Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Jogalkotás - jogalkalmazás

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Jogalkotás - jogalkalmazás"— Előadás másolata:

1 Jogalkotás - jogalkalmazás
Közigazgatási szakvizsga Általános közigazgatási ismeretek 2. témakör Jogalkotási és jogalkalmazási ismeretek Jogalkotás - jogalkalmazás Diasor hatályosítva: 2011. január

2 Jogalkotás - jogalkalmazás
Tartalom I. rész A jogalkotás tartalmi kérdései A magyar köztársaság jogforrási rendszere Jogszabály-előkészítési és jogszabály-szerkesztési ismeretek II. rész Általános jogalkalmazási ismeretek A közigazgatási eljárás

3 Jogalkotás - jogalkalmazás
1. rész Jogalkotás Ennek az anyagrésznek a célja a jogalkotásra vonatkozó általános ismeretek átadása a közigazgatási szakvizsgára való felkészülés keretében. Ezen belül a köztisztviselő megismeri a jogalkotás helyét és szerepét a jogállam szervezeti és működési rendjének kialakításában és megerősítésében, illetőleg a Magyar Köztársaság jogforrási rendszerét és a szabályozási szintek és szabályozási tárgyak összhangjának követelményeit. Ismereteket szerez a jogalkotás tipikus tartalmi és formai hibáiról, a tananyag tanulmányozása során elsajátíthatóvá válik számára a jogszabály-előkészítési és jogalkotási eljárás folyamata, illetőleg a jogszabály(tervezet) szerkezeti elemeinek alkalmazása, és megismerhetőek lesznek a jogszabály(tervezet) szövegezésével kapcsolatos elvárások és követelmények. A köztisztviselő ismereteket szerezhet a jogszabályok deregulációja tárgyában és megismerheti a hatályos joganyag karbantartásával, nyilvántartásával kapcsolatos feladatokat, technikákat is.

4 Jogalkotás - jogalkalmazás
fejezet A jogalkotás tartalmi kérdései A fejezettel elérni kívánt célok A köztisztviselő: Ismerje meg a jogalkotás helyét és szerepét a jogállam szervezeti és működési rendjének kialakításában és megerősítésében. Ismerje meg a társadalmi normák sajátosságait, a jog és az erkölcs normarendszere összefüggéseit.

5 Jogalkotás - jogalkalmazás
A társadalmi norma fogalma A társadalmi normák olyan magatartás-előírások: Amelyek a lehetséges magatartások közül előírják a helyeset és a követendőt, Az előírás be nem tartása esetére hátrányos következményt helyeznek kilátásba. Az előadó mutasson rá, hogy a társadalmi magatartásokat többfajta normarendszer szabályozza, említse meg, hogy a jogi normákon kívül egyéb társadalmi normák is léteznek (erkölcsi, vallási, szervezeti, szakmai, illem, szokás, tabu). A normák egyes közösségekben eltérhetnek, így a társadalom normarendszere komplex, összetett, eltérő magatartásmintákat nyújt (deviancia kérdése) Emelje ki, hogy a normatípusok közül a két legelterjedtebb az erkölcs és a jog normarendszere. Mutasson rá továbbá, hogy a társadalmi norma egyidős a társadalommal, és arra is, hogy a társadalmi norma jellegéből adódóan a jogkövetkezmény nemcsak hátrányos, hanem előnyös is lehet. Mutasson rá továbbá arra is, hogy bizonyos magatartások a körülményektől függően kerülnek értékelésre, például a személyi szabadságtól való megfosztást általában elítéli a társadalom, ugyanakkor támogatja, ha öngyilkosság megakadályozása érdekében alkalmazza valaki. Példák: Házasságon kívül született gyermek kezelése a jogban (támogatás) és az erkölcsben (helyenként súlyosan elítélő) Adóelkerülés (jog: elítél) (erkölcs: esetleg mintaként tekinti)

6 Jogalkotás - jogalkalmazás
A norma funkciói Közösségteremtő, integráló funkció Magatartásmintát nyújt Közreműködik a konfliktusok rendezésében Értékelési alapot nyújt mások magatartásához Kiszámíthatóvá teszi mások magatartását Kalkulálhatóvá teszi az emberek saját magatartásának következményeit Az előadó kösse a norma funkcióit a korábbi diákon lévő ismeretekhez. (A norma sajátosságaiból levezethetők annak funkciói is a társadalom életében, a közösségi szocializációs folyamatban) - A mintanyújtás esetében mutasson rá, hogy a minta nem mindig az általánosan- társadalmilag elismert- mintákat jelenti (deviáns csoportok esetenként olyan erős mintakövetést mutatnak, amely leronthatja más minták követését). A norma azáltal segíti a konfliktusok rendezését, hogy előrevetíti, egyes konfliktushelyzetekben kitől milyen magatartást vár el a társadalom, illetve a normaképző közösség) -A kiszámíthatóság, mint funkció magyarázata során mutasson rá arra, hogy a jövőbeni ismétlődő magatartás elvárásának milyen jelentősége van (például „Ne ölj norma” esetében a vitás helyzetek kialakulása során joggal számíthat bárki arra, hogy száz emberből 99 nem fogja megölni vetélytársát.)

7 Jogalkotás - jogalkalmazás
A jogi norma fogalma A jogi norma olyan magatartási szabályok összessége: amelyek keletkezése állami, közhatalmi szervekhez kötődik, amelyek általánosan, mindenkire nézve kötelezőek, amelyek érvényesülését az állami szervek végső soron kényszerrel ténylegesen biztosítják. Az előadó említse meg, hogy ez a fogalom a vizsgára való felkészülést szolgálja, és hogy a tudományban sokféle fogalom létezik, de a vizsgán e fogalom ismerete az elvárás. Utaljon rá, hogy ez általános fogalom, így például a deklaratív normákban csak az első elem jelenik meg. (pl. Az Alkotmánybíróság székhelye: Esztergom) Húzza alá, hogy a jog, mint normarendszer egyik sajátossága, hogy mindig csak állami szervek jogosultak jogi normák képzésére. Emelje ki, hogy e tekintetben állami szerveken a helyi önkormányzatokat is érteni kell, ennek megfelelően az önkormányzati rendelet is jogszabály! Hívja fel arra a figyelmet, hogy a fogalom bekezdésre bontott elemei együttes feltételeit jelentik a jog fogalmának, bármely elem hiányában nem beszélhetünk jogról Az általános kötelező erő azt jelenti, hogy – a kivételeket leszámítva – a jogi norma az adott állam minden polgárára kötelező, bárhol is tartózkodjon, illetve mindenkire kötelező, aki az adott ország területén tartózkodik, állampolgárságára tekintet nélkül. A jog sajátossága az is, hogy kizárólag a jogi normák érvényesítése érdekében van lehetőség az állami kényszer alkalmazására. (más normáknál ez elképzelhetetlen)

8 Jogalkotás - jogalkalmazás
A jogalkotás fogalma A kifejezetten jogalkotó hatáskörrel felruházott állami szerveknek: az általános és absztrakt magatartásszabályok formájában megfogalmazódó, jogi normák létrehozására irányuló tevékenysége Az előadó bevezetésként utaljon a társadalom normaképző szerepére. (A közösség bizonyos magatartás-formákat tart kívánatosnak és elvárja tagjaitól, hogy ezen minták alapján szervezzék életüket.) Ez minden mikro- és makroközösség sajátossága – a szocializációs folyamat kulcskérdése- . Utaljon arra, hogy e normaképzés sokrétű, sokirányú egy társadalomban és e tananyagrészben ennek egyik domináns típusával, a jogalkotással ismerkedünk meg. Világítson rá, hogy a fogalom három együttes kötelező tartalmi elemet tartalmaz. (Jogalkotó hatáskörrel felruházott állami szerv; általános (absztrakt) magatartásszabályok; jogi normaként való megfogalmazás) Példákkal világítsa meg a fogalom tartalmát. Pl. Aki mást megöl, bűntettet követ el, 5-15 évig terjedő szabadságvesztés büntetéssel büntetendő.(jogi norma) – Ne ölj, mint erkölcsi, vallási norma. A jogi norma követelményei három eleméből itt csak egy valósul meg, az, hogy általános magatartásnorma. Önkormányzat szociális rendelet – testület és jogalkotás, míg Mari néni tüzelőutalványa egyedi döntés, amely nem irányul jövőbeni általános rendezésre

9 A joggal szembeni követelmények
Jogalkotás - jogalkalmazás A joggal szembeni követelmények A jognak: általánosnak, közzétettnek, jövőbeni cselekvésre irányulónak, világosnak, ellentmondás-mentesnek, lehetségest követelőnek (reálisnak), stabilitással rendelkezőnek Az előadó fejtse ki az egyes pontok tartalmát, ahol lehet, világítsa meg példákkal. Emelje ki a közzétettség esetében, hogy a társadalmi normát „szájhagyomány” útján lehet megismerni, és azt, hogy a jövőbeni cselekvésre irányuló követelményből következik a visszaható hatály tilalma. Általánosság: pl. a jegyző illetményének megállapítása nem a jog világába tartozik , mert egyszeri rendezést jelent, így nem általános Közzétettség. Pl. a polgármester irodájának falára kifüggesztett rendezési terv nem tekinthető jogszabálynak, mivel az érintettek számára nem került megfelelően közzétételre. Jövőbeni cselekvésre irányuló jelleg: pl. nem mondhatja azt a jog, hogy ha tegnap pofon vágtam a gyermekemet, azért holnap bűnhődnöm kell, mert az mától fogva tilos. Világosság: pl. ötfordulatos összetett mondat, többszöri alárendelt mondatösszetétellel biztosan nem világos Ellentmondásmentesség: pl.pl ugyanabban a kérdésben nem lehet a jogosult egyszerre kötelezett is Realitás: pl nem írható elő, hogy minden államigazgatási ügyet egy napon belül kell intézni, vagy a türelmi zóna kijelölésének problémái Stabilitás: pl. zavart okoz, ha egy költségvetési rendeletet a képviselőtestület ülésén napirendenként módosítanak A szabály és a hivatalos cselekvés összhangja (konformitás): pl. „Vizet prédikál és bort iszik” Pl. a nemdohányzók védelméről szóló törvényt maguk a képviselők sem tartják be.

