S'Hertogenbosch, 1450 k. - S'Hertogenbosch, 1516

Az előadások a következő témára: "S'Hertogenbosch, 1450 k. - S'Hertogenbosch, 1516"— Előadás másolata:

1 S'Hertogenbosch, 1450 k. - S'Hertogenbosch, 1516
HIERONYMUS BOSCH S'Hertogenbosch, 1450 k. - S'Hertogenbosch, 1516

2 Németalföldi festő. Életét szülőhelyén, a békés holland városban, s'Hertogenboschban töltötte tő1 jegyezték fel nevét a városi levéltárban és a Miasszonyunk Testvériség irataiban; 1486-tól 1516-ig e közösség tagja volt. A fentieken kívül szórványos adatok maradtak fenn róla, nem ismerjük mesterét, utazásait, nincsenek datált vagy datálható festményei, ikonográfiája szokatlan, sőt gyakran érthetetlen. Témái csakúgy, mint a Van Eyck-féle hagyomány aprólékos, ragyogó ékszerszerű felületkidolgozásával ellentétes, szabad, festői ecsetkezelése elválasztja a flamand festészet fővonalától Bosch képeit mélységes pesszimizmus hatja át, ami híven fejezi ki a végéhez közeledő középkor emberének kétségbeesését. Megszállottan foglalkoztatta a bűn és a romlottság, az ördög csapdái az óvatlan emberi lélek veszélyes életútján, a pokol tüzének kínjai. Hatalmas fantáziával ábrázolta a kísérteties világot, a jó és a rossz örökös harcának színterét. Képeit furcsa szörnyetegek és gonosz gyümölcsöket termő, förtelmes növények népesítik be, fantasztikus építmények és különös ásványi formák lepik be a lángokban álló tájakat. Bármily nehéz is művészetét értelmezni, képeit kora ortodox vallási hiedelmeinek összefüggésében kell megvizsgálni. Ikonográfiájának számos forrása fellelhető a korabeli nyelvben, a közmondásokban, népi hiedelmekben, a késő középkori prédikációkban és látomásos költészetben

3 Műveinek időrendje erősen vitatott, általában a korai alkotásokhoz sorolják néhány bibliai tárgyú és didaktikus jellegű zsánerképét, amelyekre a merev, ügyetlenül elhelyezett alakok és a kemény ecsetvonások jellemzők. A zsánerképek témáit - A bolondok hajója ( , Párizs, Louvre), a Kőoperáció (1490 k., Madrid, Prado) és A hét főbűn (1480 k., Madrid, Prado) - a korabeli gúnyiratokból merítette. A kuruzslók, a szélhámosok, a gazdagok, a buja szerzetesek és apácák vétkeit állítja pellengérre

4 A szemfényvesztő Olaj, fa, 53 x 65 cm
A szemfényvesztő Olaj, fa, 53 x 65 cm. Musée Muncipal, Saint-Germain-en-Laye

5 A kőoperáció (A kőmetszés vagy A balgaság gyógyítása) A sarlatán orvos fején ott a tölcsér olaj, fa 48 x 35 cm Prado, Madrid

6 A bolondok hajója olaj, fa 57,8 x 32,5 cm Louvre, Párizs

7 A paráznaság és a falánkság allegóriája
olaj, fa 35,8 x 32 cm Yale University Art Gallery, New Haven

8 Philadelphia Museum of Art, Philadelphia
Háromkirályok olaj, fa 74 x 54 cm Philadelphia Museum of Art, Philadelphia

9 Stadtische Galerie, Frankfurt am Main
Ecce homo olaj, fa 75 x 61 cm Stadtische Galerie, Frankfurt am Main

10 Philadelphia Museum of Art, Philadelphia
Ecce homo olaj, fa 52 x 53,9 cm Philadelphia Museum of Art, Philadelphia

11 Töviskoronázás Olaj, fa, 165 x 195 cm Monasterio de San Lorenzo, El Escorial

12 National Gallery, London
Töviskoronázás olaj, fa 73 x 59 cm National Gallery, London

13 Keresztet vivő Krisztus olaj, fa 57,2 x 32 cm
Kunsthistorisches Museum, Bécs

14 Palacio Real de Madrid, Madrid
Keresztvitel olaj, fa 150 x 94 cm Palacio Real de Madrid, Madrid

15 Musées Royaux des Beaux-Arts, Brüsszel
Krisztus a kereszten olaj, fa 73,5 x 61,3 cm Musées Royaux des Beaux-Arts, Brüsszel

