Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

1 Közigazgatási szakvizsga Általános közigazgatási ismeretek 2. témakör Jogalkotási és jogalkalmazási ismeretek ismeretek Diasor hatályosítva: 2011. január.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "1 Közigazgatási szakvizsga Általános közigazgatási ismeretek 2. témakör Jogalkotási és jogalkalmazási ismeretek ismeretek Diasor hatályosítva: 2011. január."— Előadás másolata:

1 1 Közigazgatási szakvizsga Általános közigazgatási ismeretek 2. témakör Jogalkotási és jogalkalmazási ismeretek ismeretek Diasor hatályosítva: január január

2 Tartalom I. rész I. rész 1.A jogalkotás tartalmi kérdései 2.A magyar köztársaság jogforrási rendszere 3.Jogszabály-előkészítési és jogszabály-szerkesztési ismeretek II. rész II. rész 4.Általános jogalkalmazási ismeretek 5.A közigazgatási eljárás 2

3 3 1. rész Jogalkotás

4 4 1.fejezet A jogalkotás tartalmi kérdései A fejezettel elérni kívánt célok A köztisztviselő: Ismerje meg a jogalkotás helyét és szerepét a jogállam szervezeti és működési rendjének kialakításában és megerősítésében. Ismerje meg a jogalkotás helyét és szerepét a jogállam szervezeti és működési rendjének kialakításában és megerősítésében. Ismerje meg a társadalmi normák sajátosságait, a jog és az erkölcs normarendszere összefüggéseit. Ismerje meg a társadalmi normák sajátosságait, a jog és az erkölcs normarendszere összefüggéseit.

5 A társadalmi norma fogalma A társadalmi normák olyan magatartás- előírások: Amelyek a lehetséges magatartások közül előírják a helyeset és a követendőt, Az előírás be nem tartása esetére hátrányos következményt helyeznek kilátásba. 5

6 A norma funkciói Közösségteremtő, integráló funkció Közösségteremtő, integráló funkció Magatartásmintát nyújtMagatartásmintát nyújt Közreműködik a konfliktusok rendezésébenKözreműködik a konfliktusok rendezésében Értékelési alapot nyújt mások magatartásáhozÉrtékelési alapot nyújt mások magatartásához Kiszámíthatóvá teszi mások magatartásátKiszámíthatóvá teszi mások magatartását Kalkulálhatóvá teszi az emberek saját magatartásának következményeit Kalkulálhatóvá teszi az emberek saját magatartásának következményeit 6

7 A jogi norma fogalma magatartási szabályok A jogi norma olyan magatartási szabályok összessége: állami, közhatalmi szervekhezamelyek keletkezése állami, közhatalmi szervekhez kötődik, általánosan, mindenkire nézve kötelezőek,amelyek általánosan, mindenkire nézve kötelezőek, végső soron kényszerrel ténylegesen biztosítják.amelyek érvényesülését az állami szervek végső soron kényszerrel ténylegesen biztosítják. 7

8 A jogalkotás fogalma állami szervek A kifejezetten jogalkotó hatáskörrel felruházott állami szerveknek: általános absztrakt magatartásszabályaz általános és absztrakt magatartásszabályok formájában megfogalmazódó, jogi normák létrehozásárajogi normák létrehozására irányuló tevékenysége 8

9 A joggal szembeni követelmények A jognak: általánosnak,általánosnak, közzétettnek,közzétettnek, jövőbeni cselekvésre irányulónak,jövőbeni cselekvésre irányulónak, világosnak,világosnak, ellentmondás-mentesnek,ellentmondás-mentesnek, lehetségest követelőnek (reálisnak),lehetségest követelőnek (reálisnak), stabilitással rendelkezőnekstabilitással rendelkezőnek 9

10 1. A jogalkotás tartalmi kérdései Jogi és társadalmi normákJogi és társadalmi normák Jog és erkölcs viszonyaJog és erkölcs viszonya Megismerendő fogalmak: Társadalmi norma fogalma, funkciói, elemei Erkölcsi és jogi normák kapcsolata A jog i norma fogalma fejezeti összefoglaló

11 11 1.fejezet: A jogalkotás tartalmi kérdései Ellenőrző kérdések Melyek a társadalmi normák sajátosságai?Melyek a társadalmi normák sajátosságai? Melyek a társadalmi normák funkciói?Melyek a társadalmi normák funkciói? Ismertesse a jogi norma fogalmát!Ismertesse a jogi norma fogalmát! Milyen összefüggés van a jog és az erkölcs normarendszere között?Milyen összefüggés van a jog és az erkölcs normarendszere között?

12 12 2. fejezet A Magyar Köztársaság jogforrási rendszere A fejezettel elérni kívánt célok A köztisztviselő: Ismerje meg a Magyar Köztársaság jogforrási rendszerétIsmerje meg a Magyar Köztársaság jogforrási rendszerét Legyen képes elhelyezni és jellemezni az egyes jogforrásokatLegyen képes elhelyezni és jellemezni az egyes jogforrásokat Szerezzen jártasságot a jogforrási rendszer belső koherenciáját biztosító követelmények megismerésében és alkalmazásábanSzerezzen jártasságot a jogforrási rendszer belső koherenciáját biztosító követelmények megismerésében és alkalmazásában Legyen képes elhatárolni a jogszabályokat a közjogi szervezetszabályozó eszközöktőlLegyen képes elhatárolni a jogszabályokat a közjogi szervezetszabályozó eszközöktől

13 2. A Magyar Köztársaság jogforrási rendszere A jogforrás fogalma A jogforrás fogalmára nézve jelentheti egyrészről magát a jogalkotó szervet, másrészről a jog külső megjelenési formáját, amelyben végül a norma testet ölt – ilyen értelemben beszélhetünk ún. belső vagy külső jogforrásokról -, de jelölheti akár magát a jogalkotó tevékenységet is. Az arra feljogosított állami szerveknek: szabályozó aktusa,az a szabályozó aktusa, amelynek eredményeként az állami szervek meghatározott társadalmi viszonyokba beavatkozási lehetőséget, felhatalmazást kapnak. 13

14 A jogforrások csoportosítása 14 Belső (anyagi) jogforrás Külső (alaki) jogforrás Jogszabályok Közjogi szervezet- szabályozó eszközök Egyéb csoportosítási lehetőségek: Társadalmi viszonyokhoz való kapcsolódás módja szerint Területi hatály szerint Autonóm (eredeti) Végrehajtási(származékos) Országos Helyi