10 1. A jogalkotás tartalmi kérdései
Jogalkotás - jogalkalmazás 1. A jogalkotás tartalmi kérdései 1. fejezeti összefoglaló Megismerendő fogalmak: Társadalmi norma fogalma, funkciói, elemei Erkölcsi és jogi normák kapcsolata A jogi norma fogalma Jogi és társadalmi normák Jog és erkölcs viszonya Az előadó ismételje meg a fejezetben megjelenő fogalmakat. JOGALKOTÁS: A jogalkotás a kifejezetten jogalkotó hatáskörrel felruházott állami szereknek az általános és absztrakt magatartásszabályok formájában megfogalmazódó jogi normák létrehozására irányuló tevékenysége.  NORMA: A norma olyan magatartásszabály, amely a lehetséges cselekedetek közül előírja a helyeset és követendőt.  TÁRSADALMI NORMA: Olyan magatartás-előírás, amelyek a lehetséges magatartások közül előírja a helyeset és a követendőt, az előírása be nem tartása esetére hátrányos következményt helyez kilátásba.  JOG: A jog olyan magatartási szabályok és az azokhoz kapcsolódó egyéb magatartás-előírások (elvek, célmeghatározások) összessége: -      amelyek keletkezése állami szervekhez kötődik, azaz azokat az állam bocsátja ki, vagy szankcionálja, vagyis a már kialakult magatartásszabályok megsértéséhez államilag kényszerintézkedéseket, hátrányokat fűz vagy pedig valamilyen nem állami normaalkotó eljárást (például népszavazás) jogalkotásként ismer el, -        amelyek általánosan kötelezőek, -        amelyek érvényesülését az állami szervek végső soron kényszerrel ténylegesen biztosítják.

11 Jogalkotás - jogalkalmazás
fejezet: A jogalkotás tartalmi kérdései Ellenőrző kérdések Melyek a társadalmi normák sajátosságai? Melyek a társadalmi normák funkciói? Ismertesse a jogi norma fogalmát! Milyen összefüggés van a jog és az erkölcs normarendszere között?

12 Jogalkotás - jogalkalmazás
2. fejezet A Magyar Köztársaság jogforrási rendszere A fejezettel elérni kívánt célok A köztisztviselő: Ismerje meg a Magyar Köztársaság jogforrási rendszerét Legyen képes elhelyezni és jellemezni az egyes jogforrásokat Szerezzen jártasságot a jogforrási rendszer belső koherenciáját biztosító követelmények megismerésében és alkalmazásában Legyen képes elhatárolni a jogszabályokat a közjogi szervezetszabályozó eszközöktől

13 2. A Magyar Köztársaság jogforrási rendszere
Jogalkotás - jogalkalmazás 2. A Magyar Köztársaság jogforrási rendszere A jogforrás fogalma A jogforrás fogalmára nézve jelentheti egyrészről magát a jogalkotó szervet, másrészről a jog külső megjelenési formáját, amelyben végül a norma testet ölt – ilyen értelemben beszélhetünk ún. belső vagy külső jogforrásokról -, de jelölheti akár magát a jogalkotó tevékenységet is. Az arra feljogosított állami szerveknek: az a szabályozó aktusa, amelynek eredményeként az állami szervek meghatározott társadalmi viszonyokba beavatkozási lehetőséget, felhatalmazást kapnak. Az előadó mutasson rá arra, hogy a jognak a már korábban megismert fogalma és a jogforrás fogalma között milyen viszony áll fenn.Utaljon arra, hogy a későbbi fóliákon kerül kifejtésre, hogy az itt ismertetett fogalom milyen módon és formákban jelenik meg a magyar jogforrási rendszerben.

14 A jogforrások csoportosítása
Jogalkotás - jogalkalmazás A jogforrások csoportosítása Közjogi szervezet-szabályozó eszközök Jogszabályok Belső (anyagi) jogforrás Külső (alaki) jogforrás Egyéb csoportosítási lehetőségek: Társadalmi viszonyokhoz való kapcsolódás módja szerint Autonóm (eredeti) Az anyagi és alaki jogforrásfogalom kettősségének bemutatása, az előadó magyarázza meg a kétféle jogforrásfelfogás jelentését, különbségét. Utaljon arra, hogy a következő fóliákon részletesebben megismerkedhet a hallgatóság mind az anyagi, mind az alaki jogforrásokkal a jogszabálynak nem minősülő, de adott esetben jogi kötelező erővel rendelkező normatív jogforrásokkal. (állami irányítás egyéb jogi eszközei.) Már itt emelje ki, hogy a jogszabályok azok, amelyek esetében a jog sajátosságai, az általános kötelező erő maradéktalanul ezek esetében érvényesül, míg az állami irányítás egyéb jogi eszközei esetében csak a jog egyes sajátosságai, elemei mutathatók ki, és ezért is képezik a jogforrások sajátos formáit. Utaljon arra, hogy a hatályos jogforrásokat részben az Alkotmány, részben a jogalkotásról szóló évi XI. törvény (a továbbiakban:Jat) tartalmazza. Ugyanakkor léteznek olyan jogforrási erővel bíró aktusok, amelyeket a hatályos rendszerben nem lehet elhelyezni. (pl. Alkotmánybíróság határozata, APEH elnökének közleménye, vagyis a negatív jogalkotás egyes megjelenési formái.) Az előadó mutasson rá arra, hogy egyrészt az „anyagi jogforrások” mögött álló jogalkotó szervek nem minden normatív aktusa minősül „alaki jogforrásnak”, másrészt, hogy léteznek olyan alaki jogforrások, melyek mögött ma már nem áll „anyagi jogforrás” (tvr, államtitkári rendelkezés) Utalhat arra, hogy a Jat a negatív jogalkotás, illetve uniós csatlakozásunk miatt korszerűsítésre szorul, amely folyamatban van. Végrehajtási (származékos) Országos Területi hatály szerint Helyi

15 A jogszabály érvényessége és hatályossága
Jogalkotás - jogalkalmazás A jogszabály érvényessége és hatályossága Érvényesség Hatályosság A jogszabály keletkezéséhez kötődik. Feltételei: A jogszabályt megfelelő a jogalkotó hatáskörrel felruházott szerv megfelelő eljárás során alkossa A jogszabály illeszkedjék a jogforrási hierarchiába Feleljen meg a megalkotásra előírt speciális eljárási szabályoknak Megfelelően legyen kihirdetve Az adott jogi norma meghatáro- rozott időben, meghatározott területen és meghatározott sze- mélyi körre nézve alkalmazandó, illetve alkalmazható. időbeli hatály területi hatály személyi hatály szervi hatály tárgyi hatály Az előadó gyakorlati példán keresztül tegye érthetővé, hogy a jogszabály érvényessége és hatályossága nem szinonim kategóriák. Gyakran előfordul olyan sajátos szituáció, amikor a jogalkotó állami szerv elfogad és közzétesz valamely jogi normát, de az csak egy későbbi időpontban lép életbe. Ez a jogszabály tehát érvényes, de nem hatályos. A jogszabály érvényessége a „születéshez”, a keletkezéshez kapcsolódó fogalom, érvényességi feltételek nélkül jogi norma nem létezhet. Érvénytelen jogszabály azonban nem lehet hatályos, a hatályosság előfeltétele az érvényesség A jogszabályok hatályának közkeletű fogalma: az adott jogi forma meghatározott időben, meghatározott területen és meghatározott személyi körre nézve alkalmazható, illetőleg alkalmazandó. Ennek megfelelően a jogszabályok időbeli, területi és személyi hatályát ismerjük. A jogszabály időbeli hatálya az az időtartam, amely alatt a jogi norma alapján jogviszonyok keletkezhetnek, módosulhatnak, szűnhetnek meg. Az előadó ismertesse az időbeli hatály kezdetére és végére vonatkozó előírásokat, külön emelje ki a visszaható hatály problémáit, az ezzel kapcsolatos alkotmánybírósági álláspontot (lsd. Tankönyv)  A személyi hatály – jogelméleti értelemben – nem közvetlenül a jogszabályok címzettjeinek körét határozza meg, hanem azt, hogy ki lehet egyáltalán címzett. Az előadó ismertesse a személyi és területi hatályra vonatkozó rendelkezéseket. Pl. nem érvényes az az önkormányzati rendelet, amelyet az ülésen az egyik napirend keretében megalkot a képviselő-testület és a másik napirend tárgyalása során már alkalmazza is. De érvényes az a jogszabály, amelyet szeptember 15-én kihirdetnek azzal, hogy rendelkezéseit a következő év január 1-től kell alkalmazni, de nem hatályos, vagyis nem alkalmazható.