16 Museum Boymans-van Beuningen, Rotterdam
A házaló olaj, fa 71,5 cm Museum Boymans-van Beuningen, Rotterdam

17 Működésének középső szakaszára teszik két jelentős szárnyasoltárát: Az utolsó ítélet (Bécs, Gemáldegalerie der Akademie der bildenden Künste) és A szénásszekér (Madrid, Prado) címűt, mindkettő között készült. Az utolsó ítélet középső táblája fantasztikus pokolbéli tájat ábrázol, amelyet elárasztanak az ördögök és egyéb ijesztő tárgyak és lények: a tüzes verem és kemence, egy bizarr építmény és kínzóeszköz, a félig állat, félig ember szörnyalak. Állati formák és élettelen tárgyak egyesülnek különös szörnyalakokká; az irtóztató hatást fokozza az arányok megdöbbentő egymásmellettisége: egy nyíllal keresztüldöfött tojás csizmás lábakon siet el. Némelyik ábrázolása hagyományos, középkori szimbólumokból alakult ki, és a középkori kéziratok groteszk illusztrációi is inspirálták, Bosch termékeny fantáziája azonban előzményekhez nem köthető

18 Utolsó ítélet triptychon, olaj, fa 167 x 247 cm Gemaldegalerie der Akademie der bildenden Künste in Wien, Bécs

19

20

21

22

23 Fölszállás az égi Paradicsomba Palazzo Ducale, Velence
Földi paradicsom Fölszállás az égi Paradicsomba olaj, fa 86,5 x 79 cm Palazzo Ducale, Velence

24 A pokol Az elkárhozottak bukása olaj, fa 86,5 x 79 cm
Palazzo Ducale, Velence

25 A szénásszekér belső és külső szárnyán a Teremtés és a Kiűzetés látható belül, a Pokol pedig kívül. A középső táblán seregnyi démon húzza a pokol felé a szénásszekeret, amelynek tetején szerelmespárok vannak. A szekér mögött egyházi és állami méltóságok lovagolnak, mellette rakoncátlan csőcselék küzd maroknyi szénacsomókért. A festmény tárgya az emberi kapzsiság és romlottság, a témát feltehetőleg egy korabeli közmondásból merítette: a széna az élet anyagi javainak értéktelenségét jelképezi

26 A szénásszekér diadalútja triptychon Olaj, fa 147 x 232 cm, Prado, Madrid

27

28

29 A szénásszekér Egy triptichon középső táblája Olaj, fa, 135 x 100 cm, Monasterio de San Lorenzo, El Escorial

30 A házaló A szénásszekér triptychon külső oldala olaj, fa 135 x 90 cm
Monasterio de San Lorenzo, El Escorial

31 Bosch egyik legtalányosabb triptychonja a Gyönyörök kertje ( k., Madrid, Prado). Valószínűleg 1500 után készült, és tárgya csaknem biztosan a testi vágy, mint halálos vétek. A középső táblát ismét az ember teremtése, illetve a pokol veszi közre. A kép centrumában az elbűvölően finom tájkép gyöngyházfényű vörös és kék színekben pompázik. A kicsi, ruhátlan alakok szinte dekoratív mintát alkotnak, különféle szexuális tevékenységekben merülnek el, faliszőnyegek mintáira emlékeztető a zsúfoltság. Állatokon lovagolnak, kis tavakban és patakokban fickándoznak, ízes gyümölcsöket majszolnak, és óriási madarakon üldögélnek. A részletek csaknem kizárólag a korabeli folklórból vett erotikus jelképek, amelyek egészen bizonyosan a romlottságot és nem az ártatlanságot fejezik ki. A szépség a bűn csábító és megtévesztő gyönyöreit hangsúlyozza, a finom gyümölcsök pedig az érzéki öröm múlandóságát jelképezik