15 A jogszabály érvényessége és hatályossága 15 ÉrvényességHatályosság A jogszabály keletkezéséhez kötődik.Feltételei: A jogszabályt megfelelő a jogalkotó hatáskörrel felruházott szerv megfelelő eljárás során alkossa A jogszabály illeszkedjék a jogforrási hierarchiába Feleljen meg a megalkotásra előírt speciális eljárási szabályoknak Megfelelően legyen kihirdetve Az adott jogi norma meghatáro- rozott időben, meghatározott területen és meghatározott sze- mélyi körre nézve alkalmazandó, illetve alkalmazható. időbeli hatály időbeli hatály területi hatály területi hatály személyi hatály személyi hatály szervi hatály szervi hatály tárgyi hatály tárgyi hatály

16 2. A Magyar Köztársaság jogforrási rendszere A jogforrási rendszer elemeiA jogforrási rendszer elemei (jogalkotó szervek, jogszabályok és a közjogi szervezetszabályozó eszközök felsorolása) Törvény, törvényerejű rendeletTörvény, törvényerejű rendelet RendeletekRendeletek (kormány, illetve tagjának rendelete, MNB elnökének rendelete, PSZÁF elnökének rendelete, helyi önkormányzat képviselő-testületének rendelete) Rendeletalkotás a minősített helyzetekben Közjogi szervezetszabályozó eszközökKözjogi szervezetszabályozó eszközök (normatív határozat és normatív utasítás) fejezeti összefoglaló Megismerendő fogalmak: Jogforrás fogalma (belső és külső, illetve anyagi és alaki) Horizontális és vertikális jogforrási hierarchia Jogszabályok és a közjogi szervezetszabályozó eszközök elhatárolása

17 17 2. fejezet: A Magyar Köztársaság jogforrási rendszere Ellenőrző kérdések Sorolja fel a jogforrásokat, különböztesse meg ezeken belül és határolja el egymástól a jogszabályokat és a közjogi szervezetszabályozó eszközöket!Sorolja fel a jogforrásokat, különböztesse meg ezeken belül és határolja el egymástól a jogszabályokat és a közjogi szervezetszabályozó eszközöket! Ismertesse az egyes jogforrásfajtákra vonatkozó alkotmányos előírásokat!Ismertesse az egyes jogforrásfajtákra vonatkozó alkotmányos előírásokat! Mi a különbség a jogszabály érvényessége és hatályossága között?Mi a különbség a jogszabály érvényessége és hatályossága között? Milyen előírások vonatkoznak a jogszabály hatályára?Milyen előírások vonatkoznak a jogszabály hatályára?

18 18 3. fejezet Jogszabály-előkészítési és jogszabály-szerkesztési ismeretek A fejezettel elérni kívánt célok A köztisztviselő: Sajátítsa el készségszinten a jogszabály-előkészítés és jogalkotási eljárás folyamatát, illetőleg a jogszabálytervezet szerkezeti elemeinek alkalmazásátSajátítsa el készségszinten a jogszabály-előkészítés és jogalkotási eljárás folyamatát, illetőleg a jogszabálytervezet szerkezeti elemeinek alkalmazását Ismerje meg a jogszabálytervezet szövegezésével kapcsolatos elvárásokat és követelményeketIsmerje meg a jogszabálytervezet szövegezésével kapcsolatos elvárásokat és követelményeket Ismerje meg a jogszabályok véleményezésére, társadalmi egyeztetésére vonatkozó előírásokat Szerezzen jártasságot a jogszabályok deregulációja tárgyában, a jogalkotási folyamatba épített dereguláció alkalmazásábanSzerezzen jártasságot a jogszabályok deregulációja tárgyában, a jogalkotási folyamatba épített dereguláció alkalmazásában Ismerje meg a jogszabályok hatályosulásának vizsgálatára vonatkozó rendelkezéseketIsmerje meg a jogszabályok hatályosulásának vizsgálatára vonatkozó rendelkezéseket Szerezzen ismereteket a jogalkotás tipikus tartalmi és formai hibáirólSzerezzen ismereteket a jogalkotás tipikus tartalmi és formai hibáiról

19 19 Kihirdetés, illetve közzététel: a jogszabály kibocsátója (Pl. törvény esetén a köztársasági elnök) A jogalkotás szakaszai Előkészítés Kibocsátás Kihirdetés 1.Kezdeményezés (jogalkotási terv) 2.Tervezet elkészítése 3.Tervezetek véleményezése 4.Jogalkotó elé terjesztés 1.Elfogadás 2.Aláírás

20 A jogszabály szerkezete 1.Preambulum (törvény esetében) Bevezető rész (rendelet esetében) Bevezető rész (rendelet esetében) 2.Általános rendelkezések 3.Részletes rendelkezések 4.Záró rendelkezések 20

21 A dereguláció keretében hatályon kívül helyezendő, illetve módosítandó: a) az elavult, szükségtelenné vált, b) a jogrendszer egységébe nem illeszkedő, c) a szabályozási cél sérelme nélkül egyszerűsíthető, a jogszabály címzettjei számára gyorsabb, kevésbé költséges eljárásokat eredményező szabályozással felváltható, d) a normatív tartalom nélküli, tartalmilag kiüresedett vagy egyébként alkalmazhatatlan, vagy e) az indokolatlanul párhuzamos vagy többszintű szabályozást megvalósító jogszabályi rendelkezés. 21 Technikai és tartalmi dereguláció 3. Dereguláció

22 3. Jogszabály-előkészítési és jogszabály-szerkesztési ismeretek Jogszabály-előkészítési és jogalkotási eljárásJogszabály-előkészítési és jogalkotási eljárás A jogszabály-tervezet szerkesztése, szövegezéseA jogszabály-tervezet szerkesztése, szövegezése A jogszabály hatályosulásának vizsgálataA jogszabály hatályosulásának vizsgálata A jogszabályok kihirdetése és közzétételeA jogszabályok kihirdetése és közzététele A deregulációA dereguláció A magyar jogalkotás tipikus tartalmi és formai hibáiA magyar jogalkotás tipikus tartalmi és formai hibái fejezeti összefoglaló Megismerendő fogalmak: jogalkotási tervjogalkotási terv társadalmi egyeztetéstársadalmi egyeztetés jogszabály kihirdetésejogszabály kihirdetése jogszabály közzétételejogszabály közzététele preambulumpreambulum

23 23 3. fejezet: Jogszabály-előkészítési és jogszabály-szerkesztési ismeretek Ellenőrző kérdések Ismertesse a jogalkotási folyamat modelljétIsmertesse a jogalkotási folyamat modelljét Melyek a társadalmi egyeztetés törvényben rögzített formái?Melyek a társadalmi egyeztetés törvényben rögzített formái? Mi a különbség a jogszabálytervezet és a jogszabály kiadására irányuló előterjesztés szerkezete között?Mi a különbség a jogszabálytervezet és a jogszabály kiadására irányuló előterjesztés szerkezete között? Ismertesse a jogszabályok jelölésére vonatkozó előírásokat!Ismertesse a jogszabályok jelölésére vonatkozó előírásokat! Milyen szerkezeti elemei vannak a jogszabálynak?Milyen szerkezeti elemei vannak a jogszabálynak? Milyen szabályok helyezhetők el a jogszabály általános rendelkezései között?Milyen szabályok helyezhetők el a jogszabály általános rendelkezései között? Mire kell különösen ügyelni a jogszabályi rendelkezések megszövegezésénél?Mire kell különösen ügyelni a jogszabályi rendelkezések megszövegezésénél? Ismertesse a jogszabályok kihirdetésének szabályait!Ismertesse a jogszabályok kihirdetésének szabályait! Milyen szempontokat kell érvényesíteni a jogszabályok deregulációjakor?Milyen szempontokat kell érvényesíteni a jogszabályok deregulációjakor? Milyen tipikus tartalmi és formai hibák fordulnak elő a jogalkotás során?Milyen tipikus tartalmi és formai hibák fordulnak elő a jogalkotás során?

