Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

IZOMDISZBALANSZ Izomegyensúly felbomlás IZOMDISZBALANSZ.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "IZOMDISZBALANSZ Izomegyensúly felbomlás IZOMDISZBALANSZ."— Előadás másolata:

1 IZOMDISZBALANSZ Izomegyensúly felbomlás IZOMDISZBALANSZ

2 Definíciója Az agonista és antagonista izmok koordinált működésének zavara, amely hibás tónuseloszlást von maga után

3 Kialakulásának oka A mozgásszervek statikus és dinamikus túlterhelése, amit időben nem kompenzálnak

4 Ok és következmény FUNKCIÓ VÁLTOZÁS STRUKTÚR A VÁLTOZÁS

5 Ok és következmény Struktúra változás Funkció változás Izomrövidülés Diszfunkciók

6 Diszfunkció – hibás tónuseloszlás Hyperaktív izmok Gyengült izmok

7 Diszfunkciók  A megrövidült izmok antagonistái reflektórikus gátlás alá kerülnek  Izomerejük csökken, gyengülnek  Az izomműködés megbomlása kontraktúrák kialakulásához vezet

8 Formái Medenceövi diszbalansz

9 Formái Vállövi diszbalansz Megrövidült izmok:  Pectoralis m.  Biceps brachii Megnyúlt izmok:  Infraspinatus  Teres minor  Deltoideus hátsó rész

10 Medenceövi diszbalansz

11 Izomrosttípusok megoszlása TÓNUSOS IZMOKFÁZIKUS IZMOK I.SO típusú rostok II.FG típusú rostok

12 A tónusos és fázikus izmok jellemzői I. SO TÍPUSÚ  Lassú reakció idő  Nagyobb nyugalmi tónus  Gyorsabb regeneráció II. FG TÍPUSÚ  Gyors reakció idő  Kisebb nyugalmi tónus  Lassú regeneráció

13 A tónusos és fázikus izmok jellemzői I.SO TÍPUSÚ A.Lassan fáradnak B.Könnyen aktiválódnak C.Rövidülésre hajlamosak II.FG TÍPUSÚ A.Gyorsan fáradnak B.Lassan aktiválódnak C.Megnyúlásra, gyengülésre hajlamosak

14 Rövidülésre hajlamos izmok

15

16

17 Gyengülésre hajlamos izmok 1.Gluteus maximus 2.Gluteus medius 3.Abdominalis izmok 4.Rhomboideusok 5.Trapezius alsó része 6.Longus colli 7.Vastusok

18 A nyújtást befolyásoló tényezők Kontraktilis elem:izomhas Alapegysége: a sarcomer Neurofiziológiai tulajdonság: Gerincvelői reflexmechanizmusok Viszkoelasztikus tulajdonság : elasztikus elemek által Nem kontraktilis elem mechanikai tulajdonsága viszkoelaszticitás

19 A kötőszövet Képes a környezeti tényezők és funkció változásának hatására szerkezetét változtatni

20 Szerkezetének legfontosabb komponensei Alapállomány  Gél  Víz  Glycosamino – glycan / GAG / Fibrótikus komponens  Kollagén  Elasztin

21 Alapállomány funkciója  GAG szintézise  A normál hidratáció és kenés biztosítása  Fenntartja a rostok közötti kritikus távolságot  Biztosítja a rostok közti csúszást  Megelőzi a mikro adhéziókat

22 Immobilizáció-szöveti stimuláció hiánya Alapállomány dehidrációja  Biomechanikai és biokémiai kompenzációk  Szöveti merevség  Korlátozott mobilitás Restriktív intermolekuláris kereszt kapcsolat

23 A szöveti mobilizáció hatása  A GAG szintézis stimulációja  A normál hidratáció és kenés helyreállítása  A restriktív intermolekuláris keresztkapcsolatok megtörése  A rostok közötti csúszás és a mechanikai elongáció biztosítása

24 Mechanikai tulajdonsága A kötőszövet mechanikai tulajdonságát a kollagén és elasztikus rostok aránya és elrendeződése határozza meg

25 Mechanikai alapfogalmak  Viszkoelaszticitás az idő függvényében  Viszkoelaszticitás a hőmérséklet függvényében  Az anyag merevsége az erő függvényében

26 Viszkoelaszticitás az idő függvényében Hosszú ideig fenntartott erő hatására a kötőszövet megnyúlik /elongáció /, s a nyújtás során deformálódik. A szöveti hosszváltozás tehát idő függő

