Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A modern demokráciák működése Lorenzetti: A jó kormányzás allegóriája.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A modern demokráciák működése Lorenzetti: A jó kormányzás allegóriája."— Előadás másolata:

1 A modern demokráciák működése Lorenzetti: A jó kormányzás allegóriája

2 Miről lesz szó? 1.A modern demokrácia fogalma 2.A modern demokráciák gyökerei 3.A mai demokráciák működése 4.A magyar demokrácia

3 1. A modern demokrácia fogalma ókor: démosz+ krátosz = néphatalom modern jelentés: demokrácia = államtípus 4 féle államtípus: a) demokratikus b) autokratikus c) totális d) fundamentalista 2 féle államforma: monarchia vagy köztársaság demokrácia vagy demokráciák?

4 A modern demokrácia kritériumai 1.jogállamiság: az állam is alávetett a jognak alkotmány: valamely állam alaptörvényeinek összessége 2.jogegyenlőség: minden ember jogilag teljesen egyenlő 3.népszuverenitás: a végső hatalom a nép kezében van 4.hatalmi ágak szétválasztása: a bírói, végrehajtói és döntéshozói hatalom elkülönítése 5.kisebbségi jogok védelme

5 2. A modern demokráciák gyökerei ókori Athén: Kr.e.508-Kr.e.322 a modern demokrácia kialakulása: 1.angol alkotmányos monarchia 2.felvilágosodás 3.az Amerikai Egyesült Államok születése 4.a nagy francia forradalom

6 Az angol alkotmányos monarchia 1689: Orániai Vilmos aláírja a Jognyilatkozatot a kormányt a többséghez jutott párt tagjaiból nevezi ki a király személyi és vagyonbiztonság: független bíróság

7 A felvilágosodás –alapvetően megváltozik az emberről, a társadalomról alkotott kép –társadalmi szerződés (John Locke): az ember természeti jogait átruházta önkéntes szerződésben az államra, de joga van ezt felbontani –Rousseau: népszuverenitás: a legfőbb, hatalom a nép kezében van, a döntéseket végső soron a nép hozza, népfelség elve –Montesquieu: a három hatalmi ág szétválasztása

8 John Locke: Két értekezés a polgári kormányzásról „Az ember… teljesen egyenlőnek és szabadnak született. Megvan a joga, hogy békésen, zavartalanul éljen azokkal a jogokkal, amelyeket a természeti törvény neki nyújt… A természet nemcsak arra ad jogot, hogy megvédje javait: azaz életét, szabadságát és vagyonát a mások jogtalansága vagy merénylete ellen, hanem arra is, hogy ítéljen, és meg is büntesse azokat, akik a természeti törvényt megsértik… Ám de az államban ez az önbíráskodás nem lehetséges… Ez a jog az államra van átruházva…”

9 Az Amerikai Egyesült Államok születése : az észak-amerikai angol gyarmatok függetlenségi harca

10 Függetlenségi nyilatkozat július 4. /Thomas Jefferson, Benjamin Franklin "Mi a következő igazságokat maguktól értetődőknek tartjuk: minden ember egyenlőnek teremtetett, nekik a Teremtő bizonyos el nem idegeníthető jogokat adott, melyek közé tartoznak egyebek között, az élet, a szabadság, a boldogságra törekvés, ezen jogok biztosítására a kormányok vannak, melyek az őket megillető hatalmat a kormányzottak beleegyezéséből származtatják, a népnek joga van arra, hogy ha egy kormányforma erre a célra veszedelmes, azt megváltoztassa..."

11 Az USA alkotmánya 1789-ben lép életbe a világ legrégebbi érvényes alkotmánya 26 kiegészítést tartalmaz első 10 kiegészítés: Bill of Rights = Jogok Törvénye: az alapvető emberi szabadságjogok (szólás-, sajtó -, vallásszabadság, törvénynek megfelelő eljáráshoz, gyülekezéshez való jog, ártatlanság vélelme )

12 Az Amerikai Egyesült Államok rabszolgaság kérdése köztársaság vagy demokrácia: demokratikus köztársaság ~római elnevezések: szenátus, kongresszus ~közös ügy az egyéni érdek előtt ~ma két párt neve: republikánusok, demokraták

13 A francia forradalom május 5. : 175 év után rendi gyűlés a harmadik rend: a nép 96 %-a,1 szavazat aug. 26. : Emberi és polgári jogok nyilatkozata 1791-es polgári liberális alkotmány

14 Miben különböznek a mai demokráciák? A választójog kiterjesztése a század során:  munkásmozgalmak, pl tól chartizmus  feminista mozgalmak a női választójogért  feketék helyzete az USA-ban

15 A női választójog kiterjesztése Új-Zéland USA Nagy-Britannia Magyarország Svájc

16 3. A mai demokráciák közvetett/ közvetlen demokrácia demokratikus intézmények választási rendszerek többségi/ konszenzusos demokrácia „ A nép kormányzása a nép által és a nép számára.” Abraham Lincoln