24 24 2. rész Jogalkalmazás

25 25 A fejezettel elérni kívánt célok A köztisztviselő: Legyen képes értelmezni a jogalkalmazás fogalmát, fajtáitLegyen képes értelmezni a jogalkalmazás fogalmát, fajtáit Átfogóan ismerje a jogalkalmazás folyamatátÁtfogóan ismerje a jogalkalmazás folyamatát 4. fejezet Általános jogalkalmazási ismeretek

26 Hatósági jogalkalmazás fogalma A jogalkalmazás az erre jogszabályban feljogosított szervek olyan egyedi tevékenysége, melynek során a jogszabályban absztrakt, elvont módon megfogalmazott tényállást az egyedi ügyre alkalmazva döntenek. 26

27 Jogalkalmazó tevékenységek fajtái A közhatalmat megvalósító jogalkalmazó tevékenységek alapvető jellegzetességeiket tekintve két fő csoportba sorolhatók be. Egyfelől vannak olyan jogalkalmazó tevékenységek, amelyeknél a jogalkalmazás közvetlenül valamely állami vagy önkormányzati közfeladat megvalósítását, valamely közösségi cél elérését szolgálja. Másfelől pedig léteznek olyan jogalkalmazó tevékenységek, amelyek célja a jogvédelem, a különböző személyek között felmerülő jogvitás kérdések, konfliktusok elbírálása. Mindennek megfelelően a jogalkalmazó tevékenység két alapvető fajtáját szükséges elkülönítenünk: a közfeladat megvalósítását szolgáló jogalkalmazó tevékenységet; illetőleg a jogvédelmi célú jogalkalmazó tevékenységet. A közfeladat megvalósítását szolgáló jogalkalmazó tevékenység esetében az anyagi jogviszonyok (meghatározott jogok, illetve kötelezettségek) a döntés következményeképpen jönnek létre. Ekkor a döntéshozó szerv a fennálló tények, adatok, körülmények stb. mérlegelésével a jövőre nézve állapít meg jogkövetkezményeket; döntése ennek megfelelően új anyagi jogviszonyt keletkeztető (konstitutív jogalkalmazói döntés). Ezzel szemben a jogvédelmi célú jogalkalmazó tevékenység esetében a jogalkalmazó szerv döntése egy korábbi időszakot vesz alapul, egy már korábban létrejött anyagi jogi jogviszonyt, annak fennállását vagy hiányát bírálja el. Ennek megfelelően e döntés a már létrejött anyagi jogviszony alapulvételével állapítja meg a jogkövetkezményeket; a jogalkalmazó döntése ekkor tehát nem keletkeztet új anyagi jogviszonyt, csupán megállapítja a létező jogviszonyt (deklaratív jogalkalmazói döntés).

28 Jogalkalmazás szervei ÁLLAMIGAZGATÁSI SZERVEZETEN BELÜL Miniszter Fővárosi,megyei kormányhivatalok Miniszternek alárendelt, de nem minisztériumi jogállású államigazgatási szervek Területi államigazgatási szervek Kormányhivatalok „járási kirendeltségei” Helyi államigazgatási szervek

29 Fővárosi,megyei kormányhivatalok A hivatalokba 14 területi államigazgatási szerv integrálódik. területi igazságügyi hivatalok, a megyei mezőgazdasági szakigazgatási hivatalok, a földhivatalok, a regionális egészségbiztosítási pénztárak, a regionális nyugdíjbiztosítási igazgatóságok, a regionális munkaügyi központok, a regionális munkaügyi felügyelőségek, a regionális munkavédelmi felügyelőségek, a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság regionális felügyelőségei, a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal regionális irodái, az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ) regionális intézetei, a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal mérésügyi és műszaki biztonsági hatóságai, a Nemzeti Közlekedési Hatóság regionális igazgatóságai, valamint az Oktatási Hivatal regionális igazgatóságai.

30 Jogalkalmazás szervei Államigazgatási ügyek az önkormányzati szférában Polgármester- honvédelem,polgári védelem, katasztrófa védelem Jegyző- általános Hivatal ügyintézője- anyakönyvvezető, gyámhivatal

31 Jogalkalmazás szervei Önkormányzati hatósági ügyekben: Képviselő-testület A képviselő-testület által átruházott hatáskörben: Bizottság Polgármester Részönkormányzat testülete Kisebbségi önkormányzat Hatósági igazgatási társulás

32 Jogalkalmazás szervei Jogszabály felhatalmazása alapján egyéb szervezet, vagy személy felhatalmazható hatósági jogalkalmazó tevékenységre: KÉTÜSZ (kéményseprők) Vállalkozó állatorvos ( hatósági teendők ellátása) Különböző Kamarák

33 A jogalkalmazás folyamata 33 Eljárás megindítása Konkrét tényállás tisztázása Döntés meghozatala Ellenőrzés Szankció, illetve végrehajtás Jogszabály értelmezése Bizonyítás Döntés közlése

34 4. Általános jogalkalmazási ismeretek A jogalkalmazás fogalma, a hatósági jogalkalmazás jellemzőiA jogalkalmazás fogalma, a hatósági jogalkalmazás jellemzői Hatósági jogalkalmazás szerveiHatósági jogalkalmazás szervei A hatósági jogalkalmazó tevékenység (formái)A hatósági jogalkalmazó tevékenység (formái) Hatósági cselekmények (csoportosítás, jellemzés)Hatósági cselekmények (csoportosítás, jellemzés) A jogalkalmazás folyamata (jogértelmezés, tényállás tisztázása, döntés)A jogalkalmazás folyamata (jogértelmezés, tényállás tisztázása, döntés) Megismerendő fogalmak: Hatósági jogalkalmazás fogalma Közigazgatási aktus fogalma fejezeti összefoglaló

35 35 4. fejezet: Általános jogalkalmazási ismeretek Ellenőrző kérdések Határozza meg a hatósági jogalkalmazás fogalmát! Határozza meg a hatósági jogalkalmazás fogalmát! Különböztesse meg a jogalkalmazás típusait! Különböztesse meg a jogalkalmazás típusait! Ismertesse a jogalkalmazás folyamatát (menete)! Ismertesse a jogalkalmazás folyamatát (menete)!