16 2. A Magyar Köztársaság jogforrási rendszere
Jogalkotás - jogalkalmazás 2. A Magyar Köztársaság jogforrási rendszere 2. fejezeti összefoglaló Megismerendő fogalmak: Jogforrás fogalma (belső és külső, illetve anyagi és alaki) Horizontális és vertikális jogforrási hierarchia Jogszabályok és a közjogi szervezetszabályozó eszközök elhatárolása A jogforrási rendszer elemei (jogalkotó szervek, jogszabályok és a közjogi szervezetszabályozó eszközök felsorolása) Törvény, törvényerejű rendelet Rendeletek (kormány, illetve tagjának rendelete, MNB elnökének rendelete, PSZÁF elnökének rendelete, helyi önkormányzat képviselő-testületének rendelete) Rendeletalkotás a minősített helyzetekben Közjogi szervezetszabályozó eszközök (normatív határozat és normatív utasítás) JOGFORRÁS: A jogforrás az arra feljogosított állami szerveknek az a szabályozó aktusa, amelynek eredményeként az állami szervek meghatározott társadalmi viszonyokba beavatkozási lehetőséget, felhatalmazást kapnak.

17 Jogalkotás - jogalkalmazás
2. fejezet: A Magyar Köztársaság jogforrási rendszere Ellenőrző kérdések Sorolja fel a jogforrásokat, különböztesse meg ezeken belül és határolja el egymástól a jogszabályokat és a közjogi szervezetszabályozó eszközöket! Ismertesse az egyes jogforrásfajtákra vonatkozó alkotmányos előírásokat! Mi a különbség a jogszabály érvényessége és hatályossága között? Milyen előírások vonatkoznak a jogszabály hatályára?

18 Jogalkotás - jogalkalmazás
3. fejezet Jogszabály-előkészítési és jogszabály-szerkesztési ismeretek A fejezettel elérni kívánt célok A köztisztviselő: Sajátítsa el készségszinten a jogszabály-előkészítés és jogalkotási eljárás folyamatát, illetőleg a jogszabálytervezet szerkezeti elemeinek alkalmazását Ismerje meg a jogszabálytervezet szövegezésével kapcsolatos elvárásokat és követelményeket Ismerje meg a jogszabályok véleményezésére, társadalmi egyeztetésére vonatkozó előírásokat Szerezzen jártasságot a jogszabályok deregulációja tárgyában, a jogalkotási folyamatba épített dereguláció alkalmazásában Ismerje meg a jogszabályok hatályosulásának vizsgálatára vonatkozó rendelkezéseket Szerezzen ismereteket a jogalkotás tipikus tartalmi és formai hibáiról

19 Jogalkotás - jogalkalmazás
A jogalkotás szakaszai Előkészítés Kibocsátás Kihirdetés Kezdeményezés (jogalkotási terv) Tervezet elkészítése Tervezetek véleményezése Jogalkotó elé terjesztés Elfogadás Aláírás Kihirdetés, illetve közzététel: a jogszabály kibocsátója (Pl. törvény esetén a köztársasági elnök) Az előadó vázlatosan ismertesse a folyamatot, az egyes szakaszok egymásra épülését. (Térjen ki a közjogi érvénytelenség problematikájára) (Pl. testületi jogalkotó nem volt határozatképes, vagy a jogszabály nem került szabályosan kihirdetésre, vagy nem az kerül aláírásra, amit a jogalkotó elfogadott (közlönybeli tévedések, szerkesztési hibák jogi jelentősége) Tegyen említést a törvény kezdeményezésére jogosultakról. (Alkotmány 25.§. (1)) Attitűdformálásra is alkalmas, ha az előadó aláhúzza a következő mondatot: Aki normát ír, annak tudnia kell, hogy milyen célokat szolgál az általa elkészített jogszabály-tervezet. Az előadó e dia és a következő diák felhasználásával tekintse át egy adott törvény megszületésének folyamatát. (tetszés szerint választott törvény alapul vételével) Pl. Az Országgyűlés törvényben kívánja szabályozni az idegen civilizációkkal való találkozás során tanúsítandó magatartásokat.

20 A jogszabály szerkezete
Jogalkotás - jogalkalmazás A jogszabály szerkezete Preambulum (törvény esetében) Bevezető rész (rendelet esetében) Általános rendelkezések Részletes rendelkezések Záró rendelkezések Az előadó ismertesse: a preambulum helyét, szerepét (kiemelve, hogy nem kötelező eleme a jogszabálynak és mely esetekben indokolatlan az alkalmazása, de egyben megfelelő alkalmazása esetén nagy segítséget jelenthet a jogalkalmazó számára a helyes jogértelmezéshez), (ünnepélyes hangvételű deklaráció. Pl. A Magyar Köztársaság biztosítja a piaci verseny tisztaságát) A bevezető rész helyét, szerepét (kiemelve, hogy nem kötelező eleme a jogszabálynak és mely esetekben indokolt az alkalmazása), Pl. indokolt, sőt kötelező, ha a jogszabályt magasabb szintű jogforrás felhatalmazására alkották, ilyenkor a felhatalmazást biztosító jogszabályhelyet pontosan meg kell jelölni. Esetlegesen itt kell felsorolni az egyeztetésben résztvevőket. Jogszabály módosítása esetén a módosítandó jogszabály megjelölése kötelező. A rendelkező rész helyét, szerepét (kiemelve, hogy kötelező eleme a jogszabálynak és bemutatva az általános és a részletes rendelkezések funkcióját, jogtechnikai szerepét, viszonyát), Itt kell meghatározni a tárgyi, személyi hatályt, ha az szükséges, a területi hatályt. Az időbeli hatályra vonatkozó rendelkezéseknek azonban nem itt, hanem a záró részben van a helye. A záró rendelkezések helyét, szerepét (kiemelve, hogy kötelező eleme a jogszabálynak) – részletes szabályok a későbbiekben kerülnek ismertetésre.

21 Jogalkotás - jogalkalmazás
3. Dereguláció Technikai és tartalmi dereguláció A dereguláció keretében hatályon kívül helyezendő, illetve módosítandó: a) az elavult, szükségtelenné vált, b) a jogrendszer egységébe nem illeszkedő, c) a szabályozási cél sérelme nélkül egyszerűsíthető, a jogszabály címzettjei számára gyorsabb, kevésbé költséges eljárásokat eredményező szabályozással felváltható, d) a normatív tartalom nélküli, tartalmilag kiüresedett vagy egyébként alkalmazhatatlan, vagy e) az indokolatlanul párhuzamos vagy többszintű szabályozást megvalósító jogszabályi rendelkezés. A jogtisztaságnak, jogszabályrendezésnek – az Alkotmánybíróság által felállított követelményekre figyelemmel is – a jogélet jellemzőjévé kell válnia. Az e téren tapasztalható kampányszerűséget a jogalkotási folyamatba beépített tervszerű és folyamatos munkának kell felváltania, amely hatékony működése esetén biztosítaná a jogrendszerben elavulttá, meghaladottá, anakronisztikussá váló jogszabályok kiszűrését. Ennek ki kell alakítani mind központi, mind helyi szinten a megbízhatóan működő szervezeti rendszerét, de meg kell határozni azokat az eljárási rendet rögzítő szabályokat is, amelyek a folyamatos felülvizsgálatot biztosíthatnák. A hatályos joganyag megtisztítása külső és belső vonatkozásokra terjed ki. A külső jogtisztítás a jogforrások tisztításával és külső egyszerűsítésével azonos, a belső jogtisztítás pedig a jogi normák értelmének megtisztítását jelenti.

22 3. Jogszabály-előkészítési és jogszabály-szerkesztési ismeretek
Jogalkotás - jogalkalmazás 3. Jogszabály-előkészítési és jogszabály-szerkesztési ismeretek 3. fejezeti összefoglaló Jogszabály-előkészítési és jogalkotási eljárás A jogszabály-tervezet szerkesztése, szövegezése A jogszabály hatályosulásának vizsgálata A jogszabályok kihirdetése és közzététele A dereguláció A magyar jogalkotás tipikus tartalmi és formai hibái Megismerendő fogalmak: jogalkotási terv társadalmi egyeztetés jogszabály kihirdetése jogszabály közzététele preambulum JOGSZABÁLY ÉRVÉNYESSÉGE: A jogszabály „születéséhez”, a keletkezéséhez kapcsolódó fogalom, az érvényességi feltételeknek való megfelelést jelenti. (megfelelő jogalkotó hatáskörrel felruházott szerve megfelelő eljárásban alkossa, illeszkedjék a jogforrási hierarchiába, megfelelő módon legyen kihirdetve, feleljen meg a megalkotására előírt speciális eljárási szabályoknak.)  JOGSZABÁLY HATÁLYA: Az adott jogi norma meghatározott időben (időbeli hatály), meghatározott területen (területi hatály) és meghatározott személyi körre (személyi hatály) alkalmazandó.  JOGSZABÁLY KIHIRDETÉSE: A jogszabályoknak olyan, jogilag szabályozott helyen és formában történő közzététele, amely egyben a jogszabály érvényességi feltétele is.  JOGSZABÁLY KÖZZÉTÉTELE: A jogszabályok szövegének a kihirdetést követő és gyakran könnyebben kezelhető formában történő megjelentetését is magában foglalja.

