Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

ESA 2009. november 14.. Kifejezetten jogalkotói hatáskörrel felruházott állami szervek, jogilag szabályozott eljárásban és kizárólagosan általános és.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "ESA 2009. november 14.. Kifejezetten jogalkotói hatáskörrel felruházott állami szervek, jogilag szabályozott eljárásban és kizárólagosan általános és."— Előadás másolata:

1 ESA november 14.

2

3 Kifejezetten jogalkotói hatáskörrel felruházott állami szervek, jogilag szabályozott eljárásban és kizárólagosan általános és absztrakt magatartási szabályok létrehozására irányuló tevékenysége. Jogalkotás közben tevékenységük csak normaalkotásra irányul, nem foglalkoznak egyedi ügyekkel közvetlenül jogszabályok létrehozására törekszenek.

4  A jog által eleddig nem szabályozott, ún. természetes viszonyok, társadalmi viszonyok jogi formába öntése. Pl.: névviselés szabályai  A jog erejével új társadalmi viszonyok létrehozása. Pl.. elektronikus aláírás, ombudsman intézménye  A már meglévő jogi szabályozás megváltoztatása, módosítása. (Bcs-ből szabálysértés)  A meglévő szabályozás megszüntetése. (hatályon kívül helyezés)

5  a legfelsőbb állami szervek kimondottan jogalkotásra irányuló tevékenysége, a parlament végzi,  nagyobb mértékben támaszkodik az elmélet eredményeire,  a törvényhozó testület figyelemmel tudja kísérni a társadalmi összmozgást,  a törvényhozás a leginkább alkalmas arra, hogy az uralkodó osztály politikai törekvéseit általánosan juttassa érvényre,  időigénylő,  tárgya a legjelentősebb társadalmi viszonyok, emberi magatartások,  megalkotása, megvitatása, elfogadása nyilvános vitákon megy végbe, az állampolgárok figyelemmel kísérhetik,  a törvényhozás által alkotott jogszabályok számíthatnak az állampolgárok támogatására, legitimitása a legkevésbé vitatható.

6  A törvények és más jogszabályok alkotmányossága (anyagi és eljárásjogi értelemben)  A címzett jogalanyok számára követhető legyen  A törvények tartósságának, stabilitásának követelménye  A jogrendszer tartalmi koherenciájára és a jogszabályok formai koherenciájára vonatkozó szabályok, elvek betartása

7 Törvényalkotás  legalapvetőbb viszonyokat szabályozzák  tartósság igénye  tudomány eredményeire is támaszkodik  a folyamat részleteiben szabályozott, átlátható  magasabb szintű jogforrás Rendeletalkotás  alapvetően a törvények végrehajtását szolgálják  a társadalmi viszonyok egy szűkebb körét szabályozzák  kevésbé szabályozott, transzparencia hiánya  alacsonyabb szintű jogforrás

8 1. a jogszabály kibocsátásának kezdeményezése (minden jogszabály rögzítve van hogy ki kezdeményezheti pl. törvénykezdeményezési joggal rendelkezik a kormány, országgyűlési bizottság, köztársasági elnök) 2. a jogszabály tervezet elkészítése, a döntésre jogosult szerve elé terjesztése, a szabályozási elvek és koncepciók meghatározása és megvitatása, a forma meghatározása részletes szövegezés, sajátos jogtechnikai megoldások jogalkotói értelmezés, vélelem: megdönthetetlen, megdönthető. (A jog egy valószínű, de nem biztos tényt fogad el valósnak és ehhez fűz joghatást fikció jogtechnikai megoldás, „tekintsd úgy mintha” tekintsd a valótlant valósnak.) 3. jogszabály javaslat megvitatása 4. javaslat elfogadása (ez adja a kötelező erőt) 5. a jogszabály kihirdetése (publicitás elve, pl. a Magyar Közlönyben)

9 Törvény Országgyűlés Magyar Közlöny évi XX. törvény 1949:XX.tv. Törvényerejű rendelet 1989-ig NET Magyar Közlöny évi 23. tvr./ Kormány rendelet Kormány Magyar Közlöny 149/1997. (IX.10.) Korm.r. / között MT rendelet Minisztertanács Magyar Közlöny 91/1990. (V.2.) MT sz.r./ Miniszterelnöki Miniszterelnök Magyar Közlöny 4/1992. (VII.29.) ME r. rendelet Miniszteri rendelet Miniszter MK. 11/1987. (XII.29.) IM r. Min. hiv. lapja 3/1991. (X.8.) TNM r. /Államtitkári ren- Országos hat.körű delkezés szerv vez.-ével MK. 1/1987. (IV.23.) ÁISH rendelk./ megbízott áll.titk Min. hiv. lapja Önkormányzati Képviselőtestület önkorm. hiv. rendelet Közgyűlés lapja, vagy a 1/1988. (I.20.) Főv.Kgy.r. a helyben szoká- sos módon

10

11 A társadalmi viszony az emberek közötti kapcsolat, ennek keretében az emberek egymással szemben elvárásokat támaszthatnak, jövőbeli magatartásokat követelhetnek meg. A jogviszony jogilag szabályozott társadalmi viszony, amelynek keretében a jogviszony alanyai (a jogalanyok) egymás számára jogokat és kötelezettségeket állapíthatnak meg.

