Izomegyensúly felbomlás

Az előadások a következő témára: "Izomegyensúly felbomlás"— Előadás másolata:

1 Izomegyensúly felbomlás
IZOMDISZBALANSZ IZOMDISZBALANSZ Izomegyensúly felbomlás

2 Definíciója Az agonista és antagonista izmok koordinált működésének zavara, amely hibás tónuseloszlást von maga után

3 Kialakulásának oka A mozgásszervek statikus és dinamikus túlterhelése, amit időben nem kompenzálnak

4 Ok és következmény STRUKTÚRA VÁLTOZÁS FUNKCIÓ VÁLTOZÁS

5 Ok és következmény Izomrövidülés Diszfunkciók Struktúra változás
Funkció változás Izomrövidülés Diszfunkciók

6 Diszfunkció – hibás tónuseloszlás
Hyperaktív izmok Gyengült izmok

7 Diszfunkciók A megrövidült izmok antagonistái reflektórikus gátlás alá kerülnek Izomerejük csökken, gyengülnek Az izomműködés megbomlása kontraktúrák kialakulásához vezet

8 Formái Medenceövi diszbalansz

9 Formái Vállövi diszbalansz Pectoralis m. Biceps brachii
Megrövidült izmok: Pectoralis m. Biceps brachii Megnyúlt izmok: Infraspinatus Teres minor Deltoideus hátsó rész

10 Medenceövi diszbalansz

11 Izomrosttípusok megoszlása
TÓNUSOS IZMOK FÁZIKUS IZMOK I.SO típusú rostok II.FG típusú rostok

12 A tónusos és fázikus izmok jellemzői
I. SO TÍPUSÚ Lassú reakció idő Nagyobb nyugalmi tónus Gyorsabb regeneráció II. FG TÍPUSÚ Gyors reakció idő Kisebb nyugalmi tónus Lassú regeneráció

13 A tónusos és fázikus izmok jellemzői
I.SO TÍPUSÚ Lassan fáradnak Könnyen aktiválódnak Rövidülésre hajlamosak II.FG TÍPUSÚ Gyorsan fáradnak Lassan aktiválódnak Megnyúlásra, gyengülésre hajlamosak

14 Rövidülésre hajlamos izmok

15 Rövidülésre hajlamos izmok

16 Rövidülésre hajlamos izmok

17 Gyengülésre hajlamos izmok
Gluteus maximus Gluteus medius Abdominalis izmok Rhomboideusok Trapezius alsó része Longus colli Vastusok

18 A nyújtást befolyásoló tényezők
Kontraktilis elem:izomhas Alapegysége: a sarcomer Neurofiziológiai tulajdonság: Gerincvelői reflexmechanizmusok Viszkoelasztikus tulajdonság : elasztikus elemek által Nem kontraktilis elem mechanikai tulajdonsága viszkoelaszticitás

19 A kötőszövet Képes a környezeti tényezők és funkció változásának hatására szerkezetét változtatni

20 Szerkezetének legfontosabb komponensei
Alapállomány Gél Víz Glycosamino – glycan / GAG / Fibrótikus komponens Kollagén Elasztin

21 Alapállomány funkciója
GAG szintézise A normál hidratáció és kenés biztosítása Fenntartja a rostok közötti kritikus távolságot Biztosítja a rostok közti csúszást Megelőzi a mikro adhéziókat

22 Immobilizáció-szöveti stimuláció hiánya
Alapállomány dehidrációja Biomechanikai és biokémiai kompenzációk Szöveti merevség Korlátozott mobilitás Restriktív intermolekuláris kereszt kapcsolat

23 A szöveti mobilizáció hatása
A GAG szintézis stimulációja A normál hidratáció és kenés helyreállítása A restriktív intermolekuláris keresztkapcsolatok megtörése A rostok közötti csúszás és a mechanikai elongáció biztosítása

24 Mechanikai tulajdonsága
A kötőszövet mechanikai tulajdonságát a kollagén és elasztikus rostok aránya és elrendeződése határozza meg

25 Mechanikai alapfogalmak
Viszkoelaszticitás az idő függvényében Viszkoelaszticitás a hőmérséklet függvényében Az anyag merevsége az erő függvényében

26 Viszkoelaszticitás az idő függvényében
Hosszú ideig fenntartott erő hatására a kötőszövet megnyúlik /elongáció /, s a nyújtás során deformálódik. A szöveti hosszváltozás tehát idő függő