23 Jogalkotás - jogalkalmazás
3. fejezet: Jogszabály-előkészítési és jogszabály-szerkesztési ismeretek Ellenőrző kérdések Ismertesse a jogalkotási folyamat modelljét Melyek a társadalmi egyeztetés törvényben rögzített formái? Mi a különbség a jogszabálytervezet és a jogszabály kiadására irányuló előterjesztés szerkezete között? Ismertesse a jogszabályok jelölésére vonatkozó előírásokat! Milyen szerkezeti elemei vannak a jogszabálynak? Milyen szabályok helyezhetők el a jogszabály általános rendelkezései között? Mire kell különösen ügyelni a jogszabályi rendelkezések megszövegezésénél? Ismertesse a jogszabályok kihirdetésének szabályait! Milyen szempontokat kell érvényesíteni a jogszabályok deregulációjakor? Milyen tipikus tartalmi és formai hibák fordulnak elő a jogalkotás során?

24 Jogalkotás - jogalkalmazás
2. rész Jogalkalmazás

25 Jogalkotás - jogalkalmazás
4. fejezet Általános jogalkalmazási ismeretek A fejezettel elérni kívánt célok A köztisztviselő: Legyen képes értelmezni a jogalkalmazás fogalmát, fajtáit Átfogóan ismerje a jogalkalmazás folyamatát

26 Hatósági jogalkalmazás fogalma
Jogalkotás - jogalkalmazás Hatósági jogalkalmazás fogalma A jogalkalmazás az erre jogszabályban feljogosított szervek olyan egyedi tevékenysége, melynek során a jogszabályban absztrakt, elvont módon megfogalmazott tényállást az egyedi ügyre alkalmazva döntenek. Az előadó a fogalom értelmezése során húzza alá, hogy hatósági jogalkalmazásról hat feltétel együttes fennállása esetén. Beszélhetünk. A hatósági jogalkalmazás olyan tevékenység, melynek során: állami szervek (kivételesen nem állami szerv is végezhet ilyen tevékenységet (pl. kamara: vállalkozói igazolvány kiadása egy időben) közhatalom birtokában (azt jelenti, hogy az állam közhatalmi monopóliuma alapján döntéseinek, ha szükséges hatósági kényszerrel is érvényt szerezhet, illetve a hatóság által elismert jog mindenkivel szemben hatályos.) egyedi ügyben (ezzel határolható el a közhatalmi döntések másik alaptípusától, a jogalkotó tevékenységtől) jogszabályok alapján (mind anyagi, mind eljárási jogszabályok alapján szigorú eljárási garanciák mellett) hatásköre keretei között (az előadó szemléltesse, hogy nincs általában vett hatóság, hanem a hatósági feladatok intézésére külön kell jogszabályban feljogosítani, ezt jelenti a hatáskör, illetékesség keretei közötti fogalmi elem) döntéseket hoznak (illetve döntés-előkészítő tevékenységet végeznek.A döntés többféle tartalmú lehet, jogot, kötelezettséget állapít meg, jogvitát dönt el (kontradiktórius eljárás), illetve érvényt szereznek a jogszabálynak,illetőleg egyedi határozatnak, ha azt önként nem követik (szankcionálja a jogsértőket)

27 Jogalkalmazó tevékenységek fajtái
A közhatalmat megvalósító jogalkalmazó tevékenységek alapvető jellegzetességeiket tekintve két fő csoportba sorolhatók be. Egyfelől vannak olyan jogalkalmazó tevékenységek, amelyeknél a jogalkalmazás közvetlenül valamely állami vagy önkormányzati közfeladat megvalósítását, valamely közösségi cél elérését szolgálja. Másfelől pedig léteznek olyan jogalkalmazó tevékenységek, amelyek célja a jogvédelem, a különböző személyek között felmerülő jogvitás kérdések, konfliktusok elbírálása. Mindennek megfelelően a jogalkalmazó tevékenység két alapvető fajtáját szükséges elkülönítenünk: a közfeladat megvalósítását szolgáló jogalkalmazó tevékenységet; illetőleg a jogvédelmi célú jogalkalmazó tevékenységet. A közfeladat megvalósítását szolgáló jogalkalmazó tevékenység esetében az anyagi jogviszonyok (meghatározott jogok, illetve kötelezettségek) a döntés következményeképpen jönnek létre. Ekkor a döntéshozó szerv a fennálló tények, adatok, körülmények stb. mérlegelésével a jövőre nézve állapít meg jogkövetkezményeket; döntése ennek megfelelően új anyagi jogviszonyt keletkeztető (konstitutív jogalkalmazói döntés). Ezzel szemben a jogvédelmi célú jogalkalmazó tevékenység esetében a jogalkalmazó szerv döntése egy korábbi időszakot vesz alapul, egy már korábban létrejött anyagi jogi jogviszonyt, annak fennállását vagy hiányát bírálja el. Ennek megfelelően e döntés a már létrejött anyagi jogviszony alapulvételével állapítja meg a jogkövetkezményeket; a jogalkalmazó döntése ekkor tehát nem keletkeztet új anyagi jogviszonyt, csupán megállapítja a létező jogviszonyt (deklaratív jogalkalmazói döntés).

28 Jogalkalmazás szervei
ÁLLAMIGAZGATÁSI SZERVEZETEN BELÜL Miniszter Fővárosi,megyei kormányhivatalok Miniszternek alárendelt, de nem minisztériumi jogállású államigazgatási szervek Területi államigazgatási szervek Kormányhivatalok „járási kirendeltségei” Helyi államigazgatási szervek

29 Fővárosi,megyei kormányhivatalok
A hivatalokba 14 területi államigazgatási szerv integrálódik. területi igazságügyi hivatalok, a megyei mezőgazdasági szakigazgatási hivatalok, a földhivatalok, a regionális egészségbiztosítási pénztárak, a regionális nyugdíjbiztosítási igazgatóságok, a regionális munkaügyi központok, a regionális munkaügyi felügyelőségek, a regionális munkavédelmi felügyelőségek, a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság regionális felügyelőségei, a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal regionális irodái, az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ) regionális intézetei, a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal mérésügyi és műszaki biztonsági hatóságai, a Nemzeti Közlekedési Hatóság regionális igazgatóságai, valamint az Oktatási Hivatal regionális igazgatóságai.

30 Jogalkalmazás szervei
Államigazgatási ügyek az önkormányzati szférában Polgármester- honvédelem,polgári védelem, katasztrófa védelem Jegyző- általános Hivatal ügyintézője- anyakönyvvezető, gyámhivatal

31 Jogalkalmazás szervei
Önkormányzati hatósági ügyekben: Képviselő-testület A képviselő-testület által átruházott hatáskörben: Bizottság Polgármester Részönkormányzat testülete Kisebbségi önkormányzat Hatósági igazgatási társulás

32 Jogalkalmazás szervei
Jogszabály felhatalmazása alapján egyéb szervezet, vagy személy felhatalmazható hatósági jogalkalmazó tevékenységre: KÉTÜSZ (kéményseprők) Vállalkozó állatorvos ( hatósági teendők ellátása) Különböző Kamarák

33 Jogalkotás - jogalkalmazás A jogalkalmazás folyamata
Eljárás megindítása Konkrét tényállás tisztázása Jogszabály értelmezése Bizonyítás Döntés meghozatala Az előadó utaljon vissza a korábban már bemutatott diára (hatósági jogalkalmazás fogalma), és hogy annál a fogalomnál a jogalkalmazás fogalmát a jogalkalmazó szervek felől közelítette meg a tankönyv (alanyi fogalom), míg e dián lévő fogalom a tevékenység oldaláról határozza meg a jogalkalmazást. (tartalmi fogalom) A jogalkalmazási folyamat bemutatása során az előadó emelje ki, hogy a tankönyv ugyan nem tartalmazza az ellenőrzés, szankció SZAKASZÁT, de az logikusan kapcsolódik a jogalkalmazás folyamatához. Utaljon arra, hogy a jogértelmezés azért került külön feltüntetésre, mivel minden más szakaszban fontos helyet foglal el. Átkötésként utalhat arra, hogy a jogértelmezést már korábban áttekintettük, e dia kapcsán csak a folyamat többi szakasza kerül bemutatásra. A továbbiakban külön fóliákon részletesen megismerkedünk a tényállás megállapításával, a döntéssel, ezért e dia kapcsán az ellenőrzésről és a szankcióról beszélünk részletesen. A hatóságnak döntését követően meg kell győződnie arról, hogy amennyiben döntésében kötelezettséget állapított meg, teljesítette-e azt a kötelezett határidőben. Ha az ellenőrzés eredményeként azt állapítja meg, hogy nem, akkor az ügy jellegétől függően vagy elrendeli a végrehajtást, vagy szankciót alkalmaz. A szankció alkalmazása akkor gyakoribb, ha az eljárás ellenőrzéssel indul (hatósági ellenőrzés) az önkéntesen követendő jogszabály teljesítésének ellenőrzése érdekében és a szankcióval a jogsértésre reagál a hatósági ellenőrzést végző hatóság. Döntés közlése Szankció, illetve végrehajtás Ellenőrzés