36 36 A fejezettel elérni kívánt célok A köztisztviselő: Részletesen ismerje meg a közigazgatási eljárás alapelveit, alapvető rendelkezéseitRészletesen ismerje meg a közigazgatási eljárás alapelveit, alapvető rendelkezéseit Nyerjen áttekintést az első fokú eljárás folyamatáról, részletesen ismerje meg az eljárás legfontosabb csomópontjaitNyerjen áttekintést az első fokú eljárás folyamatáról, részletesen ismerje meg az eljárás legfontosabb csomópontjait Ismerje meg a jogorvoslati és döntés-felülvizsgálati rendszer alapjait, azok módjait, és részletesen ismerje meg a fellebbezés elbírálásának szabályaitIsmerje meg a jogorvoslati és döntés-felülvizsgálati rendszer alapjait, azok módjait, és részletesen ismerje meg a fellebbezés elbírálásának szabályait Nyerjen rövid áttekintést a végrehajtási eljárásrólNyerjen rövid áttekintést a végrehajtási eljárásról 5. fejezet Közigazgatási hatósági eljárás

37 37 Eljárási alapelvek A Ket. Által megfogalmazott eljárási alapelvek: a törvényesség elve a rendeltetésszerű eljárás elve a törvény előtti egyenlőség elve a hivatalból való eljárás elve az ügyféljogok az ügyfél-kötelezettségek a költségtakarékos eljárás elve az e-ügyintézés ösztönzésének elve

38 38 A törvény hatálya Területi hatály Időbeli hatály Személyi hatály Tárgyi hatály Magyar Köztársaság teljes területe néhány kivételt leszámítva Néhány kivétellel: nov. 1-jétől Ügyfél, egyéb érintettek, közreműködők, hatóság, szakhatóság Közigazgatási hatósági ügy

39 39 Tárgyi hatály Hatósági ügy: a hatóság részéről az ügyfelet érintő Jog megállapítása Kötelezettség megállapítása Adat, tény vagy jogosultság igazolása Hatósági nyilvántartás vezetése Hatósági ellenőrzés lefolytatása Tevékenység/foglalkozás gyakorlásához szükséges nyilvántartásba vétel

40 40 Személyi hatály Ügyfél Hatóság Egyéb eljárási szereplők Más hatóságok Közreműködők: tanú tanú szakértő szakértő tolmács tolmács képviselő képviselő szemletárgy birtokosa szemletárgy birtokosa hatósági közvetítő hatósági közvetítő Egyéb szereplők: bejelentőbejelentő jegyzőkönyvvezetőjegyzőkönyvvezető végrehajtási eljárásban pénzügyi intézmény, munkáltatóvégrehajtási eljárásban pénzügyi intézmény, munkáltató Államigazgatási szerv Önkormányzati hatóság Jegyző, hatósági társulás Törvény, kormányren- delet által feljogosított nem közigazgatási szerv Természetes személy, Jogi személy, Jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet Akinek az ügy a jogát,jogát, jogos érdekét érinti,jogos érdekét érinti, akivel kapcsolatban hatósági nyilvántartás adatot tartalmaz,akivel kapcsolatban hatósági nyilvántartás adatot tartalmaz, akit ellenőrzés alá vontak,akit ellenőrzés alá vontak, hatásterületen élő ingatlantulajdonos, használó,hatásterületen élő ingatlantulajdonos, használó, ügyféli jogokkal felruházott szervezetügyféli jogokkal felruházott szervezet

41 41 Joghatóság, hatáskör, illetékesség A hatóság eljárási képességének feltételei Illetékesség Illetékesség Azt mutatja meg, hogy a konkrét ügy- ben milyen típusú közigazgatási szerv járhat el, illetve me- lyik szint jogosult el- járni. Arra ad választ, hogy a több azonos hatáskörű szerv közül területi alapon melyik az az egy hatóság, amely a konk- rét ügyben eljárhat (illetékességi okok). Arra ad választ, hogy a magyar hatóságnak van - e joga eljárni, vagy az ügy más ország ható- ságára, vagy nemzet- közi szervre tartozik (Európai unió). JoghatóságHatáskör

42 42 5. fejezet: Alapelvek és alapvető rendelkezések Ellenőrző kérdések 1.Sorolja fel az eljárási alapelveket, és fejtse ki tetszés szerint két alapelv tartalmát! 2.Az alább felsoroltak közül válassza ki az ügyfelek jogait! (tesztkérdés) 3.Milyen kötelezettségei vannak az ügyfélnek? 4.Ismertesse a nyelvhasználat szabályait! 5.Milyen összefüggés van a joghatóság, a hatáskör és az illetékesség tartalma között? Mik az illetékességi okok? 6.Milyen különbségek vannak a hatásköri és illetékességi vita rendezése között? 7.Mit jelent a KET tárgyi hatálya? Mi a közigazgatási ügy tartalma? 8.Milyen viszonyban állnak a KET-tel a különös eljárási szabályok? 9.Kikre terjed ki a KET személyi hatálya, kik minősülnek ügyfélnek és kiket illet meg az ügyfél joga? 10.Ismertesse a jogsegély tartalmát!

43 6. A közigazgatási hatósági eljárás szakaszai az elsőfokú eljárás az elsőfokú eljárás a hatósági ellenőrzés a hatósági ellenőrzés a jogorvoslati eljárások a jogorvoslati eljárások a végrehajtási eljárás a végrehajtási eljárás

44 44 A hatósági ellenőrzés Jogerős vagy fellebbezésre való tekintet nélkül végrehajtható hatósági határozatban foglaltak teljesítését A jogszabályban foglalt rendelkezések betartását A hatósági ellenőrzés fogalma A hatóság ellenőrzi

45 45 Ellenőrzési eszközök belépési jogosultság belépési jogosultság irat-betekintési jog, irat-betekintési jog, valamely tárgy vagy munkafolyamat megvizsgálásának joga;próbavásárlás valamely tárgy vagy munkafolyamat megvizsgálásának joga;próbavásárlás felvilágosítás-kérési jog, nyilatkoztatás felvilágosítás-kérési jog, nyilatkoztatás kép- és hangfelvétel készítésének joga, kép- és hangfelvétel készítésének joga, mintavételi (ellenminta-vételi) jog; mintavételi (ellenminta-vételi) jog; lefoglalási jog, zárolás,kifizetések felfüggesztése lefoglalási jog, zárolás,kifizetések felfüggesztése