32 A gyönyörök kertje Triptychon, olaj, fa 220 x 389 cm Prado, Madrid

33

34

35

36

37

38 A teremtés Gyönyörök kertje-triptychon külső oldala olaj, fa 220 x 195 cm
Prado, Madrid

39 Különösen késői művein Boscht erősen foglalkoztatták a remetéket és szent életű embereket kísértő és gyötrő dolgok, akik életüket elmélkedéssel és testük sanyargatásával töltötték, hogy majdan Istennel egyesüljenek. Ilyen tárgyú festményeinek csúcspontja a ragyogó színű, szignált Szent Antal megkísértése, (1500 k., Lisszabon, Museu Nacional de Arte Antiga). A történet részleteit a Szentek élete és a Legenda Aurea szolgáltatta. Az oldalszárnyak hagyományos jeleneteket mutatnak: a szentet démonok támadják meg, barátai eszméletlen állapotban, kiszabadítják, meztelen ördög-királynő csábítja. A középső tábla viszont jóval összetettebb, és részleteit sokféle módon értelmezték. Szent Antal áldásra emelt kézzel térdel egy romos sír előtt, a pusztában történt megkísértéseket jelképező ördöghad veszi körül. Ijesztően szorongatják, és sok emberi, állati formákból és élettelen elemekbő1 összetett alak között látható

40 Szent Antal megkísértése
Triptychon, olaj, fa, 130,5 x 225 cm Museo Nacional de Arte Antigna, Lisszabon

41

42

43

44

45 Museo Nacional de Arte Antigna, Lisszabon
Szent Antal megkísértése A triptychon külső oldala olaj, fa 131 x 53 cm Museo Nacional de Arte Antigna, Lisszabon

46 Bosch hagyományos, vallásos tárgyú képeket is festett, például Jézus életét, főleg passiójeleneteket. Egyik legrejtélyesebb műve A királyok imádása szárnyasoltár (1510 k., Madrid, Prado). Roskadozó kunyhó előtt játszódik le az esemény, és az építményben fenyegető arcú, bizarr öltözetet viselő férfiak leselkednek. Jelenlétükre nincs kielégítő magyarázat, de a jó és a rossz örök harcára utalnak. A három szárnyat összekapcsoló, pompás panorámatájképen is visszatérnek a mindent elárasztó rossz jelképei.

47 A királyok imádása triptychon olaj, fa 138 x 138 cm
Prado, Madrid

48 A feltehetően késői, félalakos passiósorozatok jelentése jóval világosabb, ezeken a képeken Bosch a Jézus alázatossága és üldözőinek durvasága közötti ellentétet aknázza ki. Az utolsó a Keresztvitel ( k., Gent, Museum voor Schone Kunsten), ahol a csőcselékben groteszk, visszataszító, torz és gonosz arcok tűnnek fel, közöttük Jézus zárkózott és nyugodt marad. A gonosz legyőzését ígéri vállán a kereszttel, és ez talán Bosch üzenete is

49 Keresztvitel olaj, fa 76,7 x 83,5 cm Musée des Beaux-Arts, Gent

50 Szent Jeromos A triptychon középső táblája olaj, fa 86 x 60 cm
Palazzo Ducale, Velence

51 Imádkozó Szent Jeromos (Bűnbánó Szent Jeromos) olaj, fa 77 x 59 cm
Musée des Beaux-Arts, Gent

52 Keresztelő Szent János a pusztában olaj, fa 48,5 x 40 cm
Museo Lázaro Galdiano, Madrid

53 Szent János Patmosz szigetén olaj, fa 63 x 43,3 cm
Gemaldegalerie, Berlin

54 Szent Kristóf olaj, fa 113 x 71,5 cm
Museo Boymans-van Beuningen, Rotterdam

55 Szent Antal megkísértése olaj, fa 70 x 51 cm
Prado, Madrid

56 VÉGE <SpL> 2010