34 4. Általános jogalkalmazási ismeretek
Jogalkotás - jogalkalmazás 4. Általános jogalkalmazási ismeretek 4. fejezeti összefoglaló A jogalkalmazás fogalma, a hatósági jogalkalmazás jellemzői Hatósági jogalkalmazás szervei A hatósági jogalkalmazó tevékenység (formái) Hatósági cselekmények (csoportosítás, jellemzés) A jogalkalmazás folyamata (jogértelmezés, tényállás tisztázása, döntés) Megismerendő fogalmak: Hatósági jogalkalmazás fogalma Közigazgatási aktus fogalma HATÓSÁGI JOGALKALMAZÁS: A jogalkalmazás során az állam közhatalommal rendelkező szervei egyedi ügyekben jogszabályok alapján, hatáskörük keretei között döntenek, azaz jogokat és kötelezettségeket állapítanak meg, eldöntik a jogalanyok között felmerülő jogvitákat, jogszabálysértés esetén a jogsértővel szemben szankciókat szabnak ki. A jogalkalmazó aktusoknak állami kényszerrel szereznek érvényt, e tevékenységet pedig a bíróságok és a közigazgatási szervek látják el. ÁLLAMIGAZGATÁSI JOGALKALMAZÁS: Az államigazgatási jogalkalmazás az államigazgatási szervek közhatalommal végzett tevékenysége, amelynek során a hatáskörükbe és illetékességükbe tartozó egyedi ügyekben, jogszabály felhatalmazása alapján döntenek. Ennek keretében: -         jogokat, kötelezettségeket állapítanak meg az ún. ügyfelek számára, -         eldöntik az ügyfelek közötti vitákat, -         érvényesítik a jogalanyok jogait, kötelezettségeit -         jogszabálysértés esetén az elkövetővel szemben szankciót alkalmaznak. JOGALKALMAZÁS (TARTALMI SZEMPONTBÓL): A tényleges egyedi jogeset elbírálása, melynek során a hatóság összehasonlítja a jogi normában meghatározott általános tényállást a konkrét tényállással és az összehasonlítás eredményétől függően dönti el, hogy beavatkozik-e az ügybe vagy sem. JOGÉRTELMEZÉS: A jogi norma pontos tartalmának megállapítása.

35 Jogalkotás - jogalkalmazás
4. fejezet: Általános jogalkalmazási ismeretek Ellenőrző kérdések Határozza meg a hatósági jogalkalmazás fogalmát! Különböztesse meg a jogalkalmazás típusait! Ismertesse a jogalkalmazás folyamatát (menete)!

36 Közigazgatási hatósági eljárás A fejezettel elérni kívánt célok
A köztisztviselő: Részletesen ismerje meg a közigazgatási eljárás alapelveit, alapvető rendelkezéseit Nyerjen áttekintést az első fokú eljárás folyamatáról, részletesen ismerje meg az eljárás legfontosabb csomópontjait Ismerje meg a jogorvoslati és döntés-felülvizsgálati rendszer alapjait, azok módjait, és részletesen ismerje meg a fellebbezés elbírálásának szabályait Nyerjen rövid áttekintést a végrehajtási eljárásról

37 Jogalkotás - jogalkalmazás
Eljárási alapelvek A Ket. Által megfogalmazott eljárási alapelvek: a törvényesség elve a rendeltetésszerű eljárás elve a törvény előtti egyenlőség elve a hivatalból való eljárás elve az ügyféljogok az ügyfél-kötelezettségek a költségtakarékos eljárás elve az e-ügyintézés ösztönzésének elve

38 Jogalkotás - jogalkalmazás
A törvény hatálya Magyar Köztársaság teljes területe néhány kivételt leszámítva Területi hatály Néhány kivétellel: nov. 1-jétől Időbeli hatály Ügyfél, egyéb érintettek, közreműködők, hatóság, szakhatóság Személyi hatály Tárgyi hatály Közigazgatási hatósági ügy

39 Jogalkotás - jogalkalmazás
Tárgyi hatály Hatósági ügy: a hatóság részéről az ügyfelet érintő Jog megállapítása Hatósági nyilvántartás vezetése Kötelezettség megállapítása Hatósági ellenőrzés lefolytatása Az előadó utaljon arra, hogy a Ket. Az eljárásnak csak az általános szabályait tartalmazza, így ha egy ügy hatósági ügynek minősül, még nem biztos, hogy a Ket vonatkozik rá, illetve a külön eljárási jogszabály adott esetben a KET-től jelentősen eltérő jogintézményeket tartalmazhat. Ezért meg kell vizsgálni, milyen a viszony a KET és az adott közigazgatási ügyre vonatkozó külön eljárási szabályok között. Erről szól a következő dia. Tevékenység/foglalkozás gyakorlásához szükséges nyilvántartásba vétel Adat, tény vagy jogosultság igazolása

40 Jogalkotás - jogalkalmazás
Személyi hatály Egyéb eljárási szereplők Hatóság Ügyfél Természetes személy, Jogi személy, Jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet Más hatóságok Államigazgatási szerv Közreműködők: tanú szakértő tolmács képviselő szemletárgy birtokosa hatósági közvetítő Önkormányzati hatóság Akinek az ügy a jogát, jogos érdekét érinti, akivel kapcsolatban hatósági nyilvántartás adatot tartalmaz, akit ellenőrzés alá vontak, hatásterületen élő ingatlantulajdonos, használó, ügyféli jogokkal felruházott szervezet Jegyző, hatósági társulás Az előadó a fentiek mellett tegyen említést arról, hogy nem minősülnek ugyan ügyfélnek, de az ügyfél jogai megilletik: azt a szervet, akinek feladatkörét az ügy érinti Külön törvény alapján az eljárás tárgyában tevékenységet kifejtő érdekvédelmi szervezetek, társadalmi szervezetek, amelyek regisztrált tevékenysége valamely alapvető jog védelmére vagy valamely közérdek érvényre juttatására irányul. Törvény, kormányren-delet által feljogosított nem közigazgatási szerv Egyéb szereplők: bejelentő jegyzőkönyvvezető végrehajtási eljárásban pénzügyi intézmény, munkáltató

41 Jogalkotás - jogalkalmazás
Joghatóság, hatáskör, illetékesség A hatóság eljárási képességének feltételei Joghatóság Hatáskör Illetékesség Arra ad választ, hogy a magyar hatóságnak van - e joga eljárni, vagy az ügy más ország ható-ságára, vagy nemzet-közi szervre tartozik (Európai unió). Azt mutatja meg, hogy a konkrét ügy-ben milyen típusú közigazgatási szerv járhat el, illetve me-lyik szint jogosult el-járni. Arra ad választ, hogy a több azonos hatáskörű szerv közül területi alapon melyik az az egy hatóság, amely a konk-rét ügyben eljárhat (illetékességi okok).

42 5. fejezet: Alapelvek és alapvető rendelkezések
Ellenőrző kérdések Sorolja fel az eljárási alapelveket, és fejtse ki tetszés szerint két alapelv tartalmát! Az alább felsoroltak közül válassza ki az ügyfelek jogait! (tesztkérdés) Milyen kötelezettségei vannak az ügyfélnek? Ismertesse a nyelvhasználat szabályait! Milyen összefüggés van a joghatóság, a hatáskör és az illetékesség tartalma között? Mik az illetékességi okok? Milyen különbségek vannak a hatásköri és illetékességi vita rendezése között? Mit jelent a KET tárgyi hatálya? Mi a közigazgatási ügy tartalma? Milyen viszonyban állnak a KET-tel a különös eljárási szabályok? Kikre terjed ki a KET személyi hatálya, kik minősülnek ügyfélnek és kiket illet meg az ügyfél joga? Ismertesse a jogsegély tartalmát!

43 Jogalkotás - jogalkalmazás
6. A közigazgatási hatósági eljárás szakaszai az elsőfokú eljárás a hatósági ellenőrzés a jogorvoslati eljárások a végrehajtási eljárás Az előadó emelje ki, hogy az eljárás egyes szakaszai nem feltétlenül fordulnak elő minden ügyben, az alapeljárás azonban több szempontból meghatározó jelentőségű: az ügyek többsége már ebben a szakban lezárul; az ügyfelek elsősorban az elsőfokú szervekkel kerülnek kapcsolatba; az itt meghatározott normák többségét az eljárás többi szakaszában is alkalmazni kell.

44 A hatósági ellenőrzés A hatósági ellenőrzés fogalma A hatóság
Jogerős vagy fellebbezésre való tekintet nélkül végrehajtható hatósági határozatban foglaltak teljesítését A jogszabályban foglalt rendelkezések betartását A hatóság ellenőrzi

45 Ellenőrzési eszközök belépési jogosultság irat-betekintési jog,
valamely tárgy vagy munkafolyamat megvizsgálásának joga;próbavásárlás felvilágosítás-kérési jog, nyilatkoztatás kép- és hangfelvétel készítésének joga, mintavételi (ellenminta-vételi) jog; lefoglalási jog, zárolás,kifizetések felfüggesztése

46 Az első fokú eljárás Joghatások:
Jogszabály alapján Felügyeleti szerv utasítása, bíróság kötelezése Életveszéllyel vagy súlyos kárral fenyegető helyzet Joghatások: jogok megszerzése, kötelezettségek terhe; ügyintézési határidő kezdete.