46 46 Az első fokú eljárás Felügyeleti szerv utasítása, bíróság kötelezése Életveszéllyel vagy súlyos kárral fenyegető helyzet Joghatások: - jogok megszerzése, kötelezettségek terhe; - ügyintézési határidő kezdete. Jogszabály alapján

47 47 BEÉRKEZÉS ÁTTÉTEL MÁS HATÓSÁGNÁL INDUL ELJÁRÁS ÉRDEMI VIZSGÁLAT NÉLKÜLI ELUTASÍTÁS Kérelem Ellenőrzése ELŐÍRT TARTALMI ELEMEK MEGLÉTE, MÁS SZERVTŐL SZÜKSÉGES ADATOK SZERZÉSÉRE KÉRELMET TARTALMAZ-E HIÁNYPÓTLÁS JOGHATÓSÁG, HATÁSKÖR, ILLETÉKESSÉG VIZSGÁLATA ELJÁRÁS FELFÜGGESZTÉSE ELJÁRÁS MEGSZÜNTETÉSE ELJÁRÁS MEGINDÍTÁSA

48 48 Értesítés az eljárás megindításáról Mind a hivatalból, mind a kérelemre indult eljárás esetében értesíteni kell: Az ismert ügyfelet (ügyfeleket)

49 49 A határidők ÉRDEMI HATÁROZATOK MEGHOZATALA Főszabály: 30 napos határidő Kivételes ügyintézési határidők veszélyhelyzet elhárítása, kár megelőzése ügy bonyolultsági foka (külön jsz. alapján) Határidő kezdete: kérelem beérkezését követő nap; hivatalból indítandó eljárásnál a megindítás napja; felügyeleti szervhez az iratok megérkezésének napja. Határidő meghosszabbítása: Határidő meghosszabbítása: indokolt esetben, legfeljebb 30 nappal (kiskorúnál 15 nappal) soronkívüliség

50 Ügyintézési határidők A közigazgatási ügyintézés, január 1-jétől naptári napokban, és nem munkanapokban kell majd megállapítani a közigazgatósági hatósági eljárásokban a határidőket az egyes eljárási határidők három munkanapról öt napra, öt munkanapról nyolc napra, nyolc munkanapról tíz napra, tíz munkanapról tizenöt napra, tizenöt munkanapról húsz napra, huszonkét munkanapról harminc napra, harmincöt munkanapról pedig ötven napra módosulnak. A 60 napos határidők helyett két hónap, a 90 napos határidők helyett pedig három hónapos határidő lesz megállapítva az ügyintézés kezdetét 2011-től a hatóságoz való beérkezést követő munkanaptól számolják, nem pedig a beérkezés napjától, ahogyan eddig. Tehát a kérelem beérkezésének napja nem számít bele majd az ügyintézési határidőbe.

51 51 1. Kötelező felfüggesztés 2. Felfüggesztés mérlegelés alapján Kapcsolódó kérdés előzetes elbírálása, amelyben: az eljárás más szerv hatáskörébe tartozik; ugyanazon hatóság más döntése;az eljárás más szerv hatáskörébe tartozik; ugyanazon hatóság más döntése; a közigazgatási ügyekben eljáró bíróság új eljárásra való kötelezéséről szóló döntése ellen perújítási vagy felülvizsgálati kérelmet terjesztettek előa közigazgatási ügyekben eljáró bíróság új eljárásra való kötelezéséről szóló döntése ellen perújítási vagy felülvizsgálati kérelmet terjesztettek elő a jogutód kiléte vitás (kérelmező ügyfél esik ki)a jogutód kiléte vitás (kérelmező ügyfél esik ki) Jogkövetkezmény: a határidő megszakad, fellebbezésnek van helye. ha a jogutód kiléte vitás (nem a kérelmező ügyfél esett ki);ha a jogutód kiléte vitás (nem a kérelmező ügyfél esett ki); ügyfél kérése; ügyfél kérése; Hatósági közvetítő kirendeléseHatósági közvetítő kirendelése Az eljárás felfüggesztése

52 52 A hatósági közvetítő FELADATAI HATÓSÁG + ÜGYFELEK KÖZÖTTI KÖZVETÍTÉS ÜGYFELEK TÁJÉKOZTATÁSA JOGAI IRATBETEKINTÉS HATÓSÁG RÉSZÉRŐL SEGÍTSÉG

53 53 Szakhatósági közreműködés A szakhatósági állásfoglaláshoz (hozzájárulás megadás, ill. megtagadása) való kötöttségA szakhatósági állásfoglaláshoz (hozzájárulás megadás, ill. megtagadása) való kötöttség A szakhatóság „hallgatása” nem jelenti a hozzájárulás megadását, az állásfoglalást ki kell kényszeríteni (ennek módja a mulasztás következményeinek alkalmazása a szakhatóság felügyeleti szerve útján) „Jogszerű hallgatás” – csak jogszabály külön felhatalmazása alapjánA szakhatóság „hallgatása” nem jelenti a hozzájárulás megadását, az állásfoglalást ki kell kényszeríteni (ennek módja a mulasztás következményeinek alkalmazása a szakhatóság felügyeleti szerve útján) „Jogszerű hallgatás” – csak jogszabály külön felhatalmazása alapján Egyeztetési kötelezettség az eljáró hatóság és a szakhatóság(ok) közöttEgyeztetési kötelezettség az eljáró hatóság és a szakhatóság(ok) között A szakhatósági állásfoglalás figyelmen kívül hagyásának következményei (semmisség, a szakhatóság felügyeleti eljárást kezdeményezhet)A szakhatósági állásfoglalás figyelmen kívül hagyásának következményei (semmisség, a szakhatóság felügyeleti eljárást kezdeményezhet)

54 54 A hatóság köteles a döntéshozatalhoz szükséges tényállást tisztázniA hatóság köteles a döntéshozatalhoz szükséges tényállást tisztázni Dönt az adatok alapján vagy szükség esetén bizonyítási eljárást folytat le.Dönt az adatok alapján vagy szükség esetén bizonyítási eljárást folytat le. Jellemzői: hivatalból, vagy kérelemre indul; szabad bizonyítás elve (és korlátai); lefoglalás jogintézménye. Bizonyítás Bizonyítékok különösen: az ügyfél nyilatkozata; az irat; a tanú vallomása; a szakértő véleménye, szemléről készült jegyzőkönyv hatósági ellenőrzésen készült jegyzőkönyv tárgyi bizonyíték

55 55 A gyakorlatban az egyik legfontosabb bizonyíték Nem korlátozható, mindig megilleti az ügyfelet írásban és szóban nyilatkozatot tehet a kérelmére indult eljárásban ha a nyilatkozattételt megtagadja és Az ügyfél a hatóság reagál a tényállás tisztázásakor figyelembe veszi a tényállást nem lehet teljeskörűen tisztázni az eljárást megszüntetheti rendelkezésre álló bizonyítékok adatok alapján dönt IGAZMONDÁSI KÖTELEZETTSÉG Az ügyfél nyilatkozata, adatszolgáltatási kötelezettsége

56 56 Irat A leggyakrabban használt bizonyítási eszköz OKIRAT MÁS IRAT állítást, tényt, jogot, kötelezettséget igazol MAGÁNOKIRAT KÖZOKIRAT A benne foglaltak valódiságát vélelmezni kell, de van helye ellenbizonyításnak,k ivéve ha jog nem enged ellenbizonyítást teljes bizonyító erejű egyszerű A külföldön kiállított irat diplomáciai felülhitelesítéssel érvényes! nem papíralapú is lehet pl. hangfelvétel, fénykép stb.