27 Mechanikai tulajdonság Az elaszticitás mértéke a kötőszövet jellemző mechanikai tulajdonsága, mellyel meghatározható az anyag merevsége, azaz a külső erővel szemben mutatott ellenálló képessége

28 A kötőszövet stressz-strain görbéje Alapfogalmak:  Stressz = erő, terhelés  Strain = megnyúlás útja – hosszváltozás deformáció  Creeping = rostok közötti csúszás

29 Stressz – strain görbe

30 A nyújtást befolyásoló tényezők Kontraktilis elem: Kontraktilis tulajdonság /izomhas/ Elasztikus tulajdonság /elasztikus kötőszöveti elemek/

31 Az izomzat szerkezeti elemei 1.Kontraktilis elem /izomhas/ Alapegysége a sarcomer 2.Nem kontraktilis elem  Párhuzamosan kapcsolt elasztikus elemek /izomelemeket körülvevő kötőszövet/  Sorosan kapcsolt elasztikus elem  /inas eredés és tapadás/

32 A kontraktilis elem mechanikai jellemzői Sarcomer: Aktív elem Hosszváltozásra, rövidülésre képes Sliding-hipotézis Kereszthíd -kapcsolat Elasztikus elemek: Viszkoelaszticitás Elasztikusan követik a sarcomer hosszváltozásait

33 A sarcomerek hosszváltozása Kereszthíd kapcsolatok az izom nyúlásakor és rövidülésekor

34 Aktív - passzív tenzió Aktív tenzió Az izom aktív feszülése, melynek oka a sarcomerek szintjén létrejövő kereszthíd - kapcsolatok. /csúszás teoria/ Passzív tenzió Az elasztikus elemek tenziója az izom nyúlásakor rövidülésekor nő Párhuzamosan kapcsolt elemek: Sarcomerhossz tenzió Sorosan kapcsolt elem: Sarcomerhossz -tenzió

35 A megrövidült izom tartós immobilizálásának hatásai 1.A sarcomer sorozat vesztesége 2.Izomrostok hosszúságának csökkenése 3.Az intramuszkuláris kötőszövet strukturális átalakulása 4.Az elasztikus tulajdonság csökkenése/elvesztése 5.Izommerevség, atrófia 6.ROM beszűkülése KONTRAKTÚRA KIALAKULÁSA

36 Intermittált stretching a sarcomer veszteség megakadályozására immobilizált izomban Megrövidült triceps surae immobilizálása egereken/kísérlet/  1. csoport: két hét tartós rögzítés Eredmény: 19% sarcomer veszteség  2. csoport: napi 1/4 óra nyújtás Eredmény: szignifikáns veszteség  3. csoport: napi fél óra nyújtás Eredmény: veszteség nem volt  4. csoport: napi egy óra nyújtás Eredmény: 10% sarcomer sorozat növekedés

37 A stretching neurofiziológiai alapjai Szenzo-motoros integráció Inger Receptor Szenzoros afferens rendszer Motoros efferens rendszer Válaszreakciók, információk az izmokhoz

38 Szenzoros /afferens/ rendszer „PROPRIOCEPCIÓ” Sherrington /1906/: az izületi helyzet, a testtartás és a mozgás érzékelése Specializált receptorok az izületekben, izmokban, inakban Információk a központi idegrendszerbe

39 A proprioceptív rendszer Exteroceptorok: Bőr mechanoreceptorai -Tapintásérzékelés -Taktlitás Felületi szenzibilitás Információk a proprioceptorok felé Proprioceptorok:  Izületi receptorok  Golgi ínorsók  Izomorsók A mechanikai folyamatok /izület helyzete, mozgása/ érzékelése és ennek továbbvitele Mély szenzibilitás

40 Proprioceptív ingerek  Izületi receptorok: trakció, approximáció  Golgi ínorsó: - erős ellenállással szembeni /meg/feszülés - tartós nyújtás - reflexes gátlás  Izomorsók: nyújtás, húzás – stretch reflex kiváltása

41 Izületi proprioceptorok Ruffini végződések Előfordulás: izületi tok /külső réteg/ Érzékelik: Az izületi tok nyúlásának irányát Az izület helyzetváltozását Ingerküszöb: alacsony Adaptáció: lassú Feladatuk: Helyzetérzékelés a tónusos izmokhoz rendelve /poszturális rekciók receptorai/ HELYZETJELZŐ