47 Jogalkotás - jogalkalmazás
JOGHATÓSÁG, HATÁSKÖR, ILLETÉKESSÉG VIZSGÁLATA BEÉRKEZÉS Kérelem Ellenőrzése ELŐÍRT TARTALMI ELEMEK MEGLÉTE, MÁS SZERVTŐL SZÜKSÉGES ADATOK SZERZÉSÉRE KÉRELMET TARTALMAZ-E ÁTTÉTEL ELJÁRÁS FELFÜGGESZTÉSE ELJÁRÁS MEGSZÜNTETÉSE ELJÁRÁS MEGINDÍTÁSA ÉRDEMI VIZSGÁLAT NÉLKÜLI ELUTASÍTÁS Az előadó ezen a dián keresztül mutassa be, hogy a kérelem vizsgálata alapján milyen eljárási cselekményekre kerülhet sor. (A piros színnel jelzett folyamat mutatja az előkérdések pozitív elbírálását, vagyis az eljárás megindulásához együtt álló feltételeket.) Időközben bármely feltételnek nem felel meg a kérelem, a folyamat más irányba halad, illetve átmenetileg, vagy végleg megakad. Mutasson rá arra az összefüggésre, amely az áttétel és az érdemi vizsgálat nélküli elutasítás között fennáll. (ha van helye áttételnek, áttétel, ha nincs, az eljárás megszüntetése.) Utaljon arra, hogy mind a felfüggesztésről, mind az érdemi vizsgálat nélküli elutasításról külön dia kerül bemutatásra. MÁS HATÓSÁGNÁL INDUL ELJÁRÁS HIÁNYPÓTLÁS

48 Jogalkotás - jogalkalmazás
Értesítés az eljárás megindításáról Mind a hivatalból, mind a kérelemre indult eljárás esetében értesíteni kell: Az ismert ügyfelet (ügyfeleket) Az előadó ismertesse az eljárás megindításáról szóló értesítés kötelező tartalmi elemeit! tárgy, iktatószám Üi. Neve, elérhetősége Eljárás megindításának napja, üi-i határidő Ügyféli jogokról szóló tájékoztatás Hivatalból indult eljárásban az erre történő utalás Kérelemre indult eljárásban a kérelmező neve Elektronikus üi. lehetőségéről tájékoztatás, elérhetőség

49 Kivételes ügyintézési
A határidők ÉRDEMI HATÁROZATOK MEGHOZATALA Főszabály: 30 napos határidő Kivételes ügyintézési határidők Határidő kezdete: veszélyhelyzet elhárítása, kár megelőzése ügy bonyolultsági foka (külön jsz. alapján) kérelem beérkezését követő nap; soronkívüliség hivatalból indítandó eljárásnál a megindítás napja; felügyeleti szervhez az iratok megérkezésének napja. Határidő meghosszabbítása: indokolt esetben, legfeljebb 30 nappal (kiskorúnál 15 nappal)

50 Ügyintézési határidők
A közigazgatási ügyintézés, január 1-jétől naptári napokban, és nem munkanapokban kell majd megállapítani a közigazgatósági hatósági eljárásokban a határidőket az egyes eljárási határidők három munkanapról öt napra, öt munkanapról nyolc napra, nyolc munkanapról tíz napra, tíz munkanapról tizenöt napra, tizenöt munkanapról húsz napra, huszonkét munkanapról harminc napra, harmincöt munkanapról pedig ötven napra módosulnak. A 60 napos határidők helyett két hónap, a 90 napos határidők helyett pedig három hónapos határidő lesz megállapítva az ügyintézés kezdetét 2011-től a hatóságoz való beérkezést követő munkanaptól számolják, nem pedig a beérkezés napjától, ahogyan eddig. Tehát a kérelem beérkezésének napja nem számít bele majd az ügyintézési határidőbe.

51 Az eljárás felfüggesztése
2. Felfüggesztés mérlegelés alapján Kötelező felfüggesztés Kapcsolódó kérdés előzetes elbírálása, amelyben: az eljárás más szerv hatáskörébe tartozik; ugyanazon hatóság más döntése; a közigazgatási ügyekben eljáró bíróság új eljárásra való kötelezéséről szóló döntése ellen perújítási vagy felülvizsgálati kérelmet terjesztettek elő a jogutód kiléte vitás (kérelmező ügyfél esik ki) ha a jogutód kiléte vitás (nem a kérelmező ügyfél esett ki); ügyfél kérése; Hatósági közvetítő kirendelése Jogkövetkezmény: a határidő megszakad, fellebbezésnek van helye.

52 A hatósági közvetítő FELADATAI JOGAI ÜGYFELEK TÁJÉKOZTATÁSA
IRATBETEKINTÉS HATÓSÁG + ÜGYFELEK KÖZÖTTI KÖZVETÍTÉS HATÓSÁG RÉSZÉRŐL SEGÍTSÉG

53 Szakhatósági közreműködés
A szakhatósági állásfoglaláshoz (hozzájárulás megadás, ill. megtagadása) való kötöttség A szakhatóság „hallgatása” nem jelenti a hozzájárulás megadását, az állásfoglalást ki kell kényszeríteni (ennek módja a mulasztás következményeinek alkalmazása a szakhatóság felügyeleti szerve útján) „Jogszerű hallgatás” – csak jogszabály külön felhatalmazása alapján Egyeztetési kötelezettség az eljáró hatóság és a szakhatóság(ok) között A szakhatósági állásfoglalás figyelmen kívül hagyásának következményei (semmisség, a szakhatóság felügyeleti eljárást kezdeményezhet)

54 Bizonyítás A hatóság köteles a döntéshozatalhoz szükséges tényállást tisztázni Dönt az adatok alapján vagy szükség esetén bizonyítási eljárást folytat le. Jellemzői: hivatalból, vagy kérelemre indul; szabad bizonyítás elve (és korlátai); lefoglalás jogintézménye. Bizonyítékok különösen: az ügyfél nyilatkozata; az irat; a tanú vallomása; a szakértő véleménye, szemléről készült jegyzőkönyv hatósági ellenőrzésen készült jegyzőkönyv tárgyi bizonyíték

55 Az ügyfél nyilatkozata, adatszolgáltatási kötelezettsége
A gyakorlatban az egyik legfontosabb bizonyíték Nem korlátozható, mindig megilleti az ügyfelet a kérelmére indult eljárásban ha a nyilatkozattételt megtagadja és Az ügyfél írásban és szóban nyilatkozatot tehet a hatóság reagál a tényállást nem lehet teljeskörűen tisztázni a tényállás tisztázásakor figyelembe veszi az eljárást megszüntetheti rendelkezésre álló bizonyítékok adatok alapján dönt IGAZMONDÁSI KÖTELEZETTSÉG

56 Irat A leggyakrabban használt bizonyítási eszköz
A külföldön kiállított irat diplomáciai felülhitelesítéssel érvényes! OKIRAT MÁS IRAT állítást, tényt, jogot, kötelezettséget igazol nem papíralapú is lehet pl. hangfelvétel, fénykép stb. KÖZOKIRAT A benne foglaltak valódiságát vélelmezni kell, de van helye ellenbizonyításnak,kivéve ha jog nem enged ellenbizonyítást MAGÁNOKIRAT teljes bizonyító erejű egyszerű

57 A tanúvallomás A tanúként megidézett személyt megjelenési
vallomástételi igazmondási kötelezettség terheli. VÉDETT TANÚ

58 Szemletárgy felmutatása
Helyszíni szemle HATÓSÁGI TANÚ

59 Szakértői vélemény Szakértőt akkor rendel ki a hatóság, ha az alkalmazandó jog megállapításához különleges szakértelem szükséges, vagy jogszabály írja elő. Megjelenési, véleményadási kötelezettség, tartózkodás a hamis véleményadástól. Iratbetekintés, jelenlét egyes eljárási cselekményeknél, kérdezés joga. Szakértőként nem járhat el: Akivel szemben az ügyintézőre vonatkozó kizárási ok áll fenn, Aki tanúként nem hallgatható meg, A tanúvallomást megtagadhatja.

60 Eljárási bírság Hatóság mérlegelési jogköre
(5-500 ezer, szervezetnél 1 millió forint) Jogellenes magatartás súlya, felróhatóság mértéke Érintett vagyoni helyzete, jövedelmi viszonya Ugyanabban az eljárásban ismételt kiszabásra kerül sor.

61 Képviselet Képviseletre általában akkor kerül sor, ha az ügyfél nem tud vagy nem akar szermélyesen eljárni. A képviselet fajtái: Törvényes Meghatalmazotti Ügygondnok által ellátott Képviselet

62 Ha nem várható el az ügy tárgyilagos megítélése.
Kizárás Abszolút kizárási ok Relatív kizárási ok Ügyintézőnek saját vagy hozzátartozója ügyében való eljárása; Másodfokon részvétel, ha alsóbb fokon közreműködés történt; Hatóság saját ügyében hatóságként való eljárása Jegyzőre vonatkozó kizárási szabályok Ha nem várható el az ügy tárgyilagos megítélése.

63 A döntés meghozatala Az ügy érdemében hozott döntések: hatósági határozat Eljárási kérdésekben hozott döntések: hatósági végzés A hatóság döntésének speciális formája a hatósági szerződés Megállapodás a hatóság és az ügyfél között, ha ezt jogszabály megengedi. Speciális szerződés, mivel ha az ügyfél nem teljesíti, végrehajtásnak van helye. A határozat és a végzés egy dokumentumba szerkeszthető!