57 57 A tanúvallomás A tanúként megidézett személyt megjelenési vallomástételi igazmondási kötelezettség terheli. VÉDETT TANÚ

58 58 HATÓSÁGI TANÚ

59 59 Szakértői vélemény Szakértőként nem járhat el: Akivel szemben az ügyintézőre vonatkozó kizárási ok áll fenn, Aki tanúként nem hallgatható meg, A tanúvallomást megtagadhatja. Szakértőt akkor rendel ki a hatóság, ha az alkalmazandó jog megállapításához különleges szakértelem szükséges, vagy jogszabály írja elő. Megjelenési, véleményadási kötelezettség, tartózkodás a hamis véleményadástól. Iratbetekintés, jelenlét egyes eljárási cselekményeknél, kérdezés joga.

60 60 Eljárási bírság Hatóság mérlegelési jogköre (5-500 ezer, szervezetnél 1 millió forint) Jogellenes magatartás súlya, felróhatóság mértéke Érintett vagyoni helyzete, jövedelmi viszonya Ugyanabban az eljárásban ismételt kiszabásra kerül sor.

61 61 Képviselet Képviseletre általában akkor kerül sor, ha az ügyfél nem tud vagy nem akar szermélyesen eljárni. A képviselet fajtái: - Törvényes - Meghatalmazotti - Ügygondnok által ellátott Képviselet

62 62 Kizárás Abszolút kizárási ok Relatív Ügyintézőnek saját vagy hozzátartozója ügyében való eljárása; Másodfokon részvétel, ha alsóbb fokon közreműködés történt; Hatóság saját ügyében hatóságként való eljárása Jegyzőre vonatkozó kizárási szabályok Ha nem várható el az ügy tárgyilagos megítélése.

63 63 A döntés meghozatala hatósági határozat Az ügy érdemében hozott döntések: hatósági határozat hatósági végzés Eljárási kérdésekben hozott döntések: hatósági végzés hatósági szerződés A hatóság döntésének speciális formája a hatósági szerződés Megállapodás a hatóság és az ügyfél között, ha ezt jogszabály megengedi. Speciális szerződés, mivel ha az ügyfél nem teljesíti, végrehajtásnak van helye. A határozat és a végzés egy dokumentumba szerkeszthető!

64 64 A határozat A hatóság határozata négy fő részből tevődik össze: Fejléc Rendelkező rész Indoklás Záró rész

65 Fejléc A döntést kibocsátó hatóság megnevezése,címe Ügyirat száma Az ügyirat tárgya Ügyintéző neve, elérhetősége

66 Rendelkező rész Végzés (nem érdemi döntés esetén) Határozat ( érdemi döntés esetén) A hatóság döntését Az ügyintézésre fordított idő Költségekről rendelkezés Jogorvoslati jogokat, melyeket az ügyfél(ügyfelek) igénybe vehetnek

67 67 Kérelemre indult ügyben, ha: - a hatóság az ügyfél kérelmének teljes egészében helyt ad; - nincsen ellenérdekű ügyfél. Nem kell tartalmaznia: - a jogorvoslatról szóló tájékoztatót; - az indokolást. Egyszerűsített határozat

68 Indoklási rész Ki, miért kezdeményezte az eljárást A jogi tények és a ténybeli tények bemutatása A bizonyítási eszközök, elfogadott, el nem fogadott bizonyítékok A döntés alapjául szolgáló anyagi és eljárási normák bemutatása A költségekről való rendelkezés jogalapjának megjelölése

69 Záró rész A kiadmányozás dátuma A hatóság körbélyegzőjének lenyomata A hatáskört gyakorló szerv vezetőjének, vagy az általa kiadmányozásra felhatalmazott vezetőnek az aláírása

70 70 Egyezséget jóváhagyó határozat Az ellenérdekű felek között létrejött egyezség.

71 71 Hatósági végzés FEJLÉC: FEJLÉC: a határozat tartalmi elemei irányadóak RENDELKEZŐ RÉSZ tartalmazza a döntést; Az eljárást megszüntető végzésben az ügyintézési határidő túllépése esetére vonatkozó rendelkezést a jogorvoslati lehetőségre történő figyelmeztetést; INDOKOLÁS: a döntés alapjául szolgáló jogszabályhelyek; a hatóság hatáskörét, illetékességét megállapító jogszabályhelyek. ZÁRÓRÉSZ: ZÁRÓRÉSZ: a határozat tartalmi elemei irányadóak

72 szemléletváltás: mellérendeltség hatóság és ügyfél között; 72 kölcsönös előnyökkel jár a hatóság és az ügyfél számára; jogszabályi felhatalmazással köthető, írásba kell foglalni; a szerződés megkötésének előfeltételei lehetnek, nincs szerződési kényszer. Szerződésszegés következményei Az ügyfél oldalán A hatóság oldalán A szerződés jogerős végrehajtható határozatnak minősül A hatóság hivatalból végrehajtást rendel el Az ügyfél teljesítésre irányuló kérelmet juttat el a hatósághoz Bírói út A szerződés módosítása az ügy szempontjából új tények merülnek fel; a szerződéskötéskor fennálló körülmények lényegesen megváltoztak. Hatósági szerződés

73 73 A döntés megismerése érdekében a hatóság közli az érintettekkel. A közlés módjai: A döntés közléseÍrásban Postai úton; telefaxon; személyesen átadott irat útján; elektronikus úton; hirdetmény, kézbesítési meghatalmazott, kézbesítési ügygondnok útján; a hatóság saját kézbesítőjével. Szóban

74 74 Ellenőrző kérdések 1.Ismertesse az első fokú eljárás folyamatát! 2.Mutassa be a kérelem vizsgálatának folyamatát! 3.Mi az eljárás felfüggesztésének következménye, milyen okokból lehet és kell felfüggeszteni az eljárást? 4.Milyen okok vezethetnek az eljárás megszüntetésére? Vesse össze azokat az okokat, amelyek a kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasítását eredményezik azokkal az okokkal, amelyek miatt az eljárást meg lehet, kell szüntetni! 5.Mit jelent a tényállás tisztázása? Sorolja fel a bizonyítási eszközöket és fejtse ki tetszés szerinti két bizonyítási eszközre vonatkozó rendelkezéseket! 6.Mik a következményei a határidő túllépésének? 7.Mi a különbség a szakhatósági vélemény és a szakértői vélemény között? 8.Mutassa be a döntések rendszerét és ismertesse az alakszerű döntés elemeit! 9.Ismertesse a hatósági ellenőrzés szabályait! 10.Milyen szerepe van az eljárásban a hatósági közvetítőnek? 11.Milyen esetekben kell a döntés előtt ismertetni az ügyféllel a bizonyítékokat? 12.Mikor lehet fellebbezésre tekintet nélkül előzetesen végrehajthatóvá nyilvánítani a határozatot?