27 Mechanikai tulajdonság
Az elaszticitás mértéke a kötőszövet jellemző mechanikai tulajdonsága, mellyel meghatározható az anyag merevsége, azaz a külső erővel szemben mutatott ellenálló képessége

28 A kötőszövet stressz-strain görbéje
Alapfogalmak: Stressz = erő, terhelés Strain = megnyúlás útja – hosszváltozás deformáció Creeping = rostok közötti csúszás

29 Stressz – strain görbe

30 A nyújtást befolyásoló tényezők
Kontraktilis elem: Kontraktilis tulajdonság /izomhas/ Elasztikus tulajdonság /elasztikus kötőszöveti elemek/

31 Az izomzat szerkezeti elemei
Kontraktilis elem /izomhas/ Alapegysége a sarcomer Nem kontraktilis elem Párhuzamosan kapcsolt elasztikus elemek /izomelemeket körülvevő kötőszövet/ Sorosan kapcsolt elasztikus elem /inas eredés és tapadás/

32 A kontraktilis elem mechanikai jellemzői
Sarcomer: Aktív elem Hosszváltozásra, rövidülésre képes Sliding-hipotézis Kereszthíd -kapcsolat Elasztikus elemek: Viszkoelaszticitás Elasztikusan követik a sarcomer hosszváltozásait

33 A sarcomerek hosszváltozása
Kereszthíd kapcsolatok az izom nyúlásakor és rövidülésekor

34 Aktív - passzív tenzió Passzív tenzió Aktív tenzió
Az elasztikus elemek tenziója az izom nyúlásakor rövidülésekor nő Párhuzamosan kapcsolt elemek: Sarcomerhossz tenzió Sorosan kapcsolt elem: Sarcomerhossz -tenzió Aktív tenzió Az izom aktív feszülése, melynek oka a sarcomerek szintjén létrejövő kereszthíd -kapcsolatok. /csúszás teoria/

35 A megrövidült izom tartós immobilizálásának hatásai
A sarcomer sorozat vesztesége Izomrostok hosszúságának csökkenése Az intramuszkuláris kötőszövet strukturális átalakulása Az elasztikus tulajdonság csökkenése/elvesztése Izommerevség, atrófia ROM beszűkülése KONTRAKTÚRA KIALAKULÁSA

36 Intermittált stretching a sarcomer veszteség megakadályozására immobilizált izomban
Megrövidült triceps surae immobilizálása egereken/kísérlet/ 1. csoport: két hét tartós rögzítés Eredmény: 19% sarcomer veszteség 2. csoport: napi 1/4 óra nyújtás Eredmény: szignifikáns veszteség 3. csoport: napi fél óra nyújtás Eredmény: veszteség nem volt 4. csoport: napi egy óra nyújtás Eredmény: 10% sarcomer sorozat növekedés

37 A stretching neurofiziológiai alapjai
Szenzo-motoros integráció Inger Receptor Szenzoros afferens rendszer Motoros efferens rendszer Válaszreakciók, információk az izmokhoz

38 Szenzoros /afferens/ rendszer
„PROPRIOCEPCIÓ” Sherrington /1906/: az izületi helyzet, a testtartás és a mozgás érzékelése Specializált receptorok az izületekben, izmokban, inakban Információk a központi idegrendszerbe

39 A proprioceptív rendszer
Exteroceptorok: Bőr mechanoreceptorai -Tapintásérzékelés -Taktlitás Felületi szenzibilitás Információk a proprioceptorok felé Proprioceptorok: Izületi receptorok Golgi ínorsók Izomorsók A mechanikai folyamatok /izület helyzete, mozgása/ érzékelése és ennek továbbvitele Mély szenzibilitás

40 Proprioceptív ingerek
Izületi receptorok: trakció, approximáció Golgi ínorsó: - erős ellenállással szembeni /meg/feszülés - tartós nyújtás - reflexes gátlás Izomorsók: nyújtás, húzás – stretch reflex kiváltása

41 Izületi proprioceptorok Ruffini végződések
Előfordulás: izületi tok /külső réteg/ Érzékelik: Az izületi tok nyúlásának irányát Az izület helyzetváltozását Ingerküszöb: alacsony Adaptáció: lassú Feladatuk: Helyzetérzékelés a tónusos izmokhoz rendelve /poszturális rekciók receptorai/ HELYZETJELZŐ