17 Közvetett és közvetlen demokrácia Közvetlen demokrácia - ugyanazok a döntéshozók, mint akikre a döntések vonatkoznak - Rousseau az antik görög ideál híve volt - modern formája : népszavazás = referendum Közvetett demokrácia - a polgárok elsősorban választások útján fejezik ki akaratukat - választás célja: a hatalom átruházása párt: olyan politikai szervezet, amelynek célja a politikai hatalomból való részesedés, így ellátja a polgárok érdekképviseletét néppárt/ gyűjtőpárt: az ideológiai elemek háttérbe szorultak az as években

18 Demokratikus intézmények parlament államfő kormány közigazgatás bíróság alkotmánybíróság ombudsman

19 Parlament Feladata - törvényalkotás - a végrehajtó szerv ellenőrzése (beszámoltatás,kérdés,interpelláció,vizsgálóbizottság) - a nyilvánosság biztosítása Belső szerkezete: - élén a házelnök - nem az egyéni képviselők, hanem a pártfrakciók csatározásai - bizottságok: állandó és ad hoc, nem a plenáris ülésen (plénum= a ház egésze), hanem bizottságokban folyik a törvényalkotás

20 Parlament Felépítése: - egy- és kétkamarás parlamentek - szimmetrikus/ aszimmetrikus kamarák kétkamarás=bikamarális parlamentek A második kamara - szimbolikus: Nagy-Britannia -korporatív jellegű: ír felsőház -regionális alapon szerveződő: Svájc

21 Államfői hatalom korábban egy személyben a törvényhozó és végrehajtó hatalom feje szerepe egyre inkább szimbolikus: a nemzet egységének kifejezője széles kinevezési jogkör: diplomaták, professzorok, tábornokok részt vehet a parlamenti munkában gyenge vétójog: csekély mérlegelési jogkör

22 Államfői hatalom két szélsőséges példa Nagy- Britannia a monarchia feje az államfő a törvények érvényessége aláírásától függ 1707 óta nem élt ezen vétójogával 1953 óta az uralkodó: II. Erzsébet Amerikai Egyesült Államok elnök: államfő és miniszterelnök az elnök a végrehajtó hatalom feje jelenleg George W. Bush

23

24 Kormány Feladata - tanácsadóból lett végrehajtó szervezet - ma a parlament által hozott döntéseket hajtja végre - DE! a törvényalkotásban is egyre nagyobb a szerepe -> a legtöbb törvényjavaslatot a kormány terjeszti be -> a rendeletalkotás is a kormány joga - külügyek és hadügyek terén nagy döntési szabadság Klasszikus tárcák Külügy, Belügy, Pénzügy, Hadügy, Igazságügy

25 Kormány Felépítése -miniszterek és államtitkárok -kormányfő: miniszterelnök / kancellár -miniszter: minisztérium vezetője, adott ágazat irányítója Kormányformák ( a törvényhozó és végrehajtó hatalom kapcsolata ) 1.elnöki = prezidenciális pl. USA 2.parlamentáris pl. Nagy- Britannia 3.kancellári pl. Németország, Magyarország 4.félelnöki pl. Franciaország

26 Közigazgatás - jóléti állam kiépülése: megnövekedett feladatkör - demokratizmus ~ jogszerűség - hatékonyság ~ szakszerűség - kormány irányítja, de mennyire függ tőle? 1. „patronázs rendszer” pl. USA 2. „lefejezhető államhatalom” pl. Nagy-Britannia -központi és önkormányzati szervek -unitárius és decentralizált államok

27 Bíróság - a jogszabályok alkalmazása a gyakorlatban - személyi és szervezeti függetlenség Kontinentális jogrendszer jogi normák általános helyzetekre Angolszász jogrendszer precedensjog

28 Alkotmánybíróság Alkotmány alaptörvény, egyetlen jogszabály sem lehet vele ellentétes - módosítása: minősített (2/3-os) parlamenti többség és/vagy népszavazás - az alkotmányt őrzi és értelmezi - konkrét normakontroll - absztrakt normakontroll - USA: nem különül el az alkotmánybíróság a Legfelsőbb Bíróság (Supreme Court) feladatkörébe tartozik - Európa: elkülönül, előzetes normakontroll pl. Ausztria, Olaszország - Nagy- Britannia: íratlan alkotmány

29 Ombudsman az egyéni jogvédelem eszköze, a nép ügyvédje egyéni kérelem alapján jár el, jogorvoslatot kezdeményez általános- és szakombudsman Svédország, ben az első Európai Unió: 1995 óta saját ombudman

30 Választási rendszerek a választások lebonyolítását, a szavazatok mandátummá alakítását szabályozza mandátum: országgyűlési képviselői megbízás nem semleges technika