75 75 A jogorvoslat és döntés-felülvizsgálat rendszere Minden hatósági döntéssel szemben lehet jogorvoslattal élni. Lehet közvetlen (azaz önálló) és közvetett Dichotóm, azaz megkülönböztethető

76 76 A jogorvoslati formák Az ügyfél kérelme alapján Fellebbezési eljárás Bírósági felülvizsgálat Újrafelvételi eljárás Hivatalból indított Saját hatáskörben indított Felügyeleti jogkör gyakorlása Felügyeleti szerv által indított

77 77 A fellebbezés Fellebbezésre mint jogorvoslatra csak a közigazgatási hatóság első fokon hozott döntései (határozatai, végzései) ellenében kerülhet sor. Fellebbezés benyújtásának jogi hatása A döntés visszavonása, módosítása fellebbezés alapján Fellebbezési eljárás Fellebbezés benyújtásának jogi hatása A döntés visszavonása, módosítása fellebbezés alapján Fellebbezési eljárás

78 78 A bírósági felülvizsgálat A keresetlevél benyújtásának a döntés végrehajtására nincs halasztó hatálya!!, 8 napon belül – végrehajtásra nézve nem halasztó hatályú – bíróság felfüggesztő határozata szükséges (bíróság soron kívül, 8 napon belül dönt) 30 napon belül – jogszabálysértésre hivatkozással a közléstől számított 30 napon belül bármelyik ügyfél kérheti.Előfeltétele: – fellebbezési jogot kimerítették – fellebbezés kizárt

79 79 A jogerős ítélet jogkövetkezményei: nincs helye új eljárásnak; megismételt eljárás során a hatóságot köti a bíróság ítélete. A bíróság döntései: az ügyfél (felperes) keresetét elutasítja; a közigazgatási döntést hatályon kívül helyezi; a közigazgatási döntést hatályon kívül helyezi és új eljárás lefolytatására kötelez; a közigazgatási döntést megváltoztatja, ha törvény megengedi. A felülvizsgálati eljárás szabályait a Pp. XX. fejezete határozza meg. A bírósági felülvizsgálat

80 80 Az újrafelvételi eljárás ügyféli kérelemre csak jogerős közigazgatási határozattal lezárt ügyben van helye kérelem elbírálása: első fokon eljártkérelem elbírálása: első fokon eljárt közigazgatási hatóság Feltételek: a döntés közigazgatási szakban emelkedett jogerőre; a határozat meghozatala előtt meglevő az ügyfelek által önhibájukon kívül nem használt,és el nem bírált lényeges tény, adat vagy bizonyíték alapján; kedvezőbb tartalmú határozatot eredményezett volna; és ezt követően jutott az ügyfél tudomására

81 81 A kérelem benyújtásának 6 hónapobjektív határideje: a jogerőre emelkedéstől számított 6 hónap (jogvesztő) 15 napszubjektív határideje: a tudomásszerzéstől számított 15 nap A közigazgatási hatóság döntése: kérelmet elutasítja;kérelmet elutasítja; jogerős határozatot módosítja;jogerős határozatot módosítja; jogerős határozatot visszavonja;jogerős határozatot visszavonja; új határozatot hoz.új határozatot hoz. Az újrafelvételi eljárás

82 82 A hatóság az újrafelvételi kérelmet érdemi vizsgálat nélkül elutasítja, ha.. határozat meghozatala után bekövetkezett tény, adat, bizonyíték jogi szabályozásban bekövetkezett változásra hivatkoznak bírósági felülvizsgálat van folyamatban bíróság az ügyben határozatot hozott jogerőre emelkedéstől 6 hónap eltelt újrafelvételt jogszabály kizárja Az újrafelvételi eljárás

83 83 A felügyeleti eljárás Felügyeleti szerv jogosult hivatalból megvizsgálni a hatóság eljárását, döntését ennek alapján intézkedései: mulasztása esetén: eljárásra utasítás felügyeleti jogkör alapján dönt TÖRVÉNYBEN MEGHATÁROZOTT KIVÉTELEK! Ha a hatóság döntése jogszabályt sért: Felügyeleti szerv döntése Felügyeleti szerv döntése: megváltoztathat; megsemmisíthet; megsemmisíthet és új eljárásra utasíthat.

84 84 Felülvizsgálat az Alkotmánybíróság határozata alapján Két esetben kerülhet sor az eljárásra: alkotmányellenes jogszabály egyedi ügyben történő alkalmazhatósága visszamenőleges kizárásával ad helyt alkotmányjogi panasznak; jogszabály valamely értelmezését nyilvánítja alkotmányellenessé.

85 85 Az ügyészi intézkedés (Ütv. V. és VII. fejezete alapján) 3 éven belül jogi hatása korlátlan; 5 éven belül már nem sérthet jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogokat; 5 éven túl jogot nem korlátozhat, kötele- zettséget nem állapít- hat meg; Indítvány a végrehajtás felfüg- gesztésére kötelező Óvás benyújtásának feltételei: jogerős és végrehajtható közigazgatási döntésre irányulhat; bíróság még nem bírálta felül; döntés jogszabályt sért.

86 86 A semmisség Semmisségi okok: magyar hatóság joghatósága kizárt; nem tartozik az eljáró hatóság hatáskörébe vagy illetékességébe (kiv. Ket. 22.§. (3) bek.) szakhatóság megkeresése nélkül, vagy állásfoglalásának figyelmen kívül hozott döntés; döntést bűncselekmény befolyásolta; döntést hozó testületi szerv nem volt határozatképes; a döntés tartalma eltér az ügyben eljárt bíróság ítéletében foglaltaktól.