42 Izületi proprioceptorok Pacini testek Előfordulás: -izületi tokban -a tok és a szinoviális membrán határán Érzékelik: Az izületi helyzetváltozást /gyors, lassú/ A szinoviális membrán károsodását Ingerküszöb: alacsony Adaptáció: gyors Feladat: Mozgásérzékelés a fázisos izmokhoz rendelve MOZGÁSJELZŐ

43 Proprioceptorok Golgi-Mazzoni testek Előfordulás: izületi tok/belső réteg/ Érzékelik: az izületi tok axiális irányú összenyomását /nyúlását nem/ Ingerküszöb. alacsony Adaptáció: lassú Feladat: Facilitálja a törzs stabilizációját zárt kinetikus láncban

44 Proprioceptorok Golgi szalagvégződések Előfordulás: izület körüli szalagok, izület közeli íntapadások Érzékelik: Az izületeket alkotó csontok helyzetét Az inak nyúlását, feszülését Ingerköszöb: alacsony és magas Adaptáció: lassú Feladat: védelem a túlterheléstől - véghelyzetjelző Reflexes gátlás az alfa motoneuronokra

45 Proprioceptorok Golgi ínorsó Előfordulás: az ínban, az izom-ín átmenetnél Érzékelik:  az izom kontrakciót  Az izom nyúlását Ingerküszöb: magas Feladat: - a hozzárendelt izom autogén gátlása - az antagonista izom facilitálása Az izom feszülési kontroll rendszere

46 Proprioceptorok Izomorsók Előfordulás: izomhas közepén Érzékelik: izomhossz változását Ingerküszöb: alacsony Adaptáció: lassú Feladat: a kinesztetikus /testhelyzet érzés/ érzékelése Beidegzés: szenzoros és motoros rostokon keresztül  Szenzoros /afferens/ rostok: információk az izom megnyúlásának mértékéről Az izomhossz kontroll rendszere Stretch vagy miotatikus reflex  Motoros/efferens/rostok: Motoros neuronok

47 A proprioceptív ingerületek szerveződése I. Szint: Gerincvelői reflexmechanizmusok II. Szint: Központi idegrendszer /agytörzsi, kisagyi szint/

48 Proprioceptív reflexek Miotatikus vagy nyújtási reflex  monoszinaptikus reflex  kiváltója az izomorsó  adekvát ingere az izom passzív megnyújtása Autogén facilitáció  Inverz miotatikus reflex  biszinaptikus reflex /gátló neuron/  kváltója a Golgi ínorsó  adekvát ingere az ínreceptorok deformációja Autogén gátlás -

49 Proprioceptív reflexkör

50 Az autogén gátlás reflexmechanizmusa

51 Az aktív gátlás technikája Contract-relax Contract – relax – contract Antagonist contraction Tart – lazít Tart-lazít-nyújt /antagonista kontrakciója/ Az antagonista ellenállással szemben történő kontrakciója

52 Reflexaktivitások az aktív gátlás technikája során 1. Stretch pozíció – nyújtási reflex az izomorsó ingerületének kiváltása autogén facilitáció 2. Izometriás megtartási ellenállás  az izom tenziójának növelése  az ínorsó megnyúlása, deformációja autogén gátlás 3.Relaxációs fázis 4.Nyújtás : - passzívan a kezelő által - aktívan a beteg izomereje által Az aktív nyújtás formái: az antagonista aktív és ellenállásos működésével /reciprok gátlás/

53 Az aktív gátlás technikájának célja 1.A megrövidült izmok relaxációja és nyújtása 2.Spinális fájdalomgátlás /lokális analgézia/ 3.A mozgásterjedelem növelése/ROM/ 4.Az antagonista izmok erősítése

54 A stretchinget megelőző funkcionális vizsgálat A mozgásvizsgálat sorrendje: 1.Aktív 2.Passzív 3.Ellenállásos, izometriás 4.Izomnyújtási tesztek

55 Vizsgálati szempontok AKTÍV- ELLENÁLLÁSOS: 1.Fájdalom 2.ROM 3.Izomerő 4.Léziónak megfelelő izomerő PASSZÍV: 1.Fájdalom 2.End-feel 3.ROM 4.Akut, szubakut, krónikus állapot

56 A mozgás minőségének meghatározása 1.Mozgáspálya /ROM/ 2.Izületi véghelyzet /end-feel/ Normál véghelyzet: a)Elasztikus b)Fájdalom nincs Kóros véghelyzet: a)Feszülés, reflexes izomvédekezés, izomspazmus b)Csökkent elaszticitás c)A szöveti ellenállás a fiziológiástól eltérően lép fel d)Fájdalom a szöveti rövidülés miatt