31 Választási alapelvek 1.a választójog általános: nincs cenzus, + kitételek 2. és egyenlő: 1 ember 1 szavazat 3. a választás közvetlen 4. és titkos: az állampolgár személyes szavazata azonosíthatatlan

32 Többségi és arányos választási rendszerek TöbbségiArányos cél egyértelmű többség a kormányzóképesség miatt a választói akarat tükrözése pártok száma 2 sok kormány egypártikoalíciós alapelv a győztes mindent visz a kisebbség akarata is érvényesül választás egyéni választókerületekpártlisták példa Nagy- Britannia, USA, Új-Zéland Németország, Hollandia, Olaszország

33 A nép/nemzet nevében történő döntéshozatal Többségi demokráciaKonszensusos demokrácia egypárti kormányzáskoalíciós kormány kétpártrendszertöbbpártrendszer ált. egykamarás parlamentkétkamarás parlament többségi választási rendszerarányos választási rendszer elvileg nincs népszavazásgyakori referendum íratlan alkotmányírott alkotmány Nagy-BritanniaSvájc, Belgium

34 A magyar demokrácia működése évi XX. törvény A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG ALKOTMÁNYA A többpártrendszert, a parlamenti demokráciát és a szociális piacgazdaságot megvalósító jogállamba való békés politikai átmenet elősegítése érdekében az Országgyűlés - hazánk új Alkotmányának elfogadásáig - Magyarország Alkotmányának szövegét a következők szerint állapítja meg: I. fejezet Általános rendelkezések 1. § Magyarország: köztársaság. 2. § (1) A Magyar Köztársaság független, demokratikus jogállam. (2) A Magyar Köztársaságban minden hatalom a népé, amely a népszuverenitást választott képviselői útján, valamint közvetlenül gyakorolja.

35 1946. február 1. óta köztársaság Magyarország augusztus 20-án fogadták el október 23-án lépett hatályba az átfogó módosítása -> közvetett demokrácia, kivéve a népszavazást ~ ügydöntő népszavazás ~ véleménynyilvánító népszavazás Az alkotmány

36 Parlament 1848-tól népképviseleti után Főrendiház és Képviselőház között egykamarás óta újból egykamarás 386 képviselő, négy évente választások 1883-tól 1904-ig épül a parlament Steindl Imre tervei alapján

37 Parlament bizottságok és frakciók az országgyűlés elnöke (házelnök) egyben a házbizottság elnöke is az ülésezési rend nincs megfelelően szabályozva beterjesztés, tárgysorozatba vétel, viták, határozathozatal

38 Államfő = köztársasági elnök 5 évre a 35 év feletti választójoggal rendelkező magyar állampolgárok közül választja a parlament egyszer visszaküldheti a törvényjavaslatot jelenleg Mádl Ferenc

39 Kormány általában koalíciós kormányok jellemzőek 90-94: MDF- FKgP- KDNP / Antall József+ Boross Péter 94-98: MSzP- SzDSz / Horn Gyula 98-02: Fidesz-MDF-FKgP / Orbán Viktor 02-06: MSzP-SzDSz / Medgyessi Péter+ Gyurcsány Ferenc elnöki kormányforma konstruktív bizalmatlansági indítvány

40 Bíróság 1. fok: helyi 2. fok: megyei/fővárosi 3. fok: ítélőtáblák (folyamatban) Budapest, Pécs, Szeged, Debrecen, Győr 4. fok : legfelsőbb bíróság

41 Alkotmánybíróság -> konkrét, absztrakt, előzetes normakontroll -> 11 alkotmánybíra: év közötti, büntetlen előéletű jogi szaktekintély, 9 éves megbízatás

42 Ombudsman= országgyűlési biztos ->1993-ban törvény, 1995-ben első biztosok, 6 évre 1. állampolgári jogok országgyűlési biztosa + helyettese 2. nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosa 3. adatvédelmi biztos

43 A magyar választási rendszer elkülönülő parlamenti és önkormányzati választások Parlamenti választások - vegyes választási rendszer –5 %-os parlamenti küszöb –386 mandátum: 176 egyéni választókerület max. 152 területi listás hely min. 58 országos listás hely

44 Összegzés 1973-ban demokratizálódási hullám: Portugália, Görögország, 1975: Spanyolország 12 dél-amerikai ország, végső Chile: a Szovjetunió felbomlása: Közép- és Kelet- Európa demokratizálódása 10 év az átmenet: intézményépítés, 10 év a konszolidáció: politikai kultúra fejlődése az Európai Unióhoz való csatlakozás alapfeltétele a stabil demokrácia jelenlegi USA politika: Irak, Irán

45

46 Köszönöm a figyelmet! Fekete Zsófi


Letölteni ppt "A modern demokráciák működése Lorenzetti: A jó kormányzás allegóriája."

Hasonló előadás


Google Hirdetések