64 A határozat A hatóság határozata négy fő részből tevődik össze: Fejléc
Rendelkező rész Indoklás Záró rész

65 Fejléc A döntést kibocsátó hatóság megnevezése,címe Ügyirat száma
Az ügyirat tárgya Ügyintéző neve, elérhetősége

66 Rendelkező rész Végzés (nem érdemi döntés esetén)
Határozat ( érdemi döntés esetén) A hatóság döntését Az ügyintézésre fordított idő Költségekről rendelkezés Jogorvoslati jogokat, melyeket az ügyfél(ügyfelek) igénybe vehetnek

67 Egyszerűsített határozat - a jogorvoslatról szóló tájékoztatót;
Kérelemre indult ügyben, ha: - a hatóság az ügyfél kérelmének teljes egészében helyt ad; - nincsen ellenérdekű ügyfél. Nem kell tartalmaznia: - a jogorvoslatról szóló tájékoztatót; - az indokolást.

68 Indoklási rész Ki, miért kezdeményezte az eljárást
A jogi tények és a ténybeli tények bemutatása A bizonyítási eszközök, elfogadott, el nem fogadott bizonyítékok A döntés alapjául szolgáló anyagi és eljárási normák bemutatása A költségekről való rendelkezés jogalapjának megjelölése

69 Záró rész A kiadmányozás dátuma A hatóság körbélyegzőjének lenyomata
A hatáskört gyakorló szerv vezetőjének, vagy az általa kiadmányozásra felhatalmazott vezetőnek az aláírása

70 Egyezséget jóváhagyó határozat
A hatóság határozatba foglalja és jóváhagyja az egyezségüket. Az ellenérdekű felek között létrejött egyezség.

71 Hatósági végzés FEJLÉC: a határozat tartalmi elemei irányadóak
RENDELKEZŐ RÉSZ tartalmazza a döntést; Az eljárást megszüntető végzésben az ügyintézési határidő túllépése esetére vonatkozó rendelkezést a jogorvoslati lehetőségre történő figyelmeztetést; INDOKOLÁS: a döntés alapjául szolgáló jogszabályhelyek; a hatóság hatáskörét, illetékességét megállapító jogszabályhelyek. ZÁRÓRÉSZ: a határozat tartalmi elemei irányadóak

72 Jogalkotás - jogalkalmazás
Hatósági szerződés szemléletváltás: mellérendeltség hatóság és ügyfél között; kölcsönös előnyökkel jár a hatóság és az ügyfél számára; jogszabályi felhatalmazással köthető, írásba kell foglalni; a szerződés megkötésének előfeltételei lehetnek, nincs szerződési kényszer. Szerződésszegés következményei A hatóság oldalán Az ügyfél oldalán A szerződés jogerős végrehajtható határozatnak minősül Az ügyfél teljesítésre irányuló kérelmet juttat el a hatósághoz A hatóság hivatalból végrehajtást rendel el Hatósági szerződést akkor lehet az ügyféllel kötni, hogy ha ezt jogszabály lehetővé teszi, és a kétoldalú megállapodás az ügynek a közérdek és az ügyfél szempontjából egyaránt előnyös rendezését célozza. Ez gyakorlatilag nem más mint egy jogszerű alku a hatóság és az ügyfél között. Ha a hatósági szerződés létrejön, akkor fontos kérdésként merülhet fel, hogy mi van, ha bármelyik szerződést kötő fél (a hatóság is mulaszthat, ő is lehet szerződésszegő fél, ez nem egyoldalú határozat) nem teljesíti azt, amit a hatósági szerződésben vállalt. Ebben az esetben a jogkövetkezmények eltérnek attól függően, hogy az ügyfél vagy a hatóság követte el a szerződésszegést. Ha az ügyfél követi el a szerződésszegést, akkor a Ket. a hatósági szerződést egy végrehajtható jogerős hatósági határozatként fogja fel, azaz ebben az esetben úgy veszi, hogy nem történt meg az önkéntes jogkövetés és megindítja hivatalból a végrehajtási eljárást. Ha a közigazgatási hatóság szegi meg a szerződést, akkor az ügyfél a közigazgatási ügyekben eljáró bírósághoz fordulhat, azaz a szerződésszegés kérdésében bíróság fog dönteni, közigazgatási per keretében. Bírói út A szerződés módosítása az ügy szempontjából új tények merülnek fel; a szerződéskötéskor fennálló körülmények lényegesen megváltoztak.

73 A döntés közlése Írásban Szóban
A döntés megismerése érdekében a hatóság közli az érintettekkel. A közlés módjai: Írásban Postai úton; telefaxon; személyesen átadott irat útján; elektronikus úton; hirdetmény, kézbesítési meghatalmazott, kézbesítési ügygondnok útján; a hatóság saját kézbesítőjével. Szóban

74 Ellenőrző kérdések Ismertesse az első fokú eljárás folyamatát!
Mutassa be a kérelem vizsgálatának folyamatát! Mi az eljárás felfüggesztésének következménye, milyen okokból lehet és kell felfüggeszteni az eljárást? Milyen okok vezethetnek az eljárás megszüntetésére? Vesse össze azokat az okokat, amelyek a kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasítását eredményezik azokkal az okokkal, amelyek miatt az eljárást meg lehet, kell szüntetni! Mit jelent a tényállás tisztázása? Sorolja fel a bizonyítási eszközöket és fejtse ki tetszés szerinti két bizonyítási eszközre vonatkozó rendelkezéseket! Mik a következményei a határidő túllépésének? Mi a különbség a szakhatósági vélemény és a szakértői vélemény között? Mutassa be a döntések rendszerét és ismertesse az alakszerű döntés elemeit! Ismertesse a hatósági ellenőrzés szabályait! Milyen szerepe van az eljárásban a hatósági közvetítőnek? Milyen esetekben kell a döntés előtt ismertetni az ügyféllel a bizonyítékokat? Mikor lehet fellebbezésre tekintet nélkül előzetesen végrehajthatóvá nyilvánítani a határozatot?

75 A jogorvoslat és döntés-felülvizsgálat rendszere
Minden hatósági döntéssel szemben lehet jogorvoslattal élni. Lehet közvetlen (azaz önálló) és közvetett Dichotóm, azaz megkülönböztethető

76 A jogorvoslati formák Az ügyfél kérelme alapján Fellebbezési eljárás
Bírósági felülvizsgálat Újrafelvételi eljárás Hivatalból indított Saját hatáskörben indított Felügyeleti jogkör gyakorlása Felügyeleti szerv által indított

77 Jogalkotás - jogalkalmazás
A fellebbezés Fellebbezésre mint jogorvoslatra csak a közigazgatási hatóság első fokon hozott döntései (határozatai, végzései) ellenében kerülhet sor. Fellebbezés benyújtásának jogi hatása A döntés visszavonása, módosítása fellebbezés alapján Fellebbezési eljárás Az előadó, ha kívánja, ismertesse azokat a végzéseket, amelyek ellen önálló fellebbezésnek van helye, de elegendő, ha utal arra, hogy ennek felsorolását tartalmazza a tankönyv az 51. Oldalon. Emelje viszont ki, hogy ezek ismeretes szükséges a sikeres vizsgához, gyakorlatban való ismeretük pedig azért szükséges, mert ahol a KEZT. A végzés ellen külön fellebbezés tesz lehetővé, azon végzések bíróság előtt is megtámadhatók.

78 A bírósági felülvizsgálat
A keresetlevél benyújtásának a döntés végrehajtására nincs halasztó hatálya!! végrehajtásra nézve nem halasztó hatályú – bíróság felfüggesztő határozata szükséges (bíróság soron kívül, 8 napon belül dönt) jogszabálysértésre hivatkozással a közléstől számított 30 napon belül bármelyik ügyfél kérheti. Előfeltétele: fellebbezési jogot kimerítették fellebbezés kizárt

79 A bírósági felülvizsgálat
A felülvizsgálati eljárás szabályait a Pp. XX. fejezete határozza meg. A bíróság döntései: az ügyfél (felperes) keresetét elutasítja; a közigazgatási döntést hatályon kívül helyezi; a közigazgatási döntést hatályon kívül helyezi és új eljárás lefolytatására kötelez; a közigazgatási döntést megváltoztatja, ha törvény megengedi. A jogerős ítélet jogkövetkezményei: nincs helye új eljárásnak; megismételt eljárás során a hatóságot köti a bíróság ítélete.

80 Az újrafelvételi eljárás
ügyféli kérelemre csak jogerős közigazgatási határozattal lezárt ügyben van helye kérelem elbírálása: első fokon eljárt közigazgatási hatóság Feltételek: a döntés közigazgatási szakban emelkedett jogerőre; a határozat meghozatala előtt meglevő az ügyfelek által önhibájukon kívül nem használt ,és el nem bírált lényeges tény, adat vagy bizonyíték alapján; kedvezőbb tartalmú határozatot eredményezett volna; és ezt követően jutott az ügyfél tudomására

81 Az újrafelvételi eljárás
A kérelem benyújtásának objektív határideje: a jogerőre emelkedéstől számított 6 hónap (jogvesztő) szubjektív határideje: a tudomásszerzéstől számított 15 nap A közigazgatási hatóság döntése: kérelmet elutasítja; jogerős határozatot módosítja; jogerős határozatot visszavonja; új határozatot hoz.

