kiválasztás ↓) Albumin28 g/l34-47

35 1. eset nap múlva vizelet-kiválasztás emelkedni kezd (diuretikus fázis) GFR ↑, de a tubuláris funkció változatlan – vizelet megegyezik az ultrafiltrátummal, és a magas filtrálódó urea koncentráció ozmotikus diurézist okoz. Végül a tubulus sejtek is regenerálódnak, és helyreáll a normális vizelet képzés. Diagnózis: akut praerenalis, progresszió során intrinsic komponenst is mutató veseelégtelenség

36 2. eset A Stomatológiai Intézet Szájbeteg Osztályára érkezik egy 58 éves taxisofőr. Az ambulanciáról küldték, ahol múlt éjszaka kihúzták egy fogát. Az ügyeletes orvos vette észre a nyálkahártyáján elhelyezkedő többszörös apró bevérzéseket, purpurákat. A szájában a molaris és premoláris régiókban hiányzó fogak. A fogai tömöttek, két foga letört. Az ínye diffúzan gyulladt, a papillák lecsapottak, a fogközök megnyíltak, szondázásra az íny vérzik, 3-4 mm-es tasakmélység A rossz szájhigiene, a fogain lepedék, nagy mennyiségű fogkő. A bucca nyálkahártyáján mko. több 2-3 mm átmérőjű bevérzés látható.

37 2. eset Belgyógyászati vizsgálat Anamnézis: kb. 1 éve nincs étvágya, keveset eszik, 8 kg- t fogyott. (chr. Veseelégtelenség, toxinok következménye) Az ürített vizelet mennyisége – különösen éjjel – fokozódott (koncentrálási képtelenség) A páciens impotenssé vált. (tesztoszteron term. csökkent) Státusz: RR:180/110 Hgmm, sápadt anaemiás bőr, nyálkahártyák. A beteg lesoványodott, sápadt, a beszéde, mozdulatai lelassultak.

38 Laboratóriumi eredmények Se Na 130 mmol/l (>20 ml/min GFR esetén általában csekély Na + vesztés) Se K 5,2 mmol/l 3,6-5,0 (K + visszatartás késői tünet) Se bikarb16 mmol/l vércukor 6,4 mmol/l 2,8-6 (nem éhgyomri) Se Ca 1,92 mmol/l 2,2-2,6 (vese tömege ↓ → kalcitriol ↓) Se foszfát 2,42 mmol/l 0,8-1,4 (PTH ↑ → foszfát visszaszívás ↓, GFR ↓ → foszfát kiválasztás ↓) Se urea 43 mmol/l 3,3-6,7 Se kreatinin 640 µmol/l ALP 205 U/l30-90 (renalis osteodystrophia) Hb: 91 g/l Vvt3,5x10 12/l 4,2-5,6 MCV89 fl (csontvelő toxikus károsodása, EPO termelés ↓)

39 Vizelet pH 54,5-8,5 Protein:600 mg/d<150 (a glomerulus membrán és tubulus károsodása miatt) Koncentrálási próba eredménye: 1016 g/ml Hígítási próba: 1010g/ml (a koncentráló és higító funkció beszűkült) Napi vizeletmennyiség:3200 ml/nap (GFR is ↓, így a koncentrálás ↓ ellenére sincs jelentősebb poliuria)

40 Kiegészítő vizsgálatok: Képalkotó: UH, esetleg nativ hasi rtg kis méretű atrophias vesék. Diagnózis: Chronikus veseelégtelenség


Letölteni ppt "A veseműködés vizsgálata A vese fő funkciói: Szervezet számára fölösleges anyagok kiválasztásaSzervezet számára fölösleges anyagok kiválasztása Az ECF."

Hasonló előadás


Google Hirdetések