12 ABSZOLÚT a jogosultat írja körül… pl. tulajdonjog § RELATÍV a jogviszony mindkét pólusán meg van határozva a jogalany pl. kártérítést csak a károkozótól kérünk

13  A JOGVISZONY ALANYAI  Természetes személyek  Jogi személyek  Állam  Jogi személyiséggel nem bíró egyéb szervezetek (meghatározott körben)  A JOGVISZONY TÁRGYA A jogviszony tárgya az, amire a jogviszony irányul. Vagyoni viszonyokban a leggyakoribb: dolog vagy szolgáltatás.  A JOGVISZONY TARTALMA A jogviszony tartalmán a jogalanyok jogosultságainak és kötelezettségeinek összességét értjük.

14 JOGKÉPESSÉG: A személyeknek az a képessége, hogy jogok és kötelezettségek alanyai, hordozói lehetnek.

15 Az ember jogképessége:  Általános (mert minden embert megillet)  Egyenlő (mert életkorra, nemre, fajra, nemzetiséghez vagy felekezethez tartozásra tekintet nélkül egyenlő mértékben illeti meg az embert)  Feltétlen (mert az élve született embert minden feltétel nélkül, a törvény alapján) A természetes személy jogalanyisága a születéstől visszafelé számított 300. naptól (fogamzás időpontja) kezdődik – élve születés esetén, jogképessége a halállal szűnik meg.

16 Jogi személy (jogszabályban megengedett célok szolgálatára létrejött olyan szervezet, amelynek az állam által elismert szervezeti és működési szabályzata, valamint elkülönített vagyona van, és cselekményeiért vagyoni felelősséggel tartozik (pár, vállalat, egyetem, stb.) - jogképessége célhoz kötött, korlátozott Állam Az állam és a jogi személyek, a jogi személyiség nélküli szervezetek keletkezésük időpontjától egészen megszűnésükig jogképesek.

17 Csak természetes személy esetében beszélünk cselekvőképességről!!! CSELEKVŐKÉPESSÉG: Azt jelenti, hogy az ember rendelkezik olyan szintű belátási képességgel, amely alkalmassá teszi őt arra, hogy a saját nevében jognyilatkozatokat tegyen. A cselekvőképesség fokozatai:  Cselekvőképesség  Korlátozott cselekvőképesség  Cselekvőképtelenség

18 1. Cselekvőképes  nagykorú (18. életévét betöltött, vagy 16. életévét követően házasságot kötött személy),  aki nem áll cselekvőképességet érintő gondnokság hatálya alatt és  az ügyei viteléhez szükséges belátási képességgel rendelkezik 2. Korlátozottan cselekvőképes  az a kiskorú, aki 14. életévét már betöltötte és nem cselekvőképtelen,  az a nagykorú, akit a bíróság cselekvőképességet korlátozó gondnokság hatálya alá helyezett 3. Cselekvőképtelen  a 14. életévét még be nem töltött kiskorú személy,  továbbá az a 14. életévét betöltött személy, akit a bíróság cselekvőképességet kizáró gondnokság alá helyezett,  az a 14. életévét betöltött személy, aki olyan állapotban van, hogy ügyei viteléhez szükséges belátási képessége teljesen hiányzik (pl. ittas)

19 Aki cselekvőképes, maga köthet szerződést vagy tehet más jognyilatkozatot.

20 A korlátozottan cselekvőképes kiskorú nyilatkozatának érvényességéhez - ha jogszabály kivételt nem tesz - törvényes képviselőjének beleegyezése vagy utólagos jóváhagyása szükséges. Ha a korlátozottan cselekvőképes kiskorú cselekvőképessé válik, maga dönt a függő jognyilatkozatainak érvényességéről. A korlátozottan cselekvőképes kiskorú a törvényes képviselőjének közreműködése nélkül is  tehet olyan személyes jellegű jognyilatkozatot, amelyre jogszabály feljogosítja;  megkötheti a mindennapi élet szokásos szükségleteinek fedezése körébe tartozó kisebb jelentőségű szerződéseket;  rendelkezik munkával szerzett keresményével; keresménye erejéig erre kötelezettséget vállalhat;  megköthet olyan szerződéseket, amelyekkel kizárólag előnyt szerez.

21 A cselekvőképtelen kiskorú jognyilatkozata semmis; nevében a törvényes képviselője jár el. Nem lehet semmisnek tekinteni a cselekvőképtelen kiskorú által kötött és már teljesített csekély jelentőségű szerződéseket, amelyek megkötése a mindennapi életben tömegesen fordul elő, és különösebb megfontolást nem igényel.

