A Kádár-korszak „termelési hőse” A műszaki értelmiség érvényesülési lehetőségei és színterei a hatvanas évek magyar nagyjátékfilmjeiben.

Az előadások a következő témára: "A Kádár-korszak „termelési hőse” A műszaki értelmiség érvényesülési lehetőségei és színterei a hatvanas évek magyar nagyjátékfilmjeiben."— Előadás másolata:

1 A Kádár-korszak „termelési hőse” A műszaki értelmiség érvényesülési lehetőségei és színterei a hatvanas évek magyar nagyjátékfilmjeiben

2 Egy elfeledett hős Petőfi Kör 40. évfordulóján konferencia: „Értelmiségi magatartásformák a Kádár- rendszerben” Érdi Sándor vitavezető felvetése A műszaki értelmiség filmes reprezentációja (Falak; Álmodozások kora)

3 Fel nem tett kérdések 1. Köthető-e a termelés megreformálása a játékfilmek műszaki értelmiségi hőseihez (ehhez végigkövetem a hőstípus létrejöttét, átalakulását és elmúlását) 2. A filmek alapján indoklom meg, miért ezzel a hőstípussal kapcsolódott össze a rendszer reformja?

4 Felosztás 1. 1956/57-1960 – a Rákosi korszak filmjeinek értelmiségképe él tovább 2. 1960-1963/64 – modernizált termelési hősök, a hatvanas évek termelési hősének kialakulása 3. 1963/64-1968 – a hőstípus metamorfózisa (Prométheuszból Muszáj Herkules) 4. 1968-1969 – A hőstípus agóniája, feloldódás a magánéletben és a küzdelem lehetetlensége („ha csak a tótágas marad…”)

5 Foga(da)lmi kérdés? Termelési hős Műszaki értelmiségi az, aki… Érvényesülés: –Lehetőségei –Színterei

6 Felhasznált filmek Agitátorok (rendező: Magyar Dezső, 1969). Apa – Egy hit naplója (rendező: Szabó István, 1966). Álmodozások kora (rendező: Szabó István, 1964). B. U. É. K. (rendező: Szörény Rezső, 1978). Csak egy telefon (rendező: Mamcserov Frigyes, 1970). Egy pikoló világos (rendező: Máriássy Félix, 1955). Elveszett paradicsom (rendező: Makk Károly, 1961). Az első esztendő (rendező: Mészáros Gyula, 1966). Érik a fény (rendező: Szemes Mihály, 1970). Falak (rendező: Kovács András, 1968). Fény a redőny mögött (rendező: Nádasy László, 1965). Fényes szelek (rendező: Jancsó Miklós, 1968). Fűre lépni szabad (rendező: Makk Károly, 1959). Gyalog a mennyországba (rendező: Fehér Imre, 1959). Gyarmat a föld alatt (rendező: Magyar Filmgyártó Nemzeti Vállalat munkaközössége, 1951). Igen (rendező: Révész György, 1964). Ismeri a szandi-mandit? (rendező: Gyarmathy Lívia, 1970). Húsz óra (rendező: Fábri Zoltán, 1965). Keserű igazság (rendező: Várkonyi Zoltán, 1956). Kertes házak utcája (rendező: Fejér Imre 1962). Két emelet boldogság (rendező: Herskó János, 1960). 2x2 néha öt (rendezte:Révész György, 1954).

7 Felhasznált filmek Legenda a vonaton (rendező: Rényi Tamás, 1962). A legszebb férfikor (rendező: Simó Sándor, 1971). Makk Károly világa DVD sorozat Fűre lépni szabad (1960). Extrák: Interjú a rendezővel. Már nem olyan időket élünk (rendező: Marton Endre, 1964). Megszállottak (rendező: Makk Károly, 1961). Mélyrétegben (rendező: Dömölky János, 1967). A múmia közbeszól (rendező: Oláh Gábor, 1967). Nehéz emberek (rendező: Kovács András, 1964). Nyugati övezet (rendező: Várkonyi Zoltán, 1952). Oldás és kötés (rendező: Jancsó Miklós, 1964). Budapest retró (rendező: Papp Gábor Zsigmond, 1998) című dokumentumfilmjének második fejezete (A pesti lakás). Párbeszéd (rendező: Herskó János, 1963). Pókfoci (rendező: Rózsa János, 1976). Próféta voltál szívem (rendező: Zolnay Pál, 1968). Szemüvegesek (rendező: Simó Sándor, 1969). Tettes ismeretlen (rendező: Ranódy László, 1957). Tízezer nap (rendező: Kósa Ferenc, 1964). Fűre lépni szabad (1960) Extrák: Interjú Tordy Gézával. Utolsó előtti ember (rendező: Makk Károly, 1963). Ünnepnapok (rendező: Kardos Ferenc, 1967). A veréb is madár (rendező: Hintsch György, 1968). Veri az ördög a feleségét (rendező: András Ferenc, 1977).

8 „Ha kell akkor én” - összegzés Solymosi-Székhelyi mérnök kutatás –Plebejus értelmiség? Huszár, Németh, Andorka eredményei –Nagyarányú legitimációs bázis? A legmegfelelőbb a filmeseknek: –Közéleti állásfoglalás az ideológia megkerülésével

9 Vissza a jövőbe? Műszaki értelmiség publikációiban megjelenik a magányos kontra csoport munka Berend T. Iván az új gazdasági mechanizmus megtorpanásának okaként jelölte meg a kockázatot vállaló szakértelmiségi harcát a konformista vezetővel szemben „karrierista értelmiségiek” – a reform ellenző politikai csoportok véleménye