57 A passzív mozgásvizsgálat során értékelhető mozgás fokozatai 0.Nincs mozgás /kötőszövetes vagy csontos ankylosis/ 1.Erőteljesen beszűkült mozgás 2.Enyhén csökkent mozgás = HYPOMOBILITÁS 3. Normál mozgás 4. Enyhén fokozott mozgás 5. Erőteljesen fokozott mozgás 6. Teljes instabilitás = HYPERMOBILITÁS

58 Izom-nyújthatósági /V.Janda/ tesztek Szempontok: 1)A beteg stabilizálása, a kompenzációk kivédése /heveder/ 2)Az izom lefutásában, a maximális szöveti ellenállásig nyújtunk /provokációs teszt/ Vizsgálat módja: az izületi mozgáspálya passzív vizsgálata A teszt értékelése: 0.Nincs rövidülés 1.Enyhe rövidülés 3.Nagymértékű rövidülés

59 A stretching gyakorlati alkalmazása 1.Prevenció:  Wellnes, fittnes  Kondicionáló női torna  Jóga alapú stretching  Kismama torna  Sport 2.Rehabilitáció

60 Kismama-torna Mozgásterápia Tartásjavítás:  Medence beállítás  Gerinc helyzete  Hátizom, hasizom gyakorlatok  Stretching

61 Kismama-torna Mozgásterápia  Izületi mozgások megtartása  Mellizom gyakorlatok  Gátizom gyakorlatok  Légző gyakorlatok  Stretching  Relaxáció /autogén tréning/

62 Kismama-stretching Hatásai:  Tartás korrekció-elongáció  Deréktáji panaszok megelőzése, csökkentése  Mellizmok nyújtása  Láb statikájának megőrzése  A gátizomzat rugalmasságának növelése  A propriocepció javítása

63 Kismama-stretching Hatásai:  Az izületek lazítása  A kismedence tágítása  Teret ad a bébinek  Segítséget ad a kismamának a kihordásban  Segíti a szülést

64 Kismama-stretching célja  Egészséges, fájdalom és feszültségmentes terhesség  Jó pszicho-szomatikus állapot  Fájdalommentes, sima szülés  Pozitiv szülésélmény  A szülés utáni gyors regeneráció

65 Nyújtási formák  Statikus passzív /poziciók/  Statikus aktív, az antagonista izom/izmok működésével

66 Kismama-stretching Alapelvek:  Csak egészséges terhes végezheti  A terhesség 3. hónapjától a 8. hónapig  A 6.7. hónapban háton fekvésben Tilos gyakorolni!  Lassú, fokozatos kivitelezés  Légzéssel koordináljuk

67 Mit kell tudni a kismamáknak 1.A nyújtás célját, élettani hatását 2.A statikai rendszer változásait 3.Milyen izomcsoportokat és miért kell nyújtani 4.Milyen segítséget ad a kismamának és a babának 5.Hogyan segít a szülés folyamatában

68 Gyermekágyi torna Korai: 1-6 hét:  Gátizom edzése  Tartásjavítás  Stretching Késői: 6. hónapig  Komplex izomerősítés  „Baba-mama” torna

69 Tartáskorrekció

70 A lumbális erector nyújtása

71 A csípőizület tágítása

72 Csípő adduktorok nyújtása

73 Gátizmok nyújtása

74 Alkalmazása – Partner segítségével

75 Hamstringok nyújtása

76 Mellizom nyújtása

77 Relaxációs helyzetek

78 Cspőflexorok-triceps surae

79 Poziciók a szüléshez

80

81 After the birth

82 Gyermekágyi stretching

83 Baba-mama torna

84 Jóga alapú stretching

85 Csípőflexorok nyújtása

86

87 Rectus femoris-Hamstringok

88 Elongáció

89 Lumbális gerinc nyújtása

90 Nyújtás és relaxáció

91 Csípő adduktorok

92 A váll, könyök, csukló izületeire ható izmok nyújtása

93 Quadratus lumborum, latissimus, teres major, iliopsoas nyújtása

94 Így is lehet - a flexibilitás topja

95 Szakirodalom

96 A csípő flexorok, adduktorok, extensorok autostretching gyakorlatai

97 Csípőflexor, extensor, levator nyújtása

98 Autostretching a képernyő előtt

99 Szakirodalom

100

101


Letölteni ppt "IZOMDISZBALANSZ Izomegyensúly felbomlás IZOMDISZBALANSZ."

Hasonló előadás


Google Hirdetések