42 Izületi proprioceptorok Pacini testek
Előfordulás: -izületi tokban -a tok és a szinoviális membrán határán Érzékelik: Az izületi helyzetváltozást /gyors, lassú/ A szinoviális membrán károsodását Ingerküszöb: alacsony Adaptáció: gyors Feladat: Mozgásérzékelés a fázisos izmokhoz rendelve MOZGÁSJELZŐ

43 Proprioceptorok Golgi-Mazzoni testek
Előfordulás: izületi tok/belső réteg/ Érzékelik: az izületi tok axiális irányú összenyomását /nyúlását nem/ Ingerküszöb. alacsony Adaptáció: lassú Feladat: Facilitálja a törzs stabilizációját zárt kinetikus láncban

44 Proprioceptorok Golgi szalagvégződések
Előfordulás: izület körüli szalagok, izület közeli íntapadások Érzékelik: Az izületeket alkotó csontok helyzetét Az inak nyúlását, feszülését Ingerköszöb: alacsony és magas Adaptáció: lassú Feladat: védelem a túlterheléstől - véghelyzetjelző Reflexes gátlás az alfa motoneuronokra

45 Proprioceptorok Golgi ínorsó
Előfordulás: az ínban, az izom-ín átmenetnél Érzékelik: az izom kontrakciót Az izom nyúlását Ingerküszöb: magas Feladat: - a hozzárendelt izom autogén gátlása - az antagonista izom facilitálása Az izom feszülési kontroll rendszere

46 Proprioceptorok Izomorsók
Előfordulás: izomhas közepén Érzékelik: izomhossz változását Ingerküszöb: alacsony Adaptáció: lassú Feladat: a kinesztetikus /testhelyzet érzés/ érzékelése Beidegzés: szenzoros és motoros rostokon keresztül Szenzoros /afferens/ rostok: információk az izom megnyúlásának mértékéről Az izomhossz kontroll rendszere Stretch vagy miotatikus reflex Motoros/efferens/rostok: Motoros neuronok

47 A proprioceptív ingerületek szerveződése
I. Szint: Gerincvelői reflexmechanizmusok II. Szint: Központi idegrendszer /agytörzsi, kisagyi szint/

48 Proprioceptív reflexek
Miotatikus vagy nyújtási reflex monoszinaptikus reflex kiváltója az izomorsó adekvát ingere az izom passzív megnyújtása Autogén facilitáció Inverz miotatikus reflex biszinaptikus reflex /gátló neuron/ kváltója a Golgi ínorsó adekvát ingere az ínreceptorok deformációja Autogén gátlás -

49 Proprioceptív reflexkör

50 Az autogén gátlás reflexmechanizmusa

51 Az aktív gátlás technikája
Contract-relax Contract – relax – contract Antagonist contraction Tart – lazít Tart-lazít-nyújt /antagonista kontrakciója/ Az antagonista ellenállással szemben történő kontrakciója

52 Reflexaktivitások az aktív gátlás technikája során
1. Stretch pozíció – nyújtási reflex az izomorsó ingerületének kiváltása autogén facilitáció 2. Izometriás megtartási ellenállás az izom tenziójának növelése az ínorsó megnyúlása, deformációja autogén gátlás Relaxációs fázis Nyújtás : - passzívan a kezelő által - aktívan a beteg izomereje által Az aktív nyújtás formái: az antagonista aktív és ellenállásos működésével /reciprok gátlás/

53 Az aktív gátlás technikájának célja
A megrövidült izmok relaxációja és nyújtása Spinális fájdalomgátlás /lokális analgézia/ A mozgásterjedelem növelése/ROM/ Az antagonista izmok erősítése

54 A stretchinget megelőző funkcionális vizsgálat
A mozgásvizsgálat sorrendje: Aktív Passzív Ellenállásos, izometriás Izomnyújtási tesztek

55 Vizsgálati szempontok
AKTÍV- ELLENÁLLÁSOS: Fájdalom ROM Izomerő Léziónak megfelelő izomerő PASSZÍV: End-feel Akut, szubakut, krónikus állapot

56 A mozgás minőségének meghatározása
Mozgáspálya /ROM/ Izületi véghelyzet /end-feel/ Normál véghelyzet: Elasztikus Fájdalom nincs Kóros véghelyzet: Feszülés, reflexes izomvédekezés, izomspazmus Csökkent elaszticitás A szöveti ellenállás a fiziológiástól eltérően lép fel Fájdalom a szöveti rövidülés miatt