22

23 Az állam a társadalom történetileg meghatározott hatalmi-politikai szervezete, amely meghatározott terület és népesség felett főhatalommal rendelkezik. (Legitim erőszakszervezet.) Az állam nemzetközi elismertségének 4 feltétele:  terület  állandó népesség  kormány vagy államszervezet  képesség arra, hogy a többi állammal kapcsolatba léphessen (szuverenitás)

24 A szuverenitás az államnak a nemzetközi jog által biztosított alanyi jogként elismert az a képessége, hogy saját területén mindenkire kiterjedő hatalmat gyakorol és független más államok irányában létesített kapcsolataiban. Belső szuverenitás: Az állam önállósága, képesség, hogy saját maga döntsön belső rendjéről és jogi rendjéről, illetve annak fenntartásáról önállóan gondoskodjon. Külső szuverenitás: Az állam független más államokkal folytatott kapcsolataiban.

25  Anarchista közösségek Anarchista közösségek  Anarchizmus Anarchizmus  Arisztokrácia Arisztokrácia  Autokrácia Autokrácia  Demokrácia Demokrácia  Despotizmus Despotizmus  Diktatúra Diktatúra  Felvilágosult abszolutizmus Felvilágosult abszolutizmus  Iszlám köztársaság Iszlám köztársaság  Konföderáció Konföderáció  Konszociális demokrácia Konszociális demokrácia  Köztársaság Köztársaság  Monarchia Monarchia  Perszonálunió Perszonálunió  Pártállam Pártállam  Reálunió Reálunió  Tanácsköztársaság Tanácsköztársaság  Türannisz Türannisz

26 A kormányforma a kormányzati tevékenységben résztvevők szervek egymáshoz való viszonyát jelenti.

27 1. Parlamentáris monarchia (Anglia): A végrehajtó hatalomnak formálisan két csúcsszerve van: az uralkodó és a kabinet. A parlament szerepe a meghatározó. A végrehajtó. hatalom feje a király, de igazi jogosítványai nincsenek, sem politikailag, sem jogilag nem felel tevékenységéért. A tényleges csúcsszerv a kabinet, ami nem azonos a kormánnyal. Ez egy szűkebb testület a Min. Elnök vezetésével, az általa kiválasztott tagokból áll. Meghatározza a kormány politikáját, felelős is érte a parlament előtt. Ha a parlament megvonja a kormánytól a bizalmat, le kell mondania hivataláról, tehát politikai-jogi felelőssége van, rendelkeznie kell a parlament bizalmával. 2. Prezidenciális köztársaság (USA): A végrehajtó hatalom csúcsszerve az elnök, ami ötvözi a miniszterelnöki és a köztársasági elnöki funkciót. A kongresszus előtt politikai felelősséggel nem tartozik, a kongresszus nem vonhatja meg tőle a bizalmat. A törvényhozó hatalom elsőbbsége csak annyiban érvényesül, hogy a végrehajtó hatalom szervei kötelesek a törvényeket betartani és végrehajtani. Alkotmány- és jogsértés esetén a szenátus megfoszthatja tisztségétől. Az elnök a hatalmat az általa kinevezett minisztereken keresztül gyakorolja, ők sem felelősek a kongresszusnak, csak az elnöknek. Az elnök nem feltétlenül a kabineten keresztül gyakorolja hatalmát, hanem széleskörű tanácsadó testülettel rendelkezik. Az elnök jogosítványai: a hadsereg főparancsnoka, ő nevezi ki az Legfelsőbb Bíróság bíráit, nemzetközi szerződéseket köt, vétójog illeti meg, törvényt kezdeményezhet. Alkotmánysértésért felelősségre vonható, ez esetben az Legfelsőbb Bíróság jár el. Az Legfelsőbb Bíróság alkotmánybíróságként is működik, nagy befolyása van a törvényekre, alakítja az Alkotmány tartalmát.

28 3. Félprezidenciális köztársaság (Franciaország): Átmeneti kormányforma a parlamentáris és a prezidenciális köztársaság között. A végrehajtó hatalomnak két csúcsszerve van, a Közt. Elnök és a kormány. A parlamentnek felelősséggel csak a kormány tartozik. A Köztársasági Elnököt közvetlenül választják, politikai felelőssége van. Vezetheti a kormány üléseit: ilyenkor minisztertanácsnak hívják a gyűlést. Ha nem ő vezeti, kabinet a neve. 4. Parlamentáris köztársaság (Mo., Olaszo., Portugália, Görögo.): A végrehajtó hatalom csúcsszerve a kormány, amely a parlament bizalmát kell, hogy élvezze, politikailag felelős. A Közt. Elnök csak formálisan feje a végrehajtó hatalomnak vagy még úgysem, politikai felelősségre nem vonható. A Közt. Elnök nevezi ki a Min. Elnököt, aki általában a többségi párt vezetőjét vagy a koalíció által megjelölt személyt.

29 A jogállam olyan állam, ahol a közhatalmat a nyilvános és írott jogszabályok tartalmának megfelelően, és a jogszabályokban meghatározott eljárások keretében, arra feljogosított szervezetek és személyek gyakorolják.államjogszabályok

30 KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!


Letölteni ppt "ESA 2009. november 14.. Kifejezetten jogalkotói hatáskörrel felruházott állami szervek, jogilag szabályozott eljárásban és kizárólagosan általános és."

Hasonló előadás


Google Hirdetések