87 87 Semmisségre vonatkozó szabályok hatósági döntést semmisségi ok esetén a jogerőssé válástól számított 3 éven belül meg kell semmisíteni; nem semmisíthető meg 3 éven túl, ha jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogot sért; 5 év eltelte után nincs helye a kötelezettséget megállapító döntés megsemmisítésének; időbeli korlátozás nélkül megsemmisíthető a döntés, ha bűncselekmény befolyásolta. A semmisség

88 88 Hivatalbóli eljárásban hivatalból Kérelemre indult eljárásban kérelemre Az első fokú hatóság rendeli el. Az első fokú hatóság, illetve – szerződés alapján - korm.rend-ben megjelölt személy vagy szerv, vagy önálló bírósági végrehajtó VégrehajtásElrendelés Foganatosítás

89 89 Végrehajtási módok és foganatosításuk Pénzfizetési kötelezettség Meghatározott tevékenység Ingó dolog kiadása Azonnali beszedési megbízás, Letiltás, Ingó, Ingatlan végrehajtás. Ösztönző eszköz eljárási bírság Jogosított felhatalmazása, Hatóság saját maga a kötelezett költségére veszélyére elvégzi Rendőrségi közreműködés Lefoglalás, Rendőrségi közreműködés Végrehajtás

90 Jogorvoslat a végrehajtásban a végrehajtást elrendelő hatóságnak a végrehajtási eljárásban hozott döntése ellen is van helye fellebbezésnek. A kötelezett, a jogosult, továbbá az, akinek jogát vagy jogos érdekét a végrehajtás sérti, a végrehajtást foganatosító szerv törvénysértő döntése, intézkedése ellen vagy az intézkedés elmulasztása esetén a végrehajtást foganatosító szervnél végrehajtási kifogást terjeszthet elő. A végrehajtási kifogást az intézkedésről való tudomásszerzést vagy az akadály megszűnését követő 8 napon belül, de legkésőbb az intézkedéstől számított három hónapon belül lehet előterjeszteni. A fellebbezést és a kifogást a fellebbezés elbírálására jogosult hatóság 15 napon belül bírálja el. A végrehajtási kifogást a végrehajtást elrendelő hatóság döntései elleni fellebbezés elbírálására jogosult hatóság bírálja el, ha a végrehajtást bírósági végrehajtó foganatosítja.

91 Végrehajtás felfüggesztése A Ket. a felfüggesztés elrendelésének okait két csoportba rendezi: - A kötelező felfüggesztés ha a végrehajtás alá vont vagyontárgyat a bírósági végrehajtás keretében előzőleg már lefoglalták, továbbá, ha azzal kapcsolatban igényper van folyamatban. ha a kötelezett meghalt vagy megszűnt, a jogutódlás tárgyában hozott végzés jogerőre emelkedéséig, - A kérelmére történő felfüggesztés A kötelezett kérelmére történő felfüggesztésre kivételesen kerülhet sor. Erre akkor van lehetőség, ha a kötelezett a felfüggesztésre okot adó, méltányolható körülményt igazolta, és a végrehajtási eljárás során korábban nem sújtották eljárási bírsággal. -

92 Végrehajtás megszüntetésének esetei A végrehajtást elrendelő hatóság a végrehajtást megszünteti, ha a) a végrehajtható döntést visszavonták, megsemmisítették vagy hatályon kívül helyezték, b) jogutód hiányában a végrehajtás nem folytatható, c) a végrehajtáshoz való jog elévült, d) a jogosult a végrehajtás megszüntetését kéri, e) a további végrehajtási eljárási cselekményektől eredmény nem várható, f) a végrehajtást foganatosító szerv a pénzkövetelést a pénzforgalmi szolgáltatóra vagy a munkáltatóra vonatkozó felelősségi szabály alapján vagy a kötelezett tartozásaiért külön törvény alapján helytállásra kötelezettel szemben érvényesítette, g) a hatóság a jogutódlásra tekintettel a teljesítési határidőt a végrehajtás elrendelését követően meghosszabbította, h) a végrehajtást foganatosító szerv a kötelezettel szemben felszámolási eljárást kezdeményezett, illetve a kötelezett ellen felszámolási eljárás indult, vagy i) törvény vagy kormányrendelet a végrehajtás megszüntetését egyéb okból lehetővé teszi

93 Végrehajthatóság elévülése közigazgatási hatósági eljárásban a végrehajtáshoz való jog általános elévülési ideje öt év, különös eljárási jogszabály ennél rövidebb időtartamot is megállapíthat. Az elévülést a hatóság által a végrehajtás érdekében tett bármely eljárási vagy végrehajtási cselekmény megszakítja, a végrehajtás megszüntetését elrendelő végzés kivételével. A megszakítás - mint a törvényesség érvényre juttatását szolgáló intézmény - joghatása az, hogy a cselekmény időpontjától kezdve az elévülési idő számítása újból, előről kezdődik, vagyis az általános elévülési idő esetén a teljesítés kikényszerítésére nyitva álló idő a megszakítást követő naptól számítva újabb öt évvel - vagy ha a tízéves abszolút időhatárig már ennél rövidebb idő van hátra, akkor eddig az időhatárig - meghosszabbodik. A döntés jogerőre emelkedésétől számított tíz év elmúlása azonban - függetlenül a teljesítési határidőtől - olyan abszolút időhatár, amelyen túl a közigazgatási döntés végrehajtás útján már nem érvényesíthető.

94 94 Kérelemre indult eljárásban: Ügyfél viseli és előlegezi meg Hivatalból indult eljárásban: Egyéb költséget a hatóság előlegezi, kötelezettség megállapítása esetén az ügyfél viseli Ellenérdekű felek nyertesség arányában viselik, ha a kérelemnek csak részben ad helyt a hatóság, költség- megosztás közöttük Kivételek Célszerűtlen, indokolatlan, Eljárás akadályozása miatt felmerült A költség okozója viseli Eljárási költségek

95 95 Ellenőrző kérdések 1.Ismertesse a KET jogorvoslati és döntés-felülvizsgálati rendszerének jellemzőit! 2.Milyen jogorvoslati és döntés-felülvizsgálati formákat ismer és ezek hogyan rendszerezhetők? 3.Soroljon fel legalább öt olyan végzés-típust, amely ellen önállóan lehet fellebbezést benyújtani! 4.Milyen intézkedéseket tehet az első fokú hatóság a fellebbezés beérkezését követően? 5.Ismertesse a fellebbezési eljárás szabályait! 6.Ismertesse az újrafelvételi eljárás szabályait! 7.Ismertesse az ügyészi óvás szabályait! 8.Ismertesse a végrehajtási eljárás főbb szabályait! 9.Milyen eljárási költségek merülhetnek fel a közigazgatási hatósági eljárás során? 10.Melyek az elektronikus kapcsolattartásra vonatkozó főbb szabályok?


Letölteni ppt "1 Közigazgatási szakvizsga Általános közigazgatási ismeretek 2. témakör Jogalkotási és jogalkalmazási ismeretek ismeretek Diasor hatályosítva: 2011. január."

Hasonló előadás


Google Hirdetések