57 A passzív mozgásvizsgálat során értékelhető mozgás fokozatai
0.Nincs mozgás /kötőszövetes vagy csontos ankylosis/ 1.Erőteljesen beszűkült mozgás 2.Enyhén csökkent mozgás = HYPOMOBILITÁS 3. Normál mozgás 4. Enyhén fokozott mozgás 5. Erőteljesen fokozott mozgás 6. Teljes instabilitás = HYPERMOBILITÁS

58 Izom-nyújthatósági /V.Janda/ tesztek
Szempontok: A beteg stabilizálása, a kompenzációk kivédése /heveder/ Az izom lefutásában, a maximális szöveti ellenállásig nyújtunk /provokációs teszt/ Vizsgálat módja: az izületi mozgáspálya passzív vizsgálata A teszt értékelése: 0.Nincs rövidülés 1.Enyhe rövidülés 3.Nagymértékű rövidülés

59 A stretching gyakorlati alkalmazása
Prevenció: Wellnes, fittnes Kondicionáló női torna Jóga alapú stretching Kismama torna Sport Rehabilitáció

60 Kismama-torna Mozgásterápia Tartásjavítás: Medence beállítás
Gerinc helyzete Hátizom, hasizom gyakorlatok Stretching

61 Kismama-torna Mozgásterápia Izületi mozgások megtartása
Mellizom gyakorlatok Gátizom gyakorlatok Légző gyakorlatok Stretching Relaxáció /autogén tréning/

62 Kismama-stretching Hatásai: Tartás korrekció-elongáció
Deréktáji panaszok megelőzése, csökkentése Mellizmok nyújtása Láb statikájának megőrzése A gátizomzat rugalmasságának növelése A propriocepció javítása

63 Kismama-stretching Hatásai: Az izületek lazítása A kismedence tágítása
Teret ad a bébinek Segítséget ad a kismamának a kihordásban Segíti a szülést

64 Kismama-stretching célja
Egészséges, fájdalom és feszültségmentes terhesség Jó pszicho-szomatikus állapot Fájdalommentes, sima szülés Pozitiv szülésélmény A szülés utáni gyors regeneráció

65 Nyújtási formák Statikus passzív /poziciók/
Statikus aktív, az antagonista izom/izmok működésével

66 Kismama-stretching Alapelvek: A terhesség 3. hónapjától a 8. hónapig
Csak egészséges terhes végezheti A terhesség 3. hónapjától a 8. hónapig A 6.7. hónapban háton fekvésben Tilos gyakorolni! Lassú, fokozatos kivitelezés Légzéssel koordináljuk

67 Mit kell tudni a kismamáknak
A nyújtás célját, élettani hatását A statikai rendszer változásait Milyen izomcsoportokat és miért kell nyújtani Milyen segítséget ad a kismamának és a babának Hogyan segít a szülés folyamatában

68 Gyermekágyi torna Korai: 1-6 hét: Gátizom edzése Tartásjavítás
Stretching Késői: 6. hónapig Komplex izomerősítés „Baba-mama” torna

69 Tartáskorrekció

70 A lumbális erector nyújtása
Tartáskorrekció A lumbális erector nyújtása

71 A csípőizület tágítása

72 Csípő adduktorok nyújtása

73 Gátizmok nyújtása

74 Alkalmazása – Partner segítségével

75 Hamstringok nyújtása

76 Mellizom nyújtása

77 Relaxációs helyzetek

78 Cspőflexorok-triceps surae

79 Poziciók a szüléshez

80 Poziciók a szüléshez

81 After the birth

82 Gyermekágyi stretching

83 Baba-mama torna

84 Jóga alapú stretching

85 Csípőflexorok nyújtása

86 Csípőflexorok nyújtása

87 Rectus femoris-Hamstringok

88 Elongáció

89 Lumbális gerinc nyújtása

90 Nyújtás és relaxáció

91 Csípő adduktorok

92 A váll, könyök, csukló izületeire ható izmok nyújtása

93 Quadratus lumborum, latissimus, teres major, iliopsoas nyújtása

94 Így is lehet - a flexibilitás topja

95 Szakirodalom

96 A csípő flexorok, adduktorok, extensorok autostretching gyakorlatai

97 Csípőflexor, extensor, levator nyújtása

98 Autostretching a képernyő előtt

99 Szakirodalom

100 Szakirodalom

101