82 Az újrafelvételi eljárás
A hatóság az újrafelvételi kérelmet érdemi vizsgálat nélkül elutasítja, ha.. határozat meghozatala után bekövetkezett tény, adat, bizonyíték jogi szabályozásban bekövetkezett változásra hivatkoznak bírósági felülvizsgálat van folyamatban bíróság az ügyben határozatot hozott jogerőre emelkedéstől 6 hónap eltelt újrafelvételt jogszabály kizárja

83 TÖRVÉNYBEN MEGHATÁROZOTT KIVÉTELEK!
A felügyeleti eljárás Felügyeleti szerv jogosult hivatalból megvizsgálni a hatóság eljárását, döntését ennek alapján intézkedései: mulasztása esetén: eljárásra utasítás felügyeleti jogkör alapján dönt TÖRVÉNYBEN MEGHATÁROZOTT KIVÉTELEK! Ha a hatóság döntése jogszabályt sért: Felügyeleti szerv döntése: megváltoztathat; megsemmisíthet; megsemmisíthet és új eljárásra utasíthat.

84 Felülvizsgálat az Alkotmánybíróság határozata alapján
Két esetben kerülhet sor az eljárásra: alkotmányellenes jogszabály egyedi ügyben történő alkalmazhatósága visszamenőleges kizárásával ad helyt alkotmányjogi panasznak; jogszabály valamely értelmezését nyilvánítja alkotmányellenessé.

85 (Ütv. V. és VII. fejezete alapján) Óvás benyújtásának feltételei:
Az ügyészi intézkedés (Ütv. V. és VII. fejezete alapján) 3 éven belül jogi hatása korlátlan; Óvás benyújtásának feltételei: jogerős és végrehajtható közigazgatási döntésre irányulhat; bíróság még nem bírálta felül; döntés jogszabályt sért. 5 éven belül már nem sérthet jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogokat; 5 éven túl jogot nem korlátozhat, kötele-zettséget nem állapít-hat meg; Indítvány a végrehajtás felfüg-gesztésére kötelező

86 A semmisség Semmisségi okok: magyar hatóság joghatósága kizárt;
nem tartozik az eljáró hatóság hatáskörébe vagy illetékességébe (kiv. Ket. 22.§. (3) bek.) szakhatóság megkeresése nélkül, vagy állásfoglalásának figyelmen kívül hozott döntés; döntést bűncselekmény befolyásolta; döntést hozó testületi szerv nem volt határozatképes; a döntés tartalma eltér az ügyben eljárt bíróság ítéletében foglaltaktól.

87 Semmisségre vonatkozó szabályok
A semmisség Semmisségre vonatkozó szabályok hatósági döntést semmisségi ok esetén a jogerőssé válástól számított 3 éven belül meg kell semmisíteni; nem semmisíthető meg 3 éven túl, ha jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogot sért; 5 év eltelte után nincs helye a kötelezettséget megállapító döntés megsemmisítésének; időbeli korlátozás nélkül megsemmisíthető a döntés, ha bűncselekmény befolyásolta.

88 Végrehajtás Elrendelés Foganatosítás Hivatalbóli eljárásban
Kérelemre indult eljárásban kérelemre Az első fokú hatóság rendeli el. Az első fokú hatóság, illetve – szerződés alapján - korm.rend-ben megjelölt személy vagy szerv, vagy önálló bírósági végrehajtó

89 Végrehajtás Végrehajtási módok és foganatosításuk
Pénzfizetési kötelezettség Meghatározott tevékenység Ingó dolog kiadása Ösztönző eszköz eljárási bírság Azonnali beszedési megbízás, Letiltás, Ingó, Ingatlan végrehajtás. Jogosított felhatalmazása, Hatóság saját maga a kötelezett költségére veszélyére elvégzi Rendőrségi közreműködés Lefoglalás, Rendőrségi közreműködés

90 Jogorvoslat a végrehajtásban
a végrehajtást elrendelő hatóságnak a végrehajtási eljárásban hozott döntése ellen is van helye fellebbezésnek. A kötelezett, a jogosult, továbbá az, akinek jogát vagy jogos érdekét a végrehajtás sérti, a végrehajtást foganatosító szerv törvénysértő döntése, intézkedése ellen vagy az intézkedés elmulasztása esetén a végrehajtást foganatosító szervnél végrehajtási kifogást terjeszthet elő. A végrehajtási kifogást az intézkedésről való tudomásszerzést vagy az akadály megszűnését követő 8 napon belül, de legkésőbb az intézkedéstől számított három hónapon belül lehet előterjeszteni. A fellebbezést és a kifogást a fellebbezés elbírálására jogosult hatóság 15 napon belül bírálja el. A végrehajtási kifogást a végrehajtást elrendelő hatóság döntései elleni fellebbezés elbírálására jogosult hatóság bírálja el, ha a végrehajtást bírósági végrehajtó foganatosítja.

91 Végrehajtás felfüggesztése
A Ket. a felfüggesztés elrendelésének okait két csoportba rendezi: - A kötelező felfüggesztés ha a végrehajtás alá vont vagyontárgyat a bírósági végrehajtás keretében előzőleg már lefoglalták, továbbá, ha azzal kapcsolatban igényper van folyamatban. ha a kötelezett meghalt vagy megszűnt, a jogutódlás tárgyában hozott végzés jogerőre emelkedéséig, - A kérelmére történő felfüggesztés A kötelezett kérelmére történő felfüggesztésre kivételesen kerülhet sor. Erre akkor van lehetőség, ha a kötelezett a felfüggesztésre okot adó, méltányolható körülményt igazolta, és a végrehajtási eljárás során korábban nem sújtották eljárási bírsággal. -

92 Végrehajtás megszüntetésének esetei
A végrehajtást elrendelő hatóság a végrehajtást megszünteti, ha a) a végrehajtható döntést visszavonták, megsemmisítették vagy hatályon kívül helyezték, b) jogutód hiányában a végrehajtás nem folytatható, c) a végrehajtáshoz való jog elévült, d) a jogosult a végrehajtás megszüntetését kéri, e) a további végrehajtási eljárási cselekményektől eredmény nem várható, f) a végrehajtást foganatosító szerv a pénzkövetelést a pénzforgalmi szolgáltatóra vagy a munkáltatóra vonatkozó felelősségi szabály alapján vagy a kötelezett tartozásaiért külön törvény alapján helytállásra kötelezettel szemben érvényesítette, g) a hatóság a jogutódlásra tekintettel a teljesítési határidőt a végrehajtás elrendelését követően meghosszabbította, h) a végrehajtást foganatosító szerv a kötelezettel szemben felszámolási eljárást kezdeményezett, illetve a kötelezett ellen felszámolási eljárás indult, vagy i) törvény vagy kormányrendelet a végrehajtás megszüntetését egyéb okból lehetővé teszi

93 Végrehajthatóság elévülése
közigazgatási hatósági eljárásban a végrehajtáshoz való jog általános elévülési ideje öt év, különös eljárási jogszabály ennél rövidebb időtartamot is megállapíthat. Az elévülést a hatóság által a végrehajtás érdekében tett bármely eljárási vagy végrehajtási cselekmény megszakítja, a végrehajtás megszüntetését elrendelő végzés kivételével. A megszakítás - mint a törvényesség érvényre juttatását szolgáló intézmény - joghatása az, hogy a cselekmény időpontjától kezdve az elévülési idő számítása újból, előről kezdődik, vagyis az általános elévülési idő esetén a teljesítés kikényszerítésére nyitva álló idő a megszakítást követő naptól számítva újabb öt évvel - vagy ha a tízéves abszolút időhatárig már ennél rövidebb idő van hátra, akkor eddig az időhatárig - meghosszabbodik. A döntés jogerőre emelkedésétől számított tíz év elmúlása azonban - függetlenül a teljesítési határidőtől - olyan abszolút időhatár, amelyen túl a közigazgatási döntés végrehajtás útján már nem érvényesíthető.

94 Eljárási költségek Kivételek Ügyfél viseli és előlegezi meg
Kérelemre indult eljárásban: Egyéb költséget a hatóság előlegezi, kötelezettség megállapítása esetén az ügyfél viseli Hivatalból indult eljárásban: Ellenérdekű felek nyertesség arányában viselik, ha a kérelemnek csak részben ad helyt a hatóság, költség-megosztás közöttük Kivételek Célszerűtlen, indokolatlan, Eljárás akadályozása miatt felmerült A költség okozója viseli

95 Ellenőrző kérdések Ismertesse a KET jogorvoslati és döntés-felülvizsgálati rendszerének jellemzőit! Milyen jogorvoslati és döntés-felülvizsgálati formákat ismer és ezek hogyan rendszerezhetők? Soroljon fel legalább öt olyan végzés-típust, amely ellen önállóan lehet fellebbezést benyújtani! Milyen intézkedéseket tehet az első fokú hatóság a fellebbezés beérkezését követően? Ismertesse a fellebbezési eljárás szabályait! Ismertesse az újrafelvételi eljárás szabályait! Ismertesse az ügyészi óvás szabályait! Ismertesse a végrehajtási eljárás főbb szabályait! Milyen eljárási költségek merülhetnek fel a közigazgatási hatósági eljárás során? Melyek az elektronikus kapcsolattartásra vonatkozó főbb szabályok?


Letölteni ppt "Jogalkotás - jogalkalmazás"

Hasonló előadás


Google Hirdetések